ELŐREJELZÉS Erőteljes GDP-növekedés

ERŐTELJES

GDP-NÖVEKEDÉS JÖHET

ELŐREJELZÉS | Az elmúlt héten két nagybank is közzétette legfrissebb makrogazdasági prognózisát. Mindkét pénzintézet elemzői szerint ez év második felében felpattanásra, robusztus növekedésre lehet számítani.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője múlt heti online sajtótájékoztatóján ismertette: az idén erőteljesen, 6,6 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP), a harmadik negyedévben már elérheti a járvány előtti szintet. A pénzintézet szakemberei januári prognózisukban még 6,8 százalékos bővülést vártak erre az esztendőre.

Az elemző kifejtette: az ipar és az építőipar lesz a két húzóerő. Ezek az ágazatok 4 százalékponttal növelik meg az idei GDP-t, ám a többi szektor teljesítménye még nem éri el a pandémia előtti értéket. Szerinte az ipar 16,4, az építőipar 13,0 százalékkal erősödhet 2021-ben.

IPARI FELPATTANÁS

A Takarékbank elemzési központjának a legfrissebb előrejelzése alapján az átlagos infláció az idén 3,9-4 százalékos lehet a tavalyi 3,3 után. Az inflációs kockázatok miatt nem tartják kizártnak, hogy ez év második felében a jegybank kamatot emel. Jövőre 6,7 százalékkal gyarapodhat a gazdaság, azután 4,4-del. Az árdrágulás 2022-ben 3,4, 2023-ban 3,2 százalékos lehet.

Az iparban az első negyedévi enyhe bővülést követően a második három hónapot tekintve jelentős felpattanást várnak. A bázishatás miatt áprilisban 65-70 százalékkal is megugorhatott az ipari termelés – mondta Suppan Gergely. Az építőipar március–áprilisban szintén meglódulhatott, a szerződésállományok kedvezően alakulnak, felfutnak a lakásfelújítások, beindulnak a lakásépítések az állami és az uniós fejlesztésekkel együtt. A szakember kitért arra, hogy az inflációhoz az üzemanyagok és a dohányáruk csaknem 3 százalékpontot adnak hozzá április–májusban, emiatt átmenetileg 5 százalék fölé emelkedhet a mutató. Jelentős felfelé mutató kockázatnak nevezte az olaj drágulását, az acél- és rézárak növekedését, valamint számos más

MÉRSÉKLŐDŐ MUNKANÉLKÜLISÉG

A kiskereskedelem megtorpanása, a márciusi esés után a negyedik hónapban térhetett vissza a növekedés. A csökkenést csak részben ellensúlyozhatja az internetes kereskedelem élénkülése – jegyezte meg az elemző. Az ágazat az év közepétől nyerheti vissza a lendületét, az idei GDP-hez azonban érdemben nem tud hozzátenni. A vendéglátás ebben az esztendőben részben magához térhet, a teraszok nyitása, a fokozatos enyhítések gyorsíthatják a helyreállást.

A munkanélküliségi ráta 2021 első felében – részben szezonális hatások miatt – 4,5 százalék felett maradhat, a második fél évben viszont gyorsan csökkenhet. Tavaly átlagosan 4,1 százalékos volt az arány, ez az idén 3,9 százalékra mérséklődhet.

Az államadósság-ráta a gyengülő finanszírozási igény, az előfinanszírozás, valamint az érdemben megugró nominális növekedés hatására ez évtől ismét csökkenő pályára állhat. Tavaly az államadósság a GDP 80,4 százalékára emelkedett, 2021-ben 77,2 százalékra, 2022ben 73 közelébe süllyedhet. Suppan Gergely szerint az uniós átlagnál jobban áll a magyar adósságráta, a dél-európai országokéval pedig össze sem lehet hasonlítani. Kedvezőnek nevezte a tartozás finanszírozási szerkezetét, főként a lakossági megtakarítások jelentős szintje miatt, továbbá az alacsony, 20 százalék alatti devizaarány okán.

Tavaly nyár óta az euró gyakorlatilag a 360 plusz-mínusz 5 forintos sávban tartózkodik, kisebb-nagyobb volatilitással, és a világgazdasági helyreállás első jeleinek a felbukkanásáig a kivárás és az oldalazás lehet az irány.

SZCENÁRIÓK

A Takarékbank elemzői több forgatókönyvet is felvázoltak. Ezek abban térnek el egymástól, hogy a korábbi növekedéshez mikor térhet vissza a magyar gazdaság. Az alapforgatókönyv szerint ez már a harmadik negyedévben megtörténik, a legrosszabb verzió alapján viszont csak 2022 elején.

A Raiffeisen Bank szakemberei is a múlt héten tették közzé előrejelzésüket, amely szerint az idén hazánkban 5 százalékot érhet el a gazdasági bővülés. Az idei első negyedévben a teljesítmény még negatív lehetett, de a másodikban már két számjegyű GDP-gyarapodás következhet be – ismertette Török Zoltán vezető elemző a legfrissebb prognózist a pénzintézet online sajtótájékoztatóján.

Úgy véli, a keleti vakcináknak is köszönhetően április–júniusban már majdnem teljes nyitással lehet számolni, a vírus új mutánsainak a megjelenése ugyanakkor veszélyeztetheti ezt a szcenáriót. Jövőre tovább gyorsulhat a növekedés, éves szinten 5,5 százalékot érhet el, mivel a turizmus kilábalási folyamata elhúzódhat, továbbá az uniós alapok gyors ütemű felhasználása is fűti majd a gazdaságot.

A Raiffeisen elemzői szerint Magyarországon a második negyedév a gazdaság újranyitásának a jegyében telik. Nem megalapozatlan azt gondolni, hogy a nyarat már a korlátozások szinte teljes feloldása mellett kezdjük el. Az infláció már elkezdett gyorsulni, márciusban 3,7 százalékos volt, ez most elsősorban az adminisztratív intézkedések (a dohány jövedéki adójának emelése) és az üzemanyagárak drágulásának a következménye. Az infláció előrejelzésük szerint április–májusban 5 százalék körül alakul, az év egészében pedig 4,1 százalékos lesz, jövőre pedig 3,4 körüli szintre mérséklődik.

ÁLLAMADÓSSÁG ÉS HIÁNY

A GDP-hez mért államháztartási hiány még nagy marad, az idén várhatóan 8 százalék közelében alakul, jövőre pedig 5 százalék felett lehet. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya ugyanakkor kicsivel a múlt év végi 80 százalék fölött tetőzhet, ezt követően a kedvező gazdasági folyamatok hatására újra csökkenő pályára állhat.

Török Zoltán megjegyezte: a hiányszint megemelkedése és az államadósság növekedése miatt semmiféle retorzió nem várható sem a hitelminősítőktől, sem az Európai Uniótól, a járványhelyzetben „ez egy teljesen elfogadott gazdaságpolitikai irányzat”.

A gazdaságot a fiskális politika mellett a növekedéspárti monetáris politika is támogatja. Az infláció ugyan nő, de ez egyelőre nem veszélyezteti a jegybank ösztönző hozzáállását. A Raiffeisen vezető elemzője azzal számol, hogy nem lesz szükség a kamatszint megemelésére, de azt is hozzáfűzte: a piac Magyarországon és több régiós államban már beárazta a kamatnövelést.

Az MNB mindazonáltal azt kommunikálja, „egyértelmű szándéka megakadályozni, hogy a jelenlegi bizonytalan környezet az infláció tartós növekedését okozza”.

Elemzésük alapján az árdrágulás 2021ben hullámvasúton lesz, és a második negyed után a negyedik negyedévben is közel kerülhetünk az 5 százalékos szinthez. Ugyanakkor várakozásuk szerint az adószűrt maginfláció az idén a 3 százalékos szint körül ingadozik majd.

Nemzeti fizetőeszközünk pályájáról Török Zoltán elmondta: az euró árfolyama egyre kisebb kilengéseket követően ez év végére 350 forint körül alakulhat.

TÓTH BALÁZS