HITELINTÉZETEK Óriásbank

ÓRIÁSBANK

NAGY TERVEKKEL

HITELINTÉZETEK | A Magyar Bankholding Zrt. elfogadta a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésére vonatkozó ötéves üzleti stratégiát, amely szerint 2023-ban kezdheti meg a működését az új, egységes nagybank. A stratégiában megfogalmazott tervek igen ambiciózusak: a létrejövő intézmény Magyarország legmodernebb hitelintézete kíván lenni, amely rugalmas, nemzetközileg is élenjáró digitális megoldásokat vezet be.

Mérföldkőhöz ért a Magyar Bankholding (MBH) Zrt.: az igazgatóság és a felügyelőbizottság elfogadta a társaság következő öt évre (2021–2025) vonatkozó stratégiáját. A budapesti tőzsde honlapján megjelent, a stratégiáról szóló közlemény szerint a három, külön-külön is erős hazai kereskedelmi bank, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank fúziója 2023-ban zárulhat le. Ekkorra állhat fel a piacvezető szerepre törekvő, tisztán magyar tulajdonú hitelintézet, amely elkötelezett abban, hogy Magyarország legmodernebb, leginkább digitalizált pénzügyi szolgáltatójává váljon.

A tervek szerint az új nagybank a teljes piaci spektrumot és minden ügyfélszegmenst kiszolgál a jövőben, miközben jelentős hangsúlyt kap a lakossági, mikro-, kis- és középvállalati, valamint agrárügyfeleinek nyújtandó új, modern termék- és szolgáltatási paletta. Piacvezető vállalati, agrár- és lízingpozícióit a csoport az új üzleti modellben is megőrzi.

A stratégia ugyanakkor – áll a közleményben – több olyan szinergikus lehetőséget is azonosít, például a működés, az irányítás és az informatikai rendszerek területein, amelyek kiaknázásával az új nagybank hatékonyabban működhet a jövőben, mint a korábbi tagbankok külön-külön. „A piaci átlagot jelentősen meghaladó növekedéssel számolunk a lakossági, a mikro- és kisvállalati, valamint az agrárszegmensekben. A cél a bankcsoport pénzügyi eredményeinek dinamikus, ugyanakkor stabil növelése” – nyilatkozta Barna Zsolt, a Magyar Bankholding igazgatóságának elnöke.

NEM VESZNEK KI OSZTALÉKOT

Az ügyfelek az átalakulás során nem tapasztalnak majd semmilyen fennakadást, a tagbankok a fúziós folyamat alatt is a korábban megszokott magas minőségben szolgálják ki ügyfeleiket – emeli ki a közlemény. A Magyar Bankholding azt is deklarálta, hogy a friss üzleti stratégia értelmében a következő öt év során a megtermelt profitot teljes egészében visszaforgatja a bankcsoport fejlesztésébe és működésébe. Az új nagybank az átalakulást követően is a legnagyobb magyarországi fiókhálózatot fogja működtetni, elkötelezett marad a kistelepüléseken élők kiszolgálása mellett, mindeközben erős digitális orientációval szeretne élenjáróvá válni.

Az új magyar nagybank nemcsak a hagyományos hitelintézetekkel, hanem az innovatív pénzügyi szolgáltatókkal és a pénzügyi szektorba betörő nagy nemzetközi technológiai vállalatokkal is versenyre kel. „A stratégia részét képezi a nemzetközi szinten is élenjáró digitális megoldások bevezetése, de legalább ekkora hangsúlyt kap az ügyféligények felismerésére és kiszolgálására épülő, rugalmas, folyamatos megújulásra képes szervezet, illetve vállalati kultúra létrehozása” – mondta el a stratégiai célkitűzések kapcsán Barna Zsolt, hozzátéve, hogy a magyar bankszektorban történelmi jelentőségű átalakítás következik, amelynek a megvalósításán rendkívül erős szakmai csapat dolgozik nap mint nap.

A stratégia szerint a járvány a gazdaságot, így a bankrendszert is átalakítja: felértékelődhetnek az önellátásban kritikus szektorok, amelyekre az új hitelintézet kifejezetten erősen szeretne fókuszálni. A megváltozott környezetben a pénzügyi szolgáltatóktól is elvárás a rugalmasság, a teljes körű digitális ügyfélkiszolgálás, vagyis a gyors és költséghatékony reagálás, amelynek az egyik kulcseleme az új informatikai rendszer lesz.

A MAGYAR HITELINTÉZETI SZEKTOR MÉRET SZERINTI MEGOSZLÁSA*

2020. IV. negyedév, százalék 81,7

4 4,5 13,8

Közepes

*Eszközállomány alapján. Forrás: MNB

PLUSZBAN MARADT AZ MKB

Az MKB Csoport korrigált, konszolidált adózás utáni eredménye 2020-ban a megelőző évhez képest 41 százalékkal, 22 milliárd forintra esett vissza – derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett gyorsjelentésből. A korrekció előtt 2020-ban az adózott profi t 8,4 milliárd forintot ért el, míg az utolsó negyedév 4,9 milliárdos veszteséget hozott.

A gyorsjelentés szerint az MKB Csoport sikeresen teljesítette a 2020-ra vonatkozó növekedési célkitűzéseit, miközben a pénzintézet piaci részesedése a 2019-es 4-ről 5,2 százalékra nőtt az év során. Az MKB mérlegfőösszege a piaci átlagot jóval meghaladó mértékben, 2781,6 milliárd forintra emelkedett 2020-ban az ügyfélállományok gyors bővülésének köszönhetően. A betétek 635,7 milliárd forinttal nőttek 2019 vége óta, a bankközi források 379,3 milliárdos emelkedése mellett. Az ügyfélhitelek bruttó állománya 18,8 százalékkal, 1159,9 milliárd forintra bővült, ami 2019 végéhez képest 183,2 milliárdos növekedést jelent.

ERŐS ALAPOK

A Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és az MTB Zrt. meghatározó tulajdonosai 2020. december 15-én apportálták banki részvényeiket a Magyar Bankholding Zrt.-be, amivel kialakult a három hitelintézet egységes tulajdonosi struktúrája és irányítása. A három tagbank összesen már jelenleg is 1,4 millió aktív lakossági és 208 ezer aktív vállalati ügyfelet szolgál ki. A holding számos területen piacvezető. Együttes mérlegfőösszege 8424, hitelállománya 3787, betétállománya pedig 5414 milliárd forint, miközben országszerte 925 fiókot működtet.

Ezzel – mérlegfőösszeg alapján – az ország második legnagyobb bankcsoportja jött létre, amelyben a magyar államnak a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.

révén 30,35, az MKB eddigi közvetlen tulajdonosainak 31,96, az MTB eddig közvetlen tulajdonosainak pedig 37,69 százalékos tulajdonrészük van.

ÁTRENDEZŐDIK AZ ÉLMEZŐNY

Az új nagybank két év múlva várható indulása alaposan átrendezi az erőviszonyokat a szektor élmezőnyében. A mostani állapot szerint kilenc, a banki szolgáltatások teljes spektrumát lefedni képes olyan szolgáltató működik az országban, amely mérete alapján kiemelkedik a több mint harminc szereplőt számláló mezőnyből. A bankholding tagjainak egyesülésével viszont ezeknek a szereplőknek a száma hétre csökken, miközben az új szolgáltató mindjárt a második legnagyobb méretű lesz a stabilan piacvezető OTP Bank Csoport után.

Ezzel tovább növekszik a hazai bankszektor egyébként is viszonylag nagy koncentrációja: a Magyar Nemzeti Bank 2020 negyedik negyedévére vonatkozó előzetes statisztikái szerint a tavalyi esztendő végén a 33 szereplőt számláló hazai hitelintézeti szektor eszközállományának 81,7 százalékát kilenc nagybank adta, miközben a 8 közepes méretű szolgáltató a 13,8, a 16 kis méretű pedig a 4,5 százalékát. Az egyesülés végén viszont hét nagy, univerzális bankcsoport marad a piacon, amelyek közül öt a kelet-közép-európai régióban aktív nemzetközi szolgáltatók érdekeltségeként működik.

Az új bank felállítására megadott kétéves időszak ugyanakkor csak első látásra tűnik hosszúnak: bár a terv nyilvánvalóan nem új, a magyar hitelintézeti szektorban még soha nem akadt példa ekkora horderejű egyesülésre.

A HITELINTÉZETI SZEKTOR

60 608,8

szerint, milliárd forint

49 473,4

38 931,7 42 113,9

2017 2018 2019 2020

*Adott év végén. Forrás: MNB BARÁT MIHÁLY