| TÁRSADALOM |
JAVULÓ GYERMEKVÁLLALÁSI MUTATÓK 2010 ÉS 2020 KÖZÖTT
FŰRÉSZ TÜNDE | Javultak az elmúlt években a gyermekvállaláshoz kötődő mutatók, így nőtt a termékenységi ráta, a születések és a házasságkötések száma, az abortuszoké és a válásoké történelmi mélyponton van, s az elvándorlás terén is megfordult az eddigi kedvezőtlen tendencia. A negatív Ratkó-hatás és a koronavírusjárvány azonban árnyalja a képet – mutatott rá a Figyelőnek adott interjúban a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke.
A KSH adatai alapján 2020-ban 3,4 százalékkal születtek többen, mint az előző évben. Ám a legtöbb szakértő szerint elsősorban nem a születésszámot, hanem a teljes termékenységi rátát érdemes nézni, amely viszont 25 éve nem volt olyan magas, mint tavaly. Miért erre a mutatóra kell figyelni főként, és mire enged következtetni ez az arányszám? – A teljes termékenységi arányszám mutatja a legjobban a gyermekvállalási kedvet. Leegyszerűsítve azt fejezi ki, hogy egy párnak átlagosan hány utódja születik. 2011-ben 1,23 volt ez az érték, s 2020ra 1,55-ra nőtt. Az ideális szám a népesség reprodukciójához a kettő lenne. Ehhez 2010 óta fokozatosan közelítünk, hiszen tavaly már öt vágyott gyermekből nagyjából négy született meg, míg egy évtizeddel ezelőtt csak három. – A termékenységi rátában már jelentkező emelkedő tendencia mikor lesz érzékelhető a születések számában is? – Már most is érzékelhető, hiszen ha a gyermekvállalási kedv a 2011-es történelmi mélyponton maradt volna, akkor 115 ezerrel kevesebb kisbaba jött volna világra az elmúlt években. A születéseknek és a termékenységi ráta alakulásának elméletileg párhuzamosan kellene mo-
zognia, vagyis ahogyan a teljes termékenységi ráta tíz esztendő alatt 24 százalékkal nőtt – ami egyébként a legnagyobb javulás volt az EU-ban –, úgy hasonlóan kellett volna emelkednie a születések számának is, miközben ott csak 2,1 százaléknyi volt a bővülés. Az ok, amiért ez így alakult, a negatív Ratkó-hatásban keresendő, vagyis az úgynevezett szülőképes korú nők számának a drasztikus csökkenésében. Annak ellenére, hogy a 20–40 éves hölgyek 18 százalékkal lettek kevesebben, a születések száma mégis nőtt kissé, vagyis kevesebb nő több gyermeket hozott a világra. A gyermekvállalási kedv erősödése tehát némileg ellensúlyozta ezt a jelentős létszámcsökkenést. – Mi a helyes filozófia: először a népességcsökkenés lassulását kell elérni, vagy egyenesen a bővülésre kell koncentrálni? – A népesség alakulása nemcsak a születésektől, hanem a halálozásoktól és a vándorlási egyenlegtől is függ. A halálozások terén ugyanúgy érezni a negatív Ratkó-hatást, mint a szülőképes korú nőknél. Az 1950-es években – a Ratkó Anna egészségügyi miniszter nevével fémjelzett abortusztilalom idején – születettek ugyanis éppen az előző évtizedben kerültek abba a korba, amikor a halálozások száma jelentősen megnő. A Ratkóhatás tehát rányomta a bélyegét a teljes elmúlt évtizedre, és emiatt nem sikerült
olyan mértékben csökkenteni a népesség fogyását, mint amennyire elvárható lett volna. Jó hír azonban, hogy összességében javultak a gyermekvállaláshoz kötődő adatok: a termékenységi ráta, a születések és a házasságkötések száma is nőtt, a terhességmegszakításoké és a válásoké történelmi mélyponton van, s az elvándorlásban is megfordult a tendencia. 2019-től már többen jönnek haza, mint ahányan elhagyják az országot. – Mindezek alapján milyen demográfiai prognózist lehet adni a 2020-as évtizedre? – A gyermekvállalást jelző mutatókban, mint említettem, növekvő pályára álltunk, ám sajnos ebbe berobbant a koronavírusjárvány s a vele járó egészségügyi és egzisztenciális bizonytalanság. Ezek némileg későbbre tolhatják a családalapítási és -bővítési terveket. Érdekesség ugyanakkor, hogy az előző évben, amelyet jórészt a pandémia uralt, a házasságkötések száma még nőtt is, pedig voltak hónapok, amikor egy esküvőt meglehetősen nehéz volt kivitelezni. Ez jelezheti azt is, hogy az összezártság hatására sok kapcsolat inkább megerősödött, szorosabbá vált, aminek a következtében a párok jelentős része megházasodott.
76 | FIGYELŐ 2021/17
F_76-77_FureszTunde.indd 76
2021. 04. 27. 16:25
