TÖRÖK VÁLSÁG Két év alatt négy

KÉT ÉV ALATT

NÉGY JEGYBANKELNÖK

TÖRÖK VÁLSÁG | Adósságválság felé sodródik Törökország, a hitelekből fi nanszírozott növekedés fenntarthatatlan. Ankara az EU-val, az USA-val és Oroszországgal is egyre rosszabb viszonyban van. Be kellene látnia, hogy nem több regionális hatalomnál.

Újabb adósságválság jelei mutatkoznak a 83,6 millió lakosú Törökországban, ahol a pénzromlás mértéke némely hónapban a 15 százalékot is meghaladta. A török elnök váratlanul menesztette a jegybank vezetőjét, mert emelte az irányadó kamatot. Ankara szerint ezzel rontotta a gazdaság vírusválságból való kilábalásának az esélyeit. A helyzet ellentmondásos, ugyanis néhány mutató kifejezetten jó. Törökország például a tavalyi járványos esztendőt azon nagyon kevés állam egyikeként élte meg, amelynek a gazdasága 2020-ban növekedett.

JEGYBANKÁROK FUTÓSZALAGON

A Moody’s szerint tavaly 1,8 százalékkal bővült a török GDP, és 2020 utolsó negyedét az előző esztendő azonos időszakához mérten 5,9 százalékos növekedéssel zárta az ország. A globális elemzőcég azonban megjegyezte: a gyarapodás az olcsó hiteleknek köszönhető, ám ez a rendszer fenntarthatatlan. Az állam külső adósságának a szintje a tavaly június végén regisztrált 423,7 milliárd dollárról meredeken emelkedni kezdett, és szeptember utolján elérte a 435,1 milliárdot. Ankarai közgazdászok szerint ez a folyamat azóta is tart.

A dollár egy esztendővel ezelőtt még kevesebb mint 6,5 török lírát ért, ez év harmadik hónapjának a végén pedig az árfolyam megközelítette a 8-at. Azután, hogy Recep Tayyip Erdoğan leváltotta Naci Ağbalt, a központi bank elnökét, a líra az euróhoz mérve egyetlen nap alatt több mint 14 százalékot zuhant. Az isztambuli tőzsdeindex (XU100) a március 19-i – a jegybankelnök leváltása előtti napi – 1570-ről március 24re 1394 pontra esett. A tízéves államkötvények hozama ugyanakkor a március 16-i 13,75-ról 23-ára felugrott 18,27 százalékra.

Ağbal mindössze öt hónapot töltött a jegybank elnöki pozíciójában. Fő bűne az alapkamat-emelés. A 19 százalékos meghatározó kamatlábat viszont indokolta a 15 százalékos infláció. A szakember utódjául az államelnök a szintén AKP-s (Adalet ve Kalkınma Partisi – Igazság és Fejlődés Pártja) egykori parlamenti képviselőt, Şahap Kavcıoğlu bankszakértő professzort nevezte ki. Két esztendő alatt Törökországban ő a negyedik jegybankelnök – s a sűrű cserét a hazai és a nemzetközi pénzvilág nemigen honorálja.

ELSZIGETELVE

A központi bank első emberének a leváltásával a legrosszabbkor mért csapást Erdoğan a befektetők bizalmára. Az ország vezetője továbbra is tartja magát ahhoz a közgazdaságilag igencsak szokatlan nézethez, amely szerint az inflációt alacsony kamatszinttel lehet letörni. (Egyébként ezt a gondolkodásmódot képviseli az új jegybankelnök is.) A helyzetet tovább rontja, hogy a török bankrendszer dollárban van eladósodva, s a líra zuhanása a zöldhasúval szemben megnehezíti a törlesztőrészletek kigazdálkodását. A gazdasági gondok erősödése fej fej mellett halad a bel- és külpolitikai helyzet romlásával. A berlini Der Tagesspiegel szerint a nők jogait védő isztambuli nemzetközi szerződésből való kilépéssel Ankara felégette maga mögött a jogállamisággal, demokráciával összekötő egyik

A TÖRÖK LÍRA ÁRFOLYAMA A DOLLÁRHOZ KÉPEST 6,54

2,84 2,95 3,87 3,88 3,81 5,31 5,21 5,885,88 6,85 7,77 7,35 7,95

III. 27. IX. 2. I. 27. XI. 17. I. 9. VIII. 31.XII. 21. II. 1. X. 11. I. 10. VII. 24. X. 2. I. 8. III. 24. 2016 2017 2018 2019 2020 2021

Forrás: Bloomberg

MERKEL KANCELLÁR AJÁNDÉKOT KAP ERDOĞAN ELNÖKTŐL. ANKARA ÚJRA ELŐVETTE A MIGRÁNSKÁRTYÁT

utolsó hidat is. Eközben, mint a német lap írja, szaporodnak a beszámolók a korrupció további elharapózásáról, párosulva az ország fokozódó nemzetközi elszigetelődésével.

Ez utóbbi Ankarából hivatalos szemüvegen át nézve másképpen fest. Miközben a török–iráni–orosz közeledést diplomáciai stratégiai sikernek tartják, a fővárosban bekérették a külügybe Oroszország nagykövetét, hogy adjon magyarázatot a szíriai Idlíb tartományban a törököket, a szövetségeseiket ért támadásra. A Handelsblatt az ankarai külpolitika „növekvő agresszivitásáról” ír, miközben a kis-ázsiai állam védelmi minisztere Németországban mint gyakorlatilag az egyetlen nyugati stratégiai partnerben bízva igyekszik rávenni Berlint, hogy közvetítsen, ezáltal némiképp enyhítsen a feszültségen.

Sok török vezető politikus érzi úgy, hogy túltolták a biciklit, vissza kellene fogni magukat, mert Ankara lehetőségeinek korlátai vannak. Annál is inkább, mert a világ szinte valamennyi számottevő politikai erejével, az EUval, az USA-val, de még Oroszországgal is összerúgta a port az elmúlt időszakban. Törökország most a németektől várja, hogy közvetítsenek a Földközi-tenger keleti medencéjében a felfedezett földgáz- és kőolajforrások kapcsán, elsősorban a görögökkel kialakult területi vitában.

Ugyanakkor ezek az ellentmondásos fejlemények az unió politikacsinálóit is megzavarják. Egyfelől egy kiszivárogtatott helyzetjelentés intenzívebb gazdasági kapcsolatépítésre szólítja fel a brüsszeli vezetést, és még több pénzt javasol számára a migránsok Törökországban tartására, másfelől az emberjogi szempontokat illetően (az ellenzékkel való bánásmód) és a földközitengeri szénhidrogén-lelőhelyek körüli késhegyre menő vitában nagyobb rugalmasságot vár el Ankarától. A dokumentum vízummentességet is indítványoz a törökök részére.

TÖRÖKORSZÁG NÉHÁNY GAZDASÁGI MUTATÓJA

Értékek 2020

2021* GDP (milliárd dollár) 649,4 652,41 Költségvetési hiány (a GDP százalékában) –3,2 –4,1 Bruttó államadósság (a GDP százalékában) 41,7 45,5 Infl áció (százalék) 11,9 11,9 Munkanélküliségi ráta (százalék) 14,6 12,4

* Előrejelzés. Forrás: Société Générale, Világbank

ÚJRA A MIGRÁCIÓS ZSAROLÁS

A befolyásos berlini Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP) elismeri, hogy Törökország regionális hatalom – de nem több. Eközben Ankara a migránskártya kijátszásával is igyekszik nyomást gyakorolni az EU-ra. Újabb összegeket követel, állítása szerint azért, hogy az országban lévő mintegy négymillió közelkeleti, dél-ázsiai menekültet el tudja látni. Egyúttal ismét azzal fenyeget, hogy ha nem kap megfelelő mértékű támogatást, szabad utat engedhet a Nyugat-Európába igyekvő migránsoknak.

D. P.