KIUTASÍTÁSOK Diplomaták és titkosszolgák

VLAGYIMIR PUTYIN OROSZ ELNÖK VAKÁCIÓN. EGYKOR DIPLOMATÁK A DIPLOMATÁK FELE VOLT HIVATÁSOS HÍRSZERZŐ ÉS TITKOSSZOLGÁK

KIUTASÍTÁSOK | A csehek és az oroszok közötti diplomatakiutasítási hullám mögött az új Biden-adminisztráció és Moszkva konfl iktusainak a kiéleződése állhat. A külügyi szolgálatosok tömeges persona non gratává nyilvánítása szokatlan, de nem példa nélküli a nemzetközi kapcsolatokban.

A csehek a minap kiutasították a náluk tevékenykedő orosz diplomaták több mint harmadát, 18 embert. Moszkva erre többszörös erővel vágott vissza, persona non gratává nyilvánítva az Oroszországban működő cseh diplomáciai testület négyötödét, húsz diplomatát. Prága azzal indokolta lépését, hogy a hazaküldött emberek mind a hírszerzésnek dolgoztak. Hogy ez valóban így van-e, nagyon nehéz bizonyítani. Ha valamelyiküket „akcióban”, mondjuk csehországi NATO-objektumokról szóló információt tartalmazó mikrofilmmel a kezében kapták volna el, tiszta sor lenne. De ilyen eset ritkán dokumentálható.

A LŐSZERRAKTÁR

A „cseh lőszerraktárügy” miatti intézkedések láncreakciója még tart. Eleddig a kiutasítási hullám meg sem közelítette a poszthidegháborús idők 2018-as rekordját, amikor az Oroszországi Föderáció (OF) és a vele szemben álló Nyugat több mint száz embert, többségükben diplomatákat utasított ki. Az ok: a nyugatiaknak kémkedő, Moszkvában bebörtönzött, majd kicserélése után a brit hírszerzés szolgálatába szegődött orosz titkosszolgálati ezredes, Szergej Szkripal és lánya, Julia ellen a nagy-britanniai Salisburyben elkövetett mérgezéses gyilkossági kísérlet. A minapi kiutasításokat megindokló események – két lőszerraktár felrobbantása a csehországi Vrbětice településnél – 2014-ben történtek. Ám az ügyet még mindig számos kérdés övezi. Például miért most melegítették fel az esetet? Akkoriban egy ideig nyomoztak, aztán lezárták az eljárást, amiben feltételezhetően az is szerepet játszott, hogy a lőszerraktárakban tárolt készletek egy részét állítólag a kelet-ukrajnai fronton harcoló ukrán kormánycsapatoknak szánták. Ha ez így lett volna (ami nem bizonyított), az magyarázta volna a helyzetet. A Kijev számára komoly katonai-politikai támogatást nyújtó Obama-kormánynak, Joe Biden akkori alelnöknek nem lett volna érdeke, hogy felfedje a robbantás körülményeit. Az OF-nek, amely Ukrajnában a szemben álló felet, a szeparatistákat segítette, viszont érdeke fűződhetett ahhoz, hogy a lőszerszállítmány ne jusson el a kormánycsapatokig.

Ám van az esetnek egy szintén meglehetősen zavaros csehországi belpolitikai olvasata is. Štěpán Kotrba, a ParlamentníListy.cz elemzője a Nyugat- és EU-párti Tomáš Petříček külügyminiszter április 12-i váratlan leváltásával és utódjával hozza összefüggésbe az ügyet. „El tudom képzelni a frissen elbocsá-

tott Petříček dühös bábosait, hogy nem tetszett nekik a politikus elvesztése és a cseh külpolitika hirtelen fordulata, beleértve az új főkülügyér, Jan Hamáček tervezett moszkvai útját is” – írja. A hóna alatt állandóan egy Glock 36-os pisztolyt hordozó Hamáček egyébként belügyminiszter és csak megbízott külügyminiszter, aki hozzájárult, hogy Csehország – egyetlen NATO-szövetségesként – máig fenntartsa a szovjetbarátként elkönyvelt szíriai Aszad-rezsimmel a diplomáciai kapcsolatokat.

BIZALOM HÍJÁN

Valamikor, a hidegháborús időkben Nyugaton azt tartották, hogy a Szovjetunióból vagy az akkori szocialista blokk országaiból származó diplomaták fele hivatásos hírszerző. Ez valószínűleg nem állt távol a valóságtól, és az is valószínű, hogy ma is hasonló a helyzet. A diplomata státusz mögé rejtőző hírszerzők a szakma „fehérgallérosai”, hiszen lebukásuk esetén a maximális retorzió, éppen diplomáciai védettségüknél fogva, általában a kiutasítás. Ami rövid, 24–48 órás határidejű, nem kellemes dolog (a gyerekek iskolába járnak, odahaza a lakás kiadva) – de mégsem börtön vagy még rosszabb, amire lebukásukkor a „mély fedésben” tevékenykedő, magukat közönséges állampolgárnak álcázó hírszerzők számíthatnak.

Nyilvánvaló az összefüggés az egymás országaiból kiutasított diplomaták száma és a nemzetközi helyzet feszültségének a mértéke között. A NATO – mindenekelőtt az USA – és Oroszország közti mostani, pattanásig feszült helyzetben a kiutasítási hullám jelzés: az egyik fokozat a szembenállás erősödésének a skáláján. Konszolidált viszonyok között az államok csak akkor nyilvánítanak persona non gratává egy diplomatát, ha nagyon szembeszökő dolgot művel: például érzékeny információkat tartalmazó adattárolót vesz át egy helyi polgártól, olyasmit fényképez, amit nem szabadna, vagy számára tiltott helyre megy el – és erről a média is tudomást szerez. Ekkor is a kiutasítás (amelyet rendszerint csendben bonyolítanak le) csak ezt az embert érinti.

Ma más a helyzet. Hadgyakorlatok sorát tartják keleten, nyugaton – és ezek a gyakorlatok némelykor nehezen megkülönböztethetők a katonai csapásmérésre való felkészüléstől.

Ezért is találták ki a nyolcvanas évek végéig, a kilencvenes évek elejéig tartó első hidegháborús időszak lezárultával a bizalomerősítő intézkedéseket. Például az 1992-ben kötött Nyitott égbolt megállapodás (Treaty on Open Skies) keretében fegyvertelen, meghatározott észlelőkkel, elektrooptikai szenzorokkal felszerelt gépekkel repültek egymás katonai területei fölé a szemben álló felek. Megnézték például, hogy a páncélos járművek a helyükön vannak-e, vagy éppen valamelyik határ felé tartanak. Igaz, a szerződés, amelynek az érvényességét a „Vlagyivosztoktól Vancouverig” kifejezéssel jellemezték, csak 2002-ben lépett életbe. Mindenki figyelt mindenkit – az ötszázadik ellenőrző repülést például a Benelux országtrió hajtotta végre, Bosznia-Hercegovina (BiH) felett, 2008 augusztusában. A gép fedélzetén cseh, norvég és kanadai megfigyelők, hivatásos hírszerzők nézték az Egyesült Államok által a jugoszláviai háborút lezárt egyik legfontosabb mozzanat, a BiH mint államalakulat létrehozásának a fejleményeit, eredményét.

A SZKRIPAL-ÜGY MIATT KIUTASÍTOTT OROSZ DIPLOMATÁK SZÁMA (2018)

Kiutasító Kiutasítottak Megjegyzés ország száma*

Egyesült Államok 60 Bezárták az OF Seattle-ben lévő konzulátusát. A kiutasítottak között 12, az ENSZ-ben működött orosz diplomata volt. Nagy-Britannia 23 London kilátásba helyezte, hogy befagyasztja az OF állami eszközeihez (ingatlanok, pénz) való hozzáférést. Az oroszok ugyanannyi brit diplomatát utasítottak ki válaszként.

Ukrajna 13 Franciaország 4 Kanada 4 Diplomatákat és civileket utasítottak ki. Németország 4 Lengyelország 4 Litvánia 3 Csehország 3 Olaszország 2 Spanyolország 2 Dánia 2 Albánia 2 Ausztrália 2 Kilátásba helyezte, hogy bojkottálja a futball-világbajnokságot. Magyarország, Románia, Észtország, Finnország, Lettország, Horvátország, Svédország, Norvégia 1-1 diplomata * A kiutasított diplomaták és azon civilek száma, akik az Oroszországi Föderációnak (OF) dolgoztak Forrás: cnbc.com

ALEKSZEJ NAVALNIJ MELLETTI TÜNTETÉS PRÁGÁBAN. RÉG VOLT EKKORA DIPLOMÁCIAI KARDCSÖRTETÉS

D. P.