THAISZ MIKLÓS Iskola a peremen

IRÁNY LIECHTENSTEIN. A MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT MÁR 4000 GYERMEKET NYARALTATOTT

ISKOLA A PEREMEN

THAISZ MIKLÓS | A Magyar Máltai Szeretetszolgálat komplex tevékenységi körébe iskolák fenntartása is beletartozik, kifejezetten hátrányos helyzetű településeken. A karanténnal járó digitális oktatás problémáiról és a tanítás fezárkóztató szerepéről beszélt a szervezet Iskola Alapítványának a vezetője, akit március 15. alkalmából tüntettek ki a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatával.

Megint otthon tanultak a gyerekek, ez a hátrányos helyzetben élőket erősen sújtja. Az önök iskoláiban hogyan oldják meg a távoktatást? – Az mindenképpen pozitívum, hogy a mostani lezárás az általános iskolákat már nem érte olyan váratlanul, mint a tavalyi. Az elmúlt egy évben sok szempontból fel tudtunk készülni. Egyrészt részben saját forrásból, részben állami segítséggel beszereztünk digitális eszközöket, laptopot a tanároknak, tableteket a diákoknak. Másrészt a kezdetektől nagyon figyeltünk arra, hogy minden gyerek elérhető legyen valamilyen formában, segítettünk e-mail-címeket gyártani, a kollégák több képzést is kaptak a digitális módszerek, eszközök használata terén. Ösztönöztük az intézményen belüli tudásmegosztást. Azokat az innovatív pedagógusokat, akik élen jártak ebben, anyagilag is honoráltuk. Szeptemberben, a tanév elején lehetett sejteni, hogy a járványnak további hullámai várhatók, így minden iskolánk, óvodánk kidolgozta a saját eljárásrendjét az újabb bezárás esetére. Ilyen értelemben felkészültebbek vagyunk most, mint tavaly. Más szempontból viszont sajnos mostanra mentálisan, lelkileg kimerültebbek a pedagógusok, ahogy a gyerekek és a családok is. A sérülékeny csoportokban ráadásul nem adottak azok a feltételek, amelyek megvannak egy középosztálybeli famíliában. Ott, ahol nincs elég szoba, asztal vagy eszköz, nyilván csodákra nem vagyunk képesek. A legfontosabb alapelvünk, hogy nem hagyhatjuk elveszni a gyerekeket, így azt, aki nem érhető el digitálisan, nyomtatott feladatlapokkal látják el a kollégáink. Az ételért mindennap bemennek a tanulók az iskolába, így több intézményünkben azzal együtt kapják meg és hozzák vissza az anyagot. Ha azt látjuk, hogy a gyerek eltűnik a szemünk elől, akkor vagy a tanárok, vagy a Máltai Szeretetszolgálat szociális munkásai kimennek a családhoz.

SEGÍTSÉG KÁRPÁTALJÁN. KERÉKPÁRT KAPOTT AJÁNDÉKBA A BEREGSURÁNYI TÓTH PATRIK HANGSZER A GYEREKEKNEK. A MONORI CIGÁNYTELEPEN INDULT EL A SZERETETSZOLGÁLAT ZENEPEDAGÓGIAI PROGRAMJA

– Keringenek olyan vélemények a közbeszédben, hogy gyerekek tömegei estek ki a járvány alatt az oktatásból. Ön szerint mekkora lehet azok aránya, akiket ez érinthet? – Nehéz ezt pontosan megmondani, de azt gondolom, nem nagyon eshetnek ki. Ha teljesen eltűnik egy gyerek a rendszerből, akkor valamit roszszul csinálnak az iskolában. De ehhez nem kell feltétlenül hátrányos térségben élni: a fővárosi oktatási intézményekben is előfordul, hogy nem jelentkezik be a diák az órákra, vagy éppenséggel kép és hang nélkül. Ezek a tanulók az oktatás szempontjából ugyanígy „elvesznek”. Kint, a terepen a kollégáink odamennek, bekopogtatnak, mert nem veszhet el gyerek. A diákokkal való aktív kapcsolattartás mellett kiemelten fontos az is, hogy az iskolák változatos módszereket alkalmazzanak a digitális munkarendben, új impulzusokat vigyenek bele a mindennapi pedagógiai munkába – főleg a középiskolákban, ahol már november óta tart a távoktatás. Mindenki belefásul ebbe a helyzetbe, ha nem talál új metódusokat. Mi épp a napokban hirdettünk például a máltai felső tagozatos gyerekek számára vetélkedőt, melynek keretében videóra felvett szavalást, éneklést és beküldött képzőművészeti produkciókat várunk. Az elmúlt hetekben készült el több iskolánkban egy adományozó révén udvari fitneszpark, ezzel is bővítve a mozgásfejlesztés lehetőségeit, ami szintén kiemelten fontos napjainkban.

– Mi az a szemlélet vagy módszertan, amely az alapítvány iskoláiban működik? – Azt szoktuk mondani: nálunk a siker mértékegysége más, mint a jobb körülmények között működő iskolákban. A Máltai Szeretetszolgálat által fenntartott intézmények döntő többsége leszakadó térségben van. Fontos, hogy mindenhol aktívan legyünk jelen. Magának a Magyar Örökség díjas projektünknek is Jelenlét program a neve. Célunk, hogy minél tevékenyebben vegyünk részt az intézmények és a települések életében, a helyi problémákra kifejezetten lokális megoldásokat dolgozzunk ki, együtt a helyi pedagógusokkal és közösséggel. Csodareceptjeink nincsenek, de nyitottak vagyunk az alternatív pedagógiai módszerekre. Nagyon odafigyelünk arra, hogy az óvodából iskolába történő átmenet minél zökkenőmentesebb legyen. Szoros együttműködésben dolgoznak az óvodáink és az iskoláink.

Az elsős osztályok esetében például nem hagyományos elrendezésűek a tantermek, annak érdekében, hogy ne legyen nagy a kontraszt az óvodával. Fon-

ISKOLA ALAPÍTVÁNY

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványának égisze alatt 2400 gyermek tanul, 5 általános iskola, 5 óvoda, 3 szakképző és egy fejlesztőiskola tartozik hozzájuk. Az intézmények működtetése mellett tanórán kívüli fejlesztőprogramjaik is vannak, iskolások számára délutáni tanodákat, a legkisebbek és szüleik részére pedig Biztos Kezdet Gyerekházakat működtetnek. Az Információs és Technológiai Minisztériummal közös mintaprogramban tavaly szeptemberben műhelyiskola is indult. A szervezet óvodáiban és általános iskoláiban a gyerekek szinte mindannyian hátrányos helyzetű családból érkeznek, több intézményben a tanulók száz százaléka rászorulónak tekinthető.

A szülőkkel kialakított partnerség kulcsfontosságú.

tos a gyerekek és a pedagógus közötti kötődés, hogy minél többet ugyanaz a tanító legyen velük. A tananyaggal nyilván lassabban jutunk előre, mert azzal, aki több évben mérhető hátránnyal érkezik az iskolába, nem lehet olyan gyorsan haladni, mint ahogy azt az átlagos hátterű gyerekekre szabott NAT kívánja. Haladunk, tervszerű fejlesztéssel, csak más tempóban, a hangsúly pedig az alapkészségek fejlesztésén és az élménypedagógián van. A többet vállaló kollégákat honoráljuk, motiváljuk. De annál gyorsabban nem tudunk tanulni, mint amit a gyerekek tudása, háttere lehetővé tesz. – Mennyire együttműködők a családok? Látható-e az a tendencia, hogy a cigányság megérti: a tanulás az egyetlen kitörési pont a szegénységből?

– A szülőkkel kialakított partnerség kulcsfontosságú, nélkülük nagyon korlátozott lehetőségeink vannak. Nem mindig könnyű megértetni velük, hogy a poroszosnál sokkal célravezetőbb az alternatív pedagógia, a másfajta tanulás. Ez néha nehézségbe ütközik, hiszen ők maguk nem ezt látták, ezért el kell nekik magyarázni, hogy a hagyományos, szokványos oktatási módszerek nem váltak be. Ezt igazolják egyébként az Országos kompetenciamérés adatai is: a hátrányos helyzetű települések iskoláiban nagyon gyenge eredményeket érnek el a gyerekek. Ennek részben vannak csak oktatási okai, nagyobb mértékben szociális problémák húzódnak meg a háttérben.

Nem állítom, hogy megtaláltuk az egyetlen jó megoldást, de folyamatosan keressük a kitörési pontokat. A zene és a sport kiemelt eszközünk az oktatásban. A legtöbb iskolánkban van műfüves vagy rekortán focipálya, hiszen a gyerekek imádnak focizni. A szociális célokat is szolgáló, közösségépítő Szimfónia programunk keretében az iskoláinkban vagy a tanodáinkban a gyerekek kézbe vehetik a hangszereket és zenét tanulnak, zeneiskolai kötöttségek nélkül. Igyekszünk menteni és tanítani a roma nemzetiségi kultúrát is, mert a nyomorban nyilván nem ez a legfontosabb dolguk a szülőknek. – A falu megtartása a kormány kiemelt célja, e tekintetben létkérdés az iskola. Mi módon lehet életképes a jelenkorban egy kis falusi tanintézmény? – Nehéz szétválasztani, mit gondol az ember fenntartóként és távolabbról, a magyar oktatás egészét tekintve. Én is azt gondolom, hogy az egészen kicsi, életképtelen iskolákat a gyerekek érdekében érdemes lehet összevonni, hogy magasabb színvonalon tudjanak tanulni a fiatalok. Könnyen belátható, hogy egy húszfős intézmény esetében a gyereknek sem jó, ha hárman vannak egy osztályban, és nincs megfelelően képzett pedagógus. Ahol viszont életképes a kisiskola, tudják biztosítani a szakembereket és az infrastruktúrát, ott kifejezetten erősíteni kell. Pluszforrásokat szükséges biztosítani, s jobban meg kell fizetni azokat a tanárokat, akik vállalják ezt a nehéz küldetést. Vannak erre erőfeszítések, de ezeket tovább kellene fokozni.

LENGYEL GABRIELLA

ÚTNAK INDULTAK. AUSZTRÁLIA HELYETT BAHREINBEN KEZDŐDÖTT AZ ÉVAD

KORSZAKVÁLTÁS

A FORMA–1-BEN

SZÁGULDÓ CIRKUSZ | Nem mindennapi körülmények között, de az új F1-es szezon is Lewis Hamilton sikerével indult, miközben Mick Schumacher éppúgy 22 évesen mutatkozott be a legjobbak között, mint a később hét világbajnoki címig meg sem állt édesapja.

„Hogy világbajnok leszek-e 2021ben? Ha egyedül indulok, akkor szinte biztosan” – mondta nevetve az esélyeit firtató kérdésre Mick Schumacher, miután bemutatkozott a Forma–1-ben, a szezonnyitó Bahreini Nagydíjon. A 2018as Formula–3 Európa-bajnokság és a 2020-as FIA Formula–2 megnyerése után az idén a Haas volánja mögött valóban nem lesz könnyű dolga, elvégre ez egy kőkemény technikai sport, ahol a mérnökök és szerelők lehetőségein és teljesítményén legalább annyi múlik, mint a pilóta tehetségén, tudásán. Nos, a kis Schumi élete első F1-es versenyén végül a 16. lett, miközben csapattársa, a szintén újonc orosz Nyikita Mazepin rögtön a rajt után kiesett. Beszámolójában a The Sun azonban emlékeztetett, hogy így is eredményesebb volt Mick Schumacher debütálása, mint a nagy Michael antréja.

A PAPA ÉS A KUPLUNG

Való igaz, 1991 végén úgy tűnt, hogy a következő évben a Forma–3000-ben folytatja pályafutását Schumacher, de a menedzsere, Willi Weber fülébe jutott, hogy a Jordan Forma–1-es csapatának a versenyzője, Bertrand Gachot Angliában börtönbe került, mivel gázspray-vel lefújt egy taxisofőrt. Ezek után a Mercedes juniorprogramjának a vezetője, Jochen Neerpasch és Weber együtt szervezte meg, hogy Michael tesztelési lehetőséget kaphasson a Jordantől. Életében először Silverstone-ban ült F1-es autóba, és a tesztelésen rögtön lenyűgözte gyorsaságával a Jordan vezetőit. A döntés akkor és ott megszületett: ő indulhat a Belga Nagydíjon Gachot helyetteseként. Bár sosem járt korábban a spa-francorchampsi pályán, a menedzser azt füllentette, hogy nagyon is jól ismeri az ottani aszfaltcsíkot. A nem éppen lényegtelen hiányossággal együtt Michael remekelt az időmérőn, és a hetedik rajtkockát csípte el. Rutinos olasz csapattársára, Andrea de Cesarisra is bő egy másodpercet vert. A versenyen aztán kuplunghiba miatt 400 méter után kiesett, de az edzéseken nyújtott teljesítménye elég volt ahhoz, hogy felfigyeljen rá a Benetton, és a következő futamtól leszerződtesse. A többi történelem.

A Haas azonban olyannyira le van maradva szakmai és anyagi értelemben is a többi istállótól, hogy a bahreini időmérőn Mick Schumacher egyetlen ellenfele a csapattársa, Mazepin volt, akit le is győzött, de a futamon már nem sok babér termett a számára. Az akklimatizációt viszont segítheti, hogy a bemutatkozása előtt háromszor is tesztelt a Ferrarinál, a maranellói pályán legutóbb január végén rótta a köröket. Az autóján már ekkor az F1-ben használt 47-es rajtszáma virított, a fején pedig továbbra is egy