| CÉGVILÁG |
KISKERESKEDELEM Februárban nagyot esett a kiskereskedelmi forgalom, de a számokat torzítja az úgynevezett bázishatás. A tavalyi pánikvásárlás után nem csoda, hogy gyengébb az adat. Vagy mégis?
NEM BIZTATÓ AZ ADATSOR
A teljes GDP 13-14 százalékát kitevő kiskereskedelemre jellemzően kiemelt figyelem jut, hiszen a fogyasztási adatok egy jó részét adja, továbbá a vásárlási trendek célzottan lekövethetők az ágazati adatsorból. Ez most nem alakul jól: a KSH februárban üzemanyagforgalommal együtt 6,5, a nélkül 4,8 százalékos visszaesést regisztrált. Ez tavaly ilyenkor 13,3 és 8,3 százalékos növekedést mutatott (kiiigazítatlan adat – a szerk.). Alapvetően semmi ok nem lenne panaszra, hiszen az összehasonlításban a két adatot kivonhatnánk egymásból, és akkor egy pozitív számot kapnánk, amely azt mutatná, hogy körülbelül menynyivel dobta meg a múlt évi fogyasztást a pánikvásárlás.
FOTÓ: RÓKA LÁSZLÓ, MTI
CSAKHOGY…
A helyzet azonban az, hogy nemigen lehet összefésülni a két adatot, mert a bővülésben és a mérséklődésben egyaránt nagy szerepet játszott üzemanyag ára jelentős változáson ment keresztül, vagyis komolyan indexálni kellene, amire a legmenőbb elemzők is csak többhetes munka után mernének trendet vázolni. Továbbá az élelmiszerek terén is nagy volt az infláció, legalábbis a 12 hónappal ezelőtti árakhoz képest. Ám ha mégiscsak össze kellene hasonlítani a szá-
mokat, akkor mindenki gondban lenne, ugyanis ez év második hónapjában kezdett ismét bezárkózni az ország, míg tavaly februárban minden nyitva volt. Tehát egy magas bázissal szemben egy kötelezően alacsony bázis áll. Persze a gyenge teljesítményre adott megannyi közgazdasági válasz nem hozza helyre a kereskedők kasszamérlegét, még akkor sem, ha sokaknak van webes kereskedelme.
HAVI ADATOK
Aggodalomra viszont elsősorban a február vége és március vége közötti onlinekassza-számok adnak okot. A NAV heti szinten méri a kiskereskedelmi adatokat a rendszerébe kötött pénztárgépek forgalmából (ebben egyébként nincsenek benne a webes értékesítések), és ez az említett időszakra vonatkozóan további 7-8 százalékos csökkenést jelez előre. Ezen intervallum már nagyjából összehasonlítható, hiszen tavaly márciusban jöttek az első boltzáradatok.
SPÓROLÁS
Ebből az adatsorból már lehet következtetni arra, hogy nemcsak a bázishatás okozza a gyengébb kiskereskedelmi
teljesítményt, hanem az is, hogy a fogyasztók elkezdtek spórolni. Ez vélhetőleg egy összetett folyamat. Egyrészt megtakarítottak azért, mert a bezárkózás miatt szinte mindenre kevesebb elkölthető jövedelem jutott, másrészt félretesznek egy esetleges lakásfelújításra (ez most trend), továbbá a bezárkózás miatt kevesebbet utaztak, lényegesen kevesebb üzemanyagot felhasználva.
TÜKÖR
Mindent összevetve a kiskereskedelmi forgalmon jól látszik, milyen nemzetgazdasági hatásai vannak egy „lecsavart”, visszafogott gazdaságnak. Kérdés azonban, hogy a most elmaradt bevételek milyen hatással lesznek a kiskereskedelemre, s hogy az el nem költött forintok valóban megspórolt összegek-e, vagy a fogyasztók számlájára meg nem jött pénzek. Ezek nagyjából a nyáron, a turistaszezon indulásakor mérhetők, csak az a nagy probléma, hogy tavaly ebben az időszakban is erős volt a bázis. Vagyis a hatások jó néhány hónapig még torzulnak. Statisztikus legyen a talpán, aki következtetni tud az előttünk álló trendekre a kinyerhető adatokból. HGY 2021/17 FIGYELŐ | 35
F_35-Kisker.indd 35
2021. 04. 26. 15:46
