BUKAREST WASHINGTONT KÖVETI

BUKAREST EGYIK SZEGÉNYNEGYEDÉBEN A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK FELZÁRKÓZTATÁSÁRA 2011-BEN RENDEZETT UTCAI SPORTESEMÉNYT FIGYELŐ GYEREK. EKKOR MÉG SENKI, ÁM AZ 5G MEGJELENÉSE ÓTA EGYRE TÖBBEN FÉLNEK A SUGÁRZÁSTÓL

SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT

HÁLÓZATOK

BUKAREST WASHINGTONT KÖVETI | A kínai cégek kiszorítását célzó alig leplezett törekvés észlelhető Romániában. Az 5G-s telekommunikációs hálózat kiépítésének a körülményeit „körülbástyázó” intézkedést a hónap közepén törvényjavaslatba csomagolta a kormány, de a kevésbé érzékeny beruházási területeken is hasonló jelenség zajlik. Úgy tűnik, keleti szomszédunk kizárólag az Egyesült Államok hátszelét igyekszik igénybe venni céljai eléréséhez.

Immár deklaráltan is nemzetbiztonsági kérdés Romániában az 5G-s mobiltelekommunikációs hálózat telepítése. A bukaresti kabinet törvényjavaslata szerint az országban működő mobilszolgáltatók csakis olyan műszaki eszközöket és szoftvereket használhatnak az ötödik generációs infrastruktúra kiépítéséhez és működtetéséhez, amelyek nemzetbiztonsági igazolással rendelkező gyártóktól származnak. A tervezetben az áll, hogy az 5G-technológiákat előállító cégeket a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyása alapján – az amerikai–román memorandumban felsorolt biztonsági kockázatok ellenőrzése után – miniszterelnöki határozattal hitelesítik.

TRUMP–JOHANNIS-MEMORANDUM

Csak átlátható tulajdonosi szerkezetű, tisztességes üzleti előélettel rendelkező cégek szállíthatják a szükséges technológiát, olyanok, amelyek nem állnak idegen állam ellenőrzése alatt – kivéve, ha a szóban forgó országnak független igazságszolgáltatása van –, illetve alávetik magukat az átlátható vállalati működési gyakorlatot megkövetelő jogszabályoknak.

A kabinet sürgősségi eljárást kért a parlamenttől a tervezet mielőbbi elfogadása érdekében. A törvény hatálybalépésétől függ ugyanis a 600-700 millió eurós bevétellel kecsegtető 5G-frekvencia-aukció mihamarabbi kiírása.

A dokumentum gyakorlatilag azokat az alapelveket kodifikálja, amelyekről Donald Trump korábbi amerikai elnök és Klaus Johannis román államfő még 2019 augusztusában írt alá megállapodást. Ezt követően a bukaresti kabinet és a román parlament még abban az évben elfogadta az ország 5G-stratégiáját, ez azonban alig több egyfajta szándéknyilatkozatnál, miután hiányzik belőle a határidő, a konkrét cél, az eszközök, valamint a felelősök megnevezése.

ÁTLÁTHATÓSÁGI AGGÁLYOK

Az ötödik generációs hálózat kiépítésére vonatkozó közbeszerzési pályázat kiírását 2019. október végén egy későbbi időpontra elnapolták. Az egykori hírközlési miniszter (majd rövid ideig miniszterelnök) Sorin Grindeanu által akkoriban vezetett Országos Hírközlési Hatóság (Ancom) indoklása szerint azért halasztottak, mert „az intézménynek nem áll(t) módjában valamennyi feltételt közölni az érdekelt vállalatokkal, ilyen körülmények között pedig nem bonyolítható le a közbeszerzési pályázat”.

Grindeanu a teljesítendő feltételek között említette a román–amerikai memorandumba foglaltak törvénybe ültetését, elsősorban azokat, amelyek biztonsági kérdéseket, illetve a két ország stratégiai partnerségéhez fűződő részleteket szabályoznak. Ehhez azonban a kormánynak előbb fel kellett volna oldania a dokumentum titkosítását, az érdeklődő cégek ugyanis joggal kételkedhettek volna a folyamat átláthatóságában – magyarázta akkor a szakember (aki tavaly októberben köszönt le a hatóság éléről). A halasztás nyilvánosan is említett okai között szerepelt ahhoz a biztonsági elvárásrendszerhez való igazodás is, melynek kidolgozását az Európai Bizottság 2019 végére ígérte.

Bukarest még tavalyelőtt novemberben feloldotta a memorandum titkosságát – ugye már csak a pályázati kiírás elnapolása után –, aztán 2020 szeptemberében újból későbbre tolták a közbeszerzés meghirdetését.

KISZORÍTÓSDI

Mint ismeretes, az ötödik generációs telekommunikáció a robotizált ipar, illetve az IoT (internet of things – digitalizált háztartás, adminisztráció, tanügy, egészségügy) működtetéséhez biztosít a meglévőnél nagyságrendekkel szélesebb sávú adatcserét. A Romániában működő négy szolgáltató 770 megahertzes frekvenciatartományt használ, az 5G-hálózat ezt újabb 350 MHz-cel szélesíti. Keleti szomszédunk az uniós országok körében az elsők között volt, ahol a 4G-s hálózatok rádiófrekvenciáját igénybe vevő szolgáltatók beindították az 5G-s szolgáltatást.

A kormány által két hete elfogadott törvénytervezet azonban nemcsak az új infrastruktúra kiépítésének a körülményeit szabályozná, hanem a meglévő 2G-s, 3G-s és 4G-s – részben kínai felszereltségű – rendszerek jövőbeli használatát is befolyásolná.

Az 5G-s rendszer kivitelezéséhez egyelőre csak kínai, dél-koreai, amerikai és svéd cégeknek van teljes körű technológiájuk, s bár a négy romániai szolgáltató – Orange, Vodafone, Digi, Telekom – elsősorban Nokia és Ericsson berendezéseket használt a hálózataihoz, azért két kínai vállalat, a Huawei és a ZTE termékei is jelen vannak. Az Európai Bizottság azonban 2019 márciusában javaslatot fogalmazott meg a tagországok felé, hogy biztonsági okokból vizsgálják meg és lehetőleg cseréljék le az uniós telekommunikációs tér biztonságát veszélyeztető két kínai társaság berendezéseit.

A Huawei Romania természetesen igyekszik védeni pozícióit. Mindenekelőtt annak bizonyításával, miszerint a cégben egyetlen ország állami intézményének sincs tulajdonrésze, s hogy működése 30 éve alatt a 170 országban kiépített több mint 1500 telekommunikációs rendszerben soha nem fordult elő adatbiztonsági jellegű incidens. Nem utolsósorban Romániának 9,2 milliárd eurós veszteséggel is számolnia kell, ha száműzi piacáról a Huaweit.

A cernavodăi atomerőmű új beruházására se érvényes már a kínaikakkal kötött egyezmény.

„KAPUZÁRÁS” MÁS ÁGAZATOKBAN IS

Ismerve azonban azokat a késztetéseket, miszerint az ország a zökkenőmentes transzatlanti viszony biztosítása révén kíván regionális hatalommá válni, aligha kétséges, hogy Bukarest 5G-stratégiája az Egyesült Államokat követi. Ennek jegyében más tekintetben is érzékelhető a szándék, hogy minél inkább távol tartsák a kínai érdekeltségeket a romániai infrastrukturális befektetésektől. Elsősorban az érzékeny informatikai, energiaügyi és hadiipari területeken, de a kikötői, szállítási-közlekedési infrastruktúrafejlesztésben is jóval kevesebb kínai cég jut szerephez, mint korábban.

A román kabinet azon szándékáról, hogy kizárja a távol-keleti ország vállalatait az ilyen beruházásokra kiírt közbeszerzési pályázatokból, emlékeztetőt is elfogadtak a január 27-i kormányülésen. A megfogalmazás szerint csak EU-tagállamok társaságait, illetve olyan országok – például Japán, Izrael vagy Kanada – vállalkozásait engednék részt venni a romániai közbeszerzési pályázatokon, amelyekkel keleti szomszédunknak kétoldalú megállapodása van. Az EU-n kívüli államok cégeinek a korlátozására irányuló memorandum hivatalosan azt a célt szolgálja, hogy kizárja az európai követelményeket nem teljesítő vállalatokat. Tavaly a bukaresti kabinet – amely akkor kizárólag nemzeti liberális párti (PNL) összetételű volt, de most is ez az alakulat a fő kormányerő – az USA-val és Franciaországgal írt alá megállapodást arról, hogy amerikai, francia és kanadai cégekkel építteti meg a cernavodăi atomerőmű 3-as és 4-es reaktorát, amire korábban Kínával írt alá egyezményt a korábbi szociáldemokrata kormány.

CSINTA SAMU