GÁZVEZETÉKEK Feszült a helyzet

FESZÜLT A HELYZET

AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT 2 KÖRÜL

GÁZVEZETÉKEK | A fokozódó nemzetközi diplomáciai nyomás ellenére az oroszok gyorsítanák a vezetéképítést. Attól is tartanak, hogy Németországban az ellenzők közé tartozó Zöldek kormányra kerülnek az ősszel.

OROSZ CSŐFEKTETŐ HAJÓ A BALTI-TENGEREN. AZ UTOLSÓ KILOMÉTEREK MENNEK A LEGNEHEZEBBEN

A diplomáciai kiutasításháború, a 2014-es csehországi robbantások miatt fokozódó nemzetközi feszültség (a diplomáciai bonyodalmakról lásd cikkünket a 60. oldalon – a szerk.) kihat az Északi Áramlat 2 vezeték építésére is. Oroszországi médiaforrások összefüggést látnak a vezeték építése és az utóbbi hetekben Németországban megnövekedett amerikai katonai létszám között. Mindeközben folytatódnak a munkálatok, amelyeket orosz részről azért is gyorsítanak, mert a 2021-es szeptemberi németországi Bundestag-választások eredményeképpen nagy valószínűséggel olyan koalíció, kancellár lép hivatalba, amelyik kevésbé lesz Északi Áramlat 2-párti, mint Angela Merkel jelenlegi kormányfő.

MERKEL TÁMOGATJA

Mint a tengeri hajóforgalmat monitorozó MarineTraffic portál jelenti, április vége felé az Északi Áramlat 2 csőfektető szakasza, a Dániához tartozó Bornholm-sziget közelében gyűlnek az ellátóhajók. Már a helyszínen van az Ivan Szidorenko, a Katuny, a Finval, a többfunkciójú mentőhajó, a Murman és a jégtörő hajók osztályába sorolt többfunkciós ellátóhajó, a Vengeri. A tulajdonképpeni csőfektetést végző Cserszkij Akadémikus nevű hajó is a helyszínen horgonyoz.

Az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésén (PACE) a minap felszólaló Angela Merkel ismét megerősítette, hogy Németországnak érdeke az Északi Áramlat 2 csővezetékpáros megépítése, amelyet egyébként már 2019-ben üzembe kellett volna helyezni. Közben nem enyhül az amerikai diplomáciai-gazdasági nyomás Németországra, az Európai Unióra, hogy álljanak le a vezeték befejezésével.

AKNÁK KÖZÖTT

Április végén az amerikai szenátus külügyi bizottsága törvénytervezetet dolgozott ki Ukrajna még intenzívebb segítésére és a csővezeték-építésben részt vevő cégekre a nyomás fokozására. Ezt megelőzően, március 19-én Antony Blinken amerikai külügyminiszter felszólította a csőfektetésben, annak finanszírozásában érdekelt nyugati vállalkozásokat, hogy azonnal állítsák le a projektet, különben újabb szankciók lépnek életbe ellenük. Médiajelentések szerint amerikai részről eldöntött kérdés, hogy bármelyik nyugat-európai cég, szervezet, magánszemély, amelynek, illetve akinek köze van a projekthez, rákerül az amerikai szankciós listára. A hírek szerint Joe Biden elnök türelmi időt adott ezeknek a vállalatoknak és nem írta alá a végrehajtási utasítást.

Az Északi Áramlat 2 csővezeték tervezett hossza 1220 kilométer. A Szentpétervár melletti Uszty-Lugából indul és a németországi Greifswaldban végződik. Az új vezetéket a már meglévő, működő, hasonló kapacitású, évi 55 milliárd köbméter gázt szállító Északi Áramlat 1 csőpárosa mellé fektetik. Ebben jelentős szerepet játszik, hogy az Északi-tenger még mindig tele van fel nem robbant második világháborús bombákkal. Annak idején, az Északi Áramlat 1 építésekor a tenger alatt egy sávot bomba- és aknamentesítettek.

AZ UKRÁN ÉRDEK

Az építő a Gazprom, társulva nyugat-európai energiavállalatokkal. Az Északi Áramlat 2 ellen a leghatározottabban – erős amerikai támogatással – Ukrajna tiltakozik, amelynek gazdasági érdekeit sújtja a megépítendő vezetékpáros. Becslések szerint évi 3 milliárd dollárt veszítene az Oroszországi Föderációból a területén áthaladó, Kelet-Közép-Európába tartó gáztranzitdíjak kiesésével. Ukrajna mellett a szintén gazdaságilag ellenérdekelt, emellett a különféle okokból oroszellenes Lengyelország, valamint a három balti állam a vezeték legelszántabb ellenzője.