KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY A nagy

KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY | Újranyithattak április utolsó hétvégéjén a pandémia miatt csaknem fél éve lakat alatt lévő vendéglátóhelyek teraszai, vendégben pedig nem volt hiány az éttermek és a kocsmák túlnyomó A NAGY többségében. A következő lépésben, a négymilliomodik oltás beadása után a szállodák, a kulturális intézmények és a sportlétesítmények tárják ki kapuikat a védettségi igazolvánnyal rendelkezők előtt.

VISSZATÉRÉS

Rég nem tapasztalt fiesztahangulat lett úrrá Budapesten a teraszok nyitásának első napján; tömegek ettek-ittak a fővárosi vendéglátóhelyeken. Pesten a legnagyobb sokadalom az Erzsébet és a Madách tér környékén volt. Az Akvárium ezer négyzetméter körüli, több száz ember befogadására alkalmas teraszára például csak hosszas sorban állás után lehetett bejutni. De nem csak ott és a szomszédos Fröccsteraszon volt telt ház, még a szórakozóhelyeket körülölelő parkban is alig lehetett leülni. Külföldi turisták híján is tömve volt a VII. kerület felkapott „mulatókomplexuma”, a Gozsdu udvar, és a Király utcai villamosmegállónál lévő, a fiatalok körében közkedvelt „kocsmasoron” szintén emelkedett volt a hangulat. Szemfülesnek kellett lenni egy-egy szabad asztal megszerzéséért. Bár a nyári fesztiválokat idéző légkörben a főként gimnazista- és egyetemistakorúak közül senkit sem zavart, ha éppen álldogálva kellett elfogyasztania a következő italát. Némi zaklatottságra legfeljebb az adhatott okot, hogy a záróra fél tízkor volt, hazaérni pedig – a kijárási tilalom módosítása után – tizenegyig kellett. Aki a budai oldalon igyekezett kihasználni az első „szabad” estét, annak sem volt könnyű dolga: a kiülős helyeiről híres Lövőház utcában szintén tumultus volt, bár nem akkora, mint a pesti belvárosban. A közösségi oldalakra feltöltött képek alapján a vidéki nagyvárosokban is rengeteg ember nyüzsgött a teraszokon, ugyanakkor a Balaton környékéről érkező beszámolók némileg szerényebb számú látogatóról szóltak. Ez minden bizonnyal annak tudható be, hogy ezen a hétvégén a szállodák még nem fogadhattak turistákat.

RÉGEN VÁRT PILLANAT

A teraszok azután nyithattak meg, hogy a koronavírus ellen – legalább egy adag vakcinával – beoltottak száma április 23án elérte a 3,5 milliót, a kormány ugyanis ehhez kötötte mű-

ködésük újraindulását. Sok politikus Facebook-bejegyzésben tudatta: ő is „teraszozott” a hét végén. Orbán Viktor miniszterelnök sörözött, Fürjes Balázs államtitkár Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármesterrel kávézott, a kormányszóvivő pedig szintén egy vendéglátóhely kerthelyiségéből bejelentkezve nevezte közös sikernek, hogy újra fogadhatnak vendégeket a teraszok. „A vendéglátósok már nagyon várták ezt a pillanatot, hozzánk hasonlóan. A kormány végig ott állt a szektor mellett, hiszen bértámogatást biztosítottunk annak érdekében, hogy minél több munkahely meg tudjon maradni” – mondta Szentkirályi Alexandra, megerősítve: ez a támogatási forma áprilisra és májusra is jár. A kormány emellett megkönnyítette a teraszok létesítését, és közterület-használati díjat sem kell utánuk fizetni az idén.

Ahogy kilátásba került a szabadtéri étel- és italfogyasztás lehetőségének az újraindulása, szinte minden vendéglő, fogadó, söröző, borozó, pub hírül adta közösségi oldalán az általa várva várt nyitást, egyúttal felhívta vendégei figyelmét arra, hogy noha az asztalnál nem kell maszkot viselni, a belső terekben, például a pulthoz vagy mosdóba menet kötelező. A vendéglátósok többségének a szemszögéből jól alakult hétvégéért sok köszönetnyilvánító poszt is megjelent a közösségi médiában. „Elmondhatatlanul jó volt megélni a nyitás első napját, viszontlátni törzsvendégeinket a telt házas teraszon” – fogalmazott a belvárosi Gerbeaud Café. Az ikonikus kávéházhoz hasonlóan az újpesti Megyeri Csárda is köszönetet mondott a náluk ebédelőknek. Mint írták: „Jó volt újra vendégeket látni a csárdában.” Kreatív megoldással rukkolt elő a nyitás alkalmából a Westend. A vendégek – a beltéri ételudvar helyettesítőjeként – a bevásárlóközpont „ételteraszain” fogyaszthatják el a pláza éttermeiben és kávézóiban vásárolt ételeket, italokat.

AGGODALMAK

A közösségi oldalakon ugyanakkor közszereplők és magánszemélyek közül egyaránt többen nehezményezték – tartva a járvány esetleges újbóli berobbanásától – a hétvégén, jellemzően Budapesten több helyütt is előforduló tömegjeleneteket, valamint a távolságtartás hiányát. Az az operatív törzs hétfői beszámolójából is kiderült, hogy a vendéglátóhelyek kerthelyiségeinek, teraszainak a megnyitásakor tömegesen jelentek meg az emberek a közterületeken, ám a rendőrség széles körű együttműködést tapasztalt a védelmi intézkedések betartásában, kirívó szabályszegés a tájékoztatás szerint nem történt. A többség tehát betartotta a regulákat, ahol pedig szükség volt rá, ott a rendőrök elsősorban figyelmeztették a szabályszegőket – közölte Kiss Róbert, a járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának a vezetőhelyettese, fontosnak nevezve, hogy az emberek továbbra is betartsák a védelmi előírásokat.

Mivel a tumultuózus epizódokról készült fotókon többnyire fiatalokat lehetett látni, adódik a kérdés, nem veszélyezteti-e a május 3-án, hétfőn kezdődő érettségi vizsgák biztonságos lebonyolítását, ha a diákok ilyen helyekre látogatnak. A téma súlyát jelzi, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is kitért rá a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol azt mondta: ő is látta a terasznyitásról készült képeket, de reméli, az érettségizőkben van annyi felelősség, hogy elkerülik az ilyen rendezvényeket, tömegjeleneteket, mert az az érdekük, hogy részt tudjanak venni az írásbeli vizsgákon.

A koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályának az őszi ülésszak első ülésnapját követő tizenötödik napig történő meghosszabbítására tett javaslatot a kormány az Országgyűlésnek. A kabinet indoklása szerint az új vírusvariánsok Európa-szerte terjednek, Magyarországon is jelen vannak, ezért elengedhetetlen a fokozott védekezés. Az előterjesztés ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy ha az alaptörvényi feltételek már nem állnak fenn, hamarabb is megszüntethető a veszélyhelyzet.

MEGVISELT SZEKTOR

„Volt, ahol frenetikusan alakult a hangulat, ám némely helyen – ilyen például a Balaton környéke – szerényebb keresletről számoltak be a vendéglátós kollégák” – vázolta a terasznyitás első napjainak a tapasztalatait a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) az elnöke. Kovács László a Figyelőnek arról beszélt, hogy láthatóan az emberek még nem keltek útra távolabbi célpontok felé, egyelőre kicsit óvatosabbak, a budapestieknek pedig „első próbálkozásra” elég volt az, hogy kimentek jól bejáratott helyeikre. Szerinte egy megfontolt, megalapozott előkészítő munka eredménye, hogy szabadtéren megnyílhattak a vendégterek. „Arra pedig bizonyosan lehetett számítani, hogy a legtöbben euforikus hangulatban lesznek, és az első adandó alkalommal élnek a terasznyitás adta lehetőséggel” – mondta az ipartestületi vezető, aki felhívta a figyelmet: a vendégeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a vírusveszély nem múlt el, csak bizonyos könnyítések történtek meg. Hozzátette: azért, hogy ezek a teljes nyitás felé haladjanak, a látogatók is felelősséggel tartoznak – maguk, a barátaik és a

Azért, hogy a teljes nyitás felé haladjunk, a látogatók is felelősséggel tartoznak – maguk, a barátaik és a többi vendég felé is.

többi vendég felé is –, így tartani kell a távolságot, a kontaktusokat minimalizálni szükséges, folyamatosan fertőtleníteni, a maszkot pedig használni kell. A vendéglátósok megtették – folytatta –, amit a szabályok megköveteltek, sőt annál többet is; elemi érdekük a biztonságos üzemelés, hogy ne kelljen rövid időn belül újra bezárniuk.

A pandémia miatt az elmúlt hónapokban hibernált állapotban lévő vendéglátói szektort jellemezve Kovács László egy iszonyúan megviselt, a külvilág által érzékeltnél is jobban kivérzett, a tartalékait teljesen felélt ágazatról beszélt, jelezve, hogy az elvitelre való főzést és kiszállítást csak kevesen tudták rentábilisan megoldani. Az alkalmazottak ismételt munkába állítása is többeknek okozott komoly fejtörést, a szektorból ugyanis sokan voltak kénytelenek elmenni dolgozni például a szintén munkaerőhiánnyal küzdő építőiparba, amely az éttermi kisegítő munkaerő frontján a legnagyobb konkurenciának számít. „Ha a mosogatóink elmennek egy építkezésre segédmunkásnak, azt tapasztalják, hogy ott sokkal könnyebben kifizetik a bérigényüket, ráadásul szabaddá válnak az estéik, a hétvégéik és az ünnepeik is” – magyarázta a gondokat az MVI elnöke, megemlítve a problémák között a külföld elszívóerejét is. Közölte ugyanakkor: a jövőt illetően a vendéglátósok optimisták, remélik, hogy az átoltottság egyre szélesebb körű lesz. „Csak ebben bízhatunk, semmi másban” – jelentette ki a szakember.

A munkaerővel kapcsolatos gondokra mutatott rá a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének az elnöke is. Flesch Tamás a témában kiadott közleményben kifejtette: pontos adataik ugyan nincsenek, de a koronavírus-járvány előtt a vendéglátásban dolgozó mintegy kétszázezer ember közül még óvatos becslések szerint is 70-80 ezren, de akár százezren is elveszíthették az állásukat. A szállodaiparban pedig nagyjából a pandémia előtti létszám fele maradhatott meg. Nagy kérdés – tette hozzá –, hogy az elbocsátottak közül mennyien hajlandók visszatérni, hiszen a legutóbbi zárás elrendelése óta is eltelt közel fél év; nyilván a legtöbben már máshol helyezkedtek el.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel több mint tizenöt éve foglalkozó, magyar tulajdonú Work Force Kft. operációs igazgatója ezzel kapcsolatban arra az aspektusra hívta fel a figyelmet, hogy a jól haladó hazai oltási programnak köszönhetően egyre többen kapják meg a vakcinát a vendéglátásban, idegenforgalomban dolgozók közül. Czellecz Zoltán elképzelhetőnek tartja, hogy ha az oltásokkal gyengébben álló európai országokban is kinyithatnak az éttermek, hotelek, sok vállalkozás megfontolja majd, hogy külföldről, így Magyarországról hozzon védettséggel felvértezett munkatársakat. Ez tovább nehezítheti például a nyitásra készülő hazai szállodák helyzetét, hiszen nem csupán nehezebb lesz kollégákat találni, hanem a nemzetközi verseny miatt valószínűleg a költségek is jóval nagyobbak lesznek. A szakember úgy véli, érdemes elgondolkodniuk a vendéglátásban, turizmusban tevékenykedő cégeknek azon, hogy a várható munkaerőhiányt alternatív foglalkoztatási formákkal kezeljék. Szóba jöhet a munkaerő-kölcsönzés, a diákmunka vagy akár az egyszerűsített foglalkoztatás is.

NÉGYMILLIÓ BEOLTOTT

A dinamikusan haladó, immár az online időpontfoglalást is lehetővé tevő magyar oltási programnak köszönhetően az újranyitás is gyorsan folytatódhat, s ebben már a védettségi igazolvány is fontos szerepet kap majd. A kormányzati tájékoztatóban ezzel kapcsolatban emlékeztettek: az újraindításról szóló konzultációt kitöltők 65 százaléka támogatta, hogy a védettek felmentést kapjanak bizonyos korlátozások alól. A kabinet négymillió fő beoltásának az eléréséhez kötötte a fokozatos újraindítás következő lépését, a szabályok pedig akár már lapunk megjelenésekor vagy röviddel azután hatályba léphetnek. Lapzártánkkor, kedden ugyanis már megközelítette a 3,7 milliót azok száma, akik valamely vakcinából legalább az első dózist megkapták.

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a négymilliomodik védőoltás első adagjának a beadását követő napon a kijárási tilalom 23 óra helyett éjfélkor kezdődik, az üzletekben pedig este 11-ig lehet majd vásárolni. Akiknek van

védettségi igazolványuk, azok – szintén 11-ig – a vendéglátóhelyek belső terében is tartózkodhatnak, maszk nélkül, mehetnek szállodába, és ezekre a helyekre magukkal vihetik a gyermekeiket is.

A tavaly novemberben bezárt szabadidős létesítményeket – köztük az állatkerteket, a vadasparkokat, a múzeumokat, a színházakat, a mozikat és a könyvtárakat – szintén újra látogathatják azok, akik megkapták a vírus elleni vakcina első dózisának a beadása után kiállított plasztikkártyát. Edző- és fitneszterembe, uszodába és más sportlétesítményekbe is csak ők, valamint a versenyszerűen sportoló 18 év alattiak mehetnek. A védettek és a felügyeletük alatt álló kiskorúak 23 óráig sportrendezvényeken ugyancsak részt vehetnek, s nem kell maszkot viselniük, ahogyan a kulturális eseményeken sem. A védettségi igazolvány ellenőrzése a helyiségüzemeltetők vagy a szolgáltatásnyújtók feladata. Ha ennek nem tesznek eleget, százezer és egymillió forint közötti bírsággal vagy akár egyéves bezárással is sújthatók. A magán- és családi rendezvények esetében fennmaradnak a novemberben elrendelt korlátozások, s továbbra is kötelező a maszkhasználat közterületen, a tömegközlekedési eszközökön és a boltokban.

SEGÍTSÉG LIBANONNAK

Folytatja a járvánnyal összefüggő nemzetközi segítségnyújtását a kormány. A Magyar Közlönyben közzétett határozat szerint a kabinet húsz lélegeztetőgépet és húszezer KN95-ös védőmaszkot adományozott a libanoni egészségügyi tárcának. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalos bejrúti látogatása előtt a közösségi oldalán megjelent videóban azt mondta: a világjárvány elleni küzdelem nagyon nehéz helyzetbe hozott sok országot, különösen azokat, amelyeknek amúgy is különböző nehézségekkel kell szembenézniük. „Ilyenek a Közel-Kelet államai is, például Libanon” – mutatott rá.

HELMECZI ZOLTÁN