10 minute read
TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS A PARLAMENT ELŐTT
from Figyelő 2021-22
by Mworks
PÁRTALAPÍTVÁNYI EGYENSÚLYTEREMTÉS
TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS A PARLAMENT ELŐTT | Jogegyenlőség – ezzel indokolta a Figyelőnek a pártalapítványok működéséről szóló törvényhez benyújtott módosítását Bajkai István fi deszes képviselő. Mint mondta, míg a „polgári” alapítványok végezhetnek kiegészítő gazdasági tevékenységet, a pártalapítványok ezt eddig nem tehették meg. Ezen szeretne változtatni a kormánypárti politikus. A szabályozás kiegészítéséről júniusban dönthet a parlament.
Advertisement
„A pártok a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységük elősegítésére a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvényben meghatározott költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozhatnak létre” – így szól a 2003-ban elfogadott, a pártalapítványokról szóló jogszabály első paragrafusa. A törvény tételesen meghatározza a pártok alapítványainak a működési kereteit. Azt is tudni kell, hogy állami, költségvetési támogatást csak azok a pártok és pártalapítványok kaphatnak, amelyek a legutóbbi parlamenti választáson elérték az egyszázalékos támogatottságot.
A pártok és alapítványaik döntően költségvetési támogatásból, tehát közpénzekből működnek, illetve a törvényekben meghatározott egyéb dotációkat kaphatnak. A költségvetési támogatásban részesülő pártok és pártalapítványok gazdálkodásának a törvényességét pedig kétévenkénti rendszerességgel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi.
KILENC PÁRT ÉS ALAPÍTVÁNY
Állami támogatásban 2018-tól kilenc párt – Fidesz, MSZP, Jobbik, LMP, DK, KDNP, Párbeszéd, Momentum, Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) – részesül. A koronavírus-járvány miatt az ere-
deti párttámogatási előirányzatok 50 százalékát átcsoportosították a pandémia elleni védekezési alapba.
Az idei költségvetés alapján a Fidesz közel 968 millió, a Jobbik 510 millió, az MSZP 305,5 millió, az LMP 218 millió, a DK 207 millió, a KDNP 180 millió, a Párbeszéd pedig 91 millió forintból gazdálkodhat. Az országos listán mandátumot nem szerzett formációk esetében a Momentum Mozgalom 44,3 millió, a Kétfarkú Kutya Párt pedig 24,6 millió forintot kap a büdzséből.
A költségvetés a pártalapítványok támogatását is meghatározta. A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) mintegy 1,47 milliárd, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány (Jobbik) 702 millió, a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) 359 millió, az Ökopolisz Alapítvány (LMP) csaknem 213 millió, az Új Köztársaságért Alapítvány (DK) 194,5 millió, a Barankovics István Alapítvány (KDNP) 150 millió, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (Párbeszéd) pedig 27,5 millió forintos szubvencióban részesült. A momentumos Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 74,2 millió, az MKKP-s Savköpő Menyét Alapítvány pedig 41,3 millió forinthoz jutott. A pártok és alapítványaik központi támogatási öszszege tehát mindenki számára nyilvános.
TÁMOGATÁS, ELLENŐRZÉS
De mivel is foglalkoznak a pártalapítványok? Ezeket a szervezeteket a törvényhozás német mintára hozta létre Magyarországon. A hazai intézmények állami finanszírozása eltörpül a Konrad-AdenauerStiftungé (CDU) vagy a Friedrich-EbertStiftungé (SPD) mellett. Németországban 2019-ben 400 millió eurós támogatásban részesültek a pártalapítványok. A német példa a tevékenységi körre is vonatkozik: konferenciákat szerveznek, pályázatokat hirdetnek, gyakornoki programjuk van, kiadványokat jelentetnek meg, de anyapártjuk nemzetközi kulturális és szövetségi kapcsolatait is építik.
Az ÁSZ honlapján olvasható tájékoztatás alapján alapítvány csak egyértelműen azonosítható személytől fogadhat el támogatást. A törvény szerint ha a dotáció összege meghaladja az ötszázezer forintot, a külföldről származó szubvenció pedig a százezer forintnak megfelelő értéket, akkor azt a pénz beérkezését követő harminc napon belül az érintett szervezetnek kötelezően közzé kell tennie a honlapján. Mindez egyébként azt jelenti, hogy a pártalapítványok – ellentétben a pártokkal – kaphatnak támogatást a határon túlról. „A közzétételre vonatkozó harmincnapos határidő jelentősége pedig abban rejlik, hogy a nyilvánosság a lehető leghamarabb értesüljön a pártalapítványokat támogató külföldi szervezetekről, amelyek nyilvánvalóan egy-egy alapítvány identitására is hatással lehetnek. Ezért mondja ki a törvény, hogy az alapítvány számára támogatást nyújtó személy azonosításához szükséges adatok a támogatás összegével együtt közérdekből nyilvánosnak minősülnek” – írja az ÁSZ. A pártalapítványok tevékenységét szabályozó törvény arról is rendelkezik, hogy ha egy ilyen szervezet a jogszabályi előírások megsértésével fogad el dotációt – tehát például 30 napon belül nem teszi közzé a 100 ezer forintot meghaladó külföldi támogatást a honlapján –, akkor annak értékét – az ÁSZ felhívására – ti-
zenöt napon belül a központi költségvetésnek be kell fizetnie. Késedelem esetén pedig a tartozást adók módjára kell behajtani. A jogszabály továbbá azt is előírja, hogy az érintett alapítvány költségvetési támogatását az elfogadott szubvenció értékét kitevő összeggel a számvevőszék felhívását követő negyedévben csökkenteni kell.
KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG
Ebből is látható, hogy elég szigorú gazdálkodási szabályok vonatkoznak a pártalapítványok működésére. Az e szervezetekről szóló 2003. évi XLVII. törvény legfrissebb, a parlament előtt álló módosítását Bajkai István (Fidesz) jegyzi. Lapunknak kifejtette, a pártalapítványok eddig egyfajta kivételt képeztek a civil szervezetekre vonatkozó szabályok alól, rájuk egy külön törvény vonatkozott. Ez azt tartalmazta, hogy a pártalapítványok nem végezhettek még kiegészítő jelleggel sem gazdasági tevékenységet, míg más alapítványok, civil szervezetek igen. „Miközben jogilag a pártalapítványok jogi státusza több tekintetben hasonló az alapítványokéhoz, azzal a különbséggel, hogy ezeket politikai pártok alapították. A mostani törvénymódosítás tulajdonképpen nem jelent mást, minthogy jogi szempontból kiegyensúlyozottabb szabályozást teremtünk a »polgári« és a pártalapítványok között” – mondta Bajkai István.
Mint folytatta, a törvénymódosítás szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységet korlátozottan, csak kiegészítő jelleggel végezhetik majd a pártalapítványok, ez nem veszélyeztetheti a fő céljaikat. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy ezek a szervezetek az oktatási, tudományos, kutatási és ismeretterjesztési feladatokat milyen forrásokból tudják lebonyolítani; a gaz-
dasági tevékenység, amely a kifejezetten pártalapítvány céljait szolgálja, erre megfelelő hátteret biztosíthat.
A benyújtott indítvány szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek minősül a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve az adomány (ajándék) elfogadását, a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését, az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását.
Bajkai hangsúlyozta, szigorú a törvénymódosítás átláthatósági klauzulája: a pártalapítványok gazdasági tevekenységükről elkülönített számviteli nyilvántartást kell vezetniük. Mint mondta, az ellenzéki pártok is egyetértenek a benyújtott javaslattal, annak bizottsági tárgyalásán egyetlen kifogást sem fogalmaztak meg.
PINDROCH TAMÁS
KÓSA LAJOS | Az eddigi legdurvább kampányra számít a 2022-es országgyűlési választás előtt a Fidesz alelnöke, mivel szerinte az ellenzéket csak a gyűlölet és a Fidesz-ellenesség tartja össze. A kormánypárti politikus – mint az Országos Szövetkezeti Tanács vezetője – a nyugdíjas- és a tervek szerint július 1-jétől alapítható kismama-szövetkezetekről, valamint a várhatóan 2023–24-től üzemelő debreceni BMW-gyárról is beszélt a lapunknak adott interjúban.
Magyarországon több évtizedes múltjuk van az iskolaszövetkezeteknek, néhány esztendeje pedig már nyugdíjasszövetkezetek is működnek. Az Országgyűlés előtt fekvő, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetéről szóló törvényjavaslat – amelynek ön és frakciótársa, Dunai Mónika az előterjesztője – ebbe a sorba illeszkedik? Hogyan kell elképzelni ezek működését?
– Teljes mértékben ebbe a mintába illenek bele a kismama-szövetkezetek. Ezek ugyanis – apró specialitások kivételével – ugyanúgy tevékenykednek majd, mint a már létező diák- és nyugdíjas-szövetkezetek. Így aki kisgyermeket nevel és otthon van, az a gyes, illetve a gyed jogosultságának a végéig tag lehet egy ilyen részvételi alapú – vagyis egy tag, egy szavazat elv alapján működő – társas vállalkozásban, de újat is alapíthat. Az elnököt pedig maguk közül választják meg. A kismama-szövetkezetek vállalkozói szerződés keretében vállalhatnak munkát – így a munkaadót nem terheli közköltségfizetési kötelezettség –, amelyet az önkéntesen belépő szövetkezeti tagok végeznek el, majd a bevételt elosztják egymás között. A munkát a létező legrugalmasabb formában teljesít-
hetik, hiszen bármikor helyettesíthetik egymást. A flexibilitás pedig kiemelten fontos a kismamáknak például a gyermekek megbetegedése miatt. Meggyőződésem, hogy ez a kör a magyar munkaerőpiacnak egy nagyon komoly tartalékát jelenti, ráadásul egy meglévő társadalmi igényt is kielégít ez a munkavállalási forma. Összességében, ha van értelmezhető demokrácia a vállalkozás világában, akkor egészen biztosan a szövetkezet a legdemokratikusabb. – A szövetkezeti tagság a kisgyermekkel otthon lévők eredeti munkahelyét bármilyen módon érinti? – Nem, ott ugyanúgy jogviszonyban maradnak. A szövetkezeti munkavállalásuk miatt nem lehet onnan kitenni őket, hiszen ez tulajdonképpen egy vállalkozási forma, amely a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatást nem érinti, még csak engedélyt sem kell kérni hozzá a munkáltatótól. Ugyanígy megtarthatják az általuk igénybe vett családpolitikai kedvezmények minden egyes elemét. A potenciális piacnak a létszáma egyébként körülbelül 300 ezer, de ha csupán a felük, a harmaduk vagy akár csak a húsz százalékuk él ezzel a lehetőséggel, már akkor sokaknak tudtunk segíteni. – A parlamenti általános vitában az ellenzék oldaláról hallani lehetett olyan véleményt, amely szerint az állam ezzel csak letol magáról egy családpolitikai feladatot, a kismamák rugalmas munkavégzésének segítését. Ezt hogy kommentálná? – Tudom, hogy furcsán fog hangzani, de az ellenzék vagy tudatosan hazudik – szerintem ez a legvalószínűbb –, vagy komoly szövegértési problémákkal küzd. Isten őrizz, hogy ezek kormányozzanak, mert összedől az ország egy hónap alatt. A képviselőik totálisan összekeverték a vitában például a munkára való kötelezést és az önkéntes munkavégzés korlátozását annak érdekében, hogy valaki ne vállalhassa túl magát. – A már említett, négy éve létező nyugdíjas-szövetkezetek mennyiben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket? – Beváltották őket, folyamatosan növekszenek, jelenleg körülbelül nyolcvanezer tagjuk van a 2,5 millió nyugdíjasból. Összehasonlításul: 2019-ben, amikor még csak húszezren voltak, 10,5 milliárd forint értékben teljesítettek vállalkozási szerződéseket. De érdemes megjegyezni azt is, hogy két évvel ezelőtt 180 ezren voltak tagjai valamely hazai iskolaszövetkezetnek – mintegy felük felsőoktatási hallgató –,
Debrecenben született, 1964-ben. A Fidesz egyik alapítója volt 1988-ban, több mint harminc éve a párt országgyűlési képviselője. 1998 és 2014 között szülővárosa, Debrecen polgármestere. 2010-től 2015-ig, majd 2019-től újra a Fidesz alelnöke. 2015–2017 között a párt parlamenti frakcióvezetője volt. 2017–2018-ban a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszteri posztot töltötte be. 2018-tól az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke. Nős, négy gyermek édesapja.
és abban az esztendőben 60 milliárd forint volt a bevételük. Mindez azt jelenti, hogy a piac is igényli őket. Sajnos a járványban ezeket a társulásokat érte a leggyorsabban a visszaesés, hiszen a munkaadók részéről egy vállalkozási szerződésnek a felmondása sokkal könnyebb, mint egy másfajta kontraktusé. – A munkáltatók oldaláról milyenek a visszajelzések a nyugdíjas munkavállalókról? – A tapasztalatok jók, a munkaadók kifejezetten szeretik a nyugdíjas-szövetkezetekkel kötött szerződéseket, mert egyrészt a nyugdíjasok munkaszocializáltak, másrészt nincs olyan kifogásuk, hogy „nem megyek dolgozni, mert reggel négykor jöttem haza a buliból”. Ugyanakkor ki kell képezni azokat a nyugdíjasokat, akikkel tudnak tárgyalni a megbízók. Ezt a munkát az Országos Szövetkezeti Tanács különböző pályázatokkal segíti, és ugyanígy támogatjuk majd a kismamákat is. – A járvány nem csak a szövetkezeti világra gyakorolt negatív hatást. A pandémia gazdasági következményei mennyiben érintik a választókerületében, Debrecenben elektromos autók gyártására készülő, épülőben lévő BMWüzemet? – A gazdasági visszaesés azt eredményezte, hogy Németországban sokan legalább egy-két évvel elhalasztották a kocsicserét, ami természetesen érinti a BMW-t is. De a gyár építésének ütemét sokkal inkább befolyásolja az
elektromobilitással és a klímavédelemmel kapcsolatos európai uniós szabályozás, hiszen ez a német autóipari óriáscég kutatás-fejlesztésének az irányát is érinti. Az EU-s vitát egyebek között az generálja, hogy az elektromos autózás emiszsziója – elsősorban az akkumulátor-előállítás környezeti hatása miatt – összességében összevethető a gázolajos kocsik okozta környezeti terheléssel. – Jelen állás szerint mikor kezdheti meg a termelést a gyár? – Először is szeretném leszögezni, hogy lesz BMW-üzem Debrecenben, ez biztos. A termelés pedig valószínűleg 2023–24ben kezdődhet meg. Persze számolni kell azzal is, hogy a létesítmény elkészülte után jön egy viszonylag hosszú próbaüzem. De amint a gyár „belép” a magyar gazdaságba, a hazai GDP egy százalékát állítja majd elő. – Szűk egy évvel az országgyűlési választás előtt a közvélemény-kutatások meglehetősen szoros küzdelmet vetítenek előre a kormánypártok és az egyesült ellenzékiek között. Mire számít, utóbbiak közül ki lesz Orbán Viktor miniszterelnök kormányfőjelölti ellenfele? – A választási kampány eddig soha nem látott mértékben lesz durva és rendkívül heves. Ennek egyszerű oka van: az ellenzéknek egyetlen másodpercre sem szabad megengednie, hogy a puszta gyűlöleten kívül bármilyen tárgyi kérdés felmerüljön. Mert akkor azonnal világossá válik: ez a szivárvány- vagy – ahogy a győri jobbikosok nevezték – „moslékkoalíció” semmilyen kérdésben nincs azonos állásponton, sőt egymást is utálják, és csak a gyűlölet tartja őket össze. Ha elkezdünk vitatkozni például az adó- és a nyugdíjrendszerről, a gazdasági növekedésről vagy éppen a foglalkoztatáspolitikáról, ez egyből kiderül. Nekik az az egyetlen lehetőségük, hogy ezek fel se merüljenek. Ha a szavazók őket vá-
lasztanák, az ország fél év alatt megbénulna, mert nem értenek egyet semmiben. A kampány pedig náluk pontosan úgy fog lezajlani, ahogyan Gyurcsány Ferenc keveri a kártyákat. Így minden bizonnyal Karácsony Gergely főpolgármester lesz a miniszterelnök-jelöltjük. Dobrev Klára, Gyurcsány felesége pedig egy alkalmasan megválasztott pillanatban hátralép, megváltva ezzel a jegyét arra, hogy a miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa legyen. S ha ez valósággá válna, akkor Karácsony annak is örülhetne, ha a miniszterelnöki hivatalban kávét főzhet, már ha a gépen nem angolul vannak a feliratok, különben még az sem fog menni. Ugyanúgy átvennék tőle a hatalmat, mint a fővárosban, ahol Karácsony már csak biciklizik, festi a kerékpársávokat és telepíti a füvön a méhlegelőket, bár, mint köztudott, a méhek a virágokat szeretik, nem a füvet. – A Fideszben már megkezdődött a választási felkészülés? – Most elfogadjuk a jövő évi költségvetést, majd arra készülünk, hogy ősszel részletesen kommunikáljuk az egyes társadalmi rétegeknek szóló intézkedéseinket, terveinket. Eközben az ellenzéki térfél az előválasztási kampányról fog szólni, amelyen az dönt majd, ki gyűlöli jobban a Fideszt. A mi képviselőjelöltjeink megvannak, és jelentős mértékben ugyanazok, akik eddig is az Országgyűlésben, illetve az adott választókerületben dolgoztak. Számítok ugyanakkor
arra, hogy az európai mainstream és az egyesült államokbeli jelenlegi politikai kurzus megpróbál majd befurakodni a magyarországi választási kampányba, természetesen az egyesült baloldal oldalán, mondván, ők azt is jobban tudják nálunk, hogy nekünk mi az érdekünk.
HELMECZI ZOLTÁN
