SOLTÉSZ MIKLÓS Templomfelújítási

TEMPLOMFELÚJÍTÁSI PROGRAM

ÉS PÁPALÁTOGATÁS

SOLTÉSZ MIKLÓS | A Magyar templomfelújítási programban 1400 hazai és 400 határon túli templom újulhat meg állami forrásból – mondta lapunknak a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kapcsán elmondta: a pápák ezeken az eseményeken nem feltétlenül szoktak részt venni. Ferenc pápa sem volt ott az előzőn, Budapestre viszont ellátogat.

„Mi természetesnek vesszük, hogy támogatjuk a templomok felújításait. Ezzel erősítjük a hitéletet, renováljuk az idegenforgalmi látványosságainkat és környezetüket, s az sem lebecsülendő, hogy a program nagyon sok embernek ad munkát. Az egyszerű segédmunkásoktól a kivitelező vállalkozókon keresztül a mérnökökig több ezren dolgoznak templomaink felújításán” – fejtette ki Soltész Miklós. Az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta: a munkások sokszor Borsodból vagy a Nyírségből járnak dolgozni akár a lakóhelyüktől távolabbi megyékbe, akár Budapestre. „Gyakran elbeszélgetek velük: büszkék arra, hogy dolgoznak, munkából tartják el a családjukat, és természetesen a megújuló templomokat is a magukénak érzik” – tette hozzá.

EZERNYOLCSZÁZ MEGÚJULÓ TEMPLOM

A Magyar templomfelújítási programban 1400 hazai és 400 határon túli templom renoválása valósul meg. Ezek között vannak budapesti és városi épületek, de a legtöbb felújítás a falvakban történik. „Persze falu és falu között is van különbség, hiszen például a váli Hétfájdalmú szűz templom olyan hatalmas épület, hogy nem lehet egy ütemben renoválni. A mostani forrásból egy-egy létesítményre átlagosan 15 milliós támogatást nyújtunk, összesen 25,8 milliárd forintos kerettel” – jelentette ki Soltész Miklós. Hangsúlyozta: ez tisztán magyar költségvetési forrás, az unió ilyen célra nem biztosít támogatást. „Ez egy jó befektetés, mindenki jól jár vele. Megszépülnek a templomaink, a településeink, segítjük egyházi közösségeink életét. Ugyanakkor ez az összeg a különféle adókon keresztül visszaáramlik a költségvetésbe” – tette hozzá. A program elsősorban a templomok, kápolnák, istentiszteleti helyek felújítását, bővítését szolgálja. A támogatási kérelmek jelentős része külső felújításra érkezett, az elbírálásnál is előnyt élveztek a templomok külső renoválására és állagmegóvására vonatkozó igények. A programban kisebb mértékben beltéri, illetve egyéb felújításokat is fedez a kormányzat. A forrás elnyeréséhez nem volt szükség önerő meglétére, de számos esetben, ahol a beruházás összege meghaladja az állami dotációt, az egyházak is hozzájárulnak a költségekhez – akár egyházmegyei, egyházkerületi, akár plébániai, egyházközségi, gyülekezeti szinten.

Több településen az önkormányzatok is kiegészítik a támogatásokat. „A templom mindenhol a központban van, a település dísze is egyben, amelynek a környezete is közösségi tér. A nem vallásos emberek is büszkék szülőhelyük templomára. Keresztelő, esküvő, temetés, egyéb alkalmak kapcsán ők is megfordulnak benne, ezért is fontos a rendbetételük” – magyarázta az államtitkár. Kitért arra is, hogy a nagyobb templomok – az esztergomi bazilika, a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, az óbudai zsinagóga, a pécsi székesegyház, az egri bazilika, a debreceni nagytemplom – jóval költségesebb felújítása külön projektben,

NYOLCVANÖT SZÁZALÉKOS ÁLLAMI ISKOLAFENNTARTÁS

Soltész Miklóst megkérdeztük az egyházi iskolák számának a növekedéséről is. „1948-ig – a kommunista egyházüldözés megkezdéséig – a köznevelésben az oktatási intézmények 60 százaléka egyházi fenntartású volt. 1990-re ez az arány jóval egy százalék alá csökkent: összesen 2800 gyerek járt egyházi, felekezeti fenntartású iskolába” – mondta. Mint folytatta, 2010-re az arányszám felment 6,4 százalékra; ekkor 112 ezer gyerek járt egyházi tanintézménybe; ezek fele volt a magyar katolikus egyházhoz tartozó iskola. A 2020/21-es tanévben a ráta 15,2 százalékra nőtt, ez 240 ezer főt jelent. Még mindig 85 százalék az állami fenntartású intézmények aránya, tehát – az ellenzéki riogatások ellenére – egyáltalán nincs szó arról, hogy az egyházak „elfoglalnák” az iskolákat.

több lépcsőben valósul meg. 2010 óta a kormány támogatásával több mint 3000 templom újult meg és 130 épült hazánkban, valamint a Kárpát-medence magyarok lakta területein. A mostani program ennek a munkának a folytatása.

PÁPALÁTOGATÁS SZEPTEMBERBEN

„Az előző Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 2016-ban, a Fülöp-szigeteki Cebuban rendezték. A záró szentmise végén Ferenc pápa videóüzenetben jelentkezett; ekkor jelentette be, hogy a következőt Budapest rendezi. Rögtön felmerült, hogy az egy héten át tartó világkongreszszust az ökumené jegyében kell megtartani. Kelet-Közép-Európában ugyanis sokszínűen éljük meg a kereszténységet, itt élnek velünk az ortodox és a protestáns testvéreink is. A kereszténység egysége nagyon fontos, hiszen a meglévő különbségekkel együtt a lényeget tekintve valójában ugyanazt valljuk” – mondta Soltész Miklós. Szerinte biztos, hogy ez az üzenet – a Magyarországról szóló más pozitív hírekkel együtt – eljutott a szentatyához is, hiszen ezeken a világkongresszusokon nem feltétlenül szokott részt venni a pápa. Például Cebuban és azt megelőzően Dublinban sem volt ott, viszont Budapestre eljön. „Bízunk abban, hogy a járvány addigra visszaszorul, és az átoltottság mértéke már lehetővé teszi, hogy minél több látogató juthasson el fővárosunkba – tette hozzá. – A világkongresszus régiós ünnep is lehet – lengyelekkel, horvátokkal, szlovénekkel, szlovákokkal, csehekkel, magyarokkal –, amit azzal is elősegítünk, hogy a hazánkban élő nemzetiségek külön is megjelennek majd a kapcsolódó rendezvényeken, például a Nemzeti Színházban – kifejezetten keresztény darabok színrevitelével –, a nemzetiségi színházi találkozón.”

Szavai szerint a kongresszus a katolikus egyház egyik legjelentősebb világeseménye, amelyre minden kontinensről érkeznek egyházi vezetők, neves teológusok, a tudomány és a kultúra elismert képviselői. Az előadások, koncertek, tudományos tanácskozások a nem katolikusok felé is nyitottak, de ezek mellett természetesen hitéleti programok is lesznek: elsőáldozás több ezer gyereknek, mindennap tanúságtételek nemzetközi előadókkal a Hungexpón, szentmisék a Kossuth téren és a Hősök terén, körmenet, továbbá a budapesti plébániák külön programokkal is készülnek a szeptember 5–12-én zajló eseményre. A kormányzat anyagilag is jelentősen hozzájárult a szervezéshez és a rendezéshez, az előkészületek folyamán több mint 30 fővárosi templom és közösségi ház újult meg. Az államtitkár felhívta a figyelmet: az ország, illetve Budapest 2010-től kezdődő szisztematikus fejlesztésének is elismerése az, hogy ilyen meghatározó események jönnek hazánkba. Úgy véli, nem véletlen, hogy Magyarországot egyre szívesebben választják különböző rangos nemzetközi programok helyszínéül.

JÓ HELYZETBEN A NEMZETISÉGEK

Tíz év alatt ötszörösére nőtt a hazai nemzetiségek támogatása – jelentette ki az államtitkár. Emlékeztetett: 2010-ben 12 iskola működött nemzetiségi fenntartásban, most 96. Sorra újulnak meg az intézmények, a kisebbségi önkormányzatokat is támogatja a kormány. Mindemellett épületeik renoválására külön keret áll rendelkezésre, és a nemzetiségi civil szervezetek is pályázhatnak állami forrásokért. „Évente több ezer igényt támogatunk” – fűzte hozzá Soltész Miklós. Kiemelte a minoritási pedagógusképzés fontosságát – külön pótlékot kapnak a nemzetiségi iskolákban tanító tanárok, és létrehozták a felsőoktatásban nemzetiségi nyelvet tanuló diákok ösztöndíjprogramját is. A támogatásnak a dotáció „letanítása” a feltétele: tanárként minimum annyi időt kell tanítania a forrást igénybe vevő hallgatónak, ameddig abban részesült.

PINDROCH TAMÁS