| SPORT |
MÁR SENKI SEM ÉRI UTOL
MONSPART SAROLTA | Ha valaki, ő biztosan megérdemelte volna, hogy legalább 100 évig éljen, de a neki megadatott 76 esztendőbe is annyi mindent sűrített bele, hogy az igazán irigylésre méltó. Búcsú a futás nagyasszonyától.
ZSÍROS KENYÉR, KRUMPLIS TÉSZTA
Éppen egy éve készítettem vele egy nagyobb lélegzetű portréinterjút annak apropóján, hogy a Nemzet Sportolója lett. Lehengerlő volt a belőle áradó energia, humora, jókedve egészen magával ragadó volt. Adta magát a kérdés, hogy miért esett a választása az 1960-as években a relatíve kevés nyilvánosságot kapó tájfutásra. Felidézte, hogy szegény családban nőtt fel, kövér volt a sok hagymás zsíros kenyértől és krumplis tésztától. „Kipróbáltam a kézilabdát, beálltam a
kapuba, de a kövér Sarolta hiába foglalta el a kapu egyik felét, a másikon bement a labda. Később mentem vívni Elek Ilonához, de három hét után javasolták, hogy inkább keressek valami mást, ugyanígy a teniszről is hamar elküldtek. Aztán jött a tájfutás, gondoltam, befutok az erdőbe, ahol nem lát senki” – emlékezett vissza. Nemcsak befutott az erdőbe, hanem ki is jött onnan, méghozzá rendszerint elsőként, jóval a riválisok előtt. A nagy nemzetközi eredményeit ismertetve rendre kiemelték, hogy első nem skandináv nőként nyert, például az 1972-es világbajnokságon. A skandinávok ugyanis a sportág úttörői, egyrészt a természeti adottságok, másrészt a térképhasználat oktatásban betöltött szerepe miatt. Monspart Sarolta azonban a tájfutás mellett a klasszikus maratoni távon is nagyot alkotott. „Amikor 1972-ben, Csepelen első magyar nőként beálltam a férfiak közé maratont futni, fizikailag nem bántalmaztak, mint 1967-ben Kathrine Switzert a Boston Maratonon, de rossz szemmel nézték, hogy ott vagyok. A női sportolóknak ma már nem kell harcolniuk, hiszen ha akarnak, bokszolhatnak vagy birkózhatnak is, az én időmben viszont kevés lehetőségünk volt, ki kellett kaparni a gesztenyét” – állapította meg beszélgetésünk során Monspart, aki első európai nőként teljesítette három órán belül a 42 195 méteres távot. Azonban ezzel sem érte
be a tájfutás világbajnoka, tizennégyszeres magyar bajnoka, a nyári sportágak mellett szüksége volt egy télire is, és végül sífutásban sem adta alább hat országos bajnoki címnél.
VISSZAJÖTT A KÓMÁBÓL
Mindössze 34 éves volt, amikor egy kullancs okozta betegség, az enkefalitisz véget vetett a sportolói karrierjének. „Elaltattak, hogy kivegyék a vakbelem, erre egy hétre kómába estem. Hirtelen elszállt az a húsz év munka, amit az élsportba fektettem. Lelkileg újabb tíz esztendő kellett ahhoz, hogy az »akarókám« újra a régi legyen, összekapjam magam valahogy. Onnantól az motivált, hogy ha már sántaként nem futhatok, hadd segítsek másokon. Megvan annak a szépsége, hogy egy szabadidő-sportoló heti három-négy edzéssel hogyan jusson el a közreműködéseddel a félmaratonig vagy a maratonig, illetve egy kezdő a nulláról indulva megtegye
FOTÓ: URBÁN TAMÁS, FORTEPAN
Vég nélkül lehetne sorolni Monspart Sarolta hazai és nemzetközi eredményeit, az érmekkel és kupákkal teli vitrinnél azonban jóval többet mond róla, hogy generációk motivátora és példaképe volt. Nemtől és korosztálytól függetlenül tömegekkel szerettette meg a mozgást, a természetet. Nem véletlenül vált a szabadidősport-rendezvények elmaradhatatlan szereplőjévé, aki valaha is részt vett legalább egy nagyobb futóversenyen, biztosan látta, hallotta őt a rajtnál vagy a célban. Van egy járvány, ami ellen Monspart Sarolta sokkal régebb óta küzdött, minthogy a koronavírus felütötte volna a fejét, és ez saját megfogalmazása szerint a magányjárvány volt. Mintegy kétmillió öregségi nyugdíjas él az országban, csaknem a háromnegyede nő, akinek a harmada egyedül van. Küldetésének tekintette, hogy minél több embert rávegyen közülük is arra, hogy mozduljon ki, és ne csak otthon üljön.
80 | FIGYELŐ 2021/17
F_80-81-Monspart.indd 80
2021. 04. 27. 16:25
