| RÉGIÓ | ÉPÜL A COTROCENI PARK LAKÁS- ÉS IRODAKOMPLEXUM. NEHÉZ ELKÉPZELNI, HOGY 125 EZER FORINTNYI MINIMÁLBÉRÉRT DOLGOZNAK
A MINIMÁLBÉRESEK ORSZÁGA
SZÜRKEGAZDASÁG ROMÁNIÁBAN | Keleti szomszédunkban a minimálbéren foglalkoztatottak aránya a teljes dolgozói létszámnak csaknem a harmadát teszi ki. Főként a versenyszféra adja a legkisebb hivatalos kereseteket, miután az elmúlt tíz évben három és félszeresére nőtt a minimálbér. Elemzők, szakpolitikusok szerint az érintettek egy része szürkén dolgozik.
ELVÁNDORLÁSI FÉK
Egy évtizede a teljes munkaidős alkalmazásban lévők alig 7,5 százaléka volt a legkisebb fizetéssel bejelentve. Azóta a jelenleg ellenzékben lévő, de az elmúlt évtizedben hét évig kormányzó szociáldemokraták több nagyobb mértékű béremelést hajtottak végre, így a legkisebb kereseteket is alaposan feltornázták. Ennek eredményeként 2019-ben már a dolgozók 31,5 százaléka, csaknem 1,7 millió ember volt minimálbérre bejelentve, s jelenleg szinte minden harmadik alkalmazottnak ilyen munkaszerződése van. A bérpolitika következtében keleti szomszédunkban alaposan megbomlott az államháztartás egyensúlya. Ugyanakkor elemzők is elismerték, hogy a fizetésemelés indokolt volt, ugyanis az alacsony jövedelmek valóságos elvándorlási hullámot okoztak, ami meglehetősen sötét demográfiai perspektívákat vetít előre. Az már más kérdés, hogy minden jel szerint a viszony-
lag gyors bérfejlesztés sem tudott véget vetni az „agy- és munkaerő-elszívásnak”, hiszen az Európai Unióban a román minimálbér még mindig kicsinek számít, csak a bolgárt előzi meg (a magyarnál alacsonyabb, ugyanis nálunk a januári megállapodás szerint nettó 111,3 ezer, illetve 145,6 ezer a minimálbér és a garantált bérminimum a családi adókedvezmény nélkül).
NE FOGADJÁK EL!
Elemzők szerint annak ellenére, hogy a bőkezűbb bérpolitikától mindegyik bukaresti kormány azt remélte, hogy kifehéríti a gazdaságot, még mindig jelentős azok száma, akik szürkén dolgoznak, vagyis hivatalosan minimálbérrel vannak bejelentve, de valójában ennél többet keresnek. Bukarestben van például a legtöbb ilyen alkalmazott, márpedig a kétmilliós lélekszámú fővárosban aligha lehet megélni 98 ezer forintnyi lejből. A statisztikák alapján a legtöbb romániai minimálbéres a kiskereskedelemben dolgozik, a szektor munkaszerződéseinek a 42 százalékát így kötötték meg. Kormánypárti és ellenzéki politikusok is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy főleg a versenyszférában sok az ilyen szerződés, ami hátrányosan érinti a dolgozókat nyugdíjazáskor, öregségi járandóságuk automatikusan alacsonyabb lesz, nem mellesleg a nyugdíjkassza is megsínyli ezt a gyakorlatot. Raluca Turcan munkaügyi miniszter ezért arra bátorította a dolgozókat: ne fogadják el, hogy feketén fizessék őket, ugyanis hosszú távon őket rövidítik meg a munkáltatóik. Az ellenzéki szociáldemokraták olyan törvénytervezetet terjesztettek a parlament elé, hogy minimálbérrel csak a szakképesítés nélkülieket lehessen fizetni. Az alacsony jövedelműek helyzete ettől aligha javul, mert az ellenzéki kezdeményezésnek csekély esélye van a sikerre a pillanatnyi politikai erőviszonyok miatt. BORBÉLY TAMÁS
FOTÓ: ANDREI PUNGOVSCHI, GETTY IMAGES
Tíz évvel ezelőtt a bruttó minimálbér még alig 670 lej (mintegy 48 ezer forint) volt. Ez több mint a háromszorosára, 2080 lejre (csaknem 147 ezer forintra) nőtt 2019-re. Akkoriban bevezettek két újabb kategóriát is, így most Romániában háromféle típusú legkisebb jövedelem létezik. Az általános minimálbér mellett ott van a felsőfokú végzettségűek bérminimuma, s egy harmadik az építőiparban dolgozóknak. Az év eleji 3 százalékos emelkedéssel jelenleg az általános minimálbér 2300 lej (közel 163 ezer forint), az egyetemet végzetteké 50 lejjel több, míg az építőiparban dolgozóké 3000 lej (212 ezer forint). Ezek mind bruttó összegek: a nettójuk napi árfolyamon ma 98 ezer, 102 ezer, illetve 125 500 forintot ér.
64 | FIGYELŐ 2021/22
F_64-65-Roman-Gorenje.indd 64
2021. 05. 31. 17:29
