Figyelő_2021-17

Ü Z L E T I

H E T I L A P

DUNAFERR-SZTORI

BEZUHANÓ ACÉLGYÁRTÁS INGATLANBOOM VIDÉKEN IS

NAGYVÁROSI ÁRROBBANÁS

KOVÁCS ÁGNES-INTERJÚ

SIÓTÓL A GRANINIIG ERŐSÖDÖTT A FRIESLAND

CÉL A KIVITEL RÉGIÓS BŐVÍTÉSE

KERESI RÉGI ÖNMAGÁT A VENDÉGLÁTÓIPAR

17. SZÁM | 2021. ÁPRILIS 29.–MÁJUS 5.

ÁRA: 790 FT

F_BI.indd 1

KINYITOTT AZ ORSZÁG

2021. 04. 27. 14:30

Alkosson teljesebb ˞̻ˣ˘˧ ˔ ˩˜˟̳˚˥ͅ˟ʔ

Mandiner + Szabad Föld ˘˟ΓЃ˭˘˧̻˦

KEDVEZMÉNNYEL KEDVEZMÉNN Mandiner és Szabad Föld hetilapok ˠˢ˦˧ ˘˟Γ˦˭͈˥ ˘˚ˬ ˖˦ˢˠ˔˚˕˔ˡʔ EGYÜTTES MEGRENDELÉS ESETÉN ʩ ˛ͅˡ˔ˣˢ˦ ˘˟ΓЃ˭˘˧̻˦ ˔ ʥ ˟˔ˣ˥˔ʭ

14 760 Ft

ʤʥ ˛ͅˡ˔ˣˢ˦ ˘˟ΓЃ˭˘˧̻˦ ˔ ʥ ˟˔ˣ˥˔ʭ

27 860 Ft

ʸʿΒʹʼˍʸˇ̛ˆʭ ² ˠ˔ˡ˗˜ˡ˘˥ʡ˛˨ʢ˘˟ˢЃ˭˘˧˘˦ d + 36-1-99-99-850 ʴ˞˖˜ͅˡ˞ ˔ ˀ˔ˡ˗˜ˡ˘˥ ̻˦ ˔ ˆ˭˔˕˔˗ ʹ͈˟˗ ˦˔˝˧ͅ˧˘˥ˠ̻˞˘˞˥˘ʟ ˞˜˭̳˥ͅ˟˔˚ ʥʣʥʤʡ ̳ˣ˥˜˟˜˦ ʤʨʡ ̻˦ ʥʣʥʤʡ ˝͌ˡ˜˨˦ ʤʨʡ ˞͈˭͈˧˧ ˘˟ΓЃ˭˘˧Γ˞˥˘ ̻˥˩̻ˡˬ˘˦ʡ ʴˠ˘ˡˡˬ˜˕˘ˡ ˔˭ ˔˗ˢ˧˧ ˜˗Γ ˦˭˔˞ ˕˔ˡ ˔ ʥ ˧˘˥ˠ̻˞˥˘ ˘˚ˬ͎˧˧˘˦˘ˡʟ ʩ ˩˔˚ˬ ʤʥ ˛ͅˡ˔ˣ˥˔ ˘˟ΓЃ˭˘˧ʟ ˠ˜ˡ˗˞̻˧ ˟˔ˣ˥˔ ʥʨʘ ˞˘˗˩˘˭ˠ̻ˡˬ˧ ˕˜˭˧ˢ˦̿˧˨ˡ˞ ˔˭ ̻˥˩̻ˡˬ˕˘ˡ ˟̻˩Γ ˘˟ΓЃ˭˘˧̻˦˜ ˗̿˝˕ͅ˟ʡ ʴ˝̳ˡ˟˔˧˨ˡ˞ ˖˦˔˞ ˕˘˟˙͈˟˗˜ ˞̻˭˕˘˦̿˧̻˦˥˘ ̻˥˩̻ˡˬ˘˦ʡ ʽ˘˟˘ˡ ˔˞˖˜ͅˡ˞ ˡ˘ˠ ˩ˢˡ˛˔˧ͅ ͈˦˦˭˘ ˔ ʾ˜˔˗ͅ ˘˚ˬ̻˕ ˠ˘˚˛˜˥˗˘˧˘˧˧ ˘˟ΓЃ˭˘˧̻˦˜ ˔˞˖˜ͅ˜˩˔˟ʡ ʴ ʥʨʘʠˢ˦ ˞˘˗ʠ ˩˘˭ˠ̻ˡˬ ˞˜˭̳˥ͅ˟˔˚ ˔ ˝˘˟˘ˡ ˔˞˖˜ͅ˕˔ˡ ˠ˘˚˛˜˥˗˘˧˘˧˧ ˧˘˥ˠ̻˞˘˞˥˘ ˩ˢˡ˔˧˞ˢ˭˜˞ʡ ʴ˭ ʸ˟ΓЃ˭˘˧Γ˜ ̓˟˧˔˟̳ˡˢ˦ ˆ˭˘˥˭Γ˗̻˦˜ ʹ˘˟˧̻˧˘˟˘˞ ̻˦ ˔ ʾ˜˔˗ͅ ʴ˗˔˧˩̻˗˘˟ˠ˜ ˧̳ʠ ˝̻˞ˢ˭˧˔˧ͅ˝˔ ˔ ˠ˔ˡ˗˜ˡ˘˥ʡ˛˨ʢ˘˟ˢЃ˭˘˧˘˦ ˢ˟˗˔˟ˢˡ ˢ˟˩˔˦˛˔˧ͅ˞ʡ ʴˠ˘ˡˡˬ˜˕˘ˡ ˞̻˥˗̻˦˘ ˩˔˚ˬ ̻˦˭˥˘˩̻˧˘˟˘ ˩˔ˡ ˔˞˖˜ͅˡ˞˞˔˟ ˞˔ˣ˖˦ˢ˟˔˧˕˔ˡʟ ˞̻˥˝͎˞ʟ ̿˥˝˔ ˠ˘˚ ˔˭ ˘˟ˢЃ˭˘˧˘˦ʳˠ˘˗˜˔˪ˢ˥˞˦ʡ˛˨ ˘ʠˠ˔˜˟ʠ˖̿ˠ˥˘ʡ ̮˚ˬ˙̻˟˦˭ˢ˟˚̳˟˔˧ʭ ʞ ʦʩʠʤʠʬʬʠʬʬʠʫʨʣʡ

F_BII-mandiner.indd II

2021. 04. 27. 13:56

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 SZAJLAI CSABA A teraszbomba

CÍMLAPON

10 KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY A nagy visszatérés

28

Enyém a Dunaferr, tiéd a lekvár

Sok mindenről szólnak a Dunaferr Zrt. kapcsán megszaporodott hírek, csak éppen a társaság megzuhant acélgyártásáról nem.

32

Sikeres modellállítás

Az új fogyasztói közönség egészen más értékek mentén dönt a vásárláskor, mint a korábbi generációk: számukra például magától értetődő elvárás, hogy egy termék a fenntarthatóság jegyében készüljön – állítja Kovács Ágnes, a SióEckes Kft. korábbi ügyvezető igazgatója, aki ez év tavaszán lépett előre az anyacég, a német családi tulajdonban álló Eckes-Granini marketing- és innovációs vezetői pozíciójába.

36

Városi ingatlanos tippek

Nem csak Budapesten volt ingatlanboom, az ország nagyvárosaira is jellemző. Elmúltak azok az idők, amikor a diákvárosokban néhány millióért hozzá lehetett jutni egy kiadható lakáshoz. Az árrobbanás azonban hatványozottan jelentkezik a kiemelt üdülőövezetekben. Összeszedtünk néhány példát, ugyanis érdemes a nem budapesti ingatlanpiacot is figyelni, főleg azoknak, akiknek befektetési szándékai vannak.

4O

Erősödött a Friesland

A hazai késztermék-kibocsátás további növelése, új termékek bevezetése, továbbá a környező országok exportpiacán való megjelenés határozza meg a FrieslandCampina közép- és hosszú távú stratégiáját. A többek között a Milli, a Pöttyös, az Oké! és a Completa termékeket gyártó tejipari vállalat árbevétele tavaly is növekedett, bár kissé a tervek alatt maradt – mondta lapunknak Szautner Péter, a cég vezérigazgatója.

Címlap: Kallus György

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 PÁLYÁZATOK Folytatódik a bringaparkprogram

16 ELŐREJELZÉS Erőteljes GDP-növekedés jöhet

18 SOLTÉSZ MIKLÓS Templomfelújítási program és pápalátogatás

20 KIFUTÓ PROJEKTEK Százmilliárdos felújítások

22 RÉGI-ÚJ ÉPÜLET Pénzügyminisztérium a Szentháromság téren

24 FELSŐOKTATÁS Képzési reform a Corvinuson

26 KORONAVÍRUS Munkajogi kérdések az oltás körül

CÉGVILÁG

TŐZSDE

48 BEFEKTETÉSEK Hegymenet az alapoknál 50 AUTÓKÖLCSÖNZŐK A TŐZSDÉN Tülekednek az alapok a Hertzért

52 EURÓPAI HITELINTÉZETEK Javul a Deutsche Bank megítélése

GEOPOLITIKA

54 GAZDASÁGI KILÁBALÁS Gigantikus

összegeket spájzolt be a világ a pandémia idején

56 GÁZVEZETÉKEK Feszült a helyzet az Északi Áramlat 2 körül

58 MÉDIAPIAC ÉS PANDÉMIA Nőtt

az érdeklődés a fizetős tartalmak iránt

60 KIUTASÍTÁSOK Diplomaták és titkosszolgák

RÉGIÓ

62 BUKAREST WASHINGTONT KÖVETI Szigorúan ellenőrzött hálózatok

64 OPTIMIZMUS BELGRÁDBAN Turisztikai boomra számító szerbek

66 LEZÁRNÁK A PROBLÉMAHALMAZT Eladó a legnagyobb ukrán bank

68 ÉLVONALBAN Lengyel kriptovalutaláz 69 REKORDFOGÁS PLOČÉBAN Drogcsempészet az Adrián

28 MARAKODÁS Enyém a Dunaferr,

70 RÉGIÓS HÍREK

30 JELENTŐS DRÁGULÁS Használtautó-árak 32 SIÓ Sikeres modellállítás 35 KISKERESKEDELEM Nem biztató

SKYNET

36 NÉGYZETMÉTER Városi ingatlanos

74 GYARAKI JÓZSEF

tiéd a lekvár

az adatsor

tippek

40 SZAUTNER PÉTER Erősödött a Friesland 42 ALKATRÉSZHIÁNY Gondban a német autógyártás

SZEMÉLYI HÍREK

44 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

45 BANKSZEKTOR Eddig jól állják a sarat 46 MEGTAKARÍTÁSOK Bankjegyek bűvöletében

72 AUDIÓCSEVEGŐ APP Jön a digitális rádió 3.0

CAPPUCCINO

TÁRSADALOM

76 FŰRÉSZ TÜNDE Javuló gyermekvállalási mutatók 2010 és 2020 között

78 SZEZON A csapból újra sör folyik

SPORT

80 MONSPART SAROLTA Már senki sem éri utol

AJÁNLÓ

82 FOTÓ, KÖNYV, CIRKUSZ

LXIV. évfolyam

Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatárs: Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Bíró Brigitta, Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi zetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/17 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 04. 27. 15:59

| A HÉT HÍREI |

ELKEZDŐDÖTT A CITADELLA MEGÚJÍTÁSA

A zöldfelület a másfélszeresére, 20 000 négyzetméterre nő a megújuló Citadellán. Az erődfalon belül egy több mint 6000 négyzetméteres közpark lesz. Tó, kávézó és egy 35 méter magas magyar zászló is várja majd a látogatókat. Több helyen új átjárók nyílnak, így az erőd nyitottabb, szabadabb és természetközelibb lesz. Létrejönnek új kilátóteraszok is, ahonnan élvezni lehet majd az egyedülálló panorámát. Az ágyútoronyban a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató látványos kiállítás készül. A hosszú évek óta elzárt és mára lepusztult erőd most megkezdett felújítása 2023-ig tart.

NÉPSZERŰ AZ ÚJRAINDÍTÁSI GYORSKÖLCSÖN

Több mint 4500 vállalkozás vette már igénybe a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönt – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) képviselete. Mint írták, másfél hónappal a hitelprogram meghirdetése után a 100 milliárd forintos keret közel 40 százalékára nyújtottak be kérelmet a vállalkozások. Szintén nagy érdeklődés övezte az április 12-én újranyitott KKV Technológia Hitelprogram likviditási termékváltozatát, melynek 34 milliárd forintos keretösszegét mára teljes egészében lekötötték a vállalkozások.

A HÉT 21 SZÁMA

milliárd euró értékben importáltak az EU-tagországok ruházati cikkeket tavaly Kínából – közölte az Eurostat.

A ruhaimportban a második helyezett Banglades volt 12 milliárd, a harmadik Törökország 8 milliárd euróval. A teljes ruházati import megközelítette a 70 milliárd eurót, az export valamivel kevesebb mint 30 milliárd volt.

CSIPHIÁNY MIATT LEÁLLT A FORD

Csaknem egy hónapig kényszerszabadságra küld mintegy ezer embert a Ford romániai üzeme, ahol az elektromos félvezetők globális hiánya miatt hat napig szünetel a járműés tíz napig a motorgyártás. A vállalat közlése szerint április 26. és május 21. között három helyett csak két váltásban fog dolgozni az autó-előállító részleg, ez jelent a román sajtó számításai alapján mintegy ezer dolgozót. Ők az említett időszakban megkapják a bruttó bérük 78 százalékát. A Ford az EcoSport és a Puma modelleket gyártja dél-romániai üzemében, illetve az egyliteres EcoBoost motort, amelyből több mint 1,5 milliót állított elő 2012 óta. A vállalat azt is bejelentette a hét elején, hogy 2024-től elektromos járművet is gyárt majd a craiovai üzemében.

ASTRAZENECA KONTRA EU

Az Európai Unió várhatóan nem tart igényt az AstraZeneca gyógyszergyárral kötött szerződések záradékában lehetőségként szereplő további koronavírus elleni vakcinákra, a kieső dózisokat a Pfizer/BioNTech vállalat oltóanyagával kívánja pótolni – közölte az Európai Bizottság szóvivője a Reuters hírügynökséggel. Kiderült az is: jogi lépéseket tesz a Covid–19 elleni készítmény szállítása kapcsán az EU. Az AstraZeneca sajnálja a bizottság döntését. Szerintük maradéktalanul eleget tettek az uniós intézménnyel kötött előzetes adásvételi szerződésnek, és határozottan védekeznek majd a bíróságon – derül ki a közleményükből, miszerint úgy gondolják, hogy minden pereskedés érdemtelen.

4 | FIGYELŐ 2021/17

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 04. 27. 16:32

| A HÉT HÍREI |

ötösre érettségizett matematikából, A HÉT „Aénbarátom megbuktam! Ő most mérnök egy cégnél, pedig a tulaj!” – Bill Gates amerikai üzletember, IDÉZETE énszoftverfejlesztő.

CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

FOTÓK: MTI; MARIA LOPATTO, NICK VEASEY, EUROPRESS/AFP; FIGYELŐ-ARCHÍV

Április végére 15 ezer fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma egy hónap alatt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint a tavaly júniusi mélyponthoz viszonyítva közel 90 ezerrel kevesebben vannak munka nélkül – közölte Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta: az adatjavulás főként a gazdaságvédelmi intézkedéseknek, a bértámogatási programoknak és az adókedvezményeknek köszönhető. A gazdaság fokozatos újraindítása további élénkülést hozhat a munkaerőpiacon.

SVÁJC KÖZPONTI RÉSZÉN TÚL SOK A MILLIOMOS

A SonntagsBlick elemzése szerint Schwyz és Zug kanton Svájc leggazdagabb területe, itt ugyanis minden nyolcadik ember milliomos – tudósított a Bloomberg. A felmérés az adófizetésre és a vagyoni adatokra vonatkozó kormányzati statisztikákra alapozva készült. Ezek alapján az ország központi részén fekvő kantonokban alacsonyabbak az szja-kulcsok, mint az olyan nagyobb, sokkal sűrűbben lakott területeken, mint Zürich vagy Genf. Egyébként Svájc egészét nézve az ezer adófizetőre jutó milliomosok száma 62 fő volt 2017-ben, ami jelentős különbség az 1969-ben mért 11-hez képest.

KEVESEBB A CUKOR AZ ÜDÍTŐKBEN

A megújult receptúráknak köszönhetően nőtt az alacsony kalóriatartalmú és a kalóriamentes termékek aránya a hazai polcokon. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség tagvállalatainak önkéntes vállalásai nyomán 2010 és 2020 között összesen 43 százalékkal csökkent a hazai üdítőitalok és gyümölcslevek átlagos cukor- és kalóriatartalma. Mára a cukorszegény produktumok aránya 23-ról 57 százalékra bővült az alkoholmentes italok kategóriáján belül az elmúlt tíz esztendőben. Míg 2010-ben az alkoholmentes italok 100 milliliterre vetített átlagos kalóriatartalma 40 kalória volt, ma már csupán 22,8.

2021/17 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 04. 27. 16:32

FOTÓ: SERGEI SUPINSKY, EUROPRESS/AFP

NAGYTOTÁL

A csernobili atomerőmű egyik volt dolgozója a tragédiára emlékeztető mécseseknél az ukrajnai Szlavuticsban.

Az atomerőmű katasztrófája után ide, az erőműtől körülbelül 50 kilométerre lévő észak-ukrajnai városba költöztettek át 25 ezer dolgozót a kiürített Pripjaty városból. Ukrajnában április 26-án emlékeztek meg a világ legsúlyosabb nukleáris balesetének 35. évfordulójáról.

6 | FIGYELŐ 2021/17

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 04. 27. 15:59

2021/17 FIGYELŐ | 7

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 04. 27. 15:59

| PUBLICISZTIKA |

A TERASZBOMBAd

Természetes dolog, hogy az elmúlt napok szenzációja volt a teraszok megnyitása. Egy éve annak, hogy nyomja a vállunkat a járvány terhe, amely lebénít sok vállalkozói lehetőséget, korlátozza az emberek mozgását. Miután az elmúlt hét végén valamit visszakaphattunk a normális életünkből, rá is irányult minden figyelem a zsúfolásig megtelt vendéglátó egységekre, pedig valószínűleg budapesti, azon belül is belvárosi „jelenségről” van szó.

Mindenesetre a közösségi oldalakat elárasztották az egyéni felelősséget firtató kommentek. Sokan azok közül is kritikusak voltak, akik egyik-másik menő helyről posztoltak… Eközben ellenzéki oldalról is több politikus ledobta a „teraszbombát”.

Akárhogyan is, most azért bolydult fel az ország, amit jó előre tudni lehetett: egy év után sokan éttermekbe és kocsmákba látogattak, nem pusztán múlatni az időt, hanem találkozni is egymással. Aki esetleg már elfelejtette volna, korábban azon hőbörögtünk, hogy túl sokan végzünk szabadidős tevékenységet – futás, bringázás, túrázás –, és mindkét esetben a közelség okozhatja a bajt.

Reméljük azonban, hogy nem jött el a világvége.

Nota bene: azok a nemzetgazdasági szegmensek – vendéglátás, turizmus – is megérezhettek vagy az előfoglalások alapján megérezhetnek már valamit a nyitásból, amelyeket azonnal padlóra küldött a „Covid-hatás”. Nem pusztán magyar sztoriról van szó, Európa más országaiban is napirenden van a nyitás. Ki bátrabban, ki lassabban fog hozzá. Mindez ugyanis az átoltottság arányától, az úgynevezett tömegimmunitás létrejöttétől függ. Mi, magyarok pedig minden jel szerint nagyjából a finisben vagyunk. Lapunk megjelenésekor az oltások száma négymillió körül alakulhat, s ha fennmarad ez az intenzitás, első európai országként dobhatjuk le a koronavírus béklyóját. S túl azon, hogy ki minek drukkol – józan ésszel persze mindenki annak, hogy bejöjjön a „nyitás politikája” –, a választópolgároknak láthatóan elegük van a bezártságból, az érintett piaci szereplőknek pedig a milliók felégetéséből.

A képlet nem túl bonyolult, és hetek óta ismertetett – a kormány részéről. Az átoltottság növekedésével, az oltási lendület folytatódásával lehet megnyitni a jelenleg még zárva lévő helyeket, további könnyítéseket adva, s a magyar gazdaság visszaállhat korábbi dinamikus és stabil növekedési pályájára. A végső hajrában pedig azért is lehetünk optimisták, mert az elmúlt egy évben sikerült kezelni a kialakult helyzetet, mégpedig úgy, hogy a kormánynak egyszerre kellett megbirkóznia a járvánnyal, mentenie az emberéleteket, valamint lehetőséget teremtenie a gazdaság újraindítására-újraindulására.

Bár sokan azzal vádolják a kabinetet, hogy orosz rulettezett, a vakcinacsatát már megnyerte. A teraszbomba hatástalanítása pedig nem tűnik annyira veszélyes kihívásnak.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

A kormánynak egyszerre kellett megbirkóznia a járvánnyal, mentenie az emberéleteket, valamint lehetőséget teremtenie a gazdaság újraindítására-újraindulására.

8 | FIGYELŐ 2021/17

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 04. 27. 16:00

INGATLANPIAC – KI AKARUNK SZABADULNI A VÁROSI NÉGY FAL KÖZÜL! Egyes balatoni és velencei-tavi helyszíneken 30-50 százalékkal is megugrottak a lakóingatlanok, a nyaralók és a telkek ¥WFN F UFSI­RNF JQ÷YYNMJ_ P­UJXY K÷P­SY F PTWQ¥YT_· NSY­_PJI­XJP Pº[JYPJ_R­S^JP­SY &_ ¥WFP Sº[JPJI­XJ W¥FI¥XZQ KTQ^YFY·IMFY ±L^ FPN RTXY PJWJX UNMJS­XWJ [FL^ TIFPºQYº_­XWJ FQPFQRFX Y· Pº_JQN NSLFYQFSY F_ SJR ¥WY MF RNJQ÷GG PºWÀQS­_ F RJLH­Q_TYY UNFHTS A legdrágább ingatlanok a tavaink körül

9·UFWYN YJQJUÀQ­XJP QFP·NSLFYQFSOFN NW¥SYN ­[ JQJON ­WIJPQ÷I­XJP X_¥RF

Lakóterület/telek

40 000

30 000

Ár

9TU M¥_ F 'FQFYTS I­QN UFWYO¥S

Balaton déli part Balaton északi part Velencei-tó Tisza-tó

1. Siófok, Ezüstpart

10 szobás luxusvilla 800/2 000 m2

WIJPQ÷I­X MNWIJY­XMJ_ YFWYT_· YJQJKTSX_¥R KJQKJI­X [FL^ RTGNQ FUUQNP¥HN·G·Q NSI±YTYY YJQJKTSM±[¥X

999 millió Ft

2. Balatonföldvár

0QFXX_NPZX UFWYN ÀIÀQ÷[NQQF 400/1 176 m2

20 000

800 millió Ft

3. Balatonlelle

Modern, hatalmas luxusház GJQX÷ RJIJSH­[JQ 1300/2 143 m2 670 millió Ft

10 000

Top 3 ház a Balaton északi partján

1. Monoszló 2016

2017

&ITYY ­[ . Ɠ... Pº_ºYY

2018

2019

2020

+TWW¥X .SLFYQFS HTR

2. Tihany

O ­U±Y­Xď K÷[¥WTXN QFP¥XTP

OX_JWď QZ]ZXM¥_ GTWTXUNSH­[JQ örökpanorámával

& [±_UFWYN ¥WZLW¥XMT_ MFXTSQ· ­WY­PSº[JPJI­XY Q¥YYZSP F K÷[¥WTXGFS F_ ¾O ­U±Y­Xď QFP¥XTP ¥YQFLTX S­L^_JYR­YJW¥WF YJW­S & MZX_TSM¥WTR PJWÀQJY Pº_ÀQ PJYY÷GJS P­YRNQQN· KJQJYYN PJYY÷GJS P­Y RNQQN·MT_ Pº_JQN YT[¥GGN M­Y PJWÀQJYGJS UJINL RNQQN·X ¥WFPPFQ YFQ¥QPT_ZSP YF[FX_¥S )J NRR¥W F K÷[¥WTX JL­X_­Y S­_[J NX RNQQN· KJQJYYN F_ ¥YQFLTX S­L^_JYR­YJW¥W F_ JQFI· ¾O QFP¥XTP JXJY­S .; 1 063 db ...

889 131 Ft/m2 2 367 db =; 1 121 655 Ft/m2 =...

102 db ..

823 101 Ft/m2 8 301 db 2 1 057 381 Ft/m 294 db 1 961 291 Ft/m2 =;. =.; 131 db 1 592 db .

803 466 Ft/m2 934 201 Ft/m2 156 db =..

1 671 132 Ft/m2 = 389 db 814 db 2 079 611 Ft/m2 821 328 Ft/m2 =;..

2 075 db 214 db 2 =.= =.

1 043 678 Ft/m 852 637 Ft/mv 243 db 8 040 db ;...

756 106 Ft/m2 1 116 543 Ft/m2 4 039 db =;...

1 046 983 Ft/m2 162 db ; .= 736 955 Ft/m2 143 db 140 db 2 2 034 268 Ft/m2 802 900 Ft/m 72 db 812 172 Ft/m2 == ;.

10 db 988 421 Ft/m2 ==..

355 db 43 db 1 884 617 Ft/m2 ==.

658 278 Ft/m2 ;.. ==...

UÀQ÷ QFP¥XX_¥R 766 db YQFLTX KFOQFLTX P±S¥QFYN ¥W 1 260 907 Ft/m2

Forrás: Otthon Centrum

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

'TWGNWYTP HMFYJFZ XY±QZXGFS MJPY¥W X_÷Q÷[JQ 1615/100 000 m2 1985 millió Ft

2021

275/2 800 m2

3.

1019 millió Ft

Balatonfüred központjában 3JRJXN P¾WNF RďJRQ­PN ZI[FWM¥_ 850/2 500 m2

800 millió Ft

9TU M¥_ F ;JQJSHJN Y· PºWS^­P­S

1. Kápolnásnyék

X_TG¥X UFXX_±[M¥_ wellnessközponttal 687/111 111 m2 285 millió Ft

2. Gárdony

1Z]ZXM¥_ X_TGF Y­QNPJWY RJIJSHJ 530/1 392 m2

3. Velence

220 millió Ft

6 lakásos „villapark” 600/800 m2

200 millió Ft

9TU M¥_ F 9NX_F Y· PºWS^­P­S

1. Abádszalók

[NQQ¥G·Q ¥QQ· Y·UFWYN ­UÀQJYJL^ÀYYJX F Y· Pº_JU­S Q­[÷ J_JW R2 JX X_NLJY G­WQJYN OTL¥[FQ MFO·PPFQ 880/1 607 m2

2. Tiszaörs

227 millió Ft

1T[FXYFS^F YZWNXYFX_¥QQ·[FQ 239/15 500 m2

120 millió Ft

3. Tiszafüred

& Pº_UTSYGFS ¾OX_JWď Y¥LFX X_NSYJX M¥_ YJQJPYJWÀQJY S­QPÀQ 274/0 m2

115 millió Ft

+TWW¥X .SLFYQFSGF_FW MZ

0

2021. 04. 27. 16:00

| CÍMLAPON |

KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY | Újranyithattak április utolsó hétvégéjén a pandémia miatt csaknem fél éve lakat alatt lévő vendéglátóhelyek teraszai, vendégben pedig nem volt hiány az éttermek és a kocsmák túlnyomó többségében. A következő lépésben, a négymilliomodik oltás beadása után a szállodák, a kulturális intézmények és a sportlétesítmények tárják ki kapuikat a védettségi igazolvánnyal rendelkezők előtt.

A NAGY VISSZATÉRÉS

10 | FIGYELŐ 2021/17

F_10-13-cimlapsztori.indd 10

2021. 04. 27. 16:13

FOTÓ: VÖRÖS SZILÁRD

| CÍMLAPON |

Rég nem tapasztalt fiesztahangulat lett úrrá Budapesten a teraszok nyitásának első napján; tömegek ettek-ittak a fővárosi vendéglátóhelyeken. Pesten a legnagyobb sokadalom az Erzsébet és a Madách tér környékén volt. Az Akvárium ezer négyzetméter körüli, több száz ember befogadására alkalmas teraszára például csak hosszas sorban állás után lehetett bejutni. De nem csak ott és a szomszédos Fröccsteraszon volt telt ház, még a szórakozóhelyeket körülölelő parkban is alig lehetett leülni. Külföldi turisták híján is tömve volt a VII. kerület felkapott „mulatókomplexuma”, a Gozsdu udvar, és a Király utcai villamosmegállónál lévő, a fiatalok körében közkedvelt „kocsmasoron” szintén emelkedett volt a hangulat. Szemfülesnek kellett lenni egy-egy szabad asztal megszerzéséért. Bár a nyári fesztiválokat idéző légkörben a főként gimnazista- és egyetemistakorúak közül senkit sem zavart, ha éppen álldogálva kellett elfogyasztania a következő italát. Némi zaklatott-

ságra legfeljebb az adhatott okot, hogy a záróra fél tízkor volt, hazaérni pedig – a kijárási tilalom módosítása után – tizenegyig kellett. Aki a budai oldalon igyekezett kihasználni az első „szabad” estét, annak sem volt könnyű dolga: a kiülős helyeiről híres Lövőház utcában szintén tumultus volt, bár nem akkora, mint a pesti belvárosban. A közösségi oldalakra feltöltött képek alapján a vidéki nagyvárosokban is rengeteg ember nyüzsgött a teraszokon, ugyanakkor a Balaton környékéről érkező beszámolók némileg szerényebb számú látogatóról szóltak. Ez minden bizonnyal annak tudható be, hogy ezen a hétvégén a szállodák még nem fogadhattak turistákat.

RÉGEN VÁRT PILLANAT

A teraszok azután nyithattak meg, hogy a koronavírus ellen – legalább egy adag vakcinával – beoltottak száma április 23án elérte a 3,5 milliót, a kormány ugyanis ehhez kötötte mű-

2021/17 FIGYELŐ | 11

F_10-13-cimlapsztori.indd 11

2021. 04. 27. 16:13

| CÍMLAPON |

MEGHOSSZABBODHAT A VESZÉLYHELYZET ködésük újraindulását. Sok politikus Facebook-bejegyzésben tudatta: ő is „teraszozott” a hét végén. Orbán Viktor miniszterelnök sörözött, Fürjes Balázs államtitkár Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármesterrel kávézott, a kormányszóvivő pedig szintén egy vendéglátóhely kerthelyiségéből bejelentkezve nevezte közös sikernek, hogy újra fogadhatnak vendégeket a teraszok. „A vendéglátósok már nagyon várták ezt a pillanatot, hozzánk hasonlóan. A kormány végig ott állt a szektor mellett, hiszen bértámogatást biztosítottunk annak érdekében, hogy minél több munkahely meg tudjon maradni” – mondta Szentkirályi Alexandra, megerősítve: ez a támogatási forma áprilisra és májusra is jár. A kormány emellett megkönnyítette a teraszok létesítését, és közterület-használati díjat sem kell utánuk fizetni az idén.

Ahogy kilátásba került a szabadtéri étel- és italfogyasztás lehetőségének az újraindulása, szinte minden vendéglő, fogadó, söröző, borozó, pub hírül adta közösségi oldalán az általa várva várt nyitást, egyúttal felhívta vendégei figyelmét arra, hogy noha az asztalnál nem kell maszkot viselni, a belső terekben, például a pulthoz vagy mosdóba menet kötelező. A vendéglátósok többségének a szemszögéből jól alakult hétvégéért sok köszönetnyilvánító poszt is megjelent a közösségi médiában. „Elmondhatatlanul jó volt megélni a nyitás első napját, viszontlátni törzsvendégeinket a telt házas teraszon” – fogalmazott a belvárosi Gerbeaud Café. Az ikonikus kávéházhoz hasonlóan az újpesti Megyeri Csárda is köszönetet mondott a náluk ebédelőknek. Mint írták: „Jó volt újra vendégeket látni a csárdában.” Kreatív megoldással rukkolt elő a nyitás alkalmából a Westend. A vendégek – a beltéri ételudvar helyettesítőjeként – a bevásárlóközpont „ételteraszain” fogyaszthatják el a pláza éttermeiben és kávézóiban vásárolt ételeket, italokat.

AGGODALMAK

A közösségi oldalakon ugyanakkor közszereplők és magánszemélyek közül egyaránt többen nehezményezték – tartva a járvány esetleges újbóli berobbanásától – a hétvégén, jellemzően Budapesten több helyütt is előforduló tömegjeleneteket, valamint a távolságtartás hiányát. Az az operatív törzs hétfői beszámolójából is kiderült, hogy a vendéglátóhelyek kerthelyiségeinek, teraszainak a megnyitásakor tömegesen jelentek meg az emberek a közterületeken, ám a rendőrség széles körű együttműködést tapasztalt a védelmi intézkedések betartásában, kirívó szabályszegés a tájékoztatás szerint nem történt. A

A koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályának az őszi ülésszak első ülésnapját követő tizenötödik napig történő meghosszabbítására tett javaslatot a kormány az Országgyűlésnek. A kabinet indoklása szerint az új vírusvariánsok Európa-szerte terjednek, Magyarországon is jelen vannak, ezért elengedhetetlen a fokozott védekezés. Az előterjesztés ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy ha az alaptörvényi feltételek már nem állnak fenn, hamarabb is megszüntethető a veszélyhelyzet.

többség tehát betartotta a regulákat, ahol pedig szükség volt rá, ott a rendőrök elsősorban figyelmeztették a szabályszegőket – közölte Kiss Róbert, a járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának a vezetőhelyettese, fontosnak nevezve, hogy az emberek továbbra is betartsák a védelmi előírásokat.

Mivel a tumultuózus epizódokról készült fotókon többnyire fiatalokat lehetett látni, adódik a kérdés, nem veszélyezteti-e a május 3-án, hétfőn kezdődő érettségi vizsgák biztonságos lebonyolítását, ha a diákok ilyen helyekre látogatnak. A téma súlyát jelzi, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is kitért rá a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol azt mondta: ő is látta a terasznyitásról készült képeket, de reméli, az érettségizőkben van annyi felelősség, hogy elkerülik az ilyen rendezvényeket, tömegjeleneteket, mert az az érdekük, hogy részt tudjanak venni az írásbeli vizsgákon.

MEGVISELT SZEKTOR

„Volt, ahol frenetikusan alakult a hangulat, ám némely helyen – ilyen például a Balaton környéke – szerényebb keresletről számoltak be a vendéglátós kollégák” – vázolta a terasznyitás első napjainak a tapasztalatait a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) az elnöke. Kovács László a Figyelőnek arról beszélt, hogy láthatóan az emberek még nem keltek útra távolabbi célpontok felé, egyelőre kicsit óvatosabbak, a budapestieknek pedig „első próbálkozásra” elég volt az, hogy kimentek jól bejáratott helyeikre. Szerinte egy megfontolt, megalapozott előkészítő munka eredménye, hogy szabadtéren megnyílhattak a vendégterek. „Arra pedig bizonyosan lehetett számítani, hogy a legtöbben euforikus hangulatban lesznek, és az első adandó alkalommal élnek a terasznyitás adta lehetőséggel” – mondta az ipartestületi vezető, aki felhívta a figyelmet: a vendégeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a vírusveszély nem múlt el, csak bizonyos könnyítések történtek meg.

Hozzátette: azért, hogy ezek a teljes nyitás felé haladjanak, a látogatók is felelősséggel tartoznak – maguk, a barátaik és a

Azért, hogy a teljes nyitás felé haladjunk, a látogatók is felelősséggel tartoznak – maguk, a barátaik és a többi vendég felé is.

12 | FIGYELŐ 2021/17

F_10-13-cimlapsztori.indd 12

2021. 04. 27. 16:13

| CÍMLAPON |

többi vendég felé is –, így tartani kell a távolságot, a kontaktusokat minimalizálni szükséges, folyamatosan fertőtleníteni, a maszkot pedig használni kell. A vendéglátósok megtették – folytatta –, amit a szabályok megköveteltek, sőt annál többet is; elemi érdekük a biztonságos üzemelés, hogy ne kelljen rövid időn belül újra bezárniuk.

A pandémia miatt az elmúlt hónapokban hibernált állapotban lévő vendéglátói szektort jellemezve Kovács László egy iszonyúan megviselt, a külvilág által érzékeltnél is jobban kivérzett, a tartalékait teljesen felélt ágazatról beszélt, jelezve, hogy az elvitelre való főzést és kiszállítást csak kevesen tudták rentábilisan megoldani. Az alkalmazottak ismételt munkába állítása is többeknek okozott komoly fejtörést, a szektorból ugyanis sokan voltak kénytelenek elmenni dolgozni például a szintén munkaerőhiánnyal küzdő építőiparba, amely az éttermi kisegítő munkaerő frontján a legnagyobb konkurenciának számít. „Ha a mosogatóink elmennek egy építkezésre segédmunkásnak, azt tapasztalják, hogy ott sokkal könnyebben kifizetik a bérigényüket, ráadásul szabaddá válnak az estéik, a hétvégéik és az ünnepeik is” – magyarázta a gondokat az MVI elnöke, megemlítve a problémák között a külföld elszívóerejét is. Közölte ugyanakkor: a jövőt illetően a vendéglátósok optimisták, remélik, hogy az átoltottság egyre szélesebb körű lesz. „Csak ebben bízhatunk, semmi másban” – jelentette ki a szakember.

A munkaerővel kapcsolatos gondokra mutatott rá a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének az elnöke is. Flesch Tamás a témában kiadott közleményben kifejtette: pontos adataik ugyan nincsenek, de a koronavírus-járvány előtt a vendéglátásban dolgozó mintegy kétszázezer ember közül még óvatos becslések szerint is 70-80 ezren, de akár százezren is elveszíthették az állásukat. A szállodaiparban pedig nagyjából a pandémia előtti létszám fele maradhatott meg. Nagy kérdés – tette hozzá –, hogy az elbocsátottak közül mennyien hajlandók visszatérni, hiszen a legutóbbi zárás elrendelése óta is eltelt közel fél év; nyilván a legtöbben már máshol helyezkedtek el.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel több mint tizenöt éve foglalkozó, magyar tulajdonú Work Force Kft. operációs igazgatója ezzel kapcsolatban arra az aspektusra hívta fel a figyelmet, hogy a jól haladó hazai oltási programnak köszönhetően egyre többen kapják meg a vakcinát a vendéglátásban, idegenforgalomban dolgozók közül. Czellecz Zoltán elképzelhetőnek tartja, hogy ha az oltásokkal gyengébben álló európai országokban is kinyithatnak az éttermek, hotelek, sok vállalkozás megfontolja majd, hogy külföldről, így Magyarországról hozzon védettséggel felvértezett munkatársakat. Ez tovább nehezítheti például a nyitásra készülő hazai szállodák helyzetét, hiszen nem csupán nehezebb lesz kollégákat találni, hanem a nemzetközi verseny miatt valószínűleg a költségek is jóval nagyobbak lesznek. A szakember úgy véli, érdemes elgondolkodniuk a vendéglátásban, turizmusban tevékenykedő cégeknek azon, hogy a várható munkaerőhiányt alternatív foglalkoztatási formákkal kezeljék. Szóba jöhet a munkaerő-kölcsönzés, a diákmunka vagy akár az egyszerűsített foglalkoztatás is.

NÉGYMILLIÓ BEOLTOTT

igazolvány is fontos szerepet kap majd. A kormányzati tájékoztatóban ezzel kapcsolatban emlékeztettek: az újraindításról szóló konzultációt kitöltők 65 százaléka támogatta, hogy a védettek felmentést kapjanak bizonyos korlátozások alól. A kabinet négymillió fő beoltásának az eléréséhez kötötte a fokozatos újraindítás következő lépését, a szabályok pedig akár már lapunk megjelenésekor vagy röviddel azután hatályba léphetnek. Lapzártánkkor, kedden ugyanis már megközelítette a 3,7 milliót azok száma, akik valamely vakcinából legalább az első dózist megkapták.

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a négymilliomodik védőoltás első adagjának a beadását követő napon a kijárási tilalom 23 óra helyett éjfélkor kezdődik, az üzletekben pedig este 11-ig lehet majd vásárolni. Akiknek van

SEGÍTSÉG LIBANONNAK Folytatja a járvánnyal összefüggő nemzetközi segítségnyújtását a kormány. A Magyar Közlönyben közzétett határozat szerint a kabinet húsz lélegeztetőgépet és húszezer KN95-ös védőmaszkot adományozott a libanoni egészségügyi tárcának. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalos bejrúti látogatása előtt a közösségi oldalán megjelent videóban azt mondta: a világjárvány elleni küzdelem nagyon nehéz helyzetbe hozott sok országot, különösen azokat, amelyeknek amúgy is különböző nehézségekkel kell szembenézniük. „Ilyenek a Közel-Kelet államai is, például Libanon” – mutatott rá.

védettségi igazolványuk, azok – szintén 11-ig – a vendéglátóhelyek belső terében is tartózkodhatnak, maszk nélkül, mehetnek szállodába, és ezekre a helyekre magukkal vihetik a gyermekeiket is.

A tavaly novemberben bezárt szabadidős létesítményeket – köztük az állatkerteket, a vadasparkokat, a múzeumokat, a színházakat, a mozikat és a könyvtárakat – szintén újra látogathatják azok, akik megkapták a vírus elleni vakcina első dózisának a beadása után kiállított plasztikkártyát. Edző- és fitneszterembe, uszodába és más sportlétesítményekbe is csak ők, valamint a versenyszerűen sportoló 18 év alattiak mehetnek. A védettek és a felügyeletük alatt álló kiskorúak 23 óráig sportrendezvényeken ugyancsak részt vehetnek, s nem kell maszkot viselniük, ahogyan a kulturális eseményeken sem. A védettségi igazolvány ellenőrzése a helyiségüzemeltetők vagy a szolgáltatásnyújtók feladata. Ha ennek nem tesznek eleget, százezer és egymillió forint közötti bírsággal vagy akár egyéves bezárással is sújthatók. A magán- és családi rendezvények esetében fennmaradnak a novemberben elrendelt korlátozások, s továbbra is kötelező a maszkhasználat közterületen, a tömegközlekedési eszközökön és a boltokban.

HELMECZI ZOLTÁN

A dinamikusan haladó, immár az online időpontfoglalást is lehetővé tevő magyar oltási programnak köszönhetően az újranyitás is gyorsan folytatódhat, s ebben már a védettségi 2021/17 FIGYELŐ | 13

F_10-13-cimlapsztori.indd 13

2021. 04. 27. 16:13

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOLYTATÓDIK A BRINGAPARKPROGRAM

Az állam 2020 előtt soha nem támogatott olyan kerékpáros attrakciókat, mint a bringaparkok megépítése. Tavaly több pilotprojekt is indult, a 400 milliós keretre 600 milliós pályázati igény érkezett. Országosan végül 23 pálya nyert támogatást, ezek építése most tavasszal befejeződik. A bringaparkok a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (Maketusz) koordinálásával valósulhatnak meg. Az Aktív Magyarország program legkésőbb 2022 tavaszáig több mint 1,1 milliárd forintból 39 bringa- és görpark építését irányozza elő. Országszerte 36 településen valósulnak meg ilyen létesítmények, a legkülönbözőbb pályatípusokkal.

PUMPAPÁLYÁK

A Révész Máriusz fideszes képviselő vezette Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda 50 százalékos önrész mellett az idén 558 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt ilyen ob-

jektumok építésére. Az összegeket bringaparkok környezetében kiépülő, felújítandó infrastruktúrára is fordíthatják a jelentkezők. A projekt lebonyolítója az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ. A támogatásra minden olyan önkormányzat, önkormányzati szerv, nemzetipark-igazgatóság, erdészeti szervezet, sportegyesület, natúrpark, egyházi és egyéb civil, gazdasági szervezet jelentkezhetett, amely többek között vállalta, hogy a beruházását legkésőbb 2022. március 31-ig megvalósítja. A program szakmai része a következő: a pályázók single trailek (egy nyomvonalas, földutas pályák), pump trackek (egyensúlyérzéket fejlesztő ügyességi, ún. pumpapályák) és kifejezetten az extrém sportok szerelmeseinek szánt BMX-, trial-, dirt/freeride pályák, valamint görparkok létesítését vállalták.

LENDÜLETBEN

Az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ a múlt évről Lendületben címmel készített eredmény-összefoglalót.

A kormánybiztosi iroda tavaly elindította a Kerékpározás éve programsorozatot, a közlekedésbiztonság növelé-

sét elősegítő projekteket, folytatódott a kisvasútfejlesztési és a Téry Ödön turistaház-fejlesztési program is, kezdetét vette a nyaralóhajózás. Soha annyi kerékpárutat nem adtak át, mint 2020-ban: 150 km hosszban épült bringás infrastruktúra. A Tisza-tó ma már körbekerekezhető, nagy a forgalom a budapest–szentendrei kerékpárúton, átadták a Debrecen és Nagyvárad közötti út egyik szakaszát, de megvalósult többek között a Tószeg– Szolnok-, Tata–Agostyán-, Ságvár–Som-, Eger–Egerszalók-etap is. Folytatódott a Balatoni bringakör renoválása, ebből 68,3 km újult meg. A Budapest–Balatonviszonylatban is megkezdődtek a munkálatok: a főváros és Etyek között épül a kerékpáros úti kapcsolat, hamarosan elindulhat az Etyek–Velence-, Székesfehérvár–Balatonakarattya-kerékpárút megvalósítása is. A remények szerint 2022 végéig befejeződhet a Budapest– Balaton-bringaút megépítése. Elindult az e-bike-támogatási program, valamint 13 ezer diák részvételével megszervezték a vándortáborokat.

PT

FOTÓ: GETTY IMAGES

PÁLYÁZATOK | Az Aktív Magyarország program 2021-es kiírásai már megjelentek. Az idén több mint 1,1 milliárd forint jut bringaés görparkok, a megfelelő pályák – pump track, BMX cross, trial, dirt, single trail, BMX freestyle – építésére.

14 | FIGYELŐ 2021/17

F_14_Bringaparkok.indd 14

2021. 04. 27. 16:03

F_15_szabo_hirdetes.indd 15 Testimonial_celeb_sajto-200x292.indd 1

2021. 04. 27.

19. 14:08 10:31

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ERŐTELJES GDP-NÖVEKEDÉS JÖHET Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője múlt heti online sajtótájékoztatóján ismertette: az idén erőteljesen, 6,6 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP), a harmadik negyedévben már elérheti a járvány előtti szintet. A pénzintézet szakemberei januári prognózisukban még 6,8 százalékos bővülést vártak erre az esztendőre.

Az elemző kifejtette: az ipar és az építőipar lesz a két húzóerő. Ezek az ágazatok 4 százalékponttal növelik meg az idei GDP-t, ám a többi szektor teljesítménye még nem éri el a pandémia előtti értéket. Szerinte az ipar 16,4, az építőipar 13,0 százalékkal erősödhet 2021-ben.

a tavalyi 3,3 után. Az inflációs kockázatok miatt nem tartják kizártnak, hogy ez év második felében a jegybank kamatot emel. Jövőre 6,7 százalékkal gyarapodhat a gazdaság, azután 4,4-del. Az árdrágulás 2022-ben 3,4, 2023-ban 3,2 százalékos lehet.

Az iparban az első negyedévi enyhe bővülést követően a második három hónapot tekintve jelentős felpattanást várnak.

A bázishatás miatt áprilisban 65-70 százalékkal is megugorhatott az ipari termelés – mondta Suppan Gergely. Az építőipar március–áprilisban szintén meglódulhatott, a szerződésállományok kedvezően alakulnak, felfutnak a lakásfelújítások, beindulnak a lakásépítések az állami és az uniós fejlesztésekkel együtt.

A szakember kitért arra, hogy az inflációhoz az üzemanyagok és a dohányáruk csaknem 3 százalékpontot adnak hozzá április–májusban, emiatt átmenetileg 5 százalék fölé emelkedhet a mutató. Jelentős felfelé mutató kockázatnak nevezte az olaj drágulását, az acél- és rézárak növekedését, valamint számos más

FOTÓ: GETTY IMAGES

ELŐREJELZÉS | Az elmúlt héten két nagybank is közzétette legfrissebb makrogazdasági prognózisát. Mindkét pénzintézet elemzői szerint ez év második felében felpattanásra, robusztus növekedésre lehet számítani.

IPARI FELPATTANÁS

A Takarékbank elemzési központjának a legfrissebb előrejelzése alapján az átlagos infláció az idén 3,9-4 százalékos lehet

16 | FIGYELŐ 2021/17

F_16-17_Takbank.indd 16

2021. 04. 27. 16:19

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

egyedi ársokkot, köztük a takarmány-, illetve terménydrágulást.

MÉRSÉKLŐDŐ MUNKANÉLKÜLISÉG

A kiskereskedelem megtorpanása, a márciusi esés után a negyedik hónapban térhetett vissza a növekedés. A csökkenést csak részben ellensúlyozhatja az internetes kereskedelem élénkülése – jegyezte meg az elemző. Az ágazat az év közepétől nyerheti vissza a lendületét, az idei GDP-hez azonban érdemben nem tud hozzátenni. A vendéglátás ebben az esztendőben részben magához térhet, a teraszok nyitása, a fokozatos enyhítések gyorsíthatják a helyreállást.

A munkanélküliségi ráta 2021 első felében – részben szezonális hatások miatt – 4,5 százalék felett maradhat, a második fél évben viszont gyorsan csökkenhet. Tavaly átlagosan 4,1 százalékos volt az arány, ez az idén 3,9 százalékra mérséklődhet.

Az államadósság-ráta a gyengülő finanszírozási igény, az előfinanszírozás, valamint az érdemben megugró nominális növekedés hatására ez évtől ismét csökkenő pályára állhat. Tavaly az államadósság a GDP 80,4 százalékára emelkedett, 2021-ben 77,2 százalékra, 2022ben 73 közelébe süllyedhet. Suppan Gergely szerint az uniós átlagnál jobban áll

a magyar adósságráta, a dél-európai országokéval pedig össze sem lehet hasonlítani. Kedvezőnek nevezte a tartozás finanszírozási szerkezetét, főként a lakossági megtakarítások jelentős szintje miatt, továbbá az alacsony, 20 százalék alatti devizaarány okán.

Tavaly nyár óta az euró gyakorlatilag a 360 plusz-mínusz 5 forintos sávban tartózkodik, kisebb-nagyobb volatilitással, és a világgazdasági helyreállás első jeleinek a felbukkanásáig a kivárás és az oldalazás lehet az irány.

SZCENÁRIÓK

A Takarékbank elemzői több forgatókönyvet is felvázoltak. Ezek abban térnek el egymástól, hogy a korábbi növekedéshez mikor térhet vissza a magyar gazdaság. Az alapforgatókönyv szerint ez már a harmadik negyedévben megtörténik, a legrosszabb verzió alapján viszont csak 2022 elején.

A Raiffeisen Bank szakemberei is a múlt héten tették közzé előrejelzésüket, amely szerint az idén hazánkban 5 százalékot érhet el a gazdasági bővülés. Az idei első negyedévben a teljesítmény még negatív lehetett, de a másodikban már két számjegyű GDP-gyarapodás következhet be – ismertette Török Zoltán vezető elemző a legfrissebb prognózist a pénzintézet online sajtótájékoztatóján. Úgy véli, a keleti vakcináknak is köszönhetően április–júniusban már majdnem teljes nyitással lehet számolni, a vírus új mutánsainak a megjelenése ugyanakkor veszélyeztetheti ezt a szcenáriót.

Jövőre tovább gyorsulhat a növekedés, éves szinten 5,5 százalékot érhet el, mivel a turizmus kilábalási folyamata elhúzódhat, továbbá az uniós alapok gyors ütemű felhasználása is fűti majd a gazdaságot.

A Raiffeisen elemzői szerint Magyarországon a második negyedév a gazdaság újranyitásának a jegyében telik. Nem megalapozatlan azt gondolni, hogy a nyarat már a korlátozások szinte teljes feloldása mellett kezdjük el. Az infláció már elkezdett gyorsulni, márciusban 3,7 százalékos volt, ez most elsősorban az adminisztratív intézkedések (a dohány jövedéki adójának emelése) és az üzem-

anyagárak drágulásának a következménye. Az infláció előrejelzésük szerint április–májusban 5 százalék körül alakul, az év egészében pedig 4,1 százalékos lesz, jövőre pedig 3,4 körüli szintre mérséklődik.

ÁLLAMADÓSSÁG ÉS HIÁNY

A GDP-hez mért államháztartási hiány még nagy marad, az idén várhatóan 8 százalék közelében alakul, jövőre pedig 5 százalék felett lehet. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya ugyanakkor kicsivel a múlt év végi 80 százalék fölött tetőzhet, ezt követően a kedvező gazdasági folyamatok hatására újra csökkenő pályára állhat.

Török Zoltán megjegyezte: a hiányszint megemelkedése és az államadósság növekedése miatt semmiféle retorzió nem várható sem a hitelminősítőktől, sem az Európai Uniótól, a járványhelyzetben „ez egy teljesen elfogadott gazdaságpolitikai irányzat”.

A gazdaságot a fiskális politika mellett a növekedéspárti monetáris politika is támogatja. Az infláció ugyan nő, de ez egyelőre nem veszélyezteti a jegybank ösztönző hozzáállását. A Raiffeisen vezető elemzője azzal számol, hogy nem lesz szükség a kamatszint megemelésére, de azt is hozzáfűzte: a piac Magyarországon és több régiós államban már beárazta a kamatnövelést.

Az MNB mindazonáltal azt kommunikálja, „egyértelmű szándéka megakadályozni, hogy a jelenlegi bizonytalan környezet az infláció tartós növekedését okozza”.

Elemzésük alapján az árdrágulás 2021ben hullámvasúton lesz, és a második negyed után a negyedik negyedévben is közel kerülhetünk az 5 százalékos szinthez. Ugyanakkor várakozásuk szerint az adószűrt maginfláció az idén a 3 százalékos szint körül ingadozik majd.

Nemzeti fizetőeszközünk pályájáról Török Zoltán elmondta: az euró árfolyama egyre kisebb kilengéseket követően ez év végére 350 forint körül alakulhat.

TÓTH BALÁZS

2021/17 FIGYELŐ | 17

F_16-17_Takbank.indd 17

2021. 04. 27. 16:19

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

TEMPLOMFELÚJÍTÁSI PROGRAM ÉS PÁPALÁTOGATÁS SOLTÉSZ MIKLÓS | A Magyar templomfelújítási programban 1400 hazai és 400 határon túli templom újulhat meg állami forrásból – mondta lapunknak a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kapcsán elmondta: a pápák ezeken az eseményeken nem feltétlenül szoktak részt venni. Ferenc pápa sem volt ott az előzőn, Budapestre viszont ellátogat.

„Mi természetesnek vesszük, hogy támogatjuk a templomok felújításait. Ezzel erősítjük a hitéletet, renováljuk az idegenforgalmi látványosságainkat és környezetüket, s az sem lebecsülendő, hogy a program nagyon sok embernek ad munkát. Az egyszerű segédmunkásoktól a kivitelező vállalkozókon keresztül a mérnökökig több ezren dolgoznak templomaink felújításán” – fejtette ki Soltész Miklós. Az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta: a munkások sokszor Borsodból vagy a Nyírségből járnak dolgozni akár a lakóhelyüktől távolabbi megyékbe, akár Budapestre. „Gyakran elbeszélgetek velük: büszkék arra, hogy dolgoznak, munkából tartják el a családjukat, és természetesen a megújuló templomokat is a magukénak érzik” – tette hozzá.

EZERNYOLCSZÁZ MEGÚJULÓ TEMPLOM

A Magyar templomfelújítási programban 1400 hazai és 400 határon túli templom renoválása valósul meg. Ezek között vannak budapesti és városi épületek, de a legtöbb felújítás a falvakban történik. „Persze falu és falu között is van különbség, hiszen például a váli Hétfájdalmú szűz templom olyan hatalmas épület, hogy nem lehet egy ütemben renoválni. A mostani forrásból egy-egy létesítményre átlagosan 15 milliós támogatást nyújtunk, összesen 25,8 milliárd forintos kerettel” – jelentette

ki Soltész Miklós. Hangsúlyozta: ez tisztán magyar költségvetési forrás, az unió ilyen célra nem biztosít támogatást. „Ez egy jó befektetés, mindenki jól jár vele.

Megszépülnek a templomaink, a településeink, segítjük egyházi közösségeink életét. Ugyanakkor ez az összeg a különféle adókon keresztül visszaáramlik a költségvetésbe” – tette hozzá. A program elsősorban a templomok, kápolnák, istentiszteleti helyek felújítását, bővítését szolgálja. A támogatási kérelmek jelentős része külső felújításra érkezett, az elbírálásnál is előnyt élveztek a templomok külső renoválására és állagmegóvására vonatkozó igények. A programban kisebb mértékben beltéri, illetve egyéb felújításokat is fedez a kormányzat. A forrás el-

nyeréséhez nem volt szükség önerő meglétére, de számos esetben, ahol a beruházás összege meghaladja az állami dotációt, az egyházak is hozzájárulnak a költségekhez – akár egyházmegyei, egyházkerületi, akár plébániai, egyházközségi, gyülekezeti szinten.

Több településen az önkormányzatok is kiegészítik a támogatásokat. „A templom mindenhol a központban van, a település dísze is egyben, amelynek a környezete is közösségi tér. A nem vallásos emberek is büszkék szülőhelyük templomára. Keresztelő, esküvő, temetés, egyéb alkalmak kapcsán ők is megfordulnak benne, ezért is fontos a rendbetételük” – magyarázta az államtitkár. Kitért arra is, hogy a nagyobb templomok – az esztergomi bazilika, a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, az óbudai zsinagóga, a pécsi székesegyház, az egri bazilika, a debreceni nagytemplom – jóval költségesebb felújítása külön projektben,

NYOLCVANÖT SZÁZALÉKOS ÁLLAMI ISKOLAFENNTARTÁS Soltész Miklóst megkérdeztük az egyházi iskolák számának a növekedéséről is. „1948-ig – a kommunista egyházüldözés megkezdéséig – a köznevelésben az oktatási intézmények 60 százaléka egyházi fenntartású volt. 1990-re ez az arány jóval egy százalék alá csökkent: összesen 2800 gyerek járt egyházi, felekezeti fenntartású iskolába” – mondta. Mint folytatta, 2010-re az arányszám felment 6,4 százalékra; ekkor 112 ezer gyerek járt egyházi tanintézménybe; ezek fele volt a magyar katolikus egyházhoz tartozó iskola. A 2020/21-es tanévben a ráta 15,2 százalékra nőtt, ez 240 ezer főt jelent. Még mindig 85 százalék az állami fenntartású intézmények aránya, tehát – az ellenzéki riogatások ellenére – egyáltalán nincs szó arról, hogy az egyházak „elfoglalnák” az iskolákat.

18 | FIGYELŐ 2021/17

F_18-19_Soltesz-interju.indd 18

2021. 04. 26. 15:37

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

több lépcsőben valósul meg. 2010 óta a kormány támogatásával több mint 3000 templom újult meg és 130 épült hazánkban, valamint a Kárpát-medence magyarok lakta területein. A mostani program ennek a munkának a folytatása.

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

PÁPALÁTOGATÁS SZEPTEMBERBEN

„Az előző Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 2016-ban, a Fülöp-szigeteki Cebuban rendezték. A záró szentmise végén Ferenc pápa videóüzenetben jelentkezett; ekkor jelentette be, hogy a következőt Budapest rendezi. Rögtön felmerült, hogy az egy héten át tartó világkongreszszust az ökumené jegyében kell megtartani. Kelet-Közép-Európában ugyanis sokszínűen éljük meg a kereszténységet, itt élnek velünk az ortodox és a protestáns testvéreink is. A kereszténység egysége nagyon fontos, hiszen a meglévő különbségekkel együtt a lényeget tekintve valójában ugyanazt valljuk” – mondta Soltész Miklós. Szerinte biztos, hogy ez az üzenet – a Magyarországról szóló más pozitív hírekkel együtt – eljutott a szentatyához is, hiszen ezeken a világkongresszusokon nem feltétlenül szokott részt venni a pápa. Például Cebuban és azt megelőzően Dublinban sem volt ott, viszont Budapestre eljön. „Bízunk abban, hogy a járvány addigra visszaszorul, és az átoltottság mértéke már lehetővé teszi, hogy minél

több látogató juthasson el fővárosunkba – tette hozzá. – A világkongresszus régiós ünnep is lehet – lengyelekkel, horvátokkal, szlovénekkel, szlovákokkal, csehekkel, magyarokkal –, amit azzal is elősegítünk, hogy a hazánkban élő nemzeti-

JÓ HELYZETBEN A NEMZETISÉGEK Tíz év alatt ötszörösére nőtt a hazai nemzetiségek támogatása – jelentette ki az államtitkár. Emlékeztetett: 2010-ben 12 iskola működött nemzetiségi fenntartásban, most 96. Sorra újulnak meg az intézmények, a kisebbségi önkormányzatokat is támogatja a kormány. Mindemellett épületeik renoválására külön keret áll rendelkezésre, és a nemzetiségi civil szervezetek is pályázhatnak állami forrásokért. „Évente több ezer igényt támogatunk” – fűzte hozzá Soltész Miklós. Kiemelte a minoritási pedagógusképzés fontosságát – külön pótlékot kapnak a nemzetiségi iskolákban tanító tanárok, és létrehozták a felsőoktatásban nemzetiségi nyelvet tanuló diákok ösztöndíjprogramját is. A támogatásnak a dotáció „letanítása” a feltétele: tanárként minimum annyi időt kell tanítania a forrást igénybe vevő hallgatónak, ameddig abban részesült.

ségek külön is megjelennek majd a kapcsolódó rendezvényeken, például a Nemzeti Színházban – kifejezetten keresztény darabok színrevitelével –, a nemzetiségi színházi találkozón.”

Szavai szerint a kongresszus a katolikus egyház egyik legjelentősebb világeseménye, amelyre minden kontinensről érkeznek egyházi vezetők, neves teológusok, a tudomány és a kultúra elismert képviselői. Az előadások, koncertek, tudományos tanácskozások a nem katolikusok felé is nyitottak, de ezek mellett természetesen hitéleti programok is lesznek: elsőáldozás több ezer gyereknek, mindennap tanúságtételek nemzetközi előadókkal a Hungexpón, szentmisék a Kossuth téren és a Hősök terén, körmenet, továbbá a budapesti plébániák külön programokkal is készülnek a szeptember 5–12-én zajló eseményre.

A kormányzat anyagilag is jelentősen hozzájárult a szervezéshez és a rendezéshez, az előkészületek folyamán több mint 30 fővárosi templom és közösségi ház újult meg. Az államtitkár felhívta a figyelmet: az ország, illetve Budapest 2010-től kezdődő szisztematikus fejlesztésének is elismerése az, hogy ilyen meghatározó események jönnek hazánkba. Úgy véli, nem véletlen, hogy Magyarországot egyre szívesebben választják különböző rangos nemzetközi programok helyszínéül.

PINDROCH TAMÁS 2021/17 FIGYELŐ | 19

F_18-19_Soltesz-interju.indd 19

2021. 04. 26. 15:37

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KIFUTÓ PROJEKTEK | Több mint 157 milliárd forintos állami forrásból a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közel 590 kilométernyi útszakaszt tehet rendbe 2022-ig – tudtuk meg az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM).d

Az elmúlt évtizedben több mint 6000 kilométernyi útszakasz rendbetétele valósult meg, az elvégzett beruházások összértéke 755 milliárd forint volt – közölte megkeresésünkre az ITM. A 2010 előtt felhalmozott karbantartási lemaradás ledolgozása máig rengeteg feladatot jelent; a kormány több útfelújítási projektben támogatja a fokozatos előrehaladást. A teljes egészében hazai forrásból finanszírozott Komplex útfelújítási programban 2016 óta mintegy 1500 kilométeren zajlottak beavatkozások. A központi büdzsé fedezi a Magyar falu programban megvalósuló kistelepülési útrekonstrukciók költségeit is. Uniós társfinanszírozással kizárólag a Terület- és településfejlesztési operatív programban folynak korszerűsítések.

Az ITM 2020 végén írta alá a közútfelújítási projekt végrehajtásához szükséges támogatási szerződést az országos közútkezelővel. A kormány több mint 157 milliárd forintot biztosít a Magyar Közút Nonprofit Zrt. számára közel 590 kilométernyi szakasz rendbetételéhez 2022-ig.

tonságosabbá az autózást, a buszozást. Ha a további előkészületek a tervezett tempóban haladnak, az idei beruházások összértéke akár meg is haladhatja a 300 milliárd forintot. A kivitelezők egy hónapja láthattak neki a nagyobb léptékű útfelújítási munkáknak, az elsőként rendbe tett etapokat hamarosan újra birtokba vehetik az autósok. Jelenleg országszerte kö-

zel 150 munkaterületen 55 milliárd forint értékű invesztíció zajlik a közlekedők kényelme és biztonsága érdekében, összesen 342 kilométeren. A rekonstrukciós programok elsősorban az alsóbbrendű úthálózatot érintik. Alapvető céljuk a vidéki életminőség, a kistelepülések megközelíthetőségének a javítása. A legrégebben elkészült és a legforgalmasabb autópálya-szakaszokon az elmúlt években a fokozott elhasználódás jeleit lehetett tapasztalni. A kormány ezért 2018 óta hazai forrásból támogatta a legnagyobb terhelésnek kitett sztrádák felújítását. Az M1-es és az M7-es autópályán tavalyig összesen mintegy 33 milliárd forintból történtek korszerűsítések több mint 110 pályakilométeren.

NÉGYSÁVOSON GYORSABB

Az ez év márciusában indult rekonstrukciók közül a leghosszabb egybefüggő szakaszon a Nyírtura–Nyíradony összekötő út újul meg mintegy 9,5 kilométeren. Közel 2,5 milliárdos árával a legnagyobb ér-

FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS, MTI

SZÁZMILLIÁRDOS ÚTFELÚJÍTÁSOK

EZER KM RENDBE TETT ÚT

Az idén kezdődik a Magyar falu program következő része. A csaknem 250 projekt összesen több mint 550 kilométeren teszi lehetővé kistelepülési utak rendbetételét, mintegy 90 milliárd forint értékben. 2021ben a kivitelezők közel 300 kilométeren érhetnek a hazai költségvetés terhére megvalósuló munkálatok végére, 42 milliárdból.

A tavasszal tömegesen megindult útfelújítások az év végéig összesen több mint ezer kilométeren tehetik kényelmesebbé és bizA KÖRÖS-HÍD ÉPÍTÉSE KUNSZENTMÁRTONNÁL, 2018-BAN. A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN IS FOLYTATÓDIK A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE

20 | FIGYELŐ 2021/17

F_20-21_utfelujitasi_prog.indd 20

2021. 04. 26. 15:38

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: KRIZSÁN CSABA, MTI

PIHENŐHELY AZ M85-ÖS GYORSFORGALMI ÚTON CSORNA ÉS KAPUVÁR KÖZÖTT. A CÉL, HOGY AZ ORSZÁG BÁRMELY TELEPÜLÉSÉRŐL 30 PERCEN BELÜL ELÉRHETŐ LEGYEN EGY NÉGYSÁVOS SZAKASZ

tékű beruházás a Nyúl–Ménfőcsanak mellékút komplex fejlesztése, amely teljes csapadékvíz-rendezést is tartalmaz. A domboldalról rendszeresen lezúduló vizeket egy zárt csatornán keresztül vezetik be egy élő vízfolyásba. Az 1-es főút budaörsi szakaszán hét buszöblöt újítanak fel, a megállók a jelenlegi térköves helyett jóval nagyobb teherbírású bazaltburkolatot kapnak. A kiemelt társadalmi igényeken alapuló közútfelújítási program első két évében a leghosszabb egybefüggő etapként a kecskemét–dunaföldvári összeköttetés burkolata újul meg összesen közel 46 kilométeren, ebből már az idén elkészül három cso-

mópont körforgalommá alakítása az 52-es főúton. A 2021-ben befejeződő projektek dobogósai a Törökszentmiklós–Mezőberény (20,2 km), a Derekegyház–Székkutas (19,7) és a Gyöngyös–Eger (15,1) kapcsolat egyes szakaszai. Jövőre zajárnyékoló fal is épül az M0-s autóút mellett Pécel térségében, fél kilométeren.

A kormány célja, hogy az ország bármely településéről 30 percen belül elérhető legyen egy négysávos szakasz, megtörténjen a megyei jogú városok gyorsforgalmi bekötése és az autópályák elvezetése az országhatárokig. Az idén elkészülő legjelentősebb közúti beruházással Magyarország elsőként építi ki a kelet-közép-európai országokat összekapcsoló Via Carpatia gyorsforgalmi folyosó rá eső elemeit. Egy Tisza-hidat is magában foglaló szakasszal bővül a Békéscsaba magas színvonalú bekötését szolgáló M44-es. Az osztrák határnál két autóút kiépítésével válik gyorsabbá és biztonságosabbá a közlekedés: elkészül a tavaly Sopronig elért M85-ös meghoszszabbítása és a Budapestet elkerülő közúti folyosó legnyugatibb eleme, az M80-as.

BUDAPEST–KASSA-AUTÓPÁLYA

Ez évben vehetik birtokba az autósok az M3-astól jelenleg Miskolcig tartó M30-as északi irányú folytatását Tornyosnémetiig.

A nettó 180 milliárd forintból megépülő szakasz forgalomba helyezése után Budapestről Kassára végig autópályán lehet majd közlekedni. A gyorsforgalmi út befejezésével Magyarország elsőként végez a Via Carpatia útvonalhoz kapcsolódó feladataival. A Baltikumtól a Fekete-tengerig nyúló folyosó az érintett országok keleti régióit összekötve bővíti majd Kelet-KözépEurópa belső gyorsforgalmi kapcsolatait.

A gyorsabb és tervezhetőbb közúti szállí-

tás a térségbe települt feldolgozóipari cégek elérhetőségének a javításával élénkíti a gazdasági fejlődést. A Via Carpatia színvonalas közúti elérést biztosít a tengeri kikötőkig, így akár eurázsiai dimenzióban is dinamikusabb és kiszámíthatóbb áruáramlást tesz lehetővé. A folyosó magyarországi szakasza öt évvel a teljes összeköttetés megvalósítására kitűzött 2026-os határidő előtt hiánytalanul kiépül.

Az M44-es Kondorostól Békéscsabáig elérő etapja a múlt év végén nyílt meg a közlekedők előtt. A 2019 óta járható, Tiszakürtig tartó folytatással együtt a főváros és a Viharsarok között mostanra 25 perccel csökkent a menetidő. A délkeleti országrész gyorsabb megközelítését célzó fejlesztéssorozatban az idén a Lakitelek–Tiszakürt-szakasz készülhet el egy új Tiszahíddal. Az autóút ezzel három év alatt 90 kilométeren teremt új összeköttetést három kelet-magyarországi megye között, teljes egészében hazai forrásból. A Kecskeméttől Szentkirályig tartó, még hiányzó etap előkészítése jelenleg is zajlik.

UTAK A HATÁROKIG

A nyugati határszélen az M80-as Körmend és Szentgotthárd–Rábafüzes (országhatár) közti szakaszának a kivitelezése fejeződhet be, összesen 30 kilométeren. Az év végére várható az M85-ös Sopron kelet és Fertőrákos közötti folytatásának az átadása is. Még az idén lezárulhat a 48-as főút fejlesztése Debrecentől Nyírábrányig, továbbá a Veszprém déli elkerülő első ütemének a kivitelezése.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ebben az esztendőben célba érő beruházásaiban mintegy 140 kilométeren létesülnek vagy újulnak meg útszakaszok, öszszesen nettó 350 milliárd forintból. 2021ben megkezdődik a Kalocsa–Paks Dunahíd és a kapcsolódó közutak megépítése, az M6-os elvezetése az országhatárig, vagy az M76-os Zalaegerszegig tartó, a sármelléki repülőteret is bekötő szakaszának a kivitelezése. 2010-ben tizennégy megyei jogú város és három országhatár volt elérhető négysávos úton. Ma ez az arányszám 19:7. A fejlesztések lendületes továbbvitelével 2025-ben gyorsforgalmi utakon juthatunk majd el minden megyei jogú városba és tizenegy határállomásig.

PT 2021/17 FIGYELŐ | 21

F_20-21_utfelujitasi_prog.indd 21

2021. 04. 26. 15:38

A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI, A FELÚJÍTÁS ALATT ÁLLÓ ÉS A LEENDŐ PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMI ÉPÜLET. ÚJRA ELNYERI RÉGI FÉNYÉT A SZENTHÁROMSÁG TÉR

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A SZENTHÁROMSÁG TÉREN RÉGI-ÚJ ÉPÜLET | Lezárultak az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületegyüttesének rehabilitációját célzó projekt második ütemére decemberben kiírt közbeszerzési eljárások – közölte megkeresésünkre a kivitelezési munkák koordinálását végző PM-TÉR6 Nonprofit Kft.

GRANDIÓZUS BELSŐ TEREK

Kérdésünkre, hogy milyen külső és belső munkálatokat foglal magában a felújítás, közölték: a műemléki homlokzat- és te-

tőrekonstrukciót, a reprezentatív belső terek hiteles helyreállítását, a korszerű munkakörülményeket biztosító irodák kialakítását, valamint a Fortuna-ház felújítását és egy modern irodaszárny megvalósítását. A munkálatok 2018-ban kezdődtek: a mintegy 40 000 m² nettó alapterületet – ennek részeként 2000 m² kiemelt műemléki értékű teret – magában foglaló fejlesztésre a kormány eddig öszszesen 25 milliárd forintos forrást folyósított, amely keretből a beruházás kezdete óta mindösszesen 10,7 milliárdot fizettek ki. A fel nem használt összeg részben visszakerül a költségvetésbe, részben pedig az invesztíció hátralévő szakaszában veszik igénybe. Jó ideje már nemcsak a helyszínen és a tervezőirodákban, hanem a műemléki rekonstrukció különböző területeivel foglalkozó szakműhelyekben is folynak a munkák.

A belső felújítás része a homlokzatok és a reprezentatív terek díszítései, a fa- és kőfaragványok, a gipszdíszek, a csillárok, a padlóburkolatok, a míves festett ólomüveg ablakok gyártási terveinek a végle-

gesítése mellett mintadarabok készítése, bemutatása és jóváhagyása. Ezek a munkák is megkezdődtek. Azt is megtudtuk, hogy eredeti dokumentumok, fényképek, valamint a szerkezetek és burkolatok bontása folyamán talált értékes töredékek a segítségére voltak dr. Lukács Zsófiának és Baliga Kornélnak, hogy kivételesen magas színvonalú, hiteles rekonstrukciós tervcsomagot tehessenek le az asztalra. „Nagy méretű, művészi szinten, részben kézzel kidolgozott és digitalizált tervrajzokról van szó, amelyek nagyban megkönnyítik a kivitelező munkáját. A tökéletes végeredményt többfordulós zsűrizés is garantálja” – tették hozzá. A Szentháromság téri szárnyban található reprezentatív terek, így a díszterem, az audienciás terem, a tanácsterem, a várótermek, továbbá a díszlépcsőház kialakításánál nagy gondot fordítanak arra, hogy méltó helyszínei legyenek állami, diplomáciai protokolleseményeknek, fogadásoknak és különböző ünnepi vagy akár kulturális rendezvényeknek.

VÁRATLAN HELYZETEK

Az anyagi vonzattal kapcsolatban arra is kitértek, hogy az első ütem munkáira

MOS FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV; MAGYAR ÉPÍTŐK

A kivitelezési tervdokumentáció elkészítését és a kivitelezés teljes, még hátralévő részét magában foglaló, design & build típusú uniós, nyílt eljárás nyertese a legalacsonyabb árat ajánlott West Hungária Bau Kft.–Garage Kft. konzorcium, a beruházás mérnöki-lebonyolító és műszaki ellenőri feladatainak az ellátására kiírt tender győztese pedig a CÉH Zrt. lett – tudtuk meg a PM-TÉR6 Kft.-től.

A már aláírt szerződések értéke nettó 54,38 milliárd, illetve 1,25 milliárd forint; az összeg mindkét közbeszerzés esetében az előzetesen becsült érték alatt maradt. Az ajánlatok értékelésénél a legnagyobb súllyal az árat vették figyelembe, de az is fontos szempont volt, hogy a kivitelezés irányítói megfelelő szakmai előélettel és műemléki környezetben végzett beruházások révén szerzett tapasztalatokkal rendelkezzenek. A legmagasabb összpontszámot végül mindkét eljárásban a legalacsonyabb árat ajánló pályázat érte el.

22 | FIGYELŐ 2021/17

F_22-23_PM__Subaru-hirdi.indd 22

2021. 04. 26. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

úgynevezett keretmegállapodásra irányuló közbeszerzési eljárásokat írtak ki, amelyekben az elvégzendő feladatok meghatározásán kívül csak az egységárakat, valamint a költségek felső határát kijelölő keretösszegeket rögzítették. Ezekből aztán csak a ténylegesen megrendelt és elvégzett munkákért kellett fizetni. „A valóban bonyolult módszerre azért volt szükség, mert egy több mint százéves, hatalmas épületegyüttes felújításakor a gondos előzetes feltárások ellenére mindig adódnak váratlan helyzetek, előre nem látható problémák. A Szentháromság téri palotát ráadásul a háborús sérülések ki-

javítása helyett az ötvenes években teljesen átépítették, később is toldozták-foldozták, így helyenként két-három réteg takarta az eredeti szerkezetet. Ezért a munkálatok előzetesen nem voltak pontosan tervezhetők, vagy el sem voltak végezhetők úgy, ahogyan a tervezőasztalnál elképzelték. Az alapos régészeti kutatások ellenére a bontási munkák több meglepetéssel is szolgáltak. A cég emlékeztetett: egy viszonylag épségben megtalált török kori kút miatt például nemcsak a megkezdett munkákat kellett egy időre leállítani, hanem a tervek és ennek megfelelően a bontási-építési tevékenységek is módosultak.

2023-AS ÁTADÁS

A kivitelezés most kezdődő második szakaszában már kevesebb váratlan helyzettel lehet számolni, így az ütemtervet sem kell annyiszor módosítani, mint eddig.

A most megkötött szerződések a projekt készre jelentésével, a használatbavételi

engedéllyel és az üzemeltetőnek történő átadással teljesülnek.

Az idén 117 éves épület Budapest egyik legszebb terén, a budai Várnegyedben található, a Mátyás-templom és a Szentháromság-szobor szomszédságában. A Fellner Sándor által tervezett és 1904-ben átadott neogótikus palota negyven éven át töltötte be eredeti funkcióját. Budapest ostromáig ez volt a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülete. A hatvanas–hetvenes években egyetemi kollégiumnak is használták, az elmúlt esztendőkben pedig elsősorban irodáknak adott otthont.

A II. világháború alatt az épület megrongálódott, az 1948-as kommunista hatalomátvétel után pedig elképzelhetetlen volt, hogy a minisztérium újra elfoglalhassa. A PM 1947-ben költözött a József nádor térre, az ugyancsak az előző század elején épített Magyar Általános Hitelbank korábbi centrumába, és jelenleg is ott van a központja.

A budai Várban a szomszédos Mátyástemplomhoz igazodó stílusú patinás épület a tervek szerint 2023 végén lehet a Pénzügyminisztérium régi-új otthona.

PINDROCH TAMÁS

HIRDETÉS

MOST 1.000.000,- FT KEDVEZMÉNNYEL Az új Subaru Forester e-boxer a hibrid technológiát ötvözi a Subaru védjegyének számító boxer motorral és szimmetrikus összkerékhajtási rendszerrel. A Subaru Forester e-boxer Lineartronic sebességváltójába egy elektromos motor került beépítésre, amelynek a meghajtásáról egy nagy teljesítményű lítiumion akkumulátor gondoskodik. A vízszintes elrendezésű 2.0i boxer erőforráshoz csatlakozó elektromos motor kedvezőbb fogyasztást, 30%-kal gyorsabb reagálást és lineárisabb gyorsítást biztosít, a 0 károsanyag-kibocsátás érdekében pedig forgalmi dugóban araszoláskor vagy alacsony sebesség mellett akár tisztán elektromos hajtással is képes mozgatni a járművet.

Tudjon meg többet: www.subaru.hu SUBARU, CSAK AZ ÉLMÉNY NEM VÁLTOZOTT! Kombinált üzemanyag-fogyasztás (WLTP): 8,1 l/100 km. Kombinált CO 2 -kibocsátás (WLTP): 185 g/km. A képen látható modell illusztráció.

F_22-23_PM__Subaru-hirdi.indd 23

2021. 04. 26. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KÉPZÉSI REFORM A CORVINUSON „A klasszikus frontális oktatás ma már nem korszerű. Ezért nem azt helyezzük a középpontba, mit tanít az oktató, hanem azt, hogy mit csinál a hallgató. Ő van a fókuszban, a tanár pedig egyfajta mentorszerepet vesz fel” – fogalmazta meg reformjuk filozófiai hátterét az oktatási programok fejlesztését irányító Szabó Lajos, hangsúlyozva: a diszciplínák tartalmában sem riadtak vissza az innovációtól. Így egyrészt olyan új szakokat vezetnek be, amelyek Magyarországon még nem léteznek, holott a nemzetközi felsőoktatási térségben nagyon versenyképesek. Másrészt a meglévő szakokat is fejlesztik, a nemzetközivé válásra vonatkozó célkitűzésük miatt pedig egyre többet kínálnak angol nyelven. Ugyan-

IMPONÁLÓ FELVÉTELI ADATOK Az országos trendet meghaladó mértékben, 27, illetve 39 százalékkal nőtt a Corvinus alap- és mesterképzéseire első helyen jelentkezők száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az egyetem beszámolójából az is kiderül, hogy az angol nyelvű képzéseiket több mint kétszer annyian jelölték meg első helyen, mint tavaly. A legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment, amelynél megduplázódott, az idén csak angol nyelven meghirdetett nemzetközi gazdálkodásnál pedig csaknem megháromszorozódott az első helyes jelentkezők száma.

csak fontos szempontnak tartják a kimeneti kompetencia kérdését, vagyis azt, hogy mit vár el a munkaerőpiac a végzett hallgatótól, ebből fejtik vissza ugyanis a tantárgyak szakmai tartalmát. Ezért a szakfejlesztő csapataiknak nemcsak a tanári gárdából kerülnek ki a tagjai, hanem a meghatározó, tipikus munkáltatók képviselői közül is, továbbá volt és jelenlegi hallgatók véleményét szintén becsatornázzák.

akarunk ennyifélét, ezért az üzleti területen a gazdálkodás és menedzsment nevű szakunk szeptembertől átalakul egy nagy, széles látókört nyújtó alapozó képzéssé, ahol valóban az üzlet és a különböző folyamatok menedzsmentjének a fundamentumait sajátíthatják el a hallgatók” – adott betekintést a változtatásba a rektorhelyettes. Az erre a szakra beiratkozott fiatalok harmadéven tizenhat specializáció közül választhatnak. Tanulhatnak

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

FELSŐOKTATÁS | Új szakok bevezetésével, meglévők átalakításával és az angol nyelven zajló oktatás előtérbe helyezésével teljesen megreformálja képzési portfólióját a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE). Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes a Figyelőnek elmondta: a megújulás jól halad, az intézménybe első helyen felvételizők száma pedig jelentősen nőtt.

ÚJDONSÁGOK

Alapképzésen az alkalmazott közgazdaságtan, mesterképzésen pedig a közgazdasági elemző szak már 2020-ban megújult formában indult, az említett filozófia szerinti friss tartalommal, új oktatási módszerek alkalmazásával. Átalakították a négy évig tartó nemzetközi gazdálkodási alapképzésüket is, amelyet magyarul már nem, csak angolul hirdetnek meg, és amelynek része lett egy minimum féléves úgynevezett mobilitási ablak. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók ezt a szemesztert egy külföldi – például európai, észak-amerikai vagy ázsiai – partneregyetemen teljesítik, az ott tanultakat pedig automatikusan a tanulmányaik részeként ismerik el. „Az idén egy újabb nagy reform eredményét lehet látni az alapképzésben, ami azzal függ össze, hogy a Bologna-folyamat miatt korábban túl szétaprózott lett a BSc-képzés. Mi azt mondtuk, nem

24 | FIGYELŐ 2021/17

F_24-25_kozgazdaszkepzes.indd 24

2021. 04. 26. 16:57

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: JÁSZAI CSABA, MTI

többek közt digitális marketinget, fenntarthatósági menedzsmentet vagy éppen sportgazdaságtant. Szintén megújult formában kezdik oktatni a következő tanévtől alapképzésben a pénzügy és számvitel szakosokat, valamint a leendő gazdasági informatikusokat. A társadalomtudományi képzési területen ugyanezt az átalakítást hajtják végre az alapszakoknál – ennek első jele a filozófia, politika, gazdaság angol nyelvű alapszak kidolgozása.

Mesterképzésben az ősszel már a korszerűsített módszertannal indul el a Magyarországon és a „Közgázon” is a legnépszerűbbnek számító két MSc szak, a vezetés és szervezés, valamint a vállalkozásfejlesztés. A BCE előbbi képzése egyébként a Financial Times brit üzleti napilap erre vonatkozó rangsorában a száz legjobb között szerepel.

2022–23-AS TERVEK

Az egyetemen ugyanakkor már készen vannak a tervek a következő esztendőkre is. Így 2022-ben alapképzésben szeretnék elindítani a jelenleg engedélyeztetés alatt

álló üzleti adattudomány (Data Science in Business) nevű szakot, mivel ma már olyan nagy mennyiségben keletkeznek adatok, hogy a feldolgozásuk és az elemzésük külön diszciplína lett, s immár ezekre alapozva lehet vezetői döntéseket hozni.

Ugyanez igaz a már említett filozófia, politika, gazdaság (Philosophy, Politics and Economy) BSc-képzésre, amely a társadalmi kihívásokat igyekszik megközelíteni mélyebb, filozófiai oldalról, emellett vizsgálja a gazdasági mozgatórugókat és hatásokat. Mindkettő esetében angolul zajlik majd az oktatás.

A mesterképzésben a tervek szerint bevezetik a Magyarországon jelenleg még nem létező egyéves, angol nyelvű kurzusokat, elsősorban azoknak, akik „egyenes ágon” érkeznek az alapképzésből, vagyis már megszerezték azokat az ismereteket, amelyekkel egyévnyi nagyon koncentrált tanulással elérhetők ugyanazok a kimeneti kompetenciák, mint a klasszikus kétéves oktatásban. Ugyancsak angol nyelven, de két esztendő alatt képeznének a nemzetközi fejlesztés mesterszakon közép-európai fejlesztéspolitikai szakértőket.

Szabó Lajos rámutatott: a ma még távolinak tűnő újításokhoz is idejében hozzá

kell kezdeni, hiszen ahhoz, hogy a következő év végén már kínálni tudjanak egy 2023 szeptemberében induló képzést, rengeteg feladatot szükséges elvégezni, a tervezés és a fejlesztés különféle állomásaitól kezdve egészen az engedélyeztetésig és a meghirdetésig. Két és fél év múlva már szeretnék oktatni – angolul – a globális kapcsolatok és kommunikáció (Global Connections and Communication) BSc szakra felvetteket, s további egyéves mesterképzéseket is indítanának. Ilyen a gazdasági viselkedéselemzői szak, amelyen nem pszichológusnevelés zajlik majd, hanem például a szervezeti vagy a fogyasztói magatartás vizsgálata.

SPECIALISTA- ÉS VEZETŐKÉPZÉS

A Corvinus ugyanakkor a már munkában állóknak is kínál szakirányú továbbképzéseket. „2021. szeptembertől két új és egy megújult szakunk indul, köztük az egyéves, angol nyelvű nemzetközi projektmenedzsment, amelyet a világ legnagyobb projektmenedzsment-szervezete, a Project Management Institute magyar tagozatával közösen szervezünk” – mondta a rektorhelyettes, akinek szintén a projekt- és a stratégiai menedzsment az oktatási és kutatási területe. Új szak – kifejezetten logisztikusoknak, ellátásilánc-szakembereknek – az adatvezérelt ellátásilánc-menedzsment, valamint az energiagazdálkodás, amely például a megújuló energiaforrásokba való befektetések gazdaságossági kérdéseinek a megértésében nyújt segítséget azoknak, akik már az energiaszektorban dolgoznak vagy ilyen irányban lépnek tovább szakmai karrierjükben. Az MBA szakokra (Master of Business Administration), azaz a vezetőképzőbe pedig várják a már regnáló közép- és felső vezetőket, sőt van egy kettősdiploma-programjuk is a világ 34. legjobb univerzitásaként számontartott kínai Futan Egyetemmel. Ennek lényege, hogy a végzettek egy BCE-s MBA- és egy kínai pénzügyi mesterdiplomát is kapnak.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/17 FIGYELŐ | 25

F_24-25_kozgazdaszkepzes.indd 25

2021. 04. 26. 16:57

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MUNKAJOGI KÉRDÉSEK AZ OLTÁS KÖRÜL

KORONAVÍRUS | A munkáltató csak munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi vagy munkaszervezési céllal kérdezhet rá a foglalkoztatottnál a koronavírus elleni oltás tényére, és csupán akkor, ha ez az adott munkakör esetében szükséges és arányos intézkedésnek tekinthető – hívta fel a figyelmet az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás a Figyelő megkeresésére küldött munkajogi, adatvédelmi tájékoztatójában. lyi előírást. Ezen információk birtokában ugyanis olyan munkaszervezési intézkedéseket lehet megtenni, amelyek a fertőzés elleni védettséggel még nem ellátott kollégákat óvják.

MUNKÁLTATÓI JOGOK

„A foglalkoztató nem kötelezheti a dolgozóit a vakcina felvételére. Ilyen kötelezettséget kizárólag az állam határozhat meg és rendelhet el. Ezt érvényesítheti a munkáltató” – vázolták az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértői a jogi környezetet. Nem tartják kizártnak egyébként, hogy egyes állások esetében a koronavírus elleni oltóanyag is felkerül majd az ajánlott vakcinák listájára.

Azt is hangsúlyozták: a leendő munkáltató egy állásinterjún nem kérdezhet rá arra, hogy a jelentkező beoltatta-e már magát, vagy tervezi-e. Ez ugyanis egyrészt rendkívül érzékeny, különleges adat, amelynek a kezeléséhez nincs joga

a foglalkoztatónak. Másrészt ez az információ alkalmas lehet pozitív vagy negatív irányba elmozdítani a jelentkező megítélését. Ha ez megtörténik, az diszkriminációnak minősülhet, és a leendő munkavállaló akár hatósági eljárást is indíthat, megkülönböztetés esetén pedig a munkáltatóra – ötvenezertől hatmillió forintig terjedő összegű – bírság is kiszabható.

Fontos továbbá, hogy egy dolgozó elbocsátásának sem lehet alapja csupán az, hogy nem akarja beoltatni magát.

ADATKEZELÉS

Az ügyvédi irodától megtudtuk: a védettségi adatok gyűjtésénél mindig ügyelni kell arra, hogy az meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, s ne kezeljék az információkat a céllal öszsze nem egyeztethető módon. A munkaadó csak a védettségi igazolvány, illetve az oltást igazoló applikáció bemutatását kérheti a munkavállalóktól, másolatot pedig nem készíthet.

Tájékoztatójukban felidézték, hogy a NAIH tavaly kétszer is bírságolt egészségügyi adatok jogellenes kezelése miatt. A hatóság 35 millió forintos büntetést szabott ki egy adatkezelőre, mivel a babaváró kölcsönnel kapcsolatos adatkezelése során megfelelő jogalap nélkül készített másolatot a várandósgondozási könyvekről. Egy másik esetben a hatóság 7,5 milliós bírsággal sújtott egy magán-egészségügyi szolgáltatót, mert az általa üzemeltetett honlapról jogosultsággal nem felruházott felhasználók is letölthették a kezelt orvosi leleteket, beutalókat.

HZ

ILLUSZTRÁCIÓ: ANDRIY ONUFRIYENKO, GETTY IMAGES

Alacsony kockázatú munkakörök esetében – például állandó távmunkavégzés – nem indokolható az oltással kapcsolatos adatkezelés. Jogszerű lehet viszont akkor, ha a munkáltató például kórházak koronavírus-osztályain használt műszerek javítását végzi, továbbá akkor is, ha a munkaadó egy olyan szociális intézmény, amely bentlakói védelmének érdekében tart igényt a foglalkoztatottak ilyen jellegű adataira – hozott példákat az ügyvédi iroda a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalására hivatkozva.

Megjegyezték ugyanakkor, hogy akár a kiskereskedelemben dolgozók, a légiutaskísérők, a szállodai alkalmazottak vagy a jegyellenőrök foglalkoztatói is bekérhetik a védettségi adatokat, ha azok kezelése a kockázatelemzés szerint indokolt, és ha ezek alapján a munkáltató konkrét intézkedések meghozatalát is tervezi, s betartja az összes vonatkozó jogszabá-

26 | FIGYELŐ 2021/17

F_26_munkajog.indd 26

2021. 04. 26. 15:45

családbarát okosotthon zöld Duna-part kültéri sport

Csapj le 13. kerületi vízpart közeli álomotthonodra www.dunaterasz.hu

F_27-Duna-Terasz.indd 27

2021. 04. 26. 15:44

| CÉGVILÁG |

MARAKODÁS | Sok mindenről szólnak a Dunaferr Zrt. kapcsán megszaporodott hírek, csak éppen a társaság megzuhant acélgyártásáról nem.

ENYÉM A DUNAFERR, TIÉD A LEKVÁR „csapaté”. Most ugyanis patthelyzet van, mert nemcsak a cégvezető megbízatása járt le tavaly ősszel, hanem az ötfős igazgatóság három, az orosz tulajdonoshoz

FOTÓK: MÁTHÉ ZOLTÁN, MTI; DUNAFERR

Bő fél éve marakodik az ISD Dunaferr Zrt. irányításáért két érdekcsoport.

Az egyik a cégvezetőként lejárt megbízatású, de általános vezérigazgató-helyettesként joggal a székében ülő Jevgenyij Tanhiljevics körül verbuválódott. Róla az a fő tudnivaló, hogy a társaság közvetett többségi tulajdonosaként számontartott oroszországi Vnyesekonombank (VEB) delegálta. A másik csoportnak az ukrajnai kisebbségi tulajdonosok tűnnek, bár a nevükben fellépők állítják: a vasmű közvetlen birtokosa, a ciprusi Steelhold Ltd. egészét képviselik.

A nagypolitikaival párhuzamosan folyó, már a feljelentéseknél és nyomozásnál tartó hazai orosz–ukrán hadakozás érdekessége, hogy bár közvetlenül 4500 munkavállalót érint, az ügyben hivatalosan sem az orosz, sem az ukrán, sem a magyar kormány nem foglalt állást.

A vezetés jogszerű megszerzéséért küzdő felek érvek sorát hozzák fel amellett, hogy miért lesz az övék hamarosan a Dunaferr irányítása, és miért nem a másik

28 | FIGYELŐ 2021/17

F_28-29_dunaferr.indd 28

2021. 04. 26. 16:26

| CÉGVILÁG |

két igazgatósági tagja van, ezért közvetlen tulajdonosa, a ciprusi Steelhold Ltd. közgyűlést hívott össze. Az esemény azonban szavazatképtelen maradt, mert – Nagy Péter tájékoztatása szerint – a tulajdonos nem képviseltette magát.

A múlt hónapban a Steelhold meghatalmazását felmutató személyek újabb közgyűlést kezdeményeztek a vasmű székhelyén, de oda be sem tehették a lábukat, mert e dokumentumokat a dunaújvárosi társaság illetékesei hamisnak nyilvánították. A Dunaferr ugyanezen okból jogszerűtlennek minősítette a ciprusi cég által néhány nappal később – a járványhelyzet okán cégbírósági meghatalmazással –, online tartott közgyűlést is. Ezután kissé eldurvult a helyzet: szintén a Steelhold megbízására hivatkozva március 16-án többen megpróbáltak belépni a vállalat területére. A kísérletet a rendőrség akadályozta meg, bár jelezte, hogy jogsértés nem történt. A pohár ezzel mégis betelt a Dunaferrnél, amelynek a megbízásából három napra rá Nagy Péter sajtótájékoztatón mutatta meg az újságíróknak, milyen egy igazi, a Steelholdtól származó meghatalmazás, és milyet – az előbbi követelményeinek nem megfelelőt – mutattak fel a tulajdonos nevében eljárni akarók.

Azt is állította: a Dunaferrnek azért keletkezett mintegy hatmilliárd forint kára, mert a vele kapcsolatban megjelent negatív sajtóhírek miatt megrendült a szállítók bizalma. A társaság már alig tud fizetni – hiába pezseg termékeinek a piaca, csak a kapacitásai harmadán képes termelni. köthető igazgatósági tagjáé is. Ráadásul se felügyelőbizottsága, se könyvvizsgálója, se 2019-es beszámolója nincs a társaságnak, amely ellen már három végrehajtás is zajlik, és elrendelték a felszámolását is, bár nem jogerősen.

KÖZGYŰLÉSEK

A Tanhiljevics menedzsmentje érdekében eljáró Nagy Péter – a Dunaferr ügyvédje – mégis teljesnek mondja a vasmű igazgatóságát. Mint állítja, a három kérdéses tag megbízatásának lejárta, illetve ezen okból történő lemondásuk ugyanis nem érvényes a koronavírus-járvány kapcsán született kormányrendeletek halasztó hatálya miatt. E logika mellett az ügyvéd annak ellenére is kiáll, hogy az érintett lemondásokra már a kérdéses kormányrendeletek megszületése előtt sor került. Sőt annak ellenére, hogy mielőtt kapóra jött volna az említett „vírusrendelet”, maga a Dunaferr is tényként kezelte, hogy csak

MŰKÖDÉSI GONDOK

Ám a cég fizetési problémáiról már régebb óta lehet hallani, az említett bizalomvesztés okát pedig abban látja a Steelhold megbízottjaként fellépő Mikó István, hogy a vállalat cégvezető és igazgatóság nélkül, lényegében jogszerűtlenül működik.

(Nagy Péter és a Dunaferr vezetése azon túlmenően, hogy nem ismeri el sem őt, sem másokat a Steelhold megbízottjának, azt is állítja, hogy Mikóék csak a ciprusi társaság mögötti két ukrán kisebbségi tulajdonos érdekeit képviselik.)

Mikó István szerint többek között azért nincs pénze a Dunaferrnek, mert a bevételei az arra feljogosított ausztriai Safin GmbH-hoz folynak be, amely a vasmű fő alapanyag-ellátója. Mikó attól tart, hogy a Safin és a Dunaferr együttműködése révén

az előbbi végül megszerzi a vasmű eszközeit és piacát, azaz a helyére áll. Ugyanez a várható változás Nagy Péter tálalásában úgy szól, hogy amíg nem rendeződnek a Dunaferr körüli ügyek, a Safin a dunaújvárosi társaság stratégiai partnere, utána viszont a befektetője is lehet a mögötte álló, nemzetközi acél- és nyersanyagpiaci hálózattal rendelkező kazah csoporttal a háttérben. Éppen e célból jött volna létre a Safin Dunaferr Zrt., amelyet – több hiba korrigálásaként – még az április 21-i bejegyzése előtt átneveztek Safin Donau Zrt.-re. Az ukrán tulajdonosok nevében fellépők mögött viszont – állítja Nagy Péter – nem áll senki.

EGYÉNI KÜZDELMEK

„A Steelhold nem kívánja eladni a Dunaferrt, tovább akarja működtetni, a felszámolását pedig le kívánja állítani” – jelentette ki a Figyelőnek Mikó István. Hangsúlyozta: a tulajdonosok sem Tanhiljevicset, sem a meghatalmazásával eljáró Sevcsik Mónikát nem akarják a társaság környezetében látni. Az egyik ukrán birtokos egyébként (25 százalék mínusz egy szavazattal) Szerhij Taruta, aki eredetileg a Dunaferr egészét ellenőrzött ukrajnai ISD (Donbasz Ipari Szövetség) vezérigazgatója és társalapítója volt. Ugyanekkora hányada van az ISD-ben szintén tulajdonos Oleh Mkrtcsiannak, aki egyike a Dunaferr még pozícióban lévő két igazgatósági tagjának. Bár éppen egy oroszországi börtönben ül, ettől még szavazhatna az igazgatóságban. Ez azért fontos, mert a járványhelyzetben hozott jogszabályok szerint ha le is járt három igazgatósági tag megbízatása, a maradék kettő együtt is dönthet. Nagy Péter szerint azonban Mkrtcsian nem kapott lehetőséget a szavazásra, mert az ötödik tag, Tetjana Taruta egymaga próbált meg fellépni az igazgatóság nevében, jogszerűtlenül.

Kérdés, mi lett volna a folytatás, ha kerítésen belülre kerülnek azok, akik március 16-án megpróbáltak bejutni a Dunaferr területére. Nagy Péter szerint veszélybe került volna a társaság több milliárd forintot érő vagyona. Mikó István szerint épp fordítva: megakadályozták volna e vagyon további dézsmálását, az iratmegsemmisítések folytatását.

Május 6-án lenne a Dunaferr „mindent eldöntő” közgyűlése. Bár ezt is a Steelhold meghatalmazottjai kezdeményezték, akiknek az erre vonatkozó jogosultságát a cég vezetése nem ismeri el, a közgyűlést öszszehívta a Székesfehérvári Törvényszék.

B. HORVÁTH LILLA 2021/17 FIGYELŐ | 29

F_28-29_dunaferr.indd 29

2021. 04. 26. 16:27

JELENTŐS DRÁGULÁS Hatszázezer forinttal nőtt a szegmens legismertebb hazai portálján hirdetett használt autók átlagára az első negyedévben, nagyrészt a járvány okozta tényezők miatt.

A néhány esztendeje vásárolt használt gépkocsi ma többet érhet, mint amenynyiért 30–70 ezer kilométerrel korábban elkelt. A bő egy éve tartó járványhelyzettel indokolható tíz százalék körüli forintleértékelődés, valamint az új autók pandémia miatti drágulása állhat az árnövekedés hátterében. A kereslet globális gyengülése, az ellátási láncok akadozása következtében csökkent a termelés, így óhatatlanul nemzetközi áremelkedés történt. Mélyebbre nézve persze van egy további fontos tényező, mégpedig a piac átalakulása, a kereslet eltolódása – a dízelek szinte teljes kiszorulása az új piacról, az elektromos és a hibrid modellek térnyerése.

NAGYOBB KERESLET

Érdekesség, hogy az ágazat legismertebb magyar portálja, a Használtautó.hu ez év március végi adatai szerint a három hónappal ezelőttihez képest a hirdetési átlagárak 3,1-ről 3,7 millió forintra nőttek.

Ez a hatalmas árugrás viszont csak részben magyarázható a kínálat összetételének a változásával (jelesül, hogy egyre több a drágább e-autó, illetve a múlt esztendő végén a szokásosnál többen vették az olcsóbb gépkocsikat, így megnőtt a drágább masinák aránya).

Az oldal statisztikája szerint a járvány okán egyre többen szeretnének a lehető legolcsóbban autót vásárolni. (Ezért is ugorhatott az élre a Suzuki Swift a rá-

keresésben.) Ez év első negyedében 35 százalékkal több online keresés történt a múlt esztendő azonos időszakához viszonyítva, márciusban pedig már csaknem 39 százalékkal nagyobb számot regisztrált a portál, mint 2020 harmadik hónapjában. „Az erősebb kereslet csupán az egyik árfelhajtó tényező, mivel a forint tavalyi árfolyamváltozása miatt nemcsak az új járművek ellenértéke lett nagyobb, hanem az import, vagyis a külföldi használt autók beszerzése is megdrágult” – mondta Katona Mátyás, a Használtautó.hu szakértője.

ÚJ VEVŐKÖR

A tényleges üzletkötések közben elmaradnak a múlt évi adatokhoz képest; igaz, az első negyedévben a behozatal 18 százalékos csökkenése mellett a hazai tulajdonosváltások száma nem vészesen, csupán 3,3 százalékkal zsugorodott a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva. A pandémia miatt az autózás felértékelődött, mert például aki teheti, elkerüli a közösségi közlekedést. Olyan vevők jelentek meg a piacon, akik eddig vagy nem tudták megengedni maguknak a saját gépkocsit, vagy nem is kívántak autót tartani. Persze az ár szerint keresők legtöbbje továbbra is egymillió forintos plafont állít be, s a második helyen változatlanul a másfél millió forintig böngészők állnak, ám a kétmillióig keresők dobogós helyét átvette a mindössze félmilliós értékig szűrők tábora.

NÖVEKEDÉS JÖHET

A jövő azonban biztatóbb. A minőségi használt járművekre szakosodott Das

WeltAuto szakértőinek a várakozásai szerint végre megindulhat a növekedés: az adásvételeket mutató átírási számok az idén is megközelíthetik a nyolcszázezret.

Januártól március végéig 184 533 használt gépkocsit értékesítettek határon belül, ez 4,2 százalékkal elmarad a 2020as hasonló időszak adatától. Ugyanakkor márciusban már megfordult a hónapok óta tartó trend, és elindult felfelé a piac: a harmadik hónapban 5 százalékkal több szerződést kötöttek. A használtautóértékesítések száma áprilisban és májusban is felülmúlhatja a tavalyi számokat, amit azzal magyaráznak, hogy 2020-ban a második negyedévet nagy bizonytalanság jellemezte, emiatt sokan elhalasztották a vásárlást.

Az autók kormegoszlása közben egy százalékkal romlott – közölte Frank György, a Das WeltAuto márkaigazgatója. A statisztikák alapján az átírt járművek 75 százaléka volt tíz évnél idősebb az első negyedévben, s mindössze 14,6 százalékuk volt ötesztendősnél fiatalabb.

HG

FOTÓ: GETTY IMAGES

HASZNÁLTAUTÓÁRAK

30 | FIGYELŐ 2021/17

F_30_hasznalt_auto.indd 30

2021. 04. 26. 15:45

PR

EGYEDÜLÁLLÓ E-SPORT-ALOLDALLAL BŐVÜLT A TIPPMIXPRO FELÜLETE

FOTÓ: SZERENCSEJÁTÉK ZRT.

A Szerencsejáték Zrt. az online sportfogadási oldalának legújabb fejlesztéseként tovább erősítette szerepét az e-sport-kedvelő célközönség körében. 2021 áprilisától ugyanis a vállalat egy minden szempontból egyedülálló weboldalt indított a tippmixpro.hu felületen a gamertársadalom és a téma iránt érdeklődő sportfogadók számára.

Miután a koronavírus-járvány hatására leállt a sportipar, a nemzeti lottótársaság már 2020 augusztusában beemelte kínálatába az e-sport-fogadást, amely kiemelkedő eredményeket hozott, hiszen nyolc hónap alatt a hatodik legnépszerűbb sportággá vált a közel 50 sportágat tartalmazó sportfogadási listán.

A vállalat célja, hogy termék- és szolgáltatási színvonalának folyamatos emelésével vonzó és legális alternatívát nyújtson a hazánkban engedéllyel nem rendelkező szerencsejáték-szervezőkkel szemben. Ennek kiemelt eleme a www. tippmixpro.hu/e-sport címen elinduló aloldal is, amely exkluzív, naprakész és máshol nem elérhető tartalmakat nyújt, teljes körű információs és szakmai hátteret biztosítva a fogadók számára a sportággal, bajnokságokkal kapcsolatban.

Az oldalon elérhető információk magyar nyelven kizárólag ezen a felületen érhetőek el, amely az edukáció mellett mindig aktuális hírekkel várja a tapasztalt játékosokat, az e-sport-rajongókat és a témával még csak ismerkedőket egyaránt.

A hazai fogadók körében különösen népszerűek a szimulátor típusú e-sportok, például a pre-match (mérkőzés előtti bontásban) fogadásban az e-labdarúgás (FIFA), élő fogadásban pedig az e-kosárlabda (NBA2K) jelentősége kiemelkedő.

A nemzetközi trendektől eltérően hazánkban a szimulációs e-sport-játékok a teljes e-sport-bevétel 87-90 százalékát adják, ráadásul a virtuális tér várt dominanciája helyett a fogadás több mint fele a lottózókban valósul meg.

Az elmúlt években a Szerencsejáték Zrt. stratégiai üzletágává vált a sportfogadás. A teljes szegmens jelentőségét mutatja, hogy míg 2008-ban mintegy 10%-os részesedése volt a társaság éves árbevételében 13 milliárd forinttal, 12 évvel később, a tavalyi évben már meghaladta a 280 milliárd forintos éves árbevételt és elérte a 49%-os arányt.

A nemzeti lottótársaság tartalmi fejlesztéseit a hazai e-sporttábor mérete is indokolja: az eNET 2020-as felmérése szerint ugyanis mára körülbelül 540 000 főre tehető az e-sportokat követők hazai tábora, akik rendszeresen játszanak és fogyasztanak ilyen típusú tartalmakat.

2021/17 FIGYELŐ | 31

F_31_SZRT_pr.indd 31

2021. 04. 26. 15:45

| CÉGVILÁG |

SIÓ | Az új fogyasztói közönség egészen más értékek mentén dönt a vásárláskor, mint a korábbi generációk: számukra például magától értetődő elvárás, hogy egy termék a fenntarthatóság jegyében készüljön – állítja Kovács Ágnes, a Sió-Eckes Kft. korábbi ügyvezető igazgatója, aki ez év tavaszán lépett előre az anyacég, a német családi tulajdonban álló Eckes-Granini marketing- és innovációs vezetői pozíciójába.

SIKERES MODELLÁLLÍTÁS

nagyon erős tudásbázisa volt. Annak ellenére, hogy azzal szokták őket kritizálni, hogy szakember-tömegtermelésben, sarkosan fogalmazva silóban gondolkoznak, a másik oldalon rendkívül nagy előnyük, hogy letisztult és egyértelmű stratégiával, emellett pedig a munkavállalók szakmai fejlődését szolgáló, igen komoly belső fejlesztési programokkal felvértezettek” – mondta a szakember.

Rámutatott: ezeknél a cégeknél a közös elvárások közé tartozik a teljesítményorientáltság, a professzionalizmus, az alkalmazkodóképesség, valamint az, hogy agilisan kell hozzáállni a kihívásokhoz. „Ebben a kultúrában természetes, hogy képesek vagyunk más szemmel nézni egy új helyzetet. Legalább ennyire fontos a ko-

CSALÁDIAS LÉGKÖR

Szavai szerint miközben az alapelvárások hasonlók, a német tulajdonban álló EckesGranini egészen más cégkultúrát képvisel azzal, hogy olyan európai családi társaság, amely nemzetközivé vált ugyan, mégsem tekinthető a klasszikus értelemben vett multinak. Amit az is jellemez, hogy a leányvállalatok vezetői komoly kreativitási önállóságot élveznek. „Ezért is volt nagyon szép feladat, hogy Magyarországon egy erősen piacvezető márkával a kezünkben magas szabadságfokkal dolgozhattunk. A legfontosabb célként azt tűztem ki magam és a csapatom elé, hogy nézzük meg, mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a Sió márka ne csak azoknak legyen a szíve csücske, akik az iko-

FOTÓK: GETTY IMAGES

Kovács Ágnes azon, nem sokkal a rendszerváltozás után diplomázott magyarországi vezető menedzserek egyike, akiknek a nyugati felsőoktatási (Oxford Brookes University, London School of Business and Finance) diploma megszerzését követően egész karrieríve a multinacionális vállalati szemlélethez, kultúrához kötődik. „Szerencsésnek érzem magam, mert karrierem első időszakára esett a hazai piacgazdasági nyitás, miközben a jövőmet egyértelműen megalapozta, hogy – legalább öt évet eltöltve egy helyen – olyan cégeknél léptem előre a kereskedelem, illetve a marketing területén, mint a Mars, a Johnson & Johnson és a Mondelēz International. Igaz, a vállalati kultúrák némileg különböztek, de mindegyik társaságnak hatékony szervezeti struktúrája és

operáció, a nyitottság arra, hogy hatékonyan tudjunk együttműködni a többiekkel” – ecsetelte.

32 | FIGYELŐ 2021/17

F_32-34_Sio.indd 32

2021. 04. 26. 16:18

| CÉGVILÁG |

nikussá vált őszibarackitalunkon nőttek fel, hanem releváns legyen a jövő generáció számára is. Miként tudunk azon legújabb kihívásoknak is eleget tenni, amelyek akár a fenntarthatóság, akár az egészséges táplálkozás követelményeihez kapcsolódnak. Ennek szellemében úgy újítottuk meg a portfóliót, hogy tényleg legyenek olyan ajánlataink, amelyek minden szempontból megfelelnek a legújabb követelményeknek, sőt akár úttörő szerepet is betölthetnek, miként a Sió Smoothie.

De több más innovációt is végrehajtottunk: például naturalizáltuk a portfóliót, figyelembe véve azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek alapján »természetesnek« lehet nevezni valamit” – fejtette ki a marketingvezető.

ERŐSÖDÉS

Kovács Ágnes szerint az, hogy a közel tízmilliárd forintos forgalmú, nagyjából 150 fős cég három év alatt 4 százalékos pozícióerősödést ért el a piacon, elsősorban annak köszönhető, hogy a termékfejlesztéseiknél mindig a fogyasztói igényekre reagáltak. De nemcsak a pozíciójavulást tartja komoly fegyverténynek, hanem azt is, hogy miközben sikerült megfordítaniuk a számukra kedvezőtlen trendeket, a legújabb elvárásokhoz igazodó fejlesztéseik

eredményeként olyan új szegmensekbe is beléptek, amelyek hosszú távra kihatóan javítják a márka versenyképességét. „Miközben a tisztán magyar márkának számító Sió mellett az anyacég termékeit, a Hohes C-t és a Graninit is forgalmazzuk, nem jelent gondot, hogy eltérő kategóriákról van szó, mert a fogyasztói igények szélesek. Mindig azt szoktam mondani, hogy a vállalatunknak együttesen 20 százalék fölötti a piaci részesedése, de csaknem 80 százalék nem a miénk, vagyis van még növekedési lehetőség. Ez még akkor is realitás, ha Magyarországon nemzetközi öszszehasonlításban is rendkívül sok szereplő és sokféle produktum van jelen” – részletezte a szakember.

Szerinte már csak azért is folyamatosan fel kell építeni azokat a termékelőnyöket, amelyekre szintén építeni lehet, mert már semmilyen siker nem szól hosszú távra.

A fogyasztói szokások gyorsabban változnak, mint korábban, és miközben a vásárlók hamarabb megunják a régi ízeket, folyamatosan keresik az új, különleges zamatokat, az újfajta termékeket.

ÚJ KIHÍVÁSOK

„A pandémia természetesen számunkra is komoly kihívást jelentett. Az első és a legfontosabb dolgozóink biztonságának a megteremtése volt, másodsorban pedig az, hogy az üzembiztonságot – az alapanyag- és áruellátást – zavartalanul biztosítsuk. Azután azzal foglalkoztunk, mi-

ként tudjuk optimalizálni az üzleti évet, hiszen a járvány miatti komolyabb leállás idején a mi forgalmunk is természetszerűleg csökkent valamelyest. Eközben a megváltozott életkörülményekhez kellett igazítani a már korábban megrendelt reklámkampányainkat is, amelyek egy része olyan nagy szabadtéri eseményekhez kötődött, amelyeket a vírus miatt nem lehetett megrendezni. Mindennek ellenére a termékbevezetések nagy részét megvalósítottuk: például szép sikereket értünk el a Hohes C tavaly májustól piacra került legújabb, hűtött termék portfóliójával. De akadt olyan, eredetileg 2020-ra tervezett bevezetés is, amelyet ez évre hoztunk át.

Azért is folyamatos újratervezésben voltunk, mert nem egy olyan helyzettel álltunk szemben, amelyet elég egyszer megoldani, és utána már minden visszaáll a régi kerékvágásba. Az állandóan változó szabályozásokhoz alkalmazkodva mégis sikerült úgy stabilizálni a működést, hogy közben – ha némi csúszással is – a beruházási terveinket szintén megvalósítottuk” – mesélte Kovács Ágnes.

A feladat összetettségére jellemző, hogy miközben egy komoly automatizálási projektet valósítottak meg, a kijárási korlátozások időszakában új helyre költözött a cég központja. „Így amikor az esztendő végén visszatekintettünk, kiderült, hogy a járvány elle2021/17 FIGYELŐ | 33

F_32-34_Sio.indd 33

2021. 04. 26. 16:18

Folyamatos újratervezésben voltunk, mert nem egy olyan helyzettel álltunk szemben, amelyet elég egyszer megoldani. nére mennyi mindent megcsináltunk. 2020 nagyon intenzív évünk volt, de sok konkrét eredménnyel. Az esztendő utolja a személyes karrieremben is változást hozott.

Az anyavállalat, az Eckes-Granini élén a supervisory board felügyeli a működést, az executive board feladata pedig az operatív vezetés. Engem az utóbbiba választottak be, amihez végig kellett járnom a teljes kiválasztási folyamatot, melynek keretében az összes supervisorrel külön interjúm volt. Abban, hogy a pozíciót végül elnyertem, valószínűleg nagy szerepe volt annak, hogy pozitívan értékelték azokat

az eredményeket, amelyeket az elmúlt három évben sikerült realizálnunk Magyarországon. Azt, hogy a pénzügyi eredményesség jelentős növekedése mellett erősíteni tudtuk piaci pozíciónkat, és mindehhez a korábbinál lényegesen innovatívabb szemlélet meghonosítása társult” – fejtette ki az innovációs vezető.

MODELL

Kovács Ágnes az Eckes-Granini innovációs, marketing- és kereskedelmi területért felelős vezetőjeként egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy egy

olyan sikeres modellt állítson fel, amelyben a leányvállalatok a helyi piacok igényeihez igazodva úgy tudják megőrizni önállóságukat, hogy közben a központi termékfejlesztés is megerősödik. Ennek eredményeként pedig a csoport minden piacán sikeres új produktumok és – például a csomagolás terén – megoldások születhetnek – tovább erősítve az EckesGranini közös tudásbázisát, növelve gazdasági hatékonyságát.

Az üzletasszony, aki az idén a változásvezetői kategóriában vehette át a BCSDH (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) Fenntartható Jövőért Díját, határozott véleménnyel van a fenntarthatóság fontosságáról. „Azért is a szívem csücske ez a téma, mert az életemben szintén szerepet kap a zöldszemlélet. Ennek szellemében irányítottam a Siót is, ahol komoly eredményeket sikerült elérni: például jelentősen csökkentettük a szennyvízfelhasználásunkat.

Ma még talán azt mondjuk, hogy ez versenyelőny, de meggyőződésem, hogy ez a szemlélet hamarosan alapelvárássá válik. Úgy vélem, pár éven belül már nem lesz olyan vállalat, amelyik meg tud maradni, ha nem mond magáról valamit a fenntarthatóság kapcsán, különösen akkor, ha nem tesz azért, hogy ez meg is mutatkozzon a tevékenységében. Végre vége lesz már azoknak az időknek, amikor a cégek a fenntarthatósággal kapcsolatos kommunikációt elintézhetik a green washingnak nevezett megoldással, amikor csak úgy tesznek, mintha foglalkoznának a zöldszemlélettel, de ezt valójában csak PR-fogásnak tekintik. Nyugat-Európában már az a valóság, hogy a fogyasztók ténylegesen figyelik – díjazással vagy büntetéssel – azt, hogy valaki hitelesen képviseli-e a zöldértékeket. Azt szoktam mondani, hogy ezen a területen csak előremenet van, mert bár a zöldberuházásoknak komoly költségeik lehetnek, de értéket teremtenek, és meghozzák a fogyasztói bizalmat. S bár elcsépeltnek hangzik, de mindenkiben tudatosítani kell, hogy ez a jövő. Mert csak egy bolygónk van, és ez mindent felülír az én nézetemben. Ezért az a cég, amelyik nem alkalmazkodik ehhez, az egyszerűen el fog tűnni. Lehet, hogy túl sarkos a véleményem, de én erről ezt gondolom” – mondta a szakember. ÉRSEK M. ZOLTÁN

FOTÓ: SIÓ-ECKES

| CÉGVILÁG |

34 | FIGYELŐ 2021/17

F_32-34_Sio.indd 34

2021. 04. 26. 16:18

| CÉGVILÁG |

KISKERESKEDELEM Februárban nagyot esett a kiskereskedelmi forgalom, de a számokat torzítja az úgynevezett bázishatás. A tavalyi pánikvásárlás után nem csoda, hogy gyengébb az adat.

Vagy mégis?

NEM BIZTATÓ AZ ADATSOR

A teljes GDP 13-14 százalékát kitevő kiskereskedelemre jellemzően kiemelt figyelem jut, hiszen a fogyasztási adatok egy jó részét adja, továbbá a vásárlási trendek célzottan lekövethetők az ágazati adatsorból. Ez most nem alakul jól: a KSH februárban üzemanyagforgalommal együtt 6,5, a nélkül 4,8 százalékos visszaesést regisztrált. Ez tavaly ilyenkor 13,3 és 8,3 százalékos növekedést mutatott (kiiigazítatlan adat – a szerk.). Alapvetően semmi ok nem lenne panaszra, hiszen az összehasonlításban a két adatot kivonhatnánk egymásból, és akkor egy pozitív számot kapnánk, amely azt mutatná, hogy körülbelül menynyivel dobta meg a múlt évi fogyasztást a pánikvásárlás.

FOTÓ: RÓKA LÁSZLÓ, MTI

CSAKHOGY…

A helyzet azonban az, hogy nemigen lehet összefésülni a két adatot, mert a bővülésben és a mérséklődésben egyaránt nagy szerepet játszott üzemanyag ára jelentős változáson ment keresztül, vagyis komolyan indexálni kellene, amire a legmenőbb elemzők is csak többhetes munka után mernének trendet vázolni.

Továbbá az élelmiszerek terén is nagy volt az infláció, legalábbis a 12 hónappal ezelőtti árakhoz képest. Ám ha mégiscsak össze kellene hasonlítani a szá-

mokat, akkor mindenki gondban lenne, ugyanis ez év második hónapjában kezdett ismét bezárkózni az ország, míg tavaly februárban minden nyitva volt. Tehát egy magas bázissal szemben egy kötelezően alacsony bázis áll. Persze a gyenge teljesítményre adott megannyi közgazdasági válasz nem hozza helyre a kereskedők kasszamérlegét, még akkor sem, ha sokaknak van webes kereskedelme.

HAVI ADATOK

Aggodalomra viszont elsősorban a február vége és március vége közötti onlinekassza-számok adnak okot. A NAV heti szinten méri a kiskereskedelmi adatokat a rendszerébe kötött pénztárgépek forgalmából (ebben egyébként nincsenek benne a webes értékesítések), és ez az említett időszakra vonatkozóan további 7-8 százalékos csökkenést jelez előre.

Ezen intervallum már nagyjából összehasonlítható, hiszen tavaly márciusban jöttek az első boltzáradatok.

SPÓROLÁS

Ebből az adatsorból már lehet következtetni arra, hogy nemcsak a bázishatás okozza a gyengébb kiskereskedelmi

teljesítményt, hanem az is, hogy a fogyasztók elkezdtek spórolni. Ez vélhetőleg egy összetett folyamat. Egyrészt megtakarítottak azért, mert a bezárkózás miatt szinte mindenre kevesebb elkölthető jövedelem jutott, másrészt félretesznek egy esetleges lakásfelújításra (ez most trend), továbbá a bezárkózás miatt kevesebbet utaztak, lényegesen kevesebb üzemanyagot felhasználva.

TÜKÖR

Mindent összevetve a kiskereskedelmi forgalmon jól látszik, milyen nemzetgazdasági hatásai vannak egy „lecsavart”, visszafogott gazdaságnak. Kérdés azonban, hogy a most elmaradt bevételek milyen hatással lesznek a kiskereskedelemre, s hogy az el nem költött forintok valóban megspórolt összegek-e, vagy a fogyasztók számlájára meg nem jött pénzek. Ezek nagyjából a nyáron, a turistaszezon indulásakor mérhetők, csak az a nagy probléma, hogy tavaly ebben az időszakban is erős volt a bázis. Vagyis a hatások jó néhány hónapig még torzulnak. Statisztikus legyen a talpán, aki következtetni tud az előttünk álló trendekre a kinyerhető adatokból.

HGY 2021/17 FIGYELŐ | 35

F_35-Kisker.indd 35

2021. 04. 26. 15:46

| CÉGVILÁG |

NÉGYZETMÉTER | Nem csak Budapesten volt ingatlanboom, az ország nagyvárosaira is jellemző. Elmúltak azok az idők, amikor a diákvárosokban néhány millióért hozzá lehetett jutni egy kiadható lakáshoz. Az árrobbanás azonban hatványozottan jelentkezik a kiemelt üdülőövezetekben. Összeszedtünk néhány példát, ugyanis érdemes a nem budapesti ingatlanpiacot is figyelni, főleg azoknak, akiknek befektetési szándékai vannak.

VÁROSI INGATLANOS TIPPEK Jellemzően értékőrzőként tartja számon a közvélemény az ingatlanos befektetést. Hellyel-közzel igaz is a megállapítás, bár sok esetben a likviditás miatt ez a beruházás nem praktikus. Az azonban tény, hogy a hosszú távú invesztíciók körében szinte verhetetlen, bár az elmúlt tíz évben rövid távú befektetésnek sem volt utolsó.

DEBRECEN KAPÓS

Baráth Norbert, a Duna House franchise-partnere szerint Debrecen szerencsés helyzetben van. Rengeteg új munkahely jött és jön létre, s szemmel láthatóan mozgásba lendült a város. Tavaly viszont megállt a 2019-ig töretlen áremelkedési trend, a járvány első hullámának érkezésekor azonnal érzékel-

hető volt a megtorpanás. Ezzel együtt a preferencia is változott: nagymértékben megnőtt a kertkapcsolatos ingatlanok iránti igény. A 27 százalékos általános forgalmi adó 5 százalékra történő mérséklésének a hírére az emberek a megyeszékhelyen is kivártak. Az alacsonyabb áfakulcs és az állami támogatások hatására azonban az idén újra erősödött az ingatlanvásárlási kedv, s ez várhatóan a jövő év végéig ki is tart – véli a szakértő. Mint mondta, a 35 m²-es, másfél szobás panellakások 20 millió forint körüli áron forognak, az 55-60 m²-esek ugyanebben a kategóriában 30 millió felett találnak új gazdára. A garzonokért 20, az új körúton épült társasházi otthonokért mérettől függően 30– 60 milliót kérnek.

Nagyon megemelkedtek a telekárak is, a 600–900 m²-es kertvárosi telkeket sehol sem lehet 20 millió forint alatt megvenni. A külvárosban sem olcsók a házak, a Nagybánya lakóparkban például 50-55 millió forint egy átlagos méretű új épület. Ugyanebben a körzetben egy ikerházban lévő lakóegység 35 milliónál kezdődik. A zártkerti ingatlanok iránt szintén van kereslet, annak ellenére is, hogy ezeket a házakat a bankok általában nem fogadják el fedezetként, így itt csak készpénzzel lehet labdába rúgni.

Ez érződik is az árakon: a nagy étkezőkonyhás, kétszobás otthonok ellenértéke 10-15 millió forintnál kezdődik, de akár 30 millióig is elmegy.

Nagyon más a helyzet a belvárosban vagy az egyetem közelségében. A Párizs Palace Kft.-t vezető Kelemen György Debrecen egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjeként annak a 450 lakást magában foglaló Párizsi udvar projektnek a gazdája, amelynek jelenleg az ötödik üteme épül. E belvárosi otthonok anynyira népszerűek, hogy a tervezőasztalról keltek el, pedig akadtak 850 ezer forint/m2 árú lakások is. Az Egyetem Tower viszont, úgy tűnik, rekordot dönt a városban: itt átlagosan 1,25 millióért kínálják négyzetméterenként az otthonokat. A 65 lakóingatlanból 15-öt már értékesítettek.

Leviczki Péternek, a nyíregyházi Álmaim Háza Ingatlaniroda tulajdonosának az összegzése szerint a város ingatlanpiaca viszonylag magas árszint mellett a múlt esztendő őszéig stagnált. Az év vége előtt azonban drágulás kezdőSZOMBATHELY. ATTRAKCIÓ IS BŐVEN AKAD, DE ELSŐSORBAN A LAKÓINGATLANOK KELENDŐK

FOTÓ: VARGA GYÖRGY, MTI

NYÍREGYHÁZA: STAGNÁLÁS UTÁN DRÁGULÁS

36 | FIGYELŐ 2021/17

F_36-39-Ingatlan.indd 36

2021. 04. 26. 15:47

| CÉGVILÁG |

A Gamma Ingatlant vezető Hausel László szerint a belvárosban szűkösek az építkezési lehetőségek, bár a telkek ott 80 százalékig beépíthetők, és a bontott épület helyére is lehet újat építeni.

A belvárosi csúcstelkek könyv szerinti ellenértéke 100-120 ezer forint négyzetméterenként, ám ezek valójában nincsenek a piacon. Csak az tud itt építkezni, akinek már van területe. Kifelé haladva 40-50 ezer forint körül alakul a telkek négyzetméterára, a Martintelepen pedig 15-20 ezret kóstál. A zártkertekben 3-4 ezer forint a m²-ár, a barlangfürdő közelsége miatt idegenforgalmi szempontból is kiemelt övezetnek számító Miskolctapolca panorámás építési telkeiért viszont 25–40 milliót is elkérnek.

A jó minőségű új családi házak iránt is nagy az igény. Jellemzően a jobb környéken lévő földszintes házakat viszik, mint a cukrot, és előfordul, hogy egyegy ilyen ingatlan négyzetméteréért 700 ezer forintot is elkérnek. Hausel László elmondása alapján „mindenki” a földszintes épületeket keresi, nincs annyi, amennyi elkelne. Nagy keletje van a Kádár-kockának is: egy 10×10es házért akár 35 milliót is meg lehet kapni. A 30-40 évvel ezelőtt felhúzott 2-4 szintes épületekből viszont túlkínálat van, ezekért maximum 25-30 milliót adnak, ha az ingatlan kifejezetten jó állapotú. A jobb panelek 400-420 ezer, a lelakottak 200-220 ezer forinton kelnek el m²-enként.

Velencei-tó

Ezer forint/négyzetméter

Gárdony

Tisza-tó

Tiszafüred Poroszló

2020. március 2021. március

Abádszalók Kisköre Szántód Zamárdi

Balatonföldvár Siófok Balatonszemes Balatonszárszó Balatonlelle Balatonboglár Fonyód Balatonszabadi BalatonR¥WNFKÀWI÷ Alsóörs Tihany Balatonakali Balatonalmádi Balatonfüred Balatonkenese +JQX÷ºWX Zánka Gyenesdiás

Balatongyörök Balatonakarattya Badacsonytomaj Vonyarcvashegy 'FQFYTSKď_K÷ Keszthely Ábrahámhegy

Forrás: ingatlan.com

A kertvárosias környezetben lévő angol típusú, kertkapcsolatos sorházak kapósak, 100-110 millióért is el lehet adni őket. A négyzetméterenkénti csúcsár itt 500-600 ezer forint. Ebben a kategóriában szintén Miskolctapolca vezet, itt egy medencés ház 250-300 millióba is kerülhet – természetesen a magas műszaki tartalom és méret függvényében.

SZOMBATHELY VÁGTAT

Velence Sarud

Balaton déli part

MISKOLC ERŐS

TÓPARTI TELEPÜLÉSEKEN ELADÓ LAKÓINGATLANOK ÁTLAGOS KÍNÁLATI NÉGYZETMÉTERÁRA

Balaton északi part

dött, s a trend azóta is folytatódik. Korábban attól tartottak, hogy a Covid miatt visszaesik az ingatlanpiac, de ez az otthonteremtési és -felújítási támogatások miatt a vártnál kisebb mértékben következett be, s rövid idő után a korábbinál is magasabb árszint alakult ki. Míg tavaly az átlagos négyzetméterár 450 ezer forint körül alakult, most 500 ezer az új építésű házaknál. Mivel nincs elegendő megfelelően képzett munkaerő, az új lakások kivitelezése lassan halad, jellemzők a határidőcsúszások.

Ezen ingatlanok átadásának a későbbre tolódásában Leviczki Péter szerint nem kis szerepet játszik az év elején elindult állami lakásfelújítási program, amely értelemszerűen elvonja a munkaerő egy részét az új építkezésektől. Az ingatlanközvetítő tapasztalatai alapján a sóstói rész iránt – ez évtizedekig a város elegáns negyedének számított – most kisebb kereslet mutatkozik.

0 200 400 600 800 1000

A Belvárosi Ingatlan Pontot vivő Bordino Rolland szerint ennyi munkájuk még sosem volt, mint most. Az idei áfacsökkentésre várva a tavaly előkészített, előszerződéssel biztosított vásárlások erre az évre csúsztak. Persze az árak a forgalmi adó mérséklése ellenére sem csökkentek, aminek a magyarázatát a szakember abban látja, hogy a nyugati határ közelsége és az állami támogatások ösztönző hatása előcsalogatta a párnacihából a megtakarított pénzeket. Ezt a meglátást támasztja alá a hitelközvetítéssel is foglalkozó ingatlanforgalmazó azon tapasztalata, hogy miközben a kiközvetített hiteleknél 25-30 százalékos mérséklődés tapasztalható, addig a lakásárak esetében 5–20 százalékos drágulás detektálható. „Egyelőre nem is nagyon látni, mi állíthatná meg az árakat. Felfelé nyomja őket az építőanyagok 80-90 százalékos importkitettsége miatt a gyenge forintárfolyam, de a növekvő munkaerőköltségek is ebbe az irányba hatnak. A piac szárnyal, és ez az eladási-közvetítési pozícióban lévő szereplőknek jó, ám ebben a helyzetben ingatlanbuborék is kialakulhat. Azt tapasztalom ugyanis, hogy sok ügyfélben nincs realitásérzék. Az első babavárót és nem kevés hitelt felvéve olyanok is vásárolnak ingatlant, akiknek nincs pénzük – éppúgy, mint Miskolcon. Az ingatlan mint hosszú távú befektetés a jogos kétségek ellenére Szombathelyen is virágzó üzletág. Egy 12 éve épült, kertkapcsolatos, 44 m²-es, akkor 13 millióért megvett lakást például most 35 millió forintért adtam el” – ecsetelte Bordino Rolland. A környező, a nagyvárossal összenőtt települések is egyre népszerűbbé válnak. Egy 81 m²-es szombathelyi új családi házért nemrégiben 48,6 milliót fizetett a vevő, a várossal összenőtt Sében ugyanekkora alapterületű épületért 45, Táplánszentkereszten pedig 37 millió forintot adtak.

Ugyancsak borsos áruk van a jobb környéken található jobb állapotú paneleknek: egy ötvenéves, felújított lakást például 430 ezer forintos m²-áron adott el 2021/17 FIGYELŐ | 37

F_36-39-Ingatlan.indd 37

2021. 04. 26. 15:47

nemrég az üzletember. Az új építésű panelek ellenértéke pedig egyenesen hajmeresztő: nemrég egy 44 négyzetméteres lakás 25 millióért – azaz mintegy 570 ezer forintos m²-áron – talált gazdára.

BALATON ÖRÖKZÖLD

A déli part keleti részén fekvő AligaVilágos sokak szerint Budapest külvárosának tekinthető, ennek megfelelően az átlagárak is 10-20 százalékkal nőttek a környéken. Sőt egyes Balaton és Velencei-tó melletti felkapottabb helyeken 35–50 százalékos drágulás is történt bő egy év alatt. Az érdeklődés növekedése ráadásul korántsem átmeneti, s nem is lanyha. A folyamatosan bővülő kereslet mértéke minden korábbi várakozást meghaladt az elmúlt 12-13 hónapban. Egy friss felmérés szerint az Otthon Centrum (OC) 10 százalékkal több nyaralót adott el tavaly (nem csak a magyar tenger környékén), mint 2019-ben.

Ez a látványos keresletnövekedés tehát alaposan felhúzta az árakat. A Velenceitónál tapasztalthoz hasonlóan persze a Balatonon is volt jelentős kiugrás a 10

százalékos átlagos drágulás mellett. Például egyes siófoki, balatonfüredi ingatlanok ellenértéke akár 40-50 százalékkal is megugrott a 2019 végi szintekhez képest. A Balatont klasszikus értelemben véve nem lehet önálló területnek tekinteni, hiszen a nyugat-magyarországi megyékből és Pest megyéből nagyon gyorsan megközelíthető, emellett annyira erős a státusza, hogy sok kelet-magyarországi városban élő is szívesebben vesz itt nyaralót, mint például a Tisza-tónál.

A mai infrastruktúra és mobilitás mellett gyorsan el lehet jutni ide, így pedig lényegében akár állandó lakhelynek, akár tavasztól őszig egyfajta búvóhelynek ideálisak a magyar tengerhez közeli, minőségi lakhatási lehetőségek – húzta alá az okokat kutatva Simon Éva, az Ingatlanbazar.hu üzletágvezetője. Az ingatlan.com elemzői pedig egyenesen azt állítják: a tópart lett az új belváros a lakáspiacon. Az OC és az Ingatlanbazar.hu szakemberei mellett az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László is lényegében megerősítette az eddig elmondottakat, azzal, hogy 2021-ben még jobban felgyorsultak az események: az érdeklődés öt éve nem látott csúcsra nőtt.

BUDAPEST. A BALATONRA EJTŐERNYŐZÖTT A BELVÁROS

A vezető hazai ingatlanportál friss, márciusi adatai alapján a Balaton környéki megyékben 54–84, a Velencei-tó közelében 22, a Tisza-tónál pedig 96 százalékkal volt nagyobb az érdeklődők száma az ötéves átlaghoz viszonyítva. Ez pedig azt jelentette, hogy a Velencei-tónál az átlagos négyzetméterár március közepén meghaladta az 550 ezer forintot. A Balaton északi partján 675 ezer, a délin pedig 635 ezer forintot tett ki.

A Tisza-tó melletti ingatlanokat átlagosan 171 ezer forintos négyzetméteráron kínálták eladásra. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy véli, a tóparti ingatlanok piaca elszakadt az országos trendektől. Az ottani ingatlanok iránti idei kereslet már-már megegyezik a 2014-ben indult lakáspiaci boom legerősebb éveiben a Budapest belvárosában lévő ingatlanoknál látott érdeklődéssel – fejtette ki Balogh László. Ezt az irányvonalat az is erősíti, hogy a frissen tervezett turisztikai beruházások eredményeként végre valóban „négy évszakossá” válhat a Balaton, másrészt pedig

FOTÓK: BALATON JÓZSEF, H. SZABÓ SÁNDOR, MTI

TISZA-TÓ. KOMOLY BEFEKTETÉSI POTENCIÁL MUTATKOZIK A FELKAPASZKODÓ TERÜLETEN

38 | FIGYELŐ 2021/17

F_36-39-Ingatlan.indd 38

2021. 04. 26. 15:47

| CÉGVILÁG |

rengeteg lakóingatlan épül a tóparti településeken.

SIÓFOK NAGYOT MENT

A magyar tengernél a legtöbb lakást, házat, nyaralót Siófokon kínálták eladásra, összesen több mint kétezer ingatlanból válogathattak az érdeklődők március közepén. Keszthely a második 469 gazdára váró lakóingatlannal, majd Balatonfüred következik 451 darabos kínálattal, s az első ötben van még Zamárdi és Balatonalmádi 376, illetve 243 ingatlannal. Természetesen az északi és a déli part között vannak jól ismert eltérések.

Az előbbi rész inkább a nyugalmasabb, elvonulósabb, borozgatós miliőt kínálja, míg az utóbbi a nyüzsgőbb, városias, fiatalosabb életvitelt. Az északi parton lévő települések esetében az átlagos négyzetméterár, mint fentebb jeleztük, 675 ezer forintot tett ki, ám a legnagyobb ellenérték, 946 ezer forint Alsóörshöz köthető.

Az egyik legalacsonyabb, 400 ezer forint alatti négyzetméterár pedig a fővárostól távolabb eső Ábrahámhegyen alakult ki.

Ezt az Otthon Centrum tapasztalatai is megerősítik: nyugat felé haladva, Budapesttől távolodva az árak feleződnek. Ám nemcsak a fővárostól, hanem a tóparttól való távolság is erősen befolyásolja

fővárosi viszonylatban a napi ingázás is vállalható innen. az árszintet. (A Balaton-felvidék festői tájai méltán népszerűek, az itt elhelyezkedő falvak többségében a négyzetméterenkénti ellenérték 130–200 ezer forint.)

Az ingatlan.com adatai szerint a déli rész, azaz Somogy megye Balaton-parti településein az átlagos négyzetméterár, mint írtuk, 635 ezer forint volt, de a toplistát Zamárdi és Szántód vezeti, immár több mint egymilliós ellenértékkel. A legolcsóbbak közé tartozik a Pesttől távolabb eső Balatonmáriafürdő, ahol négyzetméterenként 357 ezer forintot kérnek az eladók.

VELENCE FÜRDIK

Érdemes azonban megnézni a másik két nagy tavunk jelenlegi árfekvését is. A Velencei-tó két felkapottabb helye közül Gárdonyban 385 lakóingatlan szerepelt a kínálatban március közepén, Velencén pedig 231; az előbbi településen 606 ezer, Velencén pedig 554 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A kisebb helységeket is beleszámítva az OC tavaly átlagosan 355 ezer forintos m²-árat mért, ez 35 százalékkal haladta meg a 2019es ellenértékeket. A piacot a tó településeinek az elhelyezkedése hajtja, hiszen

A TISZA-TÓ

A Tisza-tó mellett egy négyzetméterre vetítve átlagosan 108 ezer forintért lehetett nyaralót vásárolni, és itt az éves drágulás sem volt vészes. Az ellenértékek csak 5 százalékkal haladták meg a 2019. évi fajlagos átlagárat, ami meglehetősen furcsa a debreceni vagy a miskolctapolcai árnövekedéseket nézve. A Tisza-tónál nem túl sok, mindösszesen 158 ingatlant hirdettek eladásra, a négyzetméterárak középértéke pedig – Kelet-Magyarország sokáig elfeledett részéről beszélünk – 171 ezer forintnál járt március közepén. Nagyobb kínálata csak Tiszafürednek és Abádszalóknak volt. Előbbi a legdrágább helyek közé tartozik 213 ezer forinttal. Ennél csak a kis horgászparadicsom, az 1200 lelkes Sarud drágább, ahol 243 ezer forintos a kínálati négyzetméterár, talán azért is, mert a Tiszatavi Mini Zoo mellett a Kalandpart, Közép-Európa legnagyobb vízi játszótere is itt található. Az árakból azonban jól látszik, hogy a gyönyörű tavat a tehetősebb fővárosi vagy nyugat-magyarországi polgárok még nem fedezték fel tömegesen.

DOMBI MARGIT–HALASKA GÁBOR

HIRDETÉS

MEGJELENT!

CSAK

395 Ft

J

5$9$3Ą , & 9(-

Keresse az üzletekben, vagy fizessen elő ellő online online a www.lapcentrum.hu/automotorr oldalon! olda F_36-39-Ingatlan.indd 39

2021. 04. 26. 15:47

| CÉGVILÁG |

ERŐSÖDÖTT A FRIESLAND

SZAUTNER PÉTER | A hazai késztermék-kibocsátás további növelése, új termékek bevezetése, továbbá a környező országok exportpiacán való megjelenés határozza meg a FrieslandCampina közép- és hosszú távú stratégiáját. A többek között a Milli, a Pöttyös, az Oké! és a Completa termékeket gyártó tejipari vállalat árbevétele tavaly is növekedett, bár kissé a tervek alatt maradt – mondta lapunknak a cég vezérigazgatója.

Hogyan érintette a FrieslandCampina tavalyi pénzügyi évét a pandémia?

– Az élelmiszeripart – sok más ágazathoz képest – jellemzően kevésbé érintette a járvány és annak gazdasági hatásai. Igaz ez a tejiparra is, meggyőződésem, hogy az ágazat kifejezetten jól kezelte a helyzetet, annak ellenére, hogy a lezárások miatt töredékére esett vissza a horecapiac forgalma, és az iskolabezárások következtében az iskolatej forgalmazása is leállt. Ennek ellenére az iparági adatok szerint 2020-ban minden megtermelt és szerződéssel lekötött tejet felszívott a hazai piac. Ami minket érint, hét éve töretlen a növekedésünk, tavaly a forgalom 5 százalékos árbevétel-emelkedéssel már elérte a 34,8 milliárd forintot.

A tervezett szint alatt bővültünk, aminek a már említett horecaforgalom kiesése és az úgynevezett impulzusvásárlások csökkenése volt az oka, amely a járvány következtében megváltozott munkavégzési és vásárlási szokások következménye volt. Ezt igyekeztük a kiskereskedelemben kompenzálni a megváltozott vásárlási és fogyasztási szokásokra reagáló promóciókkal és akciókkal, de nem sikerült teljes mértékben pótolni. Ugyanakkor a vásárlási és fogyasztói szokásokra viszonylag gyorsan tudtunk reagálni, az új helyzetben újraterveztük, átalakítottuk a márkaaktivitásokat is, és ez nagyban befolyásolta a hatékonyságnövekedésünket. Jó néhány területen újraterveztük és csökkentettük a költségeinket is. Ennek megfelelően az eredményünk szintén javult, költséghatékonyabban termelünk, ami az üzemünk fejlesztésének is köszönhető. Tavaly a szerződött hazai tejtermelő partnereinktől 45 millió kilogramm tejet vásároltunk és dolgoztunk fel, és ez to-

vábbi javulás a korábbi évekhez képest.

Ami a tavalyi esztendőt illeti, itt elsődlegesen a zavartalan működés fenntartását és a munkavállalók egészségügyi biztonságát kellett megteremtenünk. A tejiparban nem lehet leállni, a tehenek akkor is adnak tejet, ha járvány van.

– A tejiparban is megfigyelhető az árak emelkedése?

– Régóta folyamatosan növekvő alapanyagárakkal kell számolnunk. A világpiacon évről évre emelkedik a sovány tejpor és a vaj ára, utóbbi közelít a 2017-es csúcsához. Mindebben piaci hatások és a takarmány árának jelentős növekedése játszik szerepet, de az elmúlt egy évben szinte minden jelentős költségtétel emelkedett, úgy, mint az energiahordozók, az adalék- és csomagolóanyagok, valamint a

Hét éve töretlen a cég növekedése.

technológiai anyagok költségei, de ide kell számolni a pandémia következtében szükséges védekezési kiadásokat is. Számunkra ugyanakkor az ár mellett prioritás, hogy mindig kiváló minőségű alapanyagot vásárolhassunk, ennek érdekében pedig szorosan együttműködünk a tejtermelő és egyéb beszállító partnereinkkel.

– Hogy áll az import? A Nébih nemrég kiadott egy elemzést, amiben arra hívta fel a figyelmet, hogy csökkent a magyar termékek aránya a kiskereskedelmi polcokon.

– Én is olvastam ezt az elemzést, bár pontosan nem ismerem a módszertanát.

Ami minket illet, sikerült növelnünk a belföldi értékesítéseinket, emellett újabb hazai gyártású termékeket, innovációkat is a polcokra tettünk. Ami az iparágat illeti, 2010 és 2019 között az itthon megtermelt tej mennyisége 16,5 százalékkal volt magasabb, a 2020-as nyilvános felvásárlási adatokból pedig arra következtetünk, hogy meghaladta a 2 milliárd kilogrammot. Ezzel párhuzamosan 2011 és 2020 között a hazai tejfeldolgozók felvásárlása 24,5 százalékkal nőtt. Ugyanebben az időszakban a kiszerelt fogyasztói tejek termelése 50 százalékkal emelkedett, míg sajtokból 30 százalékkal többet állítottunk elő az időszak végére. Eközben nem tűnt el, de drasztikusan csökkent a korábbi évekre jellemző nagy mennyiségű nyerstejexport. Az elmúlt időszakban 15 százalékkal apadt a tejelő állatállomány száma, de 25 százalékkal nőtt a kibocsátás. A januári, februári és márciusi adatok 2–6 százalékos termelésnövekedést mutatnak. Az ágazat szerkezete, a termelési kapacitások és a hazai gyártású termékek ellátottsága tehát az elmúlt 10 évben nagymértékben javult. Korábban

40 | FIGYELŐ 2021/17

F_40-41_fresland.indd 40

2021. 04. 26. 16:06

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

| CÉGVILÁG |

az ágazatban és persze a kereskedelemben a nagy mennyiségű import UHT tej okozott problémát, de mára a korábbi behozatal a harmadára esett. Azt gondolom, hogy a specifikusan magyar termékkategóriákat – mint például a tejföl, a túró, a kefir, a vajkrém és a hasonló tejtermékek – sőt a magasabb hozzáadott értékűeket is lefedi a magyar piac. Az olyan egyéb, magas hozzáadott értékű termékekben erőteljesebb az import, amelyeket jelenleg itthon, a rendelkezésre álló technológiával vagy kapacitásokkal nemigen tudnak gyártani. Idetartozik például az ízesített joghurt vagy egyes desszerttermékek, sajtspecialitások, kényelmi termékek.

– Hogy áll az export? Annak idején önök is próbálkoztak egy-egy termékkel.

– Most is exportálunk, jellemzően Romániába és Szlovákiába. Közép- és hosz-

szú távon továbbra is a régióban gondolkodunk, de jelenleg a kibocsátásunk több mint kilencvenöt százaléka a hazai piacon kerül a polcokra. A régiós export növeléséhez, ami folyamatosan ott van a horizonton, a kapacitások további bővítésére van szükség, és ez csak versenyképes, magas minőségű termékek révén valósulhat meg. Az exportterveink a környező országokra fókuszálnak, de más hazai tejipari vállalkozások jelentős kivitelt bonyolítanak le a közel-keleti, nyugat-balkáni államok felé is, ahol szintén komoly érdeklődés mutatkozik a magyar feldolgozott készítmények iránt.

– Milyen közép- és hosszú távú tervei vannak a cégnek Magyarországon?

– Fontos látni, hogy az elmúlt években 30–40 százalék között nőtt a mátészalkai gyár késztermék-kibocsátása, az utóbbi két évben közel 20 százalékkal növeltük a kapacitásokat. A belföldi piac, a hazai fogyasztás emelkedése képes „felszívni” a növekedést, így ez a Friesland stratégiáját is determinálja. Abban látom a növekedési potenciált, hogy újabb termékekkel, kategóriákkal jelenünk meg a kiskereskedelemben, és persze a vezető márkáink pozícióit tovább erősítjük. Magyarán a márkáink fejlesztésében és minőségi, magas hozzáadott értékű termékek gyártásában látom a lehetőséget, Továbbra is a belföldi piac ellátása, illetve fejlesztése az elsődleges, ezen a téren fontosnak a tartjuk a folyamatos innovációt, és szeretnénk tovább javítani a vevőink kiszolgálását. Ahogy mondtam, az exportterveinkben is elsősorban a környező országok szerepelnek. Egyes feldolgozott termékkategóriák esetén az egy főre jutó hazai fogyasztásban van jelentős növekedési potenciál az EU-átlaghoz vagy akár egyes térségbeli országokhoz képest, hiszen az egy főre jutó magyar tejtermékfogyasztás jóval alacsonyabb, mint a német vagy a francia, de még a csehországitól is elmarad. Az elmúlt 6-8 évben minden egyes termékbevezetésünkkel komoly sikereket értünk el, nemcsak a versenytársainktól szippantottunk el forgalmat, hanem ezekben a kategóriákban sikerült növelni az egy főre jutó fogyasztást is.

– Milyen beruházásokat tervez a cég?

– A mátészalkai üzemben 2014-ben nyílt meg a tejdesszertgyártás, azóta újabb fejlesztési folyamat indult meg. Ez két esztendeje zajlik, és az idei évtől kezdődik egy újabb, négy évre szóló beruházási ciklus, amelynek az értéke mintegy 18-19 millió euró, azaz nagyjából hat és fél milliárd forint. Technológiai és kapacitásfejlesztésekre, illetve automatizálásjavításra kerül sor. A 2021-ben induló beruházások számunkra is lehetővé tehetik a jelenleginél nagyobb arányú kivitelt. Ezek célja a termelési kapacitások további növelése, nemcsak nagyobb mennyiségű termék előállítása, hanem új innovációk fejlesztése is.

Emellett modernizáljuk és hatékonyabbá tesszük a meglévő technológiákat.

HŐNYI GYULA 2021/17 FIGYELŐ | 41

F_40-41_fresland.indd 41

2021. 04. 26. 16:06

| CÉGVILÁG |

A múlt hét közepén szivárgott ki, hogy május 2-áig leáll a kecskeméti Daimler-gyár. A járvány miatt tavaly kétszer is félbeszakadt, sőt ez év januárjában is állt egy időre a termelés, alkatrészhiány okán. A gyártó brémai és rastatti gyáregységeiben egyaránt csökkent a kibocsátás a világszerte tapasztalható félvezetőhiány következtében.

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. lapzártánkig hivatalosan nem erősítette meg a leállás hírét.

Mindenesetre úgy tudjuk, hogy a járműgyártók most különösen óvatosak: lehet persze látni, hogy az átoltottság előrehaladtával újraindul a világgazdaság, de hogy ez milyen ütemben megy majd végbe, még kérdéses. A bizonytalanság egyelőre rányomja bélyegét az első három-négy havi gazdasági mutatókra Európa-szerte is, nem csak Németországban.

A Bundesbank elemzése alapján a probléma fő oka, hogy a korlátozások elhúzódása miatt a szolgáltatóipari ágazatokban visszaesett a teljesítmény. Emellett a hideg és sokszor szélsőséges év

eleji időjárás a német építőipart is viszszavetette. Ráadásul februárban beszállítói fennakadások következtében szintén csökkent az ipari termelés. Erősen érintett ebben az ország autógyártása: itt 7 százalékkal zsugorodott a produktivitás, miközben az ipari termelés öszszességében csak 1,25 százalékkal mérséklődött februárban az előző havi értékhez képest. A német autóipari szak-

FOTÓ: MARIJAN MURAT, GETTY IMAGES

GONDBAN A NÉMET AUTÓGYÁRTÁS

ALKATRÉSZHIÁNY | Főként a járműgyártásban okoz bizonytalanságot itthon is a vártnál gyengébb első negyedéves német gazdasági teljesítmény. A kecskeméti Daimler május 2-áig leállítja a termelést szenzorellátási problémák miatt.

42 | FIGYELŐ 2021/17

F_42-43-Nemet.indd 42

2021. 04. 26. 15:48

| CÉGVILÁG | A MERCEDES KÖZPONTJA. HIÁNYOZNAK A SZENZOROK

mai képviseleti szervezet, a VDA szerint azonban az ágazat hazai gyártása márciusban sem indult még növekedésnek. Az ipari termelés így január–februárban összesen hozzávetőleg 3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, a 2020-as járvány előtti szinttől.

A német központi banknál úgy vélik, a járványvédelmi szigorítások által nem érintett szektorok az esztendő első negyedében robusztus teljesítményt nyújtottak. Ám a vezető gazdaságkutató intézetek 1,8 százalékos GDP-csökkenést jeleztek előre a január–márciusi periódusra, ami a második negyedévben meginduló lendületes növekedésnek köszönhetően az egész évre vonatkozóan 3,7 százalékos bővülésre válthat.

OPTIMIZMUS

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője az első negyedéves gyengébb német teljesítmény ellenére összességében optimista az ipari termelés ez évi kilátásaival kapcsolatban.

Amennyiben az ellátási zavarok a mostani várakozásoknak megfelelően mérséklődnek, a második negyedtől a járműgyártás is pótolhatja a január–márciusban kiesett produktivitást – fejtette ki kérdésünkre a szakember.

A német nyelvterületeken igen aktív logisztikai szállítmányozó Liegl & Dachser európai logisztikai üzletágának a vezetője, Szontágné Hajnal Zsuzsa szerint érdemes jobban megvizsgálni a né-

A BOSCHNAK JÓL INDULT

met gazdaság gyenge első három hónapos eredményét. Ugyanis Németországban vízkeresztig (január 6-ig) tart a munkaszünet, csak ezután indul el teljes volumenben a munka, másrészt a rövidebb február is nagyban befolyásolja a szállítási mennyiségek alakulását.

A szakember elmondta: a szállítási volumeneket tekintve márciusban náluk már növekedés volt tapasztalható. Azokat a cégeket, amelyeknek változatos az ügyfélportfóliójuk, az autóipari beszállítókat érintő csökkenés nem olyan mértékben érinti, mint azokat, amelyek erre az iparágra specializálódtak. Ha a járműszektor azon részét nézzük, amely nem személygépkocsikhoz köthető, ott inkább a megrendelések bővüléséről számoltak be az ügyfelek, ami az agrárágazattal, például mezőgazdasági gépekhez történő alkatrészek szállításával is szorosan összefügg – mondta a Figyelőnek Szontágné Hajnal Zsuzsa.

MUNKAERŐ

Lapunk megkeresésére Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója kifejtette: a német gazdaság első negyedévi gyengülésének a magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásával kapcsolatban korai lenne még konkrét következtetéseket levonni. „Mindemellett érzékelünk olyan negatív jeleket egy-egy szektorban, amelyekre figyelni kell” – húzta alá

EGYES KIEMELT FELDOLGOZÓIPARI ÁGAZATOK ÚJ EXPORTRENDELÉSE*

*Q÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FPF " X_¥_FQ­P /¥WRďL^¥WY¥X ,­U L­UN GJWJSIJ_­X L^¥WY¥XF ;NQQFRTX GJWJSIJ_­X L^¥WY¥XF ,^·L^X_JWL^¥WY¥X 8_¥R±Y·L­U JQJPYWTSNPFN TUYNPFN YJWR­P L^¥WY¥XF

I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. I.

*Összehasonlító áron.

Forrás: KSH

A vállalat jól zárta a koronavírus-járvány első évét – hangsúlyozta Volkmar Denner, a 395 ezer főt foglalkoztató Robert Bosch GmbH igazgatótanácsának elnöke a cég 2020-as üzleti évét bemutató múlt heti, németországi sajtótájékoztatón. Az elektromobilitás a hajtástechnológiák területén a Bosch egyik fő üzleti tevékenysége lesz, ezért az idén mintegy 700 millió eurót, összességében pedig már ötmilliárdot költött a társaság az ezzel kapcsolatos fejlesztésekre. Ezen ágazat árbevétel-növekedése csaknem 40 százalékos, a piaci átlag duplája. A tervek szerint 2025-re az ötszörösére, mintegy ötmilliárd euróra nő a csoport elektromos hajtásrendszerekből származó éves forgalma, a megtérülés pedig már egy évvel korábban elérhető lehet.

Egyébként pedig 2021 első három hónapjában 17 százalékkal bővült a cég árbevétele az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva. Az aktuális üzleti évben a forgalom a várakozások szerint mintegy 6 százalékkal nő a tavalyihoz képest, az üzleti eredmény pedig kisebb mértékben, de megközelítőleg 3 százalékkal javulhat.

A múlt esztendő a koronavírus-járvány ellenére is biztatóan alakult, a 2 milliárd eurós üzleti eredmény stabil alapot teremt a Bosch számára. A 71,5 milliárd eurónyi árbevétel mellett a kutatás-fejlesztésre fordított 5,9 milliárd lényegében változatlan maradt, míg az üzleti eredmény elérte a 2,8 százalékot.

a szakember. A társaság munkaerő-kölcsönzőként közel 700 – jellemzően nagyvállalati – ügyfélnél nagyjából 10 ezer embert foglalkoztat. „A saját tapasztalataink azt mutatják, hogy míg egyes területeken a HR-politikát inkább az óvatos kivárás jellemzi, máshol növekedés van. A magyarországi autóipari vállalatok körében például inkább a stagnálás a jellemző, ezzel szemben az egészségügyi termékeket gyártó cégeknél, a kereskedelemben vagy éppen a feldolgozó- és az élelmiszeripar területén optimizmust és gyarapodást tapasztalunk” – ecsetelte a vállalatirányító. Ő is megerősítette, hogy a járvány következtében egyértelműen problémák jelentkeztek a logisztikában, az alkatrészellátásban, ami sok esetben kihatással van egyegy társaság napi működésére, a termelési lánc folyamatosságára.

HG 2021/17 FIGYELŐ | 43

F_42-43-Nemet.indd 43

2021. 04. 26. 15:48

| SZEMÉLYI HÍREK |

MAGYAR LÍZINGSZÖVETSÉG

Zs. Nagy Istvánt, a Merkantil-csoport kockázatkezelési igazgatóját választotta meg elnöknek a Magyar Lízingszövetség döntéshozó testülete. A posztot mostanáig betöltött Nyikos Katalin mandátuma lejárt, de elnökségi tagként továbbra is részt vesz a testület munkájában. A közgazdász-végzettségű Zs. Nagy István húsz éve dolgozik a lízingszakmában, tizenöt esztendeje különböző vezetői pozíciókat tölt be, és négy éve tagja a Magyar Lízingszövetség elnökségének. A szakember elmondása szerint célja, hogy a magyar lízingpiacra visszatérjen a koronavírusjárvány miatti megtorpanás előtti tartós, lendületes bővülés, és a magyar vállalkozások elsődleges finanszírozási formaként tekintsenek a lízingre, bármilyen eszközberuházásról legyen szó.

SIEMENS

JERÁNEK TAMÁS

Május elsejétől Jeránek Tamás veszi át a magyarországi Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatói posztját.

Elődje, Dale A. Martin tizenegy év után, saját döntésére köszön el a vállalattól, nyugdíjba megy. A leendő elnök-vezérigazgató 2020 óta a cég igazgatósági tagja. 2012-től dolgozik a Siemens Digital Industries vezetőjeként. Előtte a saját vállalatát irányította, és multicégnél töltött be irányítói pozíciókat. A szakember menedzsmentje alatt megtöbbszöröződött az üzletág forgalma, duplázódott a területen dolgozók létszáma, s nagyszabású digitalizációs projekteket vittek véghez több nagy autó-, gumi-, gyógyszer-, vegy-, fém- és cementipari megrendelőnél.

ZS. NAGY ISTVÁN

WORK FORCE

TETRA PAK

Lyndsey Loyden-Edwards a Tetra Pak keleteurópai működésért felelős új ügyvezető igazgatója. A szakember Guillaume Latourrette helyét veszi át, aki március végén hagyta el a vállalatot. Loyden-Edwards 2018-ban csatlakozott a céghez Nagy-Britanniáért és Írországért felelős ügyfélkapcsolati igazgatóként. Ez idő alatt a ReCarton UK, valamint a The Alliance for Beverage Cartons and the Environment (ACE) igazgatósági tagjaként is tevékenykedett, a csomagolóipar fenntarthatóságának ügyét előmozdítva Nagy-Britanniában. Tetra Pak-os karrierjét megelőzően a DS Smith Plastics csomagolási megoldásokkal foglalkozó társaság értékesítési vezetőjeként dolgozott.

LYNDSEY LOYDEN-EDWARDS

Czellecz Zoltánt nevezték ki a Work Force munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó vállalat operációs igazgatójának. A HR-szolgáltatások területén több mint egy évtizedes tapasztalatot szerzett szakember irányítja a jövőben a társaság valamennyi üzletágát, de feladatai közé tartozik a céges stratégia átdolgozása is. Az új operációs igazgató 2007-ben, az Adeccónál kezdte karrierjét tanácsadóként, 2011-es távozásakor pedig már kiemelt ügyfélkapcsolati menedzser volt. Ezt követően egy évre megfordult a Work Force-nál, akkor üzletágvezetői pozíciót töltött be. Pályafutását 2013 augusztusa és 2017 márciusa között a Randstad Hungarynél folytatta, ahol több mint két esztendeig üzletfejlesztési igazgatóként dolgozott. Kinevezését megelőzően a Talentify Co. csapatát erősítette.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

CZELLECZ ZOLTÁN

44 | FIGYELŐ 2021/17

F_44_szemelyihirek.indd 44

2021. 04. 26. 15:49

| PÉNZ BESZÉL |

EDDIG JÓL ÁLLJÁK A SARAT

BANKSZEKTOR | A járvány hosszú idő után egy olyan válság, amelyben a bankok nem a bűnbak szerepét töltik be. Ellenkezőképpen: a megoldás részét képezik, ugyanakkor a terhelhetőségük véges – állapítja meg a KPMG elemzése.

A bankok tőlük szokatlan gyorsasággal reagáltak az akut krízishelyzetre, de a következő fázisban, a gazdaság talpra állításában talán még nagyobb szerep hárul rájuk – áll a KPMG-nek a pénzügyi rendszer tűrőképességéről szóló, Financial Resilience in Banking című elemzésében. E szerint a hitelintézetek ellenálló képességből eddig jól vizsgáztak, a tőkeellátottság és a likviditás is stabil, de mivel hosszú idő óta az egyik legjelentősebb gazdasági válságnak még csak a közepén járunk, a kilátások továbbra is bizonytalanok, a túlterhelt bankrendszer megingása pedig végzetes következménnyel járna.

A JÖVEDELMEZŐSÉG IS SZÁMÍT

A kormányzatok és a központi bankok intézkedései jelentős részben a pénzintézetekre terelik át az anyagi terhek nagy részét. Igaz, eközben a szabályozói oldal is lazít a szigorú előírásokon: csökkentek a tőke- és likviditási követelmények, kitolódtak a jelentési határidők, az Európai Bankhatóság egy évvel elhalasztotta a banki stresszteszteket. A Basel 4 standardok bevezetését is részben elhalasztották. Az intézkedések mégsem nyugtatnak meg minden szereplőt, a jövőben rejlő bizonytalanság miatt a bankok óvatosabbak. „Megmentő szerepben fellépni vonzó és egyben szükséges perspektíva, de a bankoknak a saját jövedelmezőségüket is szem előtt kell tartaniuk. Egyfelől elvárt, hogy támogassák a lakossági és üzleti ügyfeleiket, pénzügyi stabilitást biztosítsanak, másfelől az alacsony kamatkörnyezet, az eszközök leértékelődése, a tőkepiacok volatilitása saját profitabilitásukat veszélyezteti” – mondja Szalai Péter, a KPMG igazgatója. Újabb érvágás a pénzintézetek tőkebevonási képességén

az osztalékfizetési korlátozások bevezetése, amely miatt az európai bankok hátrányba kerülhetnek a világ más területén működő pénzintézetekkel szemben.

9ö0*&7 3>48 2*,9 7 1 8 AZ EURÓPAI BANKOKNÁL*

Százalék

5,8

6,1

5,4

4,4 3,2

3,5

2,1 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 *Az EU28 bankjainál, az adott évben.

Forrás: ebf.eu

A csökkenő profitok idején nehéz döntéseket kell meghozni a hitelek kihelyezésével kapcsolatban, és minden bizonynyal számítani lehet a rossz hitelek okozta veszteségekre is. A tőkekövetelmények lazítása lehetővé tette, hogy a bankok szélesebb körben hitelezzenek, ami pozitív hatással lehet a GDP-re. „Ugyanakkor a pénzintézetek jelentős hányada fenntartásokkal kezeli ezeket a lazításokat, inkább visszakoznak a tőketartalékok felhasználásától, hiszen nem látni a járvány végét. Egyik bank sem akarja, hogy a saját kockázati besorolása romoljon, mivel ez a bankközi piacokon megnehezítheti a forrásokhoz való hozzáférést – hangsúlyozta Szalai Péter. – Csak

minden harmadik európai bank lazított a belső tőkeelőírásokon, sőt több hitelintézetnél még egy minimális tőkenövekedés is kimutatható volt, ami részben az osztalékfizetési korlátozásoknak is betudható. Az esetleges bankcsődök kockázata így is növekedett, de cél, hogy ez csak elszigetelt, kisebb szereplőkre korlátozódjon.”

SEGÍTENI, DE NEM BÁRMILYEN ÁRON

A válságállóság és az új realitáshoz való alkalmazkodás nemcsak a bankok, hanem a jogalkotók felé is alapvető elvárás. A KPMG szakemberei szerint gyors és pragmatikus közbelépés szükséges, de még égetőbb kérdés, hogy a különböző szabályozói szintek – nemzeti, regionális és globális – képesek-e egymással együttműködni a pénzintézetek ellenálló képességének támogatása érdekében. Egyfelől üdvözlendő, ha a bankoknak nagy szerepet szánnak a gazdasági visszaesés enyhítésében, ugyanakkor az sem szerencsés, ha mesterségesen életben tartott „zombivállalatok” maradnak fenn még évekig, csak azért, mert senki sem vállalkozik a hálátlan igazság kimondására, hogy a járvány után sem lesznek életképesek.

Eközben a bankoknak saját működésüket, fejlődésüket is szem előtt kell tartaniuk, és megtenni a szükséges változtatásokat. A válság arra is választ ad majd, hogy a kis, digitális hitelintézetek üzleti modellje fenntartható-e például az új valóságban. A nagybankok erőforrásai valószínűleg elegendők lesznek a veszteségek fedezésére és várhatóan növelik befektetéseiket az új technológiák hasznosításában. Egyes hitelintézetek újabb szolgáltatási területekre erősítenek rá, például a tanácsadásra vagy a vagyonkezelésre, ezzel kompenzálva az alaptevékenységből származó bevételcsökkenést – állapítja meg az elemzés.

B. M. T. 2021/17 FIGYELŐ | 45

F_45_KPMG.indd 45

2021. 04. 26. 16:59

BANKJEGYEK BŰVÖLETÉBEN Több mint 14 ezer milliárd forintnyi megtakarítást tartottak december végén készpénzben és lekötés nélküli folyószámlabetétben a magyar háztartások december végén, ami igen jelentős, 18,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Banknak a Figyelő által összegyűjtött statisztikai adataiból.

A kiugró mértékű növekedés pedig úgy következett be, hogy a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya 9,5 százalékkal, 66 784 milliárd forintra nőtt egy év alatt, tehát a „pihenő pénzek” menynyisége majdnem kétszer olyan gyors ütemben bővült, mint a teljes megtakarítási piacé.

A BETÉTEKÉ VOLT A FŐSZEREP

A be nem fektetett pénzeszközök közül a leggyorsabb ütemben a lakossági fo-

lyószámlabetétek állománya emelkedett 2020-ban: itt a 23 százalékot közelítette az MNB által kimutatott növekedés, miközben az állomány december végén már meghaladta a 8240 milliárd forintot. Ebben szerepet játszhatott a járvány okozta gazdasági visszaesés, illetve a múlt év márciusa óta élő törlesztési moratórium is: a bizonytalan helyzetben a háztartá-

FOTÓ: JAMES WOODSON, GETTY IMAGES

MEGTAKARÍTÁSOK | Miközben a magyar háztartások pénzügyi eszközeinek állománya nem egészen egytizedével növekedett tavaly, a lekötetlen folyószámlabetétben és készpénzben tartott megtakarítások mennyisége 18,5 százalékkal emelkedett. A pihenő pénzek állományának gyors növekedése ugyanakkor csak részben magyarázható a járvány okozta bizonytalanságokkal.

46 | FIGYELŐ 2021/17

F_46-47_piheno_penzek.indd 46

2021. 04. 26. 16:21

| PÉNZ BESZÉL |

2018

2019

2020

Forrás: MNB

40,3

zesedések

2017

*Adott év végén.

s rés

2016

9 004,5

sz

Ké

ok

A HÁZTARTÁSOK PÉNZÜGYI ESZKÖZEINEK MEGOSZLÁSA

ké

8 045,7

11 888,9

13,7

zv

ye

10 758,7

Ré s

én

14 086,1

11,5

ír

Milliárd forint

Biztosítástechnikai tartalékok nz 7,4 pé 88,8

ap

A KÉSZPÉNZ ÉS A FOLYÓSZÁMLABETÉTEK EGYÜTTES ÁLLOMÁNYA A HÁZTARTÁSOKNÁL

nullához konvergáló betéti kamatok miatt pedig egyre kevesebben döntenek a betéteik lekötése mellett: így fordulhat elő, hogy a legfrissebb, a február végi állapotokat tükröző jegybanki statisztikák szerint a teljes lakossági betétállomány 77,3 százaléka már lekötetlenül pihent a folyószámlákon.

Ugyanakkor a készpénzét is változatlanul szorgosan gyarapítja a lakosság: a forintban tarott állomány 2020 végén már meghaladta az 5470 milliárd forintot, ami 12,8 százalékkal volt maga-

A pihenő pénzek arányának növekedése a teljes lakossági megtakarítási portfóliót átrajzolta. A forintban és devizában tartott készpénz állománya a múlt év végére 8,8 százalékra emelkedett a 2019 végi 8,5-hez képest. A betétek súlya még látványosabban, 17-ről 18,3 százalékra növekedett a lakossági portfólióban. A

mp

sok visszafogták fogyasztásukat, miközben sok esetben a hiteltörlesztésre szánt forrásaik szintén a folyószámláikon landoltak. Az alacsony kamatkörnyezet és a

ELTOLÓDTAK AZ ARÁNYOK IS

Á ll a

Az OTP Nyugdíjpénztár felmérése szerint a hazai lakosság 27 százaléka fél attól, hogy nem tudja, miből fog megélni nyugdíjaskorában, 21 százalék pedig kifejezetten attól tart, hogy a rokonaira kell majd támaszkodnia. Az időskori anyagi helyzet alakulásától leginkább a 36–39 éves korosztály fél, így nem meglepő, hogy 2020-ban a legnagyobb hazai nyugdíjpénztár új belépői között az átlagéletkor 39 év volt. Az időskori anyagi függetlenség jelentőségét alátámasztja, hogy a megkérdezettek 50 százaléka számára nagyon fontos, hogy időskorában saját maga számára teremtse meg az anyagi feltételeket, míg 28 százalékuknak kifejezetten lényeges, hogy ne kelljen a gyerekeitől, unokáitól segítséget kérnie. „A kutatásunk és a tapasztalataink is megmutatták, hogy a magyarok számára nagyon fontos, hogy időskorukban is megőrizzék anyagi függetlenségüket. Ne terhet jelentsenek a családjuknak, hanem épp ellenkezőleg, mind életvitelükkel, mind tapasztalatukkal példaképek lehessenek a gyerekeik, unokáik számára” – számolt be a tapasztalatokról Horpácsi Krisztina, az OTP Nyugdíjpénztár főosztályvezetője. – Ugyanakkor fontos, hogy ezt az anyagi biztonságot nemcsak az élethoszszig tartó munkával, hanem már az aktív korban megkezdett tudatos, folyamatos öngondoskodással is megteremthetjük.

Tavaly a bizonytalan gazdasági környezet ellenére 13 ezer új pénztártagot köszönthettünk, akik többnyire továbbra is a 40 év alatti korosztályokból kerültek ki.”

sabb az egy évvel korábbinál. A devizában tartott készpénz mennyisége pedig ennél is gyorsabban, 13,9 százalékkal emelkedett tavaly – 372,3 milliárd forintra –, és ebben szerepe lehetett a forintárfolyam alakulásának is.

E g y éb

A NYUGDÍJDILEMMA MÉG MINDIG ÉL

2020. IV. negyedév, százalék 18,3 Be t é t ek

Forrás: MNB

készpénzen és a betéteken kívül tavaly már csak az állampapírok részesedése bővült, itt a 2019. decemberi 13,2 után a múlt év végére 13,7 százalékos arányt mutatott ki az MNB. A részvények és részesedések súlya viszont 41,4-ről 40,3 százalékra olvadt a háztartások pénzügyi eszközein belül, de némileg csökkent a biztosítástechnikai tartalékok súlya is. (Utóbbiak a biztosításokban és a pénztári megtakarításokban tartott megtakarításokat tartalmazzák.)

Nagy kérdés, hogy a gazdaság várható fellendülése hoz-e változásokat a magyar háztartások megtakarítási szokásaiban.

Nehéz megbecsülni például, hogy a lakossági fogyasztás várható fellendülése hogyan befolyásolja majd a jelenlegi megtakarítási állományt és a frissen érkező pénzek mennyiségét, illetve hogy a törlesztési moratórium várható megszűnése mennyiben módosítja a lakosság megtakarítási képességét. A gazdasági stabilitás erősödése elvben a befektetett pénzeszközök arányát is növelheti.

BARÁT MIHÁLY 2021/17 FIGYELŐ | 47

F_46-47_piheno_penzek.indd 47

2021. 04. 26. 16:21

| TŐZSDE |

HEGYMENET AZ ALAPOKNÁL

BEFEKTETÉSEK | Március végén már meghaladta a 7100 milliárd forintot a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, amire eddig még nem akadt példa. Az első negyedévben a vegyes alapokból vásároltak a legtöbbet a befektetők, de népszerűek maradtak a részvényalapok is.

Egyáltalán nem alakult rosszul az első negyedév a befektetési alapok szempontjából: a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) az adatai szerint a szervezet tagjai által kezelt vagyon március végére elérte a 7110,4 milliárd forintot. Ez 3,1 százalékkal nagyobb a decemberi értéknél, az egy esztendővel korábbit pedig 18 százalékkal haladja meg.

Ennyi pénzt egyébként még soha nem kezeltek a hazai alapokban, amihez az erős vásárlási kedv és az elért hozamok is hozzájárultak.

A vagyon alakulása szempontjából ugyanakkor egyáltalán nem volt egységes a kép az egyes alapkategóriáknál.

Ha az első három hónap adatait nézzük, akkor magasan a részvényalapok tekinthetők nyertesnek, hiszen ezek összesített nettó eszközértéke 14,2 százalékkal nőtt egyetlen negyedév alatt, megközelítve a 693 milliárd forintot. Az utóbbi időszakban igencsak népszerűvé vált vegyes alapoknál sincs ok a panaszra: ezeknél is majdnem 12 százalékkal hí-

FOTÓ: KLAUS VEDFELT, GETTY IMAGES

ELLENTÉTES ELŐJELEK

48 | FIGYELŐ 2021/17

F_48-49-Befalapok.indd 48

2021. 04. 26. 15:49

| TŐZSDE |

A BEFEKTETÉSI ALAPOK VAGYONA* Milliárd forint

zott a vagyon, és immár kevéssel maradt el az 1500 milliárdtól. Az alapok alapja konstrukciók esetében 6,4 százalékos negyedéves növekményt mért a vagyonnál a Bamosz, 1700 milliárd forinthoz közelítő nettó eszközérték mellett. Több kategóriában is zsugorodott ugyanakkor az alapokban lévő pénzmennyiség: itt elsősorban a tőkevédett konstrukciókat lehet kiemelni a maguk 8,7 százalékos csökkenésével. A nagy veszteseknek viszont kétségtelenül a pénzpiaci alapok számítanak: ezeknél három hónap alatt a kezelt pénz 29,4 százaléka tűnt el, alig észrevehető méretűvé, 37,7 milliárd forintosra zsugorítva a portfóliót. Jelentősen fogyott az árupiaci alapokban kezelt vagyon mennyisége is; a március végi 45,8 milliárdos nettó eszközérték majdnem a negyedével volt kisebb a múlt év véginél. Éves alapon vizsgálva a kezelt vagyont, hasonlóan alakultak az irányok az egyes kategóriáknál. A részvényalapokban lévő összeg például a 2020 márciusa óta eltelt egy esztendő alatt csaknem a duplájára ugrott, de 31,6 százalékos bővülést mutatott a vegyes alapok vagyona is. Az alapok alapja konstrukciók az éves növekedés alapján is az élmezőnybe tartoznak, hiszen a nettó eszközérték gyarapodása megközelítette a 30 százalékot. A 12 hónapos vagyonnövekményt tekintve ugyanakkor figyelemre méltó

A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK VÁLTOZÁSA

2021. március/2020. március, százalék

91,0

7­X_[­S^FQFUTP ;JL^JX FQFUTP

31,6

Alapok alapja

29,7

0ºY[­S^FQFUTP 16,9 .SLFYQFSFQFUTP 10,7 &GX_TQ¾Y MT_FR¾ alapok –12,9

7,2 8_¥WRF_YFYTYY FQFUTP

–16,4 Árupiaci alapok –40,3 –58,1

9÷PJ[­IJYY FQFUTP Pénzpiaci alapok

Alapok összesen 18,0 Forrás: Bamosz

6200,8 5895,5 5591,2 5659,6

6337,9

7110,6

6024,7

4955,7

2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 *Nettó eszközérték, az adott év márciusának végén.

Forrás: Bamosz

még a kötvényalapok teljesítménye, hiszen a 16,9 százalékos bővülés 1500 milliárd forintot meghaladó portfólióméretet eredményezett az első negyedév végére. Az ingatlanalapok vagyonának a gyarapodási üteme viszont már jelentősen elmaradt a teljes piac átlagától, és 10,7 százalékot tett ki. Az éves alakulást vizsgálva is egyértelműen a pénzpi-

ségében 146,3 milliárd forintos mínuszt mutatott az ügyletek egyenlege, addig az idén bő 143 milliárddal a vételek kerültek túlsúlyba. A nagy ugrás ugyanakkor némileg torzított képet tükröz: a koronavírus-járvány kitörésekor, tavaly márciusban a hazai befektetésijegy-tulajdonosok is dömpingszerű eladásokba kezdtek a hirtelen bizonytalanná váló gazdasági kilátások miatt, ami drasztikusan lerontotta az egész első negyedévi egyenleget.

Kategóriánként vizsgálva a vételeket és az eladásokat, szintén jól látszik ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban népszerű konstrukciók hozták leginkább a friss pénzt január–márciusban is. Csak a vegyes alapoknál 122,7 milliárd forintot mutatott például a mérleg a vételi tranzakciók javára – szemben az egy évvel korábbi –0,9 milliárddal –, de összességében 49 milliárdot meghaladó tőkebeáramlás történt a részvényalapoknál

Ha az első három hónap adatait nézzük, akkor magasan a részvényalapok tekinthetők nyertesnek, hiszen ezek összesített nettó eszközértéke 14,2 százalékkal nőtt egyetlen negyedév alatt. aci alapok a nagy vesztesek, hiszen esetükben tizenkét havi összevetésben több mint 58 százalékosra zsugorodott a portfólió. A tőkevédett alapokban lévő pénz 40 százalékot meghaladó csökkenése is igen erőteljesnek mondható.

A VEVŐI OLDAL AZ ERŐSEBB

A vételi és az eladási tranzakciók alakulását vizsgálva az idei első három hónap sokkal jobban alakult a hazai befektetési alapoknál, mint a tavalyi azonos időszak: miközben egy éve még összes-

is. Az alapok alapja konstrukciók több mint 74 milliárd forintnyi pluszban voltak az eladásokat és a friss tőkét figyelmbe véve. Az abszolút hozamú alapokból viszont inkább kiszállongtak a befektetők a –17,4 milliárdos egyenleg alapján, de az ingatlanalapoknál is 10,5 milliárdos mínuszt mutatott a tranzakciók mérlege.

A gazdasági környezet várható, fokozatos javulása nyomán pedig nem nagyon kell arra számítani, hogy jelentős hangsúlyeltolódás következik be az egyes kategóriáknál az előttünk álló hónapokban, vagyis változatlanul a vegyes és a részvényalapoké lehet a fő szerep a friss befektetéseknél.

BARÁT MIHÁLY 2021/17 FIGYELŐ | 49

F_48-49-Befalapok.indd 49

2021. 04. 26. 15:49

| TŐZSDE |

TÜLEKEDNEK AZ ALAPOK A HERTZÉRT

AUTÓKÖLCSÖNZŐK A TŐZSDÉN | Furcsa helyzet állt elő. Minél tovább van csődeljárás alatt a Hertz, annál nagyobb az értéke.

Tavaly tavasszal a kiskereskedelmi és az utazási szektorral együtt az autókölcsönzők árfolyama is padlót fogott.

A Hertz például májusban csődöt jelentett, tízezer embert voltak kénytelenek elbocsátani. Aztán a nyáron furcsa dolog történt: a kisbefektetők hirtelen elkezdték vásárolni ezeket a részvényeket, bízva az amerikai gazdaság gyors talpra állásában. A Hertz és a szintén csődvédelembe menekült JCPenney nevű kiskereskedelmi lánc papírjainak az árfolyama június elején megduplázódott. A sokkal jobb tőkehelyzetű Avisé egy év alatt 600 százalékkal, 80 dollárra szaladt fel.

AZ ELSŐ AJÁNLAT

Akik belevettek a Hertzbe, végül jól jártak, ugyanis a cég reorganizációjáért valóságos versenyfutás bontakozott ki a kockázatitőke-alapok között. Ez év márciusának elején a társaság elfogadta egy befektetési csoport ajánlatát, s ez a vállalatot 4,8 milliárd dollárra értékelte. Aztán sorban jöttek a reorganizációs ajánlatok, így lapzártánkkor a cégérték – bele-

3&,>4'' &:9 0 1(8 3?ö0 9ö?8)*. 7+41>&2&

80

Napi záróárak heti átlaga

(dollár)

70

(dollár) (euró)

60 50 40 30 20 10 0

IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. * VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. 2019 2020 2021

-JWY_ HX÷I R¥OZX

értve a nettó adósságot is – 6,2 milliárd dollár volt. A legutóbbi kínálat már arról szól, hogy készpénzben fizetnék ki a teljes adósságot a hitelezőknek, ami azt mutatja, hogy valóban látnak fantáziát az újjáalakított Hertzben.

+TWW¥X >FMTT +NSFSHJ

A társaságba egy három befektetőből álló konzorcium lehelne új életet.

A Centerbridge, a Warburg Pincus és a Dundon Capital 2,6 milliárd dollárt tenne a vállalatba, ebből ki lehet fizetni a lejárt tartozás első körös részét (senior debt). A második körös hitelezőknek (junior debt) a trió felajánlotta, hogy az új cégben egy hitelezett dollárért 75 centnyi részesedést kapnak. Ők azonban ódz-

Ha magához tér a légiipar, az az autókölcsönzők számára is jó hír, lévén a légi utak az Egyesült Államokban szinte együtt járnak a gépkocsibérléssel.

50 | FIGYELŐ 2021/17

F_50-51-Hertz.indd 50

2021. 04. 26. 15:50

| TŐZSDE |

TŐZSDEI KERESKEDÉS NEW YORKBAN. VAN ÉLET A CSŐD UTÁN IS

kodnak elfogadni az ajánlatot, ugyanis a reorganizációs szándékok komolyságát látván a Hertz-kötvények árfolyama a névérték 100 százalékára nőtt – a csőd bejelentése idején alig néhány centet adtak egydollárnyi adósságért.

FOTÓ: BRENDAN MCDERMID, REUTERS

BEINDUL A VERSENY

Ez persze feltűnt a részvényeseknek is, akik úgy gondolkodtak, hogy ha a második körös adósságok is száz százalékon forognak, akkor az ő papírjaik is kell, hogy érjenek valamit. Néhány, a Hertzben érdekelt befektetési alap (Glenview Capital, Hein Park Capital, FourSixThree) tulajdonosi érdekképviseletet hozott létre.

Azzal érvelnek, hogy az a szerkezetátalakítási program, amelyben az új tőkét hozók és a hitelezők megállapodtak, nem más, mint az ő részvényeik értékének elszipkázására való törekvés. Elméletileg még talán igazuk is lehet, gyakorlatilag azonban nem működik az érvelésük, lévén nem tettek rivális ajánlatot a hitelezőknek.

Aztán hirtelen minden megváltozott. A csőd bejelentését követően a Hertz kezdetben a Knighthead Capital és a Certares átszervezési kínálatát fogadta el, ez értékelte 4,8 milliárd dollárra a vállalatot. Majd bejött a képbe a Centerbridge által vezetett csapat, így a cégérték tovább nőtt. Ez-

után a Knighthead–Certares-duó tovább emelte a tétet, a cég így már 6,2 milliárd dollárt ér. A legújabb ajánlat immár a részvénytulajdonosokat is igyekszik elcsábítani, ugyanis 750 millió dollár értékű új részvény lejegyzését tennék nekik lehetővé. Számukra ez vonzó lehet – persze kérdés, milyen árfolyamon –, hiszen nem értéktelenedne el a korábbi befektetésük. A társaság igazgatóságának hamarosan muszáj döntenie, mert június végére ki kellene keveredniük a csődeljárásból.

FELLENDÜLÉS ELŐTT

A Hertz csődjét az idézte elő, hogy az autóvásárlások finanszírozási modellje megbukott. A pandémia nyomán a múlt év tavaszán zuhanórepülésbe kezdett a használt gépkocsik ára az USA-ban.

Márpedig a vállalat hiteleinek a fedezetéül az autók szolgáltak, így kénytelen volt egyre jobban felélni készpénztartalékait. A befektetők bizalmát a járványhelyzet javulásának a reménye táplálja. Ennek egyik első jele az, hogy a repülőjegyek ellenértéke elkezdett emelkedni. A DataTrek elemzése szerint például egy New York–Orlando-retúrjegy egy hónap alatt 56-ról 100 dollár közelébe drágult. Ugyanez a reláció a hálaadásnapi ünnepek idejére már 245 dollárt kóstál. Tavaly karácsony óta a leg-

A VATIKÁNI SZÁL Tavaly októberben Ferenc pápa menesztette posztjáról Giovanni Angelo Becciu bíborost, aki a Szentszék központi adminisztrációjának a második embere volt 2011 és 2018 között. Kiderült ugyanis, hogy 2018-ban a hívek által adományozott pénzekből épített befektetési portfólióban többek között olyan CDS-ek (credit default swaps – hitel-nemteljesítési csereügylet) szerepeltek, amelyek arra vonatkoztak, hogy a Hertz nem megy csődbe tavaly áprilisban. Nem is akkor, hanem májusban történt ez meg, a Vatikán éppen csak megmenekült egy jókora pénzügyi bukástól. A pápa akkor úgy nyilatkozott, hogy a CDS-ek „időzített bombák”, s „etikai szempontból elfogadhatatlanok”.

nagyobb amerikai légitársaságok nevére történő internetes keresések száma jelentősen megemelkedett; az American Airlines esetében 27, a United Airlinest tekintve 56 százalékkal nőtt. Ha magához tér a légiipar, az az autókölcsönzők számára is jó hír, lévén a légi utak az Egyesült Államokban szinte együtt járnak a gépkocsibérléssel. Az ezekre történő netes keresések 12 havi csúcson állnak.

D. GY. 2021/17 FIGYELŐ | 51

F_50-51-Hertz.indd 51

2021. 04. 26. 15:50

| TŐZSDE |

JAVUL A DEUTSCHE BANK MEGÍTÉLÉSE Úgy tűnik, végre megtalálták az emberüket a sokat szenvedett német hitelintézet, a Deutsche Bank (DB) tulajdonosai, ugyanis a vállalat felügyelőbizottsága március végén további öt évre meghoszszabbította Christian Sewing vezérigazgatói megbízását. A szakember 2018 áprilisában vette át a kormányrudat a cégnél, miután elődjét, John Cryant az igazgatóságon belüli elkeseredett csatározások folyamán menesztették. Az 51 éves Sewing alatt a német nagybank több évtizede érő átszervezésen ment keresztül.

A részvénykereskedelmi üzletágat átpaszszolták a BNP Paribas-nak, jelentős eszközállományt jelöltek ki, amelytől meg akarnak szabadulni, s 2022-ig 18 ezer fős leépítés a cél. Az átszervezés 2019. júliusi bejelentése óta a részvényárfolyam több mint 50 százalékkal nőtt.

nőtt a pandémia által hajtott kereskedési fellendülés következtében.

Persze a legérdekesebb hír nem feltétlenül a szakember fizetése, hanem az, hogy Fabrizio Campelli lesz a pénzintézet be-

A DEUTSCHE BANK ÁRFOLYAMA & +7&30+:79. 9ö?8) 3

Euró

Jan.

Február

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

Március

Április

EURÓPAI HITELINTÉZETEK A legnagyobb német bank immár nem Európa legbetegebb pénzintézete.

Christian Sewing további öt évre megkapta a vezérigazgatói pozíciót.d fektetési és kereskedelmi bankjának a vezetője – ezt korábban Sewing vezérigazgatói hatáskörben tartotta meg, s kapott is érte eleget a felügyeletektől. A pozíciók szétválasztását várhatóan a májusban esedékes éves közgyűlésen jelentik be. A 47 éves Campelli 2004-ben csatlakozott a DB-hez, korábban a McKinsey tanácsadó cégnél dolgozott.

Bár Sewinget sokat támadták a „pozícióhalmozás” miatt, azért sikerült gatyába ráznia a befektetési üzletágat, amely mind az elemzők, mind a bank várakozásainál jobb profitot hozott tavaly. Persze ehhez kellett a pandémia piacokra gyakorolt hatása is (Berobbant a bankszektor – Figyelő, 2021/16. szám), mindenesetre a kötvény- és a devizakereskedelem a bankház teljes árbevételének csaknem a 40 százalékát adta tavaly (2018-ban

MÉG MINDIG NAGYON OLCSÓ

Ugyanakkor a vezérigazgatót heves támadások érték az elmúlt időszakban a szakszervezetek részéről, miután a fizetése tavaly 46 százalékkal, évi 7,4 millió euróra

FOTÓ: RALPH ORLOWSKI, REUTERS

A DEUTSCHE BANK SZÉKHÁZA. FRANKFURTBAN LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE MÁSZNAK KI A BAJBÓL

52 | FIGYELŐ 2021/17

F_52-53_eu_bankrendszer.indd 52

2021. 04. 26. 15:50

FABRIZIO CAMPELLI. SOKAT VÁRNAK TŐLE

ez az arány 30 százalék volt). A divízió adózás előtti nyeresége a múlt évben 3,2 milliárd eurós lett (a csoportszintű profit viszont csupán egymilliárdos a máshol keletkező veszteségek miatt). Ezt az eredményt úgy érték el, hogy az üzletág költségszintje az elmúlt két évben nagyjából 20 százalékkal mérséklődött.

A befektetési banki üzletág parádés teljesítményének persze van egy árnyoldala is, mégpedig az, hogy átmenetileg felmentette Sewinget egy régi ígéretének a betartása alól. Ugyanis amikor a vezérigazgató átvette a bankot, megígérte, hogy a kevésbé kockázatos üzletágak felé tereli a működést, nagyobb hangsúlyt helyez a kereskedelmi és a lakossági bankolásra, valamint a vagyonkezelésre. A részvények értéke ugyan a szerkezetátalakítási terv bejelentése óta 50 százalékkal nőtt, ám még így is csaknem 10 százalékkal marad el a 2018. áprilisi szinttől. (A cég részvényei továbbra is a könyv szerinti értéknek csupán a harmadát érik – egy amerikai nagybanknál, a JPMorgannél ez az arány 1,9-szeres.) Ez azt jelenti, hogy

AZ EURO STOXX BANKS INDEX* ALAKULÁSA

95 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40

Pont

IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. 2020 2021

*22 európai nagybank árfolyam-alakulása. Forrás: stoxx.com

a befektetők többet vártak az új seprűtől.

Mint ahogy sokat várnak Campellitől is, akinek nem lesz könnyű dolga, ha a járvány elmúltával az árbevételhez jelentősen hozzájáruló piaci turbulenciák is elcsitulnak. A befektetési banki üzletág forgalma március közepén 20 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakához képest. Campelli egy konferencián úgy vélte, a szegmens idei teljes éves bevétele már nem lesz képes ilyen növekedési ütemre.

ROSSZBÓL JÓ FIÚ?

Mindenesetre a DB immár nem „Európa legbetegebb bankja”, mint ahogy évekig az volt a futószalagon érkező skandalumok miatt. (Ezt a megtisztelő címet az Archegos-botrány miatt 4,4 milliárd svájci frankot bukó Credit Suisse készül átvenni.)

Ezt mutatja az is, hogy a DB CDS-felára alacsonyabb, mint néhány nagy tengerentúli riválisáé, s eltűntek a pár esztendeje még szinte havi gyakorisággal felbukkanó hírek egy állami mentőakcióról vagy egy összeolvadásról, felvásárlásról. (A német kormány nagyon szerette volna összeboronálni őket a Commerzbankkal.) Sewing persze nem csak a befektetési banki üzletágnak köszönheti, hogy a DB stabilabbá vált – a bank jobban bírja az ütéseket. A Credit Suisse-hez hasonlóan belegabalyodtak az Archegos hitelezésébe (a befektetési alap hatalmasat bukott, több milliárd dolláros veszteséget okozva az őt hitelező nagybankoknak), valamint a Wirecard-botrányban is nyakig benne voltak. Azonban mindkét esetben sikerült minimalizálni a veszteséget. Skandalumok most is voltak tehát, csak azzal a nagy különbséggel, hogy úgy tűnik, a DB kockázatkezelése nagyságrendekkel jobbá vált. A pénzintézet az elmúlt hat évben nagyjából 10 milliárd dollárnyi büntetést, peren kívüli egyezségben meghatározott összeget fizetett ki, szinte mindenért, amit pénzügyi vonalon el lehet képzelni (pénzmosás, toxikus eszkö-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

FOTÓ:GENE GLOVER

| TŐZSDE |

CHRISTIAN SEWING. SOKAT KERES, DE A TULAJDONOSOK BÍZNAK BENNE

TÚLSÁGOSAN OPTIMISTÁK AZ EURÓPAI NAGYBANKOK Beigazolódott az elemzők és a felügyeletek régi gyanúja: az európai nagybankok kedvezőbb színben tüntetik fel a mérlegüket, hajlamosak alábecsülni eszközeik kockázatait, mert ez rövid távon előnyt jelent az óvatosabb versenytársakkal szemben. Az Európai Központi Bank (EKB) nemrég közzétett egy ötéves időhorizontot összegző tanulmányt. A 115 legnagyobb eurózónás pénzintézetet felügyelő intézmény 65 banknál 8500 olyan esetet talált, amikor a belső kockázatkezelési rendszerek révén a valósnál kedvezőbb lett a kép. Ezek nyomán összesen 253 esetben szabtak ki valamilyen bírságot, aminek a következtében a bankok kockázatokkal súlyozott eszközértéke 275 milliárd euróval nőtt. A vizsgált 65 hitelintézet az EKB felügyelete alá tartozó 115 bank teljes eszközállományának a 85 százalékát képviseli.

zök eladása, piaci manipuláció, szankciók megszegése).

Valahogy azonban mégis változik a DB megítélése. Például az öt legnagyobb részvényes közé tartozó Cerberus alapkezelő sokkal kevésbé hallatja kritikai hangját, sőt Matt Zames, aki személyes ügyként kezelte a hitelintézet dolgait, le is mondott a Cerberusnál betöltött elnöki posztjáról. Jelzésértékű az is, hogy a sokkal hagyományosabb befektetési vonalat képviselő Capital Group tavaly több mint 3 százalékos részesedést szerzett a német nagybankban.

D. GY. 2021/17 FIGYELŐ | 53

F_52-53_eu_bankrendszer.indd 53

2021. 04. 26. 15:50

| GEOPOLITIKA |

GIGANTIKUS ÖSSZEGEKET SPÁJZOLT BE A VILÁG A PANDÉMIA IDEJÉN GAZDASÁGI KILÁBALÁS | A háztartások a globális GDP 6 százalékának megfelelő összeggel takarítottak meg többet a járvány alatt, mint egy évvel korábban. A korlátozások feloldásának az ütemezésétől függ, hogy ez mikor ömlik a piacra.

54 | FIGYELŐ 2021/17

F_54-55_globalis_megtakaritas.indd 54

2021. 04. 26. 15:51

| GEOPOLITIKA | KÉPREGÉNYFESZTIVÁL EGY LONDONI PARKBAN. MESÉBE ILLŐ FELLENDÜLÉS JÖHET, HA ELKEZD KÖLTEKEZNI A LAKOSSÁG

fel a háztartások, az már önmagában 2 százalékponttal növeli a globális GDP-t az idén és jövőre is.

FOTÓ: TOM NICHOLSON, REUTERS

MÉLYPONTOK ÉS CSÚCSOK

A pandémia kezdetétől az idei első negyedév végéig világszinten a szokásosnál 5,4 ezer milliárd dollárral jobban növelték a megtakarításaikat a háztartások – közölte becsléseit a Moody’s hitelminősítő ügynökség. A felmérések szerint a lakosság optimista, így valószínűsíthető, hogy ha megtörténik a nyitás, a megtakarítási többlet jelentős részét elköltik. A Conference Board által készített globális lakossági hangulatindex a mutató bevezetése, 2005 óta a legmagasabb szintre emelkedett. Adott tehát a költekezési szándék és a pénztartalék is ahhoz, hogy a korlátozások remélhető feloldását követően beinduljon a költekezés.

A Moody’s becslései alapján ha az extra megtakarításoknak csak a harmadát élik

A világgazdaság tavaly a modern gazdaságtörténet legnagyobb zuhanását szenvedte el, ugyanakkor a háztartások jövedelmét – a lakossági keresletet – a fejlett világ kormányai különböző bértámogatási programokkal igyekeztek szinten tartani. Ezzel párhuzamosan a lakosok a válságos időkben szokásos módon viselkedtek – tartottak állásuk elvesztésétől, jövedelmük csökkenésétől, vagyis nekiálltak megtakarítani. Ebben az is segítségükre volt, hogy a korlátozások miatt egyszerűen nem volt mire kiadni a pénzt.

Az OECD adatai szerint mindennek az lett a következménye, hogy a fejlett államokban a megtakarítási ráta történelmi csúcsra szökött fel. A félretett öszszegnek a rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyított aránya Írországban volt a legnagyobb, több mint 22 százalékos.

Ez szinte pánikszerű spórolást jelent, hiszen a 2000–19-es időszak átlagában csupán 4 százalékos volt ez a szint. Az USA-ban 6-ról 16, Németországban 10ről 16 százalékra nőtt a ráta. A magyar mutató tavaly megközelítette a 8 százalékot, míg a megelőző húsz évben alig haladta meg a nullát.

Az Egyesült Államokban például a Moody’s becslései alapján a többletmegtakarítások a GDP 12, Németországban több mint 6 százalékát érték el. A jelentős megtakarítók közé tartozik NagyBritannia 10 százalékot meghaladó aránynyal. Igaz, náluk a brexit körüli bizonytalanság is óvatos költekezésre szorította a lakosságot. Még a nem túl jó jövedelmi helyzetben lévő oroszok is a bruttó hazai termék csaknem négy százalékával többet raktak félre a válságos időkben.

Az USA esetében a megtakarítási többlet 2 ezer milliárd dollár feletti összeget jelent. Ezt még azt megelőzően halmozták fel, hogy Joe Biden jelenlegi elnök bevetette volna a hasonló nagyságú fiskális élénkítési bombát.

A közel-keleti országok között szintén voltak olyanok, ahol az állam beállt a munkavállalók mögé; ezen területeken is nőttek a megtakarítási ráták. Ázsiában viszont nem spóroltak sokkal többet a szokásosnál, lévén ott viszonylag gyorsan megfé-

kezték a kórságot, amely így nem hagyott olyan nagy nyomot a lakossági költekezésen, mint nyugaton.

A Morning Consult tanácsadó cég által kiszámított fogyasztói bizalmi index ez év januárja és áprilisa között stabil növekedést jelzett – 15 fejlett gazdaságra számolják a mutatót. Ugyanakkor a megfigyelések alapján a kisebb jövedelmű háztartások nagyobb arányban számoltak be anyagi helyzetük romlásáról, mint egy esztendővel korábban. A vállalat szerint a gazdagabb háztartások nagyjából harmada nyilatkozott úgy, hogy itt az idő a nagyobb kiadásokra – például Kínában, Ausztráliában, Oroszországban, az USA-ban.

A Goldman Sachs befektetési bank elemzése alapján az amerikai többletmegtakarítás csaknem kétharmada a népesség jobb anyagi helyzetű 40 százalékánál halmozódott fel. Viszont az, hogy a gazdagok többet takarítottak meg, árnyalja a képet, ugyanis a nagyobb jövedelmű háztartások feltehetően inkább befektetik a pluszpénzt, mintsem elköltenék. Hasonlóan nyilatkozott egyébként Adam Slater, az Oxford Economics vezető közgazdásza is. A Bank of England felmérése szerint a brit többletmegtakarítók háromnegyede továbbra is azt tervezi, hogy a bankszámláján tartja a pénzt, a többiek adósságot törlesztenének belőle, befektetnék vagy a nyugdíjas éveikre tennék félre.

A MEGTAKARÍTÁSI PARADOXON

A készpénzfelhalmozás a félelem barométere – írta 1937-ben John Maynard Keynes, és ezzel rávilágított a takarékosság paradox voltára is. A megtakarítás ugyanis jó az egyénnek, viszont ha mindenki egyszerre spórol, akkor csökken a gazdasági aktivitás. Vagyis amit egyvalaki elkölt, az másnak jövedelmet jelent, így ha a gazdasági szereplők visszafogják magukat, akkor előbb-utóbb a megtakarítások is elmaradnak a várakozásoktól.

A jelenlegi helyzetben a lakosság részben kényszerből fogta vissza a kiadásait – nem volt hol elkölteni a pénzt. Az otthoni munka miatt csökkentek például a közlekedésre fordított összegek, és jókora bevételtől esett el az étkeztetés. A fejlett országok bérkiegészítési rendszerei többékevésbé szinten tartották egyes szektorokban a jövedelmeket, míg máshol, ahol állások százezrei vesztek el, értelemszerűen nem lett olyan nagy a megtakarítási ráta.

Ebből az is következik, hogy a fellendülés egyenlőtlen lesz, amit majd szintén az államnak kell kisimítania.

D. GY. 2021/17 FIGYELŐ | 55

F_54-55_globalis_megtakaritas.indd 55

2021. 04. 26. 15:51

| GEOPOLITIKA |

FESZÜLT A HELYZET AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT 2 KÖRÜL

GÁZVEZETÉKEK | A fokozódó nemzetközi diplomáciai nyomás ellenére az oroszok gyorsítanák a vezetéképítést. Attól is tartanak, hogy Németországban az ellenzők közé tartozó Zöldek kormányra kerülnek az ősszel.

a Finval, a többfunkciójú mentőhajó, a Murman és a jégtörő hajók osztályába sorolt többfunkciós ellátóhajó, a Vengeri. A tulajdonképpeni csőfektetést végző Cserszkij Akadémikus nevű hajó is a helyszínen horgonyoz.

Az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésén (PACE) a minap felszólaló Angela Merkel ismét megerősítette, hogy Németországnak érdeke az Északi Áramlat 2 csővezetékpáros megépítése, amelyet egyébként már 2019-ben üzembe kellett volna helyezni. Közben nem enyhül az amerikai diplomáciai-gazdasági nyomás Németországra, az Európai Unióra, hogy álljanak le a vezeték befejezésével.

AKNÁK KÖZÖTT

A diplomáciai kiutasításháború, a 2014-es csehországi robbantások miatt fokozódó nemzetközi feszültség (a diplomáciai bonyodalmakról lásd cikkünket a 60. oldalon – a szerk.) kihat az Északi Áramlat 2 vezeték építésére is. Oroszországi médiaforrások összefüggést látnak a vezeték építése és az utóbbi hetekben Németországban megnövekedett amerikai katonai létszám között. Mindeközben folytatódnak a munkálatok, amelyeket orosz részről azért is gyorsítanak, mert a 2021-es szeptemberi németországi Bundestag-választások eredményeképpen nagy valószínűséggel olyan koalíció, kancellár lép hivatalba, amelyik kevésbé lesz Északi Áramlat 2-párti, mint Angela Merkel jelenlegi kormányfő.

MERKEL TÁMOGATJA

Mint a tengeri hajóforgalmat monitorozó MarineTraffic portál jelenti, április vége felé az Északi Áramlat 2 csőfektető szakasza, a Dániához tartozó Bornholm-sziget közelében gyűlnek az ellátóhajók. Már a helyszínen van az Ivan Szidorenko, a Katuny,

AZ UKRÁN ÉRDEK

Az építő a Gazprom, társulva nyugat-európai energiavállalatokkal. Az Északi Áramlat 2 ellen a leghatározottabban – erős amerikai támogatással – Ukrajna tiltakozik, amelynek gazdasági érdekeit sújtja a megépítendő vezetékpáros. Becslések szerint évi 3 milliárd dollárt veszítene az Oroszországi Föderációból a területén áthaladó, Kelet-Közép-Európába tartó gáztranzitdíjak kiesésével. Ukrajna mellett a szintén gazdaságilag ellenérdekelt, emellett a különféle okokból oroszellenes Lengyelország, valamint a három balti állam a vezeték legelszántabb ellenzője.

D. P.

FOTÓ: JENS BÜTTNER, GETTY IMAGES

OROSZ CSŐFEKTETŐ HAJÓ A BALTI-TENGEREN. AZ UTOLSÓ KILOMÉTEREK MENNEK A LEGNEHEZEBBEN

Április végén az amerikai szenátus külügyi bizottsága törvénytervezetet dolgozott ki Ukrajna még intenzívebb segítésére és a csővezeték-építésben részt vevő cégekre a nyomás fokozására.

Ezt megelőzően, március 19-én Antony Blinken amerikai külügyminiszter felszólította a csőfektetésben, annak finanszírozásában érdekelt nyugati vállalkozásokat, hogy azonnal állítsák le a projektet, különben újabb szankciók lépnek életbe ellenük. Médiajelentések szerint amerikai részről eldöntött kérdés, hogy bármelyik nyugat-európai cég, szervezet, magánszemély, amelynek, illetve akinek köze van a projekthez, rákerül az amerikai szankciós listára. A hírek szerint Joe Biden elnök türelmi időt adott ezeknek a vállalatoknak és nem írta alá a végrehajtási utasítást.

Az Északi Áramlat 2 csővezeték tervezett hossza 1220 kilométer. A Szentpétervár melletti Uszty-Lugából indul és a németországi Greifswaldban végződik. Az új vezetéket a már meglévő, működő, hasonló kapacitású, évi 55 milliárd köbméter gázt szállító Északi Áramlat 1 csőpárosa mellé fektetik. Ebben jelentős szerepet játszik, hogy az Északi-tenger még mindig tele van fel nem robbant második világháborús bombákkal. Annak idején, az Északi Áramlat 1 építésekor a tenger alatt egy sávot bomba- és aknamentesítettek.

56 | FIGYELŐ 2021/17

F_56_eszaki_aramlat.indd 56

2021. 04. 26. 17:01

Audax_sajto_Figyelo-

F_57-EON-hirdetes.indd 57 Audax_sajto_Figyelo-200x292mm-210422-END.indd 1

2021. 04.10:42:29 26. 15:52 4/22/2021 AM

| GEOPOLITIKA |

NŐTT AZ ÉRDEKLŐDÉS A FIZETŐS TARTALMAK IRÁNT

MÉDIAPIAC ÉS PANDÉMIA | A korlátozások a net és a tévé elé kényszerítették az embereket, felgyorsult a médiatermék-fogyasztási szokások változása. Egyre többen lennének hajlandók fizetni a tartalmakért.d

Nem meglepő, hogy a koronavírusjárvány megnövelte a hírfogyasztás mértékét, megváltoztatta jellegét az egész világon. Az emberek keresték a gyakran még nem létező, de megbízhatónak várt információkat a vírusról, a vakcinákról, a betegség lehetséges kimeneteléről, a védőintézkedésekről.

A FACEBOOK NETTÓ HIRDETÉSI BEVÉTELEI

Milliárd dollár

25,6 21,6

BIZALMI KÉRDÉSEK

A New York-i székhelyű Nielsen globális piacelemző cég tavaly júniusban jelentést adott ki a médiatermékek fogyasztására vonatkozó, a vírusválság korai szakaszában, 2020 márciusában tapasztalt kihatásokról. E szerint az Egyesült Államokban a múlt év harmadik hónapjában 215 százalékkal nőtt az online hírek olvasására fordított idő a megelőző esztendő azonos időszakához mérten. Olaszországban 180, Thaiföldön 125, Japánban 78, Ausztráliában pedig 52 százalékkal több időt töltöttek ezzel, mint egy évvel

31,0

17,4 12,4 2016

2017

2018

*Becsült adat (Business Insider).

Forrás: eMarketer, Business Insider

2019

2020*

korábban. A Statista.com hamburgi adatfeldolgozó cég külön kiadványa, a Statista DossierPlus szerint a járványhelyzet miatti kényszerű otthon tartózkodások és más tényezők miatt ugrásszerűen megnőtt az online videókölcsönzés, olyan

mértékben, hogy meg kellett változtatni bizonyos üzleti szabályokat.

Szakemberek számítottak a pandémia következtében megnövekvő médiatermék-fogyasztásra, ugyanakkor váratlan problémák is felmerültek. Például a fogyasztók szembekerültek azon kérdéssel, hogy melyik médiumban, hírszolgáltatóban lehet megbízni. Némelyik csoport erős dezinformációs nyomás alá került.

Egyes médiumok pedig meglovagolták a könnyű klikkeket gyűjtő, politikai hátsó szándékkal manipulált koronavírushírek által kínált lehetőséget. Részben az általános bizalmatlanság, részben az addig hozzáférhetetlen site-ok iránti érdeklődés, az új hírforrások keresése nagymértékű VPN-használat-növekedést okozott.

Nőtt az emberekben a félelem, hogy figyelhetik az internetezésüket, magánéletük bizalmas jellege veszélybe kerülhet.

Ez azt jelentette, hogy egyre többen törekedtek a biztonságos, mások által nem

FOTÓ: MARY CALVERT, REUTERS

MOBILMÁNIA PANDÉMIA IDEJÉN. FELGYORSULT A DIGITALIZÁCIÓ

58 | FIGYELŐ 2021/17

F_58-59-Mediapiac.indd 58

2021. 04. 26. 17:01

| GEOPOLITIKA |

látható kapcsolódásra portálok, tartalomszolgáltatók meglátogatása esetében.

TÖBB TÉVÉ, NET

A média helyzetében bekövetkezett változásokra irányuló felmérések a vállalati szféra figyelmét is felkeltették. Megnőtt az üzleti szempontból érdeklődők száma, a befektetők felfigyeltek a televízió előtt töltött idő jelentős növekedésére. Az általános bezárkózás, a hatóságok által elrendelt korlátozások sora, az otthon tartózkodás idejének ugrásszerű meghosszabbodása erősen hatott a folyamatra. A múlt év márciusának elején az indonézek átlagosan napi 180, a hónap végén pedig már napi 209 percet töltöttek a képernyő előtt. Más fejlődőfeltörekvő piacokon is hasonló irányzatot figyeltek meg. Malajziában egy hónap alatt a harmadával, a Fülöp-szigeteken 173-ról 230 percre, Mexikóban 215ről 248 percre nőtt ez az intervallum.

Ezek a változások mind a tartalomszolgáltatókat, mind pedig az elektronikus közösségi felületeken, híroldalakon reklámozókat felrázták. Úgy vélték, eljött a bevételek nagy ütemű növelésének ideje. Ez érvényes volt mind a fejlett államok, mind pedig a feltörekvők médiapiacaira. „Míg a papíralapú kiadványokra történő előfizetések száma csökkent, addig az online forgalom, a digitális hirdetésekből származó bevétel nőtt” – mondta Szád Zaglul, az egyiptomi, angol nyelvű Daily News Egypt főszerkesztője.

FOTÓ: MUHAMMAD HAMED, REUTERS

FIZETNÉNEK

Némiképpen más képet (a hírszolgáltatás sajátos felértékelődése, a tartalomért való fizetési hajlandóság növekedése) mutatott tavaly áprilisban a Világgazdasági Fórum (WEF) felmérése, amely a fejlett és a feltörekvő országokat egyaránt célba vette. Kína, India, Dél-Korea mellett Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Németország összesen mintegy tízezer válaszadója szerint 53 százalékuk hajlandó lenne a jövőben fizetni a hírszolgáltatásért, noha a felmérés időpontjában csak 16 százalékuk volt valamilyen hírforrás előfizetője.

MUZULMÁN PODCAST. EGYRE TÖBB MINDEN KÖLTÖZIK A NETRE

526,2

A GLOBÁLIS HIRDETÉSI PIAC Milliárd dollár

485,3 441,1

389,3 325,0 332,8

rábban. Ez szükségessé teszi, hogy újraírják a szabályrendszert, a tevékenységet meghatározó kereteket – úgy, ahogy a médiatermékek fogyasztói újradefiniálják az életüket, a munkájukat, a szórakozást. A Deloitte szerint a szektor vállalkozásainak számolniuk kell olyan robusztus digitális platformok megjelenésével, amelyek újszerű, innovatív tartalmat juttatnak majd el közvetlenül a fogyasztókhoz.

FELKÉSZÜLÉS 2019

2020 2021* 2022* 2023* 2024*

*Q÷WJOJQ_­X

+TWW¥X J2FWPJYJW

Az eMarketer összegzése alapján tavaly az USA közösségi médiájában elhelyezett hirdetések összértéke elérte a 43 milliárd dollárt, ami 20 százalékos növekedést jelent 2019-hez mérten.

Figyelemre méltó, hogy a koronavíruspandémia digitális reklámokra gyakorolt húzó hatása várhatóan az idén és 2022-ben lesz a legerősebb. Ugyanakkor elemzők szerint középtávon, akár a következő ötéves periódusban ez felfelé tolhatja e szegmens bevételét.

A Deloitte elemzése alapigazságot mond ki: a világ, benne a média- és a digitális szórakoztatóipar a Covid–19válság után már nem lesz olyan, mint ko-

Nem elhanyagolható tényező, hogy a home office gyakorlata a pandémia megszűnése után is fennmaradhat. A cégek költséget csökkenthetnek, ha bizonyos dolgozóik otthonról végezhetik a munkájukat. Ugyanakkor a bezárkózás, a távolságtartás főleg azokat a média- és szórakoztatóipari vállalatokat késztetheti stratégiaváltásra, szükséghelyzeti tervek kidolgozására, amelyek még nem a digitális, hanem a fizikai térben működnek. És egy figyelmeztetés: rugalmasabb irányítással, üzletmenettel kell felkészülniük egy esetleges újabb krízisre, a múlt évet uraló válsághoz hasonlóra. Ez olyan – összegzi a Deloitte –, mintha arra lennének kényszerítve, hogy miközben még a régi repülőgépükön szállnak, fogjanak neki az új légi járművük építéséhez.

D. P. 2021/17 FIGYELŐ | 59

F_58-59-Mediapiac.indd 59

2021. 04. 26. 17:01

| GEOPOLITIKA |

VLAGYIMIR PUTYIN OROSZ ELNÖK VAKÁCIÓN. EGYKOR A DIPLOMATÁK FELE VOLT HIVATÁSOS HÍRSZERZŐ

DIPLOMATÁK ÉS TITKOSSZOLGÁK A csehek a minap kiutasították a náluk tevékenykedő orosz diplomaták több mint harmadát, 18 embert. Moszkva erre többszörös erővel vágott vissza, persona non gratává nyilvánítva az Oroszországban működő cseh diplomáciai testület négyötödét, húsz diplomatát. Prága azzal indokolta lépését, hogy a hazaküldött emberek mind a hírszerzésnek dolgoztak.

Hogy ez valóban így van-e, nagyon nehéz bizonyítani. Ha valamelyiküket „akcióban”, mondjuk csehországi NATO-objektumokról szóló információt tartalmazó mikrofilmmel a kezében kapták volna el, tiszta sor lenne. De ilyen eset ritkán dokumentálható.

A LŐSZERRAKTÁR

A „cseh lőszerraktárügy” miatti intézkedések láncreakciója még tart. Eleddig a kiutasítási hullám meg sem közelítette a poszthidegháborús idők 2018-as rekordját,

amikor az Oroszországi Föderáció (OF) és a vele szemben álló Nyugat több mint száz embert, többségükben diplomatákat utasított ki. Az ok: a nyugatiaknak kémkedő, Moszkvában bebörtönzött, majd kicserélése után a brit hírszerzés szolgálatába szegődött orosz titkosszolgálati ezredes, Szergej Szkripal és lánya, Julia ellen a nagy-britanniai Salisburyben elkövetett mérgezéses gyilkossági kísérlet.

A minapi kiutasításokat megindokló események – két lőszerraktár felrobbantása a csehországi Vrbětice településnél – 2014-ben történtek. Ám az ügyet még mindig számos kérdés övezi. Például miért most melegítették fel az esetet? Akkoriban egy ideig nyomoztak, aztán lezárták az eljárást, amiben feltételezhetően az is szerepet játszott, hogy a lőszerrak-

tárakban tárolt készletek egy részét állítólag a kelet-ukrajnai fronton harcoló ukrán kormánycsapatoknak szánták. Ha ez így lett volna (ami nem bizonyított), az magyarázta volna a helyzetet. A Kijev számára komoly katonai-politikai támogatást nyújtó Obama-kormánynak, Joe Biden akkori alelnöknek nem lett volna érdeke, hogy felfedje a robbantás körülményeit. Az OF-nek, amely Ukrajnában a szemben álló felet, a szeparatistákat segítette, viszont érdeke fűződhetett ahhoz, hogy a lőszerszállítmány ne jusson el a kormánycsapatokig. Ám van az esetnek egy szintén meglehetősen zavaros csehországi belpolitikai olvasata is. Štěpán Kotrba, a ParlamentníListy.cz elemzője a Nyugatés EU-párti Tomáš Petříček külügyminiszter április 12-i váratlan leváltásával és utódjával hozza összefüggésbe az ügyet. „El tudom képzelni a frissen elbocsá-

FOTÓK: ALEKSZEJ DRUZSINYIN, MARTIN DIVISEK, MTI/EPA

KIUTASÍTÁSOK | A csehek és az oroszok közötti diplomatakiutasítási hullám mögött az új Biden-adminisztráció és Moszkva konfliktusainak a kiéleződése állhat. A külügyi szolgálatosok tömeges persona non gratává nyilvánítása szokatlan, de nem példa nélküli a nemzetközi kapcsolatokban.

60 | FIGYELŐ 2021/17

F_60-61_diplomatak.indd 60

2021. 04. 26. 17:02

| GEOPOLITIKA |

A SZKRIPAL-ÜGY MIATT KIUTASÍTOTT OROSZ DIPLOMATÁK SZÁMA (2018) tott Petříček dühös bábosait, hogy nem tetszett nekik a politikus elvesztése és a cseh külpolitika hirtelen fordulata, beleértve az új főkülügyér, Jan Hamáček tervezett moszkvai útját is” – írja. A hóna alatt állandóan egy Glock 36-os pisztolyt hordozó Hamáček egyébként belügyminiszter és csak megbízott külügyminiszter, aki hozzájárult, hogy Csehország – egyetlen NATO-szövetségesként – máig fenntartsa a szovjetbarátként elkönyvelt szíriai Aszad-rezsimmel a diplomáciai kapcsolatokat.

BIZALOM HÍJÁN

Valamikor, a hidegháborús időkben Nyugaton azt tartották, hogy a Szovjetunióból vagy az akkori szocialista blokk országaiból származó diplomaták fele hivatásos hírszerző. Ez valószínűleg nem állt távol a valóságtól, és az is valószínű, hogy ma is hasonló a helyzet. A diplomata státusz mögé rejtőző hírszerzők a szakma „fehérgallérosai”, hiszen lebukásuk esetén a maximális retorzió, éppen diplomáciai védettségüknél fogva, általában a kiutasítás. Ami rövid, 24–48 órás határidejű, nem kellemes dolog (a gyerekek iskolába járnak, odahaza a lakás kiadva) – de mégsem börtön vagy még rosszabb, amire lebukásukkor a „mély fedésben” tevékenykedő, magukat közönséges állampolgárnak álcázó hírszerzők számíthatnak.

Nyilvánvaló az összefüggés az egymás országaiból kiutasított diplomaták száma és a nemzetközi helyzet feszültsé-

Kiutasító ország Egyesült Államok Nagy-Britannia Ukrajna Franciaország Kanada Németország Lengyelország Litvánia Csehország Olaszország Spanyolország Dánia Albánia Ausztrália Magyarország, Románia, Észtország, Finnország, Lettország, Horvátország, Svédország, Norvégia

Kiutasítottak Megjegyzés száma* 60 Bezárták az OF Seattle-ben lévő konzulátusát. A kiutasítottak között 12, az ENSZ-ben működött orosz diplomata volt.

23 London kilátásba helyezte, hogy befagyasztja az OF állami eszközeihez (ingatlanok, pénz) való hozzáférést. Az oroszok ugyanannyi brit diplomatát utasítottak ki válaszként.

13 4 4 Diplomatákat és civileket utasítottak ki.

4 4 3 3 2 2 2 2 2 Kilátásba helyezte, hogy bojkottálja a futball-világbajnokságot.

1-1 diplomata * A kiutasított diplomaták és azon civilek száma, akik az Oroszországi Föderációnak (OF) dolgoztak Forrás: cnbc.com

gének a mértéke között. A NATO – mindenekelőtt az USA – és Oroszország közti mostani, pattanásig feszült helyzetben a kiutasítási hullám jelzés: az egyik fokozat a szembenállás erősödésének a skáláján. Konszolidált viszonyok között az államok csak akkor nyilvánítanak persona non gratává egy diplomatát, ha nagyon szembeszökő dolgot művel: például érzékeny információkat tartalmazó adattárolót vesz át egy helyi polgártól, olyasmit fényképez, amit nem szabadna, vagy számára tiltott helyre megy el – és erről a

ALEKSZEJ NAVALNIJ MELLETTI TÜNTETÉS PRÁGÁBAN. RÉG VOLT EKKORA DIPLOMÁCIAI KARDCSÖRTETÉS

média is tudomást szerez. Ekkor is a kiutasítás (amelyet rendszerint csendben bonyolítanak le) csak ezt az embert érinti.

Ma más a helyzet. Hadgyakorlatok sorát tartják keleten, nyugaton – és ezek a gyakorlatok némelykor nehezen megkülönböztethetők a katonai csapásmérésre való felkészüléstől.

Ezért is találták ki a nyolcvanas évek végéig, a kilencvenes évek elejéig tartó első hidegháborús időszak lezárultával a bizalomerősítő intézkedéseket. Például az 1992-ben kötött Nyitott égbolt megállapodás (Treaty on Open Skies) keretében fegyvertelen, meghatározott észlelőkkel, elektrooptikai szenzorokkal felszerelt gépekkel repültek egymás katonai területei fölé a szemben álló felek. Megnézték például, hogy a páncélos járművek a helyükön vannak-e, vagy éppen valamelyik határ felé tartanak. Igaz, a szerződés, amelynek az érvényességét a „Vlagyivosztoktól Vancouverig” kifejezéssel jellemezték, csak 2002-ben lépett életbe.

Mindenki figyelt mindenkit – az ötszázadik ellenőrző repülést például a Benelux országtrió hajtotta végre, Bosznia-Hercegovina (BiH) felett, 2008 augusztusában. A gép fedélzetén cseh, norvég és kanadai megfigyelők, hivatásos hírszerzők nézték az Egyesült Államok által a jugoszláviai háborút lezárt egyik legfontosabb mozzanat, a BiH mint államalakulat létrehozásának a fejleményeit, eredményét.

D. P. 2021/17 FIGYELŐ | 61

F_60-61_diplomatak.indd 61

2021. 04. 26. 17:02

| RÉGIÓ |

BUKAREST EGYIK SZEGÉNYNEGYEDÉBEN A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK FELZÁRKÓZTATÁSÁRA 2011-BEN RENDEZETT UTCAI SPORTESEMÉNYT FIGYELŐ GYEREK. EKKOR MÉG SENKI, ÁM AZ 5G MEGJELENÉSE ÓTA EGYRE TÖBBEN FÉLNEK A SUGÁRZÁSTÓL

SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT HÁLÓZATOK

Immár deklaráltan is nemzetbiztonsági kérdés Romániában az 5G-s mobiltelekommunikációs hálózat telepítése. A bukaresti kabinet törvényjavaslata szerint az országban működő mobilszolgáltatók csakis olyan műszaki eszközöket és szoftvereket használhatnak az ötödik generációs infrastruktúra kiépítéséhez és mű-

ködtetéséhez, amelyek nemzetbiztonsági igazolással rendelkező gyártóktól származnak. A tervezetben az áll, hogy az 5G-technológiákat előállító cégeket a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváha-

gyása alapján – az amerikai–román memorandumban felsorolt biztonsági kockázatok ellenőrzése után – miniszterelnöki határozattal hitelesítik.

TRUMP–JOHANNIS-MEMORANDUM

Csak átlátható tulajdonosi szerkezetű, tisztességes üzleti előélettel rendelkező cégek szállíthatják a szükséges technológiát, olyanok, amelyek nem állnak idegen állam ellenőrzése alatt – kivéve, ha a szóban forgó országnak független igazságszolgáltatása van –, illetve alávetik magukat az átlátható vállalati működési gyakorlatot megkövetelő jogszabályoknak.

A kabinet sürgősségi eljárást kért a parlamenttől a tervezet mielőbbi elfogadása érdekében. A törvény hatálybalépésétől függ ugyanis a 600-700 millió eurós bevétellel kecsegtető 5G-frekvencia-aukció mihamarabbi kiírása.

FOTÓ: BOGDAN CRISTEL, REUTERS

BUKAREST WASHINGTONT KÖVETI | A kínai cégek kiszorítását célzó alig leplezett törekvés észlelhető Romániában. Az 5G-s telekommunikációs hálózat kiépítésének a körülményeit „körülbástyázó” intézkedést a hónap közepén törvényjavaslatba csomagolta a kormány, de a kevésbé érzékeny beruházási területeken is hasonló jelenség zajlik. Úgy tűnik, keleti szomszédunk kizárólag az Egyesült Államok hátszelét igyekszik igénybe venni céljai eléréséhez.

62 | FIGYELŐ 2021/17

F_62-63-Roman5G.indd 62

2021. 04. 26. 15:55

| RÉGIÓ |

A dokumentum gyakorlatilag azokat az alapelveket kodifikálja, amelyekről Donald Trump korábbi amerikai elnök és Klaus Johannis román államfő még 2019 augusztusában írt alá megállapodást. Ezt követően a bukaresti kabinet és a román parlament még abban az évben elfogadta az ország 5G-stratégiáját, ez azonban alig több egyfajta szándéknyilatkozatnál, miután hiányzik belőle a határidő, a konkrét cél, az eszközök, valamint a felelősök megnevezése.

ÁTLÁTHATÓSÁGI AGGÁLYOK

Az ötödik generációs hálózat kiépítésére vonatkozó közbeszerzési pályázat kiírását 2019. október végén egy későbbi időpontra elnapolták. Az egykori hírközlési miniszter (majd rövid ideig miniszterelnök) Sorin Grindeanu által akkoriban vezetett Országos Hírközlési Hatóság (Ancom) indoklása szerint azért halasztottak, mert „az intézménynek nem áll(t) módjában valamennyi feltételt közölni az érdekelt vállalatokkal, ilyen körülmények között pedig nem bonyolítható le a közbeszerzési pályázat”.

Grindeanu a teljesítendő feltételek között említette a román–amerikai memorandumba foglaltak törvénybe ültetését, elsősorban azokat, amelyek biztonsági kérdéseket, illetve a két ország stratégiai partnerségéhez fűződő részleteket szabályoznak. Ehhez azonban a kormánynak előbb fel kellett volna oldania a dokumentum titkosítását, az érdeklődő cégek ugyanis joggal kételkedhettek volna a folyamat átláthatóságában – magyarázta akkor a szakember (aki tavaly októberben köszönt le a hatóság éléről). A halasztás nyilvánosan is említett okai között szerepelt ahhoz a biztonsági elvárásrendszerhez való igazodás is, melynek kidolgozását az Európai Bizottság 2019 végére ígérte.

Bukarest még tavalyelőtt novemberben feloldotta a memorandum titkosságát – ugye már csak a pályázati kiírás elnapolása után –, aztán 2020 szeptemberében újból későbbre tolták a közbeszerzés meghirdetését.

KISZORÍTÓSDI

Mint ismeretes, az ötödik generációs telekommunikáció a robotizált ipar, illetve az IoT (internet of things – digitalizált háztartás, adminisztráció, tanügy, egészségügy) működtetéséhez biztosít a

meglévőnél nagyságrendekkel szélesebb sávú adatcserét. A Romániában működő négy szolgáltató 770 megahertzes frekvenciatartományt használ, az 5G-hálózat ezt újabb 350 MHz-cel szélesíti. Keleti szomszédunk az uniós országok körében az elsők között volt, ahol a 4G-s hálózatok rádiófrekvenciáját igénybe vevő szolgáltatók beindították az 5G-s szolgáltatást.

A cernavodăi atomerőmű új beruházására se érvényes már a kínaikakkal kötött egyezmény.

A kormány által két hete elfogadott törvénytervezet azonban nemcsak az új infrastruktúra kiépítésének a körülményeit szabályozná, hanem a meglévő 2G-s, 3G-s és 4G-s – részben kínai felszereltségű – rendszerek jövőbeli használatát is befolyásolná.

Az 5G-s rendszer kivitelezéséhez egyelőre csak kínai, dél-koreai, amerikai és svéd cégeknek van teljes körű technológiájuk, s bár a négy romániai szolgáltató – Orange, Vodafone, Digi, Telekom – elsősorban Nokia és Ericsson berendezéseket használt a hálózataihoz, azért két kínai vállalat, a Huawei és a ZTE termékei is jelen vannak. Az Európai Bizottság azonban 2019 márciusában javaslatot fogalmazott meg a tagországok felé, hogy biztonsági okokból vizsgálják meg és lehetőleg cseréljék le az uniós telekommunikációs tér biztonságát veszélyeztető két kínai társaság berendezéseit.

A Huawei Romania természetesen igyekszik védeni pozícióit. Mindenekelőtt annak bizonyításával, miszerint a cégben egyetlen ország állami intézményének sincs tulajdonrésze, s hogy működése 30 éve alatt a 170 országban kiépített több mint 1500 telekommunikációs rendszerben soha nem fordult elő adatbiztonsági jellegű incidens. Nem utolsósorban Romániának 9,2 milliárd eurós veszteséggel is számolnia kell, ha száműzi piacáról a Huaweit.

„KAPUZÁRÁS” MÁS ÁGAZATOKBAN IS

Ismerve azonban azokat a késztetéseket, miszerint az ország a zökkenőmentes transzatlanti viszony biztosítása révén kíván regionális hatalommá válni, aligha kétséges, hogy Bukarest 5G-stratégiája az Egyesült Államokat követi. Ennek jegyében más tekintetben is érzékelhető a szándék, hogy minél inkább távol tartsák a kínai érdekeltségeket a romániai infrastrukturális befektetésektől. Elsősorban az érzékeny informatikai, energiaügyi és hadiipari területeken, de a kikötői, szállítási-közlekedési infrastruktúrafejlesztésben is jóval kevesebb kínai cég jut szerephez, mint korábban.

A román kabinet azon szándékáról, hogy kizárja a távol-keleti ország vállalatait az ilyen beruházásokra kiírt közbeszerzési pályázatokból, emlékeztetőt is elfogadtak a január 27-i kormányülésen.

A megfogalmazás szerint csak EU-tagállamok társaságait, illetve olyan országok – például Japán, Izrael vagy Kanada – vállalkozásait engednék részt venni a romániai közbeszerzési pályázatokon, amelyekkel keleti szomszédunknak kétoldalú megállapodása van. Az EU-n kívüli államok cégeinek a korlátozására irányuló memorandum hivatalosan azt a célt szolgálja, hogy kizárja az európai követelményeket nem teljesítő vállalatokat. Tavaly a bukaresti kabinet – amely akkor kizárólag nemzeti liberális párti (PNL) összetételű volt, de most is ez az alakulat a fő kormányerő – az USA-val és Franciaországgal írt alá megállapodást arról, hogy amerikai, francia és kanadai cégekkel építteti meg a cernavodăi atomerőmű 3-as és 4-es reaktorát, amire korábban Kínával írt alá egyezményt a korábbi szociáldemokrata kormány.

CSINTA SAMU 2021/17 FIGYELŐ | 63

F_62-63-Roman5G.indd 63

2021. 04. 26. 15:55

| RÉGIÓ |

TURISZTIKAI BOOMRA SZÁMÍTÓ SZERBEK A nyári pihenést tervezők közül sokan fellélegeztek déli szomszédunkban, amikor Tatjana Matić belgrádi és Hárisz Theohárisz athéni turisztikai miniszter egy megbeszélést követően bejelentette: május 14-től minden beoltott vagy negatív PCR-, esetleg antitesttesztet felmutató szerb állampolgár beutazhat Görögországba. A hatóságok fenntartják ugyan azt a jogot, hogy a határátlépés pillana-

tában gyorstesztet végezzenek a szerb turisták körében, ez azonban szinte senkit sem zavar, hiszen ha valaki tényleg fertőző állapotban van, akkor le kell mondania a nyaralásról. Szerbiában meglehetősen jól halad a vakcinázási kampány, ezért a bejelentést sokan az égei-tengeri üdülés biztosítékaként fogadták.

Ráadásul Észak-Macedónia úgy határozott, hogy a szerb védőoltás-szállítmányokért cserébe minden szerbiai állampolgárnak teljesen ingyen bocsátja a

rendelkezésére az autópályáit, amelyeken nagy számban haladnak át minden évben a Görögország felé igyekvő turisták. Észak-Macedóniába a belépés amúgy sem problematikus, hiszen az ország részét képezi a „nyugat-balkáni minischengeni övezetnek”, vagyis személyi igazolvánnyal, mindenféle teszt- és karanténkötelezettség nélkül átléphetik a határt a szerb állampolgárok, akár ebben a pillanatban is – ugyanígy Albánia esetében. Ezekből az államokból is be

FOTÓ: PETROS GIANNAKOURIS, REUTERS

OPTIMIZMUS BELGRÁDBAN | A nyaralási kínálatokat véglegesítik az életben maradt szerbiai utazási irodák. A védőoltások megmentik az idei szezont – állítják a cégek és az illetékes miniszterek.

64 | FIGYELŐ 2021/17

F_64-65_szerb_turizmus.indd 64

2021. 04. 26. 15:55

| RÉGIÓ |

A GÖRÖG ELNÖKI GÁRDA A SZABADSÁGHARC KÉTSZÁZADIK ÉVFORDULÓJÁN, IDÉN MÁRCIUSBAN. MÁJUS KÖZEPÉTŐL A SZERBEK AKÁR AZ AKROPOLISZRA IS FELJUTHATNAK

lehet utazni déli szomszédunkba minden további procedúra nélkül. Más országok állampolgárainak egyelőre negatív PCR-tesztre van szükségük – kivételt képeznek a magyarok, a montenegróiak, a bosznia-hercegovinaiak és a bolgárok.

NÉPSZERŰ DESZTINÁCIÓK

A pandémia előtti évben, 2019-ben a szerbiai turisták mintegy egymilliárd eurót fordítottak külföldi üdülésre. Az összeg közel felét éppen Görögországban, a nyári hónapok alatt költötték el. A kimutatások szerint Törökország volt a második legnépszerűbb úti cél, ott 160 millió, Németországban közel 70, Olaszországban 60, Montenegróban csaknem 50, Horvátországban és Szlovéniában 30, Spanyolországban, Bulgáriában és Ausztriában pedig több mint 20 millió eurót hagy-

tak a turistáskodó szerb állampolgárok.

A legnépszerűbb úti cél Görögország északi, égei-tengeri régiója és a törökországi Antalya volt.

Most a szerb utazási irodák – már azok, amelyek talpon maradtak a koronavírus okozta válságban – javában tervezik az idényt, teszik közzé ajánlataikat, de egyelőre alaposan megnehezíti a dolgukat, hogy a turisztikai desztinációként szóba jöhető országok egy része nem jelezte még, milyen feltételekkel lehet beutazni. Egyelőre Belgrád sem határozott meg pontos kritériumokat, például azt, hogy az autóbuszos utasszállítás esetében milyen mértékben tölthetik fel a járműveket, hány ülést kell szabadon hagyni.

dent egybevetve, az átoltottságnak köszönhetően, nincs miért aggódni. Közölte, hogy május 21-én charterjárat lesz Theszaloníkibe, e hónap folyamán újraindul a légi közlekedés Prága, Bukarest és Szófia felé is, a nyáron pedig várhatóan mintegy kétszáz charterjárat indul Görögországba és Törökországba. Az átoltottság tekintetében sikeres államoknak együtt kell működniük; sok izraeli vendégre számít Szerbia, s ez fordítva is érvényes lehet – mondta.

ÁLLJÁK A TESZT ÁRÁT

VAKCINAHATALOM

Tisztában vannak azzal is, hogy a helyzet folyamatosan változhat, de általában jó szezonra számítanak. Egyes irodák a PCR-teszt költségeit is magukra vállalják, amennyiben olyan utas jelentkezik, aki nem kívánja beoltatni magát. Törökország és Egyiptom iránt igen nagy az érdeklődés. Több cég is közölte, hogy ezen desztinációknál biztosan teljesíteni tudják a 2019-es szintet, sőt meg is haladhatják azt, tekintettel a jelentkezők egyre nagyobb számára. Abban is bíznak, hogy Egyiptom esetében hamarosan a belépéskor a repülőtéren végzett 25 eurós, a laboratóriumi áraknál sokkal olcsóbb PCRteszteket is eltörlik júniustól. A görög idegenforgalmi miniszter közlését követően immár az égei-tengeri üdülésre vágyók jelentkezése is megugrott, és itt nagyon magas lehet a plafon.

Az irodák többsége nem változtatott a 2019-es árakhoz képest, pedig anyagi gondokkal küszködnek, és a friss pénz érkezését korlátozza, hogy a tavaly befizetett, de a meghiúsult utazások miatt utalványra váltott összegeket az ügyfelek zöme az idén fel is akarja használni.

CHARTEREK ÉS IZRAELI VENDÉGEK

A szerb kormány még az utazásszervezőknél is optimistább az idegenforgalmi szezont illetően. Tomislav Momirović, a közlekedési tárca vezetője például nagy magabiztossággal jelentette ki: a nyári évad már olyan lesz, mint a pandémia előttiek – igaz, az idény elejét még a „lezser óvatosság” határozza meg, de min-

Zlatibor Lončar szerb egészségügyi miniszter a múlt héten bejelentette, hogy már 3,13 millióan kapták meg az oltást a hétmilliós országban (azóta ez a szám a 3,3 millió felé közelít), és a lakosság majd húsz százaléka már teljesen védett, hiszen az emlékeztető dózison is túl van. Egyedül az a gond, hogy a városokban sokkal nagyobb az érdeklődés, mint vidéken. Míg Belgrádban és Újvidéken lassan elmondható lesz, hogy a polgárok fele immunitást nyert, addig egyes dél-szerbiai településeken hat százalékon ragadt az átoltottság mértéke. Pedig elegendő vakcina áll rendelkezésre, a lakosok választhatnak is, melyiket kérik. A Pfizer/BioNTech, a Szputnyik V és a Sinopharm védőoltását már bejelentkezés, előjegyzés nélkül is bárkinek beadják, aki az utcáról betéved az oltópontok valamelyikébe. Az orosz oltóanyagot immár Belgrádban is gyártják.

TÖBB SZÁZ CSŐD

A becslések szerint 2020-ban több mint egymilliárd eurós kárt szenvedett a koronavírus miatt a szerbiai idegenforgalmi szektor. Még nincsenek pontos kimutatások arról, hány utazási irodának kellett bezárnia. Februárban kétszázat említett az idegenforgalmi ügynökségek szövetsége (a múlt év elején 415 cégnek volt működési engedélye, egy esztendővel korábban 700-nak), de sok esetben még el sem kezdődött a csődeljárás. Az biztos, hogy a kisebb irodák voltak és vannak továbbra is a legnagyobb veszélyben, esetükben az állam legújabb (már háromszor kifizetett), alkalmazottanként fél minimálbért kitevő támogatása sem jelent már sokat.

Mintegy hetven utazásszervező társaság azonban biztosan talpon maradt.

VIRÁG ÁRPÁD 2021/17 FIGYELŐ | 65

F_64-65_szerb_turizmus.indd 65

2021. 04. 26. 15:55

| RÉGIÓ |

ELADÓ A LEGNAGYOBB UKRÁN BANK

LEZÁRNÁK A PROBLÉMAHALMAZT | Kalapács alá kerül Ukrajna legnagyobb kereskedelmi pénzintézete, az egykor szebb napokat látott, 2016 végén államosított PrivatBank – közölte Kirill Sevcsenko, a kijevi jegybank elnöke.

Meggyőződése, hogy a bankszektor 20 százalékát birtokló cég felkelti a külföldi befektetők érdeklődését. Egyes vélemények szerint a privatizáció az OTP-t is érdekelheti. „A bankszektorunk jelentős potenciállal bír a külföldi befektetők számára.

Abban bízunk, hogy a nemzetközi bankcsoportok rövidesen részesedést szereznek az ukrán állami hitelintézetekben” – közölte az Ukrán Nemzeti Bank elnöke.

Kirill Sevcsenko elmondta: várhatóan öt év alatt az állam részesedése az ágazatban a mostani 55-ről 25 százalékra csökken, ami növeli majd a szektor függetlenségét.

Ami a most eladásra kínált PrivatBankot illeti, érdemes röviden felidézni előéletét és volt tulajdonosa, Ihor Kolomojszkij történetét.

A BIRODALOM TÜNDÖKLÉSE

Az 58 éves üzletember és politikus Ukrajna leggazdagabb oligarcháinak egyike, a Forbes ukrán kiadásának a becslése szerint 1,8 milliárd dolláros vagyonával az ország negyedik legvagyonosabb embere. Üzleti érdekeltségeinek a központi eleme a Privat ipari-pénzügyi csoport. Az ukrán mellett izraeli és ciprusi állampolgársága is van. Szállóigévé vált ironikus megjegyzése: Kijev nem engedélyezi ugyan a kettős állampolgárságot, de neki három is van, amit nem tilt a törvény.

Üzleti tevékenységét a múlt század 80-as éveinek a derekán kezdte, amikor a Szovjetunióban engedélyezték a magánszövetkezetek működését. Irodatechnikát vásárolt Moszkvában, amelyet szülővárosában, Dnyipropetrovszkban (mai neve: Dnyipro) értékesített. 1992-ben üzlettársaival közösen megalapította a PrivatBankot, amely 2016-os államosítása előtt a 16. helyet foglalta el a legjelentősebb közép- és keleteurópai kereskedelmi pénzintézetek között. Amikor 1994-ben Ukrajnában megkezdődött a kuponos privatizáció (a lakosságnak kiosztott alacsony értékű, vállalati részvényekre beváltható jegyekkel lebonyolított magánosítás), a bank 1,3 millió kupont (ez az országban kiosztott menynyiség 2,3 százaléka volt) vásárolt fel potom áron. Ezzel indította el a Privat cégcsoportot, amely idővel valóságos birodalommá nőtte ki magát: pénzintézeteket, nehéz-, vegyipari vállalatokat, kőolaj-finomítókat, benzinkutakat, légitársaságokat, elektronikus és nyomtatott médiát, futball-, jégkorong- és kosárlabdaklubo-

kat fog össze. Volodimir Zelenszkij jelenlegi államfő is a Kolomojszkij tévécsatornáján futó szórakoztató műsorai és filmjei révén vált rendkívül népszerűvé, ami nagymértékben hozzájárult az egykori színész fölényes győzelméhez a 2019-es elnökválasztáson.

MAGÁNHADSEREG

A 2013–14-es Majdan-forradalmat követő és az ország mindennapjait máig meghatározó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanásakor Ihor Kolomojszkij egyértelműen kiállt Ukrajna területi integritása mellett. Egy évig, 2014 márciusa és 2015 márciusa között a Dnyipropetrovszk Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke (a megye kormányzója) volt, sokak szerint neki köszönhető, hogy az oroszbarát szakadároknak nem sikerült a jelenleginél nagyobb területeket az ellenőrzésük alá vonni. Támogatta azokat a sebtében megalakított önkéntes területvédelmi zászlóaljakat, amelyek a honvédelmi és a belügyi tárca kötelékébe tagozódtak be, mindeközben egy sor saját fegyveres alakulatból álló, ötezer fős „magánhadsereget” is létrehozott. Ennek felszámolását az akkori államfő hirdette meg,

66 | FIGYELŐ 2021/17

F_66-67_ukran_bank.indd 66

2021. 04. 26. 17:19

KOLOMOJSZKIJ MEGYEI KORMÁNYZÓKÉNT ÉRKEZIK A PARLAMENTHEZ, 2014 MÁRCIUSÁBAN. WASHINGTON SZERINT TISZTSÉGÉT VAGYONA GYARAPÍTÁSÁRA HASZNÁLTA, MOST ÉPP AZ UKRÁN DEMOKRÁCIÁT ÁSSA ALÁ

miután összekülönbözött Kolomojszkijjal.

A kegyvesztett oligarcha 2015-ben külföldre távozott, és kiderült, hogy üzlettársával hatalmas összeget vett ki a pénzintézetéből. Egy későbbi vádirat szerint összesen öt és fél milliárd dollárt különböző offshore cégeknek utaltak át, amelyek számláit a PrivatBank ciprusi leányvállalatánál vezették.

FOTÓ: SODEL VLADYSLAV, PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

CSŐD ÉS BANKMENTÉS

Odahaza egyre több jel utalt arra, hogy rövid időn belül csődbe juthat a PrivatBank.

A ciprusi központi bank is figyelmeztette az ukrán hatóságokat, hogy pénz áramlik ki az országból, és meg is bírságolta a hitelintézetet. Az Ukrán Nemzeti Bank végül 2016. december 18-án nyilvánította fizetésképtelenné a PrivatBankot, másnap pedig már államosították is. Az ország bankrendszerének az összeomlását elkerülendő a 20 millió betétessel rendelkező pénzintézet mintegy 5,7 milliárd dolláros (mintegy 1700 milliárd forint) állami tőkeinjekciót kapott.

Kolomojszkij eleinte Svájcban, majd az Egyesült Államokban és Izraelben élt.

Zelenszkij elnökké választása után tért vissza szülőhazájába.

Jelenleg több eljárás is folyik ellene pénzmosás és egyéb bűncselekmények gyanújával. Odahaza a PrivatBank ügyében kölcsönösen perli egymást az oligarcha és egykori pénzintézete, amely továbbra is a legnagyobbak közé tartozik Ukrajnában.

A kijevi jegybank elnökének a reményei szerint 2021 végéig a PrivatBank ügyében folyamatban lévő közel száz per mindegyike lezárul.

Az elemzők többsége azonban nem osztja Sevcsenko optimizmusát. Miközben a pénzintézmény részvényesei által korábban kiadott hiteleket is csak részben sikerült visszaszerezni, a koronavírus-világjárvány miatt újra egyre több ügyfél marad el a törlesztőrészletek kifizetésével.

LEHETSÉGES VÁSÁRLÓK

A kiterjedt, mintegy 2200 fiókot összefogó hálózat kényelmes az ügyfeleknek, de nagy kiadásokat jelent a bank számára.

Az egykor az online szolgáltatások terén élenjáró PrivatBankot befogta, sok esetben meg is előzte a konkurencia. A po-

tenciális külföldi befektetőket a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kiéleződésével járó kockázat is elriasztja.

A PrivatBankért várhatóan rekordösszeget kér majd az állam. Szakértők emlékeztetnek arra, hogy hazai pénzintézetért eddig a legnagyobb összeget Viktor Pincsuk ukrán oligarcha Ukrszocbankja kapta.

2007-ben adta el az olasz UniCreditnek, 2,2 milliárd dollárért. A PrivatBank ennél sokkal többe kerülhet, hiszen emlékezetes, hogy 2016-ban hatalmas tőkét pumpált bele az állam.

A Forex Club analitikai osztályának a vezetője, Andrej Sevcsisin a Sztrana.ua portálnak elmondta: bizonyos feltételekkel, például részletfizetés lehetőségével az ukrán piacon több éve sikeresen működő OTP Bank vagy a francia Crédit Agricole bank jöhet számításba potenciális vevőként. (Az, hogy az OTP érdekelt lehet a privatizációban, már három éve is téma volt az ukrán szaksajtóban.) Egy ilyen kaliberű befektetésnek viszont előfeltétele, hogy Ukrajnára stratégiai fejlesztési irányként tekintsenek, amire jó okot szolgáltat, hogy ez év július elsején megnyílik a termőföldpiac – mondta az elemző.

SZŐLŐSI HUNOR 2021/17 FIGYELŐ | 67

F_66-67_ukran_bank.indd 67

2021. 04. 26. 17:19

| RÉGIÓ |

LENGYEL KRIPTOVALUTALÁZ ÉLBOLYBAN | A virtuális pénznemek egyre népszerűbb fizetési móddá válnak Lengyelországban. A Comparic befektetői portál által közzétett információk szerint az ország a hatodik helyen áll a kriptovaluta ATM-ek (bitomaták) számát tekintve és a tíz legnépszerűbb állam között található a kriptopénzek népszerűségét illetően.

Lengyelországban is sokféle kriptovaluta van a piacon, a legnépszerűbb a bitcoin és az ethereum. A járványhelyzet idején, illetve a növekvő infláció hatására sokan nagyon jó befektetési lehetőségként tekintenek a kriptopénzre, és egyre többen fizetnek vele. Elterjedtségét tükrözi az országszerte rendelkezésre álló mintegy kilencven bitcoin ATM, amelyből a nagyobb városok mindegyikében van, Varsóban vagy két tucat, Krakkóban ennek a fele.

ELFOGADÓHELYEK

Az elfogadóhelyeknek se szeri, se száma, miután már a legtöbb terméket, szolgáltatást ki lehet vele fizetni. Egyre több nagyvárosi szálloda, apartman, étterem, bár, elektronikai áruház, emellett egy-egy nagyobb magánegészségügyi szolgáltató számláját is ki lehet egyenlíteni a virtuális pénzzel, sőt Varsóban találni olyan taxist is, aki csak bitcoinért szállít, és szerinte mintegy négyezer helyen lehet kriptovalutával fizetni az országban. Egy ételszállító portál ötezer olyan éttermet gyűjtött össze, ahol kriptopénzért is felveszik a rendelést.

Repülőjegyet szintén lehet így vásárolni, ezt a lehetőséget elsőként az Air Baltic vezette be, a közelmúltban pedig a CheapAir is követte – írja az egyik szaklap.

Lengyelországban bevezették az InPay bitcoinfizetési processzort, amely lehetővé teszi, hogy az online áruházak portékáit a kriptopénztárcából fizesse a vevő.

STARTUPBÓL RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

„Azoknak segítünk, akiknek van kriptopénzük, de nem tudnak vele vásárolni az online áruházakban” – magyarázza cége létrehozását Tomasz Palka, a PayBTC egyik alapítója. Barátjával, Sebastian Chrząszcz-cal üzemeltetik azt a platformot, amely lehetővé teszi bármilyen legális áru megvásárlását. Az alapításkor úgy döntöttek, hogy egy saját raktárat fenntartó, kriptovalutatát elfogadó áruház helyett egy közvetítő platformot indítanak. A kriptovalutás ügyfél nevében bármit megrendelnek. Az idén márciusban vállalatuk megkezdte platformrészvényeinek hivatalos értékesítését, a tokenek vásárlói pedig minden egyes tranzakcióból profitálnak.

A PayBTC az idén februárban és márciusban végzett elemzései szerint a lengyelek leggyakrabban bitcoinnal és ethereummal vásárolnak: az ügyfelek csaknem 40 százaléka szórakoztatóvagy háztartási elektronikai eszközt, egyötödük lakberendezési tárgyakat vett. Emellett népszerű a sportruházat és a -kiegészítők (5 százalék), az élelmiszer és az arany (4,5), a szerszám, a könyv, a játék, a kozmetikumok és a cipő.

A kriptovaluta-piac nem szabályozott vagy felügyelt Lengyelországban, a pénzügyi hatóság nem engedélyez, nem felügyel és nem gyakorol hatást a kriptovaluta-kereskedelemre.

A helyi pénzügyi felügyelet (KNF) viszont többször felhívta a kriptovalutába befektetni szándékozók figyelmét az árfolyamok komoly ingadozására.

A felügyelet hivatalos figyelmeztetése szerint „a kriptovaluták piacán tevékenykedő szervezetek némelyike jogosult fizetési szolgáltatások nyújtására, különös tekintettel a törvényes fizetőeszközzel (FIAT) teljesített fizetések elszámolására a megvásárolt vagy eladott kriptopénzekért. E tekintetben ezen szervezetek tevékenysége a lengyel hivatal pénzügyi felügyelete alatt áll, hangsúlyozni kell azonban, hogy ez csak a fizetési szolgáltatások nyújtásának helyességét érinti, és nem foglalja magában a piacon működő szervezetek vagy ezek képviselői által lebonyolított kriptovaluta-adásvétel ellenőrzését, a kötelezettségek teljesítését”.

ILONA GIZIŃSKA

FOTÓ: ARTUR WIDAK, EUROPRESS/AFP

ÁLLAMI HOZZÁÁLLÁS

68 | FIGYELŐ 2021/17

F_68-69_lengyel-horvatkabszer.indd 68

2021. 04. 27. 16:31

| RÉGIÓ |

DROGCSEMPÉSZET AZ ADRIÁN

REKORDFOGÁS PLOČÉBAN | Április közepéig csaknem hétszáz kiló kokaint foglaltak le az idén a horvát vámosok a kis dalmáciai kikötőben. Kiderült, hogy a Dél-Amerikából induló kereskedelem egyik hídfőállásának használta Pločét az egyelőre meg nem nevezett hálózat vagy különböző csoportok.

A horvát rendőrség rekordmennyiségű, 575 kilogramm kokaint talált egy hajón a dél-dalmáciai Ploče kikötőjében.

A fogásról április közepén számoltak be, és videót is bemutattak az akcióról. Mint kiderült, az ötszázmillió kunát (24 milliárd forintot) érő kábítószer Ecuadorból érkezett, mégpedig egy banános konténer padlójában. A déligyümölcs megrendelője egy bosznia-hercegovinai cég, ám aznap senkit sem vettek őrizetbe, ugyanis senki sem ment átvenni a szállítmányt – közölte szűkszavúan a hatóság. A média szerint ez vagy azt jelenti, hogy a „banán” címzettje külföldön már korábban rács mögé került, vagy fülest kaphatott, azért nem küldött embereket a drog átvételére.

FOTÓ: PUZZLEPIX/AP IMAGES

CSEPEGTETETT INFORMÁCIÓK

Mindenesetre ekkora kábítószer-szállítmányt még sohasem találtak a horvát hatóságok, de ezt megelőzően az idén, ugyanabban a kikötőben már több ízben foglaltak le kokaint, összesen 113 kilogrammnyit. Annyit elárultak, hogy ebben az évben már lekapcsoltak pár bűnözői csoportot. Az is lehet, hogy éppen ezért nem volt, aki átvegye az áprilisban érkezett drogot – írja a Jutarnji list újság. E forgatókönyv szerint ugyanis míg Ecuadorból a Panama-csatornán át Horvátországig eljut egy hajó, az legalább egy hónap, így könnyen megtörténhet, hogy a szállítmány már úton volt, amikor a megrendelőit letartóztatták. A rendőrség arról is beszámolt, hogy az egyik bandának zágrábi és dalmáciai rejtekhelyei is voltak, s egy hálózaton keresztül Nyugat-Európában és a Balkánon tervezte értékesíteni a nagy tisztaságú fehér port. Némelyik médium információi alapján a drogszállítmányokat nem véletlenül fedezték fel a vámosok; a horvát hatóságokat az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA)

értesítette arról, hogy bizonyos konténerekben nem csak banán érkezik, így szagolta ki az 575 kilogramm kokaint Molly és Johnny kutya. A két jó szimatú eb – egyikük belga juhász és labrador keverék – legutóbb a horvát–bosnyák szárazföldi határ egyik átkelőhelyén 61 kiló marihuánát talált, melynek értékét 870 ezer euróra becsülték. A másik kutya, egy fajtatiszta belga juhász egy Mercedesben bukkant rá 25 kiló kokainra.

LYUKAK A RENDSZERBEN

A horvát lapok szerint nem véletlenül esett a drogkereskedők választása Pločéra. A kisváros kikötője európai versenytársaihoz képest kis forgalmat bonyolít le. Évente átlagosan 450 hajó fordul meg itt, dokkjaiban 4-5 millió tonna rakományt, öszszesen 30 ezer konténert mozgatnak meg. Összehasonlításként: Fiumében 13 millió, Triesztben pedig 53 millió tonna áru fordul meg évente.

A Pločéba érkező rakományok közül ezerkétszáz konténerben banán van, s a hajók nagy része más balkáni országokba indul tovább.

Nos, a probléma az, hogy a vámosok mindeddig a legtöbb szállítmányt szúrópróbaszerűen, csupán szabad szemmel, esetleg kutyákkal vizsgálták át. A kis kikötőhöz mérten mégis épp elég nagy hajóforgalom nehezíti a szemrevételezéssel és manuálisan végrehajtott ellenőrzést, vámvizsgálatot, így valószínűsíthető, hogy az évek során jelentős mennyiségű csempészett drog fordult meg itt. Szétosztották, kisebb tételekben szállították tovább a futárok akár Boszniába, Koszovóba vagy Albániába, akár Montenegróba, Szerbiába vagy az Európai Unió különböző országaiba. A kábítószer-nagykereskedők tudták, hogy Pločéban nincs a konténerek átvilágítására alkalmas berendezés. Most a horvát vámhivatal beszerzett egyet kétmillió dollárért. Ilyen eszköz Európa legtöbb nemzetközi kikötőjében és repülőterén már réges-rég üzemel.

Még egy lényeges dolog a pločéi drogbizniszről: kiderült, hogy a csempészek lefizették a kikötő egyik vámtisztjét, aki egy-egy szállítmány átengedéséért 40 ezer euró kenőpénzt kapott, ám az év eleje óta tartó razziák folyamán lebukott.

HORDÓSI DÁNIEL 2021/17 FIGYELŐ | 69

F_68-69_lengyel-horvatkabszer.indd 69

2021. 04. 27. 16:31

| RÉGIÓ |

NÉZETELTÉRÉSEK AZ ÚJ KOALÍCIÓBAN IS

Horvátországban az egyik legfontosabb infrastrukturális beruházás a Zágráb–Fiume-vasútvonal modernizálása. Ennek első ütemében a főváros és Károlyváros közötti 44 kilométeres szakaszt újítják fel, a jelenlegi vágány mellé egy másodikat is építenek. Erre mintegy kétmilliárd kunát (96 milliárd forintot) szánnak, amelynek a 85 százaléka uniós forrás.

A tendert még tavaly szeptemberben írták ki, de a fellebbezések miatt csak most tudták közzétenni a pályázók ajánlatait. A kivitelezésre tizenöt cég jelentkezett. A legolcsóbb ajánlatot a kínai China Railway Eryuan Engineering adta, amely 1,285 milliárd kunáért végezné el a munkát. Ezt a Strabag ajánlata követi 1,713 milliárddal (82 milliárd forinttal). A legdrágább, közel hárommilliárdos becslést egy szinte ismeretlen horvát építőipari vállalat, a Rading adta. A szakma képviselői szerint a kínaiak dömpingajánlatot tettek, abból az öszszegből képtelenség megvalósítani a projektet, ezért a megrendelő valószínűleg a Strabagot választja. A horvát infrastruktúra-építésben egyébként már jelen vannak a kínaiak: a China Road and Bridge Corporation építi az ország két részét összekötő Pelješac hidat.

Ami a vasút Károlyváros és a tengerparti Fiume közötti szakaszának a modernizációját illeti, a kormány hosszú ideig két lehetőség között mérlegelt. Az olcsóbb verzió a jelenlegi, mintegy 185 kilométeres vonal rekonstrukcióját foglalná magában, ám ezen a pályán a szerelvényeknek jelentős szintkülönbségeket kell legyűrniük, ami megnövelné a szállítás idejét és költségeit. A másik változat egy völgyvasút kiépítése, mely a Kulpa folyó völgyét követve haladna a tengerpart felé, egy 50 kilométerrel rövidebb és sokkal kevésbé meredek útvonalon. A horvátok végül az utóbbi mellett döntöttek. A szükséges források nagy részét szintén EU-s forrásból fedezik majd, de a pályázatot még nem írták ki.

HORDÓSI

A harmadik kormányerő, a politikai népszerűségi listán immár a második helyen álló Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke, Richard Sulík gazdasági miniszter ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy nincs értelme továbbra is tömegesen teszteltetni az embereket és megtiltani nekik, hogy este nyolc után az utcára mehessenek, jóllehet olyankor még világos van. A szükséghelyzet további meghosszabbítása helyett inkább a gazdaságot kellene serkenteni, erre a pártja törvényjavaslatot készít elő.

A második legnagyobb kormánypárt (Sme rodina – Család vagyunk) vezetője, Boris Kollár házelnök sem lelkesedik a szükséghelyzet meghosszabbításáért.

Az 5,5 milliós Szlovákiában eddig a lakosság negyede kapta meg az első oltást, a másodikat mintegy 10 százaléka.

(LAMÉR)

FOTÓK: VLADIMIR SIMICEK, EUROPRESS/AFP; FIGYELŐ-ARCHÍV

OLCSÓN ÉPÍTENE HORVÁT VASPÁLYÁT KÍNAI CÉG

Szlovákiában kissé csillapodott a feszültség a négypárti kormánykoalícióban, amióta a korábbi miniszterelnök helyet cserélt Eduard Heger pénzügyminiszterrel. A vezető kormánypárt (OĽaNO) elnöke, Igor Matovič újdonsült pénzügyminiszterként is inkább kormányfőként viselkedik a médiatérben, s várhatóan továbbra is gyakran szólnak majd róla a hírek.

A Szputnyik V vakcina körüli koalíciós vita már lecsengőben van, és néhány héten belül megkezdődhet az orosz oltóanyagok beadása, de a járványhelyzet kezelésében megint nézeteltérések vannak a koalícióban. Heger kormányfő vasárnap egy tévés vitaműsorban arról beszélt, hogy a tervekkel ellentétben még nem oldanák fel a szerdán lejáró szükséghelyzetet, hanem 30 nappal meghosszabbítanák, amiről a hosszú idő után ismét összeülő parlament döntene. Heger és a járványügyi tanács (operatív törzs) szerint a helyzet javulóban van, ám még nem érett meg az idő a szigorítások enyhítésére.

70 | FIGYELŐ 2021/17

F_70-71_Terkepes.indd 70

2021. 04. 27. 16:28

| RÉGIÓ |

TAROL A WALL STREETEN A ROMÁN SZTÁR

ELMENT EGY HÍRES RENDSZERVÁLTÓ

Elhunyt Ivan Havel, az 1989-es közép-európai rendszerváltások egyik emblematikus alakja, Václav Havel néhai államfő öccse – 82 éves volt.

1989 novemberében egyik alapítója volt a csehszlovákiai bársonyos forradalmat levezénylő Polgári Fórumnak, de politikai tisztséget nem vállalt. Bátyja a kommunistaellenes mozgalomban való aktív szerepvállalásról is lebeszélte, mondván, elég egy ember a családból, aki a börtönt járja.

A nagypolgári, tehetős Havel família 1948-at követően elveszítette tekintélyes vagyonát, és a kommunisták a gyerekeknek is nagyon megnehezítették a továbbtanulást. Ivan Havel fizikában és matematikában volt kiváló, ennek ellenére csak 1966-ban, közel a 30. életévéhez tudta megszerezni villamosmérnöki oklevelét. Az akkori enyhülésnek köszönhetően kijutott Amerikába, ahol a számítógép elméletéből doktori címet is szerzett. Visszatérve 1979-ig a Cseh Tudományos Akadémia egyik intézetében kutatóként tevékenykedett, de bátyja, Václav Havel ellenzéki tevékenysége miatt – jóllehet nem kapcsolódott be a Charta 77 munkájába – menesztették, és a rendszerváltásig egy félvezetőkkel foglalkozó cég programozója volt.

A bársonyos forradalom után egy elméleti egzakt kutatásokkal foglalkozó központ alapító igazgatójaként tevékenykedett 2008-ig. Egyik fő kutatási területe a mesterséges intelligencia volt. Ő volt a főszerkesztője a nagy múltú tudományos-ismeretterjesztő Vesmír (magyarul: Világűr) című havilapnak. A két fivér kapcsolatát beárnyékolta Ivan Havel második feleségének ügyködése, aki az egykori Havel-vagyon kárpótlását intézte, és időnként összetűzésbe került a korábbi államfővel.

(LATI)

Bevezették a tőzsdére a robotizált folyamatautomatizálási szolgáltatásokat biztosító, Romániából startupvállalkozásként indult, mára amerikai társasággá nőtt UiPathet, amely a New York-i börze sztárvállalata lett.

A társaság részvényei már az induláskor meredeken emelkedtek, 80 dollárért kínáltak egy papírt. A tőzsdére való bevezetéssel a cég 1,34 milliárd dollárt gyűjtött a befektetőktől, 23,89 millió, egyenként 56 dolláros részvény kibocsátása nyomán.

A robotizált folyamatautomatizálás területén globális piacvezetőnek számító vállalat értékét 29 milliárd dollárra becsülték az IPO során. A bevezetés következtében a világ leggazdagabbjai közé is bekerült az UiPath egyik társalapítója, Daniel Dines, aki 2019-ben Románia leggazdagabb üzletemberévé vált, most pedig jó időre bebiztosította ezt a pozícióját. Dines vagyonát 6 milliárd dollárra becsülte a Forbes, így a világ leggazdagabb 500 emberének toplistájára is felkerült. A román Ziarul Financiar gazdasági újság számításai szerint Dines vagyona immár a 8,9 milliárd dollár körül van. A vállalat vezetésében továbbra is részt vesz, az ő jóváhagyása nélkül nem dönthetnek stratégiai kérdésekben. A 49 éves vállalkozó korábban a Microsoft alkalmazottja volt, 2005-ben alapította meg DeskOver név alatt az UiPath elődjét, Marius Tîrcăval. A cég 2015-ben vette fel az UiPath nevet, és a felfutása is akkor kezdődött. A jelenleg mintegy hétezer ügyféllel és háromezer dolgozóval rendelkező társaság értéke alig öt év alatt elérte a 10,1 milliárd dollárt, jelenleg pedig 29 milliárdra becsülik.

BORBÉLY

KITART AZ IMF MELLETT SZERBIA

Újabb, tanácsadói jellegű, hitelvonalat nem tartalmazó megállapodást köt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) Belgrád – jelentette be Ana Brnabić szerb kormányfő és Aleksandar Vučić köztársasági elnök. Az államvezetés tagjai fontosnak tartják az együttműködést az intézménnyel, mert az szerintük pozitív jelzést adhat a külföldi beruházóknak.

Déli szomszédunk ugyanis még abban a fázisában van a gazdasági reformoknak, amikor gyökeres átalakulást kell végrehajtania a közvállalati szférában, s ehhez kapcsolódóan az IMF javaslatait figyelembe veszik. A miniszterelnök elmondása alapján a tanácsadói megállapodás a nagyberuházásokat, a tudományos és innovációs fejlesztéseket, továbbá a környezetvédelmi invesztíciókat is szem előtt tartja. Brnabić szerint az ország gazdaságpolitikájának a hitelességéről, a strukturális reformok elvégzésének a sikeréről számolhat be a valutaalap, ami még előnyösebb helyzetbe hozhatja Szerbiát. A nemzetközi pénzintézet képviselői közölték: az idén ötszázalékos GDP-növekedésre számítanak az országban. A kormány ennél is derűlátóbb, hat százalékot jósol. Az IMF úgy véli, a szerb adóhivatalnak is átfogó reformon kell átesnie.

VIRÁG 2021/17 FIGYELŐ | 71

F_70-71_Terkepes.indd 71

2021. 04. 27. 16:28

| SKYNET |

AUDIÓCSEVEGŐ APP | Mintegy 1200 milliárd forintra értékelte egy néhány nappal ezelőtti kockázatitőke-befektetés a Clubhouse nevű, csupán egyéves applikáció fejlesztőjét. A netes rádiózást új, közösségi szintre emelő startup több mint 13 millió felhasználót és 3,3 milliárd forintnyi befektetést gyűjtött úgy, hogy még ki sem jött az újdonság androidos verziója.

Közben a Facebook és a Reddit is hasonló szolgáltatásokat tervez.

A közösségi média az emberek nagyon nagy részének szinte kizárólag a Facebookot jelenti, de persze a fiatalabb generációk számára mindig jönnek olyan újdonságok, mint korábban a WhatsApp, az Instagram, a Twitter, a Pinterest, a Tumblr, esetleg a Snapchat. Vagy épp Kínában ott van a QQ, a WeChat, az oroszoknál a VKontakte. Esetleg friss globális trendként robbant be egy-két esztendeje a TikTok, hogy csak a legismertebbeket emlegessük. Évről évre felbukkannak új és még újabb trendek, divatok, amelyek egy kicsit vagy akár jobban különböznek az eddigiektől. Közös vonás bennük az a bizonyos közösségi elem. Nagy nóvum most a rádiózás 3.0-ként definiálható Clubhouse alkalmazás. Azért harmadiknak aposztrofálható, mert a hagyományos rádiózást már jó ideje felváltotta az internetes rádió számos formája. Közel sem csak a téma szerinti podcastokról vagy a világhálón fellelhető sok tízezer „rádióállomásról” van szó, tágabb értelemben ott van a YouTube-os zenehallgatás, a Spotify és a Deezer típusú

zenestreaming-szolgáltatások, amelyek a legkülönfélébb ízléseket messzemenően kiszolgáló netes rádiókat (zenék, beszélgetések, hírek stb.) is maguk alá gyűrték – már ami a népszerűségüket illeti.

Miért? Azért, mert a mai generációk már a háttérben sem feltétlenül azt akarják hallgatni, amit éppen az éterben adnak (akár földi frekvenciákon, akár a neten), hanem azt, amit kifejezetten szeretnek, ami érdekli őket. Azaz a tartalom egyénre szabása immár szinte alapkövetelmény. Éppen ennek jegyében kezdenek nagyon felkapottak lenni a hangos közösségi oldalak, más néven audiócsevegők, amelyeken egy-egy chatszobában kizárólag hangok (zenék, beszélgetések) oszthatók, hallgathatók meg, s főképpen: elsősorban hanggal kommentelhetők.

ELKÉPESZTŐ TŐKEBEVONÁS

A trend olyannyira felfutóban van, hogy a legismertebb audiócsevegő iPhonealkalmazás, a Clubhouse mögött álló startup április 18-án döbbenetes, 4 milliárd dolláros (mintegy 1200 milliárd forintos) piaci értékelés mellett vont be befektetői tőkét. És nem is valami sosem hallott szervezettől, hanem a Szilíciumvölgy egyik legismertebb óriási befekte-

tési alapja, az Andreessen Horowitz vezette konzorcium vásárolt tulajdonrészt a Clubhouse-ban. Ráadásként olyan további nagy nevekkel együtt, mint Elad Gil sztárbefektető (Airbnb, Pinterest, Square, Stripe) és a DST Global. Ez utóbbi az orosz Jurij Milner érdekeltsége, olyan cégekkel, hálózatokkal kapcsolatos invesztíciókkal, mint a Facebook, a Twitter, a WhatsApp, a Snapchat, az Airbnb, a Spotify, az Alibaba, a Xiaomi vagy a Flipkart. Ugyancsak Clubhouseinvesztor a Tiger Global Management, amely eddig is részben a DST-vel együtt mozgott, de más jelentős befektetései is voltak. Többek közt mára nagyra nőtt startupokkal összefüggők. Olyanokkal, mint a Facebook, a Xiaomi, a LinkedIn, a Spotify, a Coinbase, a Stripe, a SoftBank Group, a Quora, a Square, a Credit Karma vagy a Glassdoor.

A Clubhouse tehát most a fenti hatalmas sikert elért startupokkal „egy hajóba” került, ami – a hatalmas, 4 milliárd dolláros cégértékkel együtt – szinte

FOTÓ: FABIO CAMANDONA, GETTY IMAGES

JÖN A DIGITÁLIS RÁDIÓ 3.0

72 | FIGYELŐ 2021/17

F_72-73_skynet.indd 72

2021. 04. 27. 16:22

| SKYNET |

kötelezi a sikerre. Ezt előre jelzi, hogy bár csak meghívásos alapon lehet használni az egyesztendős applikációt, nemrég meghaladta a 13,5 milliót a letöltések száma. Ráadásul úgy, hogy androidos telefonokra még nem is telepíthető, csak iPhone-ra és más iOS rendszerekre, például tabletekre.

Igaz, a mostani óriási tőkebevonással 110 millió dollárra (33 milliárd forintra) nőtt a startup által eddig összeszedett kockázati tőke, így nem meglepő, hogy heteken belül megérkezik végre az androidos verzió. Bár várhatóan egy kicsit eltérő elnevezéssel, ugyanis a Clubhouse név alatt az Androidon, a Play Áruházban jelenleg egy egymilliós letöltésszám felett járó intuitív projektmenedzsment-szoftver található, amely szoftverfejlesztő csapatok munkáját hivatott segíteni.

MIT TUD A CLUBHOUSE?

Ennyire új tehát ez a megoldás. Bár forradalminak azért túlzás lenne nevezni, hiszen gyakorlatilag a Twittert és a podcastot sikerült egy közösségi felületre mixelni. Az már más kérdés, hogy a legkülönfélébb fősodorbeli és nicheérdeklődésű közönség is bőven talál itt tartalmakat, persze jelenleg jobbára csak

angolul, spanyolul. Természetesen ahogyan a Twitteren, itt is követhetünk ismertebb és kevéssé ismert embereket, beállíthatunk érdeklődési köröket és betérhetünk a legtöbbféle chatszobába, illetve nyilván kereshetünk is „adásokat” a horgolástól a rakétatudományon át a legkülönfélébb zenei, gazdasági, politikai és szórakoztató témákig.

Annyiban persze új a dolog, hogy míg egy netes rádiót csak hallgathatunk, itt bele is szólhatunk a beszélgetésekbe, már amennyiben beenged bennünket az adott csevegőszobát indító host.

A FACEBOOK IS VÁLASZOL

A Clubhouse különlegessége tehát nemcsak az, hogy hírességek csatlakoztak rá az elmúlt hónapokban, hanem az is, hogy a regisztráltakkal itt nem „közösségi hulladékot” etetnek – az ígéretek szerint a jövőben is minőségi és moderált hangalapú csevegésekben vehetnek részt. Egyediségét tehát részben az elit jelleg adja; kezdetben a San Franciscóban és környékén befutott startupnagyvállalkozók használták, így eléggé bennfentes információforrásként működött 2020. áprilisi indulását követően.

A Facebook eddig nem mozdult, de Zuckerbergék meglátták a sikert: fejlesztik is a Live Audio Rooms nevű kiegészítőt, amely gyakorlatilag „klónozza” ezt az

applikációt, hiszen ugyanazt tudja majd, mint a Clubhouse. De a közösségi oldal egyúttal a TikTokot is klónozni készül: Soundbites néven egy rövid audióklipeket felvonultató megoldást fejlesztenek. A kínai TikTokot nem is akárhogyan, hanem úgy támadják, hogy először csak a Facebook által kiválasztott gyártók tehetnek fel tartalmat a Soundbitesra.

A trend oka, hogy a pandémia felerősítette az efféle alkalmazások iránti igényt. Kérdés, mi lesz a Soundbites és a Live Audio Rooms előnye. Az egyik óriási fór az lehet, hogy a Facebookon 2,8 milliárd aktív felhasználó van jelen, akik eleve fogyasztanak, illetve sok esetben készítenek is efféle tartalmakat. Ráadásul e két klón a hírek szerint fizetős, automatizált hirdetéseknek is helyet ad.

Magyarán aki ide tartalmat tölt fel, az pénzt is kereshet, akár a YouTube-os vagy a TikTok-os kisebb-nagyobb sztárok.

Mindemellett a Facebook a podcastoknak szintén nagyobb teret enged, azok appból is elérhetővé válhatnak. Ugyanígy egy másik konkurens, a technológiaszeretőknek szóló Reddit is bekapcsolódik a versenybe: indul a Reddit Talk, amely – ezek után nem meglepő módon – szintén egy újabb Clubhouse-klón lehet.

HALASKA GÁBOR

2021/17 FIGYELŐ | 73

F_72-73_skynet.indd 73

2021. 04. 27. 16:22

| CAPPUCCINO |

GYARAKI JÓZSEF

A Regio Kft. több mint 30 éve meghatározó szereplő a piacon. Mi változott ez idő alatt a játékkereskedelemben?

– Több átalakulás is megfigyelhető. Egyfelől hatalmasat bővült a választék, és gyorsan forgó divatcikk lett a játék is.

Jelenleg leginkább a tévében sugárzott filmek játszható termékei, figurái népszerűek, amelyek gyártása csak nagy szériában kifizetődő, ezért Kína a legnagyobb kibocsátó a világkereskedelemben. Emellett általánosságban trend, hogy a gyártók azzal kísérleteznek, miként tudják jól házasítani a digitális játékok világát a hagyományosokéval.

– Ezek szerint a kihívások is folyamatosan megújulnak.

Melyik okozott nagyobb nehézséget?

– Az egyik legnagyobb kihívás a kínai kereskedők megjelenése volt, akik miatt versenyhátrányba kerültünk, mivel vám, áfa és számla nélkül, olcsón értékesítették a termékeiket. Később az országunkba érkezett multik dömpingáraival egyenlőtlenné vált a verseny. Az állandóan nagy válasz-

tékkal és bolthálózatunk kialakításával tudtunk megmaradni a játékpiacon.

– Mi a legkedvesebb és a legkellemetlenebb emléke a szakmához kapcsolódóan ebből az időszakból? Ezzel párhuzamosan mivel a legelégedettebb?

– 1982-ben, az első év után azt gondoltam, hogy már mindenkinek van elegendő játéka, és a következő évben nem vesznek újabbakat. Ennek ellenére duplázódott a kereslet, hiszen minden esztendőben születtek gyerekek. Leginkább azért vagyok elégedett, mert 1989-ben megtörtént az alig remélt rendszerváltás, és a vadkapitalizmus után kialakult a piaci verseny.

– Annak idején miért éppen a játékok mellett tette le a voksát? Az üzleti lehetőséget látta benne, vagy a mesevilág vonzotta?

– Az üzlet miatt. A 80-as években mindenből hiány volt, ezért sok piaci rés volt kihasználatlan. Amint lehetett, a feleségemmel együtt szerződéses üzemeltetője lettem egy trafiknak Pécsett, ahol a kötelező termékek – postacikk, dohányáru, ajándéktárgyak – forgalmazásához a játékokat kapcsoltuk. Az utóbbiak területén volt a legtöbb piaci információm, ezért fejlesztettem ezt tovább évről évre.

FOTÓ: REGIO KFT.

Építőmérnökként végzett, mely tudásával saját kezűleg építette fel büfé-falatozóját Vonyarcvashegyen, a tehetősebb jövő reményében. Az élet azonban a kereskedelem felé sodorta.

Trafikot nyitott extrákkal, ami később az ország egyik legnagyobb játékkereskedését eredményezte.

74 | FIGYELŐ 2021/17

F_74-75_cappuccino.indd 74

2021. 04. 27. 16:23

| CAPPUCCINO |

– Ezért járt már trafikos korszakában is játékkiállításokra?

– Ezzel az volt a célom, hogy a lehető legtöbb információ begyűjtésével, a legkisebb kockázat vállalásával a legmegalapozottabb döntéseket tudjam meghozni. Ez igen munkaigényes, nagy memóriát igényel, továbbá az információk öszszekapcsolási képességét. Emellett pedig élethosszig tartó tanulást, valamint állandó nyitottságot követel. A kiállítások további nagy előnye, hogy a személyes kapcsolatainkat évről évre megerősíthetjük a kiszámíthatóság, az állandóság megnyugtató érzésével.

– Önnek van kedvenc játéka?

– Igen. Azokat a játékokat szeretem, amelyeknél nagyon fontos a logika, nem csak a szerencse. Jól kell tudni számolni, előre meg kell tervezni a lépéseket, s lényeges, hogy a helyzet változásával azonnal tudjak korrigálni. Ezért szeretem a sakkot, a scrabble-t, a römit.

– Az eredeti szakmájának is hasznát vette azért ebben a világban?

– Rendkívül hasznos volt a mérnök-kereskedelmi üzletvezető párosítás. Mindkét területen szükséges a precizitás, a jó elképzelés, valamint a megvalósítási képesség. Hogyan tudja az ember életre hívni azt, amit elképzelt, illetve miként lesz annak valamilyen hozzáadott értéke. Minden ellenállás és nehézség ellenére a folyamatokat végig kell vinni, megoldásokat szükséges találni az elképzelt cél eléréséig. Ahogy a mérnöki feladatoknál, itt is haladéktalanul javítani kell, ha menet közben kiderül valamiféle hiba, esetleg téves volt az elképzelés. Ezzel a hozzáállással viszont legközelebb már tapasztaltabbak, hatékonyabbak tudunk lenni.

– Mi az, amit ma másként csinálna?

– A két fiam pályakezdését külsős területen indítanám.

Egy idegen cégnél könnyebben megtanulták volna a munkavégzés alapkövetelményeit. Ha ott bizonyítanak, akkor hoztam volna be őket a vállalkozásba.

– Ettől függetlenül a generációváltás továbbra is a terv része, nemde? Öt-tíz év múlva a fiai lesznek az új tulajdonosok?

– Remélem. A generációváltás évekkel ezelőtt elindult. Ők már most is résztulajdonosok a vállalatban, és bízom benne, hogy a befektetett munkájuk eredményeként a tulajdoni arányaik is növekednek majd. A feleségem folyamatosan adja át a kollégáimnak a gazdasági tennivalóit, mivel nagymamai feladatokat is ellát. Dávid fiam marketingtevékenységéből adódóan sokszor nyilatkozik a médiának az aktuális kérdésekről.

NÉVJEGY 1957-ben, Békésen született.

1983-ban végzett a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán.

Szakmai pályafutásának egyik legkiemelkedőbb pontjának tartja a köztársasági elnöktől kapott Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést a hazai játékkereskedelem folyamatos fejlesztése és a honi gyártók piacképességének a fenntartása érdekében végzett több évtizedes munkája elismeréseként.

KEDVENCEK Könyv » Biblia Zene » klasszikusok Hobbi » sakk, kerékpározás

– Az árbevétel alapján kifejezetten jó esztendőt zárt tavaly a Regio Kft. az előkészített fejlesztéseknek, bővítéseknek köszönhetően. Számítottak ekkora kiugrásra 2020-ban? Erre az évre mik a várakozások?

– Eredetileg 10 százalékos növekedést irányoztunk elő, ami végül 5 százalékra sikeredett, így nem egészen az elképzelésünk valósult meg, de a korábban előkészített beruházásoknak, az új üzletek nyitásának köszönhetően bővült a forgalmunk. Az ez évi célunk az, hogy a 2019-ben meghatározott terveket igyekszünk megvalósítsuk.

– Meddig tervezik növelni a piaci részesedést?

– A hagyományos játékpiac szereplőinek a körében 25 százalékos a részesedésünk. A Magyarországon működő külföldi multiláncok és csomagküldő webáruházak forgalmához viszonyítva azonban csak 14 százalék, amit jelenleg teljesíteni tudunk. Ezt szeretnénk 25-re növelni.

– Milyen trendek várhatók a játékokat illetően?

– A pandémia miatt a hagyományos puzzle, a kártya-, a társas-, a kreatív játékok iránt nőtt meg a kereslet. A hagyományos játék és a számítástechnika összekapcsolódásából kialakított új termékek is kelendők. Ilyen társasjáték például a Youtuber, amely nagyon népszerű.

– A felesége egy riportban említette, hogy külföldre járnak nyaralni. Most, a Covid idején hogyan tudnak lazítani?

Milyen egyéb szenvedélye van az üzleten kívül?

– Jelenleg az egész világ szűk környezetben képes mozogni, ami természetesen a mi utazásainkat is érinti, nem tudunk külföldre menni. Ámbár alapvetően ez a szokásunk azért alakult ki, mert belföldön bárhova mennénk, körülbelül 80100 kilométeres körzetben ott lenne egy üzletünk, amelynek a látogatását nem tudnám kihagyni, s ezáltal sérülne a pihenés teljessége. A külföldi utazás folyamán az adott országot tantúrajelleggel ismerjük meg. A nyaralások része mindig a sport – úszás, kerékpár, futás –, szinte edzőtábori szinten.

Télen pedig egy hét a snowboardé. De nincs más szenvedélyem, és sosem engedtem meg magamnak, hogy bármitől is függővé váljak. A szabadidőmben tornázok, játszom az unokáimmal, tavasztól őszig biciklivel járok dolgozni.

– Egy önnel készült videóban a kitartásra és a következetes munkára hívja fel a figyelmet a siker zálogaként. Mit gondol, a mostani vállalkozók is hajlandók az ezekkel kapcsolatos áldozatokra, vagy inkább a dolce vita hozzáállás jellemző?

– Úgy látom, nem sokan akarnak ma áldozatot hozni, valamiről lemondani. Felértékelődött a szabadidő és a laza életvitel. Holott szerintem a vállalkozóknál nem tud elkülönülni a privát élet és a munka. A home office által a munka kicsit bekerült az otthonokba, ezért jobban összemosódik az, hogy mikor miről kell gondolkodni, hogyan kell dolgozni. Mindazonáltal ha valaki csak nyolcórás munkavégzésben gondolkodik, az ne legyen vállalkozó.

BÍRÓ BRIGITTA

2021/17 FIGYELŐ | 75

F_74-75_cappuccino.indd 75

2021. 04. 27. 16:23

| TÁRSADALOM |

JAVULÓ GYERMEKVÁLLALÁSI MUTATÓK 2010 ÉS 2020 KÖZÖTT

FŰRÉSZ TÜNDE | Javultak az elmúlt években a gyermekvállaláshoz kötődő mutatók, így nőtt a termékenységi ráta, a születések és a házasságkötések száma, az abortuszoké és a válásoké történelmi mélyponton van, s az elvándorlás terén is megfordult az eddigi kedvezőtlen tendencia. A negatív Ratkó-hatás és a koronavírusjárvány azonban árnyalja a képet – mutatott rá a Figyelőnek adott interjúban a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke.

A KSH adatai alapján 2020-ban 3,4 százalékkal születtek többen, mint az előző évben. Ám a legtöbb szakértő szerint elsősorban nem a születésszámot, hanem a teljes termékenységi rátát érdemes nézni, amely viszont 25 éve nem volt olyan magas, mint tavaly. Miért erre a mutatóra kell figyelni főként, és mire enged következtetni ez az arányszám?

– A teljes termékenységi arányszám mutatja a legjobban a gyermekvállalási kedvet. Leegyszerűsítve azt fejezi ki, hogy egy párnak átlagosan hány utódja születik. 2011-ben 1,23 volt ez az érték, s 2020ra 1,55-ra nőtt. Az ideális szám a népesség reprodukciójához a kettő lenne. Ehhez 2010 óta fokozatosan közelítünk, hiszen tavaly már öt vágyott gyermekből nagyjából négy született meg, míg egy évtizeddel ezelőtt csak három.

– A termékenységi rátában már jelentkező emelkedő tendencia mikor lesz érzékelhető a születések számában is?

– Már most is érzékelhető, hiszen ha a gyermekvállalási kedv a 2011-es történelmi mélyponton maradt volna, akkor 115 ezerrel kevesebb kisbaba jött volna világra az elmúlt években. A születéseknek és a termékenységi ráta alakulásának elméletileg párhuzamosan kellene mo-

zognia, vagyis ahogyan a teljes termékenységi ráta tíz esztendő alatt 24 százalékkal nőtt – ami egyébként a legnagyobb javulás volt az EU-ban –, úgy hasonlóan kellett volna emelkednie a születések számának is, miközben ott csak 2,1 százaléknyi volt a bővülés. Az ok, amiért ez így alakult, a negatív Ratkó-hatásban keresendő, vagyis az úgynevezett szülőképes korú nők számának a drasztikus csökkenésében. Annak ellenére, hogy a 20–40 éves hölgyek 18 százalékkal lettek kevesebben, a születések száma mégis nőtt kissé, vagyis kevesebb nő több gyermeket hozott a világra. A gyermekvállalási kedv erősödése tehát némileg ellensúlyozta ezt a jelentős létszámcsökkenést.

– Mi a helyes filozófia: először a népességcsökkenés lassulását kell elérni, vagy egyenesen a bővülésre kell koncentrálni?

– A népesség alakulása nemcsak a születésektől, hanem a halálozásoktól és a vándorlási egyenlegtől is függ. A halálozások terén ugyanúgy érezni a negatív Ratkó-hatást, mint a szülőképes korú nőknél. Az 1950-es években – a Ratkó Anna egészségügyi miniszter nevével fémjelzett abortusztilalom idején – születettek ugyanis éppen az előző évtizedben kerültek abba a korba, amikor a halálozások száma jelentősen megnő. A Ratkóhatás tehát rányomta a bélyegét a teljes elmúlt évtizedre, és emiatt nem sikerült

olyan mértékben csökkenteni a népesség fogyását, mint amennyire elvárható lett volna. Jó hír azonban, hogy összességében javultak a gyermekvállaláshoz kötődő adatok: a termékenységi ráta, a születések és a házasságkötések száma is nőtt, a terhességmegszakításoké és a válásoké történelmi mélyponton van, s az elvándorlásban is megfordult a tendencia.

2019-től már többen jönnek haza, mint ahányan elhagyják az országot.

– Mindezek alapján milyen demográfiai prognózist lehet adni a 2020-as évtizedre?

– A gyermekvállalást jelző mutatókban, mint említettem, növekvő pályára álltunk, ám sajnos ebbe berobbant a koronavírusjárvány s a vele járó egészségügyi és egzisztenciális bizonytalanság. Ezek némileg későbbre tolhatják a családalapítási és -bővítési terveket. Érdekesség ugyanakkor, hogy az előző évben, amelyet jórészt a pandémia uralt, a házasságkötések száma még nőtt is, pedig voltak hónapok, amikor egy esküvőt meglehetősen nehéz volt kivitelezni. Ez jelezheti azt is, hogy az összezártság hatására sok kapcsolat inkább megerősödött, szorosabbá vált, aminek a következtében a párok jelentős része megházasodott.

76 | FIGYELŐ 2021/17

F_76-77_FureszTunde.indd 76

2021. 04. 27. 16:25

| TÁRSADALOM |

NÉVJEGY Jogi szakokleveles közgazdász.

2010 óta tevékeny alakítója a magyar családpolitikának. Először szakterületért felelős főosztályvezető volt, majd család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárként dolgozott.

Miniszteri biztosként felügyelte a bölcsődei rendszer átalakítását.

2017 decembere óta a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke.

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

Házas, három lány édesanyja.

– Azt vizsgálták-e, hogy a kormány családvédelmi intézkedései milyen öszszefüggést mutatnak a demográfiai helyzet alakulásával?

– Orbán Viktor miniszterelnök 2019 februárjában jelentette be a családvédelmi akciótervet, egyebek között a babaváró támogatás indulását, az adatok pedig azt mutatták, hogy néhány hónap múlva egyre több pár kötött házasságot, sőt 2010-hez képest már közel duplaannyi frigynél tartunk. Egyébként 1986 óta nem házasodtak össze annyian, mint tavaly. A születéseknél azt lehetett látni, hogy szintén nőni kezdtek a számok, ami ki is tartott 2020 novemberéig, decemberben viszont – vélhetőleg a járvány negatív hatására – már csökkentek. Reméljük, amikor visszatér az élet a normál kerékvágásba, világra jönnek azok a kisbabák, akiknek a vállalását a pandémia miatt elhalasztották. Az biztató, hogy a babaváró támogatás igénybevételénél nem tapasztalható jelentős visszaesés, eddig 152 ezer pár élt a lehetőséggel. Emellett ugyancsak

bizakodásra adhat okot, hogy a KINCS egyik felmérésében részt vevők 68 százaléka válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy akadálya lehet-e a járvány a gyermekvállalásának.

– Ahhoz, hogy a népesedést támogató állami programok célt érjenek, hosszú évekre van szükség.

– Ez így van, de a magyarok már tíz esztendeje változatlanul azt érezhetik, hogy a népesedési helyzet javítása a családok támogatásával központi helyen áll a kormányzat politikájában. Ez a kiszámítható, következetes és aktív családpolitika – ahogy a demográfiai adatok mutatják – meg is hozta a gyümölcseit. Fontos, hogy a mostani járvány alatt sem a családokon akar spórolni a kabinet – szemben a 2008–09-es gazdasági válság idején hatalmon lévő döntéshozókkal –, sőt számos támogatást inkább meghosszabbított, megemelt.

– A KINCS szerint mi a következő lépés a családtámogatásban és a demográfiai politikában?

– Ez év legfontosabb feladata megőrizni azt, ahová eljutottunk, vagyis a családok életszínvonalát, a foglalkoztatottságot és a népesedési eredményeket, még akkor is, ha ez többletráfordítást igényel.

Nem véletlen például, hogy július 1-jétől a csecsemőgondozási díj (csed) az édesanya fizetésének – az eddigi hetven helyett – a száz százaléka lesz. Így aki július után ad életet gyermekének, az a korábbi béréhez képest több pénzt fog kézhez kapni, mivel a csedből csak az szja-t vonják le, a járulékokat nem. Anyagilag tehát még jobban is járhat az, aki gyermeket vállal, majd a nevelésénél ez folytatódik például a gyed extrával vagy a családi adókedvezménnyel.

– Kutatásaik szerint mit tartanak a párok a legfontosabbnak a gyermekvállaláshoz?

– A stabil párkapcsolat az alap, ezt követi a biztos állás és a megfelelő lakás. A kormány politikájának pedig meghatározó része mind a munkahelyek létrehozása, a fiatalok munkaerőpiaci részvételének a támogatása – a jövő évtől például a 25 év alattiak szja-mentességével –, mind a segítségnyújtás a saját otthon megteremtéséhez. Az otthonteremtési program kedvező gazdasági hatásai mellett jelentős eredmény, hogy növeli a gyermekvállalási kedvet, hiszen átlagosan eggyel több gyermek születik a csokot igénybe vett családokban, mint ami az országos átlag.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/17 FIGYELŐ | 77

F_76-77_FureszTunde.indd 77

2021. 04. 27. 16:25

| TÁRSADALOM |

SZEZON | A gördülékeny nyitás érdekében a gyárak megadják az infrastrukturális segítséget a kocsmáknak, vendéglőknek – mondta Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének az igazgatója, aki beszélt a hazai termékek és az importsörök versenyéről, valamint a legújabb fogyasztói trendekről is.

A CSAPBÓL ÚJRA SÖR FOLYIK Sokan várták, hogy elfogyaszthassanak egy korsó frissen csapolt sört a kedvenc kocsmájuk kerthelyiségében, s erre a korlátozások részleges, múlt hét végi feloldásával immár van is lehetőségük. Ezzel együtt a gyengébb első negyedév után jobb folytatásban bízik a hazai söripar, de az április–júniusi időszakban látványos fellendülésről még korai beszélni. „Tartok tőle, hogy a második negyedév söreladásai a teraszok nyitása ellenére jelentősen el fognak maradni a korábbi évek szezonkezdetén tapasztaltaktól” – mondta a Figyelőnek Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének az igazgatója. Úgy látja, ennek nem csak az lehet majd az oka, hogy a teraszok nyitása önmagában korlátozott vendéglátóipari forgalmat jelent. Minden jel arra mutat, hogy az éttermeket, kocsmákat, kisvendéglőket és szállodákat magában foglaló horecaszektor ma rosszabb állapotban van, mint tavaly ilyenkor; valószínű, hogy nem tud min-

SEGÍTENEK A GYÁRTÓK

KÁNTOR SÁNDOR. FELGYORSULT A SÖRIPARBAN AZ INNOVÁCIÓS CIKLUS

Nehéz megjósolni a sörszövetség igazgatója szerint, hogy a meleg, napos idő közeledtével és a korlátozások fokozatos feloldásával a vendégek milyen ütemben térnek vissza a megszokott helyeikre. „Egyrészt feltételezünk egyfajta Covid utáni óvatosságot, másrészt láthatóan nagy az igény arra, hogy az emberek újra találkozhassanak, élvezhessék a vendéglátóipari

FOTÓK: MOHAI BALÁZS, MTI; MAGYAR SÖRGYÁRTÓK SZÖVETSÉGE

den egység újra kinyitni. „Azok a helyek is, amelyek képesek lesznek erre, forráshiánnyal, infrastrukturális korlátokkal és a munkaerő elvándorlásának a következményeivel kénytelenek megküzdeni, hiszen a bevételük, ha van egyáltalán, pusztán töredéke a szükségesnek, így az állományuknak csak egy részét tudták foglalkoztatni” – állapította meg a szakember. A legnagyobb gondnak azt tartja, hogy az elmúlt időszakban nagyon sok vendéglátóipari szakember áramlott át más ágazatokba a biztosabb megélhetés miatt. Valószínűleg egy részük megtalálta a számítását, és nem is tér már vissza a szektorba.

78 | FIGYELŐ 2021/17

F_78-79_soripari_korkep.indd 78

2021. 04. 27. 16:23

| TÁRSADALOM |

fogadja a lejárt készleteket, s frissel helyettesíti azokat. Nem utolsósorban pedig pótolják az amortizálódott eszközöket, új márkaazonos poharakat és berendezési tárgyakat biztosítanak azok helyett, amelyek megsérültek vagy elavultak” – sorolta az igazgató. Az pedig teljességgel bizonyos, hogy a vendéglátás nyitásával a kiskereskedelmi forgalom visszaesik valamelyest.

EXPORT KÍNÁBA

szolgáltatásokat” – jelentette ki Kántor Sándor, hozzátéve: a fogyasztási szerkezet biztosan eltér majd a korábbi évekétől, már csak azért is, mert várhatóan a külföldi turisták aránya lényegesen kisebb lesz. Mindenesetre a sörgyárak segítik a horecaszektor szereplőit az infrastrukturális nehézségek csökkentésében. „A szakemberek sorra járják a vendéglátóhelyeket, hogy a csapolóberendezések a leállások után frissen szervizelve, újra tisztán, megbízhatóan, biztonságos működéssel szolgálják ki a vendégeket. Ezen túlmenően a sörgyárak mindegyike vissza-

Örök dilemma, hogy hazai terméket vagy importsört válasszunk, akár egy itallapot mustrálva, akár egy áruház sörrészlegén téblábolva. Kántor Sándor szerint a magyar sörök igenis versenyképesek, miután a hazai gyártás kiemelten minőségorientált. „A termelés csaknem 10 százalékát exportáljuk olyan sörnagyhatalomnak számító piacokra, mint Csehország, Szlovákia vagy Kína. Így a Magyarországon főzött prémium- és középkategóriás italok teljes mértékben felveszik a versenyt tartalmukban, csomagolásukban, esztétikájukban a minőségi importsörrel” – mutatott rá. Ahol viszont egyértelműen hátrányban van a magyar gyártás, az az olcsó saját márkás termékek kategóriája. Ezek külföldön kifejezetten nagy volumenben készülnek az árérzékeny fogyasztók számára, meglehetősen korlátozott beltartalommal. „A hazai sörgyárak az elmúlt években a mínőséget, az értéket keresők számára alakították át a termelésüket, olyan prémiumtermék-portfóliót kialakítva, amelyet részben a magyar kraftsör-főzdék inspiráltak. Az ehhez a váltáshoz szükséges magas szintű technológia és minőségorientált gyártás-

HARD SELTZER, AZ ÚJ ŐRÜLET Szénsavas alkoholos ital, csipetnyi frissítő gyümölcsös ízesítéssel – ez lényegében a hard seltzer, a legújabb szín az italpiac palettáján. „Váratlanul kedvező fogadtatásban részesült a termék. A hard seltzer piaca mindössze három év alatt robbanásszerű fejlődésen ment keresztül Észak-Amerikában, s ma már egy biztos lábakon álló kategória. Az új, alkoholt tartalmazó söripari produktum – amelynek jellemzője az alacsony energia- és szénhidráttartalom – roppant gyorsan nyert teret, s ez előrevetíti egy nagy európai siker lehetőségét” – bocsátotta előre Kántor Sándor. A két térség eltérő fogyasztási kultúrája miatt azonban még nem biztos, hogy az európai és magyar fogyasztók körében is a tengerentúlihoz hasonló lesz a fogadtatás. Nem kockázatmentes a hard seltzer bevezetése, de segítheti a térhódítását, hogy könnyű karakterű ital, olyan gyümölcsös ízekkel, amelyek közkedveltek itthon. Ráadásul Magyarország az egyik első európai piac, ahol ez az árucikk Észak-Amerikán kívül megjelenik, ami óriási elismerése az elmúlt évek gyártás- és termékfejlesztési munkáinak.

kultúra egyértelműen versenyhátrányban van a nagy volumenű, költségoptimalizált produktumok külföldi előállítóival szemben” – magyarázta a szakember.

ALACSONYABB ALKOHOLTARTALOM

A legerősebb fogyasztói trend az újdonságok iránti igény és a gyors döntés egyegy termék sikeréről vagy kudarcáról.

Ennek következtében felgyorsult a söriparban az innovációs ciklus, folyamatos az új produktumok megjelenése, a jól ismert márkák felfrissítése. Ez alapvetően változtatta meg egy hagyományosan hoszszú termékciklusú iparág dinamikáját. „A beltartalom és az ízvilág terén a csökkenő alkoholtartalom és a gyümölcsös, friss variánsok mutatják a fejlesztés irányát. Ennek megfelelően a felső erjesztésű sörök vagy az azok ízvilágát idéző, de hagyományos alsó erjesztésű eljárással készült változatok adják az új termékek zömét. Az alkoholtartalom folyamatos csökkentése mellett az alkoholmentes italok előállításának a technológiai fejlődése a legszembeötlőbb” – összegzett Kántor Sándor. A prémium- és a középkategóriás produktumok válságállónak bizonyultak, miután a vásárlók ragaszkodtak a minőségi termékekhez.

Ami a tágabb kitekintést illeti, a söripar tartalmi fejlődését, ahogy az elmúlt időszakban, úgy egy darabig ezután is az Egyesült Államok piaca határozza meg.

Itt jelentek meg először a kraftfőzdék, s itt „robbant ki” az első és a második kézművessör-forradalom is. Ezen a piacon tűnt fel és vált rendkívül rövid idő alatt jelentős termékszegmenssé a hard seltzer, a legújabb trendeket pedig az alkoholmentes sörbárok alakítják. „Az új és sikeres kezdeményezések egy-két évvel az amerikai megjelenésük után átkerülnek Európába, így számolhatunk az alkoholmentes termékek szegmensének a további szélesedésével és erősödésével. A csökkenő alkoholtartalom, az alkoholmentes produktumok térnyerése és a kraft sörök iránti igény erősödése a globális piacon is megfigyelhető trend, amelyet Dél-Korea és Ausztrália fogyasztói diktálnak” – fejtette ki a sörszövetség igazgatója. A világpiacot uraló folyamatok alól talán Brazília az egyetlen nagy kivétel, ahol továbbra is a termelési kapacitások növelése, a látszólag korlátlan kereslet kielégítése a legnagyobb kihívás.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/17 FIGYELŐ | 79

F_78-79_soripari_korkep.indd 79

2021. 04. 27. 16:23

| SPORT |

MÁR SENKI SEM ÉRI UTOL

MONSPART SAROLTA | Ha valaki, ő biztosan megérdemelte volna, hogy legalább 100 évig éljen, de a neki megadatott 76 esztendőbe is annyi mindent sűrített bele, hogy az igazán irigylésre méltó.

Búcsú a futás nagyasszonyától.

ZSÍROS KENYÉR, KRUMPLIS TÉSZTA

Éppen egy éve készítettem vele egy nagyobb lélegzetű portréinterjút annak apropóján, hogy a Nemzet Sportolója lett. Lehengerlő volt a belőle áradó energia, humora, jókedve egészen magával ragadó volt. Adta magát a kérdés, hogy miért esett a választása az 1960-as években a relatíve kevés nyilvánosságot kapó tájfutásra. Felidézte, hogy szegény családban nőtt fel, kövér volt a sok hagymás zsíros kenyértől és krumplis tésztától. „Kipróbáltam a kézilabdát, beálltam a

kapuba, de a kövér Sarolta hiába foglalta el a kapu egyik felét, a másikon bement a labda. Később mentem vívni Elek Ilonához, de három hét után javasolták, hogy inkább keressek valami mást, ugyanígy a teniszről is hamar elküldtek. Aztán jött a tájfutás, gondoltam, befutok az erdőbe, ahol nem lát senki” – emlékezett vissza.

Nemcsak befutott az erdőbe, hanem ki is jött onnan, méghozzá rendszerint elsőként, jóval a riválisok előtt.

A nagy nemzetközi eredményeit ismertetve rendre kiemelték, hogy első nem skandináv nőként nyert, például az 1972-es világbajnokságon. A skandinávok ugyanis a sportág úttörői, egyrészt a természeti adottságok, másrészt a térképhasználat oktatásban betöltött szerepe miatt. Monspart Sarolta azonban a tájfutás mellett a klasszikus maratoni távon is nagyot alkotott. „Amikor 1972-ben, Csepelen első magyar nőként beálltam a férfiak közé maratont futni, fizikailag nem bántalmaztak, mint 1967-ben Kathrine Switzert a Boston Maratonon, de rossz szemmel nézték, hogy ott vagyok. A női sportolóknak ma már nem kell harcolniuk, hiszen ha akarnak, bokszolhatnak vagy birkózhatnak is, az én időmben viszont kevés lehetőségünk volt, ki kellett kaparni a gesztenyét” – állapította meg beszélgetésünk során Monspart, aki első európai nőként teljesítette három órán belül a 42 195 méteres távot. Azonban ezzel sem érte

be a tájfutás világbajnoka, tizennégyszeres magyar bajnoka, a nyári sportágak mellett szüksége volt egy télire is, és végül sífutásban sem adta alább hat országos bajnoki címnél.

VISSZAJÖTT A KÓMÁBÓL

Mindössze 34 éves volt, amikor egy kullancs okozta betegség, az enkefalitisz véget vetett a sportolói karrierjének. „Elaltattak, hogy kivegyék a vakbelem, erre egy hétre kómába estem. Hirtelen elszállt az a húsz év munka, amit az élsportba fektettem. Lelkileg újabb tíz esztendő kellett ahhoz, hogy az »akarókám« újra a régi legyen, összekapjam magam valahogy. Onnantól az motivált, hogy ha már sántaként nem futhatok, hadd segítsek másokon. Megvan annak a szépsége, hogy egy szabadidő-sportoló heti három-négy edzéssel hogyan jusson el a közreműködéseddel a félmaratonig vagy a maratonig, illetve egy kezdő a nulláról indulva megtegye

FOTÓ: URBÁN TAMÁS, FORTEPAN

Vég nélkül lehetne sorolni Monspart Sarolta hazai és nemzetközi eredményeit, az érmekkel és kupákkal teli vitrinnél azonban jóval többet mond róla, hogy generációk motivátora és példaképe volt. Nemtől és korosztálytól függetlenül tömegekkel szerettette meg a mozgást, a természetet. Nem véletlenül vált a szabadidősport-rendezvények elmaradhatatlan szereplőjévé, aki valaha is részt vett legalább egy nagyobb futóversenyen, biztosan látta, hallotta őt a rajtnál vagy a célban. Van egy járvány, ami ellen Monspart Sarolta sokkal régebb óta küzdött, minthogy a koronavírus felütötte volna a fejét, és ez saját megfogalmazása szerint a magányjárvány volt. Mintegy kétmillió öregségi nyugdíjas él az országban, csaknem a háromnegyede nő, akinek a harmada egyedül van. Küldetésének tekintette, hogy minél több embert rávegyen közülük is arra, hogy mozduljon ki, és ne csak otthon üljön.

80 | FIGYELŐ 2021/17

F_80-81-Monspart.indd 80

2021. 04. 27. 16:25

| SPORT |

A TERMÉSZET LÁGY ÖLÉN. MONSPART SAROLTA A TÁJFUTÁS LEGENDÁJAKÉNT VÁLT GENERÁCIÓK PÉLDAKÉPÉVÉ

élete első öt-tíz kilométerét” – így öszszegzett akkor Monspart Sarolta. Megragadt bennem ez a szó, az „akaróka”, van benne valami jó értelemben vett csibészség és játékosság, ami egy sikeres sportolónak olykor legalább annyira az ismérve, mint a szorgalom, az alázat, a kitartás. Érdemtelenül senki sem lesz a Nemzet Sportolója, de sokan gondolták úgy, hogy ha valakinek, akkor neki mindenképpen ebben az elit társaságban a helye. Hivatalosan 2020. április 21-én került a körbe, miután Székely Éva halálát követően a testület tagjai őt javasolták maguk mellé tizenkettediknek.

Szerényen, mégis kellő határozottsággal felelte az ezt firtató kérdésre, hogy „a legbenső énje egy ideje már szeretett volna bekerülni”, ezért is örült nagyon az elismerésnek. Megállapította, hogy nehéz összehasonlítani egy-egy sportpályafutást és életutat, hogy melyik ér többet, kevesebbet, mindenesetre meg-

tisztelőnek tartotta, hogy egy nem olimpiai sportág képviselőjét választottak be maguk közé az olimpikonok. Hiányérzete a Fa Nándor által 1993-ban alapított Megszállottak Klubja tagjaként sem volt, ebbe a körbe több más nem olimpikon társaságába került, mint Besenyei Péter, Erőss Zsolt vagy Lubics Szilvia.

FÁJDALMAS SZÓFORDULAT

Előttem van a tavalyi kép a Nemzet Sportolóiról, a fotó jobb alsó sarkában Monspart Saroltával. Olyan, mintha egy középkorú nő ülne ott az idős emberek között. Pedig ekkor már jó ideje harcolt a gyilkos kórral – mindenki pontosan tudja, hogy mit jelent az a szófordulat a gyászjelentésekben, hogy „hosszan tartó, súlyos betegség után”. Férje, a Táncsics Mihály-díjas újságíró-riporter Feledy Péter, ahogy az azt megelőző

több mint negyven esztendőben, úgy az utolsó napokban is ott volt Sarolta mellett. A 76 éves korában elhunyt sportolónő pedig mindig is olyan szeretettel és rajongással beszélt férjéről, mintha bimbózó diákszerelem lenne az övék, nem pedig egy évtizedeken át tartó szövetség. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy nemcsak egy korábbi sikeres sportoló, karizmatikus közszereplő távozott közülünk, hanem egy feleség, anya és nagymama is. Monspart Sarolta biztosan megérdemelte volna, hogy legalább 100 évig éljen, de a neki megadatott 76ba is annyi mindent sűrített bele, hogy az igazán irigylésre méltó. Egy biztos, rengeteg résztvevő gondol majd a futás nagyasszonyára október 10-én a Budapest Maratonon, ahol mindenképp ott lenne a helye. Most is ott lesz, csak már nem úgy, ahogyan megszoktuk.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/17 FIGYELŐ | 81

F_80-81-Monspart.indd 81

2021. 04. 27. 16:25

| AJÁNLÓ |

HUROKBAN VAGYUNK

FOTÓ: NIKOL FUSKA

FÖLDES BORBÁLA: NIKOL • FUSKA NŪBILA: CHARLOTTE | Április 24-én nyílt meg az ArtBázisban Földes Borbála és Nikol Fuska fotóművészek egyéni kiállítása a Budapest FotóFesztivál keretében. A Hurokban vagyunk című tárlat két egymástól független sorozat, a Nūbila (Földes Borbála) és a Charlotte (Nikol Fuska) összefonódása, amelyek egy közös látásmódot tükröznek – miközben külön-külön képviselik saját megközelítésüket. A Nūbila a bőr alatti rétegek lüktetésével fejezi ki a benső érzelmeket, a tudatalatti folyamatokat; a Charlotte a személyiség egy kívülre helyezett részén keresztül ábrázolja és értelmezi a belső világot.

FOTÓ, KÖNYV, CIRKUSZ NEM VAGYUNK MÁR GYEREKEK EMMA STRAUB | Astrid Strick háromgyerekes anya, özvegy, hatvannyolc éves. A kisvárosban, ahol él, tanúja lesz egy halálos balesetnek, ami arra indítja, hogy a továbbiakban őszintébb legyen. Sorra veszi, mi mindenben hibázott, miközben felnevelte a ggyerekeit. De ők vajon már készen állnak rá, hogy Astrid felnőttszámba vegye őket? A Nem vagyunk már gyerekek bölcsen láttatja, mi történik, amikor a testvérek felnőnek, a szülők öregszenek, és a gimnáziumi-serdülőkori élmények, akár tetszik, akár nem, végigkísérik az életünket.

SIKERES CSAPATOK SCOTT TANNENBAUM ÉS EDUARDO SALAS | A szerzők pszichológiai vizsgálatokra alapozva, valamint széles körű ágazati tapasztalataikra építve (ideértve például a gyógyszerészetet, a hadiipart és az űrrepülést) a csapathatékonyság és a csapatvezetés legfontosabb tényezőit ismertetik a jelenlegi, gyorsan változó, kiszámíthatatlan gazdasági környezetben, valamint ehhez kapcsolódóan számos tévhitet oszlatnak el. Az olvasók cselekvésorientált és kipróbált gyakorlatokon alapuló tippeket kapnak ahhoz, hogy hatékony csapatirányítóvá, nagyszerű csapattaggá, támogató szenior vezetővé vagy éppen jelentőségteljes tanácsadóvá válhassanak.

RECIRQUEL | A Müpa Home online közvetítéseinek a sorában május 2-án láthatja a közönség a Recirquel előadását. Ez két, elsőre teljesen különbözőnek tűnő, ám egymáshoz mégis közel álló társműfaj, a tánc- és a cirkuszművészet találkozása egy illúziókba font, valótlan térben. Az emberi létezés mérföldkövei, a születés és az elmúlás között billegő és az egyensúlyt kereső cselekményszálat egészíti ki és támasztja alá a díszlet folyamatos koreográfiája. A klasszikus és modern hangzásvilág váltakozása formabontó teret teremt, összekomponálva Bach és Rachmaninov műremekeit elektronikus zenével és kortárs orgonajátékkal. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

NON SOLUS

82 | FIGYELŐ 2021/17

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 04. 27. 16:29

HIRDESS!

KERESS!

TALÁLJ OTTHONRA!

Többet tud, mint gondolnád!

F_BIII-ingatlan.indd III

2021. 04. 27. 13:56

F_BIV-FFT.indd IV

2021. 04. 27. 13:56