
5 minute read
RÉGIÓS HÍREK
from Figyelő_2021-17
by Mworks
OLCSÓN ÉPÍTENE HORVÁT VASPÁLYÁT KÍNAI CÉG
Horvátországban az egyik legfontosabb infrastrukturális beruházás a Zágráb–Fiume-vasútvonal modernizálása. Ennek első ütemében a főváros és Károlyváros közötti 44 kilométeres szakaszt újítják fel, a jelenlegi vágány mellé egy másodikat is építenek. Erre mintegy kétmilliárd kunát (96 milliárd forintot) szánnak, amelynek a 85 százaléka uniós forrás. A tendert még tavaly szeptemberben írták ki, de a fellebbezések miatt csak most tudták közzétenni a pályázók ajánlatait. A kivitelezésre tizenöt cég jelentkezett. A legolcsóbb ajánlatot a kínai China Railway Eryuan Engineering adta, amely 1,285 milliárd kunáért végezné el a munkát. Ezt a Strabag ajánlata követi 1,713 milliárddal (82 milliárd forinttal). A legdrágább, közel hárommilliárdos becslést egy szinte ismeretlen horvát építőipari vállalat, a Rading adta. A szakma képviselői szerint a kínaiak dömpingajánlatot tettek, abból az öszszegből képtelenség megvalósítani a projektet, ezért a megrendelő valószínűleg a Strabagot választja. A horvát infrastruktúra-építésben egyébként már jelen vannak a kínaiak: a China Road and Bridge Corporation építi az ország két részét összekötő Pelješac hidat.
Advertisement
Ami a vasút Károlyváros és a tengerparti Fiume közötti szakaszának a modernizációját illeti, a kormány hosszú ideig két lehetőség között mérlegelt. Az olcsóbb verzió a jelenlegi, mintegy 185 kilométeres vonal rekonstrukcióját foglalná magában, ám ezen a pályán a szerelvényeknek jelentős szintkülönbségeket kell legyűrniük, ami megnövelné a szállítás idejét és költségeit. A másik változat egy völgyvasút kiépítése, mely a Kulpa folyó völgyét követve haladna a tengerpart felé, egy 50 kilométerrel rövidebb és sokkal kevésbé meredek útvonalon. A horvátok végül az utóbbi mellett döntöttek. A szükséges források nagy részét szintén EU-s forrásból fedezik majd, de a pályázatot még nem írták ki.
HORDÓSI
NÉZETELTÉRÉSEK AZ ÚJ KOALÍCIÓBAN IS
Szlovákiában kissé csillapodott a feszültség a négypárti kormánykoalícióban, amióta a korábbi miniszterelnök helyet cserélt Eduard Heger pénzügyminiszterrel. A vezető kormánypárt (OĽaNO) elnöke, Igor Matovič újdonsült pénzügyminiszterként is inkább kormányfőként viselkedik a médiatérben, s várhatóan továbbra is gyakran szólnak majd róla a hírek.
A Szputnyik V vakcina körüli koalíciós vita már lecsengőben van, és néhány héten belül megkezdődhet az orosz oltóanyagok beadása, de a járványhelyzet kezelésében megint nézeteltérések vannak a koalícióban. Heger kormányfő vasárnap egy tévés vitaműsorban arról beszélt, hogy a tervekkel ellentétben még nem oldanák fel a szerdán lejáró szükséghelyzetet, hanem 30 nappal meghosszabbítanák, amiről a hosszú idő után ismét összeülő parlament döntene. Heger és a járványügyi tanács (operatív törzs) szerint a helyzet javulóban van, ám még nem érett meg az idő a szigorítások enyhítésére.
A harmadik kormányerő, a politikai népszerűségi listán immár a második helyen álló Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke, Richard Sulík gazdasági miniszter ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy nincs értelme továbbra is tömegesen teszteltetni az embereket és megtiltani nekik, hogy este nyolc után az utcára mehessenek, jóllehet olyankor még világos van. A szükséghelyzet további meghosszabbítása helyett inkább a gazdaságot kellene serkenteni, erre a pártja törvényjavaslatot készít elő.
A második legnagyobb kormánypárt (Sme rodina – Család vagyunk) vezetője, Boris Kollár házelnök sem lelkesedik a szükséghelyzet meghosszabbításáért.
Az 5,5 milliós Szlovákiában eddig a lakosság negyede kapta meg az első oltást, a másodikat mintegy 10 százaléka.

(LAMÉR)
ELMENT EGY HÍRES RENDSZERVÁLTÓ TAROL A WALL STREETEN A ROMÁN SZTÁR

Elhunyt Ivan Havel, az 1989-es közép-európai rendszerváltások egyik emblematikus alakja, Václav Havel néhai államfő öccse – 82 éves volt. 1989 novemberében egyik alapítója volt a csehszlovákiai bársonyos forradalmat levezénylő Polgári Fórumnak, de politikai tisztséget nem vállalt. Bátyja a kommunistaellenes mozgalomban való aktív szerepvállalásról is lebeszélte, mondván, elég egy ember a családból, aki a börtönt járja.
A nagypolgári, tehetős Havel família 1948-at követően elveszítette tekintélyes vagyonát, és a kommunisták a gyerekeknek is nagyon megnehezítették a továbbtanulást. Ivan Havel fizikában és matematikában volt kiváló, ennek ellenére csak 1966-ban, közel a 30. életévéhez tudta megszerezni villamosmérnöki oklevelét. Az akkori enyhülésnek köszönhetően kijutott Amerikába, ahol a számítógép elméletéből doktori címet is szerzett. Visszatérve 1979-ig a Cseh Tudományos Akadémia egyik intézetében kutatóként tevékenykedett, de bátyja, Václav Havel ellenzéki tevékenysége miatt – jóllehet nem kapcsolódott be a Charta 77 munkájába – menesztették, és a rendszerváltásig egy félvezetőkkel foglalkozó cég programozója volt.
A bársonyos forradalom után egy elméleti egzakt kutatásokkal foglalkozó központ alapító igazgatójaként tevékenykedett 2008-ig. Egyik fő kutatási területe a mesterséges intelligencia volt. Ő volt a főszerkesztője a nagy múltú tudományos-ismeretterjesztő Vesmír (magyarul: Világűr) című havilapnak. A két fivér kapcsolatát beárnyékolta Ivan Havel második feleségének ügyködése, aki az egykori Havel-vagyon kárpótlását intézte, és időnként összetűzésbe került a korábbi államfővel.
(LATI)
Bevezették a tőzsdére a robotizált folyamatautomatizálási szolgáltatásokat biztosító, Romániából startupvállalkozásként indult, mára amerikai társasággá nőtt UiPathet, amely a New York-i börze sztárvállalata lett.
A társaság részvényei már az induláskor meredeken emelkedtek, 80 dollárért kínáltak egy papírt. A tőzsdére való bevezetéssel a cég 1,34 milliárd dollárt gyűjtött a befektetőktől, 23,89 millió, egyenként 56 dolláros részvény kibocsátása nyomán.
A robotizált folyamatautomatizálás területén globális piacvezetőnek számító vállalat értékét 29 milliárd dollárra becsülték az IPO során. A bevezetés következtében a világ leggazdagabbjai közé is bekerült az UiPath egyik társalapítója, Daniel Dines, aki 2019-ben Románia leggazdagabb üzletemberévé vált, most pedig jó időre bebiztosította ezt a pozícióját. Dines vagyonát 6 milliárd dollárra becsülte a Forbes, így a világ leggazdagabb 500 emberének toplistájára is felkerült. A román Ziarul Financiar gazdasági újság számításai szerint Dines vagyona immár a 8,9 milliárd dollár körül van. A vállalat vezetésében továbbra is részt vesz, az ő jóváhagyása nélkül nem dönthetnek stratégiai kérdésekben. A 49 éves vállalkozó korábban a Microsoft alkalmazottja volt, 2005-ben alapította meg DeskOver név alatt az UiPath elődjét, Marius Tîrcăval. A cég 2015-ben vette fel az UiPath nevet, és a felfutása is akkor kezdődött. A jelenleg mintegy hétezer ügyféllel és háromezer dolgozóval rendelkező társaság értéke alig öt év alatt elérte a 10,1 milliárd dollárt, jelenleg pedig 29 milliárdra becsülik.
BORBÉLY
KITART AZ IMF MELLETT SZERBIA
Újabb, tanácsadói jellegű, hitelvonalat nem tartalmazó megállapodást köt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) Belgrád – jelentette be Ana Brnabić szerb kormányfő és Aleksandar Vučić köztársasági elnök. Az államvezetés tagjai fontosnak tartják az együttműködést az intézménnyel, mert az szerintük pozitív jelzést adhat a külföldi beruházóknak. Déli szomszédunk ugyanis még abban a fázisában van a gazdasági reformoknak, amikor gyökeres átalakulást kell végrehajtania a közvállalati szférában, s ehhez kapcsolódóan az IMF javaslatait figyelembe veszik. A miniszterelnök elmondása alapján a tanácsadói megállapodás a nagyberuházásokat, a tudományos és innovációs fejlesztéseket, továbbá a környezetvédelmi invesztíciókat is szem előtt tartja. Brnabić szerint az ország gazdaságpolitikájának a hitelességéről, a strukturális reformok elvégzésének a sikeréről számolhat be a valutaalap, ami még előnyösebb helyzetbe hozhatja Szerbiát. A nemzetközi pénzintézet képviselői közölték: az idén ötszázalékos GDP-növekedésre számítanak az országban. A kormány ennél is derűlátóbb, hat százalékot jósol. Az IMF úgy véli, a szerb adóhivatalnak is átfogó reformon kell átesnie.
VIRÁG