KIFUTÓ PROJEKTEK Százmilliárdos

SZÁZMILLIÁRDOS

ÚTFELÚJÍTÁSOK

KIFUTÓ PROJEKTEK | Több mint 157 milliárd forintos állami forrásból a Magyar Közút Nonprofi t Zrt. közel 590 kilométernyi útszakaszt tehet rendbe 2022-ig – tudtuk meg az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM).

Az elmúlt évtizedben több mint 6000 kilométernyi útszakasz rendbetétele valósult meg, az elvégzett beruházások összértéke 755 milliárd forint volt – közölte megkeresésünkre az ITM. A 2010 előtt felhalmozott karbantartási lemaradás ledolgozása máig rengeteg feladatot jelent; a kormány több útfelújítási projektben támogatja a fokozatos előrehaladást. A teljes egészében hazai forrásból finanszírozott Komplex útfelújítási programban 2016 óta mintegy 1500 kilométeren zajlottak beavatkozások. A központi büdzsé fedezi a Magyar falu programban megvalósuló kistelepülési útrekonstrukciók költségeit is. Uniós társfinanszírozással kizárólag a Terület- és településfejlesztési operatív programban folynak korszerűsítések.

Az ITM 2020 végén írta alá a közútfelújítási projekt végrehajtásához szükséges támogatási szerződést az országos közútkezelővel. A kormány több mint 157 milliárd forintot biztosít a Magyar Közút Nonprofit Zrt. számára közel 590 kilométernyi szakasz rendbetételéhez 2022-ig.

EZER KM RENDBE TETT ÚT

Az idén kezdődik a Magyar falu program következő része. A csaknem 250 projekt összesen több mint 550 kilométeren teszi lehetővé kistelepülési utak rendbetételét, mintegy 90 milliárd forint értékben. 2021ben a kivitelezők közel 300 kilométeren érhetnek a hazai költségvetés terhére megvalósuló munkálatok végére, 42 milliárdból. A tavasszal tömegesen megindult útfelújítások az év végéig összesen több mint ezer kilométeren tehetik kényelmesebbé és biztonságosabbá az autózást, a buszozást. Ha a további előkészületek a tervezett tempóban haladnak, az idei beruházások összértéke akár meg is haladhatja a 300 milliárd forintot. A kivitelezők egy hónapja láthattak neki a nagyobb léptékű útfelújítási munkáknak, az elsőként rendbe tett etapokat hamarosan újra birtokba vehetik az autósok. Jelenleg országszerte közel 150 munkaterületen 55 milliárd forint értékű invesztíció zajlik a közlekedők kényelme és biztonsága érdekében, összesen 342 kilométeren. A rekonstrukciós programok elsősorban az alsóbbrendű úthálózatot érintik. Alapvető céljuk a vidéki életminőség, a kistelepülések megközelíthetőségének a javítása. A legrégebben elkészült és a legforgalmasabb autópálya-szakaszokon az elmúlt években a fokozott elhasználódás jeleit lehetett tapasztalni. A kormány ezért 2018 óta hazai forrásból támogatta a legnagyobb terhelésnek kitett sztrádák felújítását. Az M1-es és az M7-es autópályán tavalyig összesen mintegy 33 milliárd forintból történtek korszerűsítések több mint 110 pályakilométeren.

A KÖRÖS-HÍD ÉPÍTÉSE KUNSZENTMÁRTONNÁL, 2018-BAN. A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN IS FOLYTATÓDIK A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE

NÉGYSÁVOSON GYORSABB

Az ez év márciusában indult rekonstrukciók közül a leghosszabb egybefüggő szakaszon a Nyírtura–Nyíradony összekötő út újul meg mintegy 9,5 kilométeren. Közel 2,5 milliárdos árával a legnagyobb ér-

tékű beruházás a Nyúl–Ménfőcsanak mellékút komplex fejlesztése, amely teljes csapadékvíz-rendezést is tartalmaz. A domboldalról rendszeresen lezúduló vizeket egy zárt csatornán keresztül vezetik be egy élő vízfolyásba. Az 1-es főút budaörsi szakaszán hét buszöblöt újítanak fel, a megállók a jelenlegi térköves helyett jóval nagyobb teherbírású bazaltburkolatot kapnak. A kiemelt társadalmi igényeken alapuló közútfelújítási program első két évében a leghosszabb egybefüggő etapként a kecskemét–dunaföldvári összeköttetés burkolata újul meg összesen közel 46 kilométeren, ebből már az idén elkészül három csomópont körforgalommá alakítása az 52-es főúton. A 2021-ben befejeződő projektek dobogósai a Törökszentmiklós–Mezőberény (20,2 km), a Derekegyház–Székkutas (19,7) és a Gyöngyös–Eger (15,1) kapcsolat egyes szakaszai. Jövőre zajárnyékoló fal is épül az M0-s autóút mellett Pécel térségében, fél kilométeren.

A kormány célja, hogy az ország bármely településéről 30 percen belül elérhető legyen egy négysávos szakasz, megtörténjen a megyei jogú városok gyorsforgalmi bekötése és az autópályák elvezetése az országhatárokig. Az idén elkészülő legjelentősebb közúti beruházással Magyarország elsőként építi ki a kelet-közép-európai országokat összekapcsoló Via Carpatia gyorsforgalmi folyosó rá eső elemeit. Egy Tisza-hidat is magában foglaló szakasszal bővül a Békéscsaba magas színvonalú bekötését szolgáló M44-es. Az osztrák határnál két autóút kiépítésével válik gyorsabbá és biztonságosabbá a közlekedés: elkészül a tavaly Sopronig elért M85-ös meghoszszabbítása és a Budapestet elkerülő közúti folyosó legnyugatibb eleme, az M80-as.

BUDAPEST–KASSA-AUTÓPÁLYA

Ez évben vehetik birtokba az autósok az M3-astól jelenleg Miskolcig tartó M30-as északi irányú folytatását Tornyosnémetiig. A nettó 180 milliárd forintból megépülő szakasz forgalomba helyezése után Budapestről Kassára végig autópályán lehet majd közlekedni. A gyorsforgalmi út befejezésével Magyarország elsőként végez a Via Carpatia útvonalhoz kapcsolódó feladataival. A Baltikumtól a Fekete-tengerig nyúló folyosó az érintett országok keleti régióit összekötve bővíti majd Kelet-KözépEurópa belső gyorsforgalmi kapcsolatait. A gyorsabb és tervezhetőbb közúti szállítás a térségbe települt feldolgozóipari cégek elérhetőségének a javításával élénkíti a gazdasági fejlődést. A Via Carpatia színvonalas közúti elérést biztosít a tengeri kikötőkig, így akár eurázsiai dimenzióban is dinamikusabb és kiszámíthatóbb áruáramlást tesz lehetővé. A folyosó magyarországi szakasza öt évvel a teljes összeköttetés megvalósítására kitűzött 2026-os határidő előtt hiánytalanul kiépül.

Az M44-es Kondorostól Békéscsabáig elérő etapja a múlt év végén nyílt meg a közlekedők előtt. A 2019 óta járható, Tiszakürtig tartó folytatással együtt a főváros és a Viharsarok között mostanra 25 perccel csökkent a menetidő. A délkeleti országrész gyorsabb megközelítését célzó fejlesztéssorozatban az idén a Lakitelek–Tiszakürt-szakasz készülhet el egy új Tiszahíddal. Az autóút ezzel három év alatt 90 kilométeren teremt új összeköttetést három kelet-magyarországi megye között, teljes egészében hazai forrásból. A Kecskeméttől Szentkirályig tartó, még hiányzó etap előkészítése jelenleg is zajlik.

PIHENŐHELY AZ M85-ÖS GYORSFORGALMI ÚTON CSORNA ÉS KAPUVÁR KÖZÖTT. A CÉL, HOGY AZ ORSZÁG BÁRMELY TELEPÜLÉSÉRŐL 30 PERCEN BELÜL ELÉRHETŐ LEGYEN EGY NÉGYSÁVOS SZAKASZ

UTAK A HATÁROKIG

A nyugati határszélen az M80-as Körmend és Szentgotthárd–Rábafüzes (országhatár) közti szakaszának a kivitelezése fejeződhet be, összesen 30 kilométeren. Az év végére várható az M85-ös Sopron kelet és Fertőrákos közötti folytatásának az átadása is. Még az idén lezárulhat a 48-as főút fejlesztése Debrecentől Nyírábrányig, továbbá a Veszprém déli elkerülő első ütemének a kivitelezése.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ebben az esztendőben célba érő beruházásaiban mintegy 140 kilométeren létesülnek vagy újulnak meg útszakaszok, öszszesen nettó 350 milliárd forintból. 2021ben megkezdődik a Kalocsa–Paks Dunahíd és a kapcsolódó közutak megépítése, az M6-os elvezetése az országhatárig, vagy az M76-os Zalaegerszegig tartó, a sármelléki repülőteret is bekötő szakaszának a kivitelezése. 2010-ben tizennégy megyei jogú város és három országhatár volt elérhető négysávos úton. Ma ez az arányszám 19:7. A fejlesztések lendületes továbbvitelével 2025-ben gyorsforgalmi utakon juthatunk majd el minden megyei jogú városba és tizenegy határállomásig.

PT