| GEOPOLITIKA |
KÉT ÉV ALATT NÉGY JEGYBANKELNÖK
TÖRÖK VÁLSÁG | Adósságválság felé sodródik Törökország, a hitelekből finanszírozott növekedés fenntarthatatlan. Ankara az EU-val, az USA-val és Oroszországgal is egyre rosszabb viszonyban van. Be kellene látnia, hogy nem több regionális hatalomnál.
Újabb adósságválság jelei mutatkoznak a 83,6 millió lakosú Törökországban, ahol a pénzromlás mértéke némely hónapban a 15 százalékot is meghaladta. A török elnök váratlanul menesztette a jegybank vezetőjét, mert emelte az irányadó kamatot. Ankara szerint ezzel rontotta a gazdaság vírusválságból való kilábalásának az esélyeit. A helyzet ellentmondásos, ugyanis néhány mutató kifejezetten jó. Törökország például a tavalyi járványos esztendőt azon nagyon kevés állam egyikeként élte meg, amelynek a gazdasága 2020-ban növekedett.
JEGYBANKÁROK FUTÓSZALAGON
A Moody’s szerint tavaly 1,8 százalékkal bővült a török GDP, és 2020 utolsó negyedét az előző esztendő azonos időszakához mérten 5,9 százalékos növekedéssel zárta az ország. A globális elemzőcég azonban megjegyezte: a gyarapodás az olcsó hiteleknek köszönhető, ám ez a rendszer fenntarthatatlan. Az állam külső adósságának a szintje a tavaly június végén regisztrált 423,7 milliárd dollárról meredeken emelkedni kezdett, és szeptember utolján elérte a 435,1 milliárdot. Ankarai közgazdászok szerint ez a folyamat azóta is tart. A dollár egy esztendővel ezelőtt még kevesebb mint 6,5 török lírát ért, ez év harmadik hónapjának a végén pedig az árfolyam megközelítette a 8-at. Azután,
negyedik jegybankelnök – s a sűrű cserét a hazai és a nemzetközi pénzvilág nemigen honorálja. hogy Recep Tayyip Erdoğan leváltotta Naci Ağbalt, a központi bank elnökét, a líra az euróhoz mérve egyetlen nap alatt több mint 14 százalékot zuhant. Az isztambuli tőzsdeindex (XU100) a március 19-i – a jegybankelnök leváltása előtti napi – 1570-ről március 24re 1394 pontra esett. A tízéves államkötvények hozama ugyanakkor a március 16-i 13,75-ról 23-ára felugrott 18,27 százalékra. Ağbal mindössze öt hónapot töltött a jegybank elnöki pozíciójában. Fő bűne az alapkamat-emelés. A 19 százalékos meghatározó kamatlábat viszont indokolta a 15 százalékos infláció. A szakember utódjául az államelnök a szintén AKP-s (Adalet ve Kalkınma Partisi – Igazság és Fejlődés Pártja) egykori parlamenti képviselőt, Şahap Kavcıoğlu bankszakértő professzort nevezte ki. Két esztendő alatt Törökországban ő a
ELSZIGETELVE
A központi bank első emberének a leváltásával a legrosszabbkor mért csapást Erdoğan a befektetők bizalmára. Az ország vezetője továbbra is tartja magát ahhoz a közgazdaságilag igencsak szokatlan nézethez, amely szerint az inflációt alacsony kamatszinttel lehet letörni. (Egyébként ezt a gondolkodásmódot képviseli az új jegybankelnök is.) A helyzetet tovább rontja, hogy a török bankrendszer dollárban van eladósodva, s a líra zuhanása a zöldhasúval szemben megnehezíti a törlesztőrészletek kigazdálkodását. A gazdasági gondok erősödése fej fej mellett halad a bel- és külpolitikai helyzet romlásával. A berlini Der Tagesspiegel szerint a nők jogait védő isztambuli nemzetközi szerződésből való kilépéssel Ankara felégette maga mögött a jogállamisággal, demokráciával összekötő egyik
A TÖRÖK LÍRA ÁRFOLYAMA A DOLLÁRHOZ KÉPEST 6,54
6,85 5,31
2,84
2,95
III. 27. IX. 2. 2016
3,87
3,88
I. 27. XI. 17. 2017
5,21
5,88
7,77
7,35
7,95
5,88
3,81
I. 9. VIII. 31. XII. 21. 2018
II. 1. X. 11. 2019
I. 10. VII. 24. X. 2. 2020
I. 8. III. 24. 2021
Forrás: Bloomberg
56 | FIGYELŐ 2021/13
F_56-57_torok.indd 56
2021. 03. 29. 18:06
