Figyelő 2021-22

Ü Z L E T I

H E T I L A P

KÓSA LAJOS-INTERJÚ

KÉT ÉV MÚLVA TERMELHET A BMW-GYÁR ÉPÍTŐANYAGÁRAK

BORÍTÉKOLT DRÁGULÁS ANGUS MARHÁK MAGYARORSZÁGON

HORTOBÁGYI PRÉMIUM

ALMÁSSY GABRIELLA,

az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója

F_BI.indd 1

22. SZÁM | 2021. JÚNIUS 3–9.

ÁRA: 790 FT

VÁLTOZATLAN AZ EDDIGI IRÁNY

2021. 06. 01. 16:08

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 MARSI NORBERT Most célszerű elektromosra váltani!

CÍMLAPON

10 ALMÁSSY GABRIELLA Trendforduló az életbiztosításoknál

24

GAZDASÁG ÉS POLITIKA „Az eddigi leggyűlölködőbb kampány lesz a 2022-es”

Az eddigi legdurvább kampányra számít a 2022-es országgyűlési választás előtt Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, mivel szerinte az ellenzéket csak a gyűlölet és a Fidesz-ellenesség tartja össze.

32

14 BIZTATÓ ELŐREJELZÉS Párizsból

Elképesztő építőanyag-drágulásnak, esetenként -hiánynak lehettek tanúi az elmúlt hónapokban az építkezők és a felújítók: átlagosan 25-30 százalékkal nőttek a hazai árak. A szakértők éves szinten 10-20 százalékos emelkedésre számítanak itthon. A világpiaci trendek miatt igen erős felértékelődési nyomás éri az újlakás-piacot, valamint jelentősen drágulnak a támogatások miatt felpörgő felújítások is.

35

Hortobágyi prémium

Itthon is megjelent az angol prémium-vágómarha, az angus. Első körben a vendéglátósokat célozták, de a Covid után stratégiát váltottak, és közvetlenül a fogyasztók kerültek a fókuszba.

76

Mutasd a tornacsukád!

A sportcipők már rég túlléptek eredeti funkciójukon, sőt már azon is, hogy szimpla divattárgyak legyenek. Az edzőcipő, a tornacipő, a sneaker ma már státusszimbólum, politikai állásfoglalás, kommunikációs eszköz, befektetési célpont.

Címlap: Vémi Zoltán

a világ

50 STREAMINGSZOLGÁLTATÓK Tovább koncentrálódik a szórakoztatóipar

GEOPOLITIKA

52 VÁLLALATI TERHEK Közeleg a globális adóegyezmény

54 EURÓPA FEGYVERKEZIK Az EU is a világ rendőre lenne

56 KIBERBŰNÖZÉS Százmilliárd dolláros biznisz a hekkelés

58 FEHÉROROSZ VÁLSÁG A Minszk– Moszkva-tengely

szeretettel

16 LAKÁSPIAC Élénkítő hatások 18 LAKÁSPOLITIKA Felpuhított

RÉGIÓ

20 JÁRVÁNYHELYZET Fellélegezhet

62 NYUGAT-BALKÁNI GAZDASÁG

lakástörvény-módosítás

az egészségügy

22 TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS A PARLAMENT ELŐTT Pártalapítványi egyensúlyteremtés

Termelési-kereskedelmi zavarok

48 TŐKEPIACI MUTATÓK Indexkövető lett

60 CSEH–LENGYEL VITA Hatalmas bánya a határon

Magasugrás a mélyből

64 SZÜRKEGAZDASÁG ROMÁNIÁBAN A minimálbéresek országa

24 KÓSA LAJOS „Az eddigi leggyűlölködőbb

65 TÉVÉGYÁR A GORENJE BÁZISÁN

27 TANULMÁNYTERV Új híd a Dunán Vácnál 28 KLÍMAPOLITIKA E-autók állami segítséggel 30 FELÚJÍTÁS Robog a MÁV

66 KÁRPÁT-MEDENCE KICSIBEN Innovatív

kampány lesz a 2022-es”

Bővít a Hisense Szlovéniában Trianon-emlékezet

68 RÉGIÓS HÍREK

kisvasútfejlesztése

CÉGVILÁG

32 ÉPÍTŐANYAG Termelési-kereskedelmi

SKYNET

70 NAPELEM-TECHNOLÓGIAI ÚJDONSÁGOK Egyre fényesebb a napenergia jövője

zavarok

35 ANGUS Hortobágyi prémium 38 GANZ Újraéledő kompresszorgyártás 40 HÚSIPAR Polarizáció

CAPPUCCINO

SZEMÉLYI HÍREK

74 BENES ANITA Esküvői piac: ami késik,

42 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

72 VATTAY RICHÁRD

TÁRSADALOM nem múlik

76 TREND Mutasd a tornacsukád!

78 CSETVEI KRISZTINA Ha Mór, akkor ezerjó!

43 HITELPIAC Élénkülésre ítélve 44 COINCASH A pénzügyek jövője

SPORT

TŐZSDE

AJÁNLÓ

a jövő pénzügyei?

46 GYORSJELENTÉSEK Erősen kezdtek

80 KÉZILABDA Elgurult az Audi 82 SÖR, BOR, ZENE

LXIV. évfolyam

Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Bíró Brigitta, Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi zetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/22 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 06. 01. 16:25

| A HÉT HÍREI |

LONDONBAN NYITOTT ÜZLETET A NANUSHKA

Az angol főváros központjában nyitott képviseletet a Nanushka.

A magyar divatházhálózat helyi boltjának megnyitóünnepségén Baldaszti Péter, a cég társtulajdonosa és ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a márka az utóbbi években jelentős nemzetközi sikereket ért el, a GB & Partners 2016-os befektetése nyomán négy év alatt hússzorosára növelte forgalmát, és lokális divatmárkából a globális luxusipar szereplőjévé vált. A Nanushka termékeit több mint 500 viszonteladón keresztül világszerte 50 országban forgalmazza, online értékesítése pedig több mint száz államban elérhető. A brand tavaly európai viszonylatban a leggyorsabban növekvő divatipari vállalat címet nyerte el a Financial Times rangsorolása szerint. A márka mögött álló Vanguards csoporthoz a Nanushka 2020-ban csatlakozott.

SZLOVÉNIÁBAN TERJESZKEDIK AZ OTP CSOPORT

NAGYOT NŐTTEK A MAGYAR BANKHOLDING TAGBANKJAI

A pandémiás helyzet okozta válság ellenére a Magyar Bankholdinghoz tartozó hitelintézetek aggregált mérlegfőösszege a hazai piacon messze a legnagyobb mértékben, közel ötven százalékkal nőtt tavaly, ezzel a bankcsoport megerősítette második helyét a hazai hitelintézeti piacon – áll a Figyelőhöz eljuttatott közleményben. A betétállomány bővítésében a Magyar Bankholding tagjai kiemelkedően teljesítettek, és a hitelkihelyezéseket is jelentősen növelni tudták.

A következő években – emeli ki a közlemény – a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport egyesítésével az üzleti mutatók javulása várható, a működési költségek csökkentése mellett.

A HÉT 2 SZÁMA

Az OTP Bank adásvételi megállapodást írt alá az Apollo Global Management leányvállalatai által menedzselt befektetési alapok 80 és az EBRD 20 százalékos tulajdonában álló Nova KBM 100 százalékos részesedésének megvásárlásáról – jelentette be a pénzügyi szolgáltató. A hitelintézet megvétele az OTP Csoport történetének eddigi legjelentősebb akvizíciója, amelynek eredményeképpen Szlovéniában is piacvezetővé válik. A tranzakció pénzügyi lezárására a szükséges felügyeleti engedélyek megszerzését követően várhatóan jövő év második negyedévében kerül sor. A Nova KBM mérlegfőösszege alapján – 20,5 százalékos piaci részesedésével – Szlovénia második legnagyobb hitelintézete. A bank a helyi pénzügyi piac meghatározó szereplője, a lakossági szolgáltatások, valamint a kisvállalkozások mellett teljes körű banki szolgáltatásokat nyújt a közép- és nagyvállalatoknak is.

százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék az idei első negyedévben az előzőhöz képest.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,6 százalékkal csökkent. Az ipar teljesítménye 3,4, ezen belül a feldolgozóiparé 4,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamosberendezés-gyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 2,4 százalékkal mérséklődött, a mezőgazdaságé 2,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

4 | FIGYELŐ 2021/22

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 06. 01. 16:26

| A HÉT HÍREI |

tőzsde olyan, mint egy nagy kaszinó, ahol mindenki A HÉT „Aitalozik.

Ha te megállod, hogy ne igyál, minden rendben IDÉZETE lesz” – Warren Edward Buffett amerikai üzletember.

VÉDJEGYET KAPOTT A GRÁNIT BANK

FOTÓK: SZIJJÁRTÓ PÉTER, FACEBOOK; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; MÓRICZ-SABJÁN SIMON

A Gránit Bank is elnyerte a kiemelkedő digitális hitelintézet védjegyet – jelentette be Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője a bank online sajtótájékoztatóján. Az ügyvezető igazgató a hitelintézet kiemelkedő digitális szolgáltatásai közé sorolta a VideóBankot, a szelfis azonosítással való lakossági számlanyitást és azt, hogy a bank mobilalkalmazásában elérhető az Azonnali Fizetési Rendszer összes kényelmi szolgáltatása. Azt követően, hogy a Gránit Bank az eddigi legsikeresebb esztendejét zárta 2020-ban, az idei évkezdet is terven felüli számokat hozott – emelte ki a tájékoztatón Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a hitelintézet továbbra is a szektorátlag feletti ütemben növekszik, ez év április végén a mérlegfőösszege hét százalékkal haladja meg a 2020 végi értéket, és mintegy 70 százalékkal a tavaly áprilisit. Adózás előtti eredménye a negyedik hónap végén 1 milliárd forintot tett ki, ez több mint hatszorosa az előző év hasonló időszakáénak. A bankot az elmúlt időszakban elért kiváló teljesítménye alapján a kiemelkedő márkák közé választották Magyarországon, így egy éven át használhatja a Superbrands 2021 védjegyet.

NÉPSZERŰ HITEL LETT AZ NHP HAJRÁ

Tavaly áprilisi elindítása óta mintegy 38 ezer kkv jutott kedvező kamatozású forráshoz a Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) konstrukció keretében. A mintegy 2600 milliárd forint összegben létrejött ügyletek több mint felét a működést segítő forgóeszközkölcsönök tették ki, több mint egyharmaduk pedig új beruházások megvalósulását szolgálta. Az idén 8 éves Növekedési Hitelprogram 2013-as indulása óta 73 ezer vállalkozás forráshoz jutását biztosította.

ÚJ TAG A TŐZSDÉN: INTERACTIVE BROKERS

A több mint negyvenéves múltra visszatekintő globális befektetési szolgáltató, az Interactive Brokers a Budapesti Értéktőzsde legújabb tagja – a csatlakozást ezen a héten, a BÉT-en tartott sajtótájékoztató keretében jelentették be. Az értékpapírcég emellett azon régiós törekvésének is hangot adott, miszerint budapesti irodájukat a közép-európai működésük központjává kívánják emelni. A bejelentések a hazai tőkepiaci ökoszisztéma mérföldköveinek tekinthetők: míg a társaság tőzsdetaggá válásával világszerte mintegy 1,3 millió ügyfele számára válnak elérhetővé a BÉT részvényszekciójának értékpapírjai, utóbbi lényegesen növeli Magyarország régiós tőkepiaci súlyát.

2021/22 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 06. 01. 16:26

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 06. 01. 16:25

Kínai kisfiú ül egy gyermeknapi installációban Peking egyik bevásárlóközpontjában. Gyermeknapot először Törökországban tartottak 1920-ban, majd az ENSZ 1954-ben kezdeményezte, hogy az ünnepnap váljon egyetemessé.

F_06-07_nagytotal.indd 7

FOTÓ: NOEL CELIS, EUROPRESS/AFP

NAGYTOTÁL

2021. 06. 01. 16:25

| PUBLICISZTIKA |

MARSI NORBERT. A SZERZŐ A MAGYAR ELEKTROMOBILITÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET ELNÖKE

A koronavírus-járvány okozta társadalmi és gazdasági sokk sem tudta megtörni a környezetkímélő gépjárművek (tisztán elektromos és plug-in hibrid) terjedésének ütemét. A pandémia nyomán kialakult átmeneti gazdasági recesszió ellenére a világban a környezetkímélő gépjárműeladások jelentősen nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Hazánkban április végére átlépte 31 ezret a kiadott zöld rendszámok állománya, megdöbbentő módon csak az elmúlt egy esztendőben 59 százalékos növekedést (11,5 ezer darab) elérve.

Közel egy év várakozást követően ismét megjelent az e-gépjárművek beszerzését célzó állami támogatási program. Az alsó sáv 11 millió forintos felső határát 12 millióra emelték, míg a 12 és 15 millió forintos magasabb sáv állami támogatási öszszegét a korábbi félmillióról annak háromszorosára, 1,5 millióra növelték. Új elemként jelent meg, hogy a hét- vagy többszemélyes e-modelleknél is két sávot határoztak meg. Tizennégy millió forintig 2,5 millió, míg 17 millió forintos bruttó összegig 1,5 millió állami támogatás jár. Az idei keretösszeg összesen 3 milliárd forint, amely három eltérő szakaszban pályázható meg.

Kiváló koncepcionális megoldás a kiíró részéről, hogy a személyszállítás (például taxi) során használt e-modellek beszerzését külön pályázatban kezelték: itt akár 6,75 millió forint állami támogatásban is részesülhetnek a pályázók. Ez egyrészt átláthatóbb forráselosztást jelent, illetve azon felhasználói kört támogatják, amely szinte csak a városi környezetben használja a gépjárműveket. Örvendetes, hogy egymillió forinttal megemelték a nagyobb (2,5 millió forint) támogatást biztosító sáv felső határát, így még több e-modell és felszereltségi szint válik elérhetővé, miközben olyan további modellek jelenhetnek meg a kínálati oldalon, amelyek már nem csak városi felhasználásra alkalmasak. Óriási löketet adhat a még nagyobb hatótávú és nagyobb méretű e-modellek terjedésének, hogy a 15 milliós felsőhatárral létrehozott sávnál az állami támogatás mértékét 1,5 millió forintra emelték. Ebben az árkategóriában már olyan modellek is elérhetők, mint az e-autózás úttörőjeként számon tartott Tesla Model 3-as típusa, amely hatótáv, biztonság és kényelem szempontjából szinte kompromisszummentes e-autózást biztosít. Hamarosan külön vállalati beszerzést lehetővé tevő láb is nyílhat, hiszen a céges vásárlások részaránya jelentős. Továbbá a vállalatok által flottában kezelt e-gépjárművek néhány év múlva már a lakossági használatot erősítik, így válik elérhetőbbé pénzügyi értelemben is az e-autózás. A kiíró emellett kiválóan felismerte, hogy a hét- vagy többszemélyes elektromos kocsik jelenlegi árszínvonala magasabb, mint a 4-5 személyes e-autóké, így már néhány e-kisbusz is belefér a támogatásba. A nagycsaládosok autóvásárlási programjával kombinálva akár 5 milliót forint állami támogatás is jár egy hétszemélyes gépkocsi vásárlásakor.

Az egyik legfontosabb új feltétel, hogy a vásárlási szándék nem elegendő a pályázat benyújtásához, az adott e-modellt meg is kell rendelni a kereskedőnél. Azzal, hogy csak érvényes megrendeléssel adható be a pályázat, kiküszöbölhető, hogy sokan beadják, ám közben meggondolják magukat, így elveszik a lehetőséget más pályázótól.

De mi a helyzet akkor, ha időközben mégsem kapjuk meg a pályázati összeget, például forráskimerülés miatt? Ez nem fordulhat elő, mivel az előző támogatási programnál is megemelték a keretet. A kereskedők szintén rugalmasak voltak a tavalyi pályázat során, költségmentesen (az előleg elvesztése nélkül) el lehetett állni a megrendeléstől.

Könnyítő feltétel jelent meg az e-tesztautókra vonatkozóan is. A teljesen új kocsik mellett a korábbi hat hónapos maximális életkort az új pályázat megduplázta, így legfeljebb 12 hónapos e-autóra is igényelhető a támogatás. A könnyítésnek köszönhetően még több kedvezőbb árú elektromos gépjármű jelenhet meg a kínálati oldalon.

Nem érdemes várni, most célszerű elektromosra váltani!

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

MOST CÉLSZERŰ ELEKTROMOSRA VÁLTANI!

8 | FIGYELŐ 2021/22

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 06. 01. 16:26

JÓL INDULT AZ ÉV A NYUGDÍJKASSZÁKNÁL

| SZÁMLÁLÓ |

)NSFRNPZXFS Sº[JPJIJYY F RFL^FWTWX_¥LN S^ZLI±OU­S_Y¥WFP [FL^TSF F_ JQX÷ SJL^JI­[GJS F_ ºSP­SYJX PFXX_¥P UTWYK·QN·OF X_¥_FQ­PPFQ RNQQN¥WI KTWNSYWF JRJQPJIJYY JL^ ­[ FQFYY RNPº_GJS F RFL¥SS^ZLI±U­S_Y¥WFPS¥Q X_¥_FQ­PPFQ RNQQN¥WI KTWNSY KºQ­ S÷YY F PJ_JQY U­S_RJSS^NX­L & 2FL^FW 3JR_JYN 'FSP KWNXX XYFYNX_YNP¥N X_JWNSY F_ ºSP­SYJX S^ZLI±O PFXX_¥P UTWYK·QN·O¥GFS Ɠ ­[JX ºXX_J[JY­XGJS Ɠ OJQJSY÷XJS G÷[ÀQY F W­X_[­S^JP ­X F GJKJPYJY­XN OJL^JP X¾Q^F RNPº_GJS az ¥QQFRUFU±WTP­ PNXX­ HXºPPJSY :L^FSFPPTW F YFLQ­YX_¥R ­[JP ·YF YFWY· QFXX¾ HXºPPJS­XJ NX KTQ^YFY·ITYY F S^ZLI±OPFXX_¥PS¥Q

Forrás: MNB

A NYUGDÍJPÉNZTÁRAK PORTFÓLIÓJA

& 9&,1 98? 2 &1&0:1 8& & 3>:,) /5 3?9 7&03 1

Önkéntes nyugdíjpénztárak Magánnyugdíjpénztárak 2NQQN¥WI KTWNSY 1285,4 2017 239,6 1381,7 2018 250,6 1443,4

Önkéntes nyugdíjpénztárak 2FL¥SS^ZLI±OU­S_Y¥WFP *_JW K÷ 1140

1140

1129

1110

1097

2019

2020 57,8 2017

56,7 2018

55,7 2019

54,6 2020

53,8

2021

2021

257,9

1422,5

247,6

1641,1

279,1

&ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­[­SJP [­L­S

&ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­[­SJP [­L­S

AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRAK PORTFÓLIÓJÁNAK ÖSSZETÉTELE . SJL^JI­[ X_¥_FQ­P 2FL^FW ¥QQFRUFU±W

50,8

7­X_[­S^

8,5

'JKJPYJY­XN OJL^

30,0

'FSPX_¥RQF P­X_U­S_

3,1

*L^­G

&? 30 39*8 3>:,) /5 3?9 7&0 9&,) /'*; 9*1 3*0 &1&0:1 8& Milliárd forint

2017

2018

2019

2020

2021 &ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­[­SJP [­L­S

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2021. 06. 01. 16:26

FOTÓ: VÉMI ZOLTÁN

| CÍMLAPON | ALMÁSSY GABRIELLA

10 | FIGYELŐ 2021/22

F_10-13-Cimlapon.indd 10

2021. 06. 01. 16:27

| CÍMLAPON | ALMÁSSY GABRIELLA

ALMÁSSY GABRIELLA | „Az Union üzleti terveire nincs közvetlen hatása annak, hogy az Aegon Magyarország bekerül-e a VIG-csoportba, kapunk-e új testvért itthon. Természetesen ha létrejönne egy ilyen tranzakció, tudnánk érvényesíteni a szinergiákat” – mondta a Figyelőnek az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója. Arról is szólt, hogy tavaly az életbiztosítási díjtartalékok 7 százalékkal nőttek 2019-hez képest.

Ebben a biztosítási ágban trendfordulót élünk át, a kockázati életbiztosításoknál kifejezetten nagyon erős bővülés tapasztalható.

TRENDFORDULÓ AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSOKNÁL A vállalatok, bankok a napokban hozzák nyilvánosságra múlt évi működésük adatait. Hogyan alakult az Union Biztosító tavalyi teljesítménye az előzetes számok tükrében?

– Nagyon sikeres volt az előző esztendő, sőt, a vártnál is jobban alakult. Tavaly március-áprilisban még nem gondoltuk volna, hogy 2020-ból ki tudjuk hozni ezt a teljesítményt.

Emellett nagyon sokat tanultunk az elmúlt évben. A számokat nézve 2019-ben eleve igen sportos célokat tűztünk ki 2020-ra, bár a pandémia előtti esztendőkben sem volt ez másképp. Amikor a múlt év elején elindultunk, már láttuk, hogy 2019 jól sikerült, így azt az ambiciózus célt tűztük ki magunk elé, hogy nagyon jó lenne elérni a 100 milliárd forintos álomhatárt a díjbevételben. Végül nemhogy elértük ezt tavaly, de kicsit meg is haladtuk, 101 milliárd forintos díjbevétel felett zártuk az évet.

Ez önmagában is hatalmas szám, és 7,3 százalékos növekedést jelent az előző esztendőhöz viszonyítva, ami lényegesen fölötte van a piac teljesítményének, mivel a biztosítási szektor tavaly 4,7 százalékkal bővült.

Az előzményekről érdemes elmondani, hogy 2018-ban az anyacégünk, a VIG (Vienna Insurance Group) tulajdonában lévő három magyarországi biztosító összeolvadt. 2019-ben optimalizáltuk a működésünket, és 2020-ra eleve egy jókora ugrást terveztünk. Azt mondtuk, hogy az Union már egy nagy biztosító, nagyok és erősek vagyunk, a biztosítási piacon az ötödik helyet foglaltuk el 2019-ben. Emellett kihasználjuk a versenyelőnyünket – amiatt, hogy kis biztosítókból olvadtunk öszsze, a szervezetben van egy nagy fokú rugalmasság és gyors reagálási képesség, ami szerintem a régi nagy biztosítótársaságokból már hiányzik. Tehát azt gondoltuk, hogy 2020 a nagy ugrás éve lehet. Tavaly márciusban, amikor szembesültünk a pandémiával, átértékeltük az elképzeléseinket, a prioritásokat.

Két dolog volt nagyon fontos az újratervezéskor: először is az, hogy tudjunk otthonról dolgozni, valamint tudjunk személyes találkozók nélkül is szerződéseket kötni, hogy fenntartsuk az üzletmenetet. Ez végül sikerült is. Meglepő, de a világjárvány hasznos változásokat is hozott a szervezetben. Egyes feladatok, amelyek korábban kényszerű lépésnek tűntek – például a folya-

matok egyszerűsítése, a digitalizáció, a papírmentesítés –, előtérbe kerültek, ettől függött a biztosító működése. Néhány hét alatt az alapoktól újraépítettük a belső-külső folyamatokat. A kollégák érdeme, hogy mindenki komolyan vette a változtatások szükségességét. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi adózás előtti nyereség 3 milliárd forint fölötti, ami egyébként megfelel a 2020-ra szóló eredeti tervszámnak. Ezt úgy értük el, hogy a múlt évben rengeteg beruházást hajtottunk végre, és az eszközök beszerzésétől kezdve a folyamatok újrarajzolásáig a jövőnkbe invesztáltunk. Arra is büszke vagyok, hogy az alkalmazottak közül nem küldtünk el senkit, a munkatársakon nem spóroltunk, mindenki velünk tudott maradni az egész esztendőben. Igaz, új kollégákat sem vettünk fel.

– Az Union az egészségbiztosítások terén az egyik éllovas Magyarországon. A pandémia második, majd harmadik hulláma miként hatott erre a piacra itthon, s milyenek a kilátások a jövőre nézve? Hogyan alakultak a cég által megkötött szerződések?

– Az Union az egészségbiztosítások terén valóban a piacvezetők között van, a miénk az egyik legnagyobb portfólió. Ám ennél sokkal nagyobb célt tűztünk ki magunk elé: 2020-ban is megfogalmaztuk, hogy nemcsak piacvezetőnek kell megmaradnunk, hanem piacmeghatározónak is. Nagyon fontos, hogy mi az egészségbiztosítások piacán igen aktívan szeretnénk részt venni, innovációkat, újításokat kívánunk bevezetni, úgy, ahogy ezt az előző években már elkezdtük.

A pandémiának a vártnál kisebb hatása volt erre a szegmensre, azt gondoltuk, hogy a világjárvány nagyobb megtorpanást hozhat. Ehelyett azért, mert az egészségbiztosítási piac 95 százaléka vállalati biztosítás, továbbra is azt látjuk: a cégeknek és a munkavállalóknak egyaránt nőtt az érdeklődése és az elkötelezettsége az egészségbiztosítások iránt. A piac egyre inkább nőni fog, igaz, rövid távon a pandémia árnyékában. Kérdés még, hogy melyik társaság mire tud költeni, mivel és menynyire szeretné motiválni a kollégáit ezekkel a juttatásokkal. A 2021/22 FIGYELŐ | 11

F_10-13-Cimlapon.indd 11

2021. 06. 01. 16:27

| CÍMLAPON | ALMÁSSY GABRIELLA

vállalatok részéről ez az a juttatási forma, amelynek az esetében nemcsak a társadalombiztosítási, jellemzően a járóbetegellátásokat lehet helyettesíteni magánegészségügyi szolgáltatásokkal, hanem az ellátásszervezőkön keresztül úgynevezett betegútmenedzsmentet is tudunk nyújtani. Ha a munkavállaló azzal szembesül, hogy van valami problémája, de nem tudja, mi az, akkor hatékony megoldást adhat a betegútmenedzsment, amely azt jelenti, hogy egy szakértő megtervezi, mikor, kihez menjen az orvosi vizsgálatokra az ügyfél, azaz mire van valójában szüksége. Ma ez nincs meg a társadalombiztosítási ellátásban, de még a magánegészségügyben sem. Ezeket a szolgáltatásokat az egészségbiztosításhoz kapcsolódó ellátásszervezők tudják szakértően nyújtani. Ebbe már bedolgoztuk magunkat, van egy saját, Union Érted nevű ellátásszervező leányvállalatunk is. Új megoldásokat, innovációkat vagyunk képesek bevezetni. Az ügyfél cég azt tapasztalja majd, hogy a dolgozója gyorsabban jut el a megfelelő, szakértő orvoshoz és kapja meg a szakszerű ellátást.

A következő lépésben a még szélesebb körű szolgáltatásokra szeretnénk fókuszálni, hogy az egész ország területén megfelelő ellátást tudjunk nyújtani a biztosító ügyfeleinek. Napjainkban még szűk keresztmetszetet jelent, hogy a magánegészségügyi szolgáltatók 80 százaléka Budapesten és a főváros környezetében található. Vidéken a nagyobb telephellyel rendelkező ügyfél cégek alkalmazottainak még nem mindenütt tudunk helyben megfelelő szolgáltatást biztosítani. Ahhoz, hogy az egészségbiztosítások jól működjenek, vidéken is létre kell hozni professzionális privát egészségügyi központokat, ahol sztenderd minőséget vagyunk képesek nyújtani. Az Union most ennek a megvalósításán dolgozik, és már 2021-ben jelentős előrelépéssel számolunk.

– A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint folyamatosan nőnek a hazai háztartások megtakarításai, ettől azonban jóval lemaradva bővül a lakosság életbiztosításokban félretett vagyona. Miben látja ennek okait?

– Tavaly a hazai biztosítási piacon 65 milliárd forint összegben kötött életbiztosításokat a lakosság, így az életbiztosítási díjtartalékok meghaladták a 2240 milliárd forintot, ami 7 százalékos növekedés 2019-hez képest. A számokból az látszik, hogy trendfordulót élünk át. A 2008-as válság előtt az életbiztosítá-

sokban őrzött megtakarítások az 5,6 százalékát tették ki a háztartások pénzügyi vagyonának. Most ezzel a 2240 milliárddal 3,4 százaléknál tartunk, tehát 2008 óta folyamatos csökkenés tapasztalható ugyan ebben a biztosítási ágban, de tavaly már minden negyedévben nőtt ez az arány. Abban bízom, hogy megfordul a trend. A koronavírus-járvány láthatóan felerősítette az emberekben azt, hogy szükség van öngondoskodásra: mi történik, ha megbetegszem, ha váratlanul meghalok? A kockázati életbiztosításoknál kifejezetten erős a növekedés, a piacon és az Union esetében is erőteljes bővülést látunk.

A megtakarításokkal összekötött életbiztosításoknál is számottevő a gyarapodás. Ezen termékeknél szintén van biztosítási védelem a halálesetekre, vagy akár kórházi napi térítésre is lehet kiegészítő biztosításokat kötni. A kockázati életbiztosításokat könnyebben lehet értékesíteni, akár online módon vagy telefonon is. Egy megtakarítással kombinált életbiztosításnál viszont nehezen lehet kikerülni a fizikai találkozást, mert az emberek igénylik a személyes tanácsadást. Az életbiztosítások bankfióki értékesítésére negatívan hatott a pandémia a fiókbezárások, a korlátozott nyitvatartás miatt. Ha a fiókokban teljesen újraindul a biztosítások eladása, az jelentős bővülést indíthat el a szerződéskötéseknél.

– Az Union a lakásbiztosítások területén a piacon elsőként pályázott a jegybank fogyasztóbarát otthonbiztosítás minősítésére, és el is nyerte azt. Milyennek látja a lakásbiztosítások mostani hazai piacát?

– Az Union tavaly az első és szinte az egész évben az egyetlen biztosító volt, amelyik minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítást (rövid nevén mfo-t) értékesített. 2019 végén eldöntöttük, hogy ezzel az új termékkel mi már 2020-ban, elsőként szeretnénk elindulni, mivel a társaság növelni kívánja részesedését a lakásbiztosítások piacán. Tavaly március elején a produktumra az MNB-től meg is kaptuk a fogyasztóbarát minősítést. Fontos látni, hogy ez a fogyasztóbarát lakásbiztosítás nemcsak egy új termék, hanem számos további folyamat elindítója is, amelynek része az online ügyfél-kommunikáció, a nagyon gyors, előírás szerint megvalósított kárrendezés és kifizetés, a határidőn belüli reakció a kliens megkeresésére.

Az mfo is bizonyítéka annak, hogy az Union gyorsan tud reagálni a piac új kihívásaira, sikeres lett a termék, amit marketingtevékenységgel is megtámogattunk. 2020 második felében már az új lakásbiztosítás-szerződések szemmel látható részét erre a konstrukcióra kötötték, a friss szerzések mintegy 30 szá-

Ahhoz, hogy az egészségbiztosítások jól működjenek, vidéken is létre kell hozni professzionális privát egészségügyi központokat.

12 | FIGYELŐ 2021/22

F_10-13-Cimlapon.indd 12

2021. 06. 01. 16:27

| CÍMLAPON | ALMÁSSY GABRIELLA

zaléka már fogyasztóbarát otthonbiztosítás. Ezzel a tudatos ügyfeleket célozzuk meg, ebben benne van minden olyan fedezet, amelyre egy otthon elszenvedett kár esetében szükség lehet.

Itt előre meghatározott fedezeti kör van. Gyakorlatilag minden olyan kockázatra kiterjed a biztosítás, amely egy háztartásban előfordulhat. Kár esetén pedig nagyon gyors rendezést biztosítunk, mert ez is fontos az ügyfélnek. Mostanra már egyre több biztosító jelenik meg ezzel a termékkel.

A lakásbiztosításoknál 2020-ban új kockázati tényezők jelentkeztek, mert a pandémia miatt az emberek többsége otthon dolgozott. A betörések ugyan jelentősen visszaszorultak, de a háztartási balesetek száma megemelkedett. Tavaly a balatoni nyaralóknál is kevesebb volt a betörés, hiszen a rendőrség gyakran járőrözött az üdülőövezetekben. Még a múlt évben megjelentünk a piacon egy olyan, a home office-ra épített konstrukcióval, amely a nem a dolgozók tulajdonában lévő, azaz a vállalati eszközökre nyújt védelmet lakásbiztosítási károk esetén (például ha csőtörés vagy villámcsapás történik). A lakásbiztosítási piacon meg kell találni azt az egyensúlyi helyzetet, hogy a gyors, megbízható kiszolgálás is meglegyen, de a megfelelő fedezetek is rendelkezésre álljanak, valamint az értékesítők is motiváltak maradjanak.

– A makrogazdasági elemzők a gazdaságban felpattanást várnak ez év második felében. Mennyire bővülhet a magyar biztosítási piac az idén, az Union milyen eredményekkel lenne elégedett 2021-ben?

– Azt gondolom, ez év második felében jelentős növekedés lehet a magyar gazdaságban. Az sok mindentől függ, hogy ezt a biztosítási piac mennyire érzékeli majd. Úgy látom, hogy 2021ben minden gazdasági szereplő sokkal felkészültebb bármilyen negatív hatásra, mint amilyen korábban volt. Az Union esetében is a pandémia, legyen akár harmadik vagy negyedik hullám, kevésbé tud hatni a biztosító életére, működésére, és ez igaz az egész biztosítási szektorra is. Az, hogy a munkanélküliség alakulása vagy a fizetési moratórium megszűnése, esetleg meghosszabbítása hogyan alakul majd, fontos kérdés. Nyomon kell követni, mennyire változtak meg a lakosság fogyasztási szokásai, ha nem lehet utazni, mire költenek a magyarok.

Meg kell nézni, több pénzt fordítanak-e öngondoskodásra, az életbiztosításokra, a lakás-, valamint az autókkal kapcsolatos biztosítások megkötése esetében nő-e a tudatosság. Az Unionnál a lakosság mellett a kis- és középvállalkozások helyzetére is figyelnünk kell. Összességében legalább a tavalyi mértékű növekedés várható mind a hazai biztosítási piacon, mind az Unionnál, sőt arra számítok, hogy mindkét területen a 2019-es bővülés fölött lesz a teljesítmény.

– Az otthoni munkavégzés, az online csatorna használata mennyire lehet tartós megoldás?

– A tavalyi év tapasztalatait beépítettük a biztosító működésébe, ezekkel a gyakorlatokkal halad tovább az idén is az Union.

A pandémia alatt megtanultunk online is együttműködni, tudjuk, mire kell összpontosítanunk. Így a cégnél hosszú távon is élünk a home office lehetőségeivel. Nem fogunk 100 százalékban visszatérni az irodákba, hibrid munkavégzésre térünk át.

Tavaly alaposan megvizsgáltuk, milyen hatással van a kollégáink hatékonyságára a home office. Meglepő, de számos területen azt láttuk: pozitív végeredménye van az otthoni munkának. Az adminisztráció, a kárrendezés területén 15–30 százalékkal nőtt a munkavégzés hatékonysága, részben azért, mert nem vesz el időt a munkába való beutazás, „nem sétálgatunk a nyomtatóhoz és csevegünk a kollégáinkkal”. Az ilyen és ehhez hasonló időmegtakarítások szintén növelik a hatékonyságot. Másrészt a kollégák lojalitása is megnőtt a társaság felé, hiszen azt látták, hogy nem küldtünk el senkit, számíthatnak a vállalatra egy ilyen nehéz helyzetben is. Az Union lehetőséget ad arra, hogy otthon és az irodában egyaránt dolgozhassanak, persze egy megfelelő arány betartásával.

NÉVJEGY A Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett aktuáriusi diplomát, emellett rendelkezik programozómatematikusi (ELTE), EU-s szakértői (BGF) és nemzetközi üzleti diplomával (Ruskin University, Cambridge).

1998-ban, az Ahico Biztosítónál kezdte biztosítási pályafutását, ahol mind élet-, mind nem-életbiztosítási aktuáriusi tapasztalatot szerzett. 2006-tól a K&H Biztosító aktuáriusi területén folytatta pályafutását. 2015-ig a társaság vezető aktuáriusa, ezzel párhuzamosan kockázatkezelési vezetője, majd a nem-életbiztosítási termékmenedzsment, a kockázatvállalás vezetője volt.

2015 novemberében csatlakozott az Union Biztosítóhoz nem-életbiztosítási üzletágért felelős igazgatósági tagként, 2018 áprilisától a személybiztosítási terület is hozzá tartozott. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) számos munkacsoportjában aktív szerepet tölt be.

2020. január 1-jétől az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója.

A hibrid munkavégzés további előnye, hogy nem használunk annyi irodát, mérséklődnek a cég rezsiköltségei, a parkolóházak igénybevétele is csökkent. A hatékonyabb működési forma mellett ez az év az értékesítés terén is nagyon jól indult. Január– februárban a biztosítónál az új szerzések számai sokkal magasabbak voltak, mint 2020 azonos időszakának az adatai, pedig akkor még nem ért el bennünket a pandémia. A pozitív trend pedig ezt követően sem változott.

– Végül egy megkerülhetetlen kérdés: mivel a magyar Belügyminisztérium nem járult hozzá, hogy az anyabiztosítójuk, a VIG megvásárolja az Aegon Magyarországot, át kell-e írni, módosítani szükséges-e az Union ez évi üzleti terveit?

– Az Union idei üzleti terveire nincs közvetlen hatása annak, hogy az Aegon Magyarország bekerül-e a VIG-csoportba, kapunk-e egy új testvért Magyarországon. Természetesen ha létrejönne egy ilyen tranzakció, tudnánk érvényesíteni a szinergiákat. Bárhogy is alakul azonban a jövő, a terveinket nem kell módosítani, haladunk azon az úton, amelyen már elindultunk.

Hitünk szerint tovább erősítjük piaci pozíciónkat az ügyfeleink és tulajdonosaink megelégedésére.

TÓTH BALÁZS 2021/22 FIGYELŐ | 13

F_10-13-Cimlapon.indd 13

2021. 06. 01. 16:27

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

BIZTATÓ ELŐREJELZÉS A magyar gazdaság 5 százalék körül nőhet az idén és jövőre is az OECD friss előrejelzése szerint. A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő, párizsi székhelyű szervezet globálisan 5,8 százalékos bővülést vár.

PÁRIZSBÓL SZERETETTEL FOKOZATOS KILÁBALÁS

A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő szervezet értékelésének Magyarországra vonatkozó fejezetében a szakértők kitértek az első negyedévet terhelő súlyos járványhullámra, amely magas halálozási rátával járt, de a világviszonylatban is gyorsnak számító oltási program miatt már áprilisban fokozatosan elkezdődhetett a korlátozások megszüntetése. Az OECD közgazdászainak a prognózisa szerint az éves növekedés az idén 4,6 százalék körül alakulhat, míg jövőre elérheti az 5 százalékot. (A kormány 4,2 százalékos bővülést vár 2021-re, 2022-re pedig 5 százalékosat – a szerk.) Az OECD decemberi előrejelzésében még 2,6-es gyarapodást vetített előre. Az úgynevezett lefelé mutató kockázatok között a szakértők meg-

AZ OECD MAGYAR GAZDASÁGI PROGNÓZISA, 2021 GDP Beruházás

Százalék 4,6 8,3

Export

9,9

Import

7,5

Munkanélküliség

4,0

–7,5

Költségvetési egyenleg

Államadósság Fizetési mérleg 0,8 Forrás: OECD

4,6

ben gyors helyreállást mutatott, most pedig a pandémia előtti szint környékén áll.

A munkaerőpiaci javulás tovább folytatódhat, és a nemzetközi szervezet elemzése rávilágít arra is, hogy az idén 9 százalék körül emelkedhetnek a bruttó bérek. Ráadásul a fizetésemelkedés és az infláció a következő években szintén nagy lehet.

KÖLTSÉGVETÉSI FŰTÉS

Az OECD arra számít, hogy a fiskális politika a következő hónapokban is támogató marad Magyarországon, emellett 2021 és 2027 között az Európai Unió helyreállítási alapjából érkező pénz GDP-arányosan 3,4 százalékos többletet adhat a hazai beruházásokhoz. Az érintett ágazatokban alkalmazott rövidített munkaidős támogatás az egyéb érvényben maradó kormányzati intézkedésekkel együtt a bruttó hazai termék 5 százalékát teszi ki, és hozzájárul az ez évre tervezett 7,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányhoz.

A további fiskális élénkítés viszont szükségtelenné válik az OECD szerint, miután a gazdasági aktivitás visszaáll a korábbi szintjére. Ugyanakkor a monetáris politikának az inflációs nyomás miatt nincs tere a további lazításra, és ahogy a gaz-

FOTÓ: GETTY IMAGES

A magyar gazdaság 2021 második felétől jelentős növekedést mutathat a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése alapján, miután az átoltottság lehetővé teszi a személyes fogyasztások „viszszatértét”.

említik az esetleges ellátási zavarokat, a felfelé mutató növekedési rizikók között pedig a külkereskedelmi partnerek vártnál gyorsabb kilábalását. Az összefoglalóból kiderül: az európai külpiacok – Magyarország fő kereskedelmi partnerei – is fokozatosan helyreállnak, így a külső kereslet hazánk exportján keresztül szintén támogatja majd a bővülést. Az ipari termelés és a kivitel már 2020 második felé-

14 | FIGYELŐ 2021/22

F_14-15_koltsegvetes+diakhirdi.indd 14

2021. 06. 01. 16:28

DH_kepzesi_hitel_200

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

dasági aktivitás helyreáll, a jegybanknak fokozatosan meg kell szüntetnie az ideiglenes eszközöket.

MAGAS LESZ AZ INFLÁCIÓS SZINT

Miközben alapvetően pozitív az OECD szóban forgó előrejelzése, az infláció terén nem rózsás a kép. Tudniillik az uniós 3 százalékos limitet meghaladó ütemben drágulhatnak hazánkban az árak: a nemzetközi szervezet 3,9 százalékos éves inflációt vár az idén és jövőre is. Végezetül a szakértők megjegyzik: az adórendszer kisebb átalakítására lenne szükség. A munkát terhelő elvonások csökkentését javasolják a nagyobb munkaerőpiaci részvétel eléréséért, valamint a környezetvédelmi adók emeléséről írnak a fenntarthatóbb bővülés elérése érdekében. Emellett a termelékenység növelésére is szükség lenne.

KÉT SZÁMJEGYŰ GYORSULÁS

Megalapozottnak tűnik a második negyedévre előre jelzett két számjegyű, 1214 százalék körülire tehető gazdasági növekedés a minisztérium által heti rendszerességgel követett adatok szerint – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Joint Venture Szövetség éves tisztújító közgyűlésén. Kiemelte: a magyar válságkezelés európai uniós összevetésben biztató

A párizsi székhelyű intézmény globálisan 5,8 százalékos bővülést jósol. eredményeket hozott. Miközben az első negyedévben a gazdaság 1,9 százalékkal gyarapodott hazánkban, az EU-s átlag 0,4-es visszaesést mutat, az eurózóna országai pedig 0,6 százalékkal zsugorodtak – jegyezte meg a tárcavezető. Szerinte a következő hónapokban a gazdaságok teljesítményét nagymértékben befolyásolja majd az átoltottság szintje. „E téren Magyarország szintén nem áll rosszul az uniós mezőnyben. Helyes volt a kormány azon döntése, hogy nem csak az EU-s vakcinabeszerzésre támaszkodott” – állapította meg a szakember. A 2020-as intézkedésekről beszélve megjegyezte: jónak bizonyult az a stratégia, hogy a versenyképesség javítására helyezték a hangsúlyt.

Magyarország 27 százalékos beruházási rátája uniós szinten dobogósnak számít – húzta alá. Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő évi költségvetés-tervezetben 2300 milliárd forintot, a GDP 13 százalékát kitevő összeget csoportosít a kormány a gazdaság újraindítására.

Továbbá rámutatott: a gazdasági támogatások terén el kell mozdulni a célzott segítség irányába. Főleg azon ágazatok dotálására van szükség, amelyek lassabban tudnak visszatérni a növekedéshez. Hozzátette azt is: a magyar hiány- és adósságmutató európai viszonylatban nem lóg ki a sorból. Aláhúzta: a 2008-as válság tanulsága az volt, hogy túl gyorsan nem célszerű visszazárni a költségvetési ösztönzőket, ez ugyanis visszafogja a bővülést, és munkahelyek megszűnését eredményezi.

SZAJLAI CSABA

HIRDETÉS

1,

F_14-15_koltsegvetes+diakhirdi.indd DH_kepzesi_hitel_200x135-v02.indd 15 1

k

2021.

2021. 06.

05. 01.

19. 16:28 10:32

ÉLÉNKÍTŐ HATÁSOK

Több mint 28 ezer lakás épült 2020ban hazánkban, ami jelentős, mintegy 34 százalékos növekedés 2019-hez képest – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Lakáspiaci jelentésében. Az újlakás-célú hitelek volumene nem esett vissza tavalyelőtthöz viszonyítva, amihez az otthonteremtési és a családtámogatási kedvezmények is hozzájárultak. A hitelből történő lakásvásárlások aránya 44-ről 47 százalékra nőtt. Az állami támogatások jelentősen javítják a vételek lehetőségét, a legnagyobb mértékben a három gyermeket vállaló családok esetében.

2020-ban az MNB-lakásárindex alapján országos átlagban tovább emelkedtek a hazai lakásárak, ugyanakkor a 2019 végi 18,1-ről jelentősen, 6,6 százalékra lassult az éves nominális növekedési ütem 2020 negyedik negyedévére. Budapesten ezzel szemben éves alapon 0,7 százalékkal mérséklődtek tavaly a lakóingatlanok árai.

KEVESEBB TRANZAKCIÓ

A koronavírus-járvány hatására a tranzakciók száma – elsősorban a tavalyi második negyedéves nagyobb visszaesés kö-

vetkeztében – országos szinten 15,5, Budapesten pedig ennél is nagyobb mértékben, 25,1 százalékkal csökkent éves visszatekintésben. Az értékesítések számát nézve az üdülőkörzetek közül a Balaton és a Tisza-tó környéke jobban teljesített az országos visszaeséshez képest, és a falusi CSOK-kal érintett kistelepüléseken szintén kevésbé mérséklődött a lakáspiacon az aktivitás.

A VÁROSI LAKÁSOK ÁRVÁLTOZÁSA

2019. IV. negyedév–2020. IV. negyedév, százalék

Dél-Dunántúl

13,4

Észak-Alföld

9,6

Nyugat-Dunántúl

7,9

Dél-Alföld

6,8

Észak-Magyarország

6,5

Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Forrás: MNB

6,0

1,0

Az idei első negyedévben viszont már jelentősen erősödött a lakóingatlanok iránti kereslet, és a bankok is a hitelkereslet bővülését várják hat hónapos időtávon előretekintve. A gazdaság újraindításával összhangban a munkanélküliségi ráta is várhatóan csökken, emiatt a lakosság jövedelmének a növekedésére lehet számítani, ami kedvező a lakáspiac szempontjából. Kínálati oldalon 2020ban a mintegy 28 ezer átadott új otthon érdemi, 33,5 százalékos bővülést jelent 2019-hez viszonyítva.

A legnagyobb mértékben a vidéki lakosok által építtetett új lakások átadásának a száma nőtt, mintegy 52,3 százalékkal. Az újonnan kiadott építési engedélyeké ugyanakkor jelentősen, 36 százalékkal csökkent tavalyelőtthöz képest, ezen belül is leginkább Budapesten, mintegy 48 százalékkal. Ennek oka elsősorban az, hogy a rozsdaövezeti szabályozás miatt az építőipari cégek kivárnak, valamint a 2019 végén visszaemelkedő áfakulcs is csökkentette az érdeklődést. A 2021-től ismét bevezetett kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa kedvező hatása viszont már most látszik:

FOTÓ: BALOGH ZOLTÁN, MTI

LAKÁSPIAC | A lakáspiac keresletét meghatározó tényezők közül tavaly a koronavírus-járvány hatására mérséklődött a foglalkoztatottság és a lakosság rendelkezésére álló jövedelem, ugyanakkor a munkaerőpiac ellenállónak bizonyult. 2020 első felében a bankok még átmenetileg szigorítottak a hitelfeltételeken, a második fél évben azonban enyhe lazítás és a lakáskölcsönök iránti kereslet bővülése volt megfigyelhető – olvasható a jegybank legfrissebb Lakáspiaci jelentésében. 2021-ben már az új otthonteremtési kedvezmények élénkítik a hazai ingatlanpiacot.

16 | FIGYELŐ 2021/22

F_16-17_MNB_lakasp+hirdi.indd 16

2021. 06. 01. 16:31

#

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

a fővárosban az idei első negyedévben 8 százalékkal erősödött a társasházi lakásfejlesztések terén az aktivitás.

BUDAPEST VOLT A KIVÉTEL

A városok adatait figyelembe véve az ország valamennyi régiójában emelkedtek az árak az elmúlt egy esztendőben, egyedül Budapesten volt mérhető árcsökkenés.

Két számjegyű (13,4 százalékos) éves drágulás mindössze a dél-dunántúli térség városaiban valósult meg, de a többi régió településein is jelentősen nőttek a lakásárak.

A 2014 óta tartó lakáspiaci élénkülés és az ezzel együtt járó áremelkedés mértéke jelentős regionális különbségeket mutat Magyarországon. 2008 végéhez képest a városi lakásárak szintje nominálisan továbbra is Budapesten a legmagasabb, az akkori szintjüket átlagosan 136 százalékkal haladják meg. A főváros után nyugatdunántúli, közép-dunántúli és dél-alföldi városok mutatták a legnagyobb mértékű lakáspiaci drágulást 2008 és 2020 negyedik negyedéve között.

A tavalyi második fél évben tapasztalt aktivitásnak tulajdonítható, hogy a Balaton környéki településeken az országos középértékhez képest lényegesen kisebb

mértékben esett vissza az adásvételek száma 2019-hez mérten, a Tisza-tó környékének a népszerűsége pedig szembeötlően nőtt. Az üdülőkörzetekben együttesen 14,5 százalékkal csökkent az adásvételek száma 2020-ban éves összehasonlításban, ami kismértékben alacsonyabb az országos szinten mért 15,5 százalékos tranzakciószám-apadáshoz viszonyítva.

Egyes üdülőkörzetek, mint például a Tisza-tó és a Balaton, kiemelkednek a többi közül. A magyar tenger környéki településeken 5,8 százalékos visszaesés történt, míg a Tisza-tó környéki helységekben tavaly mintegy 8,9 százalékkal több adásvétel valósult meg, mint 2019-ben. Az agglomerációs településeken az adásvételek száma éves alapon 18,5 százalékkal zuhant 2020-ban.

BŐVÜLŐ KÍNÁLAT AZ ALBÉRLETEKNÉL

Az albérletek kínálatát, árait is befolyásolta a pandémia. A világjárvány magyarországi megjelenése óta nagymértékben

megnőtt a hosszabb távra kiadó lakások kínálata Budapesten, elsősorban a főváros belső kerületeiben, ahol a külföldi turisták körében korábban népszerű, jellemzően rövid távra kiadott otthonok találhatók. Az ingatlan.com adatai alapján a fővárosban 2020. október végén tetőzött a kínálat – több mint 16 ezer kiadásra felajánlott lakással –, de 2021. március végén is mintegy 13 ezer kiadó lakóingatlan volt a bérleti piacon, ami közel 31 százalékos bővülést jelent az előző év azonos időszakához képest. A növekvő kínálat miatt a budapesti belső kerületekben csökkentek az albérletárak a legnagyobb mértékben.

Az új otthonteremtési kedvezmények kedvező hatása már látszik. Az ingatlan. com portál adatai szerint 2021 első két hónapjában az eladó házak iránti kereslet 33, az eladó lakások iránti igény pedig 13 százalékkal nőtt éves összehasonlításban. Az élénk kereslet márciusban sem tört meg, a házak és a lakások iránti érdeklődések rendre 80 és 55 százalékos éves alapú emelkedésében jelentős szerepet játszik a járvány tavaly márciusi kitörése utáni alacsony bázis is.

TÓTH BALÁZS

HIRDETÉS

AZ UTCA HANGJA ANGJ

FOTÓPÁLYÁZAT

8ǩ.#55<10 #< #.ǩ$$+ -#6')Ǻ4+ǩ- -ǽ<ȁ. DZ5 2ǩ.;ǩ<<10 ,ǿ0+75 +)Б 1

Budapest nyitva

2

Füstmentes Budapest

3

Budapest, szeretlek!

#\ GUGOȌP[ VȄTUU\GTXG\ɦLG

# RȄN[Ȅ\CV TȌU\NGVGKTɦN ȌU C LGNGPVMG\ȌU OGPGVȌTɦN DɦXGDD KPHQTOȄEKȕMCV Cǡwww.metropol.hu/fotopalyazat QNFCNQP VCNȄN

F_16-17_MNB_lakasp+hirdi.indd 17

6ȄTUCFCNOK EȌNȚ TGMNȄO OGITGPFGNɦLG C 2JKNKR /QTTKU /CI[CTQTU\ȄI -HV

2021. 06. 01. 16:31

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FELPUHÍTOTT LAKÁSTÖRVÉNY-MÓDOSÍTÁS LAKÁSPOLITIKA | Jelentősen változhat a lakástörvény módosítására vonatkozó fideszes törvényjavaslat. Az előterjesztő Böröcz László ugyanis már nem az összes, csak a világörökségi területen, így jórészt a budai Várnegyedben lévő önkormányzati bérlemények esetén adna közvetlenül lehetőséget arra, hogy a lakók kedvezményes áron megvehessék az ingatlant. A tervek szerint a többi lakás sorsáról a helyhatóságok dönthetnének.

„Régóta vártuk ezt a törvénymódosítási indítványt, nagyon sokat küzdöttünk érte. A javaslat ugyanis egy súlyosan jogsértő, méltánytalan helyzetet orvosol” – mondta a Figyelő érdeklődésére az önkormányzati bérlemények megvásárlásának ügyét a kezdetektől fogva erőteljesen támogató Budavári Lakosok Szövetségének (BLSZ) az elnöke, Tóthné Z. Nagy Erzsébet. Törekvéseik célja az eredeti javaslat átszabása után sem kerül veszélybe, hiszen ők lesznek a jogszabály-változtatás kedvezményezettjei, vagyis akik jutányos áron megvehetik a bérlakásukat.

PETÍCIÓ UTÁN TÖRVÉNYJAVASLAT

A BLSZ elnöke a harminc éve fennálló igazságtalan helyzetüket magyarázva felidézte, hogy a „tanácsi” lakások privatizációjakor, az 1990-es évtizedben csak a műemléknek minősített ingatlanokat nem vehették meg a bennük lakók, ami az I. kerület történelmi

Várnegyedében különösen sokakat sújtott. Őket ezért relatíve alacsony bérleti díjakkal igyekezett kompenzálni a helyhatóság. Ugyanakkor a nagy kiadást jelentő korszerűsítés azóta is az ott élők dolga.

A mostani történések előzménye az volt – elevenítette fel a civil érdekképviselő –, hogy a Párbeszéd színeiben politizáló I. kerületi polgármester, V. Naszályi Márta tavaly az értékesítés helyett az önkormányzati lakások bérleti díjának az emelését vetette fel. Ez azonban helyben erőteljes ellenállásba ütközött, a BLSZ petíciót is indított, amelyhez több százan csatlakoztak. A témát a Fidesz is felkarolta, és a kormány szintén a tiltakozók mellé állt: a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idejére megtiltotta az önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérleti díjának az emelését, Böröcz László pedig beterjesztette a parlament elé a lakástör-

HARMINCKÉT SZERVEZET KÖVETELTE A JAVASLAT VISSZAVONÁSÁT A bérlakások privatizációjáról szóló törvényjavaslat visszavonását követelte harminckét szakmai szervezet – köztük a Habitat for Humanity Magyarország, A Város Mindenkié csoport és az Utcáról Lakásba! Egyesület – május végén, még az indítvány átírása előtt. Képviselőik szerint ugyanis az előterjesztés ellentétes a közérdekkel, alkotmányos alapjogot korlátoz és ellehetetleníti a szociális lakáspolitikát.

vény-módosítási javaslatát – emlékeztetett a szövetség elnöke. Tudomása szerint a Várnegyedben nyolc-kilencszáz ingatlanra terjed ki a tervezett jogszabály-változtatás hatálya, így összességében nagyon sok embert érint az önkormányzati bérlemények kedvezményes megvásárlásának a lehetősége.

Tóthné Z. Nagy Erzsébet egyúttal szorgalmazta, hogy a törvény szabályozza az éves önkormányzati bérletidíj-emelés mértékét is. „A leromlott műszaki állapotú lakások bérlőinek meg kell adni a jogvédelmet a lakásbérlet folytatására, nem kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe, mint a budavári lakosok jelenleg” – mondta. Azt is fontosnak tartaná, hogy az eddigieknél nagyobb mérvű állami támogatást kapjanak a műemlék lakóingatlanok és más társasházak, mert például a fővárosban kritikus állapotú a lakásállomány.

FORDULAT

Böröcz László, a Fidesz országgyűlési képviselője eredetileg azt kezdeményezte – mint arról két héttel ezelőtt a Figyelő is beszámolt –, hogy az önkormányzati bérlakásban élők országszerte megvehessék az általuk lakott ingatlant, méghozzá igencsak kedvez-

18 | FIGYELŐ 2021/22

F_18-19-Berlakasok.indd 18

2021. 05. 31. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: SOÓS LAJOS, MTI

HAGYOMÁNYŐRZŐK ÚJRAJÁTSSZÁK A BUDAI VÁR OSTROMÁT. AZ ÖNKORMÁNYZATI BÉRLEMÉNYBEN ÉLŐK IS SOKAT KÜZDÖTTEK, HOGY MEGVEHESSÉK A LAKÁSUKAT

ményes áron. A kormánypárti képviselő már a beterjesztéskor is rámutatott a probléma gyökerére, vagyis arra, hogy míg 1994–95-ben megvásárolható volt az önkormányzati bérlakások nagy része, addig a budai várnegyedi műemlék ingatlanok bérlőinek erre nem adtak lehetőséget. Az ellenzék mellett jobboldali polgármesterek is kritizálták az indítványát, mert – mint egyikük fogalmazott – az a tulajdon elkótyavetyélését jelentené.

Ezek után Böröcz a közösségi oldalán jelentette be, hogy mivel a tágabb körrel kapcsolatban nincs konszenzus, módosítják a törvényjavaslatot, és annak hatályát a világörökségi részekre korlátozzák.

TOVÁBBI VÁLTOZTATÁSOK

Lapunk megkereste a kormánypárti előterjesztőt, aki elmondta, eredendően azért nyújtott be az egész országra és nem csak a világörökségi területekre

kiterjedő javaslatot, mert több olyan levelet kapott, amelyben az ország más részein élő bérlők is jelezték lakásvásárlási szándékukat. Végül a kritikák és a jobbító szándékú javaslatok után az a kompromisszum született, hogy a törvényjavaslat alapvetően csak az eredeti problémára koncentráljon, vagyis a műemlék bérlakások harminc éve megoldatlan helyzetére. Az I. kerületi világörökségi területen ez mintegy ezer ingatlant érint, az ilyen besorolás alá eső más helyeken pedig további négyötszázat.

A módosító indítvány ugyanakkor azt is tartalmazza – folytatta Böröcz László –, hogy minimum öt év bérlési idő kell a vételi jog érvényesítéséhez.

Ez egyfajta mozgó szabály lesz, azaz ha valaki, aki már eddig is bérelte az adott lakást, de csak a későbbiekben éri el az öt évet, az akkor válik jogosulttá megvásárolni az otthonát. A képviselő kezdeményezése szerint minden egyéb – tehát nem világörökségi – területen az önkormányzatok opcionálisan dönthetnének arról, hogy kívánnak-e élni a bérlemények kedvezményes kondíciójú eladásának a lehetőségével.

Azzal kapcsolatban, hogy a törvényjavaslat benyújtása után az ellenzék részéről sok támadás ért jobboldalhoz köthető, várnegyedi önkormányzati bérleményben élő ismert embereket, Böröcz László arra hívta fel a figyelmet: több baloldali érintett is van, például V. Naszályi Márta kerületi polgármester környezetéből. „De nem lehet mintegy 1500 bérlő helyzetét korlátozni csak azért, mert van közöttük körülbelül egy tucat, akit a közvélemény ismer” – hangsúlyozta.

HELMECZI ZOLTÁN

2021/22 FIGYELŐ | 19

F_18-19-Berlakasok.indd 19

2021. 05. 31. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | SAMU, AZ ÁPRILISBAN SZÜLETETT KISELEFÁNT. AZ IDEI GYEREKNAP MÁR SZABADABB VOLT, ÍGY A LÁTOGATÓK AKÁR ŐT IS MEGNÉZHETTÉK A MÁJUSBAN ÚJRANYÍLT FŐVÁROSI ÁLLATKERTBEN

FELLÉLEGEZHET AZ EGÉSZSÉGÜGY

JÁRVÁNYHELYZET | Két hónappal a hosszan elnyúló tetőzés után május végére sikerült szinte teljesen visszaszorítani a pandémia harmadik hullámát Magyarországon. S bár hazánkban is megjelent az indiai mutáns, a szakmai vélemények szerint ez ellen is hatásosak a jelenleg használt oltóanyagok.

TOVÁBBRA IS FONTOS AZ OLTÁS

Noha a vírus indiai mutációját már Magyarországon is azonosították, Müller Cecília országos tiszti főorvos jelezte: egyre több szakmai közlemény és publikáció jelenik meg arról, hogy ez ellen is hatásosak a jelenleg használt oltóanyagok. A hazánkban a legalább egy adag vakcinával beoltottak száma közelít az 5,2 millióhoz, a regisztráltak döntő többsége, a teljes lakosságnak pedig több mint az 53 százaléka már megkapta valamelyik oltóanyagot. A Központi Statisztikai Hivatal felmérésében mostanra 20 százalék alá esett az oltásellenesek és a vakcinabeadás kérdésére nem

KÉTHARMADOS ELÉGEDETTSÉG

Csaknem kétharmados az elégedettség a kabinet járványkezelésével – ez derült ki a Nézőpont Intézet országos reprezentatív közvélemény-kutatásából, amelyet a Magyar Nemzetnek készített május végén. Ezzel az év elején mért 62 százalékos szintre emelkedett vissza a kormányzati intézkedésekkel való megelégedettség mértéke.

A mutató a tizenötödik héten, vagyis április közepén volt a mélypontján. „Mind a most mért magas adat, mind az a tény, hogy a járvány ideje alatt soha nem csökkent 50 százalék alá az elégedettségi mutató, komoly kormányzati teljesítmény” – állapította meg a Nézőpont Intézet. Álláspontjuk szerint az Európában is kiemelkedő adat oka lehet a magas átoltottsági arány, a többforrású oltóanyag-beszerzés és a „vakcinabőség”, valamint a lépésről lépésre visszanyert szabadság.

A közvélemény-kutató továbbá rámutatott arra – a 2022-es országgyűlési vá-

SZABADABB GYEREKNAP Miután tavaly szinte minden gyereknapi rendezvény elmaradt a pandémia miatt, az idén minden bizonnyal a szokásosnál is jobban várták a legkisebbek a május utolsó vasárnapján nekik szóló – a járványügyi intézkedéseket betartva már megrendezhető – különféle programokat. Többségüket ezúttal természetesen szabadtérre szervezték. Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője a Figyelőnek elmondta, hogy gyereknapon 5500 látogatójuk volt, akiket sokféle közönségcsalogató attrakcióval vártak.

Másutt, például a Római-parton falusi játszóházat alakítottak ki, Debrecenben pedig ezen a napon tért vissza az online térből egy különleges színpadra, a Nagyerdő fái közé a Vojtina Bábszínház.

lasztás szempontjából fontosnak nevezve –, hogy a kormányelleneseknek a 26, az ismeretlen preferenciájúaknak pedig a 45 százaléka is elégedett a kabinet teljesítményével. A kormánypárti válaszadóknak – kevésbé meglepő módon – a 89 százaléka nem talált kivetnivalót a járványkezelésben.

HZ

FOTÓ: KOVÁCS ATTILA, MTI

Tavaly szeptember óta nem látott alacsony szintre esett vissza a napi új fertőzöttek és a betegség következtében meghaltak száma. Május utolsó napján öt elhunytról és 156 új betegről adott hírt a koronavirus.gov.hu oldal. Ezer alatt van a kórházban ápoltak és száz körül a közülük lélegeztetőgépen lévők száma. Így most már valamelyest fellélegezhetnek az egészségügyben dolgozók is, akik hónapok óta extrém nyomás alatt végezték a munkájukat országszerte.

válaszolók aránya. Járványügyi szakértők szerint nem zárható ki egy negyedik járványhullám, de – mint azt Rusvai Miklós virológus a Kossuth rádióban kiemelte – minél többen oltatják be magukat, ennek annál kisebb az esélye.

20 | FIGYELŐ 2021/22

F_20_koronavirus.indd 20

2021. 05. 31. 16:57

PR

VERSENYKÉPES FEJLŐDÉS A NÖVEKEDÉSI KÖTVÉNYPROGRAMMAL Az ÉLTEX Kereskedelmi és Fuvarozó Kft. piacbővítést tervez a jegybanki finanszírozással A környezetgazdálkodási üzletágban elsőként bocsátott ki kötvényt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjában (NKP) az ÉLTEX Kereskedelmi és Fuvarozó Kft. A cég több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik a szelektív hulladékkezelő rendszerek működtetésében, a hulladékként kezelt anyagok százszázalékos újrahasznosításának megoldását kínálva immár piacvezető vállalatként. A cél a további növekedés, 5 éven belül pedig a tőzsdére lépés. Mindennek részleteiről, a cég hosszú távú terveiről és a programmal kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztük Vass Zoltán ügyvezető igazgatót.

VASS ZOLTÁN, AZ ÉLTEX KERESKEDELMI ÉS FUVAROZÓ KFT. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA

– Miért döntöttek úgy, hogy részt vesznek a Növekedési Kötvényprogramban? Milyen előnyeit látták ennek más típusú forrásbevonáshoz képest?

– Mindig szívesen állunk minden megmérettetés, audit elé, hogy meg tudjunk felelni a folyamatosan változó itthoni és külföldi elvárásoknak. Nagyon vonzott minket, hogy egy nagy átvilágításon és hitelminősítésen esik át a cég, amely segít abban, hogy az ÉLTEX Kft. folyamatos növekedése biztosítva legyen. Továbbá a terjeszkedés és piaci térnyerés szempontjából is előnyös, hogy a cég fel tud mutatni egy ilyen nemzetközileg is összehasonlítható minősítést.

A program másik nagy előnye a hoszszú távra szóló forrásbevonás. Ennek a forrásnak a költsége versenyképes a normál banki hitelek költségével, viszont kevesebb adminisztratív teherrel jár. A hoszszú távú kiszámíthatóság pedig segít közelebb hozni a célkitűzéseinket, vagyis a teljes körű hulladékhasznosítást.

– Mik voltak a tapasztalataik a programhoz való csatlakozás és a forrásbevonás gyakorlati oldalával kapcsolatban?

– A résztvevő felek nagyon együttműködőek voltak, minden információt megkaptunk időben az MNB és a hitelminősítő cég részéről is. Az egész előkészítési és kibocsátási folyamat összességében nagyon gördülékenyen zajlott.

– Milyen fejlesztéseket, egyéb intézkedéseket sikerült megvalósítaniuk a Nö-

vekedési Kötvényprogramhoz való csatlakozás óta?

– A programban meghatározott módon megkezdtük a telephelyeink fejlesztését, valamint több gépet és berendezést is megrendeltünk már. Emellett bizonyos banki kitettségünket csökkentettük a kötvényprogramban rögzített céljaink szerint. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a környezetgazdálkodási üzletágban elsőként tudtunk az NKP feltételeinek megfelelni. A kötvénykibocsátásnak köszönhetően fel tudtuk gyorsítani a cégünk fejlődési ütemét. Az ÉLTEX családi kisvállalkozásként indult 32 évvel ezelőtt, mára pedig Magyarország egyik vezető privát hulladékgazdálkodó cége és egy igazi multinacionális vállalat, ami már összesen 37 európai országban jelen van.

A jövőben szeretnénk kiterjeszteni piacvezető szerepünket a többi európai országban is, amihez a kötvénykibocsátás megadta a kezdő lépéseket.

– Kínált-e Önöknek egyéb hasznokat, előnyöket a program? A tőkepiaci jelenlét és a transzparencia hogyan hatott Önökre?

– Növekedési kilátásaink jelentősen javultak, az adatszolgáltatás során sikerült folyamatainkat, adminisztrációs rendszerünket, naprakész könyvelésünket tovább fejleszteni, és felkészültünk a következő ilyen jellegű megmérettetésre. A kötvénykibocsátás és az ezzel járó tőkepiaci jelenlét azért is fontos a számunkra, mert 5 éven belül szeretnénk a cégünket bevezetni a tőzsdére.

– Milyen célokat lát még a cég előtt, amelyek eléréséhez fontos állomás volt a kötvényprogram?

– Céljaink között akvizíciós törekvések is szerepelnek, amelyekkel szeretnénk a cégünk portfólióját szélesíteni, mivel ezek a cég piacnyerési törekvéseit jelentősen javítanák! Célunk, hogy az ÉLTEX Kft. ne csak Magyarországon, hanem egész Európában piacvezetővé váljon a teljes körű hulladékhasznosításban. Munkánk során törekszünk a hulladéklerakás teljes kiiktatására, illetve az erre alkalmas és piacképes megoldások kidolgozására. Ehhez folyamatosan fejlesztenünk kell a rendszerünket. Számunkra nem létezik felesleges hulladék, hiszünk benne, hogy minden hulladék értékkel rendelkezik és nyersanyagként hasznosítható.

– Miért ajánlaná más vállalatoknak a Növekedési Kötvényprogramot?

– Ez a program nagyon alkalmas arra, hogy egy cég működési folyamatait áttekintse, az esetleges hiányosságokkal szembesüljön és a programban való sikeres részvétellel olyan beruházásokat tudjon végrehajtani, amely hosszú távon biztosítja a versenyképes fejlődést.

2021/22 FIGYELŐ | 21

F_21_MNB_PR.indd 21

2021. 05. 31. 16:58

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

PÁRTALAPÍTVÁNYI EGYENSÚLYTEREMTÉS

„A pártok a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységük elősegítésére a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvényben meghatározott költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozhatnak létre” – így szól a 2003-ban elfogadott, a pártalapítványokról szóló jogszabály első paragrafusa. A törvény tételesen meghatározza a pártok alapítványainak a működési kereteit. Azt is tudni kell,

hogy állami, költségvetési támogatást csak azok a pártok és pártalapítványok kaphatnak, amelyek a legutóbbi parlamenti választáson elérték az egyszázalékos támogatottságot.

A pártok és alapítványaik döntően költségvetési támogatásból, tehát közpénzekből működnek, illetve a törvényekben meghatározott egyéb dotációkat kaphat-

nak. A költségvetési támogatásban részesülő pártok és pártalapítványok gazdálkodásának a törvényességét pedig kétévenkénti rendszerességgel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi.

KILENC PÁRT ÉS ALAPÍTVÁNY

Állami támogatásban 2018-tól kilenc párt – Fidesz, MSZP, Jobbik, LMP, DK, KDNP, Párbeszéd, Momentum, Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) – részesül. A koronavírus-járvány miatt az ere-

ILLUSZTRÁCIÓ: DANIEL GRIZELJ, GETTY IMAGES

TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS A PARLAMENT ELŐTT | Jogegyenlőség – ezzel indokolta a Figyelőnek a pártalapítványok működéséről szóló törvényhez benyújtott módosítását Bajkai István fideszes képviselő. Mint mondta, míg a „polgári” alapítványok végezhetnek kiegészítő gazdasági tevékenységet, a pártalapítványok ezt eddig nem tehették meg. Ezen szeretne változtatni a kormánypárti politikus. A szabályozás kiegészítéséről júniusban dönthet a parlament.

22 | FIGYELŐ 2021/22

F_22-23-Partalapitvanyok.indd 22

2021. 05. 31. 16:59

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

deti párttámogatási előirányzatok 50 százalékát átcsoportosították a pandémia elleni védekezési alapba.

Az idei költségvetés alapján a Fidesz közel 968 millió, a Jobbik 510 millió, az MSZP 305,5 millió, az LMP 218 millió, a DK 207 millió, a KDNP 180 millió, a Párbeszéd pedig 91 millió forintból gazdálkodhat. Az országos listán mandátumot nem szerzett formációk esetében a Momentum Mozgalom 44,3 millió, a Kétfarkú Kutya Párt pedig 24,6 millió forintot kap a büdzséből.

A költségvetés a pártalapítványok támogatását is meghatározta. A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) mintegy 1,47 milliárd, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány (Jobbik) 702 millió, a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) 359 millió, az Ökopolisz Alapítvány (LMP) csaknem 213 millió, az Új Köztársaságért Alapítvány (DK) 194,5 millió, a Barankovics István Alapítvány (KDNP) 150 millió, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (Párbeszéd) pedig 27,5 millió forintos szubvencióban részesült. A momentumos Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 74,2 millió, az MKKP-s Savköpő Menyét Alapítvány pedig 41,3 millió forinthoz jutott. A pártok és alapítványaik központi támogatási öszszege tehát mindenki számára nyilvános.

TÁMOGATÁS, ELLENŐRZÉS

De mivel is foglalkoznak a pártalapítványok? Ezeket a szervezeteket a törvényhozás német mintára hozta létre Magyarországon. A hazai intézmények állami finanszírozása eltörpül a Konrad-AdenauerStiftungé (CDU) vagy a Friedrich-EbertStiftungé (SPD) mellett. Németországban 2019-ben 400 millió eurós támogatásban részesültek a pártalapítványok. A német példa a tevékenységi körre is vonatkozik: konferenciákat szerveznek, pályázatokat hirdetnek, gyakornoki programjuk van, kiadványokat jelentetnek meg, de anyapártjuk nemzetközi kulturális és szövetségi kapcsolatait is építik.

Az ÁSZ honlapján olvasható tájékoztatás alapján alapítvány csak egyértelműen azonosítható személytől fogadhat el támogatást. A törvény szerint ha a dotáció összege meghaladja az ötszázezer

forintot, a külföldről származó szubvenció pedig a százezer forintnak megfelelő értéket, akkor azt a pénz beérkezését követő harminc napon belül az érintett szervezetnek kötelezően közzé kell tennie a honlapján. Mindez egyébként azt jelenti, hogy a pártalapítványok – ellentétben a pártokkal – kaphatnak támogatást a határon túlról. „A közzétételre vonatkozó harmincnapos határidő jelentősége pedig abban rejlik, hogy a nyilvánosság a lehető leghamarabb értesüljön a pártalapítványokat támogató külföldi szervezetekről, amelyek nyilvánvalóan egy-egy alapítvány identitására is hatással lehetnek.

Ezért mondja ki a törvény, hogy az alapítvány számára támogatást nyújtó személy azonosításához szükséges adatok a támogatás összegével együtt közérdekből nyilvánosnak minősülnek” – írja az ÁSZ. A pártalapítványok tevékenységét szabályozó törvény arról is rendelkezik, hogy ha egy ilyen szervezet a jogszabályi előírások megsértésével fogad el dotációt – tehát például 30 napon belül nem teszi közzé a 100 ezer forintot meghaladó külföldi támogatást a honlapján –, akkor annak értékét – az ÁSZ felhívására – ti-

végezhettek még kiegészítő jelleggel sem gazdasági tevékenységet, míg más alapítványok, civil szervezetek igen. „Miközben jogilag a pártalapítványok jogi státusza több tekintetben hasonló az alapítványokéhoz, azzal a különbséggel, hogy ezeket politikai pártok alapították. A mostani törvénymódosítás tulajdonképpen nem jelent mást, minthogy jogi szempontból kiegyensúlyozottabb szabályozást teremtünk a »polgári« és a pártalapítványok között” – mondta Bajkai István.

Mint folytatta, a törvénymódosítás szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységet korlátozottan, csak kiegészítő jelleggel végezhetik majd a pártalapítványok, ez nem veszélyeztetheti a fő céljaikat. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy ezek a szervezetek az oktatási, tudományos, kutatási és ismeretterjesztési feladatokat milyen forrásokból tudják lebonyolítani; a gaz-

A pártalapítványoknak gazdasági tevékenységükről elkülönített számviteli nyilvántartást kell vezetniük. zenöt napon belül a központi költségvetésnek be kell fizetnie. Késedelem esetén pedig a tartozást adók módjára kell behajtani. A jogszabály továbbá azt is előírja, hogy az érintett alapítvány költségvetési támogatását az elfogadott szubvenció értékét kitevő összeggel a számvevőszék felhívását követő negyedévben csökkenteni kell.

KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG

Ebből is látható, hogy elég szigorú gazdálkodási szabályok vonatkoznak a pártalapítványok működésére. Az e szervezetekről szóló 2003. évi XLVII. törvény legfrissebb, a parlament előtt álló módosítását Bajkai István (Fidesz) jegyzi. Lapunknak kifejtette, a pártalapítványok eddig egyfajta kivételt képeztek a civil szervezetekre vonatkozó szabályok alól, rájuk egy külön törvény vonatkozott. Ez azt tartalmazta, hogy a pártalapítványok nem

dasági tevékenység, amely a kifejezetten pártalapítvány céljait szolgálja, erre megfelelő hátteret biztosíthat.

A benyújtott indítvány szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek minősül a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve az adomány (ajándék) elfogadását, a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését, az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását.

Bajkai hangsúlyozta, szigorú a törvénymódosítás átláthatósági klauzulája: a pártalapítványok gazdasági tevekenységükről elkülönített számviteli nyilvántartást kell vezetniük. Mint mondta, az ellenzéki pártok is egyetértenek a benyújtott javaslattal, annak bizottsági tárgyalásán egyetlen kifogást sem fogalmaztak meg.

PINDROCH TAMÁS 2021/22 FIGYELŐ | 23

F_22-23-Partalapitvanyok.indd 23

2021. 05. 31. 16:59

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

„AZ EDDIGI LEGGYŰLÖLKÖDŐBB KAMPÁNY LESZ A 2022-ES”

Magyarországon több évtizedes múltjuk van az iskolaszövetkezeteknek, néhány esztendeje pedig már nyugdíjasszövetkezetek is működnek. Az Országgyűlés előtt fekvő, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetéről szóló törvényjavaslat – amelynek ön és frakciótársa, Dunai Mónika az előterjesztője – ebbe a sorba illeszkedik? Hogyan kell elképzelni ezek működését?

– Teljes mértékben ebbe a mintába illenek bele a kismama-szövetkezetek.

Ezek ugyanis – apró specialitások kivételével – ugyanúgy tevékenykednek majd, mint a már létező diák- és nyugdíjas-szövetkezetek. Így aki kisgyermeket nevel és otthon van, az a gyes, illetve a gyed jogosultságának a végéig tag lehet egy ilyen részvételi alapú – vagyis egy tag, egy szavazat elv alapján működő –

társas vállalkozásban, de újat is alapíthat. Az elnököt pedig maguk közül választják meg. A kismama-szövetkezetek vállalkozói szerződés keretében vállalhatnak munkát – így a munkaadót nem terheli közköltségfizetési kötelezettség –, amelyet az önkéntesen belépő szövetkezeti tagok végeznek el, majd a bevételt elosztják egymás között. A munkát a létező legrugalmasabb formában teljesít-

FOTÓK: MIRKÓ ISTVÁN, MAGYAR NEMZET

KÓSA LAJOS | Az eddigi legdurvább kampányra számít a 2022-es országgyűlési választás előtt a Fidesz alelnöke, mivel szerinte az ellenzéket csak a gyűlölet és a Fidesz-ellenesség tartja össze.

A kormánypárti politikus – mint az Országos Szövetkezeti Tanács vezetője – a nyugdíjas- és a tervek szerint július 1-jétől alapítható kismama-szövetkezetekről, valamint a várhatóan 2023–24-től üzemelő debreceni BMW-gyárról is beszélt a lapunknak adott interjúban.

24 | FIGYELŐ 2021/22

F_24-26_Kosa.indd 24

2021. 05. 31. 17:00

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | KÓSA LAJOS A KECSKEMÉTI SZENTGYÖRGYI DEZSŐ REPÜLŐBÁZISON. A POLITIKUS RENDKÍVÜL DURVA ÉS HEVES KAMPÁNYRA SZÁMÍT

NÉVJEGY Debrecenben született, 1964-ben.

A Fidesz egyik alapítója volt 1988-ban, több mint harminc éve a párt országgyűlési képviselője.

1998 és 2014 között szülővárosa, Debrecen polgármestere.

2010-től 2015-ig, majd 2019-től újra a Fidesz alelnöke. 2015–2017 között a párt parlamenti frakcióvezetője volt.

2017–2018-ban a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszteri posztot töltötte be.

2018-tól az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke.

Nős, négy gyermek édesapja.

hetik, hiszen bármikor helyettesíthetik egymást. A flexibilitás pedig kiemelten fontos a kismamáknak például a gyermekek megbetegedése miatt. Meggyőződésem, hogy ez a kör a magyar munkaerőpiacnak egy nagyon komoly tartalékát jelenti, ráadásul egy meglévő társadalmi igényt is kielégít ez a munkavállalási forma. Összességében, ha van értelmezhető demokrácia a vállalkozás világában, akkor egészen biztosan a szövetkezet a legdemokratikusabb.

– A szövetkezeti tagság a kisgyermekkel otthon lévők eredeti munkahelyét bármilyen módon érinti?

– Nem, ott ugyanúgy jogviszonyban maradnak. A szövetkezeti munkavállalásuk miatt nem lehet onnan kitenni őket, hiszen ez tulajdonképpen egy vállalkozási forma, amely a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatást nem érinti, még csak engedélyt sem kell kérni hozzá a munkáltatótól. Ugyanígy megtarthatják az általuk igénybe vett családpolitikai kedvezmények minden egyes

elemét. A potenciális piacnak a létszáma egyébként körülbelül 300 ezer, de ha csupán a felük, a harmaduk vagy akár csak a húsz százalékuk él ezzel a lehetőséggel, már akkor sokaknak tudtunk segíteni.

– A parlamenti általános vitában az ellenzék oldaláról hallani lehetett olyan véleményt, amely szerint az állam ezzel csak letol magáról egy családpolitikai feladatot, a kismamák rugalmas munkavégzésének segítését. Ezt hogy kommentálná?

– Tudom, hogy furcsán fog hangzani, de az ellenzék vagy tudatosan hazudik – szerintem ez a legvalószínűbb –, vagy komoly szövegértési problémákkal küzd.

Isten őrizz, hogy ezek kormányozzanak, mert összedől az ország egy hónap alatt.

A képviselőik totálisan összekeverték a vitában például a munkára való kötelezést és az önkéntes munkavégzés korlátozását annak érdekében, hogy valaki ne vállalhassa túl magát.

– A már említett, négy éve létező nyugdíjas-szövetkezetek mennyiben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket?

– Beváltották őket, folyamatosan növekszenek, jelenleg körülbelül nyolcvanezer tagjuk van a 2,5 millió nyugdíjasból. Összehasonlításul: 2019-ben, amikor még csak húszezren voltak, 10,5 milliárd forint értékben teljesítettek vállalkozási szerződéseket. De érdemes megjegyezni azt is, hogy két évvel ezelőtt 180 ezren voltak tagjai valamely hazai iskolaszövetkezetnek – mintegy felük felsőoktatási hallgató –,

és abban az esztendőben 60 milliárd forint volt a bevételük. Mindez azt jelenti, hogy a piac is igényli őket. Sajnos a járványban ezeket a társulásokat érte a leggyorsabban a visszaesés, hiszen a munkaadók részéről egy vállalkozási szerződésnek a felmondása sokkal könnyebb, mint egy másfajta kontraktusé.

– A munkáltatók oldaláról milyenek a visszajelzések a nyugdíjas munkavállalókról?

– A tapasztalatok jók, a munkaadók kifejezetten szeretik a nyugdíjas-szövetkezetekkel kötött szerződéseket, mert egyrészt a nyugdíjasok munkaszocializáltak, másrészt nincs olyan kifogásuk, hogy „nem megyek dolgozni, mert reggel négykor jöttem haza a buliból”. Ugyanakkor ki kell képezni azokat a nyugdíjasokat, akikkel tudnak tárgyalni a megbízók. Ezt a munkát az Országos Szövetkezeti Tanács különböző pályázatokkal segíti, és ugyanígy támogatjuk majd a kismamákat is.

– A járvány nem csak a szövetkezeti világra gyakorolt negatív hatást.

A pandémia gazdasági következményei mennyiben érintik a választókerületében, Debrecenben elektromos autók gyártására készülő, épülőben lévő BMWüzemet?

– A gazdasági visszaesés azt eredményezte, hogy Németországban sokan legalább egy-két évvel elhalasztották a kocsicserét, ami természetesen érinti a BMW-t is. De a gyár építésének ütemét sokkal inkább befolyásolja az 2021/22 FIGYELŐ | 25

F_24-26_Kosa.indd 25

2021. 05. 31. 17:00

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | VÁLASZTÁSI FELKÉSZÜLÉS. A FIDESZ JELÖLTJEI KÉSZEN ÁLLNAK

elektromobilitással és a klímavédelemmel kapcsolatos európai uniós szabályozás, hiszen ez a német autóipari óriáscég kutatás-fejlesztésének az irányát is érinti.

Az EU-s vitát egyebek között az generálja, hogy az elektromos autózás emiszsziója – elsősorban az akkumulátor-előállítás környezeti hatása miatt – összességében összevethető a gázolajos kocsik okozta környezeti terheléssel.

– Jelen állás szerint mikor kezdheti meg a termelést a gyár?

– Először is szeretném leszögezni, hogy lesz BMW-üzem Debrecenben, ez biztos.

A termelés pedig valószínűleg 2023–24ben kezdődhet meg. Persze számolni kell azzal is, hogy a létesítmény elkészülte után jön egy viszonylag hosszú próbaüzem. De amint a gyár „belép” a magyar gazdaságba, a hazai GDP egy százalékát állítja majd elő.

– Szűk egy évvel az országgyűlési választás előtt a közvélemény-kutatások meglehetősen szoros küzdelmet vetítenek előre a kormánypártok és az egyesült ellenzékiek között. Mire számít, utóbbiak közül ki lesz Orbán Viktor miniszterelnök kormányfőjelölti ellenfele?

– A választási kampány eddig soha nem látott mértékben lesz durva és rendkívül heves. Ennek egyszerű oka van: az ellenzéknek egyetlen másodpercre sem szabad megengednie, hogy a puszta gyűlöleten kívül bármilyen tárgyi kérdés felmerüljön. Mert akkor azonnal világossá válik: ez a szivárvány- vagy – ahogy a győri jobbikosok nevezték – „moslékkoalíció” semmilyen kérdésben nincs azonos állásponton, sőt egymást is utálják,

és csak a gyűlölet tartja őket össze. Ha elkezdünk vitatkozni például az adó- és a nyugdíjrendszerről, a gazdasági növekedésről vagy éppen a foglalkoztatáspolitikáról, ez egyből kiderül. Nekik az az egyetlen lehetőségük, hogy ezek fel se merüljenek. Ha a szavazók őket vá-

hivatalban kávét főzhet, már ha a gépen nem angolul vannak a feliratok, különben még az sem fog menni. Ugyanúgy átvennék tőle a hatalmat, mint a fővárosban, ahol Karácsony már csak biciklizik, festi a kerékpársávokat és telepíti a füvön a méhlegelőket, bár, mint köztudott, a méhek a virágokat szeretik, nem a füvet.

– A Fideszben már megkezdődött a választási felkészülés?

– Most elfogadjuk a jövő évi költségvetést, majd arra készülünk, hogy ősszel részletesen kommunikáljuk az egyes társadalmi rétegeknek szóló intézkedéseinket, terveinket. Eközben az ellenzéki térfél az előválasztási kampányról fog szólni, amelyen az dönt majd, ki gyűlöli jobban a Fideszt. A mi képviselőjelöltjeink megvannak, és jelentős mértékben ugyanazok, akik eddig is az Országgyűlésben, illetve az adott választókerületben dolgoztak. Számítok ugyanakkor

Szeretném leszögezni, hogy lesz BMW-üzem Debrecenben, ez biztos. A termelés pedig valószínűleg 2023–24-ben kezdődhet meg. lasztanák, az ország fél év alatt megbénulna, mert nem értenek egyet semmiben. A kampány pedig náluk pontosan úgy fog lezajlani, ahogyan Gyurcsány Ferenc keveri a kártyákat. Így minden bizonnyal Karácsony Gergely főpolgármester lesz a miniszterelnök-jelöltjük.

Dobrev Klára, Gyurcsány felesége pedig egy alkalmasan megválasztott pillanatban hátralép, megváltva ezzel a jegyét arra, hogy a miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa legyen. S ha ez valósággá válna, akkor Karácsony annak is örülhetne, ha a miniszterelnöki

arra, hogy az európai mainstream és az egyesült államokbeli jelenlegi politikai kurzus megpróbál majd befurakodni a magyarországi választási kampányba, természetesen az egyesült baloldal oldalán, mondván, ők azt is jobban tudják nálunk, hogy nekünk mi az érdekünk.

HELMECZI ZOLTÁN

26 | FIGYELŐ 2021/22

F_24-26_Kosa.indd 26

2021. 05. 31. 17:00

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚJ HÍD A DUNÁN VÁCNÁL Az új pálya a magyar–szlovák határig,

TANULMÁNYTERV | Nemsokára Ipolyságig vezet majd.

A híd erősítené a térség települései köelkészülhet a Vác térségébe zötti kapcsolatot, csökkentené a Budatervezett új Duna-híd építési pestre, Szentendrére, Gödöllőre nehezedő koncepciója. Az átkelő az M2-es autós terhelést. Viszont vannak, akik a Duautóutat a Szentendrei-szigeten nakanyart és Vácot is féltik az építmény miatt bővülő gépkocsiforgalomtól. keresztül köti majd össze a 11-es KAPCSOLATOK főúttal.

Az uniós közbeszerzések honlapján már olvasható az új, Vác térségébe tervezett Duna-híd építésének ajánlattételi felhívása, amelyet a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tett közzé. Az átkelő átadására Sződligetnél van a legnagyobb esély, itt érne össze az M2-es és a 11-es főút.

NEM ÚJ GONDOLAT

Az ötlet nem új. Már 2004-ben elfogadtak egy tanulmánytervet, amely szerint Váctól délre, „az 1675,750-es folyamkilométernél” egy tizenöt méter széles híd ívelne át a Dunán.

A legfrissebb hírek szerint ez az elképzelés tartja magát most is. Ez azt jelenti, hogy az építmény a bal partnál a Vác– Sződliget szakaszon készül majd el. Az átkelő építésének a terve szorosan összefügg azzal, hogy megkezdődhet az M2-es autóút Vác utáni etapjának a tervezése is.

Az tény, hogy a híd közúti kapcsolatot teremtene Esztergom, Vác, Szentendre és a Dunakanyar falvai között. Emellett közúti kapcsolat létesülne az M2-es gyorsforgalmi út, a 2-es és a 11-es főút között.

Ezek a tervet támogatók szerint kerülő utakat is biztosítanának. Mindenesetre most az új Duna-híd előkészítéséhez a nyertes ajánlattevőnek a döntés-előkészítő tanulmány, a tanulmányterv és a környezeti hatástanulmány elkészítése lesz a feladata.

A szakemberek azt mondják, az optimális forgalmi hálózati szerep, az érzékeny környezeti körülmények és a kerékpárúti hálózatba kötés szem előtt tartása mellett kell megépíteni az átkelőt. A terveket a Duna jobb partján vezető 11-es főút és a túloldalon futó M2-es sződligeti csomópontja közötti szakasz elsődleges vizsgálatával szükséges elkészíteni. Emellett figyelembe kell venni a Tahitótfalunál jelenleg is meglévő híd kapcsolatát.

PARAMÉTEREK

A híd szerkezeti hosszúságát 600 méterben határozták meg a főágon. Emellett a hajózási paramétereknek megfelelő, minimálisan 120–180 méteres hídnyílások-

kal épített hídszerkezet előkészítése szükséges. Azt is rögzítették, hogy a tahi, a 11-es főútig érő kisági kapcsolat lehetőségét szintén meg kell vizsgálni. A kapcsolódó úthálózati nyomvonal elkészítése is szükséges.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint Tahitótfalu tótfalusi részének északi elkerülésével megépülhet egy belterületi tehermentesítő, elkerülő út.

A 3000 milliárdos országos útfejlesztési program része az elmúlt években Vácig elért M2 folytatása az országhatárig és a váci Duna-híd is.

A közbeszerzés mintegy 16 kilométernyi új, egybefüggő utat irányoz elő körforgalom és útcsatlakozás kialakításának a vizsgálatával, alternatívák feltárásával a Szentendrei-Duna-ág keresztezésére is.

Az ITM lapunkkal közölte: a híd megépítésével gyorsabbá és biztonságosabbá válik a közlekedés Budapest északi vonzáskörzetében. A sűrűn lakott, leterhelt úthálózattal ellátott térségben egy eddig hiányzó új közúti kapcsolat jöhet létre Esztergomtól Gödöllőig. A nyertes ajánlattevő feladata lesz, hogy elsősorban a vízbázisés környezetvédelmi szempontok alapján javaslatokat tegyen a híd helyszínére.

A tervezési munkával megindul a Szentendrei-szigetet és a Duna mindkét ágát átívelő közlekedési folyosó előkészítése.

Az ajánlatok benyújtásának a határideje 2021. május 27. A tanulmányok elkészítésére a tervezőnek 20 hónap áll rendelkezésére, így a környezetvédelmi engedély megszerzése 2023 első felében várható.

PT

FOTÓ: LEHOTKA LÁSZLÓ, MTI

A VÁCI DUNA-SZAKASZ. A TERVEK SZERINT NEMSOKÁRA HÍD ÉPÜLHET ITT

2021/22 FIGYELŐ | 27

F_27_vaci_hid.indd 27

2021. 05. 31. 17:00

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

E-AUTÓK

ÁLLAMI SEGÍTSÉGGEL

KLÍMAPOLITIKA | Többmilliós támogatást nyújt a kormányzat a tisztán elektromos gépkocsik vásárlásához magánszemélyeknek, civil szervezeteknek és a taxisoknak. Az e-járművek térhódítását a közlekedés rendszerváltásának is nevezik az autós szakmán belül.

A globális klímapolitika alapja, hogy ki kell építeni a megújuló energia infrastruktúráját, az egyéni, autós közlekedést át kell állítani a belső égésű motorok által hajtott járművekről akkumulátoros elektromos gépkocsikra. A cél, hogy világviszonylatban kevesebb legyen a széndioxid-kibocsátás. Azzal kapcsolatban már vita zajlik, hogy az e-autók térhódítása valóban szolgálja-e ezt a célt, hiszen ezeknek a járműveknek a hajtóanyaga, az áram maga is szén elégetésével keletkezik, valamint a lítiumionos akkumulátorok gyártása, majd ártalmatlanítása sem épp környezetbarát technológia. De vita van arról is, hogy a „hagyományos” gépkocsikkal szemben az e-autók valóban költséghatékonyak-e. Szintén nagy kérdés, hogy a fosszilis üzemanyagokat rövid távon ki lehet-e váltani. A világban e gazdasági szemléletű gondolkodás zajlik, miközben az EU klímapolitikai célja az, hogy Európában 2030-ra további 37,5 százalékkal csökkenjen a CO2-emisszió.

Ennek eléréséhez az lenne az optimális, hogy a járműpark elektromos hányada 50 százalék körül álljon.

MAGYAR TÁMOGATÁS

A nagy európai célok Magyarországon is éreztetik a hatásukat. 2016 óta él az e-autókra vonatkozó állami támogatási pályázati lehetőség. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) két hete megújította a tendert. A projekt a Klíma- és természetvédelmi akcióterv része. Az a törekvés, hogy a lakosság esetében gép-

kocsinként akár 50 százalékos, de maximum két és fél millió forintos, míg a taxiknál 45 százalékos, maximum 6,75 millió forintos támogatással lendítsék fel az elektromos járművek hazai piacát.

Az állam összesen hárommilliárd forintot szán erre a célra. Az ITM az e-autók árához igazodva sávosan alakította ki a támogatási politikát. A legújabb feltételek szerint a lakossági vásárlók ötszemélyes gépkocsi esetén 12 millió forint vételárig maximum 50 százalékos, de legfeljebb 2,5 millió forintos forrást igényelhetnek. A drágább járművek esetében – 12 és 15 millió forintos ár között – maximum 1,5 milliós dotáció pályázható. A korábban elérhető elektromos motorok (robogók) támogatása megszűnt.

A forrást magánszemélyek, felsőoktatási intézmények és civil szervezetek, valamint kizárólag személygépkocsis és taxis személyszállítással foglalkozó egyéni vállalkozók és cégek vehetik igénybe. A két legfontosabb kritérium, hogy a támogatandó jármű hibrid nem, kizárólag tisztán elektromos, illetve csak új autó lehet.

A mostani pályázati keret 2022. június 1-jéig él, vagy a hárommilliárdos összeg kimerüléséig.

TÖLTÉSI MEGOLDÁSOK

Az e-autók piacát leginkább az befolyásolja, hogy az új technológia infrastruk-

túrája még csak most kezd kiépülni – nemcsak Magyarországon, hanem mindenütt a világon. Az elektromos gépkocsik akkumulátorát villámtöltéssel, 30 perc alatt akár 80 százalékos szintre fel lehet tölteni. Az úgynevezett gyorstöltéssel ez 2-5 óráig is eltarthat, de az időtartam nagyban függ a csatlakozó típusától is. Normál otthoni töltéssel 8-12 óra alatt lesz teljesen „teli” az e-autó. Vannak már olyan járművek is, amelyek több lehetőséget nyújtanak, külön a lassú és gyors, valamint a villámtöltéshez. Ezenkívül különböző átalakítókábelek léteznek az eltérő csatlakozók közti átjárhatóságra.

Márciusi hír, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és az e-Mobi Nonprofit Kft. együttműködési megállapodást kötött a gépjárműtöltő-infrastruktúra fejlesztéséről és annak európai közlekedési hálózatba kapcsolásáról. Az e-autók hazai piacának a bővülése miatt szükség van az országos átjárhatóságot biztosító töltő-infrastruktúrára. Az ördög itt is a részletekben rejlik, hiszen ki kell alakí-

28 | FIGYELŐ 2021/22

F_28-29_elektromos_auto.indd 28

2021. 05. 31. 17:01

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: RITCHIE B. TONGO, MTI/EPA

A TAJVANI FOXCONN TECHNOLOGY GROUP ELEKTROMOS KOCSIKHOZ FEJLESZTETT PLATFORMJÁNAK BEMUTATÓJA TAJPEJBEN, TAVALY ŐSSZEL. A BEFEKTETŐK NAGY LEHETŐSÉGET LÁTNAK AZ AUTÓS KÖZLEKEDÉS RENDSZERVÁLTÁSÁBAN

tani az ehhez kapcsolódó elszámolási és fizetési rendszert, amelyet üzemeltetni is kell. A megállapodás értelmében a Magyar Közút az e-Mobival karöltve feltérképezi az általa kezelt 32 ezer kilométernyi közúthálózat területén a fejlesztésre alkalmas új töltési helyszíneket. A kiválasztott pontokon a beruházásokat együtt valósítják meg a cégek, ezenfelül statisztikai és tapasztalati adatokkal segítik egymást. A társaságok a közlekedésbiztonságra, a piaci igényekre és az infrastruktúra-kiépítés esetleges korlátaira egyaránt tekintettel lesznek. Az összefogás nagy hangsúlyt fektet tehát az országos átjárhatóságra, a biztonságos feltételek megteremtésére és a szolgáltatások színvonalának folyamatos javítására.

A Magyar Közút és az e-Mobi a hazai elektromosgépjármű-állomány és a közlekedési szokások várható változásait, valamint a car-sharing (autómegosztási szol-

gáltatások), továbbá az egyre népszerűbb egyéni elektromos közlekedési eszközök – e-roller, e-bicikli, monocikli – közúti közlekedésre gyakorolt hosszabb távú hatásait is megvizsgálja a kooperáció alatt.

TÁRSASHÁZI MEGOLDÁS

Vannak más kezdeményezések is. Például az E.ON szerint az a legjobb, ha az elektromos gépkocsikat nemcsak nyilvános töltőkön, hanem otthon, akár társasházi környezetben is tudják „tankolni” a tulajdonosok. Ezért a cég tavaly elindította új digitális társasházi e-autó-töltő megoldását. Székesfehérváron adták át az első olyan kivitelezésüket, melynek keretében a Campus Sétánnyal együttműködve kínálnak komplex megoldást az ott lakók elektromosautó-töltési igényeinek kiszolgálására. A társasházak parkolóiban telepített gyorstöltők biztonságos és kényel-

mes módszert biztosítanak, gyakorlatilag mindig elérhetők, hiszen az ott lakók bármikor használhatják őket. Ez az egyik legnagyobb előnyük a nyilvánosan elérhető töltőkkel szemben, amelyeknél sokszor várakozni kell. Általánosságban kijelenthető, hogy jelenleg az e-autók még nem képesek akkora menetteljesítményre, mint a „hagyományos” gépkocsik, elsősorban városi használatra ajánlják őket a kereskedők is.

A töltési infrastruktúra jellemzően most még csak a városokban elérhető. Az állami e-autó-vásárlási támogatás azért is fontos, mert ezeknek a járműveknek az ára jelenleg jóval magasabb, mint a hasonló kategóriába tartozó, belső égésű motorral ellátott társaiké. Viszont a szakértők azt jósolják, hogy az árképzés néhány éven belül csökkenő tendenciát mutat majd. A vásárlók előbb-utóbb szubvenciók nélkül is fognak elektromos gépkocsikat venni, és a gyártók a terveik kapcsán még nagyobb tempót diktálnak majd.

PINDROCH TAMÁS 2021/22 FIGYELŐ | 29

F_28-29_elektromos_auto.indd 29

2021. 05. 31. 17:01

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ROBOG A MÁV KISVASÚTFEJLESZTÉSE

A balatonfenyvesi kisvasút nagybereki tájakat átszövő, főleg a nyári turistaszezonban közkedvelt hálózatának egyik vonalát, az Imremajor és Csiszta fürdő közötti 8 kilométeres szakaszt újjáépíti a MÁV, erre a célra 2,1 milliárd forintos támogatást különítettek el. Ezen a nyomvonalon 2002 óta szünetel a közlekedés, tehát lényegében teljesen új pályát kell építeni, illetve a hidakat, a vasúti átjárókat is jelentősen fel kell újítani – közölte megkeresésünkre a MÁV sajtóosztálya.

Emlékeztettek, hogy a balatonfenyvesi kisvasúton 2018-ban és 2019-ben összesen 2,3 kilométeren építették át a vágányokat, hét vasúti átjárót és egy hidat újítottak fel, továbbá a balatonfenyvesi végállomás három deltavágányát és négy váltóját is korszerűsítették. Erre a kormány 2016-os, a „keskeny nyomközű vasutak” (ez a hivatalos neve a kisvasútnak – a szerk.) fejlesztését előirányzó döntésével 433 millió forintos összeget biztosított, melyet a vasúttársaság további 41 milliós saját forrásból egészített ki.

ÚJJÁÉPÜLŐ ÁLLOMÁSOK

Azt is megtudtuk, hogy a kisvasút csisztai vonalán tavaly decemberre készült el az Imremajor és Táska forgalmi kitérő közötti 2,6 km-es szakasz vasúti pályája, a műtárgyakkal (hidak, átereszek) együtt.

Jelenleg Táska és Csiszta gyógyfürdő végállomás között zajlanak a munkálatok: itt építik újjá a pályát, a munkák befejezése június végére várható. A tervek szerint még ez év nyarán megindulhat az utasforgalom a teljes vonalon.

A projekt keretében egyes feladatokat Balatonfenyves önkormányzata végez. Újjáépül Imremajor megállóhely, illetve megépül Buzsákon a már említett Csiszta gyógyfürdő állomás épülete. A

kisvasút 1950-ben, eredetileg gazdasági vasútnak épült. Az oda-vissza egyórás úton nyáron igen jelentős a balatoni kirándulóforgalom, de a somogyszentpáliak és az imremajoriak számára a közösségi közlekedést is ezek a járatok jelentik. A MÁV-Start által üzemeltetett kisvonatokon regionális tarifa van érvényben – az országos árakhoz képest 25 százalékkal olcsóbban lehet jegyet váltani, s napijegy is vásárolható.

ÚJRA GYERMEKVASÚT

A héten újraindult a személyszállítás a budapesti egykori Úttörővasúton, azaz a Széchenyi-hegyi Gyermekvasúton: a nyári szezonban mindennap, majd szeptembertől a hétfői tanítási napok kivételével várják a kirándulókat.

Az idén elkezdődhet Csillebérc (egykori nevén Úttörőváros) állomás rekonstrukciója; ennek keretében a már műszaki emléknek számító VES típusú biztosítóberendezés teljes felújítását is elvégzik.

2020 júniusában adták át a tavaly hetvenéves kort elért, renoválási munkálatokon átesett hűvösvölgyi állomást. A forgalmi irodát, a peronokat, a mellékhelyiségeket és a várótermet is felújították, modern LED-világítással szerelték fel, új utasirányító táblákat és információs kijelzőt kapott az állomás. Az idevezető sétautakat, a parkos területet szintén rendezték. A vasúttársaság saját forrásból 100 millió forintot biztosított a munkálatokra.

A MÁV azt is közölte, hogy a kisvasúti járműpark felújítása is zajlik. A középfeljárós járművek közül öt téli és hat nyári (nagy) kilátókocsit renováltak, valamint az egyedi kis kilátókocsit. A nosztalgia-motorkocsi és két mellékkocsija, valamint az ún. debreceni kocsik (két szalon- és egy asztalokkal felszerelt, tanórák tartására alkalmas kocsi) tavasz óta újra üzemképesek. Az egyik 490-es sorozatú gőzmozdonyon jelenleg is dolgoznak Debrecenben.

PT

FOTÓ: MOHAI BALÁZS, MTI

FELÚJÍTÁS | Balatonfenyvesnél 19 éve megszüntetett, nyolc kilométeres kisvasútszakaszt építenek újjá, és az egykori budapesti Úttörővasút, azaz a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút állomásait és járműparkját is felújítja a MÁV.

30 | FIGYELŐ 2021/22

F_30-Kisvasut.indd 30

2021. 05. 31. 17:02

CSBO_Otthonteremtes-2_200x292.indd F_31_Mk_otthonteremtes_hirdi.indd 31 3

2021. 04.

05. 26.

31. 13:31 17:03

| CÉGVILÁG |

TERMELÉSI-KERESKEDELMI ZAVAROK

ÉPÍTŐANYAG | Elképesztő építőanyag-drágulásnak, esetenként -hiánynak lehettek tanúi az elmúlt hónapokban az építkezők és a felújítók: átlagosan 25-30 százalékkal nőttek a hazai árak. A szakértők éves szinten 10-20 százalékos emelkedésre számítanak itthon. A világpiaci trendek miatt igen erős felértékelődési nyomás éri az újlakás-piacot, valamint jelentősen drágulnak a támogatások miatt felpörgő felújítások is.

változott, így a gyártók sem tudtak tervezni.

ÖSSZEFÜGGÉSEK

A mai építőanyag-piac nem merül ki az égetett alapanyagoknál (tégla, cement), egyre több kemikáliát és adalékanyagot használnak az alapozásnál, valamint a szerkezeti elemeknél. Sőt, már a gépé-

szeti szerelést megelőzően be kell építeni a víz- és szennyvízrendszereket, az áramvezetékeket, a nyílászárókat, valamint a szellőző-légkondicionáló-fűtő rendszerek kiegészítőit. És ekkor csupán az építés első feléről-kétharmadáról beszéltünk. A beruházások legelején a modernkori fejlesztéseknek komoly az alapanyag- és eszközigénye, nem úgy, mint korábban, amikor megépítették a ház szerkezetét, és csak később, abba vésve, fúrva alakították ki a csatorna-

FOTÓ: VASVÁRI TAMÁS, MTI

A jelentős magyar építőanyag-gyártási kapacitások ellenére sem tudta kikerülni a hazai piac a nemzetközi építőanyag-ipari trendeket, vagyis jellemző volt rá a drágulás és az akadozó alapanyag-ellátás. A szűk keresztmetszetek mentén bekövetkezett az, amitől minden gazdaságban tartani kell: a hiány.

Mindeközben az anyagok szállítása (a kerülő útvonalak miatt) jelentősen drágult, a kereslet, az alapanyagok és a munkaerő elérhetősége is kiszámíthatatlanul

32 | FIGYELŐ 2021/22

F_32-34-Epitoanyag.indd 32

2021. 05. 31. 17:03

| CÉGVILÁG |

HIÁNYCIKK AZ ÉPÍTŐANYAG NÉMETORSZÁGBAN IS A müncheni közgazdasági egyetemhez köthető neves gazdaságkutató, az Ifo Institute friss közlése szerint a német építőipart 1991 óta nem látott alapanyaghiány sújtja. Olyan komoly a helyzet, hogy az az iparág átmeneti lassulásához is vezethet. Április folyamán a magasépítésben dolgozó cégek közel 24 százaléka közölte, hogy problémái vannak az építőanyagok beszerzésével, míg egy hónappal korábban ez az arány csupán 5,6 százalék volt. (A mélyépítési ágazatban a hiány a vállalatok 11,5-ét érintette, szemben a márciusi 3 százalék alatti értékkel.) Az árak nem csak a vegyi anyagoknál vagy a szigeteléseknél nőttek, az Ifo jelentése szerint ellátási nehézségek vannak a fa- és fűrészáruk, valamint az építőipari acél területén is.

rendszereket, illetve a gépészeti kiállásokat. Az év elején bekövetkezett az összes kivitelező rémálma: a fokozatos újranyitási várakozások és az enyhe tél felpörgette a keresletet, míg a kapacitások nem álltak készen az igények kielégítésére. Több alapanyagnál áruhiány lépett fel, és ez jelentős áremelkedést hozott Európa-szerte.

FOTÓ: MÓNUS MÁRTON, MTI

TÜRELEM

Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője is figyelmeztette a magyar építési szakmát, hogy világszinten nehézségek jelentkeztek az építési vegyi anyagok gyártásához szükséges alapanyagok előállításában. A nagy hazai gyártó vezetője megerősítette, hogy ezek a problémák nemcsak áremelkedést, hanem ellátási nehézségeket is okoznak. A Mapei Kft. információi szerint e probléma várhatóan 2021 utolsó negyedévéig kitart.

Türelemre inti a felújítókat az újHÁZ Centrum is. Az építőanyag-kereskedő hálózat vezérigazgatója, Rázsóné Szórády Csilla szerint felvásárlási hullám nálunk egyelőre nem alakult ki, de a hőszigetelő anyagoknál a korábbi 2-4 nap helyett 2-4 hét is kell, mire megérkezik a rendelt áru, arról nem is szólva, hogy a korábbinál drágábban. Lapunk gyors piaci körképe szerint a legelterjedtebb EPS (a köznyelvben hungarocell) szigetelőtáblák (amelyekkel jellemzően a házak oldalát, a födémeket, a padlókat szigetelik) jelenleg a tavaly őszi áraknak hozzávetőleg a másfél-kétszeresébe kerülnek. Mindenesetre januártól márciusig

További kihívás, hogy lassan a kamatszintek is elindulnak felfelé. az újHÁZ Centrumnál átlagosan 25-30 százalékkal drágultak az építőanyagok, a cég vezérigazgatója pedig éves szinten 15 százalékos emelkedésre számít.

HATÁSOK

A Mapei vezetője kifejtette, hogy a világpiacot ellátó vezető vegyipari alapanyaggyártók egyes üzemeinek átmeneti leállása, az olajár növekedése, valamint a konténerhiány miatti szállítási nehézségek következtében dráguló logisztikai költségek állnak az eddigi áremelkedések és áruhiányok hátterében.

E két trend másik fontos összetevője az ázsiai piacok fellendülése, valamint a raktárkészletek újjáépítésének és a gazdasági növekedést váró kilátásoknak a keresletélénkítő hatása. Ha ez nem lett volna elég: ugyancsak kedvezőtlen hatással voltak az év eleji rendkívül súlyos időjárási viszonyok az Egyesült Államok déli részén, főként Texasban, ahol a petrolkémiai ipar koncentrálódik és amely fontos építőanyag-ipari nyersanyagforrást jelent.

E tényezők tehát egyfelől az alapanyagok árának növekedését okozzák, másfelől a gyártók ellátásában is komoly fennakadásokat jelentenek. A Mapei vezetője

szerint a világpiaci nehézségek hatással vannak az általuk Magyarországon előállított késztermékekre, azok árára és gyártására. Jelenleg a leginkább érintett termékcsoportok az epoxigyanta bevonatok, ipari padlók, epoxifugázók, ragasztók, vízszigetelések, bitumenes és szintetikus vízszigetelő lemezek.

TÁMOGATÁSOK

A fenti trendek csökkentik a bőkezű kormányzati otthonfelújítási támogatások hatékonyságát, mivel az áremelkedések, az anyaghiány és a kivitelezők leterheltsége miatt lehetetlen korrekt, akár 2-3 hónapon belül kezdeni tudó építő vállalkozást találni a fővárosban és környékén.

Ezek után a növekvő vállalási árak már másodlagosak. További kihívás, hogy lassan a kamatszintek is elindulnak felfelé, és ez még tovább szűkíti az emberek mozgásterét. Nem mintha egy néhány ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedés megakasztana egy elindult hitel- és támogatásigénylést, sokkal inkább arról van szó, hogy a felújítók „második hulláma” az idei esztendő végén, a jövő év elején – látva a trendeket – óvatosabbá válik, esetleg a tervezettel ellentétben nem indítja el a hosszadalmas és nehézkes fo2021/22 FIGYELŐ | 33

F_32-34-Epitoanyag.indd 33

2021. 05. 31. 17:03

| CÉGVILÁG |

a lakásállományt. A korábbi esztendőkben tapasztalt felfutás az ingatlanpiacon, illetve az elmúlt egy évben a koronavírus miatt jelentkező munkanélküliség, a piaci és keresleti visszaesés rányomja a bélyegét arra, hogy valójában hányan terveznek felújítani.

Tavasszal több reprezentatív igényfelmérést végeztek, és ezek alapján mintegy 300-400 ezer háztartás biztosan igénybe

Áprilisban a várakozások feletti ütemben, 5,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves bázison, ugyanakkor a maginfláció csupán 3,1-es volt. A növekedésben szerepet játszott az alacsony bázis hatása, amely júniusig fennmarad, majd az év végén ismét jelentkezik.

Az átmeneti hatásokon túl fennáll a veszélye, hogy a lendületesebb infláció beépül a várakozásokba, ami középtávon tartós negatív hatásokat okozhat – figyelmeztetnek az elemzők. Ugyanakkor az úgynevezett importált infláció (például az így olcsóbbá váló energiahordozók révén) a következő hónapokban mérséklődhet, köszönhetően a forint elmúlt hetekben tapasztalt erősödésének.

A jegybank a minap jelezte, hogy az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek. Az MNB is megerősítete: a nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós emelkedése magasabb külső inflációs környezetet generál. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg ismét fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkapiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák. Ráadásul a Monetáris Tanács megerősítette Virág Barnabás korábbi nyilatkozatát, miszerint az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen állnak a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására. Hozzátették, hogy a júniusi inflációs jelentés kiemelt fontosságú lesz, tehát a következő ülésen várható bejelentés.

venné az állami „ingyenpénzt”, minimum félmillió pedig elgondolkodik a támogatás legalább egy részének kihasználásán. Az első, áprilisi adatok szerint háromezernél több igényt rögzítettek, ami nem tűnik soknak, de a családok nagyobb része a 2022-es év végi hajrához közeledve gyűjt össze kellő mennyiségű számlát, illetve a támogatást a háztartások harmada kombinálná hitelfelvétellel. Így az első igazi „roham” őszre, a második jövő tavaszra, a hajrá pedig 2022 őszére várható e téren.

HG

FOTÓ: KRIZSÁN CSABA, MTI

lyamatot. Vagy csak szerényebb felújításba fog bele, az állami a támogatás egy részéről lemondva.

Az újHÁZ Centrum vezetője ennek kapcsán elmondta: úgy tűnik, hogy – ellentétben az ideális helyzettel – százévente mégsem tudjuk itthon megújítani

A JEGYBANK IS AZ INFLÁCIÓ NÖVEKEDÉSÉRE SZÁMÍT

34 | FIGYELŐ 2021/22

F_32-34-Epitoanyag.indd 34

2021. 05. 31. 17:03

| CÉGVILÁG |

HORTOBÁGYI PRÉMIUM

FOTÓ: DOMBI MARGIT

ANGUS | Itthon is megjelent az angol prémium-vágómarha, az angus.

Első körben a vendéglátósokat célozták, de a Covid után stratégiát váltottak, és közvetlenül a fogyasztók kerültek a fókuszba.

Miközben szaporodik a nagy gasztronómiai értékű húsmarhák – köztük az aberdeen angusok – száma a Hortobágyon is, a hazai fogyasztó a kiskereskedelmi forgalomban gyakorlatilag nem tud ilyen állatból származó húst vásárolni. A magasabb árkategóriájú éttermekben többnyire van az étlapon minőségi húsmarhából készült fogás az étlapon, így joggal gondolhatnánk, hogy legalább a vendéglátásban megkóstolhatjuk a hazait. A helyzet azonban nem így áll, a vendéglőkben a tányérunkra kerülő minőségi áru többnyire nem a honi legelőkön nevelt jószágokból származik.

A furcsa helyzet magyarázata a brit húsmarhafajták tartásával foglalkozó, s egy hasonló profilú tenyésztőegyesületet is vezető Mihalecz András szerint elsősorban a tartásból kikerülő selejttehenek húsának tömeges élelmiszerpiaci jelenléte. Számokban ez úgy néz ki, hogy míg a technológiai selejtmarha kilóját nyereséggel lehet értékesíteni akár 300 forintért is, addig húsmarhánál a megtérülési pontot nem lehet 650 forint alá vinni. Tavaly az ellenértékek ettől meszsze elmaradtak, az átlagár 440 forint alatt volt. Ez év első negyedében történt ugyan jó irányú elmozdulás, a fiatal bikák felvásárlási ára a 800 forintot is megközelítette, a vágótehenekért viszont alig fizettek többet 530-nál.

A minőségi termékeket az étlapjukon tartó vendéglátóhelyek támasztotta kereslet persze adhatna némi lendületet a magyar húsmarhának. Étteremvezetők elmondása szerint azonban ez az irány egyelőre azért nem hoz áttörést, mert a magas hazai áfatartalom miatt olcsóbb nekik beszerezni a minőségi árut, például angus marhából származó húst Ausztriából, mint a hazai feldolgozótól. Az osztrák forrás árelőnye állításuk szerint akkor is fennáll, ha az adott étterem nem a nyugati határ közelében, hanem Észak-Magyarországon vagy az ország délkeleti részén helyezkedik el, és például a rib eye (jellemzően csont nélküli, speciálisan bontott szték) eseté2021/22 FIGYELŐ | 35

F_35-37_angus_marha.indd 35

2021. 05. 31. 17:04

| CÉGVILÁG |

ben nemcsak eléri, hanem meg is haladja a kilónkénti kétezer forintot. A külföldi tulajdonosok által működtett egységek – így például egyes olasz éttermek – szintén nem a Magyarországon felnevelt állatok húsát keresik. Ők leginkább a hazaiban hisznek, inkább onnan – például Toscanából – hozzák azokat a fajtákat, amelyekből a specialitásaikat készítik.

HÚS VAGY TEJ?

Valószínűleg nem alaptalan tehát az a joggyakorlat, amely kifejezetten tiltja a technológiai selejtállatok tőkehúsként való értékesítését. Ez a szabályozás Magyarországon kívül az összes többi EU-s államban csakúgy hatályos, mint számos Európán kívüli területen, például Törökországban.

A tiltásnak egészségügyi, élelmiszer-biztonsági és gazdasági okai egyaránt vannak. Ha a gazdasági aspektust vizsgáljuk – és lássuk be, a húsmarha-előállítók szempontjából ez az igazán komoly kérdés –, akkor azt látjuk, hogy a tejhasznú marhák esetében az elvárt haszon a támogatásoknak és az állatok tejtermelő képességének a maximális kiaknázásával már a vágóhídra történő értékesítés előtt realizálódik. Ez pedig azt jelenti, hogy az eladásukból befolyó összeg minden fillérje többlethaszonként jelentkezik. Ezzel szemben a húshasznú állat a hizlalás alatt természetesen nem termel semmiféle be-

vételt, vagyis eladáskor kell produkálnia a ráfordítások ellenértékét, illetve a profitot. „Mivel a húshasznú marhák tartói számára ez a helyzet olyan árversenyt jelentene, amelyben a minőség megőrzése mellett csak veszíthetnének, a belföldi piacon szinte alig vannak jelen. Ez nemcsak azért gond, mert többnyire lábon – vagyis élve, kamionokban – megy ki a jószág az országból, jelentős haszontól fosztva meg a nemzetgazdaságot, hanem azért is, mert ezáltal a hazai fogyasztó külföldi társaival szemben méltánytalanul hátrányba kerül.

Az itthon termelt minőségi produktum helyett ugyanis többnyire kénytelen beérni az antibiotikummal kezelt marhának a tejhasznosítás miatt eleve kevesebb ásványi anyagot, vitamint tartalmazó, szárazabb,

A SZARVASMARHÁK SZÁMA MAGYARORSZÁGON (darab) 2016 2020 Tejhasznú tehén 209 000 205 000 Húshasznú tehén 138 000 188 000 Kettős hasznosítású tehén 35 000 21 000 Forrás: KSH

tehát gasztronómiailag kevésbé értékes húsával, amely ráadásul valószínűleg streszszesen tartott és stresszesen levágott állatból származik. Ez pedig az ilyen esetben megugró adrenalintermelés okán egészségügyi kockázatokat is hordozhat. Mindezek indokolnák, hogy a selejttehenek húsának tőkehúskénti megjelenését ugyanúgy jogszabály tiltsa itthon, mint számos más országban. Ez nem jelentené e húsok teljes kiszorulását az élemiszerpiacról, töltelékáruban – például parizerben, virsliben – ezután is felhasználhatók lennének” – fejtette ki meglehetősen karcos véleményét a tenyésztő, egyesületi vezető.

A VÁLLALKOZÓ

Kun Péter, a Hortobágy Angus Kft. egyik alapítója és ügyvezetője teljes mértékig egy véleményen van tenyésztéssel foglalkozó kaposvári kollégájával. Olyannyira, hogy az angus marha tekintetében már hozzá is láttak egy védjegyrendszer kidolgozásának, amely lehetővé teszi, hogy a fajtán belül is lehessen őrködni az egyenletesen magas minőség felett. Úgy vélik, ehhez nagyon kemény mutatószámokat szükséges hozni: sok egyéb mellett elő kell írni, hogy az állatok vérvonala 75 százalékig tiszta legyen, teljes mértékig elutasítják a hormonkezelést, a hízóknak nem adnak erjesztett takarmányt, ezenkívül GMOmentességet, stresszmentes tartást köve-

36 | FIGYELŐ 2021/22

F_35-37_angus_marha.indd 36

2021. 05. 31. 17:04

| CÉGVILÁG |

KUN PÉTER A HORTOBÁGYON. KOMOLY SIKEREK ELŐTT A HAZAI PRÉMIUM-SZARVASMARHÁK

FOTÓ: DOMBI MARGIT

telnek meg. „Nekünk 300 tehenünk és 12 bikánk van. Az állatokat minimum 22 hónapos, maximum 30 hónapos korig tartjuk, hogy a legjobb húsminőséget produkáljuk. Határozott célunk, hogy a magyar piacon erőteljesen jelen legyünk, ne csak tartóként, hanem a nagy hozzáadott értéket s ezzel a nagyobb profitot realizáló vágást, feldolgozást is cégen belül akarjuk tartani. Ezért pár éve megvásároltuk a nagyrábéi vágó- és feldolgozóüzemet, ahol jelenleg heti öt-hat állatot vágunk, az érlelés pedig folyamatos” – részletezték.

Az üzem egyébként már tavaly március elején ugrásra készen várta az indulást, ám a Covid miatt a startgomb megnyomása egy kis késedelmet szenvedett.

Azért csak kicsit, mert Kun Péter Kircsi Zoltán tulajdonostársával nagyon gyorsan arra a döntésre jutott, hogy át kell dolgozniuk a stratégiát, webshopot szükséges létrehozni, amellyel az éttermek és szállodák helyett közvetlenül a fogyasztókat célozzák. „Az ötlet bevált, szinte egyik napról a másikra megtaláltak bennünket, s az indulás után egy évvel már több mint ezer vevőt tudhatunk a magunkénak” – mondták.

BIZNISZ

Kun Péter a Hortobágy egyik leginnovatívabb, legrugalmasabb gazdája, aki doktorátust szerzett turkológus létére pszicholó-

gus feleségével együtt már húsz éve a pusztán igyekszik megtalálni a tájjal harmonizáló, ugyanakkor profitábilis gazdálkodás lehetőségét. Először birkákkal, lovakkal foglalkozott, majd kipróbálta a szürke marhát és a charolais-t is. A szürkét nem kis szomorúsággal ezért adta fel, mert az ősi magyar fajta húskihozatala meg sem közelíti a Franciaországban és az angolszász országokban kitenyésztett fajtákéit. „2009 óta tartottam charolais-t és angust párhuzamosan. A 2010-es évek közepe felé azonban az utóbbi mellett határoztam, s az egész állományt erre a fajtára cseréltem. Döntésemben nagy szerepe volt annak, hogy jelenleg ez a leggyakoribb fajta a világon, s amikor az ember elkötelezi magát mellette, rengeteg tapasztalatra, tudásra támaszkodhat a saját tartási stratégiája kialakításakor. Elsősorban az USA-ból jutok hozzá nagyon sok hasznos információhoz. Ez persze nem véletlen, hiszen bár Skóciában, háromszáz év alatt tenyésztették ki az angust, igazi karriert az Egyesült Államokban sikerült befutnia, ahol is az állomány 70 százalékát már ez a fajta teszi ki. Mindez talán kevés lett volna ah-

hoz, hogy e fajta mellett verjem le a karót.

Mellette szólt viszont márványozott húsa is, a gasztronómia igazi nagy kedvence.

Emiatt lehet arra számítani, hogy a költséges bevezetési szakasz után hosszú távon jó áron értékesíthető áru lesz belőle a magyar piacon is.

Mint azt Kun Péter elmondta, a pusztába illő, nyugodt, borját nagy gondoskodással nevelő fajta szeretete s a várható haszon nyilvánvaló motiválóereje mellett még egy dolog van, amely arra sarkallja, hogy saját közvetlen érdekein túlmenően is tegyen erőfeszítéseket azért, hogy a minőségi húsmarha végre itthon is megtalálja a helyét. Ez a szempont pedig nem más, mint a fenntartható gazdaság melletti elkötelezettség. „Ha az ember belegondol, a képlet nagyon egyszerű. Ahhoz, hogy Ausztráliában vagy Dél-Amerikában marhákat tartsanak, mélyen bele kell nyúlni a természetbe, esőerdőket kell kiirtani, miközben itt, a mi füves pusztáinkon készen kínálkozik mindaz, ami ezeknek az állatoknak kell, vagyis könnyedén lehet követni a régi bölcs mondást, miszerint tartsd a jószágot természete szerint.

A másik, hasonlóképpen globális szempontból is észszerű megközelítés, hogy a marhatartás ökológiai lábnyomát lehet és kell is a szállítási utak hosszának a minimalizálásával csökkenteni.

DOMBI MARGIT 2021/22 FIGYELŐ | 37

F_35-37_angus_marha.indd 37

2021. 05. 31. 17:04

| CÉGVILÁG |

GANZ | Az elektrolizáló és a nyomásfokozó rendszer szállításával vesz részt a Ganzair Kft. az első hazai zöldhidrogénipari fejlesztésben, a Magyar Földgáztároló Zrt. Akvamarin nevű projektjében.

FELPÖRGŐ KOMPRESSZORGYÁRTÁS

GIDAI OLIVÉR. MA MÁR NAGY NYOMÁSON IS BIZTONSÁGOSAN TÁROLHATÓ A HIDROGÉN

VÍZBŐL VÍZ

A hidrogént jó néhány módon hasznosíthatjuk, az élelmiszeripartól az űrtechnológiáig, a zöldhidrogént pedig

az energiaszektor fedezte fel magának világszerte. Ez az elem egy olyan körforgást biztosít, amely során vízből víz keletkezik. Palackokban tárolható, többek között villamos energia előállítására használható, valamint földgázhoz is adagolható. Az égésterméke is víz, ezért az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében nagy lehetőségként tekint rá a modern ipar.

A környezettudatosság, a karbonsemlegesség érdekében egyre súlyosabb környezetvédelmi bírságok várhatók, a víz bontásához szükséges áram pedig most először áll rendelkezésre ilyen olcsón és bőségesen, köszönhetően a néhány év alatt kivirágzó megújuló energiatermelőknek, azaz a

napelemparkoknak, szélerőműveknek.

Ráadásul a palackba zárt hidrogén egyfajta „akkumulátorként” is felfogható: akkor égethető el, amikor szükség van rá: járművekben, gépekben vagy erőművekben, például amikor nem süt a nap és nem fúj a szél. Emellett ma már biztonságosan előállítható és tárolható hatalmas nyomáson, akár egy asztalon elférő tárolóban is. Ehhez pedig egyre több kompresszor, úgynevezett nyomásfokozó és egyéb berendezés kell.

A TERMÉK

Az ilyen gépek gyártásával foglalkozó Ganzairt 1990-ben három egykori GanzMÁVAG-os mérnök alapította. A cég a hagyományos dugattyús kompresszo-

FOTÓ: GANZAIR

A Ganz márkanevet és egykori leányvállalatait a hazai ipartörténetet kicsit is ismerőknek nem kell bemutatni. A negyven év feletti mérnökök, de még a fiatalabbak is szinte mindegyike találkozott az 1989 előtti óriási Ganz-gyár valamelyik utódcégével a szakmai pályája során. Ennek megfelelően Gidai Olivér, a Ganzair Kompresszortechnika Kft. vezetője hisz a márka örökségének továbbvitelében, innovatív erejében és a hazai gyártás feltámasztásában, így a cég ma az energiaszektor egyik legígéretesebb területén, a hidrogéntechnológiában és az energiatárolásban igyekszik megkerülhetetlen piaci szereplővé válni.

38 | FIGYELŐ 2021/22

F_38-39_startupGAnzAir+NSMhirdi.indd 38

2021. 05. 31. 17:04

| CÉGVILÁG |

rok gyártása után a 90-es években elsőként készített itthon úgynevezett csavarkompresszoros egységeket, majd a forgólapátos és a turbókompresszorokat is felvette a palettájára. A mai napig több ezer általuk szállított berendezést használnak az üzemekben.

A kompresszorok speciális területe a vasút, illetve a többi kötöttpályás jármű, valamint az elektromos buszok fedélzeti levegő-előállító rendszere, ahol a sűrített levegő többek között a fékrendszert működteti, ajtókat, áramszedőt mozgat.

Kötődően a Ganz-MÁVAG vasútijárműgyártási múltjához, ezen a területen a Ganzair a piac meghatározó szereplője.

Az exportja is számottevő, főleg a környező országokba.

Gidai Olivér informatikai, közgazdaság-tudományi és gazdaságjogi tanulmányai elvégzése után a Ganzairrel külgazdasági szakemberként találkozott, és miután a közreműködésével a magyar vállalkozás sikeresen szerepelt egy közel-keleti tenderen, kapcsolatba került a vállalattal. A Ganzair megvásárlásakor felújította az alapüzemet és a munkatársak által használt helyiségeket. Azóta a dolgozók létszáma megduplázódott, a kiskunhalasi telephely alapterülete is bővült, az idén pedig átadták a harmadik gyártóüzemet.

Ezzel a Ganzair az egyedüli hazai gyártó és rendszerintegrátor a gáz-, az iparilevegő-, a járműkompresszorok, to-

vábbá az áramfejlesztők területén, emellett komoly technológiai ismeretei vannak az ipari gázok sűrítéséről és energetikai célú felhasználásáról. E tapasztalat adja a márka erősségét: a kiskunhalasi gyártóbázison közel 5000 négyzetméteren több mint 100 fő munkájával jönnek létre a gázkompresszorok, energetikai berendezések, elsősorban magyar, szerb, román és orosz energetikai projektekhez.

A hidrogén bontása, tárolása és újbóli felhasználása során több területen van szükség a Ganzair által tervezett, összeállított, beüzemelt és karbantartott egységekre, amelyek biztosítják a hidrogén előállítását, szűrését, szárítását, a technológiai igénynek megfelelő nyomásfokozását. Igény szerint a termelt hidrogén tárolási lehetőségeit, az elektromos energiát termelő üzemanyagcellás áramfejlesztő egységet, opcionálisan a termelt hidrogén átfejtését biztosító berendezéseket, valamint adott esetben targonca-, gépkocsi-, kistehergépjármű-, autóbusz-, nehézgépjármű-töltőállomást egy-egy gyártelepen. A cég vezető hazai és nemzetközi komponensbeszállítókkal működik együtt. A magyar hidrogénkompresszor-gyártás beindításának feltétele a közös gondolkodás, a hazai beszállítók, illetve a rendszerintegrátor közötti együttműködés.

ROKONOK

A hidrogénnel ipari, gépészeti értelemben „rokon” sűrített levegőre és a sokféle gázra a termelésben az építőanyaggyártástól a kohászaton, a vegy-, az élel-

miszer-, a papír-, a faiparon át a gépés járműgyártásig, valamint az elektronikai iparig mindenhol szükség van.

A sűrített levegő és a sűrített gázok – a villamos energia után – a legtöbbet alkalmazott energiaforrások a gyártási folyamatokban. Bár a különböző gázoknak eltérők a tulajdonságai, a sűrítés elve, fizikája ugyanaz, ezért más gázok, alkalmazások felé is nyitott a cég.

Nem mellékes az új hidrogénprojektben, hogy a Ganzair közel két évtizede a szén-dioxid, a földgáz és a nitrogén sűrítésére is gyárt dugattyús, csavar- és rotációs berendezéseket, amelyek szinte kivétel nélkül egyedi készítésűek. Évről évre nőtt a gyártási kapacitás: ma a Ganzair beszállít a Molnak, a NIS– Gazpromnak, a földgáztárolóknak itthon és külföldön.

Friss hír, hogy a Ganzair az elektrolizáló, valamint a nyomásfokozó rendszer szállításával részt vesz az első hazai zöldhidrogénipari beruházásban, a Magyar Földgáztároló Zrt. Akvamarin nevű projektjében. A cég a technológia ipari alkalmazásából szerzett tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti kompetenciáit, így hamarosan hidrogénelektrolizálót is gyárthat, az elkövetkező esztendőkben éves szinten 3, 5, 10 berendezést. Mivel 2050re az Európai Unió célul tűzte ki a karbonmentességet, így mintegy tíz évünk van megtanulni és ipari körülmények között alkalmazni a hidrogéntechnológiát – véli a cég tulajdonos-vezetője.

HG

HIRDETÉS

JÁTSSZON ÉS NYERJEN! KÉSZÜLJÜNK EGYÜTT A LABDARÚGÓ EB-RE! K ÉS ÚGÓ EB RE! NEMZETI NE E SPORT EB-KVÍZ NAPI NA A NYEREMÉNYEK: 3 DB D ADIDAS MAGYAR VÁLOGATOTT MEZ 3 DB ADIDAS EB-LABDA 3 DB ADIDAS MINI EB-LABDA

A KÉRDÉSEKET KERESSE A NEMZETI SPORTBAN!

F_38-39_startupGAnzAir+NSMhirdi.indd 39

2021. 05. 31. 17:04

| CÉGVILÁG |

POLARIZÁCIÓ

HÚSIPAR | Az éttermek újranyitásával kézenfekvő kérdéssé vált, hogy a húsipar kibocsátása növekszik-e. Mivel a teljes termelést nem fogta vissza szignifikánsan a melegétkeztetés és az éttermek bezárása, némi javulás azért várható.

de a horeca újbóli bekapcsolódásával érződik majd a kibocsátáson a növekedés. Természetes, hogy a kiskereskedelemben némileg kevesebb tőkehúsra és feldolgozott készítményre lesz szükség, miközben a horecaszektorban nő az igény, bár nem szabad elfelejteni, hogy a házhoz szállítás a teljes veszélyhelyzet és a kijárási korlátozások alatt is működött, tehát az éttermek igényelték a húsipari termékeket. A nagy beszállítók és a horeca elsősorban a nagykereskedőkkel áll kapcsolatban, tehát rajtuk keresztül lehet majd észlelni a változást.

A húsipar meglehetősen gyorsan és a jelek szerint jól reagálta le a veszélyhelyzet kihirdetése kapcsán meghozott, az éttermek és a melegétkezést biztosító egységek (vagyis a horeca) ideiglenes bezárását. A közepesnél nagyobb vállalkozások szinte azonnal erősítették jelenlétüket a kiskereskedelemben, valójában a kis- és a közepesnél valamivel kisebb vállalkozásokat érintette mélyen a vendéglátóipar leállása. A pandémia alatt a hazai kibocsátás egyes termékcsoportokban némileg nőtt is. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke a fent említettek alapján úgy véli, inkább strukturális átalakulás várható,

TURIZMUS

Ugyanakkor a vendéglátó egységek még nem pörögtek fel, és a nagyvárosok, Budapesttel az élen, feltételezhetően közel sem fogadnak majd anynyi turistát, mint a pandémia előtt, így az éttermek is elsősorban a hazai vendégkörre építhetnek. Kézzelfogható változás ebben a szegmensben akkor lehet, ha a világon az átoltottság eléri azt a szintet, amely lehetővé teszi a biztonságos utazásokat. De még ekkor sem várható olyan turistadömping, mint 2019-ben, amikor a késő nyári, illetve kora őszi időszakban Budapest egyes városrészeire nyugodtan ki lehetett volna tenni a megtelt táblát. Ez a vásárlótömeg jó darabig hiányozni fog a piacról.

Ezt támasztotta alá Szappanos Péter, a Pápai Hús Kft. ügyvezető igazgatója. Mint mondta, a belföldi ke-

resletben ők sem tapasztaltak komoly csökkenést a pandémia alatt, és ő is utalt arra, hogy az éttermek, valamint a melegétkeztetést biztosító helyek újranyitásával inkább strukturális változás várható. Példaként a szűzpecsenyét mint tőkehúst hozta fel. Nyilvánvaló, hogy ebből a kiskereskedelemben kevesebbre lesz szükség, míg a vendéglátásban több fogy majd. Utalt arra is, hogy a pandémia alatt bizonyos árucikkekből nőtt a hazai kibocsátás, ilyen volt a sertéshús, de Szappanos szerint ez nem a bezártsággal, sokkal inkább e termék árának csökkenésével volt összefüggésben.

OLCSÓ SERTÉS

Tavaly augusztus közepétől a sertés tőkehús ára 20-25, esetenként 30 százalékkal is is mérséklődött, ez pedig e termék fogyasztásának növelése felé tolta a piacot. Ez most változni fog. Éder Tamás jelezte, hogy a sertéshúsok árába egyelőre nem épült be az első negyedéves áremelkedés, és az elszálló takarmányárak sem érződnek a kiskereskedelmi árakon, de lassan meg kell jelenniük, az pedig érezhető drágulást hozhat.

Elemzők szerint a jelenség érdekessége, hogy az árnövekedésben szerepet játszik a kínaiak újbóli megjele-

40 | FIGYELŐ 2021/22

F_40-41_husipar.indd 40

2021. 05. 31. 17:06

| CÉGVILÁG |

hány nap irodában töltött időt egy-két nap otthoni munka követ, így egyelőre nem tudható, hogyan rendeződik viszsza ez a húsipari szegmens.

nése a piacon, de ez önmagában nem generálna akkora világpiaci drágulást, mint amit most tapasztalni lehet. Ugyanez vonatkozik az elszálló takarmányárakra is. Sokkal inkább a felfokozott várakozásnak lehet köze a növekedéshez.

FOTÓ: GETTY IMAGES

POZÍCIÓK

A Hússzövetség szerint a nagy cégek pozíciója erősödött a kiskereskedelemben, hiszen a tőkehúsokat és a feldolgozott húskészítményeket a háztartások jelentős részben itt szerezték be. A kisebbek ezen a téren jellemzően képtelenek voltak jobban előtérbe kerülni, bár a horecaszektorban korábban értékesített termékeik egy része megjelent a kereskedelmi láncok polcain. Szappanos Péter is megerősítette, hogy a Pápai Hús erősített a szektorban, de ezt nem elsősorban a pandémiának tudja be, mivel a cégnél már korábban elindult ez a folyamat.

Az ügyvezető inkább a tanulságokat emelte ki, méghozzá azt, hogy a feldolgozott készítmények, mint például a felvágottak, nagyon sérülékeny szegmenssé váltak a pandémiahelyzetben. A járvány hatásai között említette, hogy átalakult a felvágottak piaca. Amíg az otthoni felhasználás növekedése miatt a boltokban ezekből több fogyott, addig például az előre csomagolt szendvicsekhez kevesebb kellett, mivel ezeknek a forgalma a napi utazások csökkenése és a vállalatoknál bevezetett home office miatt jelentősen visszaesett.

A járvány után várhatóan az alapanyagul szolgáló felvágottak visszanyerik a piaci pozícióikat, de mivel a vállalkozások jelentős része hibrid munkahelyek kialakítását tűzte ki célul (ahogy ők is), magyarán né-

FOGYASZTÁS

A hazai húsfogyasztás összhangban van az uniós adatokkal, bár Éder Tamás szerint a sáv alján vagyunk a nagyjából 65-66 kilós fejenkénti éves átlaggal. Ez úgy adódik össze, hogy évente nagyjából 28 kilogramm sertéshús fogy fejenként, amire rátevődik 4-5 kiló marhahús és 1-2 kiló egyéb (például bárány). A maradékot a hozzávetőleg 30 kilogramm baromfi adja. Éder Tamás szerint ez a szint középtávon fenntartható állattenyésztést jelent.

A Hússzövetség elnöke is ismeri a globális adatokat, amelyek szerint világszinten a jelenleg rendelkezésre álló termőföldek és kapacitások nagyjából 40 kilogramm/fő éves húsfogyasztást tesznek lehetővé fenntarthatóan. (Az Egyesült Államokban 100 fölött van az átlagfogyasztás, az unióban 80 körül, míg Kínában 60 kiló alatt marad.) Az elnök szerint ezek a számok akkor relevánsak, ha a mai techno-

lógia nem fejlődne, ám a vállalatok egyre komolyabb lépéseket tesznek a hatékonyság és a fenntarthatóság irányába, vagyis a magyar fogyasztás ebben az értelemben tekinthető középtávon fenntarthatónak.

KAPACITÁSOK

A hazai kapacitások a sertés tekintetében elegendők a belső igények és a jelenlegi export lefedésére, ugyanakkor a piacon modernizációs beruházásokra van szükség, hogy az ágazat ne csak fenntartható, hanem versenyképes maradjon. Mikroszinten ezt Szappanos Péter úgy közelítette meg, hogy a piac polarizálódik, ami annyit teszi, hogy a középső kategóriából az olcsóbb és a drágább szegmens egyaránt lecsippentett.

Az egészségügyi krízis és a gazdasági nehézségek növelték a takarékoskodást, amely az alsóbb árkategóriát erősítette, ám akik megtartották az állásukat, azok a felsőbb árszegmensek felé mozdultak el. Ennek megfelelően szükséges átalakítani a kapacitásokat, vagyis a modernizációs beruházások mellett ez irányban is gondolkodniuk kell a vállalatoknak.

HŐNYI GYULA

2021/22 FIGYELŐ | 41

F_40-41_husipar.indd 41

2021. 05. 31. 17:06

| SZEMÉLYI HÍREK |

BME

CZAKÓ BORBÁLA

CZIGÁNY TIBOR

AUDI

ISTENESNÉ SOLTI ANDREA

Istenesné Solti Andreát, a Shell Hungary Zrt. igazgatóságának elnökét választotta vezetőjévé a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF). Az egyesület online közgyűlése Czakó Borbálát, a szervezet korábbi irányítóját egyhangúlag tiszteletbeli elnöknek választotta, megköszönve több évtizedes kimagasló munkáját. Az új elnök hosszú évek óta vezető szerepet játszik a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának pozitív alakításában, elkötelezett támogatója a sokszínűségi és esélyegyenlőségi kezdeményezéseknek. A Forbes 2020-ban Magyarország negyedik legbefolyásosabb női üzleti vezetőjévé választotta. A HBLF Nőfórumának a tagjaként 13 éve vállal fontos társadalmi feladatokat, elkötelezett támogatója a Sokszínűségi Karta kezdeményezésnek és a HBLF Romaster programnak.

JOINT VENTURE SZÖVETSÉG

DR. FÁBIÁN ÁGNES

Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója lett a Joint Venture Szövetség elnöke; a mandátuma három évre szól. A szakember 1990-ben, a Biogal Gyógyszergyár Helia kozmetikai divíziójának az értékesítési területén kezdte pályafutását. Ezt követően két éven át területi értékesítési menedzserként dolgozott a Maybelline-nél.

A Loctite Magyarország csapatát erősítette, amikor a Henkel felvásárolta a vállalatot, ezáltal 1996 óta tagja a cégnek.

2014-ben a Menedzserszövetség Év Menedzsere Díjának a kitüntetettje lett. A Henkel vezetői posztja mellett a Magyar Márkaszövetség elnöki pozíciója is az övé. Ezenkívül több szakmai szervezetben vállal szerepet. Magyarországon a Forbes magazin az 50 legbefolyásosabb magyar nő között jegyzi.

NÉMETH KINGA Immáron Németh Kinga az Audi Hungaria személyügyért és szervezetért felelős új igazgatósági tagja. Dr. Knáb Erzsébet leköszönő tag a jövőben stratégiáért és innovációért felelős igazgatósági megbízottként végzi tevékenységét. Németh Kinga 1997 óta dolgozik a vállalatnál, több vezetői pozíciót is betöltött az elmúlt mintegy húsz évben. 2001-ben nevezték ki a személyügyi referensek területe vezetőjének. 2017-től az Audi AG-nál, Ingolstadtban a duális szakképzésért felelt. 2019-ben tért vissza az Audi Hungariához, az Audi Akadémia vezetőjeként. 2020-ban lett a személyügyi referensek, a személyügyi marketing és az utánpótlásprogramok területének a vezetője.

FOTÓK: MÓRICZ-SABJÁN SIMON; FIGYELŐ-ARCHÍV

HBLF

Czigány Tibor akadémikust nevezte ki Áder János köztársasági elnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektorává.

Megbízatása július elsején kezdődik.

A szakember Széchenyi-díjas és Gábor Dénes-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 2012 és 2019 között a BME Gépészmérnöki Karának a dékánja volt. Kutatási területe az anyagvizsgálat, a gépészet, az anyagtudomány és a hozzá kapcsolódó technológia, a kompozitok, valamint a polimerszerkezeti anyagok. Az új vezető Józsa Jánost váltja tisztségében.

42 | FIGYELŐ 2021/22

F_42_szemelyihirek.indd 42

2021. 05. 31. 17:08

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÉLÉNKÜLÉSRE ÍTÉLVE

HITELPIAC | A lakossági és vállalati hitelpiac további élénkülését várják az előttünk álló negyedévektől a bankok. A kölcsönállomány bővülését ugyanakkor jelentős mértékben támogatja a még élő törlesztési moratórium is.

Tovább bővült a hitelintézeti szektor lakossági és vállalati kölcsöneinek állománya az első negyedévben, és ebben jelentős szerepet játszottak a keresletet ösztönző állami programok is – állapította meg most közzétett Hitelezési felmérése kapcsán a Magyar Nemzeti Bank. Az új hitelszerződések első negyedéves volumene a lakossági oldalon még jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól, a vállalatoknál viszont érdemi növekedést sikerült elérni.

SEGÍTETT A BABAVÁRÓ

Az MNB adatai szerint a hitelintézeti szektor lakossági kölcsönállománya 213 milliárd forinttal bővült az első negyedévben a tranzakciók eredőjeként, amelynek 60 százaléka a babaváró hitelekhez volt köthető. Az állomány éves növekedési üteme 13,7 százalékot ért el márciusban, ami továbbra is a legmagasabb érték az Európai Unió tagországai között. A fizetési moratórium törlesztéseket visszafogó hatása 2021 elején is támogatta az állomány bővülését, ennek hatását kiszűrve az MNB becslései szerint nagyságrendileg 5 százalékra mérséklődik a növekedés üteme.

Az első negyedév során megkötött új kölcsönszerződések volumene 16 százalékkal maradt el az előző év azonos negyedévi, a járvány negatív hatásaitól még jellemzően mentes időszak kibocsátásától. A visszaesés valamennyi hitelterméket érintette, ugyanakkor az év első két hónapjára jellemző alacsonyabb szerződéskötési volument márciusban érdemi emelkedés követte, ami a januártól hatályba lépett új otthonteremtési támogatások iránti keresletnövekedésre utal: a márciusban megkötött lakáshitel-szerződések 21 százalékkal

meghaladták az előző év azonos időszaki volument. „Az állami támogatásokhoz kötődő kölcsönök szerepe a lakossági hitelezésben továbbra is jelentős, a negyedéves kibocsátás egyharmadát adták. Ebben érdemi szerepet játszanak a babaváró kölcsönök, amelyeknek az állománya márciusban 1192 milliárd forintot tett ki, és ezzel már a lakossági hitelállomány 14 százalékáért feleltek” – emlékeztetett a jegybank.

A HITELÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A HÁZTARTÁSOKNÁL

Fogyasztási hitelek Lakáshitelek Milliárd forint Milliárd forint 3756,8 2357,9

’17 ’18 ’19 ’20 ’21

*Adott év márciusában.

4075,2

2939,5

’17 ’18 ’19 ’20 ’21 Forrás: MNB

Az MNB adatai szerint a Hitelezési felmérésre válaszoló intézmények a javuló gazdasági és lakáspiaci folyamatokra hivatkozva lazítottak mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelfeltételeken a negyedév során, és 2021 második, illetve harmadik negyedévére előre tekintve kisebb arányuk tervez további enyhítést. Mindkét termékcsoportnál erősödő hitelkeresletre számítanak a bankok, és ez feltehetően a januártól elérhető otthonfelújítási támogatás előfinanszírozását szolgáló kölcsönök népszerűségét vetíti előre.

vült a vállalati kölcsönök állománya is, a tranzakciók eredőjeként mintegy 190 milliárd forinttal. A cégek banki hitelállománya így 6 százalékkal nőtt 2020 és 2021 márciusa között. A 2020. márciusban bevezetett fizetési moratórium az esedékes tőketörlesztések csökkenésére, míg a koronavírus gazdasági hatásainak tompítása érdekében bevezetett jegybanki és állami hitel-, valamint garanciaprogramok az új szerződéskötésekre gyakoroltak kedvező hatást.

A vállalatok az év első három hónapjában mintegy 855 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket, amelyek 28 százalékkal haladták meg a 2020 azonos negyedévi kibocsátást. A mikro-, kis- és középvállalkozások kölcsönállománya 2020 és 2021 márciusa között előzetes adatok alapján 17 százalékkal nőtt. A kkv-hitelezést az NHP Hajrá! jelentősen támogatta az első negyedévben is, ennek keretében a kkv-kölcsönök több mint felét kitevő, közel 280 milliárd forint értékű nem folyószámla-jellegű hitelszerződés jött létre.

A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok válaszai alapján az első negyedévben az üzleti célú ingatlankölcsönöket érintő, szektorspecifikus okokra viszszavezethető szigorítást leszámítva érdemben nem változtak a hitelezési feltételek a vállalati szegmensben, miközben mind a rövid, mind a hosszú lejáratú kölcsönök iránt élénkülő kereslet mutatkozott. 2021 második és harmadik negyedévére előre tekintve a bankok egyik cégméret-kategóriában sem terveznek további szigorítást a hitelezési feltételekben, és ezzel párhuzamosan a kereslet további élénkülését vetítik előre.

B. M. T.

A KKV-K HÚZTÁK A NÖVEKEDÉST

A járvány második és harmadik hullámának negatív gazdasági hatásai ellenére 2021 első negyedévében tovább bő2021/22 FIGYELŐ | 43

F_43_hitelpiac.indd 43

2021. 05. 31. 17:08

| PÉNZ BESZÉL |

A PÉNZÜGYEK JÖVŐJE A JÖVŐ PÉNZÜGYEI? COINCASH | A négy éve indított fintechcég Mogyorósi Attila vezetésével a hazai kriptoközösség bástyája lett, és bár az online kereskedés a meghatározó, országos bitcoin ATM-hálózatot is üzemeltet.

giát és az abból fakadó előnyöket, hamar felismertem, hogy a jövő pénzügyi rendszere szempontjából is meghatározó fejlesztésekkel állunk szemben” – idézte fel a Figyelőnek a szakember. Igaz, hiába tűzte zászlajára a vállalati projektet, falakba ütközött, de a személyes érdeklődés megmaradt, sőt szenvedéllyé vált.

Ilyen előzmények után alapította meg üzlettársával, Galántai Gáborral 2017-

ben a kriptovalutákkal foglalkozó fintechstartupot, a CoinCasht, amely mára a hazai kriptoközösség egyik bástyája lett; az online és készpénzes váltás mellett az ország legnagyobb bitcoin ATM-hálózatát is magáénak tudhatja.

SZUPERCIKLUSOK HOZADÉKA

Bitcoinvásárlás egyszerűen – ez a miszsziója a cégnek, amely négy évvel ezelőtt azt tapasztalta, hogy pici és éretlen a piac, nehézkes a hozzáférés az ökoszisztémához. Sokakat elriasztott, ha egy

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

Miért ne lehetne bitcoinnal kiegyenlíteni a telefonszámlát vagy megvásárolni egy új készüléket? Ezt a kérdést öt éve, még az egyik távközlési szolgáltató középvezetőjeként vizsgálta meg Mogyorósi Attila, a CoinCash társalapítója és ügyvezető igazgatója. Mivel akkori pozíciójából fakadóan az innovatív ötletek implementálásáért felelt, beleásta magát a kriptovaluták világába. „Miután megértettem a blokklánc-technoló-

44 | FIGYELŐ 2021/22

F_44-45_kriptodeviza_Mogyorosi.indd 44

2021. 05. 31. 17:09

| PÉNZ BESZÉL |

hongkongi tőzsdén jegyzett vállalat pakisztáni ügyfélszolgálatán keresztül, végül egy mongol bank közvetítésével juthattak kriptovalutához. Azóta egyre többen osztják, hogy a jövő aranya a bitcoin, de sokan attól tartanak, hogy még mindig kockázatos. Mogyorósi Attila viszont úgy látja, folyamatosan erősödik a bizalom. Aki rosszkor száll be, megégeti magát, de a szakember szerint az adaptációs görbe szempontjából töretlen a fejlődés. Márpedig az első, 2013as bitcoin-szuperciklus során még csak ezrelékben volt mérhető a föld lakosságának arányában a kriptoközösség, a második, 2017-es hullámmal már 1-2 százalékról beszélhettünk, a harmadik – 2020–2021-es – végén pedig a 10-15 százalékos arány is elérhető. „A többség az elképesztő volatilitásra figyel fel. Mivel azonban az átlagos kisbefektető gyakran rosszul méri fel a lehetőségeit és képességeit, nemcsak zajos sikertörténetek vannak, hanem csúfos bukások is. Az utóbbiak elkerülése érdekében nagy hangsúlyt fektetünk az edukációra” – összegzett a CoinCash ügyvezetője. Éppen ezért évek óta szakmai, mégis közérthető blogot vezetnek, hogy az akár teljesen kezdők is birtokába kerüljenek az induláshoz szükséges tudásnak. Például az árfolyamot sem dollárban vagy euróban, hanem forintban teszik közzé. Ráadásul ők az első kapcsolódási pont az ügyfelekkel, a híd szerepét töltik be a törvényes fizetőeszközök és a kriptovaluta-ökoszisztéma között.

A GOZSDUBAN KEZDŐDÖTT

A bitcoinautomatákra az átlagember még ma is úgy tekint, mintha ufót látna, miközben a magyar fintechcég az elmúlt években 20 tagú hálózatot épített ezekből a speciális ATM-ekből, ráadásul minden másodikat vidéki nagyvárosokban helyezte el. Az első automatát a budapesti Király utcában, a Gozsdu udvarral szemközti Zing Burgerben telepítették, a legutóbbit a napokban a Kálvin téren. A következő években országosan is folytatnák a terjeszkedést, az a cél, hogy 50 kilométeres sugarú körben bárki számára könnyen

hozzáférhető legyen egy ilyen berendezés.

Ez úgy is egyértelmű törekvés, hogy a váltások csaknem 90 százaléka online valósul meg a CoinCashnél. Mogyorósi Attila szerint Magyarországon még hosszú ideig fennmarad a kis összegű készpénzes tranzakciók létjogosultsága, ez pedig egyszerű, gyors és biztonságos módja az ügyfelek kiszolgálásának. Ettől persze elsősorban az online forgalmat dobhatja meg a napokban elérhetővé tett mintegy 30 különböző coinnal való kereskedést, így már több mint százféle kriptopénz érhető el náluk. „A bitcoin nem egy lufi, az árfolyama nem fog lemenni nullára, de nagyban eltér a rizikóvállalási hajlandóság, ha valakinek hat hónapja van a befektetésre, mintha mondjuk nyolc-tíz éve. Utóbbi időtávon nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a bitcoin többet fog érni, mint a legutóbbi nagy esés után, ugyanakkor céloktól és időtávtól függően átlagosan a portfólió 5-10 százalékát érdemes befektetni” – vont mérleget a fintech társalapítója. Úgy véli, az elmúlt fél év drámai felértékelődése miatt konzervatív az a szakmai körökben elhangzott becslés, miszerint itthon mintegy 300 milliárd forintnyi vagyon lehet kriptoeszközökben.

Ennél nagyobb összegről lehet szó, igaz, nemzetközi piac lévén nehéz felmérni az erőviszonyokat. Az pedig Mogyorósi Attila szerint további élénkülést hoz, hogy a kriptoeszközök is bekerültek a jövő évi adócsomagba. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése alapján ugyanis az eddigi 26,5 százalékos elvonás mértéke 15-re esik.

WIN-WIN A PM-TŐL

„Kellemes meglepetés ez a portugál vagy német példát követő döntés, vélhetően a Pénzügyminisztériumnak (PM) is az lesz a bevételi soron az adatokat látva. Előzetesen attól tartottunk, hogy erre a lépésre még éveket kell várni, mint ahogy egyelőre a vonatkozó uniós direktíva sem látott napvilágot” – értékelt a szakértő.

A személyi jövedelemadó mellett eddig limit nélküli szociális hozzájárulást kellett megfizetni, jövőre viszont marad az egységes szja, amelyből ráadásul levonhatók a tevékenységekhez kapcsolódó költségek, így a tőzsdéknek fizetett díjak is. Legalább ilyen fontos változás, hogy immár adóhatósági szemüvegen át is szembeállíthatók a veszteségek és

a nyereségek, így ha valaki egy ügyleten kaszált 100 millió forintot, egy másikon viszont bukott 90-et, akkor annak nem 100 millió forint lesz az adóalapja, hanem csak 10, ahogyan azt a józan ész is diktálja.

Ami a technológia jövőjét illeti, Mogyorósi Attila úgy látja, a blokkláncot mind több olyan iparágban fogják alkalmazni, ahol fontos a transzparencia, a decentralizáltság és a megmásíthatatlanság. Kézenfekvő példaként a logisztikát hozta fel, de jó néhány termelőgyártó iparvállalat áttérésében is van ráció, mint ahogy a kormányzati felhasználásban is. Az utóbbi adja magát a jogosítványok, diplomák vagy éppen földhivatali bejegyzések tárolásakor, de lényegében minden más személyes adatra kiterjeszthető. A kripto-ökoszisztéma pedig hamarosan valódi kihívást támaszthat a hagyományos pénzügyi szektor felé, ahogy azt az elmúlt öt-tíz évben több más fintechcég is tette jobb értékajánlatával és kényelmesebb használatával. „Blokkláncalapon tudunk hitelt felvenni, kamatozó betétet elhelyezni, derivatív termékeket kibocsátani, mindezt úgy, hogy az egy központi szereplő jelenlétéből fakadó rizikók mind mellőzve vannak” – bocsátotta előre a CoinCash ügyvezetője.

Ugyanakkor ezeket a decentralizált pénzügyi megoldásokat ma még csak 2-2,5 millióan használják, vagyis ott tart a történet, mint 2013 körül a bitcoin. De a szakértő szerint hamarosan már csak a költségbázisok közti szakadéknyi különbség miatt is védtelenek lesznek velük szemben a hagyományos pénzügyi szolgáltatók. Mert míg az egyik oldalon az okosszerződések mögött mindössze pár tucat programozó és néhány szerver áll, addig a másikon ott a bankigazgató a teljes vezérkarral, terebélyes földi fiókhálózattal, a pénzszállítás, a biztonság költségeivel, egyéb magas fix kiadásokkal. Arról nem is beszélve, hogy véleménye szerint egy hitelszerződés négyhat hét helyett másfél-két perc is lehet, de ez egyelőre inkább a távolabbi jövő.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/22 FIGYELŐ | 45

F_44-45_kriptodeviza_Mogyorosi.indd 45

2021. 05. 31. 17:09

| TŐZSDE |

GYORSJELENTÉSEK | A május utolsó hetében megjelent hazai tőzsdei gyorsjelentésekben sem akadt kellemetlenebb meglepetés, sőt több vállalat is jóval kedvezőbb számokat prezentált az előzetesen vártnál.

Kifejezetten jól indították a 2021-es évet a gyorsjelentésüket május végén közzétevő tőzsdei cégek. Az érintett társaságok közül többnek is egyértelműen kellemes meglepetést jelentettek az első háromhavi számai.

FENNTARTJÁK A DINAMIKÁT

Az informatika és az infokommunikáció területén érdekelt 4iG konszolidált értékesítési árbevétele 15,3 milliárd forintot ért el 2021 első három hónapjában, amely kiugróan magas, 77 százalékos növekedést tükröz éves alapon. A cégcsoport közben

556 milliós adózott eredményt ért el, ami 81 százalékkal múlt felül a bázidőszakit, a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) pedig elérte az egymilliárd forintot, ami 74 százalékos bővülés.

Nem sokkal a gyorsjelentés megjelenése után a társaság bejelentette, hogy közzétette első átfogó elemzését a 4iG Nyrt.-ről a Wood & Company. A 4iG megbízásából a prágai központú nemzetközi befektetőés elemzőház rendszeresen követi majd a hazai vállalatcsoport működését és kilátásait. A Wood a korábbi eredmények, a

FOTÓ: ANDRIY ONUFRIYENKO, GETTY IMAGES

ERŐSEN KEZDTEK

46 | FIGYELŐ 2021/22

F_46-47_kispapirok.indd 46

2021. 05. 31. 17:13

| TŐZSDE |

folyamatban lévő projektek, a térségi piaci lehetőségei és a 4iG fejlesztési stratégiájának áttekintése alapján erős növekedést prognosztizál a cégcsoportnál, amelyet az elmúlt időszakban lezárt, illetve közvetlenül lezárás előtt álló akvizíciókkal indokolnak. A rendelkezésre álló adatok és a Wood előrejelzése alapján 2021-ben 45, 2022-ben 23, míg 2023 végére 12 százalékos bevételnövekedést vár az elemzőcég, miközben az EBITDAmarzs már az idén megközelíti, az elkövetkező években pedig meghaladja a 10 százalékot. A Wood különböző modellszámításai alapján a 4iG részvényeivel jelentős diszkonton kereskednek a budapesti börzén: a részvények fair értékét 782–996 forint közötti értéktartományban becsülték meg az elemzők.

A KÖZVETÍTÉS HAJTOTTA A BŐVÜLÉST

Nem lehet okuk panaszra az ingatlanközvetítéssel és -fejlesztéssel foglalkozó Duna House-csoport tulajdonosainak sem. A tőzsdei gyorsjelentés szerint a cég 289,4 millió forint konszolidált adózott eredményt ért el 2021 első negyedévében, ami 9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A Duna House árbevétele három százalékkal, 2,54 milliárd forintra nőtt. A tisztított core EBITDA 471 milliót ért el az év első három hónapjában, ami jelentősen, 27 százalékkal meghaladta az egy esztendővel ezelőttit.

A számviteli konszolidált EBITDA 433 millió forint volt, 18 százalékkal több a bázisidőszakinál.

A gyorsjelentés szerint a növekedés motorja az első negyedévben az ingatlanközvetítő tevékenység volt, amelynek jutalékvolumene Magyarországon 30, Lengyelországban 60 százalékkal bővült a franchise- és a saját irodás közvetítésben egyaránt. Hazánkban a lakóingatlanok piaca erős aktivitással kezdte az évet, részben az állami családtámogatási programoknak és a járvány miatt átalakuló keresletnek köszönhetően. Az ingatlanközvetítő hálózat jutalékbevételei (franchise) 36 százalékos éves növekedéssel 3,386 milliárd forintot értek el. A belföldi részesedés ebből 2,48 milliárd, a lengyelországi 816 millió forint volt, 93 millió pedig a csehországi tevékenységből származott.

A saját tulajdonú irodák üzemeltetése 490 millió forint jutalékbevételt hozott a cégcsoportnak, ami 37 százalékos növekedést tükröz. A közvetített hitelek volumene 6 százalékkal, 73,6 milliárd forintra nőtt a negyedévben, elsősorban a lengyelországi 8 százalékos bővülésnek

köszönhetően. Magyarországon az erős kereslet ellenére stagnált a volumen az elhúzódó kölcsönigénylési folyamatok miatt, így itt a következő negyedévben várható bővülés.

AKVIZÍCIÓS HATÁSOK

Dinamikusan növekvő működési hatékonyság mellett közel két és félszeresére, 48,7 milliárd forintra növelte árbevételét az AutoWallis Nyrt. 2021 első negyedévében. „A bővülés mértéke különösen annak fényében szembeötlő, hogy ebben az időszakban az unió személygépkocsipiacán csak 3,2 százalékos növekedés, a magyar piacon 1,5 százalékos csökkenés, míg az AutoWallis csoportnál 228 százalékos bővülés volt tapasztalható az értékesítési darabszámok terén Magyarországon” – emlékeztetett a cégcsoport.

A gyorsjelentés szerint a nagykereskedelmi üzletág árbevétele 165 százalékkal, 28,1 milliárd forintra ugrott, elsősorban az idei év elején indult, négy országra kiterjedő Opel-értékesítés miatt.

A kiskereskedelmi szegmens árbevétele 115 százalékkal, 20,6 milliárd forintra bővült, az organikus fejlődés mellett szintén a tavaly végrehajtott akvizícióknak, tranzakcióknak köszönhetően.

A kedvező gépjármű-értékesítési számok mellett ezúttal az autókölcsönzés területén is növekedést mértek, a bérleti napok száma 43 százalékkal, 30 320-ra bővült.

Szintén emelkedett a korábban a járvány

750

Forint

A 4IG ÁRFOLYAMA

700 650 600 550 500 450 400

VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. 2020 2021

Forrás: BÉT

miatti korlátozások és lezárások miatt átmenetileg visszaeső szerviztevékenység: a tavaly végrehajtott akvizíciók mellett az organikus növekedés hatására összességében 153 százalékkal, 29 447-re bővült a szervizórák száma.

Az első negyedév növekvő hatékonyságot hozott a vállalatcsoportnál: az árbevétel emelkedésének a mértéke meghaladta az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) ütemének bővülését, ennek eredményeképpen a társaság fedezettermelése 10,2 százalékról 12-re nőtt az év első három hónapjában. A személyi jellegű ráfordítások 195 százalékos emelkedése a tavaly végrehajtott tranzakciók eredménye: utóbbiak nyomán az AutoWallis átlagos statisztikai létszáma 330 fővel bővült, így 662-re nőtt. Az EBITDA 188 százalékkal, 1,5 milliárd forintra nőtt a cégcsoportnál, míg a teljes átfogó eredmény 406 millió forint nyereség lett, szemben az előző év 582 milliós veszteségével.

Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója elmondta, hogy az eredmény jelentős javulása a növekedési stratégiába illeszkedő akvizíciós és organikus bővülésnek, a fedezettermelés javulásának és a fegyelmezett költséggazdálkodásnak köszönhető. A kilátásokról a vezérigazgató elmondta, hogy a társaság 2021-ben 230– 253 milliárd forint közötti árbevétellel és 5,7–6,3 milliárd forint közötti EBITDAval számol.

NEM HASZNÁLT A JÁRVÁNYHELYZET

A Zwack Unicum Nyrt. – amelynek az üzleti éve március végével zárult – ugyanakkor érthetően nem tudta függetleníteni magát a járvány hatásaitól. A márciussal zárult üzleti évben a cég saját termékeiből származó teljes hazai árbevétele 7,2 százalékkal, 8,63 milliárd forintra csökkent.

A januártól márciusig tartó negyedév viszont már biztató eredményeket hozott, a belföldi összesített nettó árbevétel 1,4 százalékkal emelkedett. Az exportpiacokról származó árbevétel 1,64 milliárd forintot ért el a társaságnál, ami 2,3 százalékkal marad el a bázistól. Az utolsó negyedév ugyanakkor itt is kedvezőbben alakult, 5 százalékos éves bővülés mellett.

A Zwack e hónap utolsó napján tartja éves közgyűlését, az igazgatóság a tavalyi üzleti évre 1,42 milliárd forint – részvényenként 700 forint – osztalék kifizetését javasolja.

BARÁT MIHÁLY 2021/22 FIGYELŐ | 47

F_46-47_kispapirok.indd 47

2021. 06. 01. 9:56

| TŐZSDE |

Az amerikai tőkepiaci felügyelet 9 millió dollárra büntette meg az S&P Dow Jones Indicest egy látszólag apró hibáért, ami ráadásul három évvel ezelőtt történt. Kit érdekel mindez? Ennél sokkal nagyobb büntetések is röpködnek a tőkepiacok világában, bennfentes kereskedelemre nem találtak bizonyítékot. A történetnek azonban igenis nagy a súlya, mert azt jelzi, hogy az indexszolgáltatók mennyire meghatározó részei lettek a piacnak.

PILLANATFELVÉTEL HELYETT

Amikor Charles Dow 1884-ben megalkotta a mára híressé vált indexcsalád első elemét, a Dow Jones Transportation Average-t (Kilőtt az amerikai szállítási szektor, Figyelő, 2021/20. szám), annak kosarában csupán kilenc vasúttársaság, egy gőzhajózási vállalat, valamint a Western Union szerepelt.

A tőzsdeindexek modern kora 1957ben kezdődött el, amikor a Standard and Poor’s elkezdte folyamatosan publikálni az első, számítógép által kalkulált tőzsdei mutatót. Az azóta eltelt évtizedekben az indexszolgáltatási szektor szinte felrobbant, mára olyan nagy szereplők dominálják a piacot, mint az S&P Global, az MSCI és az FTSE Russell. Hármójuk piaci részesedése 70 százalék fölött van a részvénypiacon. A kötvényeknél a Barclays dominál, indexei a kötvényalapú ETF-ek nagyjából felét fedik le.

A tőzsdeindexek mára puszta pillanatfelvételek helyett sokkal többé váltak a piacok állapotáról. Ennek hátterében a passzív befektetési stratégiák térnyerése áll, megszámlálhatatlan befektetési alap játssza azt, hogy megveszi egy adott index kosarába tartozó cégek részvényeit, az index súlyozásának megfelelően. Nagy hálóval halásznak, és ha mást nem is, de a benchmarkindexet biztosan hozzák ezzel a stratégiá-

val. Globálisan nagyjából 15 ezer milliárd dollárt kezelnek ezek az alapok, az indexekre pedig határidős kontraktusokat is lehet kötni. Vagyis az, ami kezdetben egy egyszerű jelzés volt a tőzsdei helyzetről, mára egy egész iparág alapjává, igazodási pontjává vált.

Az indexek egyfelől szigorú szabályok alapján összeállított, nagy pontossággal számolt mutatók, másfelől lehetetlen kihagyni belőlük a szubjektív elemeket. A szolgáltatók ugyanis maguk döntik el, hogy milyen szabályok alapján állítják össze a mutatók kosarát és hogyan számolják azt. Az amerikai tőkepiaci felügyelet tavaly megbírságolta az S&P egyik alkalmazottját, aki törvénytelenül játszott meg egy ilyen kosárváltoztatást, tudta, hogy egy indexből melyik részvény esik ki és melyik kerül be a helyére. Ezzel 900 ezer dollárt keresett, hiszen pontosan tudta, hogy az indexkövető alapok bevásárolnak majd a papírból.

Globálisan nagyjából

15 ezer milliárd

dollárt kezelnek ezek az alapok, az indexekre pedig határidős kontraktusokat is lehet kötni.

Az indexszolgáltatók így jelenetős piaci szereplők lettek, ám ezt a szabályozás nem követi le. Ben Johnson, a Morningstar, az adatszolgáltatási piac egyik nagyágyújának igazgatója szerint az indexszolgáltatók gyakorlatilag maguk is eszközkezelők lettek, és erre a felügyeleteknek is figyelniük kellene.

Az amerikai felügyelet, a SEC adatszolgáltatókként kezeli őket, de ez a funkciójuk csak az olyan nagy, széles kört felölelő indexeknél áll, mint az S&P 500 vagy az FTSE 100.

POLITIKAI TÉNYEZŐK

A szolgáltatóknál politikai problémák is mutatkoznak. Marc Rubio amerikai republikánus szenátor például 2019 nyarán nyilvános levelet írt az MSCI-nek, azzal vádolva őket, hogy kockára teszik az amerikai nyugdíjalapok befektetéseit és támogatják azt, hogy Peking megsérti az emberi jogokat. A dolog hátterében az áll, hogy az MSCI 2018-ban határozott arról, hogy néhány kínai részvényt felvesz a benchmarkjaiba, amelyek közül különösen fontos az MSCI Emerging Markets index (EM). A társaság a mutatóban fokozatosan növelte a távol-keleti papírok arányát, ami ma megközelíti az 5 százalékot. A döntést nehéz megkérdőjelezni, hiszen jó néhány kínai vállalat nemhogy a feltörekvő piacokon, de globálisan is meghatározó szereplővé vált. Az EM ugyanakkor becslések szerint nagyjából 2 000 milliárd dollár értékű kezelt vagyon számára számít benchmarknak, és ebben természetesen több amerikai nyugdíjalap tőkéje is benne van.

Az indexkövető alapok által kezelt vagyon 2020 eleje táján lépte át globálisan a 10 ezer milliárd dolláros álomhatárt, népszerűségük a 2008-as pénzügyi válságot követően nőtt meg ugrásszerűen.

Lehetnek egyszerű, hagyományos vagy tőzsdére bevezetett alapok (ETF) is, a

FOTÓ: BRENDAN MCDERMID, REUTERS

INDEXKÖVETŐ LETT A VILÁG

TŐKEPIACI MUTATÓK | Túl kevés szereplő, túl nagy befolyás.

Az indexszolgáltatók a piac állapotáról készített beszámolók helyett a piacot befolyásoló tényezőkké váltak.

48 | FIGYELŐ 2021/22

F_48-49-Indexologia.indd 48

2021. 05. 31. 17:14

| TŐZSDE | KERESKEDŐ A NEW YORK-I TŐZSDÉN. AZ INDEXEK MÁR ALAKÍTJÁK IS A PIACOKAT

legnagyobb előnyük azonban az, hogy olcsók, hiszen nem áll mögöttük aktív befektetési politika, nincs szükség elemzők, portfóliómenedzserek légióira.

A stratégia sikeresnek tűnik, 2019-ben az amerikai nagyvállalati részvényekbe fektető alapok mindössze 28 százaléka hozott jobb hozamot a nagy benchmarkoknál. Az elmúlt évtized átlagában ez az arány csupán 11 százalék – derül ki a Bank of America elemzéséből.

LUFI VAGY NEM LUFI

Az ETF-ek népszerűsége főleg az alacsony költségekben rejlik, volumenük 2009 vége óta több mint a hatszorosára nőtt. Az utóbbi években pedig egyre több kötvényalapú ETF is megjelent. A kötvénypiacra általában azt szokás mondani, hogy kevésbé hatékony, mint a részvénypiac, egy ügyes portfóliómenedzser könynyebben képes jobb hozamokat hozni, mint az átlag. Az S&P egyik elemzése szerint azonban hosszú távon itt is a benchmarkok a jobbak, így immár jó néhány aktív alapkezelő portfóliójában is nagy szerepe van ezeknek az instrumentumoknak.

Az indexek így már régóta nem csupán a piacok állapotát mutatják, hanem alakítják is azokat. A szigorúbb szabályozást sürgetők szerint hozzájárulnak az eszközárbuborékok – tőkepiaci lufik – kialakulásához is. Ha automatikusan megveszed az indexet, akkor ezzel a legmagasabb, adott esetben túlértékelt részvényeket is megveszed,

és ezzel hozzájárulsz ahhoz, hogy azok még inkább túlértékeltek legyenek – érvelnek. A szolgáltatók persze tiltakoznak, mondván az 1929-es és például az 1999-es buborékok hátterében sem az indexek álltak, sőt, az 1637-es holland tulipánlufit sem az indexek fújták nagyra.

D. GY.

HIRDETÉS

VÁROSOKAT KÖT ÖSSZE HAMAROSAN SZEGED ÉS HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KÖZÖTT UTAZHAT MAGYARORSZÁG ELSŐ VASÚTVILLAMOSÁN

www.stadlerrail.com

F_48-49-Indexologia.indd 49

2021. 05. 31. 17:14

| TŐZSDE |

TOVÁBB KONCENTRÁLÓDIK A SZÓRAKOZTATÓIPAR STREAMINGSZOLGÁLTATÓK | A szektor igyekszik felzárkózni a Netflix és a Disney Plus mögé. Az Amazon az MGM-et, az AT&T a Discoveryt kebelezné be.d

MGM-PROBLÉMÁK

Az ágazati koncentrációval kapcsolatos újabb hír, hogy a Warner Media összeolvadási tárgyalásokat folytat a Discoveryvel. A hagyományos médiacégek öldöklő versenyt folytatnak a szektor új titánjaival, a streamingszolgáltatókkal, miközben maguk is igyekeznek kiépíteni a hasonló szolgáltatásaikat.

A többi filmstúdióhoz hasonlóan az MGM-et is keményen a földhöz csapta a pandémia, tavaly a járvány miatt bezártak a mozik. Emiatt négyszer is kénytelenek voltak elhalasztani a kasszasikernek szánt új James Bond-filmet, a Nincs idő meghalnit (No Time To Die). A járvány alatti lezárások során a Netflix tárgyalásokat folytatott az MGM-mel, mivel szerették volna ők bemutatni az új nagy dobást. A stúdió azonban akkora összeget kért, amely ágazati szakértők szerint eleve kizárta a megegyezést – valószínűleg pont ezért kértek ilyen sokat. Az MGM kínálatában azonban a 007-es ügynök kalandjain túl is vannak nagy pénzt hozó sorozatok, ilyen a Fargo, A Szolgálólány meséje vagy A hobbit-történetek.

JEFF BEZOS, AZ AMAZON ALAPÍTÓJA. A SZÓRAKOZTATÓIPARBAN ERŐSÍT AZ ÓRIÁSCÉG

Az MGM legnagyobb tulajdonosa az Anchorage Capital nevű befektetési alap, amely 2010-ben megvette a stúdió adósságát. A pénzügyi válság csődbe sodorta a céget, és az alap nyújtott neki mentőövet. Az idei első negyedévben az MGM árbevétele 403 millió dollár volt, amelyből 29 millió nettó nyereséget gazdálkodtak ki.

ERŐSÍT AZ AMAZON

Az Amazon az utóbbi időben igyekszik aktívan újratölteni szórakoztatóipari ágazatát. Jeff Bezos, a cég alapító-vezérigazgatója a közelmúltban újra szerepet vállalt az óriásvállalat operatív irányításában, a globális média- és szórakoztatóipari üzletágat viszi. Ez azt jelzi, hogy a cégen belül a hangsúly az e-kereskedelemről a szórakoztatóiparra tevődik át, amelynek két alappillére a Prime Video szolgáltatás és a streamingjátékplatformokat kínáló Twitch.

Az Amazon tavaly 11 milliárd dollárt költött szórakoztatóipari tartalmak gyártására, megvásárlására, licencdíjakra és videós tartalmakra a Prime előfizetői számára. 2019-ben ez az összeg még csak 7,8 milliárd volt. Különösen aktív a vállalat a sporthoz kapcsolódó közvetítési jogokban, az amerikai profi fociliga, az NFL csütörtöki meccseinek közvetítéséért például évi egymilliárd dollárt fizet. Bezos nemrég jelentette be egy részvényeseknek írt levélben, hogy a Prime előfizetőinek létszáma meghaladta a 200 milliót.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Iparági források szerint az Amazon 9 milliárd dollárt ajánlana az utolsó, még el nem kötelezett filmstúdió, a James Bond franchise-jogait tulajdonló MGMért. Az MGM mondhatni az utolsó mohikán ebben a rendszerben, a Warner Bros. az AT&T, a Fox a Disney, a Universal a Comcast, a Paramount filmstúdió pedig a ViacomCBS égisze alatt tevékenykedik.

50 | FIGYELŐ 2021/22

F_50-51-Amazon.indd 50

2021. 05. 31. 17:14

| TŐZSDE | OPRAH WINFREY HARRY HERCEGGEL ÉS FELESÉGÉVEL, MEGHAN MARKLE-LEL. BEINDULT AZ ÁRVERSENY A STREAMINGPIACON

den erejével azon van, hogy a világ legnagyobb vertikálisan integrált tartalomgyártó és -szolgáltató vállalatává váljon.

Közben egy másik médiaóriás sem tétlenkedik, az AT&T-hez tartozó Warner Media a Discovery bekebelezésére készül. A tranzakció révén egy 150 milliárd dolláros szórakoztatóipari gigász jön létre, benne a CNN és az HBO tévécsatornával. Az AT&T a kiszivárgott hírek szerint a közeljövőben dönt az ügyletről. Ha megvalósul a frigy, Hollywood egyik legértékesebb médiaportfóliója jön létre. A Discovery az utóbbi években nagy sikereket aratott főző- és lakásfelújító, -átalakító műsoraival. Az AT&T kapitalizációja 230 milliárd dollár körül van, a Discovery piaci értéke 24 milliárd. A telekommunikációs vállalat öt évvel ezelőtt vásárolta meg a Time Warnert 85,4 milliárd dollárért, és a cég min-

JÖN A KONKURENCIA

Miután hosszú évekig a Netflix dominálta a streamingpiacot, a világ nagy médiakonglomerátumai és technológiai cégei sorra igyekeztek javítani pozícióikon.

Az elmúlt másfél esztendő után sorra indította be streamingszolgáltatásait a Disney, az Apple, a Warner Media, a Comcast és a Discovery is.

Tavalyelőtt John Stankey, az AT&T vezérigazgatója és David Zaslav, a Discovery első embere megállapodott abban, hogy egyesítik erőiket és közös streamingplatformot hoznak létre – ebbe azonban az AT&T nem tette bele az HBO-t. Az előfizetési díj havi 8 dollár lett volna. Aztán amikor a Disney bejelentette, hogy a saját platformján 7 dol-

lárért teszi hozzáférhetővé a Csillagok háborúja, a Pixar, a Marvel és a Disney klasszikusait, elálltak az ötlettől.

Erre válaszul Stankey az HBO és a Warner Media kínálatából létrehozta az HBO Maxot, amely tavaly debütált az USA-ban, a havi előfizetési díja pedig 15 dollár.

A Discovery, amelyhez például az Oprah Winfrey-műsorok és az Eurosport is tartozik, januárban havi 5 dolláros előfizetési díjért indított streamingszolgáltatást. Mindkét platform nagy sikereket ért el, az HBO Max 9,7, a Discovery Plus 15 millió előfizetőt szerzett. Ezek a számok azonban még mindig messze elmaradnak a Netflix 208 millió vagy a Disney Plus 104 milliós táborától.

D. GY.

MÉDIAKONGLOMERÁTUMOK ÁRFOLYAMVÁLTOZÁSA

400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100

2016. V. 23.=100 százalék, heti záróárak átlaga

Amazon

2016

AT&T

2017

Disney

Comcast

2018

ViacomCBS

2019

2020

2021

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

2021/22 FIGYELŐ | 51

F_50-51-Amazon.indd 51

2021. 05. 31. 17:14

| GEOPOLITIKA |

TILTAKOZÁS BORIS JOHNSON BRIT MINISZTERELNÖK ÉS A NAGY OLAJCÉGEK ELLEN. A MULTIKNAK ÚJ UTAKAT KELL KERESNIÜK

VÁLLALATI TERHEK | A G7-országok várhatóan megegyeznek a multinacionális cégek új adóztatási rendszeréről. A végső megállapodáshoz azonban az OECD által összefogott 139 állam egyetértése szükséges, és ezt tető alá hozni nem lesz könnyű menet.

A Financial Times értesülései szerint a legfejlettebb országokat tömörítő G7 szervezet tagállamai hamarosan megállapodnak arról, hogy bezárják a kiskapukat a multinacionális cégek adóelkerülési technikái előtt. Ha erről megszületik közöttük az egyezség, akkor nagyon erős nyomás nehezedik majd az OECD tagországaira is, hogy csatlakozzanak ehhez – a szélesebb körű G20 közvetítésével.

GLOBÁLIS NYOMÁS

Az egyezmény az elmúlt évtizedek legjelentősebb átalakítását hozhatja a vállalati adózásban. Azt szeretnék elérni,

hogy a multik ne áramoltathassák a nyereségüket az alacsonyabb adózású államokba. Egy ilyen megállapodással főleg az amerikai technológiai óriások járnak rosszul. Elemzők azonban megjegyzik, hogy ezekre már most is olyan erős globális nyomás nehezedik, hogy a várhatóan „fékezett habzású”

mostani megegyezéssel is jobban járnak, mint ha nemzeti keretek között szabályoznák az adózásukat. A cél az, hogy ott fizessenek adót, ahol a bevételeik keletkeznek.

A G7-országokra – mint ahogy később az OECD-re is – a Biden-adminisztráció gyakorol nagy nyomást. Washingtonnak ugyanis régóta csípi a szemét, hogy világbajnok technológiai mamutcégei alig fizetnek adót hazai pályán. Az amerikai vezetés a megállapodás érdekében engedményekre is kész volt, ami meglehetősen szokatlan tőle. A korábban javasolt 21 százalékos effektív adórátát hajlandók voltak 15 százalékra csök-

FOTÓ: GAV GOULDER, GETTY IMAGES

KÖZELEG A GLOBÁLIS ADÓEGYEZMÉNY

52 | FIGYELŐ 2021/22

F_52-53_globalis_ado.indd 52

2021. 05. 31. 17:15

| GEOPOLITIKA |

kenteni. Ez már csak azért is jelentős gesztus, mert az USA irányítása a helyi vállalati nyereségadót 28 százalékra szeretné emelni. Nagyobb engedményt várhatóan nem tesznek, ugyanis minél jelentősebb a különbség az amerikai és a globális teher között – már ha tényleg megvalósul ilyen –, annál kisebb lesz a hajlandóság a technológiai gigászokban, hogy hazai földön adózzanak.

A legfejlettebb államok közül Németország és Olaszország számít a globális minimumadó legelkötelezettebb hívének. Daniele Franco olasz pénzügyminiszter, aki jelenleg a G20 elnöke, egy nyilatkozatában egy újabb fontos lépésnek nevezte az Egyesült Államok javaslatát. A megállapodás szerinte így már betonba öntött. Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója azt mondta: „A világ közelebb van a globális minimumadóhoz, mint valaha. Öröm hallani, hogy a kezdeményezéseink kedvező fogadtatásra találtak.”

OPTIMISTA ÜTEMEZÉS

Az összhang azonban még így sem teljes a fejlett államok között. Az ördög a részletekben rejlik, és a megállapodástervezetről kiszivárgott részletek szerint az nem írja elő, hogy a multik az adott országban elért teljes árbevétel után fizessenek adót. Ez ellen viszont a franciák és a britek tiltakoznak – ők a teljes bevétel utáni „sarcot” szorgalmazzák.

Hivatalosan, intézményi szinten ugyan a G7-nek (USA, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Kanada) nincs formális szerepe az egyezményben, azt az OECD égisze alatt köthetik meg, viszont a befolyása nagyon nagy az ottani döntéshozatalra.

A legfejlettebb országok pénzügyminiszterei számos online egyeztetés után június 4-én és 5-én személyesen is tanácskoznak a kérdésről Londonban. A várakozások szerint a legfontosabb pontokról ekkor már megállapodás születhet közöttük. Ez ugyan informális lesz, viszont a június 11–13-i, Cornwallban tartandó csúcson már kormányfői szinten is megszülethet az egyezség. Ezt követően jöhetnek a 139 nemzetet összefogó

2021, átlag, százalék

A VÁLLALATI ADÓK EGYES RÉGIÓKBAN 20,71 20,771 EU 20

26,75 26,775 Észak-Amerika 26

21,43 21,443 Ázsia 21 Afrika 27,46 27,446 27 Latin-Amerika 27,21 27,221 27 Ausztrália 30,00 30,000 30 Globális átlag 23,65 23,665 23

OECD 22,81 22,881 22

Forrás: KPMG

berben – megszületik az egyezség, az már igen jó eredménynek számít majd.

OECD-n belül a tárgyalások. A G20 hivatalosan azt közölte, hogy még ez év nyarán pontot szeretne tenni az ügy végére, ez azonban – tekintve a fenti sok országot – meglehetősen optimista várakozásnak tűnik. Elemzői vélemények alapján ha az ősszel – várhatóan októ-

VÁLLALATI ADÓTERHELÉS EURÓPÁBAN, 2021 Ausztria Belgium Bulgária Csehország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Magyarország Németország Oroszország Olaszország Románia Svédország Szlovákia Szlovénia Forrás: KPMG

Százalék

25 25

10

19 20

18

12,5

26,5 24 25

19

9

20 16

20,6 21 21

30 24

ADÓVERSENY

Az alacsony vállalati adókkal működő államok egyelőre nem foglaltak állást a kérdésben, ami ebben az esetben – a diplomácia nyelvét lefordítva – határozott tiltakozás. Így például Paschal Donohoe ír pénzügyminiszter arra biztatta a kisebb országokat, hogy az adóztatás továbbra is maradjon versenyképességi kérdés. Ugyanakkor valamilyen globális megállapodás ezen államoknak is érdeke lenne. A multinacionális társaságok, a világszinten is igen mobilis tőke, valamint a digitális tranzakciók világában ugyanis három nagy probléma vetődik fel ilyen szempontból. A modern nagyvállalatok számára ebben a környezetben igen könnyű a nyereséget adóparadicsomokba, például Bermudára vagy a Kajmán-szigetekre áramoltatni. Másodszor a jelenlegi környezet beindított egy adóversenyt, amellyel végső soron senki sem jár jól – kivéve az adóparadicsomokat. Végül pedig nagyon nehéz meghatározni, hogy a modern üzleti vállalkozások – főleg a digitális cégek –, amelyek működésében az immateriális javaknak meghatározó szerepük van, végső soron hol is végzik a tevékenységüket.

Az új adózási megállapodás így két pillérre épül. Az első azt szabályozná, hogy milyen módon lehet allokálni a nyereséget, a második pedig a fizetendő közteher mértékét szabályozná.

D. GY. 2021/22 FIGYELŐ | 53

F_52-53_globalis_ado.indd 53

2021. 05. 31. 17:15

| GEOPOLITIKA |

EURÓPA FEGYVERKEZIK | Aktívabb szerepet vállalna az unió a nemzetközi fegyveres konfliktusok rendezésében.

Az eddigi semleges politikába ezzel új és nagyon veszélyes kockázatok kerülnek.

AZ EU IS A VILÁG RENDŐRE LENNE Most ízlelgetjük az Európai Békekeret, a European Peace Facility (EPF) elnevezést. Az Európai Unió egyik legújabb eszközéről, hivatalosan a közös konfliktusmegelőző, béketeremtő, békemegőrző képességről, annak kiépítéséről, az ehhez szükséges anyagi háttér biztosításáról van szó. Nem hivatalosan beletartoznak olyan ellenőrzött fegyverszállítások is krízisövezetekbe (2021-ben prioritás a Száhel-övezet és Szomália), amelyekben a helyi szövetségesek – akár hadianyagszállításokkal való – támogatása EUösszérdek. Az idén tavasszal az EU-tagállamok egyhangú döntést hoztak az unió költségvetésen kívüli alap felállítására, amely új szintre emelhetné a közösség békebiztosítói tevékenységének hatékonyságát.

Kevés konkrétum ismert az EPF-ről. Anynyi biztos, hogy az EU rendelkezésére áll egy új pénzügyi eszköz, amely a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretébe sorolt katonai, védelmi vonatkozású, az unión kívüli tevékenység anyagi alapját biztosítja. A katonai és biztonsági elemek miatt a vállalkozás egy része titkos.

Annyit tudni lehet, hogy az EPF tevékenységi köre globális, a nemzetközi feszültséggócpontokban Afrikától a KözelKeletig, Dél-Ázsiáig megjelennének az égisze alatt végrehajtott műveletek. Szakértői szinteken foglalkoznak az új alap viszonyával a meglévő, működő misszi-

SZOMÁLIAI KISFIÚ RAMADÁN IDEJÉN. NEMZETKÖZI KONFLIKTUSOKAT VÁLLALNA FEL AZ EU

ókhoz, amelyek az ENSZ, a NATO, az EBESZ vagy más nemzetközi testület(ek) irányításával tevékenykednek.

Az idén márciusban Magyarország is megszavazta a hétéves (2021–2027), ötmilliárd euróba kerülő programot. Nem elhanyagolható kérdés, hogy ez menynyibe kerül majd nekünk. A finanszírozásról nagyjából annyi tudható, hogy a tagállamok a GDP-jük arányában járulnának hozzá az ötmilliárd euró (évente valamivel több mint hétszázmillió) öszszekalapozásához.

Ha abból indulunk, ki, hogy vásárlóerő-paritáson a magyar GDP az EU27-ek össz-GDP-jének mintegy 1,5 százaléka, akkor a hét évre elosztott ötmilliárd euróból nagyjából 75 millió jutna ránk, azaz évi valamivel több mint 10 millió euróba, vagyis mintegy 3,5 milliárd forintba kerül-

het Magyarországnak a European Peace Facilityben való részvétel.

ÜZLETI LEHETŐSÉGEK

Szabad kapacitásunk van, azaz az új szervezet rendelkezésére bocsátandó, béketeremtésben, békemegőrzésben jártas magyarok – katonák, diplomaták, nem kormányszervezetek munkatársai – elérhetők. Afganisztáni missziónk utolsó katonái ezekben a hetekben térnek haza, mivel a NATO kivonul a dél-ázsiai országból. Ennek ellenére feltehetően Afganisztánban, de Irakban mindenképpen igény lesz az EU ilyen irányú tevékenységére, beleértve a hadianyag-szállítást. (Ebben az izmosodó magyar hadiipar részére üzleti lehetőségek is felbukkanhatnak.)

Persze még roppant képlékeny az új szervezet tevékenységének a meghatáro-

FOTÓ: FEISAL OMAR, REUTERS

NEKÜNK IS SOKBA KERÜL

54 | FIGYELŐ 2021/22

F_54-55_europa_fegyverkezik.indd 54

2021. 05. 31. 17:19

| GEOPOLITIKA |

FOTÓ: VALENTYN OGIRENKO, REUTERS

UKRÁN RENDŐRÖK A KIJEVI SZENT MIHÁLY-SZÉKESEGYHÁZNÁL. RÉGIÓS FESZÜLTSÉGEKET IS OKOZHATNAK BRÜSSZEL BÉKEFENNTARTÓ SZÁNDÉKAI

zása. Portugália mint soros EU-elnök jelentős szerepet játszott a program kidolgozásában, az elméleti alapok lefektetésében, és elemzők szerint számottevő tengerentúli hátszelet kapott az új washingtoni kormányzat hatalomba lépésével. Az EPF ugyanis jelentős mértékben támogathatja az Egyesült Államok hasonló nemzetközi tevékenységét, a láthatóan ismét szorosabbra fűződő transzatlanti együttműködést.

Ugyanakkor a békekeret kényesebb helyzetbe hozhat egyes EU-tagállamokat.

Afrikánál maradva, az iszlamista vagy más gerilla-hadviselést folytató szélsőséges szervezetek elleni fellépésben az új rendszer konfliktusba kerülhet más uniós grémiumokkal. Emellett a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában – vagy a Közel-Keleten, Szíriában – megnő az Oroszországi Föderáció (OF) és a Törökország által támogatott szervezetekkel, esetleg az éppen ott tevékenykedő oroszországi zsoldos-magánhadseregekkel való közvetlen konfrontálódás veszélye.

Az EU és az OF viszonya amúgy is rendkívül feszült. Törökország esetén pedig Ankara NATO-tagsága jelenthet problémaforrást, ugyanis a legtöbb uniós állam a NATO tagja is. Julien Vaissier, az Oxfam EU-irodájában dolgozó konfliktuskezelési és humanitárius ügyi tanács-

adó meglehetősen borúlátó: „Az Európai Békekeret megkönnyíti a helyi milíciáknak és a háborúzó csoportoknak a fegyverekhez való jutást, ezzel növelve a stabilitáshiányt és a szenvedést.” És a líbiai parti őrségnek tervezett nagyobb támogatás feltehetően az EU vagy az Európai Parlament egyes, a migránsok jogait védő csoportjaiból kemény ellenkezést vált ki.

A líbiai parti őrség alapfeladata lenne megakadályozni, hogy embercsempészek, NGO-k által szervezett hajók Európába juttassanak menekülteket. A kuliszszák mögött máris fellángolt a vita, hogy vajon a líbiai parti őrség az EPF-segély keretében kaphat-e fegyvereket.

Eddig nagyrészt csak Afrikában működhetett hasonló, de sokkal korlátozottabb rendszer (Afrikai Békekeret – APF), emellett más, az EU-val partneri viszonyban lévő államok is hozzájuthatnak efféle támogatáshoz. Például Ukrajna, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán – hogy csak a napirenden lévő konfliktusforrásokról beszéljünk.

A tájékozott és jó kapcsolatokkal büszkélkedő Devex globális médiaplatform értelmezése szerint az Európai Békekerettel az unió számára lehetővé válik, hogy

katonai felszerelések, fegyverzet szállításával erősítse partnerei védelmi képességét, emellett számukra biztonsági megfontolások alapján kiképzést, infrastruktúrát, eszközöket biztosítson. Ukrajna és Grúzia mellett a Száhel-övezet, Szomália, Mozambik, a líbiai parti őrség lehet az az elsődleges célterület, célszervezet, amelynek potenciálisan halálos katonai eszközöket (lethal military equipment) is szállíthatnak az EU új, költségvetésen kívüli kerete finanszírozásával – írja a devex.com portálon Vince Chadwick, korábban az amerikai Politico szerkesztője, jelenleg a Devex brüsszeli tudósítója.

RÉGIÓS KOCKÁZATOK

Lengyelországban a PISM, a külügyi intézet tavaly augusztusban elemezte az akkor még csak tervezetben létező EPF-t, amelyet az EU növekvő globális ambíciói egyik eszközeként jellemzett. Buktatókat láttak abban, ha az EPF-ben részt vevő országok elkötelezettségének mértéke, az egységes cselekvés elve sérül.

Varsót első sorban Ukrajna és Grúzia támogatása érdekli. Tegyük hozzá, Kijevet illetően Magyarország (amely Ukrajnában a kárpátaljai magyar kisebbséget védi) és Lengyelország érdekei nem fedik egymást.

D. P. 2021/22 FIGYELŐ | 55

F_54-55_europa_fegyverkezik.indd 55

2021. 05. 31. 17:19

| GEOPOLITIKA |

SZÁZMILLIÁRD DOLLÁROS BIZNISZ A HEKKELÉS KIBERBŰNÖZÉS | Könnyű célpontnak számítanak az elavult amerikai energetikai rendszerek. A megoldás az 5G lesz.

A DEF CON HEKKERTALÁLKOZÓ EGYIK RÉSZTVEVŐJE LAS VEGASBAN. AZ ELÖREGEDETT INFRASTRUKTÚRA KÖNNYŰ CÉLPONT

élő autósok mintegy felét, nem késlekedhettünk” – mondotta. Ezzel együtt óriási pánikvásárlási hullám lett úrrá az autósokon. Kígyózó sorok, műanyag zacskókba töltött benzinkészletek, verekedések kísérték a benzinkutakat ellátó, csak-

nem kilencezer kilométer hosszú csővezeték útját.

A CÉL AZ ENERGIASZEKTOR

Három nappal később, május 10-én Joe Biden elnök bejelentette, az Egyesült

VICCES HEKKEREK 2011-ben a nagy-britanniai hírszerzés, az MI–6 szakértői az Al-Kaida iszlamista terrorszervezet egyik honlapján a bombakészítő formulát kicserélték egy süteményreceptre, és várták a híreket a „robbanó muffinokról”.

2012-ben, amikor sorozatos, feltehetően izraeli kibertámadások érték Irán nukleáris létesítményeit, a hekkerek két ilyen intézményben is rákapcsolódtak a helyi hangosbeszélő rendszerre, és teljes hangerővel nyomatták az AC/DC Thunderstruck című számát.

2013-ban, még mielőtt elnök lett, Donald Trump honlapjára hekkerek feltették az amerikai rapper, Lil Wayne néhány nyomdafestéket nem tűrő klasszikus dalának szövegét.

Forrás: hostingtribunal.com/blog/hacking-statistics/

FOTÓ: STEVE MARCUS, REUTERS

Villámgyorsan zajlottak az események május elején az USA egyik legnagyobb vállalatánál, a Texastól New Yorkig húzódó, jó néhány leágazással működő Colonial Pipeline üzemanyag-csővezeték üzemeltetőjénél. Reggel az egyik alkalmazott a gépén zsaroló üzenetet talált: „fizessenek 4,4 millió dollárt”. A hekkertámadás miatt leálltak az üzemanyag-szivattyúk az elosztó alállomásokon. Joseph Blount, a Colonial elnök-vezér igazgatója már aznap este döntött: fizetnek. „Mi látjuk el benzinnel az Egyesült Államok keleti partján

56 | FIGYELŐ 2021/22

F_56-57_hacker_tamadas.indd 56

2021. 05. 31. 17:16

| GEOPOLITIKA |

Államok a megfelelő nemzetbiztonsági szervezeteket is bevonva globális védelmet biztosít az amerikai cégeknek a kiberzsarolókkal szemben. Mint Theresa Payton, egykor a Fehér Ház kommunikációs főnöke, jelenleg a kiberbiztonsággal foglalkozó Fortalice Solutions elnök-vezérigazgatója elmondta, az elnöki garancia kiváltképpen a kritikus infrastruktúra-elemekre vonatkozik. Hozzátette, a zsarolók jellemzően kriptovalutában kérik a váltságdíjat, amelynek az útja így gyakorlatilag lenyomozhatatlan.

Amiért a kiberbűnözők számára különösen vonzó az Egyesült Államok energiaszektora, az az elavult energetikai infrastruktúra. A bűnözők új módszereket alkalmaznak a korszerűtlen biztonságtechnikai eszközök, rendszerek kijátszására. Például kiterjedten használják a „sötét internetet” (dark web) és a Szilícium-völgyben kidolgozott, a kereskedelmi forgalomba bekerült modern titkosítási technológiák nyújtotta lehetőségeket. Payton szerint három alapmódszerrel hatolnak be a kiszemelt célpont rendszereibe. Távoli rendszerhekkeléssel (remote platform hacking), a kellőképpen nem védett e-mailek (adathalászat – phishing), valamint egyes alkalmazottak megvesztegetése után megszerzett adatokkal, jelszavakkal.

FOTÓ: ADREES LATIF, REUTERS

AZ 5G A MEGOLDÁS

Ha már bejutottak az infrastruktúrarendszerbe, lezárási parancsot továbbítanak a rendszerelemekhez, ezzel megbénítják az adott vállalatot, struktúrát, mint ahogyan az a Colonial Pipelinenál történt. Mivel az amerikai (energia)infrastruktúra jelentős része nem a legmodernebb, a számítástechnikai szakértők a védekezésre az 5G-s technológiákat, az okoshálózatok (smart grid) alkalmazását javasolják.

Az amerikai (nemzetközi) kiberbűnözők célpontlistáján villámgyorsan emelkedik az energiaszektor. Míg 2019ben csak a kilencedik legfontosabb volt, 2020-ban már a harmadik helyen állt.

Ennek okai között megtalálni az energia-infrastruktúra már említett rossz állapotát, korszerűtlen rendszereit.

Az USA-ban sok vállalatvezető úgy gondolja, jobban jár, ha fizet a bűnö-

be. Azaz számukra a pénzszerzés a fő cél, a vállalatvezetők pedig nem szívesen vallják be, hogy fizettek, illetve hogy pontosan mennyit a hekkereknek.

A kiberbűnözésre „születni kell”, tehetség szükségeltetik, a hekkelést nem lehet az iskolában, az egyetemen megtanulni.

ÓRIÁSI PROFIT

5G-TORNYOT ÉPÍTENEK TEXASBAN. AZ ÚJ HÁLÓZATOKAT NEHEZEBB LESZ FELTÖRNI

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN A KIBERBŰNÖZŐK ÁLTAL LEGTÖBBET TÁMADOTT CÉLPONTOK (2020) 1. Pénzügyi, biztosítási ágazat 2. Ipar 3. Energiaszektor 4. Kiskereskedelem 5. Professzionális szolgáltatások 6. Az amerikai központi kormány, az államok kormányszervei

7. Egészségügy 8. Média 9. Szállítás 10. Közoktatás

Forrás: IBM Security X-Force

zőknek, mintha belebonyolódik egy velük vívott hosszú és bizonytalan kimenetelű küzdelembe. Tavaly az Egyesült Államokban csaknem félmilliárd dollárt fizettek ki kiberzsarolóknak – legalábbis az áldozatok ennyit vallottak

A CNBC szerint a Colonial Pipeline-t megzsaroló hekkercsoport, a DarkSide 90 millió dollár értékű bitcoint zsebelt be. E kiberbűnözőket az FBI apolitikus szervezetként jellemzi, mondván, csak a pénz érdekli őket.

Mégpedig óriási pénzek vannak a háttérben. A Cybersecurity Ventures szerint 2018-ban a kábítószeripar körülbelül négyszázmilliárd dolláros profitot biztosított a főnököknek, ugyanebben az évben a kiberbűnözők mintegy hatszázmilliárdot kerestek. A világban 39 másodpercenként kerül sor egy hekkelésre – írja a Security Magazine.

Persze a terrorizmus vagy idegen hatalmak érdekei is húzódhatnak e támadások hátterében. Választások, politikai válságok idején megszaporodnak a hekkertámadások, amelyeket a legtöbbször oroszországi kiberbűnözőknek tulajdonítanak, akiket a szakmában a leggyorsabbaknak, legjobbaknak tartanak. Átlagosan 18 másodperc alatt törik fel a célpont komputerrendszerét. Az északkoreaiaknak ez két és fél órába, a kínai hekkereknek négy órába is beletelik, mondják. Az Egyesült Államok kormánya 2019-ben tizenötmilliárd dollárt költött a kiberbiztonságra, ám különösen aggasztó, ha a hekkerek hozzáférhetnek nukleáris szuperhatalmak fegyverrendszereihez, az atomtöltetekhez – minderről vajmi keveset tudunk.

Amint azt a leggyakoribb célpontokról készült táblázatunk is mutatja, az USA gazdasági-politikai életének leggyengébb pontjait szemelik ki a támadók. Az amerikai szakmai zsargonban a fekete kalapos hekkerek a gonoszok, a fehér kalaposak pedig azok az „etikus” komputerszakértők, akik fejlesztési célokból törnek be idegen rendszerekbe.

D. GY. 2021/22 FIGYELŐ | 57

F_56-57_hacker_tamadas.indd 57

2021. 05. 31. 17:16

| GEOPOLITIKA |

A MINSZK–MOSZKVATENGELY

FEHÉROROSZ VÁLSÁG | Moszkva folyósítani kezdi a fehérorosz kormánynak az egymilliárd dolláros hitel második felét. Nehéz elképzelni, hogy a belorusz ellenzék elleni lépéseket ne egyeztették volna Putyinnal. Ukrajna pedig olyan erősen függ Fehéroroszországtól gazdaságilag, hogy lehet, kénytelen lesz kiszállni a Minszk elleni szankciókból.

Az általános belpolitikai válság közepette folytatódik Belorussziában az ellenzéki sajtó vezetői elleni hajsza. Letartóztatták a Tut.by ellenzéki portál korábbi munkatársát, Aljakszej Sotát, aki jelenleg egy regionális híroldal, a hrodnai (grodnói) Hrodna.life főszerkesztője. „Odaért egy kisbusz, ismeretlenek megragadták, betuszkolták és elhajtottak vele” – számolt be a főszerkesztő elvált neje a

történtekről Facebook-oldalán. Május 18án egyébként a Tut.by tizenöt munkatársát letartóztatták és a belügyi tárca hírhedt minszki, Akreszcina (Okresztyina) nevű gyűjtőfogházába vitték. A megalapozatlan vádak között szerepelt az adócsalás és a „tiltott tartalom” közlése is. A portál azóta eltűnt az online felületekről.

AZ OROSZ KÉRDÉS

Sota ellen már két hónappal ezelőtt eljárás indult úgymond szélsőséges tartalmú

iratok terjesztése miatt. Akkor pénzbüntetésre ítélték. Ezzel kiegészült a belorusz sajtóbotrány, amelyet a Ryanair Athénból Vilniusba tartó gépének bizonyíthatóan csalással, hamis bombariadóval a minszki repülőtérre kényszerítése jellemzett. Raman Prataszevics ismert ellenzéki újságírót, valamint orosz állampolgár barátnőjét államellenes szervezkedés és más vádak alapján a fehérorosz főváros légikikötőjében leszedték a gépről és letartóztatták.

FOTÓ: SERGEI ILYIN, EUROPRESS/AFP

ALJAKSZANDR LUKASENKA BELORUSZ ÉS VLAGYIMIR PUTYIN OROSZ ELNÖK A FEKETE-TENGEREN. EGYÜTT HAJÓZNAK

58 | FIGYELŐ 2021/22

F_58-59_belorusz.indd 58

2021. 05. 31. 17:23

| GEOPOLITIKA |

A téma szóba került Aljakszandr Lukasenka belorusz és Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi, Szocsi mellett tartott, több mint ötórás megbeszélésén is. Putyin meghívta vendégét, hogy úszszon egyet a Fekete-tenger 16 fokos vizében. A fotók szerint, amelyeken csak Lukasenka látszik a vízben, ez meg is történt. A fehérorosz vezetőnek mindazonáltal megérhette a jéghideg fürdő, hiszen hazavihetett egy félmilliárd dolláros ígérvényt. Putyin orosz források szerint biztosította vendégét, hogy az Oroszországgal kötött egymilliárd dolláros állami hitelszerződés alapján vélhetőleg még júniusban megérkezik a minszki állami számlára a második félmilliárdos átutalás is.

Az elsőt a tavaly december 21-én kötött hitelszerződés alapján Belorusszia még 2020-ban megkapta.

Mindmáig nem világos a váratlan látogatás célja és a résztvevők, kiváltképpen az orosz elnök álláspontja. A találkozó akár állásfoglalásnak is tekinthető az adott helyzetben, amikor a Nyugat bojkottintézkedéseket jelentett be Belorusszia ellen. Lezárták számos EU-tagállam légterét a Belavija fehérorosz állami légitársaság járatai előtt, és a környező államok légicégei elkerülték a hazánkénál több mint kétszer nagyobb területű ország légterét. A TASZSZ május 24-i jelentése szerint a Jutejr (UTair) oroszországi légitársaság Moszkva–Kalinyingrád-viszonylata a belorusz légtér elkerülésével repült. A Jutejr képviselője a Forbes orosz nyelvű kiadása munkatársainak a kérdésére úgy válaszolt, hogy az odaúton „üzemanyag-takarékossági okokból” kerülték el a fehérorosz légteret, de visszafelé már átrepültek az ország felett.

ELKERÜLŐ ÚTVONALAK

A nyugati bojkott sokba kerül Minszknek, hiszen jelentős légitranzit-díjtól esik el, amelyet a légterét használó nyugati gépek üzemeltetői eddig fizettek. Ugyanakkor a Nyugatnak is pluszköltséget jelent a kerülő út, s főként keleti irányba repülő járataik esetében a menetidő meghosszabbodását. Moszkva ebben a kérdésben egy ideig Minszket támogatta, mert sok nyugati légitársaságnak nem engedélyezte a Fehéroroszország elleni légtérbojkott miatt választott új útvonalakat. A kezdeti, demonstratív orosz „nyet” után aztán később csendben megegyeztek a Lufthansával, az Air France-szal és másokkal is.

A Belavija a május 29. és június 30. közötti időszakra felfüggesztette menetrend szerinti budapesti járatait. A légicég honlapján megjelentetett indoklás szerint az EU és Ukrajna légügyi hatóságainak azon döntése, amellyel kitiltották a légtereikből a Belavija gépeit, továbbá az útvonalak berepülésének a technikai nehézségei miatt a fenti időszakban a budapesti, belgrádi és chișinăui járatokat leállítják. Ugyanakkor a társaság módosított útvonallal fenntartja az isztambuli és a lárnakai (Ciprus) viszonylatait.

A vállalat honlapján megjelent tájékoztatás alapján a Belavija továbbra is repüli a Minszk–Tel-Aviv-útvonalat, s fennmaradnak a dubaji járatok is.

Megjegyzendő, hogy számos furcsa eleme van a válságnak. Például a Belavijánál bejelentették: a gépeik nem repülnek a Krím félszigeten lévő repülőterekre. Nem adtak világos magyarázatot

Csarginyec bejelentése azért sem illik a képbe, mert a Putyin–Lukasenkatalálkozón megegyeztek, hogy a Belavija megsegítésére újabb légi járatokat indítanak a két ország között. A cég vezérigazgatója – talán kompenzálásképpen?

– „fasiszta eltévelyedőknek” nevezte egy Facebook-bejegyzésében azokat az országokat, amelyek leállították a fehérorosz viszonylatot.

UKRÁN KÉNYSZER

A kelet-európai ország meglehetősen elszigetelt nemzetközi politikai és gazdasági helyzetben van. Még mindig nem vették fel a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO), és az EU máig nem ratifikálta az 1995-ös partnerségi és együttműködési egyezményt. Az unióval egy még a szovjet időkben, 1989-ben kötött laza kereskedelmi megállapodás alapján tartják a kapcsolatot. Belorusszia meghatározó kereskedelmi partnere a 2020as forgalom 49,2 százalékával Oroszország. A második helyen áll nagy lemaradással (az összforgalom 18,1 százalékával) az EU.

Kijev nagymértékben függ a belorussziai áram-, dízelolaj- és káliumkarbonát-szállításoktól. a de facto bojkottra, amellyel a cég, úgy tűnik, csatlakozott a nyugati légitársaságok hasonló, a Krímet elkerülő akciójához. A RIA Novosztyi oroszországi hivatalos hírportál szerint a Belavija vezérigazgatója, Ihor Csarginyec bejelentése arra hivatkozott, hogy a félszigetre irányuló légi járatok megindítását meg kell hogy előzze a terület Oroszországhoz való tartozásának „politikai elismerése”. Nem tudni, nem magyarázták meg, hogy ezen mit értett az 1967-es születésű vezér, akit ez év februárjában neveztek ki erre a posztra, és aki világéletében a Belavijánál dolgozott.

Nagyon rossz kereskedelmi feltételekkel (semmiféle kedvezmény nem érvényes a vámtarifákat, egyéb kikötéseket illetően) üzletel az ország az unióval, ahova főként a két olajfinomítójában feldolgozott oroszországi eredetű kőolajtermékeket, érceket és nyers faárut szállít. A közösségtől gépipari berendezéseket, szállítóeszközöket és vegyi anyagokat vásárol.

Rendkívül szoros katonai-hadiipari kapcsolatot tart fenn Oroszországgal, jelentős a fehérorosz katonaidrón-építés és az oroszokhoz irányuló katonaijármű-export.

A válság nehezíti a szomszédos Ukrajna helyzetét. Kijev nagymértékben függ a belorussziai áram-, dízelolaj- és káliumkarbonát-szállításoktól. A jól értesült bne IntelliNews nem zárja ki, hogy emiatt az ukránok kénytelenek lesznek kiszállni a Minszk elleni bojkottból.

D. P. 2021/22 FIGYELŐ | 59

F_58-59_belorusz.indd 59

2021. 05. 31. 17:23

| RÉGIÓ |

HATALMAS BÁNYA A HATÁRON

HATALMAS VESZTESÉG LENNE

Turów bezárása nagy társadalmi problémát okozna. Jacek Sasin, az állami vagyonért felelős miniszter azt állítja, hogy

a családokkal együtt az üzem felszámolása 80 ezer ember számára jelentene óriási jövedelemkiesést. Háromezer lengyel vállalat működése függ a bányától és a szomszédságában üzemelő erőműtől. Ezek mind „kihalásra lennének ítélve”.

Paweł Śliwa, a PGE elnökhelyettese a lengyel parlamentben nemrégiben alakult energiaszuverenitási bizottság múlt heti ülésén azt mondta, hogy a cég becslései szerint Turów bezárása 13,5 milliárd złoty (1046 milliárd forint) veszteséggel járna. Ez a számítás nagyjából csak a több ezer alkalmazott elbocsátását, valamint az elmúlt években végrehajtott környezetvédelmi, korszerűsítési beruházásokra fordított kiadásokat tartalmazza, ezért „nincs okunk a komplexum bezárására” – érvelt az alelnök.

A Mateusz Morawiecki és Andrej Babiš cseh miniszterelnök közötti beszélgetésre a visegrádi csoport múlt heti ülése után került sor. „Új körülményeket mutattunk

be, ezek alapján folytatódnak a tárgyalások” – jelentette ki a lengyel kormányfő, és arra utalt, hogy a felek megállapodásra jutottak, Csehország visszavonja bírósági keresetét.

A prágai média idézte Babišt, aki szerint egyelőre erről szó sincs. Sasin ezután el is ismerte, hogy még mindig nincs megegyezés. A munka folyamatban van, és csak az ismert, hogy milyen feltételek mellett folytatják a megbeszéléseket. Eva Davidová, a cseh külügyi tárca szóvivője is azt hangsúlyozta, hogy a tárgyalások még folyamatban vannak, de „Csehország kéri, hogy Lengyelország tartsa tiszteletben az Európai Bíróság határozatát”.

VÍZVÉDELMI BERUHÁZÁS

Kiderült, hogy az államközi megállapodás tervezetét csehek készítik, s csak az egyezmény aláírása és ratifikálása után vonják vissza a panaszukat. A lengyel vagyonalapért felelős miniszterhelyettes, Artur Soboń szerint Varsó várja a cseh javaslatokat. Azt azonban már tudni lehet, hogy

FOTÓ: BARTEK SADOWSKI, GETTY IMAGES

A közös határon zajló lengyel kitermelés, illetve a bánya bővítési terve állítólag 30 ezer cseh polgár ivóvízellátását veszélyezteti. A lengyelek szerint pedig a leállással 80 ezer ember megélhetését kockáztatnák. A két fél intenzív egyeztetésbe kezdett. „Sajnálom, hogy Lengyelország korábban nem vette komolyan a cseh felvetéseket, és az ügyet az Európai Bíróság elé kellett vinnünk” – nyilatkozta Richard Brabec, a prágai környezetvédelmi tárca vezetője. Szavaiból kiderült, hogy egy ötéves meddő vita után vesztették el a türelmüket.

Lengyelország bejelentette, hogy nem hajtja végre a brüsszeli döntést, de a varsói kormány azonnali tárgyalásokba kezdett Prágával. Mateusz Morawiecki miniszterelnök hangsúlyozta, hogy alapvető cél „az ökológiai, energetikai és gazdasági katasztrófa elkerülése” a régióban.

Megerősítette: kormánya fenntartja álláspontját a bányák és erőművek üzemben tartása mellett.

CSEH–LENGYEL VITA | Csaknem két hete az Európai Bíróság arra utasította Lengyelországot, hogy függessze fel a barnaszénbányászatát a Polska Grupa Energetyczna (PGE) tulajdonában lévő turówi külszíni fejtésben, amíg ítélet nem születik a Csehország által ez év tavaszán benyújtott kereset ügyében.

60 | FIGYELŐ 2021/22

F_60-61_lengyel-cseh_banya.indd 60

2021. 05. 31. 17:18

| RÉGIÓ |

A BÁNYA, AMELY AKKORÁRA NŐNE, MINT KŐSZEG

A TURÓWI KÜLSZÍNI FEJTÉS EGY RÉSZE. HOLDBÉLI TÁJ, HÁTTÉRBEN AZ ERŐMŰ

a lengyel költségvetés a cseh határvidék lakói szempontjából fontos beruházásokat finanszírozna 40-45 millió euró értékben.

Ezt egy közös, a régió lakossága perspektívájából fontos projektbe fektetnék a lengyelek – derült ki Soboń nyilatkozatából.

A pénzt főként arra fordítják, hogy megakadályozzák a csehek vízellátásával kapcsolatos problémákat. A szomszédos cseh régió, Liberec elnöke, Martin Půta azt mondja, hogy hat hónapig dolgoztak geológiai mérések alapján a különféle költségek becslésén. A leginkább veszélyeztetett települések számára mindenképp vízellátó hálózatot kell kiépíteni. Prága megerősítette, hogy ők is részt vesznek a beruházásban, már eddig is mintegy 1,5 millió eurót költöttek kármegelőzésre.

IGAZSÁGKERESÉS

A cseh sajtó szerint az elmúlt negyven évben jelentősen csökkent a térségben a mélységi talajvíz szintje, mégpedig átlagosan 70 méterrel, de helyenként 80-nal is. Tavaly ez a folyamat felgyorsult, újabb 10 méter körüli apadást észleltek. De a vízellátás szempontjából fontos felső rétegek (a kutak) szintjén is nagy a baj, Uhelné településen 20 méteres csökkenést mértek. 2015 óta átlagosan 3 méternyit esett a szint. Mindez a lengyel oldalon folyó kitermelés következménye.

A turówi bánya álláspontja szerint hat évvel ezelőtt kezdeményezték a kitermelési engedély meghosszabbítását, s erről a lengyel fél a csehekkel (és a német határ közelsége miatt a németekkel) is egyeztetett. Ez idő alatt több ezer részletes választ adtak mind a cseh hatóságok, mind pedig a határ menti lakosok kérdéseire. A határ menti konzultációkat, illetve a lengyel–cseh tárgyalásokat 2019 októberében egyetértési megállapodással zárták.

Ebben az áll, hogy a felek kiterjesztik a közös vízfelügyeletet, a csehek intézkedéseket foganatosítanak, hogy minimalizálják a kitermelés hatásait, a lengyelek pedig vállalták egy szűrőrendszer felépítését. Ez a berendezés – a csehek februári panaszától függetlenül – szeptemberben készül el, jóval az eredetileg vállalt 2023-as határidő előtt.

A konzultációk és a megállapodási jegyzőkönyv aláírása után tavaly márciusban a PGE megkapta a varsói szaktárcától a környezetvédelmi jóváhagyást, s hat esztendőre meghosszabbították a bánya működési engedélyét (az előzőt 1994ben bocsátották ki, és tavalyig volt érvényes). Ez év áprilisában a PGE megszerezte a 2044-ig érvényes kitermelési engedélyt is.

Mindkét félnek megvan tehát a maga igazsága. Ha nem tudnak megállapodni, akkor az Európai Bíróság dönt.

GIZIŃSKA–LACZA

A Turów bánya története még a XVIII. századba nyúlik vissza, amikor Zittau közelében lignitet találtak. A II. világháború után a város Németország (1990-ig az NDK) része maradt, de több környező település Lengyelországhoz került, a két évszázada feltárt bányamezővel együtt. A kitermelés fokozatos bővítésével több helységet részben vagy teljesen fel kellett számolni. Jelenleg mintegy 28 négyzetkilométer területen folyik külszíni fejtés. A légi felvételeket szemlélve kopár, majdnem holdbéli táj tárul az ember szeme elé. 1947 óta mintegy 850 millió tonna barnaszenet termeltek ki. A becslések szerint még közel 400 millió tonnás hozzáférhető készlet van itt, amely évi 12 millió tonnás termeléssel számolva évtizedek múlva merülne ki.

A lengyelek Turówban barnaszénen alapuló hőerőművet működtetnek, amelynek a melegével hatalmas üvegházakat fűtenek. Itt elsősorban paradicsomot termesztenek. Mivel területen belül vannak, egészen a cseh határig szeretnék bővíteni a szén kitermelését.

Ehhez nemcsak a felszínen, hanem lefelé is haladni kell, ami Csehországban komoly aggodalmakat kelt. A külszíni bánya mostani területe majdnem megduplázódna (50-55 négyzetkilométerre), a hatalmas, 225 méter mély kráter pedig tovább bővülne, akár 330 méterig.

A közeli cseh települések vezetőit elsősorban az aggasztja, hogy a bánya mélyítése és a kitermelt kőzetanyag eltávolítása talajvizet von el a területükről.

Emellett a hatalmas munkagépek zaja és a felszálló por, valamint a talaj besüppedése is fenyeget.

2021/22 FIGYELŐ | 61

F_60-61_lengyel-cseh_banya.indd 61

2021. 05. 31. 17:18

| RÉGIÓ |

MAGASUGRÁS A MÉLYBŐL

NYUGAT-BALKÁNI GAZDASÁG | Szerbiában gyorsabb lehet a gazdasági válságból való kilábalás, mint az Európai Unióban, de a felzárkózás, illetve a fenntartható növekedés érdekében az egész nyugat-balkáni térségnek jó néhány aggodalomra okot adó gazdasági és társadalmi jelenséggel kell megküzdenie. Például még mindig kevés a beruházás, és miközben romlanak a demográfiai mutatók, az átlagosnál képzettebb emberek vándorolnak külföldre – hangzott el a Kopaoniki Üzleti Fórum 28. rendezvényén.dddddd

A TENGERMELLÉKIEK

A szerb, a montenegrói és a horvát gazdasági kamara képviselője is arról beszélt, hogy a kilábalás, a talpra állás folyamata nem lesz annyira hosszú a nyugat-balkáni régióban, mint az EU-ban. A szerb GDP tavalyi zsugorodása alig egyszázalékos volt, 2021 első negyedévében pedig már 1,2-es növekedést mutatott. Ez azt jelzi, hogy a gazdaságnak sikerült visszaállni a pandémia előtti pályára, és a prognózisok szerint az év végére akár 5,5-6 százalékos bővülésre lehet számítani. A régió más államaiban is fellendülés várható, Montenegró gazdasága 9 százalékkal is bővülhet – igaz, a tavalyi zsu-

A MONTENEGRÓI, A SZERB, AZ ÉSZAK-MACEDÓN ÉS AZ ALBÁN KERESKEDELMI KAMARÁK PANELJE. NEM MINDENKI LÉPETT A MINI-SCHENGENI ÚTRA

gorodás 15 százalékos volt –, a boszniai GDP 3,5-del, a többieké 3,8–4,7 százalékkal. Nem szabad azonban eltúlozni a várakozásokat, mert a térség tengerparti országainak – főként az uniós tag Horvátországnak, de Montenegrónak és Albániának is – a gazdasága nagyban függ az idegenforgalomtól, és e szektor ébredezik ugyan, de még messze van attól, hogy elérje a 2020 előtti szintet. Már az is jó lesz, ha az idei optimista jóslatoknak csak a fele megvalósul. Ugyanakkor Szerbia fejlődése biztosnak tűnik, mert a külföldiek által végrehajtott beruházásokat tavaly is sikerült szinten tartani, ráadásul az ország GDP-je kevésbé függ a turizmustól.

VILÁGTREND

Lassíthatja a nyugat-balkáni államok viszszapattanását, hogy valamennyiük gazdasága szoros kapcsolatban van egyes európai uniós országokéval, és ezek növe-

kedési üteme kihat az itteni eredmények alakulására is. E trendek pedig 2021 vonatkozásában – a gazdasági fórum felszólalói szerint – jelenleg nem a legkecsegtetőbbek, mert fejlődési periódus jön ugyan, ám a járvány előtti állapotokhoz való visszatérés az idén még nem lehetséges. Viszont az Egyesült Államok és Kína az Európai Uniónál kétszer gyorsabb fejlődésre számíthat, így a NyugatBalkánon is az amerikai és a távol-keleti befolyástól függő ágazatok lehetnek a sikeresebbek.

MINI-SCHENGEN

Az Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia részvételével megalapított, az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a pénz áramlását megkönnyítő mini-Schengen gazdasági övezet kialakítását nagyon hasznosnak, kiváló ötletnek minősítették a gazdasági élet szereplői. Szóvá tették a vitában részt vevő montenegrói kereskedelmi kamara elnökének, hogy országa csatlakozási szándékáról egy ideje nincsenek megerősítő nyilatkozatok. Erre a

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

A nyugat-balkáni államoknak még intenzívebben kellene együttműködniük, hogy mihamarabb leküzdjék a járvány okozta válságot. Igaz, általában véve elmondható, hogy az elmúlt másfél évben korábban nem látott, sokkal dinamikusabb együttműködés indult el a térségben, amit a krízis, illetve az európai uniós határokon való átjutás nehézsége kényszerített ki.

Ezt a „szerb Davosnak” is nevezett Kopaonik Business Fórumon résztvevő közgazdászok, nemzetközi cégek és intézmények képviselői, politikusok és elemzők több panelvitán is hangoztatták. Az idén mintegy 130, főként Szerbiában tevékenykedő előadóval és a megszokottnál jóval kevesebb helyszíni résztvevővel tartották meg a háromnapos konferenciát, a járványügyi korlátozások miatt pedig nem is a Kopaonik-hegység üdülőközpontjában, hanem a belgrádi Metropol Hotelben. Viszont az internetes közvetítésnek mintegy négyezer követője volt, és az előadók egy része is online kapcsolódott be a vitába.

62 | FIGYELŐ 2021/22

F_62-63_nyugati_balkan.indd 62

2021. 05. 31. 17:27

| RÉGIÓ |

KÍNAI ÉPÍTÉSŰ MONTENEGRÓI AUTÓPÁLYA-SZAKASZ. LÉLEGZETELÁLLÍTÓ TARTOZÁSÁT PODGORICA AZ EU KÖZBENJÁRÁSÁVAL SZERETNÉ KIFIZETNI

podgoricai vezető közgazdász, nagyvállalkozó kitérően válaszolt. Szerinte szükség van a szoros regionális együttműködésre, ugyanakkor Montenegró prioritása az európai uniós csatlakozás, és már minden tárgyalási fejezetet megnyitott.

Bízik a folyamat felgyorsításában, jelentette ki később. A vélemények döntő többsége szerint az effajta hozzáállás meglehetősen optimistának számít ezekben az időkben, amikor nem a bővítés számít az EU első számú problémájának.

FOTÓ: SAVO PRELEVIC, EUROPRESS/AFP

DIGITALIZÁCIÓ, ZÖLDENERGIA

A Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint a Nemzetközi Valutaalap képviselői egy másik panelen kifejtették: a nyugat-balkáni országokon a gyorsabb digitalizáció, az egészségügyi rendszer fejlesztése, az energetikai szektor átalakítása, a megújuló forrásokra alapozása segítene ahhoz, hogy felzárkózhassanak az uniós államokhoz. Sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a modern oktatási rendszerek bevezetésére is, ezzel ugyanis minőségibb munkaerő-

piacot tudnának teremteni, ami a gazdaságot is felpörgetné. Reagálva a felvetésekre szerb közgazdászok arról beszéltek: a korrupció visszaszorításának, az állami támogatási rendszerek újragondolásának az ideje következik, ha Szerbia és a többi régióbeli állam fenntartható fejlődési pályára szeretne lépni.

Belgrádot illetően más kritikus szerb vélemények is elhangzottak, például, hogy az ország azért is tudta sikeresen átvészelni a járványt, mert a külföldön dolgozók rengeteg pénzt utaltak haza.

Valóban, évente mintegy hárommilliárd euró érkezik a vendégmunkásoktól, pontos kimutatás azonban 2020-ra még nincs – valószínűleg félmilliárddal kevesebb volt –, de azt tudni lehet, hogy ezeknek az utalásoknak az értéke 2009 óta szinte akkora, mint a közvetlen külföldi beruházásoké.

BELGRÁD MAGABIZTOS

A szerb kormány tagjai optimistán nyilatkoztak a Kopaonik Business Fórumon.

A miniszterelnök és a pénzügyminisz-

ter szerint semmi akadálya nincs annak, hogy a tavalyelőtt kitűzött célokat elérje az állam, beleértve a 900 eurós átlagbért 2025-re (ez jelenleg 590 euró). A nemzeti bank vezetője azt emelte ki, hogy minden ideiglenesen felmerült problémára azonnali intézkedéssel reagáltak, így lehetővé tették a monetáris stabilitás megőrzését, ami az egyik előfeltétele az ipar és a kereskedelem növekedésének.

Közölte, egy év alatt, az idén márciusra 72 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak köre (ez 2,8 százalékos emelkedés), főként a feldolgozóiparban nőtt a munkahelyek száma. Az éves infláció áprilisban 2,8 százalék volt, a maginfláció csupán 1, ami azt jelenti, hogy nincs veszély.

Az állam nyolcmilliárd eurót költött el a pandémia gazdasági hatásainak az enyhítésére, ami a GDP 17 százalékának felel meg, de az államadósság mégsem haladja meg a maastrichti 60 százalékot.

VIRÁG ÁRPÁD 2021/22 FIGYELŐ | 63

F_62-63_nyugati_balkan.indd 63

2021. 05. 31. 17:27

| RÉGIÓ | ÉPÜL A COTROCENI PARK LAKÁS- ÉS IRODAKOMPLEXUM. NEHÉZ ELKÉPZELNI, HOGY 125 EZER FORINTNYI MINIMÁLBÉRÉRT DOLGOZNAK

A MINIMÁLBÉRESEK ORSZÁGA

SZÜRKEGAZDASÁG ROMÁNIÁBAN | Keleti szomszédunkban a minimálbéren foglalkoztatottak aránya a teljes dolgozói létszámnak csaknem a harmadát teszi ki. Főként a versenyszféra adja a legkisebb hivatalos kereseteket, miután az elmúlt tíz évben három és félszeresére nőtt a minimálbér. Elemzők, szakpolitikusok szerint az érintettek egy része szürkén dolgozik.

ELVÁNDORLÁSI FÉK

Egy évtizede a teljes munkaidős alkalmazásban lévők alig 7,5 százaléka volt a legkisebb fizetéssel bejelentve. Azóta a jelenleg ellenzékben lévő, de az elmúlt évtizedben hét évig kormányzó szociáldemokraták több nagyobb mértékű béremelést hajtottak végre, így a legkisebb kereseteket is alaposan feltornázták. Ennek eredményeként 2019-ben már a dolgozók 31,5 százaléka, csaknem 1,7 millió ember volt minimálbérre bejelentve, s jelenleg szinte minden harmadik alkalmazottnak ilyen munkaszerződése van.

A bérpolitika következtében keleti szomszédunkban alaposan megbomlott az államháztartás egyensúlya. Ugyanakkor elemzők is elismerték, hogy a fizetésemelés indokolt volt, ugyanis az alacsony jövedelmek valóságos elvándorlási hullámot okoztak, ami meglehetősen sötét demográfiai perspektívákat vetít előre. Az már más kérdés, hogy minden jel szerint a viszony-

lag gyors bérfejlesztés sem tudott véget vetni az „agy- és munkaerő-elszívásnak”, hiszen az Európai Unióban a román minimálbér még mindig kicsinek számít, csak a bolgárt előzi meg (a magyarnál alacsonyabb, ugyanis nálunk a januári megállapodás szerint nettó 111,3 ezer, illetve 145,6 ezer a minimálbér és a garantált bérminimum a családi adókedvezmény nélkül).

NE FOGADJÁK EL!

Elemzők szerint annak ellenére, hogy a bőkezűbb bérpolitikától mindegyik bukaresti kormány azt remélte, hogy kifehéríti a gazdaságot, még mindig jelentős azok száma, akik szürkén dolgoznak, vagyis hivatalosan minimálbérrel vannak bejelentve, de valójában ennél többet keresnek. Bukarestben van például a legtöbb ilyen alkalmazott, márpedig a kétmilliós lélekszámú fővárosban aligha lehet megélni 98 ezer forintnyi lejből. A statisztikák alapján a legtöbb romániai minimálbéres a kiskereskedelemben dolgozik, a szektor munkaszerződéseinek a 42 százalékát így kötötték meg.

Kormánypárti és ellenzéki politikusok is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy főleg a versenyszférában sok az ilyen szerződés, ami hátrányosan érinti a dolgozókat nyugdíjazáskor, öregségi járandóságuk automatikusan alacsonyabb lesz, nem mellesleg a nyugdíjkassza is megsínyli ezt a gyakorlatot. Raluca Turcan munkaügyi miniszter ezért arra bátorította a dolgozókat: ne fogadják el, hogy feketén fizessék őket, ugyanis hosszú távon őket rövidítik meg a munkáltatóik. Az ellenzéki szociáldemokraták olyan törvénytervezetet terjesztettek a parlament elé, hogy minimálbérrel csak a szakképesítés nélkülieket lehessen fizetni. Az alacsony jövedelműek helyzete ettől aligha javul, mert az ellenzéki kezdeményezésnek csekély esélye van a sikerre a pillanatnyi politikai erőviszonyok miatt.

BORBÉLY TAMÁS

FOTÓ: ANDREI PUNGOVSCHI, GETTY IMAGES

Tíz évvel ezelőtt a bruttó minimálbér még alig 670 lej (mintegy 48 ezer forint) volt. Ez több mint a háromszorosára, 2080 lejre (csaknem 147 ezer forintra) nőtt 2019-re. Akkoriban bevezettek két újabb kategóriát is, így most Romániában háromféle típusú legkisebb jövedelem létezik. Az általános minimálbér mellett ott van a felsőfokú végzettségűek bérminimuma, s egy harmadik az építőiparban dolgozóknak. Az év eleji 3 százalékos emelkedéssel jelenleg az általános minimálbér 2300 lej (közel 163 ezer forint), az egyetemet végzetteké 50 lejjel több, míg az építőiparban dolgozóké 3000 lej (212 ezer forint). Ezek mind bruttó összegek: a nettójuk napi árfolyamon ma 98 ezer, 102 ezer, illetve 125 500 forintot ér.

64 | FIGYELŐ 2021/22

F_64-65-Roman-Gorenje.indd 64

2021. 05. 31. 17:29

| RÉGIÓ |

BŐVÍT A HISENSE SZLOVÉNIÁBAN

TÉVÉGYÁR A GORENJE BÁZISÁN | A Hisense Europe Electronic igazgatója, Csao Liu és a szlovén gazdasági miniszter, Zdravko Počivalšek a minap egymillió eurós támogatási szerződést írt alá. A pénzt a kínai óriásvállalat a velenjei tévégyár fejlesztésére fordítja. A Hisense a jövőben is számít a ljubljanai kormány támogatására, a tervek szerint ugyanis a jelenlegi 2,5 milliárd euróról 2025-ig 6,6 milliárdosra szeretné növelni a termelés értékét.

Az egymillió eurós állami pénz a Hisense szlovéniai gyárbővítésének a negyedét teszi ki, amely előreláthatólag 2023 végén valósul meg teljes mértékben. Jelenleg a cég velenjei tévéüzemében 750 munkás dolgozik. A beruházással növelik a gyártókapacitást, és már most évi 2,5 millió összeállított készülékkel számolnak, a későbbiekben pedig négymilliót szeretnének innen az európai piacra dobni. Két és fél év múlva az üzem csaknem a duplájára növeli az ott dolgozók számát. Egyébként Velenjében továbbra is gyártják a Gorenje hagyományos háztartási gépeit, és a kínaiak létesítettek egy globális szintű háztartásigép-fejlesztő központot a Hisense Europe ljubljanai adminisztratív székhelye mellett.

FOTÓ: SRDJAN ZIVULOVIC, REUTERS

A MÁRKANÉV MARADT

A csehországi és szerbiai gyártóbázissal is rendelkező, összesen mintegy kilencezer embert foglalkoztató Gorenje-csoport – amely már csak a nevében létezik, és hatalmas kft.-ként a Hisense Europe legnagyobb részét alkotja – már tavaly is nyereséggel záruló esztendővel számolt. Azonban a világjárvány kitörése után esett a megrendelések száma, így egy ezerfős létszámcsökkentést tervezett Szlovéniában, ahol akkoriban több mint hatezer dolgozója volt. Aztán az augusztustól tapasztalható javuló piaci trendet és az állami járványügyi bértámogatást is figyelembe véve még új munkaerőt is alkalmazott. Tavaly veszteséggel zárt, de a növekvő keresletre tekintettel az idén mindenképp profitra számít a menedzsment. A Gorenje-csoport részvényeinek a 95,42 százalékát 2018 júniusában vette meg a kínai korporáció, 293 millió euróért. Abban az évben a szlovén multinak 11 ezer alkalmazottja volt és 111 millió eurós vesztesége, 2019-ben pedig, amikor

MOSÓGÉP-ÖSSZESZERELÉS A GORENJE ÜZEMÉBEN. VELENJE IMMÁR TÉVÉVÁROSKÉNT IS SZEREPEL A HISENSE GLOBÁLIS TÉRKÉPÉN

kft.-vé alakítva teljesen beépült a Hisense hálózatába, a deficit megfeleződött.

MULTIPLIKATÍV HATÁS

Most Zdravko Počivalšek gazdasági miniszter arra emlékeztetett, hogy a szlovén állam 2016 óta összesen 19 millió eurót fektetett különböző módokon a valamikori Gorenje vállalatba, de a Hisensének nyújtott támogatás abszolút megtérül, hiszen a kínaiak ottlétével nemcsak Velenje térsége, hanem az egész ország új tapasztalatokat, csúcstechnológiát és tudást szerez, ezáltal növeli versenyképességét. A tárcavezető azt mondta: nagyon fontos lépés volt az ország számára, hogy a Hisense európai székhelyét is Szlovéniába helyezte.

A Hisense Europe vezetősége (két kínai és négy szlovén tagja van) közleményében kifejtette: az állami támogatással

sikerül csökkenteni Velenje környékén a szénbányák bezárásából adódó munkanélküliséget, valamint erősíteni a régió versenyképességét, hiszen a cég bővülésével ottani beszállítókra is számítanak.

Az ország ezzel is bizonyítja, hogy baráti környezetet biztosít a külföldi befektetőknek, így jó döntésnek bizonyult a Hisense szlovéniai letelepedése.

Az új tévékészülék-üzem egyébként a Gorenje már meglévő velenjei gyártóbázisán valósul meg. Most is három műszakban, négy automatizált, illetve egy kiegészítő kézi vezérlésű soron zajlik az öszszeszerelés; az utóbbin csak 70 és 75 hüvelykes televíziók készülnek. Most már napi 6-7 ezer készülék a termelés, ebből számolták ki az évi 2,5 millió darabot, illetve a két és fél év múlva esedékes 60 százalékos termelésbővülést.

A Hisense költségcsökkentő, hatékonyságnövelő stratégiájának a része európai gyártóbázisainak a központosítása.

-TOTI2021/22 FIGYELŐ | 65

F_64-65-Roman-Gorenje.indd 65

2021. 05. 31. 17:29

| RÉGIÓ |

INNOVATÍV TRIANON-EMLÉKEZETd

Klasszikus szimbólumrendszert felvonultató kapun áthaladva jut be az érdeklődő a Várpalota közeli királyszállási Nagy-Magyarország parkba. A bejárat mellett őrbódé, akár egy országhatáron, nem is feltétlenül indokolatlanul, a benti négy hektáron ugyanis különleges világ terül el, amelynek a hangulata óhatatlanul rányomja a bélyegét a látogatók lelkületére. Azokéra, akiket a mindennapokban is foglalkoztat Trianon emlékezete, valamint azokéra is, akik eredendően természetközeli élményre vágyva látogatnak a Bakonyba. Bár az utóbbiaknak is kapaszkodniuk kell, ha változatlanul meg akarnak maradni a nemzeti emlékezéstudattól mentes „senkiföldjén”.

A „KISÜLÉS” HELYE

A Bakony lábánál elterülő hely mindig is kiváló vadászterület volt, erre utal a Királyszállás név is, bár a történészek szerint inkább csak legenda, hogy Mátyás király is errefelé vadászgatott – főúri méltóságok azonban bizonyítottan igen. Az elmúlt száz esztendőben az épp aktuális politikum szintén használta a helyet. Mi-

A TÖRTÉNELMI MÚLTAT FELIDÉZŐ MILIŐ AZ ERDÉLY HÁZZAL. AZ EGYKORI KORMÁNYÜLÉSEK SZÍNHELYE MA TARTALMAS FELTÖLTŐDÉSSEL KECSEGTET

niszterelnöksége idején Gömbös Gyula két kormányülést is tartott a Mátyás korában épített vadászház kései változatában, más források szerint a közeli Hétházpusztán. A szocializmusban munkásszállásként funkcionált az épületegyüttes, erdőmunkásokat, bányászokat és családjaikat helyezték el itt. A rendszerváltás után egy székesfehérvári házaspár, Cser Béla és Mária vásárolta meg a területet, és működtette egyre kedveltebb esküvői helyszínként a királyszállási szabadidőparkot. Egészen 2017-ig, amikor is vásárlási ajánlatot tett rá a várpalotai Trianon Múzeum alapítója, Szabó Pál Csaba történész.

A helyet már már évtizedek óta ismerte, akárcsak a történelmét, és egyre inkább meggyőződésévé vált, hogy tökéletes hely a várpalotai Zichy-kastélyban berendezett Trianon Múzeum tematizáló tevékenységének a kiteljesítéséhez. Abból az alapállásból kiindulva, hogy ha egy kiállítóhelyet kivisznek a Bakony egyik legszebb pontjára, ha tudnak élni a természetvédelmi, turisztikai adottságokkal, illetve a

bevett kültéri múzeumi eszközökkel, képesek megduplázni az általa felmutatott erőt. „Mindenki érezte azt az emelkedett hangulatot, amelyet a hely árasztott, a területnek ugyanis különleges a mikroklímája. A nemzetpolitikai fejlesztések, az elcsatolt nemzetrészek újraintegrálását célzó tevékenységek több csatornán és formában zajlanak, de a parkban találkozó erővonalak kivételes lehetőséget kínálnak a »kisülési« pillanatokhoz.

A több kilátási pont és nyugalom közösségi birtokba vételének helye ez, ezt kívánjuk erősíteni. Mindenekelőtt kulturális emlékezetpolitikai fejlesztésekkel, különböző kamaraintézmények – kalandpark, szabadtéri színház – létrehozásával, miközben mindennél fontosabb a centrális erő megőrzése. Meggyőződésem, hogy Királyszállás lehet a emlékezetpolitikai fejlesztések legmagasabb elérhető pontja” – mondja Szabó Pál Csaba.

VIDÉKI EMLÉKMŰVEK

A bejárat felől érkezve jobbról emlékműpark, balról a vadászkastély tárul a szem elé, a látvány hatáskeltésnek sem

FOTÓK: ZÁDOR PÉTER

KÁRPÁT-MEDENCE KICSIBEN Az 1920-as trianoni békediktátum dátumára, a 2010 óta törvénybe foglaltan is a nemzeti összetartozás napjaként nyilvántartott június 4-ére való megemlékezés állandó kihívást jelent az emlékezetpolitika „apostolai” számára. A Várpalota melletti Királyszálláson innovatív módon, piaci alapra helyezve igyekeznek ébren tartani a magyarság történelmi tudatát.

66 | FIGYELŐ 2021/22

F_66-67_trianon.indd 66

2021. 05. 31. 17:21

| RÉGIÓ |

RÉSZLET AZ EMLÉKPARKBÓL. MILLENNIUMI JELKÉPEK ÉS A LEROMBOLT EMLÉKMŰVEK MEMENTÓI

utolsó. A park munkatársai szerint kevesen ismerik, illetve ismerik fel az emlékműveket, de valamennyi mellett alapinformációkat szolgáltató felirat segít az eligazodásban. A hét „vidéki emlékmű” – így nevezték az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával felállított Kárpát-medencei oszlopokat – hiteles kicsinyített másolatai ezek. Az eredetiek közül csak három áll, a többit már a húszas években eltüntették a Trianon utáni új országtulajdonosok. Az egyetlen megmaradt külhoni emlékműről, a Belgrád közeli zimonyiról pedig 1924-ben minden magyar szimbólumot eltávolítottak.

A pannonhalmi és az ópusztaszeri természetesen áll, utóbbit 1998-ban újították fel. A virágágyásokból alkotott határvonallal körülrajzolt Nagy-Magyarországtérképen elhelyezett (munkácsi, nyitrai, dévényi, brassói, zimonyi, pannonhalmi és ópusztaszeri) emlékművek másolatai nemcsak a millennium jelképei, hanem az elsősorban Erdélyre jellemző, ám az utódállamokban általánosnak is mondható szoborrombolás emlékei is. Erdélyben és a Partiumban egykoron 130 Kossuth-szobor állt, közülük ma már csak egyetlen, Nagyszalontán.

A történelmi múltra visszatekintő vadászház Erdély nevét viseli, itt működik a Kárpátia étterem és a szálláskomplexum recepciója. Ott, illetve a négy önálló vendégházban (Felvidék Ház, Délvidék Ház, Kárpátalja Ház, Partium Ház), a közeli Hétházpusztán lévő Őrvidék Házban és a Nedecvidék (ma lengyel falu) Házban 90 vendég fogadására al-

A PARK BEJÁRATA. AZ ŐRBÓDÉ NAGY-MAGYARORSZÁG HATÁRÁT SZIMBOLIZÁLJA

kalmas, különböző komfortfokozatú szobák állnak rendelkezésre. A park elkülönített részén, a kemping lakókocsiparkjában és sátraiban nyáron további 40-60 fő elhelyezése biztosított, vagyis remek hely táborozásra.

Amikor 2020-ban elkezdődött a Trianon Múzeumnak otthont adó várpalotai Zichy-kastély felújítása, létrehozták a parkban a Magyar Kálvária elnevezésű kiállítóhelyet, ahol az Elpusztíthatatlan című, hangsúlyosan az otthonukból elüldözött „vagonlakók” történetére fókuszáló tárlat tekinthető meg. Az eredetileg ideiglenes jelleggel, tavaly szeptemberben a Második Ezerév elnevezésű rendezvény alkalmával megnyitott fiókmúzeum kínálata iránt a járványkorlátozások bevezetéséig sokan érdeklődtek.

Ezért az intézmény vezetői úgy döntöttek, hogy állandósítják a kiállítóteret, de megváltoztatott tartalommal, NagyMagyarország-tárlattal, amely az elcsatolt területeken lévő városokra, emlékekre hívja fel a figyelmet.

MÁSODIK EZREDÉV

A már említett, Kárpát-medencei illatés virágútnak nevezett „országhatár” természetesen nem az egyetlen innováció az örök Trianon-téma kezelésében. Szabó Pál Csaba szerint meg kell újítani a Kárpát-medencei magyar történetre vonatkozó képet, víziót, történeteket, a használt közhelyeket, mert csak újító jellegű, kikezdhetetlen és korszerű eszközök alkalmazása vezethet eredményre a több

szempontot összefogó emlékezésrendszer széles körű elterjesztésében.

Ezt a célt szolgálják a tervezett rendezvények is. Az összetartozás napján rendezendő Második Ezerév elnevezésű összművészeti és gasztronómiai fesztivál révén nemcsak az évforduló emléke előtt kívánnak adózni, hanem Trianon következményeinek túlhaladása mellett is igyekeznek érvelni. Csakúgy, mint az augusztus 20-án rajtoló többnapos Kárpát-medencei bor- és népművészeti fesztivál, valamint a gasztronómiai élményekkel társított táncházak.

A hétköznapok nem elhanyagolandó, ugyanakkor innovatív elemének ígérkezik a Bakonyban kirándulók bevonzása.

A Kéktúra útvonala a közelben halad el, a Bakony őserdejének is tartott Burokvölgy iránt érdeklődőknek mindenképp az útjába kerül a park, a kéktúrázókat pedig különleges pecsétekkel igyekeznek becsalogatni. Innen már csak egy ugrás kipróbálni a Kárpátia étterem kínálatát, a Nemfelejtünk erdei falatozónál pedig hétvégenként sorban állásra kell számítani. Az elcsatolt terültek gasztronómiai hagyományait felelevenítő magyaros ízvilágú ételek mellett többek között Hargita Gyöngye ásványvizek, Csíki és Zirci Apátsági Sörök, valamint Kárpát-medencei történelmi magyar borok révén igyekeznek közelebb hozni a nemzetegyesítést.

Négy éve vásárolták meg, azóta folyamatos az építgetés-szépítgetés. A látogatók pedig szívesen pózolnak az emlékművek között vagy a Nemzeti Áldozatkészség impozáns lovasszobra, Sidló Ferenc 1915-ös munkája előtt, amely szinte az erdőből léptet a jelenkorba.

CSINTA SAMU 2021/22 FIGYELŐ | 67

F_66-67_trianon.indd 67

2021. 05. 31. 17:21

| RÉGIÓ |

TÉVÚTON JÁRÓ ÚTKARBANTARTÓK

A horvát kormány már évek óta tervezi légierejének a modernizációját, az eddigi próbálkozások viszont rendre balul sültek el. Számos huzavona után tavaly úgy tűnt, szomszédunk légterét Izraelből vásárolt, használt F–16-osok védik majd, ám ezt végül nem hagyta jóvá az Egyesült Államok.

Zágráb ezért új tendert írt ki, amelyre az USA-ból, Izraelből, Svédországból és Franciaországból érkezett ajánlat. Ezek közül az állam választása végül 12 francia Dassault Rafale beszerzésére esett – összesen 999 millió eurós lesz a tranzakció. A használt, de a leszállításuk pillanatában tíz évnél nem öregebb gépeket a franciák teljesen felújítják, modernizálják, mielőtt átadnák a horvátoknak. A szóban forgó többfunkciós vadászrepülők a legújabb generációs harci gépek családjához tartoznak. Amint a horvátok hadrendbe állítják őket, az ország védelmi képessége a többszörösére nő a következő 3040 évre. Ezt Andrej Plenković kormányfő mondta a vásárlást bejelentő sajtótájékoztatón, és reményét fejezte ki, hogy a gépek 2024-re megérkeznek. A horvát légierő a repülőket nem a legnagyobb harci felszereltséggel kéri, ami annyit jelent, hogy nem vettek nagy hatótávolságú levegő-levegő, sem levegő-víz rakétákat. A Rafale azért is logikus döntés a horvátok részéről, mert a kétmotoros, 15 méternél kicsit hosszabb gépek használhatják a meglévő infrastruktúrát, míg az F–16osok számára új hangárokat és kifutópályákat kellett volna építeni, ami tovább növelte volna a költségeket. A döntés tulajdonképpen az utolsó pillanatban született meg, ugyanis a horvát légierőnek jelenleg mindössze néhány MiG–21-es repülője van, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben, mivel ukrajnai felújításuk botrányba fulladt. Ezek a gépek 2024-től már nem szállhatnak fel, mert műszaki érvényességi idejük lejár.

HORDÓSI

FOTÓK: SZENDI PÉTER, VAS NÉPE; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; FIGYELŐ-ARCHÍV

FRANCIA VADÁSZGÉPEKET VÁSÁROL HORVÁTORSZÁG

Nem várt lépést tett a szerb Állami Számvevőszék (DRI).

Szabálysértési eljárást kezdeményezett az utak, autópályák karbantartásával megbízott Szerbia Útjai (Putevi Srbije) közvállalat ellen, mert közbeszerzés kiírása nélkül bízott meg cégeket a hatáskörébe tartozó munkálatok elvégzésével. A közvállalat még az 1992-ben elfogadott módszer alapján bízza meg a társaságokat a karbantartással, akkoriban ugyanis azok állami cégek voltak, amelyek a saját területükön dolgoztak az utak rendezésén. Közben valamennyit privatizálták, a Szerbia Útjai pedig továbbra is a megszokott módon járt el. Tulajdonképpen meghosszabbították a korábbi szerződéseket, ezért nem írtak ki közbeszerzési eljárást – érvelt a közvállalat a számvevőszéknek küldött magyarázatában. A pénzügyi ellenőrző szervet ez nem győzte meg. Jelentésében megállapítja, hogy 2018 és 2019 folyamán a Szerbia Útjai 430 millió euró értékben bízott meg cégeket különböző munkák elvégzésére versenyeztetés nélkül, ami nem tolerálható. A társaság azzal is védekezni próbált, hogy nincs elég pénze a tenderek lebonyolítására, ezért a „bevált” módszerek mellett kellett döntenie.

A DRI figyelmeztetett: ha megállapítják, mekkora kárt szenvedett a szerbiai költségvetés a lépések miatt, bűnvádi feljelentések is születhetnek.

VIRÁG

68 | FIGYELŐ 2021/22

F_68-69_Terkepes.indd 68

2021. 06. 01. 16:31

| RÉGIÓ |

TAKARÉKOSKODIK A ROMÁN BANKSZEKTOR

Felgyorsult a romániai pénzügyi intézményeknél a leépítések üteme a pandémia idején. A bankok egyre több egységet zárnak be, és a digitalizáció következtében a dolgozók egy részétől is megváltak. Az idei első negyedév végére a fiókok száma 181-gyel csökkent a tavalyi azonos időszakhoz mérten, és 1039-cel kevesebb alkalmazottat foglalkoztattak. Márciusban a romániai bankoknak összesen 52 130 munkatársuk volt, ami 2008-hoz képest újabb mélypontnak számít. Keleti szomszédunkban ugyanis tizenhárom évvel ezelőtt volt a legterebélyesebb a hálózat; a fiókok száma meghaladta a 6650-et, mostanra azonban csak 3789 működik, ami 42 százalékos csökkenést jelent.

A CSEHEKNÉL IS DRÁGULNAK A HASZNÁLT AUTÓK

Közel 14 százalékkal nőtt a használt gépkocsik átlagos eladási ára tavaly májushoz képest, átlagosan 31 ezer koronával (423 ezer forinttal) kértek el a többet egy járműért a kereskedők. Jelenleg a hirdetési átlagárak 259-264 ezer korona (3,5-3,6 millió forint) körül járnak. Tavaly 47 százalékkal, 61,4 milliárd koronára (csaknem 839 milliárd forintra) esett viszsza a piac forgalma.

Ugyanakkor az idén 46 százalékkal nőtt a kereslet a kombik és a tágasabb, „családi” kocsik iránt. Karolína Topolová, az AAA Auto használt gépkocsikat forgalmazó, mintegy félszáz belföldi és kelet-közép-európai telephelyet működtető cég vezérigazgatója a lidovky.cz portálnak elmondta: náluk az érdeklődők 60 százaléka tágasabb kocsit szeretne vásárolni, nyilván a közelgő nyári szünetre gondolva. Ebben annak is szerepe van, hogy a csehek többnyire inkább saját autóval szeretnének szabadságra menni, hogy ne tegyék ki magukat a vírusfertőzés kockázatának, aminek a lehetősége vonaton, busszal vagy repülővel utazva sokkal nagyobb.

Az AAA Autónál tavaly kisebb volt a visszaesés a piaci átlagnál, a cég kelet-közép-európai hálózata 70 ezer járművet értékesített, ami 16 ezerrel kevesebb az azt megelőző évinél.

Tavaly mintegy hétezerrel, 40 ezerre csökkent a csehországi eladásaik száma, Szlovákiában 14 ezer, Lengyelországban 13 500, míg Magyarországon 2500 gépkocsit értékesítettek, egy részüket az interneten keresztül. Az idén május közepén, amint Csehországban kinyithattak a kereskedések, a cég 30 százalékos forgalomnövekedést regisztrált.

(LT)

Ez a visszaesés a személyzeti létszámban is megmutatkozik, bár itt kevésbé látványos a zsugorodás. A munkatársak több mint negyede távozott a rendszerből, hiszen tizenhárom esztendeje több mint 71 600-an dolgoztak a pénzintézeteknél. Az elmúlt két évben átlagban 500-500 fővel apadt a munkatársak száma, s 350-400 fiók vált szükségtelenné. A járvány, valamint a gyorsuló digitalizáció mellett a zsugorodás másik oka az, hogy Romániában meglehetősen töredezett a bankrendszer. Jelenleg 35 szereplője van, bár az elmúlt esztendőkben felgyorsultak a felvásárlások, kis piaci részesedéssel ugyanis nem jövedelmező a működés. Az akvizíciók pedig természetszerűen maguk után vonják az állások és a fiókok számának a csökkenését is.

BORBÉLY

2021/22 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2021. 06. 01. 16:31

| SKYNET |

EGYRE FÉNYESEBB A NAPENERGIA JÖVŐJE

A napenergia a harmadik legnagyobb megújuló energiaforrás jelenleg a vízerőműveket és a szélfarmokat követően. E forrás igen jelentős, hiszen földünk felszínét éves szinten tízezerszer több napenergia éri, mint amennyi az emberiség jelenlegi egyévnyi energiafelhasználása. Ami még fontosabb: az utóbbi esztendőkben elképesztő ütemben gyorsult a napelemcellák fejlesztése, és közben az új napelemek kilowattra vetített ára a töredékére, az 1977-es 77 dollárról mára mindössze 10 cent körülire zuhant.

Az első cellákat 1954-ben a Bell Laboratóriumban fejlesztették ki, de az elvet már a XIX. század első felében felismerték és a XX. század elején szabadalmaztatták is. A fény árammá alakításában a nagy kihívás a hatékonyság, ami azt jelenti, hogy a napfény energiájának

mekkora része alakul a cellában kifejezetten elektromos árammá. A Bell kísérletében ez az arány mindössze 6 százalékos volt, ám az ezt követő évtizedekben ezen a téren is óriási ugrás következett be. Az első, kereskedelmi forgalomba került napelemek 8-10 százalékos hatékonysága a hatvanas évekre 14 fölé nőtt. Ezután évtizedekig nemigen volt érdemi javulás, hiszen a mai napig kereskedelmi forgalomban lévő, kedvező árú napelemek hatékonysága 15 és 20 százalék közötti, a drágább, prémiumfejlesztéseké pedig 22-23. Épp itt volt az ideje az előrelépésnek.

KORLÁTOK

Tudni kell ugyanakkor, hogy a fizika törvényei gátat szabnak az egy cellatípuson elérhető hatékonyságnak, ami a Shockley–Queisser szerzőpárosról el-

nevezett törvény szerint 33,7 százalékos.

Ennél hatékonyabb egyrétegű napelemet elvben nem lehet készíteni. Ám a kutatók szeretik a kihívásokat: több olyan cellatípus is készült a laborokban, amelyek két vagy akár hat különféle fotovoltaikus réteget is alkalmaznak. Ezzel ritkán közelítik a rétegenkénti 20 százalékot, de az adott négyzetméterre jutó hatékonyság rétegenként összeadódik. Például az egyik a meleg színspektrumot, a másik a hideget alakítja árammá, így a rétegek kevéssé árnyékolják egymást.

Ilyen hibrid technológiát fejleszt 2016 óta az Oxford PV nevű vállalat és a San Franciscó-i Swift Solar nevű startup. Az

FOTÓ: JONATHAN NACKSTRAND, EUROPRESS/AFP

NAPELEM-TECHNOLÓGIAI ÚJDONSÁGOK | Három-öt éven belül megduplázódhat a kereskedelmi forgalomban kapható napelemek hatásfoka, így kisebb tetőfelületekre is megéri majd háztartási naperőműveket építeni. Közben a szabályozás is változik, arra ösztönözve az otthon napáramot termelőket, hogy a tetőkön megtermelt energia minél nagyobb részét helyben használják fel.

70 | FIGYELŐ 2021/22

F_70-71_skynet_napelem.indd 70

2021. 06. 01. 16:32

| SKYNET | EGY NAPELEMES KATAMARÁN STOCKHOLM KIKÖTŐJÉNEK KÖZELÉBEN. NEM CSAK A HÁZTARTÁSOK CSOBBANTAK RÁ AZ „INGYENES” ÁRAMRA

előbbi el is jutott a sorozatgyártás kapujába. Mindkét cég az igen ígéretes, úgynevezett perovszkitszerkezetű, mesterséges, mégis igen olcsón előállítható anyagokkal kísérletezett. Ez egy olyan mesterséges ásvány kristályszerkezete, amely nagyjából megegyezik a kalciumtitanátéval, és képes a hideg fényekből energiát nyerni, miközben a szilícium a melegebb fényspektrumból teszi ezt.

AZ IDÉN KAPHATÓ LESZ

A brit Oxford PV német gyárában még az idén elkezdődik e hibrid perovszkitszilícum alapú új generációs napelemek gyártása, amelyek döbbenetes, közel 30 százalékos hatékonyságot értek el. Ráadásul az előállítási költségük – nagyobb sorozatok, a gyártás felfutása esetén – a töredéke lehet a szilíciumalapú áramtermelő cellákhoz képest.

De a perovszkitszerkezetekkel szerte a világon kísérleteznek, így például Izraelben is hasonló hatékonyságot értek el.

De ez még csak a kezdet a hibrid, többrétegű napelem-technológiák területén, hiszen laboratóriumi körülmények között, prototípusokkal már sikerült jóval túlszárnyalni a 30 százalékot. Az amerikai National Renewable Energy Laboratory intézetben 47,1 százalékos hatékonyságot értek el, azaz ezek a mai legmodernebb, de még elfogadható árú, háztetőre szerelhető rendszerek hatékonyságának a dupláját tudják.

Ez pedig azt jelenti, hogy a háztetőkre vagy napelemfarmokba szerelt rendszerek dupla annyi áramot termelhetnek egységnyi területen, azaz a városokban vagy kisebb tetőkön feleakkora hely is elég a gazdaságos üzemeltetéshez. És ez még nem minden: a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói pár hónapja egy olyan eljárást fejlesztettek ki, amely az árnyékból is képes energiát előállítani... Pontosabban a napos és árnyékos területek határán lévő kontrasztkülönbségekből nyeri az elektromosságot, ezzel pedig ki lehet egészíteni a nagy hatásfokú napelemeket.

Mindebből az következik, hogy akár már 3-5 éven belül a mai napelemtáblák áráért vagy akár az alatt is kaphatunk a mostaniakhoz képest dupla hatékony-

ságú áramtermelő lapokat. Ez esetben viszont felére rövidülhet egy háztartási napelemfarm megtérülési ideje és még jobban megnőhet a napcellák szerepe a globális áramtermelésben. Pedig ez már most is jelentős, a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint 2025-re 1,94 terawattóra szoláráramot termelnek a naperőművek, szemben a 2019es 720-szal.

MAGYAR SZABÁLYOZÁS

Júliustól a háztáji napelemek tulajdonosainak választaniuk kell, hogy szaldós elszámolásba kerülnek, egyúttal lemondanak az állami támogatásról, vagy bruttó

MEGUGROTT A MAGYAR NAPÁRAMTERMELÉS A háztartási méretű napelemek teljesítőképessége a 2015-ös 128 MW-ról 2020. szeptember végére 640-re növekedett, ami ötszörös növekedést jelent – mondta Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke. A hatóság tavaly szeptember végén 79 681 úgynevezett háztáji kiserőművet tartott nyilván, amelyek közül több mint 65 ezret természetes személyek telepítettek. Az elnök rámutatott, hogy a növekedési tendencia még erősebb volt a háztartási méret (50 kW) feletti naperőműveknél: a beépített kapacitásuk az elmúlt öt esztendőben ötvenszeresére nőtt, 25 MW-ról 1208-ra. A két kategória kapacitása összesen több mint tízszeresére bővült ez idő alatt, 153-ról 1848 MW-ra.

elszámolással a kötelező átvételi ártól esnek el. Ugyanis július 1-jével megszűnik a szaldós elszámolás a lakossági napelemes rendszereknél, ezt követően így már nem szerződhetnek azok, akik állami támogatást is igénybe kívánnak venni a beruházáshoz. Jelenleg akár a háztartási napelemes rendszerek beruházási költségének a felét is állja az állam, emellett pedig, ha a tulajdonos szaldós elszámolással szerződik az áramszolgáltatójával, akkor a napelem többlettermelését ugyanazon az egységáron adhatja el, amennyibe a hálózaton vett áram kerül.

Kérdés, hogy sok ezer háztartásnak érdemes volt-e sietnie a beruházással.

A napelemes rendszereket ugyanis úgy méretezik, hogy annak a termelése fedezze az adott háztartás éves fogyasztását. Az áramtermelés azonban nyáron a télinek a háromszorosa is lehet, ezért a tulajdonosok csak a teljes fogyasztás harminc-negyven százalékát használják fel közvetlenül a napelemről. A többit feltöltik az elektromos hálózatba, majd visszavásárolják a szolgáltatótól, amikor épp szükségük van a többletenergiára.

Ugyanakkor a júliustól életbe lépő bruttó elszámolásnál az áramszolgáltató kevesebbet fizet majd a feltöltött áramért, mint amennyit a hálózatból vételezett energiáért számláz. Magyarán megnő az otthoni napelemes rendszerek megtérülési ideje, ami már amúgy sem rövid. Egy tipikus háztartás esetén az új bruttó elszámolással nagyjából a villanyszámla kétharmadát lehet havonta megtakarítani. Ezért cserébe az elérhető állami támogatásokkal a beruházás akár több millió forinttal kevesebbe kerülhet.

Ha valaki befekteti a különbözetet, többet nyerhet a hozammal, mint a szaldós elszámolással, ráadásul a tőkéje is megmarad. Egy optimális rendszer szaldós elszámolással 10-12 év alatt térül meg támogatás nélkül, bruttóval pedig 1618 alatt, ami az ötvenszázalékos támogatással 8-9 esztendőre csökkenthető a szakértői példaszámítások szerint. Nem véletlen azonban a bruttó elszámolás bevezetése: ez esetben ugyanis az otthoni felhasználónak arra kell törekednie, hogy minél több áramot közvetlenül a napelemről használjon fel. Vagyis érdemes napsütéses órákban otthon tölteni az e-autó(ka)t, illetve a programozható elektromos eszközök (klíma, bojler, szárítógép, mosógép stb.) áramfelhasználásának nagyobb részét a nappali, napsütéses órákra időzíteni. Mindemellett hasznos venni úgynevezett hibrid invertert, amely képes hálózatra és akkumulátorra is termelni. Ehhez később bármikor csatlakoztatható háztartási áramtermelő akkumulátor, ami segít a nappal termelt esetleges többletáram egészének a letárolásában is.

HG 2021/22 FIGYELŐ | 71

F_70-71_skynet_napelem.indd 71

2021. 06. 01. 16:32

| CAPPUCCINO |

A Közös Agrárpolitika forrásain keresztül soha nem látott mértékű támogatást kap a magyar agrárium. Elérkezett a fejlesztés időszaka. Mennyiben érinti ez önöket?

– A mezőgazdaság olyan, mint egy lassan őrlő malom, a jellegéből adódóan kockázatkerülő ágazat, ahol az újítások is csak komótosan mennek végbe. A következő uniós ciklus kapcsán persze reméljük, hogy termékünk bekerül abba a körbe, amelynek a használatához kötik a támogatás elnyerését. A szakemberek jó része ezt kívánatosnak is tartaná. Ha ez bekövetkezne, az értelemszerűen közvetetten érintené az értékesítést.

– Úgy tűnik, nem csak a szakemberek ajánlják a Water Retainert (VízŐr). Két évvel a piacra dobás után Áder János köztársasági elnök is említést tett a találmányukról a stockholmi Víz Világhéten. Hogyan jutott el a vívmány idáig?

– A pontos útját nem tudom. A köztársasági elnök fenntarthatósági igazgatóságának vezetőjétől, Kőrösi Csabától egyszer csak kaptunk egy megkeresést, hogy beszélni szeretne velünk. A diskurzust követően arról tájékoztatott minket, hogy az elnök úr a termékünket alkalmasnak találta a támogatásra.

Mindez a gyakorlatban azt jelentette, hogy nyilvános megjelenések esetén felhívta a közönség figyelmét az innovációnkra. A döntés okával kapcsolatosan inkább csak sejtésem van. A világ több mint száz országában hatalmas problémát jelent a víz – főleg annak hiánya.

Három évvel ezelőtt Fokvárosban a szárazság következtében kiürültek a víztározók, a városban ötven literben maximálták a vízfejadagot. Néhány esztendeje pedig egy indiai város fogyott ki teljesen az ivóvízből. A VízŐr fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy a talajra permetezve segítsen megőrizni annak nedvességtartalmát. az öntözéses gazdálkodásban mindez azt jelenti, hogy éghajlati viszonyoktól függően 30–50 százalékkal csökkenthető a felhasználandó öntözővíz mennyisége. Ez nem kis megtakarítás, tekintve, hogy a világ édesvizének 70 százalékát a mezőgazdaság használja el. Visszatérve a kérdésre, azért is kerülhettünk látótérbe, mert egy ilyen arányú megtakarítási le-

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

VATTAY RICHÁRD

Hisz az innovációban, a magyar mezőgazdaság helyreállításában. A Water&Soil Kft. igazgatója a testvérével közösen megalkotott fejlesztésével a hazai feltalálók körét gyarapítja.

72 | FIGYELŐ 2021/22

F_72-73_cappuccino.indd 72

2021. 06. 01. 16:32

| CAPPUCCINO |

hetőségre érdemes odafigyelni, és a talaj párolgási vízveszteségének csökkentése igen „szűz” kutatási terület volt.

– Eredetileg viszont ön sem agráriummal foglalkozott, hanem az élelmiszeriparban és pénzügyi területen dolgozott. Honnan jött az ötlet?

– Két fiútestvérem és jómagam Gödöllőn, a mezőgazdasági gépészmérnöki karon végeztünk. Utána valóban más irányba indultam, Magyarország akkor egyetlen parafadugógyárában kezdtem a pályafutásomat, majd vegyesvállalatok alapításából vettem ki a részem, ezt követően az innovációfinanszírozás területén dolgoztam. Végül a 2000-es évek elején egy golfpályák fenntartható fejlesztéséről és üzemeltetéséről szóló konferencián megragadott egy svéd meteorológusprofesszor előadása. A hölgy egy világméretű kutatócsoport tagjaként a klímaváltozást tanulmányozta.

Előadásában rámutatott, mi vár ránk 2010 után: a hőmérséklet emelkedése, egyre szeszélyesebb évszakok és az évi csapadékmennyiség sokkal szélsőségesebb, kiszámíthatatlanabb eloszlása.

Több lesz a már-már pusztító eső, amelyek között hosszabbak és erősebbek lesznek a csapadékmentes időszakok, aszályok. A prezentáció végén közölte azt is, hogy a Kárpát-medence északkeleti részén (a Nyírségben) 2020 után egyfajta elsivatagosodás kezdődik. Ez a kijelentés több szempontból is szíven ütött. A testvéremmel együtt összedugtuk a fejünket, és elkezdtük tanulmányozni az öntözési módszereket. Azt találtuk, hogy minden modern rendszer azon alapul, hogyan tud egyre kevesebb vízzel öntözni. Ezt viszont egy bizonyos határ alá nem lehet csökkenteni, hiszen az adott növény vízigénye nem engedi. Ez az irány zsákutca – állapítottuk meg. Ekkor fordultunk a talajvízháztartás felé, amiben, mint kiderült, hatalmas potenciál van. Magyarországi klimatikus viszonyok között a talajba bekerülő összes vízmennyiség kicsit több mint 40 százaléka elpárolog. Tehát egy olyan anyagot akartunk létrehozni, ami képes ezt akár részben is megakadályozni. Jó tíz évbe telt, de megszületett az eredmény, ami működőképes és megfizethető is. Azóta vannak forgalmazóink Marokkóban, Kenyában, Indiában, Pakisztánban és Chilében is. A terméket regisztrálták Dél-

Afrikában, Ghánában, Kolumbiában, tárgyalások folynak többek között Nigériával és tesztelik a világ jó néhány országában.

– Korábban úgy nyilatkozott, elégedetlen a termék ismertségét, bevezetettségét illetően. Mire gondolt pontosan?

– Nyilvánvalóan jó lenne több országban megjelenni, de ennek egyelőre határt szab a forráshelyzet, valamint a Covid miatt kiesett utazások. Emellett klímaváltozás ide vagy oda, a vízzel való takarékoskodás továbbra sem él a köztudatban. Sokan úgy vélik, a víz

NÉVJEGY 1957-ben született, Budapesten.

1981-ben végzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karán.

Példaképe: a szülei.

KEDVENC Film » A keresztapa Könyv » Tamási Áron: Ábel a rengetegben Zene » Dire Straits Hobbi » fotó és golf

alapvető emberi jog, akármennyit fogyaszthatnak belőle. Habár egyre több ország kényszerül rá, például Egyiptom is, hogy vízkvótát vezessen be, amely fölötti mennyiségért fizetni kell. De ez egy lassú folyamat. Évekbe telik, mire elkezd átmenni egy új technológia. Az viszont rendkívül megtisztelő, hogy egy ötéves tanulmányozást követően az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) befogadta a Water Retainert, publikációjában megjeleníti, oktatóvideót készített róla és felhasználásra ajánlja azokban az országokban, amelyek vízgondokkal küzdenek.

– Mi a tapasztalata, itthon is egyre nagyobb az érdeklődés a mezőgazdasági vívmányok iránt?

– Úgy vélem, igen, mert egyfajta generációváltás zajlik. Csak egy példa, amit egy petrezselymet termesztő csa-

ládban tapasztaltam. Ennek a növénynek a magja nagyon apró, így a vetéshez rendkívül finomra kell megmunkálni a földet. Ezt viszont a szél könynyen elhordja. A fiatal gazda ki akarta próbálni a VízŐrt, mire az édesapja azt mondta, „ilyen marhaságokkal nem foglalkozunk”. Egyszer a papa vetés után kiment a földjére, és hazaérve mondta a fiának, hogy valami gond van, mert egy sávban nem viszi a földet a szél. Akkor árulta el neki a fiú, hogy azt a szerrel kezelte, innen a különbség, nedvesebb a talaj. A „bemutató” végül elérte a célját, a változás elindult. Fejlesztői oldalon szintén több ígéretes magyar céggel találkozom mezőgazdasági kiállításokon.

Az egyik vállalkozás például a szabályozórendszerei révén a fólia alatti vagy üvegházi termesztéshez képes ideá lis környezetet teremteni. Olyan céghez is volt szerencsém, amely organikus alapon készülő termékeivel a méhpopuláció egészségmegőrzését segíti.

– Magyarország nemzetközi viszonylatban milyen szereplő lehet?

– Ha sikerül javítani az innovációs eredményeken, hazánkat ismét fejlett agrártechnológiájú, hiteles szereplőként tarthatnák számon. A mennyiségi termeléshez kicsik vagyunk, a minőségen azonban tudunk javítani. A gödöllői egyetem egyik professzora által vizsgált beltartalmi értékeken legalábbis biztosan. Kutatása szerint a káposztában például eredendően rengeteg a kalcium, azonban az 50-es évek végétől a 2000-es évekre ennek a mennyisége öt százalékra csökkent. Most naponta 30 kiló zöldséget kellene fogyasztani a tápanyagszükségletünk fedezéséhez, míg régen ez korántsem volt így. Sajnos a növénynemesítés belekényszerült egy olyan irányba, amely kifejezetten a „piaci igényeket” szolgálta ki, amelynek a lényege az volt, hogy minél nagyobb, tetszetősebb legyen a zöldség, és minél több legyen belőle. A tömegtermelés kiszolgálásába ment át a nemesítés. A rendszerváltás után volt egy meglehetősen hosszú periódus, amikor a mezőgazdaság visszafejlesztése zajlott, de most elindultunk újra abba az irányba, amikor egyre jobb eredményekben lehet bízni.

BÍRÓ BRIGITTA 2021/22 FIGYELŐ | 73

F_72-73_cappuccino.indd 73

2021. 06. 01. 16:32

| TÁRSADALOM |

ESKÜVŐI PIAC: AMI KÉSIK, NEM MÚLIK

Míg az esküvők egyik fő jellemzője eddig a tervezettség volt, a Covid árnyékában hihetetlen rugalmassággal kellett viszonyulni a változó szabályozásokhoz.

Hogyan tudtak ehhez alkalmazkodni?

– A kezdeti dermedtségünk hamar átváltott egy tevékeny állapotba, és onnantól fogva a megrendelőinkkel együtt megoldandó feladatként tekintettünk az akadályokra, azaz kitartóan kerestük az A, B, majd a C és D tervet. A pároknak szerencsére eszükbe sem jutott törölni az esküvőket, sokan áttették egy évvel későbbre, főleg, ahol külföldi rokonokat is vártak, vagy átszervezték maszkosra, kertire, hétköznapira, délelőttire, kis létszámúra – folyamatosan alkalmazkodva a törvényi előírásokhoz. Az idén már úgy kezeljük a járvány miatt felmerülő problémákat, mintha évek óta ezt csinálnánk.

– Változott-e az esküvőhöz való hozzáállás, átértékelődött-e a fontossági sorrend a meghívó tipográfiájától kezdve a zenekar kiválasztásáig?

– Az ünnep ugyanolyan fontos, sőt, talán fontosabb, mint eddig, hogy a párok

FOTÓK: DAALARNA

BENES ANITA | A pandémia óta ezernyi bizonytalansággal, lemondással kellett szembenéznie az esküvői piac szereplőinek és a nagy napot váró pároknak. Az viszont biztos, hogy az egyedileg tervezett, kézzel készülő ruháját kevés menyasszony engedte el – erősíti meg az esküvői és alkalmi öltözékek tervezésében nemzetközi szinten is elismert Daalarna szalon tulajdonosa.

74 | FIGYELŐ 2021/22

F_74-75_eskuvo.indd 74

2021. 06. 01. 16:33

| TÁRSADALOM |

megoszthassák az örömüket a szeretteikkel. Sokan a külsőségekről sem mondtak, mondanak le – lehet, hogy kisebb kaliberű, létszámú az esküvő, kompromisszumokkal teli, de a díszletek, a körülmények ugyanolyan fontosak a párok számára, hiszen jó esetben ebből az alkalomból egy lesz az életükben.

– Mi jelentette a legnagyobb kihívást az esküvői ruhák piacán az elmúlt másfél évben?

– Az alapanyagok beszerzése, hiszen mindent külföldről, Európából rendelünk, és ez most sokkal lassabb, nehézkesebb, mint korábban, a kollégáimnak ötször anynyit kell dolgozniuk ezen a területen. Az haute couture alapanyagaink nem készen gurulnak ki a raktárokból, hanem megrendelésre készülnek, a mi igényeinknek megfelelően, tehát egyébként is időigényes az előállításuk. Főleg úgy, hogy az alapanyaggyártók is nagyon nehéz helyzetbe kerültek, hiszen akik nekünk a csipkéket, tüllöket, selymeket szállítják, ők is rendelik a fonalat, a cérnát, a festéket, így nekik is várniuk kellett, kell a saját beszállítóikra. Ráadásul a szállítás, a csomagolás díja akár harminc-hatvan százalékkal is megemelkedett.

– Ez a ruhák árában is megjelent?

– Nem – bár vannak veszteségeink, sokkal inkább arra törekszünk, hogy a velünk dolgozókat segítsük, ahol csak tudjuk. Ha a nyitás után Németországban, Amerikában vagy Angliában egy menyasszony nem tud fél évet várni a ruhája elkészültére, akkor még a békeidőben szokásos sürgősségi felárat sem számítjuk fel a gyorsabb munkavégzéséért. Azt gondolom, ebben az időszakban nem annak kell a fókuszban állnia, hogy miként tudok én minél nagyobb profitra szert tenni, hanem hogy hogyan támogathatom lelkileg és anyagilag a vásárlóimat, illetve a partnereimet. Ha erre az emberi magatartásra koncentrálunk, talán utópisztikusan hangzik, de remélem, gyorsabban vége lesz a járványidőszaknak. Tavaly egyébként kevesebb ruhát mondtak vissza véglegesen a pandémia miatt, mint 2019-ben azért, mert szakított a pár. Rengetegen halasztották el bizonytalan időpontra az esküvőjüket, de kitartottak egymás mellett és mellettünk is – ezt mindenképp szerettük volna meghálálni.

– Európában, Észak-Amerikában, Ausztráliában és Ázsiában is elérhetők a Daalarna ruhák, sőt, a világjárvány időszaka alatt kilenc partnerüzlettel bővült a cég – ez minek köszönhető ebben a nehéz évben?

NÉVJEGY Divattervező, a Daalarna szalon tulajdonosa.

Közel 20 éve alapította a márkát, amely a magyar esküvői piac meghatározó szereplője.

Negyvennégy külföldi nagyváros üzleteiben is elérhetők egyedi, kézműves ruhái.

Három gyerek édesanyja.

– A nők háborúban is férjhez akarnak menni, ezt már a 2008-as válság idején is megtapasztaltam. A menyasszonyok vágyainak teremtő ereje van, hisznek a jövőben, ezért házasodnak. A családdal, a barátokkal való együttlét jelentősége pedig új szintre emelkedett, így az ünnepi öltözék iránti kereslet nem csökkent. Az idén nyárra ugyanolyan lelkesedéssel szerveztek esküvőket, mint korábban.

– El kellett engednie olyan összetevőt, amelyet korábban meghatározónak gondolt? Például a kollekciók fotózása híresen magas színvonalon futott különleges külföldi helyszínekkel, most viszont Budapesten és Fertődön fényképezték a legutóbbi lookbookot.

– Ha van pozitívuma a járványidőszaknak, akkor számomra az, hogy kreatív emberként megélhettem, milyen a mélypontokból inspirálódni. Divattervezőként és emberként is alapvetően pozitív hangulatokból merítek, ez az esküvő jellegéből is

adódik. Most viszont egy letargikus, ismeretlen, feszültséggel teli állapotból kellett építkeznem – ez érdekes tapasztalás volt.

Kreativitás kellett ahhoz is, hogy ha nem elérhető az izlandi fekete homokos tengerpart, ahol „könnyű” ütős, bátor képanyagot összerakni, akkor feltaláljuk-e magunkat itthon. És jó érzés, hogy a válasz igen, feltaláltuk.

– Mi az a pandémia alatt bevezetett céges változás, amit megtartanak a későbbiekben is?

– Vásároltunk több professzionális, légtisztító-fertőtlenítő készüléket a munkatársak védelme érdekében, ezt mindenképp használjuk tovább, mert Budapest belvárosában olyan levegőminőségben dolgozhatunk, mintha az Alpokban lennénk. Apró protokollbeli változtatásokat megtartunk, például azt, hogy az ügyfeleknek hosszabb időt, még több figyelmet adunk a tökéletes végeredmény kidolgozása érdekében, miközben az ügyfélközpontúság eddig is az első helyen állt nálunk.

– A divat mindig reagál arra, ami a világban zajlik, mi az idei újdonság az esküvőiruha-trendben?

– Mivel a nemzetközi esküvői divattal kapcsolatos rendezvények elmaradtak, 2021 áprilisában is csak egy online ausztrál eseményt tartottak meg, gyakorlatilag alig beszélhetünk trendekről. Egy alkotónak mindig két útja van: az egyik, hogy kizár mindent, és álmodozik, a másik, hogy elfogadja az őt körülvevő világot, és arra reflektál. Én ezt a kettőt öszszekötöttem. A korábbi lázadás helyett a hagyományokhoz való visszatérést hozta ki belőlem a helyzet. A klasszikus formákhoz nyúltam, különleges, háromdimenziós csipkékkel, nagyon könnyed, légies, szinte nem evilági anyagokkal dolgoztam. De a Mirror névre hallgató kollekcióval együtt kivételesen terveztünk egy kapszulakollekciót is. Ezek a ruhák kifejezetten kisebb létszámú, kevésbé ünnepélyes vagy polgári esküvőkre születtek – ugyanazzal az igényességgel, magas minőségű alapanyagokkal. A cél nem az volt, hogy egy lényegesebb olcsóbb kollekció szülessen, inkább más stílusú darabok, egy régi-új igényre, a járvány korlátozásaitól megihletve.

SZIGETI HAJNI 2021/22 FIGYELŐ | 75

F_74-75_eskuvo.indd 75

2021. 06. 01. 16:33

| TÁRSADALOM |

MUTASD A TORNACSUKÁD!

TREND | A sportcipők már rég túlléptek eredeti funkciójukon, sőt már azon is, hogy szimpla divattárgyak legyenek. Az edzőcipő, a tornacipő, a sneaker ma már státusszimbólum, politikai állásfoglalás, kommunikációs eszköz, befektetési célpont.

Míg a Wall Street-i bankárok csuklójára méregdrága órák simulnak, a műkereskedők dizájnertáskákat szorongatnak, a Szilícium-völgyben már jó ideje tornacipőben járnak a guruk. A völgy elitje gondosan válogatja meg a viselt darabokat; lehet az 100 dolláros Nike vagy 500 dolláros Lanvin, mindkettőnek más az üzenete. Zuckerberget az előbbiben, Satya Nadellát, a Microsoft CEO-ját az utóbbiban fotózták le. Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója van, hogy egy ezerdolláros Adidast kedvel, Jeff Bezost pedig 65 dolláros Converse-ben is látták már. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a sportcipők iránti globális kereslet.

Az egészségtudatos fogyasztók megfelelő lábbeliket keresnek a különböző sportokhoz, a futástól a túrázásig.

Az Egyesült Államokban egy friss tanulmány arról számolt be, hogy a válaszadók csaknem fele vásárolt sportcipőt az elmúlt 12 hónapban, átlagosan 58 dollárért. Az ár azonban nagyban függ a márkától. Az edzőcipő-üzletág felfutása látványos, és semmi sincs, ami ezt fékezné.

A globális piacon a Nike, az Adidas és a Puma a legnagyobb márka. A Nike jövedelmi szinttől függetlenül a vásárlók kedvence, a fogyasztók felének van a szekrényében néhány pár lábbeli ettől a gyártótól. 2020-ban a cég 24 milliárd dollár értékben adott el cipőket, ami több, mint amennyit a Puma és az Adidas együttesen értékesített.

MINDEN IDŐK LEGDRÁGÁBBAN ELKELT NIKE AIR JORDAN CIPŐI (DOLLÁR) Air Jordan 12 Flu Game Air Jordan 12 OVO Air Jordan ezüstcipő (autogrammal) Air Jordan 2 OG Air Jordan 1 (dedikált)

104 000 100 000 60 000 31 000 25 000

Air Jordan 1 (fekete és arany) Air Jordan 11 (Blackout) Air Jordan 10 OVO Air Jordan XVII (dobozon kívül) Air Jordan V

25 000 21 780 20 000 11 267 10 000

Az elmúlt évszázadban a tornacipők ezerféle jelentést kaptak azzal, hogy ki vásárolta őket. Nagyon eltérő társadalmi csoportok identitását fejezte és fejezi ki.

Lehet ez nemzeti, popkulturális, szurkolói, politikai aktivizmus, de a történet új fordulatot vett azzal, hogy a Z generáció számára nem is nagyon létezik másfajta lábbeli. Ezt veszik fel a húszasok a zakóhoz, a spagettipántos nyári ruhához vagy a melegítőhöz. Aztán jött a karantén ideje, amikor egy évig a polcon maradtak az

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

KÉNYELEM, IDENTITÁS, SZNOBÉRIA

A NIKE LEGKEDVELTEBB CIPŐJE. A PIROS-FEKETE AIR JORDAN SZEMÉLYESEN A NÉVADÓ LÁBÁN

76 | FIGYELŐ 2021/22

F_76-77_sneaker.indd 76

2021. 06. 01. 16:34

| TÁRSADALOM |

AHOGY AZ EGYETEMEN. A SZILÍCIUM-VÖLGY MILLIÁRDOS VÁLLALKOZÓI SZINTE MINDIG TORNACIPŐBEN JÁRNAK

,14' 1.8 9473&(.5ö5.&( *1ö7*/*1? 8 111,5 Milliárd dollár

78,8

84,4

90,5

97,0

119,5

104,0

2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026

Forrás: Statista

oxford meg a derby cipők, ahogy a magas sarkúak is, és az idősebb generációk szintén „elkényelmesedtek”.

Persze nem új keletű a tornacipők iránti rajongás. A Converse 1908 óta gyártja a lábbeliket. 1917-ben mutatták be az első kosárlabdacipőjüket, az All Start. Zseniális ötlet volt a kosárlabda-játékosok és -edzők megcélzása, mint ahogy az is, hogy Chuck Taylorról, a hajdani játékosról elneveztek egy cipőt. Divatszakírók szerint a Converse 1957-ben állítólag 3,95 dollárba került – ez mai áron 25,33 dollár. 2011 és 2013 között a márka klasszikus darabjának, a Converse All Starnak az ára 11 százalékkal nőtt, majd 2015ben ráncfelvarrást és újabb 25 dolláros áremelést kapott. Ma 50 és 75 dollár között mozog az ellenérték, egy limitált kiadású Converse pedig 150-be is kerülhet.

1977-ben a Vogue megírta, hogy az edzőcipők státusszimbólumokká váltak.

Olyan sztárok viseltek ilyet, mint Farrah Fawcett és Mick Jagger. Innentől kezdve más sportcipőkből is többfélét kellett vennie egy divatérzékeny fogyasztónak, igazodva a különböző tevékenységekhez.

A drágulás a Nike ikonikus darabja esetében is megfigyelhető. Az 1985-ben megjelent Air Jordan eredetileg 65 dollárba került; a legutóbbi kiadás 185 dollárt kóstál, de a ritka gyűjtői kis szériák sokkal nagyobb árat is elérhetnek. Akár 104 000 dollárt – ennyiért kelt el ugyanis minden idők legdrágábban eladott Nike Air Jordanje, 2018-ban. Az Air Jordan az egyik legkelendőbb cipő a világon, annak ellenére, hogy a piac legdrágábbjai közé tartozik. A márka annyira emblematikussá vált, hogy egy komoly sneakerrajongó nem lehet meg nélküle, egyszer áldozni kell rá.

Ráadásul sokan a használt lábbelijeiket is olyan gondosan őrzik, mint mások a veterán autóikat – sohasem válnának meg tőlük. Becslések szerint Michael Jordannek több mint 110 millió dollár bevétele származott a cipőüzletből, és a neve még ma is olyan erős márka, hogy elképesztő árréssel lehet eladni vele e termékeket.

NŐ A KERESLET

Ahogy egyre népszerűbbek lettek a nők körében is a tornacipők, a nagy divatházak előálltak a luxusdarabokkal. Egy Balenciaga sneaker 900 dollár, de nagyjából ennyiért kapunk Guccit és Pradát is. Az, hogy a Z generáció ekkora öszszegeket hajlandó kifizetni a tornacipőkért, újradefiniálta a termék státusát. Ráadásul az online luxuscikk-kereskedelem legerősebb kategóriája a cipő lett, megelőzte a táskát – derült ki egy friss felmérésből. A fogyasztók több pénzt költenek drága lábbelikre, mint luxuskézitáskákra – átlagosan 794 dollárt. A luxuscipők között is a kényelmes sportcipők dinamizálják a forgalmat; a kényelem és a szabadidő utáni vágy nyilvánul meg ebben az elemzők szerint. Minden korosztály nyitottabb lett a sportcipők viselése iránt, de a fiatalok felül fogják írni

2020 LEGDRÁGÁBB SNEAKEREI (DOLLÁR) 1. Solid Gold OVO x Air Jordan 2 000 000 2. Nike Moon Shoe 437 500 3. Michael Jordan’s Game Worn Converse Fastbreak 190 373 4. Air Jordan 12 (Flu Game) 104 000 5. Air Jordan 12 OVO (Drake Edition) 100 000 6. Air Jordan Silver Shoes 60 000 7. Nike So Cal Air Force 1 Supreme Max 50 000 8. Nike Air Mag Back to the Future 2016 35 000 9. Air Jordan 4 Eminem 32 000 10. Eminem x Carhartt Air Jordan 4 30 000 …

15. Chanel x Pharrell x Adidas NMD Hu 10 000 Forrás: Footshop.eu

az összes korábbi dress code-ot. A globális piac 2020-ban megközelítette a 79 milliárd dollárt, és az előrejelzések szerint 2026-ig eléri a 120 milliárdot. Ilyen hatalmas növekedés mellett nem meglepő, hogy éles a verseny, mindenki szeretne morzsákat a tortából.

LENGYEL GABRIELLA

A NIKE, AZ ADIDAS ÉS A PUMA '*; 9*1* & 1 ''*1.8?*,2*38'ö1

Nike

25 20

Milliárd dollár

15

Adidas

10 5

Puma 2010

2011

Forrás: Statista

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

0

2021/22 FIGYELŐ | 77

F_76-77_sneaker.indd 77

2021. 06. 01. 16:34

| TÁRSADALOM |

HA MÓR, AKKOR EZERJÓ!

CSETVEI KRISZTINA | Az ezerjóborok egyik legkiválóbb készítője némi kitérő után – az üzleti világot hátrahagyva – 2011-ben, Móron megalapította saját kis borászatát. Neve rövid időn belül fogalommá vált a hazai szakmában, nedűi Lengyelországtól az USA-ig kaphatók, és a legnevesebb éttermek tartják azokat a kínálatukban. A családja mellett minden idejét a borászatának és a borvidék felvirágoztatásának szenteli.

Mi volt az a meghatározó pont, amely elindította azon az úton, hogy saját borokat készítsen?

– Első generációs borász vagyok, aki egy biztos és jövedelmező állást hagytam hátra, hogy megvalósítsam az álmomat. Sok nehézséggel néztem szembe az elején, de visszatekintve egyetlen percet sem bántam meg. Szőlőt művelni és bort készíteni számomra nem munka, hanem áldás és szerelem. A Budapesti Műszaki Egyetemen töltött éveim alatt, gyakornokként kerültem a Béres Szőlőbirtok-

hoz, ahol Bárdos Sarolta főborász hatására teljesen magával ragadott ez a világ.

Egyre inkább a tudatos borkóstolás, borbírálat irányába indultam, képeztem magamat, és számos borversenyen bíráltam, többek között a világ egyik legnagyobb presztízsű versenyén, a londoni International Wine Challenge-en is.

– Ezek szerint előbb mondott más produktumáról véleményt, mintsem hogy tudta volna, miként kell borokat készíteni?

– Egyre többször merült fel bennem ez a kérdés, ezért fontosnak éreztem, hogy a gyakorlatban is kipróbáljam magam. Az álmom egyetlen hordó bor készítése volt, amelyet 2010-ben, akkor még felvásárolt szőlőből, NapHoldCsillag néven meg is valósítottam. Édesanyámat 2009-ben ve-

szítettem el, nehéz időszakon mentem keresztül. Úgy éreztem, hogy drasztikus változásra van szükségem, így a természet felé fordultam. Annak ellenére, hogy édesapám sokáig óva intett és eleinte nehezebben fogadta el a terveimet, a családi örökségből 2011-ben Móron vásároltam egy kis pincét. Minden energiámat a saját borászatom létrehozásának szenteltem, hittem benne és tudtam, hogy ha szeretettel és gondoskodással készítem a nedűimet, akkor az elismerés is jön majd.

– Hatszázhatvanhat palack borral kezdte, s gyakorlatilag három év alatt nevet szerzett a szakmában. Minek tulajdonítja be az elért sikereket?

– A kitartó, elszánt és tudatos munkának, amellyel a borok iránti szeretetem

78 | FIGYELŐ 2021/22

F_78-79_mori_borasz.indd 78

2021. 06. 01. 16:35

FOTÓK: NÉMETI SÁNDOR

| TÁRSADALOM |

párosult. Sohasem riadtam meg az elém görgetett akadályoktól, hittem magamban, a borvidékben és ennek legismertebb szőlőfajtájában, az ezerjóban. Szerencsére az eltelt tíz év alatt sikerült egy olyan jó csapatot magam köré építeni, amelyre mindig tudok számítani. Jelenleg Móron 3,5 hektáron gazdálkodom, de családi okokból már Somlón is van egyhektárnyi területem, ahol olaszrizlingből és juhfarkból készítek borokat. Móron több szőlőfajtával dolgozom, de az ezerjónak kiemelt szerepe van.

– Mit jelent az ön számára a bor?

– Elsősorban a szabadságot, egy olyan életformát, amelyen keresztül megvalósíthatom önmagamat. Büszkeség, egyben felelősség is, hogy a boraimon keresztül ezt a csodálatos borvidéket képviselem.

Minden cselekedetemmel igyekszem ráébreszteni az embereket arra: az élet túl rövid ahhoz, hogy ne vegyük észre a körülöttünk lévő szépségeket. Ezt az életérzést közvetítem a nedűimen keresztül is, mosolyt és elégedettséget szeretnék va-

rázsolni velük az emberek arcára. Fontosnak tartom, hogy a jövő generációja számára egy élhető bolygót biztosítsak, ezért helyezem a fenntarthatóságot a középpontba. Egyre inkább az organikus szőlőművelés és a natúrborkészítés foglalkoztat.

– A májusi hektikus időjárás milyen hatással lesz az idei évjáratra?

– Korai lenne bármit is mondani, mindenesetre az eddigi hűvös és csapadékos év okán elmaradásokat tapasztalok a szőlő fejlődési szakaszában. Tartunk a lisztharmattól, de bízunk a legjobbakban. A klímaváltozás miatt egyre inkább ilyen időjárásra kell berendezkednünk, és újra kell gondolnunk a szőlőművelést.

– Ha Mór, akkor ezerjó! A borvidék sokáig mintha mégsem tudott volna élni ezzel a lehetőséggel…

– Mór neve összefonódott az ezerjóval, viszont a szocialista nagyüzemi szőlő- és bortermelés, majd ennek lenyomata komoly sebet ejtett a borvidéken, amelyből nehezen gyógyult fel a régió. Sajnos a mai napig olyan kép alakult ki a fajtáról, ami nem feltétlenül tükrözi a ma belőle készült borokat. Igazi kincs van a kezünkben, egy olyan hungarikum, amelyből gondos kezek alatt kiváló és sokszínű nedűket lehet készíteni. Ha borvidékben gondolkodunk, akkor ennek az arculatát az ezerjóra kell alapoznunk. Ennek ellenére, bár több borvidéken is jelen van a fajta, évről évre csökken a területe. Éppen ezért nemcsak hazánkban, hanem nemzetközileg is szeretnénk felhívni rá a figyelmet, így több borvidék borászainak az összefogásával május 16-án életre hívtuk az első Nemzetközi Ezerjó Napot.

Még nagyon az elején járunk, de bízom benne, hogy ha egyre többen hiszünk a fajtában, tesszük a dolgunkat, akkor idővel az ezerjó is visszanyeri méltó helyét.

NÉMETI SÁNDOR 2021/22 FIGYELŐ | 79

F_78-79_mori_borasz.indd 79

2021. 06. 01. 16:35

| SPORT |

ELGURULT AZ AUDI

KÉZILABDA | Két rosszul sikerült mérkőzés elég volt ahhoz, hogy a menetrendszerű hazai és nemzetközi diadalmenet helyett gyorsan elfelejtsék a mögöttük hagyott szezont a Győri Audi ETO KC szurkolói.

Hat év után újra kénytelen volt átadni a hazai trónt női kézilabdában a Győri Audi ETO KC az FTC-Rail Cargo Hungariának. Bár a Rába-partiak szezonját a múlt hétvégén a Bajnokok Ligája négyes döntője sem mentette meg, egyelőre túlzás lenne egy korszak végéről beszélni.

Ezzel együtt a drámai hatást valóban növelte, hogy egy nap különbséggel biztosította be bajnoki címét a Ferencváros és maradt le a BL-döntőről a Győr. De míg a 2014–2015-ös szezon végén klasszikus bajnoki döntőben verték oda-vissza az ETO-t a népligetiek, addig most az évközi egymás elleni eredmények összevetése is elegendő volt számukra. Így a május 5-én elszenvedett 31–22-es fővárosi vereség hiába volt a kisalföldiek első és egyetlen fiaskója a bajnoki idény során, nem volt mód kijavítani a hibát. A második pofon ekkor még hátravolt, hiszen a final four sem úgy alakult, ahogy azt Görbicz Anitáék eltervezték. A Papp László Sportarénában a francia Brest Bretagne 22–22 után hétméteresekkel kerekedett felül, végül a házigazda a bronzéremmel vigasztalódhatott.

FORDULT A KOCKA

Egy évvel ezelőtt Bartha Csaba, a Győri Audi ETO KC elnöke még sportszakmai és gazdasági szempontból nehezményezte, hogy a járvány miatt az európai szövetség, az EHF törölte a négyes döntőt. Elvégre évről évre annak érdekében állítják öszsze a klub költségvetését, igazolnak játékosokat, hogy a hazai és a nemzetközi porondon is a lehető legjobb eredményt érjék el. Mindez azt sejtette, hogy ha nincs a pandémia miatti törlés, jó eséllyel nemcsak Magyarországon, hanem Európában is legyőzhetetlen marad az ETO. A kincstári optimizmuson túl akkor valóban erőtől duzzadó, magabiztos játékot mutatott a csapat, amely veretlenül, favoritként várta a CSM București elleni negyeddöntőt. Az idén viszont már nemcsak a kieső jegybevételek vagy az eredményességhez kötött

szponzori megállapodások borzolták a kedélyeket, hanem az évad legfontosabb mérkőzésein mutatott játék is. Pedig a Covidválságot követő újraindulástól is mesterhármast vártak Győrben, de végül csak a Magyar Kupa került a vitrinbe.

Egyrészt megsüvegelendő teljesítmény, másrészt csalóka statisztika, hogy az ETOnak rekordot jelentő, 57 mérkőzésből álló, 2018 januárja óta tartó veretlenségi sorozata van a BL-ben. Ebben az időszakban 49 győzelem és nyolc döntetlen a mérleg, elvégre a rendes játékidőben valóban nem kapott ki a Győr, mégis alulmaradt a Bresttel szemben. A hazai és a nemzetközi menetelés bizonytalan végkifejletét azonban már az ősszel sejtette, hogy a védekezés nem mindig volt olyan stabil, mint azt megszokhattuk, emellett a támadójáték is olykor döcögött, ötlettelenné vált. Ha jött egy mérkőzésen belüli hullámvölgy, a csapatszintű ritmusváltás helyett sokkal inkább az egyéni extrák hozták meg a kívánt változást. Ebben leginkább a norvég irányító, Stine Bredal

Már januárban sejthető volt, hogy nagy átalakítások jönnek Győrben.

Oftedal járt az élen, de a Ferencvárostól igazolt szélső, Lukács Viktória is gyakran akkor is végigszáguldott a pályán, amikor másban nem volt meg a szükséges plusz.

A kapuban a francia Amandine Leynaud szintén biztos pont volt, de a győriek alapvető dominanciájából fakadóan a meccseket nem vagy nem csak a gólvonalon kell megnyerni. Az akkor még Danyi Gábor által irányított csapat a Bajnokok Ligája csoportkörében a Bresttel küzdelmes, nyögvenyelős döntetlent játszott otthon (27– 27) és idegenben (25–25) is, vendégként pedig a CSZKA Moszkvával (27–27) és az Odensével (32–32) sem bírt.

VALAMI ELTÖRT

Azt, hogy jelentős változások jönnek Győrben, már januárban tudni lehetett. Ekkor látott napvilágot, hogy a klub nem hoszszabbítja meg Danyi Gábor szezon végén lejáró szerződését. Mint ismert, a szakember 2011 nyarán érkezett az ETO-hoz, ahol másodedzőként Konkoly Csaba, Karl Erik Bøhn és Ambros Martín munkáját is segítette, majd 2018-ban a szakmai stáb élére állt. Egyúttal az is kiderült, hogy Danyi a magyar női mezőny harmadik pólusának számító Siófoknál vállal munkát.

Ezek után már február közepén bejelentették, hogy Ambros Martín visszatér, és a 2021–2022-es keret is végleges. Utólag nem véletlenül lehet a szurkolónak is az az érzése, hogy fontos a jövőt építeni, de a jelenben is helyt kell állni. A legnagyobb visszhangot az a változás váltotta ki, hogy 12 év után távozik Eduarda Amorim. A brazil balátlövő előbb a visszavonulását jelentette be, majd úgy döntött, mégis folytatja a pályafutását, de nem győri színekben, hanem a Rosztov-Donban. Jelzésértékű volt az is, hogy bár balkezes lövőkben nem bővelkedett az öltöző, Amanda Kurtović további szolgálataira nem tartott igényt a klub. Igaz, a norvég légiós maga kezdeményezte még novemberben, hogy kölcsönadják a török Kastamonu csapatának. Végül az tette nyilvánvalóvá, hogy az

80 | FIGYELŐ 2021/22

F_80-81_sport_kezilabda.indd 80

2021. 06. 01. 16:36

| SPORT |

FOTÓ: ILLYÉS TIBOR, MTI

FÜSTBE MENT TERV. NEM ILYEN SZEZONHAJRÁT VÁRT ANNE METTE HANSEN ÉS A TÖBBI ETO-JÁTÉKOS

edző és a játékos között személyes ellentét feszült, hogy Kurtović trágár szavakkal fejezte ki örömét, miután Danyit menesztették a ferencvárosi vereséget követően.

A CSZKA Moszkva elleni 32–21-es győzelemmel meglett az ETO-nak a BLbronz, így Görbicz Anita győzelemmel zárhatta le karrierjét. A legendás 13-as az oroszok ellen háromszor volt eredményes, így 235 európai kupameccsen 1313 góllal, a Bajnokok Ligájában 186 találkozón 1016 találattal fejezte be pályafutását, a négyes döntőkben pedig 57 gólt szerzett. A harmadik hely alighanem Danyi Gáborral is meglett volna, a Győrbe három év után visszatérő Ambros Martíntól azonban így is becsülendő, hogy a kialakult helyzetre való tekintettel hamarabb felvette a munkát az Audi Arénában. Értelemszerűen már a spanyol szakember sem épített Görbiczre a folytatásban, Amorim viszont várhatóan elöl és hátul is hiányozni fog, mint ahogy a beálló Béatrice Edwige távozása is komoly érvágás. Érdekesség, hogy a brazil és a francia játékos csapattársak maradnak,

csak épp Rosztovban. Most még nehéz megállapítani, hogy milyen szintet képvisel a jövő évi ETO, a rivális Ferencvárostól érkező Schatzl Nadine, Háfra Noémi kettős mindenképp nagy erősítés, egyúttal elcsendesítheti a magyar játékosokat hiányoló kritikus hangokat. Más kérdés, hogy ezeket a kézilabdázókat nem kinevelte, hanem megvásárolta a klub. Ezzel együtt saját utánpótlására is támaszkodik a Győr: Farkas Júlia és Ogonovszky Eszter is lehetőséghez juthat a felnőttek között. A légióskontingens új tagjaival (Jelena Despotović, Ju Unhi [Rju Eun Hi], Linn Blohm, Crina Pintea) viszont korántsem magától értetődő a visszatérés a csúcsra.

De az már Martín mester feladata lesz, hogy a sok jó játékosból újra erős, egységes csapatot formáljon.

EGYÜTT TOKIÓBAN

Ami a másik oldalt illeti, Elek Gábor joggal volt elégedett, miután az MTK 35–21es legyőzésével az FTC bebiztosította a bajnoki címet. „Jó volt ez a tavasz: bajnoki cím és olimpiai kvótaszerzés, ezzel leg-

közelebb is kiegyezem” – értékelt a szakember, aki a magyar válogatott szövetségi kapitánya is. A Ferencváros – amely 25 győzelemmel és egy vereséggel zárta az idényt – 13. alkalommal lett bajnok, 2007es sikere után másodszor. A köztes időszakban rendre az ETO ünnepelt, ezért is különlegesek ezek a pillanatok. Tokióban viszont a legkevésbé sem számít, hogy ki melyik zöld-fehér klubból érkezett, merthogy az olimpiai csapat gerincét is a Győr és az FTC adja. Az ötkarikás játékokon két hatos csoportba osztották a női kézilabdatorna résztvevőit, a mieink július 25én a riói ezüstérmes Franciaország ellen kezdik meg szereplésüket. A folytatásban sorrendben a brazil, az orosz, a spanyol és a svéd válogatott következik, a hatos legjobb négy tagja jut tovább az egyenes kieséses szakaszba.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

2021/22 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport_kezilabda.indd 81

2021. 06. 01. 16:36

| AJÁNLÓ |

TOKAJI BORNAPOK

SÖR, BOR, ZENE

JÚNIUS 4–6. | Tavaly elmaradt az esemény, de az idén megrendezik Tokajban a bornapokat. Dűlőtúra, nyitott pincék, kóstolóprogramok, jazzés bárzenei koncertek, kiállítások, gyermekprogramok, kirakodóvásár és jó ételek színesítik a hétvégét.

65. AUKCIÓ

KIESELBACH GALÉRIA | Május 28-tól június 13-ig tekinthető meg a Kieselbach Galériában a nyári aukció tételeit bemutató kiállítás, az árverés június 14én lesz. A válogatásban a magyar festészet remekművei mellett helyet kapott egy unikális iparművészeti értéket képviselő bútoregyüttes, benne azzal a míves kiképzésű, kultúrtörténeti jelentőségű ággyal, amelyben a József Attila Altatójából ismert „kis Balázs” egykor álomra hajtotta fejét.

1KÁRPÁT-MEDENCE FESZTIVÁL

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

NYITOTT FŐZDÉK NAPJA

JÚNIUS 5. | Június első szombatján megnyitják kapuikat a magyar kisüzemi sörfőzdék, hogy megmutassák magukat és söreiket a nagyközönségnek. Változatos programokkal, főzdetúrákkal, finom falatokkal, sörkóstolókkal és vásárlási lehetőséggel várja a látogatókat több mint húsz hazai kisüzem.

További információ: www.nyitottfozdeknapja.hu

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

JÚNIUS 2–9. | Az A38 Hajón egyhetes zenei fesztivállal indul a nyár; az 1Kárpátmedence Fesztivál 2021-ben is a magyar kultúra diverzitását ünnepli a fedélzeten.

Június 2. és 9. között számos határon túli vonatkozású összművészeti produkció, határon átívelő kollaboráció várja a közönséget a nemzeti összetartozás napja alkalmából a koncertteremben. Fellép többek között Ferenczi György és a Rackajam, a Kávészünet és Mező Misi, Palya Bea, a Ladánybene 27.

82 | FIGYELŐ 2021/22

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 06. 01. 16:37

INDÍTSD EL, HOGY NAGY LEGYEN SULILIFE.HU

F_BIII-sulilife.indd III

2021. 06. 01. 14:25

HIRDESS! RDE RD DESS!

F_BIV-ingatlan.indd IV

KERESS! ERE ER RESS!

TALÁLJ AL AL LÁ ÁLJ OTTHONRA! NRA! NR R A! RA

2021. 06. 01. 14:24