| RÉGIÓ |
INNOVATÍV TRIANON-EMLÉKEZETd
Klasszikus szimbólumrendszert felvonultató kapun áthaladva jut be az érdeklődő a Várpalota közeli királyszállási Nagy-Magyarország parkba. A bejárat mellett őrbódé, akár egy országhatáron, nem is feltétlenül indokolatlanul, a benti négy hektáron ugyanis különleges világ terül el, amelynek a hangulata óhatatlanul rányomja a bélyegét a látogatók lelkületére. Azokéra, akiket a mindennapokban is foglalkoztat Trianon emlékezete, valamint azokéra is, akik eredendően természetközeli élményre vágyva látogatnak a Bakonyba. Bár az utóbbiaknak is kapaszkodniuk kell, ha változatlanul meg akarnak maradni a nemzeti emlékezéstudattól mentes „senkiföldjén”.
A „KISÜLÉS” HELYE
A Bakony lábánál elterülő hely mindig is kiváló vadászterület volt, erre utal a Királyszállás név is, bár a történészek szerint inkább csak legenda, hogy Mátyás király is errefelé vadászgatott – főúri méltóságok azonban bizonyítottan igen. Az elmúlt száz esztendőben az épp aktuális politikum szintén használta a helyet. Mi-
A TÖRTÉNELMI MÚLTAT FELIDÉZŐ MILIŐ AZ ERDÉLY HÁZZAL. AZ EGYKORI KORMÁNYÜLÉSEK SZÍNHELYE MA TARTALMAS FELTÖLTŐDÉSSEL KECSEGTET
niszterelnöksége idején Gömbös Gyula két kormányülést is tartott a Mátyás korában épített vadászház kései változatában, más források szerint a közeli Hétházpusztán. A szocializmusban munkásszállásként funkcionált az épületegyüttes, erdőmunkásokat, bányászokat és családjaikat helyezték el itt. A rendszerváltás után egy székesfehérvári házaspár, Cser Béla és Mária vásárolta meg a területet, és működtette egyre kedveltebb esküvői helyszínként a királyszállási szabadidőparkot. Egészen 2017-ig, amikor is vásárlási ajánlatot tett rá a várpalotai Trianon Múzeum alapítója, Szabó Pál Csaba történész. A helyet már már évtizedek óta ismerte, akárcsak a történelmét, és egyre inkább meggyőződésévé vált, hogy tökéletes hely a várpalotai Zichy-kastélyban berendezett Trianon Múzeum tematizáló tevékenységének a kiteljesítéséhez. Abból az alapállásból kiindulva, hogy ha egy kiállítóhelyet kivisznek a Bakony egyik legszebb pontjára, ha tudnak élni a természetvédelmi, turisztikai adottságokkal, illetve a
bevett kültéri múzeumi eszközökkel, képesek megduplázni az általa felmutatott erőt. „Mindenki érezte azt az emelkedett hangulatot, amelyet a hely árasztott, a területnek ugyanis különleges a mikroklímája. A nemzetpolitikai fejlesztések, az elcsatolt nemzetrészek újraintegrálását célzó tevékenységek több csatornán és formában zajlanak, de a parkban találkozó erővonalak kivételes lehetőséget kínálnak a »kisülési« pillanatokhoz. A több kilátási pont és nyugalom közösségi birtokba vételének helye ez, ezt kívánjuk erősíteni. Mindenekelőtt kulturális emlékezetpolitikai fejlesztésekkel, különböző kamaraintézmények – kalandpark, szabadtéri színház – létrehozásával, miközben mindennél fontosabb a centrális erő megőrzése. Meggyőződésem, hogy Királyszállás lehet a emlékezetpolitikai fejlesztések legmagasabb elérhető pontja” – mondja Szabó Pál Csaba.
VIDÉKI EMLÉKMŰVEK
A bejárat felől érkezve jobbról emlékműpark, balról a vadászkastély tárul a szem elé, a látvány hatáskeltésnek sem
FOTÓK: ZÁDOR PÉTER
KÁRPÁT-MEDENCE KICSIBEN Az 1920-as trianoni békediktátum dátumára, a 2010 óta törvénybe foglaltan is a nemzeti összetartozás napjaként nyilvántartott június 4-ére való megemlékezés állandó kihívást jelent az emlékezetpolitika „apostolai” számára. A Várpalota melletti Királyszálláson innovatív módon, piaci alapra helyezve igyekeznek ébren tartani a magyarság történelmi tudatát.
66 | FIGYELŐ 2021/22
F_66-67_trianon.indd 66
2021. 05. 31. 17:21
