FŰRÉSZ TÜNDE Javuló gyermekvállalási

JAVULÓ GYERMEKVÁLLALÁSI MUTATÓK

2010 ÉS 2020 KÖZÖTT

FŰRÉSZ TÜNDE | Javultak az elmúlt években a gyermekvállaláshoz kötődő mutatók, így nőtt a termékenységi ráta, a születések és a házasságkötések száma, az abortuszoké és a válásoké történelmi mélyponton van, s az elvándorlás terén is megfordult az eddigi kedvezőtlen tendencia. A negatív Ratkó-hatás és a koronavírusjárvány azonban árnyalja a képet – mutatott rá a Figyelőnek adott interjúban a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke.

A KSH adatai alapján 2020-ban 3,4 százalékkal születtek többen, mint az előző évben. Ám a legtöbb szakértő szerint elsősorban nem a születésszámot, hanem a teljes termékenységi rátát érdemes nézni, amely viszont 25 éve nem volt olyan magas, mint tavaly. Miért erre a mutatóra kell figyelni főként, és mire enged következtetni ez az arányszám? – A teljes termékenységi arányszám mutatja a legjobban a gyermekvállalási kedvet. Leegyszerűsítve azt fejezi ki, hogy egy párnak átlagosan hány utódja születik. 2011-ben 1,23 volt ez az érték, s 2020ra 1,55-ra nőtt. Az ideális szám a népesség reprodukciójához a kettő lenne. Ehhez 2010 óta fokozatosan közelítünk, hiszen tavaly már öt vágyott gyermekből nagyjából négy született meg, míg egy évtizeddel ezelőtt csak három. – A termékenységi rátában már jelentkező emelkedő tendencia mikor lesz érzékelhető a születések számában is? – Már most is érzékelhető, hiszen ha a gyermekvállalási kedv a 2011-es történelmi mélyponton maradt volna, akkor 115 ezerrel kevesebb kisbaba jött volna világra az elmúlt években. A születéseknek és a termékenységi ráta alakulásának elméletileg párhuzamosan kellene mozognia, vagyis ahogyan a teljes termékenységi ráta tíz esztendő alatt 24 százalékkal nőtt – ami egyébként a legnagyobb javulás volt az EU-ban –, úgy hasonlóan kellett volna emelkednie a születések számának is, miközben ott csak 2,1 százaléknyi volt a bővülés. Az ok, amiért ez így alakult, a negatív Ratkó-hatásban keresendő, vagyis az úgynevezett szülőképes korú nők számának a drasztikus csökkenésében. Annak ellenére, hogy a 20–40 éves hölgyek 18 százalékkal lettek kevesebben, a születések száma mégis nőtt kissé, vagyis kevesebb nő több gyermeket hozott a világra. A gyermekvállalási kedv erősödése tehát némileg ellensúlyozta ezt a jelentős létszámcsökkenést. – Mi a helyes filozófia: először a népességcsökkenés lassulását kell elérni, vagy egyenesen a bővülésre kell koncentrálni? – A népesség alakulása nemcsak a születésektől, hanem a halálozásoktól és a vándorlási egyenlegtől is függ. A halálozások terén ugyanúgy érezni a negatív Ratkó-hatást, mint a szülőképes korú nőknél. Az 1950-es években – a Ratkó Anna egészségügyi miniszter nevével fémjelzett abortusztilalom idején – születettek ugyanis éppen az előző évtizedben kerültek abba a korba, amikor a halálozások száma jelentősen megnő. A Ratkóhatás tehát rányomta a bélyegét a teljes elmúlt évtizedre, és emiatt nem sikerült olyan mértékben csökkenteni a népesség fogyását, mint amennyire elvárható lett volna. Jó hír azonban, hogy összességében javultak a gyermekvállaláshoz kötődő adatok: a termékenységi ráta, a születések és a házasságkötések száma is nőtt, a terhességmegszakításoké és a válásoké történelmi mélyponton van, s az elvándorlásban is megfordult a tendencia. 2019-től már többen jönnek haza, mint ahányan elhagyják az országot. – Mindezek alapján milyen demográfiai prognózist lehet adni a 2020-as évtizedre? – A gyermekvállalást jelző mutatókban, mint említettem, növekvő pályára álltunk, ám sajnos ebbe berobbant a koronavírusjárvány s a vele járó egészségügyi és egzisztenciális bizonytalanság. Ezek némileg későbbre tolhatják a családalapítási és -bővítési terveket. Érdekesség ugyanakkor, hogy az előző évben, amelyet jórészt a pandémia uralt, a házasságkötések száma még nőtt is, pedig voltak hónapok, amikor egy esküvőt meglehetősen nehéz volt kivitelezni. Ez jelezheti azt is, hogy az összezártság hatására sok kapcsolat inkább megerősödött, szorosabbá vált, aminek a következtében a párok jelentős része megházasodott.

– Azt vizsgálták-e, hogy a kormány családvédelmi intézkedései milyen öszszefüggést mutatnak a demográfiai helyzet alakulásával? – Orbán Viktor miniszterelnök 2019 februárjában jelentette be a családvédelmi akciótervet, egyebek között a babaváró támogatás indulását, az adatok pedig azt mutatták, hogy néhány hónap múlva egyre több pár kötött házasságot, sőt 2010-hez képest már közel duplaannyi frigynél tartunk. Egyébként 1986 óta nem házasodtak össze annyian, mint tavaly. A születéseknél azt lehetett látni, hogy szintén nőni kezdtek a számok, ami ki is tartott 2020 novemberéig, decemberben viszont – vélhetőleg a járvány negatív hatására – már csökkentek. Reméljük, amikor visszatér az élet a normál kerékvágásba, világra jönnek azok a kisbabák, akiknek a vállalását a pandémia miatt elhalasztották. Az biztató, hogy a babaváró támogatás igénybevételénél nem tapasztalható jelentős visszaesés, eddig 152 ezer pár élt a lehetőséggel. Emellett ugyancsak bizakodásra adhat okot, hogy a KINCS egyik felmérésében részt vevők 68 százaléka válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy akadálya lehet-e a járvány a gyermekvállalásának. – Ahhoz, hogy a népesedést támogató állami programok célt érjenek, hosszú évekre van szükség. – Ez így van, de a magyarok már tíz esztendeje változatlanul azt érezhetik, hogy a népesedési helyzet javítása a családok támogatásával központi helyen áll a kormányzat politikájában. Ez a kiszámítható, következetes és aktív családpolitika – ahogy a demográfiai adatok mutatják – meg is hozta a gyümölcseit. Fontos, hogy a mostani járvány alatt sem a családokon akar spórolni a kabinet – szemben a 2008–09-es gazdasági válság idején hatalmon lévő döntéshozókkal –, sőt számos támogatást inkább meghosszabbított, megemelt.

– A KINCS szerint mi a következő lépés a családtámogatásban és a demográfiai politikában? – Ez év legfontosabb feladata megőrizni azt, ahová eljutottunk, vagyis a családok életszínvonalát, a foglalkoztatottságot és a népesedési eredményeket, még akkor is, ha ez többletráfordítást igényel. Nem véletlen például, hogy július 1-jétől a csecsemőgondozási díj (csed) az édesanya fizetésének – az eddigi hetven helyett – a száz százaléka lesz. Így aki július után ad életet gyermekének, az a korábbi béréhez képest több pénzt fog kézhez kapni, mivel a csedből csak az szja-t vonják le, a járulékokat nem. Anyagilag tehát még jobban is járhat az, aki gyermeket vállal, majd a nevelésénél ez folytatódik például a gyed extrával vagy a családi adókedvezménnyel. – Kutatásaik szerint mit tartanak a párok a legfontosabbnak a gyermekvállaláshoz? – A stabil párkapcsolat az alap, ezt követi a biztos állás és a megfelelő lakás. A kormány politikájának pedig meghatározó része mind a munkahelyek létrehozása, a fiatalok munkaerőpiaci részvételének a támogatása – a jövő évtől például a 25 év alattiak szja-mentességével –, mind a segítségnyújtás a saját otthon megteremtéséhez. Az otthonteremtési program kedvező gazdasági hatásai mellett jelentős eredmény, hogy növeli a gyermekvállalási kedvet, hiszen átlagosan eggyel több gyermek születik a csokot igénybe vett családokban, mint ami az országos átlag.

NÉVJEGY

Jogi szakokleveles közgazdász. 2010 óta tevékeny alakítója a magyar családpolitikának. Először szakterületért felelős főosztályvezető volt, majd család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárként dolgozott. Miniszteri biztosként felügyelte a bölcsődei rendszer átalakítását. 2017 decembere óta a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke. Házas, három lány édesanyja.

HELMECZI ZOLTÁN