Figyelő_2021_13

Ü Z L E T I

H E T I L A P

HÚSVÉTI SZEZON

KATÓ BÉLA-INTERJÚ

SE PROFIT, SE INGYENLEVES

AKADOZÓ KISKERESKEDELEM

ERDŐS MIHÁLY,

a Generali elnök elnök-vezérigazgatója vezérigazgatójaa

ÖNGONDOSKODÁSRA ÉPÍTHETNEK A BIZTOSÍTÓK MAGYAR BANKHOLDING

AMBICIÓZUS GIGA-HITELINTÉZET HAZAI EXPORTKILÁTÁSOK

ENYHE TÁMASZ A GAZDASÁGNAK ÁRA: 790 FT

13. SZÁM | 2021. ÁPRILIS 1–7.

F_BI.indd 1

2021. 03. 30. 15:09

HIRDESS!

KERESS!

TALÁLJ OTTHONRA!

Többet tud, mint gondolnád!

F_BII-ingatlanB.indd II

2021. 03. 30. 15:00

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 PINDROCH TAMÁS Járványkezelés a nemzeti minimum

CÍMLAPON

10 ERDŐS MIHÁLY Töretlen a biztosítók iránti bizalom

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

26

Enyhe támasz lesz az idén az export

Bár a 2020-as előzetes, becsült magyar külkereskedelmi adatok már megérkeztek, sok a bizonytalansági elem ez évre vonatkozóan.

37

önellátásra

16 GYÖRGY LÁSZLÓ Patrióta egészségipar 17 KORONAVÍRUS Nő az oltási hajlandóság 18 MEGEGYEZÉS Modernizálják a gödöllői HÉV-et

Kissé bizonytalanul indult a húsvéti szezon

A napi fogyasztási cikkeknél túl korán kezdődött a húsvét. Az újbóli boltzár teljesen összezavarja a kiskereskedelmet, de legalább a sonka nem drágult.

41

14 KAPACITÁSBŐVÍTÉS, ZÖLDMEZŐS BERUHÁZÁSOK Egészségipar – átállás

A Magyar Bankholding Zrt. elfogadta a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésére vonatkozó ötéves üzleti stratégiát, amely szerint 2023-ban kezdheti meg a működését az új, egységes nagybank. A stratégiában megfogalmazott tervek igen ambiciózusak: a létrejövő intézmény Magyarország legmodernebb hitelintézete kíván lenni, amely rugalmas, nemzetközileg is élenjáró digitális megoldásokat vezet be.

58

Szolgálat profit és ingyenleves nélkül

Mi indokolja, hogy egyházi szervezet legyen az Erdélybe irányuló magyarországi beruházások többségének a finanszírozója? Erről nyilatkozott a Figyelőnek húsvét előtt Kató Béla, az Erdélyi református egyházkerület püspöke. Arról is kérdeztük, hogy milyen kihívásokkal kellett megbirkóznia az egyháznak az elmúlt esztendő járványkörülményei között.

Címlap: Móricz-Sabján Simon

46 EURÓZÓNA-KÖTVÉNYEK Még sohasem bocsátottak ki ennyi állampapírt

48 ÁLLAMPAPÍROK Biztosra mennek a kisbefektetők

50 TŐZSDEI BEVEZETÉSEK Tombol a SPAC-láz

GEOPOLITIKA

51 LIKVIDITÁS A nyári nyitásban reménykednek a légitársaságok

54 AMERIKAI KÜLPOLITIKA Biden berúgta az ajtót

56 TÖRÖK VÁLSÁG Két év alatt négy jegybankelnök

RÉGIÓ

58 KATÓ BÉLA Szolgálat profit és ingyenleves nélkül

62 ALVILÁG POLITIKAI ÖSSZEKÖTTETÉSSEL Krimi Szerbiában

20 KOVÁCS ZOLTÁN Újraindítás vadászati

64 HORVÁT INKUBÁTORHÁZ Videójátékokkal

23 KÖZÖSSÉGI ÉRDEKEK Rehabilitáció és

65 SZIGORODÓ SZABÁLYOK Húsvéti lezárás

24 VERSENYKÉPESSÉG Újrapozicionált

66 EGY MILLIÁRDOS ÉLETPÁLYÁJA

világkiállítással

fejlesztés a Fertő tónál agrárképzés

26 ELEMZÉS Enyhe támasz lesz az idén

Óriásbank nagy tervekkel

TŐZSDE

az export

CÉGVILÁG

28 BÉRES-CSEPP Fejlesztés van, új irány nincs

31 E-AUTÓK Megzavart flottapiac 34 ONGO Rinocéroszok megmentését is segítik

36 TÁMOGATÁS Épül az innovációs generáció

37 KISKERESKEDELEM Kissé bizonytalanul indult a húsvéti szezon

SZEMÉLYI HÍREK

40 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

41 HITELINTÉZETEK Óriásbank nagy tervekkel

44 PRIVÁT BANKI PIAC Koncentrálódó vagyonok

a szegénység ellen

Szlovéniában

A Kellner-birodalom

67 POZSONYI CSATÁK Átmenetileg szünetel a kormányválság

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 HAJTOGATHATÓ KÉPERNYŐ Jöhetnek a négykijelzős mobilok

CAPPUCCINO

72 BATTHYÁNY-SCHMIDT MARGÓ

TÁRSADALOM

74 KOZMETIKÁZÁS Rúzs helyett fertőtlenítő 76 THAISZ MIKLÓS Iskola a peremen

SPORT

80 SZÁGULDÓ CIRKUSZ Korszakváltás a Forma–1-ben

AJÁNLÓ

82 FOTÓ, FILM, FESTÉSZET

LXIV. évfolyam

Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatárs: Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Bíró Brigitta, Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi zetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/13 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 03. 30. 16:56

| A HÉT HÍREI | Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke Matteo Salvinivel, az Északi Liga olasz jobboldali párt vezetőjével és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel háromoldalú találkozón vesz részt Budapesten – erősítette meg Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár az MTI-nek az olasz sajtó értesülését. A találkozó napirendjén a Liga, a Morawiecki vezette Jog és Igazságosság (PiS) és a Fidesz közötti, európai szintű politikai szövetség szerepel.

Miután a magyar kormánypárt kilépett az Európai Néppártból, annak frakciójából felröppentek a hírek arról, hogy a Fidesz az olasz, a francia és a lengyel jobboldali formációkkal alakíthat koalíciót.

OLASZ–LENGYEL–MAGYAR JOBBOLDALI CSÚCS A 4IG-É LEHET A DIGI

A 4iG közlése alapján a magyar vállalat megvásárolná a román RCS & RDS magyar érdekeltségét, a Digi-csoportot, amely hazánk egyik vezető távközlési cége, a vezetékes internetes és a televíziós piacon meghatározó pozíciókkal. Még nem lezárt tranzakcióról, hanem előzetes – nem kötelező érvényű – megállapodásról van szó, ennek megfelelően a vételárat sem tették közzé a felek.

A Gazdasági Versenyhivatal összesen mintegy 130 milliós bírságot szabott ki 13 vállalkozásra. E cégek elektromos hálózatok tervezéséhez, kiépítéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó tendereket osztottak fel egymás között.

Elsősorban a dél-dunántúli régióra koncentrálva a társaságok változatos módszereket alkalmaztak a piac felosztására, az ajánlati árak, illetve a tenderek nyerteseinek előzetes meghatározására. Több esetben egy-egy cég maga készítette el a többiek – nagyobb összegű – ajánlatát is, amelyet azok változtatás nélkül adtak be, színlelve a versenyt. Más esetekben pedig a vállalkozások elküldték ajánlatukat társaiknak tájékoztatásul, abból a célból, hogy azok drágább ellenajánlatokat adjanak be.

A HÉT 855 SZÁMA

millió euró volt a termék-külkereskedelem többlete januárban. A kivitel volumene 3,1, a behozatalé 7,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az egyenleg 443 millióval javult a tavaly januári szinthez viszonyítva. Az export értéke 8,8, az importé 7,9 milliárd euró volt.

FOTÓK: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; KOSZTICSÁK SZILÁRD, KRIZSÁN CSABA, MTI; FIGYELŐ-ARCHÍV

ÁRAMPIACI KARTELLT SZÁMOLTAK FEL

4 | FIGYELŐ 2021/13

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 03. 30. 17:15

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE ELÉRTE A KÉTMILLIÓT A BEOLTOTTAK SZÁMA

„A húsvét a legnagyobb mélységeket és legnagyobb magasságokat megélő ünnepünk” – Jókai Anna író.

GYORSAN TALPRA ÁLLHAT A GAZDASÁG

Az idei második negyedévtől stabil növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, amely idén 4, jövőre pedig az 5 százalékot meghaladó ütemben bővülhet – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Varga Mihály. A május 4-én a parlament elé kerülő költségvetési törvény újra csökkenő hiánypályával számol, s év végére az adósságszint is 80 százalék alá eshet. A jövő évi büdzsével párhuzamosan módosítják az idei költségvetést is, amely a tervek szerint 7,5 százalékos hiánnyal zár majd – tette hozzá a pénzügyminiszter.

A vakcinációs program rendben, ütemezetten zajlik, Magyarország az uniós oltási ranglista élén található. Lapzártánkkor a hivatalos koronavírustájékoztató oldal szerint már 2 000 998 beoltott volt Magyarországon. A magyar lakosság átoltottsága elérte a 19,7 százalékot, szemben a 10,6-es EU-s átlaggal. Közben a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedéseket újra meghosszabbította az Orbán-kormány, így azok április 8-ig biztosan érvényben lesznek. A tervek szerint az iskolák április 19-én nyitnak. Ha a beoltottak száma eléri a két és fél milliót, enyhítenek a szigorításokon. Többek között rövidítik az esti kijárási tilalom idejét, így az nem este nyolc, hanem tíz órától kezdődik, s másnap hajnali ötig tart.

FESTMÉNYEK VISZIK A PRÍMET

A BÁV Műtárgybefektetési Indexe szerint hiába taszította recesszióba a világgazdaságot a pandémia, a műtárgybefektetés lehetősége vonzóbbá vált a magyar lakosság körében. A 2021-es hazai műtárgybefektetői hangulatot mérő index eredményei még a járvány előtti év mutatóit is meghaladták. A BÁV Műtárgybefektetési Indexe a tavalyi 37,2-ről 40,1-re, mintegy 8 százalékkal emelkedett, azaz egyértelműen növekedett a bizalom ezen befektetési forma iránt. Látványos az előrelépés annak tekintetében is, hogy a válaszadók közel harmada elgondolkozna műtárgyak, festmények, ékszerek vagy órák vásárlásán, ha erre lehetősége lenne. A legnépszerűbb műtárgytípus továbbra is a festmény, de stabilan tartja második helyét az ékszer, amelyhez felzárkózik az óra mint új befektetési forma.

2021/13 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 03. 30. 17:15

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 03. 30. 16:28

Restaurálják a Megváltó Krisztus szobrát Rio de Janeiróban. A 30 méter magas, 700 tonnás szobor októberben lesz 90 éves. A brazil hatóságok reményei szerint az évfordulóra már ismét látogathatják a turisták a város egyik leghíresebb nevezetességét.

F_06-07_nagytotal.indd 7

FOTÓ: GETTY IMAGES

NAGYTOTÁL

2021. 03. 30. 16:28

| PUBLICISZTIKA |

PINDROCH TAMÁS ROVATVEZETŐ

Néhány hét, és vége a járványnak – nem én, hanem a virológusok állítják, hogy nem lesz negyedik hullám. Legyen nekik igazuk, mert a harmadik tetőzése, a korlátozások igencsak próbára tesznek mindenkit. Az egészségügy állja a sarat, az átoltottság terén lakosságarányosan az elsők vagyunk az Európai Unióban, s globálisan is előkelő helyet foglalunk el az immunizációs rangsorban.

Szóval – bár a mostani állapot sem rózsás – lehetne sokkal rosszabb is a helyzet.

Amennyiben az ellenzék állna az ország élén, úgy csak a nyár végén, szeptember elején tartanánk ott az oltások terén, ahol most. Tehát az egészségügyi ellátórendszert érő nyomás még hosszabb ideig tartana, és az éttermek, szállodák, plázák, konditermek nyitására bizony igencsak sokáig kellene várni.

Ezekben a szektorokban a kormány segítsége és az Európában a leggyorsabb oltási kampány ellenére is sokan tönkremehetnek, de képzeljük el, milyen lenne a helyzet az orosz és a kínai vakcinák nélkül, amelyekkel szemben az egységes ellenzék hónapok óta lázít. Az orosz készítmény kapcsán kezdődött, mégpedig azzal, hogy a kormány emberkísérletet akar végrehajtani. A miniszterek először magukon próbálják ki az oltóanyagot, ha annyira bíznak benne – mondták az oppozíció pártelnökei. A kínai vakcináról azt hirdették, hogy a kabinet bevizsgálatlan, ellenőrizetlen anyaggal akarja beoltatni a magyarokat. Még aláírást is gyűjtöttek, hogy megakadályozzák a tömeges immunizációt. Budapesti kerületi polgármestereik azt kérték, városrészeik ne kapjanak keleti készítményeket, sőt a XVIII. kerület vissza is akarta küldeni a kormánynak azokat. Lett is belőle helyi botrány, a szavazók felháborodtak.

Az ellenzéki narratíva szerint csak az Európai Gyógyszerügynökség által bevizsgált oltóanyagban lehet megbízni. Az uniós szerv – geopolitikai és nem egészségügyi okokból – még meg sem kezdte ezeknek a szereknek a tanulmányozását. Magyarul hónapok telhetnek el, míg az EU-ban egyáltalán megkezdődhet a keleti vakcinák ellenőrzése, s az ellenzék még mindig azt sugallja, hogy ebben a lassú és bürokratikus elosztási mechanizmusban kellene inkább megbíznia Magyarországnak. És az is hazugság, hogy a tagállamok saját hatáskörben nem szerezhetnek be készítményeket: az uniós megállapodás értelmében a nemzeti kormányok csak azokkal a gyártókkal nem kezdhetnek külön tárgyalásokat, amelyekkel Brüsszel megegyezett a közös beszerzésről. A magyar kormány tehát – látva az időközben felmerült EU-s nehézségeket – nagyon hatékonyan kezdett az oroszokkal és a kínaiakkal egyeztetni. A vakcináció már februárban megkezdődött, s hatékonyan zajlik most is.

Az ellenzék beleragadt a szerepébe. Mint azt megszokhattuk tőle, a reálpolitikai megfontolások helyett folytonosan diktatúrát kiált, ködös ideológiai szempontok miatt ellenzi a keleti „vakcinanyitást”. Az emberi életek védelme, a korlátozások gyors feloldása tehát neki másodlagos, az örökös szembenállás mókuskerekéből képtelen kiszállni.

Pedig most volt itt a lélektani pillanat, mert megvolt a lehetőségük az együttműködésre. A védekezés, az egészségünk megóvása, a korlátozások feloldása, a gazdaság újranyitása nem lehet pártpolitikai ügy, ez mindannyiunk érdeke, ez egyfajta nemzeti minimum. De még mindig nem lenne késő belátni ezt.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

JÁRVÁNYKEZELÉS A NEMZETI MINIMUM

8 | FIGYELŐ 2021/13

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 03. 30. 16:55

A DIGITALIZÁCIÓ BOOMJA A PANDÉMIA IDEJÉN

| SZÁMLÁLÓ |

Van pár szektor, amelyet felpörgetett a pandémia. Ezek közül is kiemelkedik az infokommunikációs ágazat. & MF_FN SJYJX FIFYKTWLFQTR ZYTQX· SJL^JI­[­GJS R¥XK­QX_JWJX­WJ S÷YY ZL^FSJ_JS NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY *_ NI÷ FQFYY F MFL^TR¥S^TX ­X F RTGNQNSYJWSJY JQ÷ƻ_JY­XG÷Q X_¥WRF_· X_TQL¥QYFY·N GJ[­YJQJP X_¥_FQ­PPFQ JRJQPJIYJP & RFL^FW NSYJWSJY JQ÷ƻ_JY­XJP X_¥RF UJINL [­L­S R¥W RNQQN· [TQY *Pº_GJS GJS F [NQ¥L S­UJXX­L­SJP P­YMFWRFIF RTGNQYJQJKTS MFX_S¥Q· RNQQN¥WIS^NFS FPY±[FP F Pº_ºXX­LN R­IN¥GFS SJYJQ­W­XJ UJINL F RNQQN¥WI KºQIQFP· Pº_JQ X_¥_FQ­P¥SFP [FS & ;.1 , .39*73*9+*/1*998 , 3*0 +ö'' 2:9&9 .

& -&?&. .3+40422:3.0 (. 8 8?*0947 +ö'' 2:9&9 . [­LJ JQ÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FPF " X_¥_FQ­P

OFSZ¥W RNQQN¥WI K÷

Forrás: KSH

+TWW¥X *38? .9: *ZWTXYFY -TTYXZNYJ

es népess g telj ége vilá

&_ ­WY­PJX±Y­X árbevétele

9JQOJX RZSPFNI÷GJS alkalmazásban állók száma

704 000

Int

sználók szá etha ma ern

KTWNSY K÷ M·

média felha szn ségi s ö z

5,22

Akt±v kö

K÷

Egy e

A

milliárd forint

Urbanizációs FW¥S^

A világ teljes népességének FW¥S^¥GFS

k** áló

89 479

*

1 138

k áló

obiltelefon haszn di m

9JQOJX RZSPFNI÷GJS FQPFQRF_¥XGFS állók bruttó átlagkeresete

'¥WRNQ^JS OJQQJLď NSYJWSJY MT__¥K­W­XXJQ GJHXÀQY FIFY 'JHXÀQY FIFY FRJQ^ IZUQNP¥HN·PFY YFWYFQRF_MFY U­QI¥ZQ F H­LJPJY ­X [FL^ F YºGG UQFYKTWRTS UQ +FHJGTTP 9\NYYJW U¥WMZ_FRTXFS WJLNX_YW¥QYFPFY SJR X_ďWY­P PN

Forrás: KSH

A MAGYAR VEZETÉKES INTERNETHÁLÓZAT TELJES ADATFORGALMÁNAK ALAKULÁSA 1 200

VEZETÉKES LETÖLTÉSI FORGALOM

Petabyte

VEZETÉKES FELTÖLTÉSI FORGALOM

1 000 800 600 400 200 0

2015

2016

2017

2018

2019

2020

A MAGYAR MOBILHÁLÓZAT TELJES ADATFORGALMÁNAK ALAKULÁSA 160 140 120 100 80 60 40 20 0

Petabyte

,

2016

2017

5G

Forrás: KSH

EGYÉB

2018

2019

2020 2021/13 FIGYELŐ | 9

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2021. 03. 30. 16:55

| CÍMLAPON | ERDŐS MIHÁLY

10 | FIGYELŐ 2021/13

F_10-13_cimlap.indd 10

2021. 03. 30. 16:07

| CÍMLAPON | ERDŐS MIHÁLY

TÖRETLEN A BIZTOSÍTÓK IRÁNTI BIZALOM

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

ERDŐS MIHÁLY | A biztosítási piacról nagyon fontos kiemelni, amit egy tavalyi kutatásunk is kimutatott, hogy az ügyfelek biztosítók iránti bizalma töretlen, illetve a nyitottság is megnőtt az öngondoskodás iránt.

Ez egy olyan alap, amire a szektor építhet a jövőben – mondta a Generali Biztosító elnök-vezérigazgatója a Figyelőnek.

Az idén 190 éves Generali Csoport a jubileum alkalmából jelentette be a Fenice 190 kezdeményezését, amely egy 3,5 milliárd eurós beruházási terv, és a járvány által sújtott európai gazdaságok újraélesztését szolgálja. Jelentős esemény lesz az EnterPrize elnevezésű program is, amely az európai kis- és középvállalkozásokat támogatja. Összefoglalná a két akció lényegét, kaphatnak a magyar cégek is ebből a jelentős forrásból?

– A nemzetközi Generali Csoport a járványhelyzet kezdete óta kiemelt helyen kezeli munkatársai, ügyfelei és partnerei egészségvédelmét, illetve a minket körülvevő közösségek támogatását. Így a csoport nemcsak a járványhelyzet kezeléséhez nyújtott anyagi támogatást, de már tavaly létrehozott egy 100 millió eurós rendkívüli alapot, amely a gazdasági károk enyhítését és az újranyitás támogatását célozta. Ebben a jubileumi évben ezen elkötelezettség mentén haladtunk tovább. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezek a kezdeményezések túlmutatnak a pillanatnyi anyagi segítségnyújtáson. Arra ösztönöznek, hogy a fenntarthatóság minden, a jövőnkről szóló elhatározásunknál kiemelt szempont legyen. Lehetnek ezek befektetési döntések, beruházások vagy támogatási programok. A Fenice 190, ez a 3,5 milliárd eurós beruházási terv az európai gazdaság újraindítása céljából nyújt támogatást az innovatív, a fenntartható és a kiemelt stratégiai ágazatok számára, egyúttal a válság által leginkább sújtottak felzárkóztatását is ösztönzi. A Fenice 190 keretében több mint egymilliárd eurót különített el vállalatcsoportunk az infrastruktúra, az innováció és a digitalizáció, a kkv-k, a fenntartható otthonok, az egészségügyi létesítmények, valamint az oktatás fejlesztését célzó 10 befektetési alapon keresztül. Az EnterPrize program kifejezetten a kkv-szektor tá-

mogatására létrehozott kezdeményezés, hiszen nemzetközi kutatások igazolják, hogy egy fenntartható üzleti modell nemcsak egy válsághelyzetből való kilábalásban segíthet, de a gazdasági teljesítményt is erősíti. Hazánkban a pályázati úton elnyerhető anyagi támogatás mellett az oktatásban is szeretnénk segíteni, egy ötrészes webinársorozat formájában. A pályázat középpontjában pedig három fenntarthatósági téma, a munkavállalói jólét, a környezetvédelem, illetve a mikroközösségek támogatása áll.

Magyarországon már tavaly is nyújtottunk támogatást a védekezéshez, a megelőzéshez és a gazdasági károk enyhítéséhez.

Videós kárrendezéssel, digitális értékesítéssel, valamint digitális ügyintézéssel segítjük ügyfeleinket, ingyenes biztosítási fedezetet nyújtunk koronavírus-fertőzés esetére az egészségügyben dolgozó ügyfeleinknek, egyes egészségbiztosítással rendelkező partnereinknek pedig díjmentes telekonzultációs szolgáltatást biztosítunk. Emellett egy alkalommal térítjük a szűrővizsgálatot, magányos ügyfeleinknek Charity Chat kampányt indítottunk, 250 millió forintos támogatási keretet biztosítunk az egészségügyi magánpraxisok számára, kis- és középvállalkozói ügyfeleinknek ingyenes szűrővizsgálatot tartunk, autókereskedő partnereinket támogattuk munkatársaik megtartásában, alapítványunk, a Generali a Biztonságért Alapítvány pedig 50 millió forintos járványkórházi támogatással járult hozzá a pandémia enyhítéséhez.

– A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a biztosítási piac díjbevétele az előző évekhez képest lassulva, 4,7 százalékkal emelkedett 2020-ban, de a díjbevételek meghaladták az 1200 milliárd forintot és a szerződésállomány is nőtt. Ön hogyan ítéli meg a biztosítók tavalyi teljesítményét?

– A biztosítási piac teljesítményét érdemes két oldalról megközelíteni. A díjbevételi oldalon valóban 4,7 százalékos növekedést ért el a szektor, ami ágazati bontásban a nem-életbiztosítási szegmens 5,2, míg az életbiztosítási ág 4 százalékos bő2021/13 FIGYELŐ | 11

F_10-13_cimlap.indd 11

2021. 03. 30. 16:07

| CÍMLAPON | ERDŐS MIHÁLY

A gyorsaság, a kényelem mellett most fő szempontként az egészségvédelem is megjelent. vülését jelentette. Az életbiztosítások körében a nyugdíjbiztosítások bővültek a legdinamikusabban. Mindeközben az utasbiztosítási szektor gyakorlatilag összeomlott: a díjbevételek 60 százalékkal estek vissza az előző évhez képest. Elhamarkodott következtetéseket vagy felelőtlen reményeket azonban nem fűznék ehhez, hiszen a biztosítási szektorban is számos gazdasági hatás csak késleltetve jelentkezik. A másik, és véleményem szerint fontosabb szempont, hogy milyen átalakulást, változást hozott az elmúlt év az egyes biztosítók működésében. Értem ezalatt az online, digitális, papírmentes folyamatok térnyerését mind a szerződéskötés, mind a kárrendezési, szolgáltatási oldalon, az egyszerűsítést, az egyre gyorsabban változó ügyféligényeknek való folyamatos megfelelést. A digitalizáció az elmúlt évek során is napirenden volt a szektorunkban, de a változást nálunk is a járványhelyzet gyorsította fel igazán, ennek hatására az ügyfelek nyitottsága is óriásit változott. A gyorsaság, a kényelem mellett most fő szempontként az egészségvédelem is megjelent, és ez látszik mind a csekkes díjfizetés csökkenő arányán, mind az önkiszolgáló tranzakciók számának bővülésében.

– Hogyan alakult a Generali tavalyi teljesítménye az előzetes számok tükrében? Mire számít, az idén milyen ütemben bővülhet a magyar gazdaság, illetve a hazai biztosítási piac?

– A gazdasági bővülésről nagyon nehéz bármit is mondani.

Az elemzői várakozások optimisták, folyamatosan jelennek meg

hírek az előzetes növekedési várakozások felfelé korrigálásáról.

Bízom a 4-5 százalék körüli idei bővülésben. Az egészen biztos, hogy a 2021-es még egy kihívásokkal teli esztendő lesz, de reményeink szerint már az életünk újraindításáról fog szólni. Az egyszerűség, a gyorsaság, a hatékonyság és az ügyfélélmény növelése minden piaci szereplő számára, így nekünk is kiemelt célunk lesz, ennek megvalósításában pedig a digitalizációra kell építenünk. Biztosítónk a teljes piachoz hasonló évet zárt 2020ban, mindezt úgy, hogy közben az egész működésünk megváltozott. Máshogy értékesítünk, máshogy tartjuk az ügyfelekkel a kapcsolatot, máshogy rendezzük a károkat. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ezekhez a változásokhoz azért tudtunk ilyen gyorsan és sikeresen alkalmazkodni, mert a korábbi években már megteremtettük az alapokat. A távoli kárrendezés, a távoli értékesítés, a papírmentes folyamatok, a modern fizetési megoldások már évek óta jelen vannak az életünkben, ahogy a távoli munkavégzés is, de ezek tavaly váltak meghatározóvá. Az is fontos visszaigazolás számunkra, hogy a 2019–2021-es időszakra meghatározott stratégiánkon sem kellett változtatnunk a járványhelyzet hatására, sőt, a válsághelyzet megerősítette a stratégiai célkitűzéseink és törekvéseink helyességét.

– A vállalati biztosítások év eleji megújítása visszatükrözi azt, hogy több elemző is azt várja, hogy az idén a magyar GDP akár 4 százalékkal is nőhet, illetve a pandémia csúszva éri el a biztosítási piacot?

– A januári megújítási időszakban vegyes képet láttunk arról, hogy a magyarországi vállalkozások jelentősebb GDP-növekedéssel számolnának erre az évre, hiszen nagyobb különbségek lehetnek az egyes ügyfélszegmensek és tevékenységi körök között. Főleg a felelősségbiztosítási szerződések megújítása során láttunk arra néhány példát, hogy az autóipari beszállítói szektor már magasabb árbevétellel tervez 2020-hoz képest. A leginkább érintett ágazatokban, a turizmus, a vendéglátás és a szolgáltatási szektorok esetén még nagy a bizonytalanság a járvány lefutási idejét, közép-, illetve hosszú távú hatásait nézve. A biztosítási piacot érintő közvetlen hatásra a kkv-szegmens egyes ágazataiban számítunk. Tavaly a lendület még vitte előre a vállalkozásokat, de egy részük 2020-ban már felélhette az anyagi tartalékait, és ennek a hatása esetleg az idén mutatkozik majd meg a biztosítási szerződések fenntartásánál. Számukra nagyon fontosak az állami gazdaságvédelmi intézkedések és források.

– A KSH adatai szerint a lakossági megtakarításoknál a lakosság vagyona jelentősen nőtt a biztosítási célú termékekben. Önök is ezt tapasztalják a Generalinál?

– A Magyar Biztosítók Szövetsége épp most készített egy öszszefoglalót az MNB legfrissebb statisztikái alapján arról, hogy az életbiztosításokban lévő vagyon állománya emelkedik. Az életbiztosítási díjtartalékok 2020 végén meghaladták a 2240 milliárd forintot, ami 7 százalékos gyarapodást jelent. Az abszolút növekedés ráadásul nemcsak a kedvező hozamoknak, hanem a tranzakciók számának is köszönhető. Az életbiztosításokba ugyanis 2008 óta nem érkezett olyan sok friss megtakarítás, mint tavaly. A lakossági megtakarításoknak azonban csak kis részét alkotják az életbiztosítások: a 2008-as válság előtti 5,6 százalék feletti arány az évek során jelentősen lecsökkent.

Tavaly azonban megfordulni látszott a trend: negyedévről negyedévre emelkedett, így december végén 3,4 százalékra nőtt az életbiztosításokba félretett összegek aránya a teljes pénzügyi vagyonon belül. Ezt a tendenciát erősítheti, hogy az életbiztosítások nemcsak a megtakarítások terén nyújthatnak segítséget, de a váratlan élethelyzetekben is.

12 | FIGYELŐ 2021/13

F_10-13_cimlap.indd 12

2021. 03. 30. 16:07

| CÍMLAPON | ERDŐS MIHÁLY

NÉVJEGY

– Az elmúlt években egyre inkább slágertermékek lettek a nyugdíjbiztosítások, és nő a megkötött egészségbiztosítások száma is. A Generalinál szintén jellemző ez a tendencia?

– Mi ugyancsak azt tapasztaljuk, hogy a nyugdíjbiztosítások továbbra is kedveltek a lakosság körében, bár a vírus megjelenése az elmúlt év második negyedévében visszavetette ezen szerződések arányát. Az egészségbiztosítások körében is tapasztalható egyfajta érdeklődés. A klasszikus összegbiztosítási termékeink mellett az úgynevezett szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások terén mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelek (a munkáltatók) részére kínálunk komplex egészségbiztosítási megoldásokat, amelyek révén kedvező konstrukcióban elérhetővé válnak a magánklinikai ellátások. A gyorsan elérhető egészségügyi ellátás még nagyobb szerephez jutott a mindennapokban, ez a növekvő tendencia várakozásaink szerint a jövőben is megmarad, hiszen a biztosítási piacon ez a termék még viszonylag fiatal.

– A szakértők szerint az ügyfelek körében ismét népszerűek a rendszeres díjas biztosítások. Ön hogy látja ezt a biztosítási piacon? Várhatóan mely biztosítási termékek lesznek az idei év slágerei?

– Érdekes, hogy mi tavaly az egyszeri díjas megtakarítások iránt érzékeltünk fokozódó érdeklődést, valamint a meglévő szerződésekre fizetett eseti díjak volumene is emelkedett. Ebben szerepet játszhattak az év elején tapasztalt jelentős mértékű árfolyamesések, kiváló beszállási pontokat jelentve ügyfeleinknek. Például a 2019 végén bevezetett Innováció részvény eszközalapunkkal ügyfeleink egy jó időpontban való befizetéssel több mint 80 százalékos hozamot is elérhettek az elmúlt egy évben. A növekvő érdeklődést a fokozódó lakossági tudatosság mellett segíthette, hogy a fogyasztás csökkenésével a nyaralásra, síelésre szánt összegeket is a megtakarításaikban helyezték el az ügyfeleink. Mindemellett valóban a legnépszerűbb megtakarítási forma a rendszeres díjas életbiztosítás, amely a legjobban fejezi ki az öngondoskodás iránti lakossági igényeket. Ezen szerződések között is magas részt képviselnek a nyugdíjbiztosítások, amelyek várakozásaink szerint a következő időszakban ugyancsak népszerű és keresett termékek lesznek.

– Az elmúlt év végén a Vienna Insurance Group (VIG) megvette a holland Aegon csoport magyar, lengyel, román és török leányvállalatait. A már Magyarországon lévő Union Biztosítóval együtt a VIG így tovább növelte hazai piaci részesedését.

A Generali Csoport nem tervezi, hogy az itteni három biztosítóját a piaci pozíció megerősítésére összevonja?

– A piaci pozíció erősítése önmagában soha nem szerepelt a stratégiai céljaink között. Továbbra is abban hiszünk, hogy tudatosan, évről évre építkező haladással növeljük ügyfeleink elégedettségét, értékesítési partnereink bizalmát, ami természetesen megmutatkozik egy stabil piaci részesedésben is. A Genertel és az Európai Utazási Biztosító megalapítását az a stratégiai cél vezérelte, hogy egy jól körülhatárolható piaci szegmensben tudjunk erőteljesen jelen lenni, a célcsoportunk igényeinek megfelelő szolgáltatásokkal. 2009-ben a kgfb-piacon akkor már

Jogi szakokleveles közgazdász, címzetes docens, korábban dolgozott a pénzügyi tanácsadói és a tőkepiaci szektorban, az államigazgatásban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél töltött be különböző vezetői pozíciókat.

Ezzel párhuzamosan vezető tisztségeket látott el nemzetközi nyugdíjfelügyeleti, biztosítási és banki szervezetekben.

2010 és 2011 között az Európai Utazási Biztosító elnök-vezérigazgatója, 2011-től a Generali Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója.

2013 óta a Mabisz elnökhelyettese, nős, három gyermek édesapja.

egyre élesedő árversenyben a Generali Biztosító továbbra is az értékalapú, a tanácsadó-orientált, személyes kapcsolatokra nyitott ügyfelek biztosítója kívánt maradni, a Genertel által azonban azt az ügyfélréteget is meg tudtuk szólítani, amely elsősorban az ár alapján választ magának szolgáltatót, ráadásul mindezt kizárólag online és telefonos értékesítés útján. A szolgáltatási paletta azóta jelentősen bővült, ma a bevételeik 50 százaléka már nem a kgfb-termékekből származik. Az Európai Utazási Biztosító szintén egy jól körülhatárolható piacon tud minőségi, szakértő szolgáltatóként jelen lenni, még úgy is, hogy jelenleg ez a szegmens áll a legnagyobb kihívások előtt. Magyarországon a Generali 189 éve működik. Ez a tény jól kifejezi a hosszú távú elkötelezettségünket és értékalapú működésünket.

– Korábban több mint egy évig – Pandurics Anettet helyettesítve – ön irányította a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) tevékenységét. Hogyan értékeli ezt az időszakot?

– A Mabisz egy együttműködésen alapuló, a piaci szereplők különböző érdekeit demokratikusan képviselő szervezet. Kiemelt szerepet játszik mind a biztosítók szakmai munkájának összehangolásában, mind a lakosság biztosítási, öngondoskodási tudatosságának erősítésében, mind a szabályozóval való egyeztetésben. Természetesen megtisztelő volt számomra az átmeneti elnöki szerepkör, és nagyon örültem, amikor az elnök aszszony visszatért, hiszen kiválóan látja el ezt a feladatot. Különösen érdekes volt a helyettesítési időszak alatt az egész szektor felgyorsult változását látni. A biztosítási iparág már eddig is a szemünk láttára változott, változékonnyá váltak a pénzügyi piacok, új szabályozások, digitális innovációk jelentek meg, és jelentősen átalakult az ügyfelek magatartása is. Ezeket a trendeket a Covid-helyzet nem írta felül, csak felgyorsította, illetve fokozta az átalakulás tempóját. Minden iparágban azzal szembesültek a piaci szereplők, hogy változtatniuk kell a korábbi működésükön, folyamataikon. A technológiai fejlődés a korábbi támogató szerepéből később versenyelőnnyé vált, mára pedig a piacon maradás egyik alapeleme. Természetesen minden egyes piaci szereplőnek megvannak a maga stratégiai válaszai ezekre a kérdésekre, de izgalmas lehetőség e témákról iparági szinten gondolkodni. Hiszem azt, hogy a mi közös felelősségünk segíteni az embereket az öngondoskodásban, növelve a bizalmat a biztosítás mint intézmény ügye iránt.

TÓTH BALÁZS

2021/13 FIGYELŐ | 13

F_10-13_cimlap.indd 13

2021. 03. 30. 16:07

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

EGÉSZSÉGIPAR – ÁTÁLLÁS ÖNELLÁTÁSRA

KAPACITÁSBŐVÍTÉS, ZÖLDMEZŐS BERUHÁZÁSOK | A járványhelyzetben a Pénzügyminisztérium Egészségipari támogatási programja (ETP) több tíz milliárd forint értékben dotált projekteket.

A Pénzügyminisztérium Egészségipari támogatási programjának a keretében 50 szerződést kötött 72,7 milliárd forint projektértékkel és 56,5 milliárdos szubvenciós összeggel. 69 beruházás valósulhat meg 55 helyszínen. Az ETP keretösszege 68 milliárd forint volt – tudtuk meg a tárcától.

SZAKMAI EGYETÉRTÉS

Az egészségipari fejlesztésekről szóló híradásokból az derül ki, hogy nagyrészt a PM-nél vannak források az állami támogatásokra, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)

is hirdet szakmai pályázatokat. Ezért megkérdeztük, hogy a kormányzaton belül ki koordinálja az ágazati dotációkat, és milyen a szakmai együttműködés a két minisztérium között. A pénzügyi tárca közölte: az ő – már lezárult – programjuk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) listái alapján a járványhelyzetben és egyéb természeti, ipari vészhelyzet esetén szükséges termékkörök hazai gyártásához elegendő kapacitás kiépíté-

sére fókuszált. Most a gyorsaság számított leginkább, hogy mihamarabb megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek által adekvát választ tud adni az ország a járványhelyzetre. „Az állami támogatásokra milyen egészségipari produktumokat előállító cégek pályázhattak? Például a magyar gyógyszeripari szereplők is ebbe a körbe tartoztak?” – kérdeztük.

A minisztérium közölte: a koronavírusjárvány megmutatta, hogy hazánkban szükség van a védekezést segítő kapacitások kiépítésére. Ezért döntött a kormány az Egészségipari támogatási program elindításáról. A kórházi adósságren-

FOTÓ: ANDREY RUDAKOV, GETTY IMAGES

FAVIPIRAVIR TABLETTÁK. HATÉKONY GYÓGYSZER A COVID ELLEN

14 | FIGYELŐ 2021/13

F_14-16_egeszsegipar.indd 14

2021. 03. 30. 16:26

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MASZKGYÁRTÁS DUNAFÖLDVÁRON. EZ A PAPÍRGYÁR IS A KORMÁNY TÁMOGATÁSÁVAL SZEREZTE BE A GÉPSORT

dezéskor megkezdett munkát folytatva a PM olyan egészségügyi szereplőkkel egyeztetett, amelyekkel együtt lehetőség volt az elengedhetetlen beruházások kivitelezésére. Természetesen a gyógyszeripari szereplők is beletartoztak ebbe a körbe. A pályázatot augusztusban írta ki a tárca, az első szerződéseket október elsején írták alá a felek. A támogatásból többek között meglévő kapacitást lehetett bővíteni, de zöldmezős beruházásként teljesen újak kiépítése is megvalósulhatott. A legkisebb dotálható projektméret 400 millió forint volt. Az invesztícióknál az elszámolható költségek legalább felét gépek, berendezések beszerzésére fordíthatták, míg az infrastrukturális és ingatlanberuházás aránya legfeljebb 50 százalékos lehetett.

FOTÓ: MOHAI BALÁZS, MTI

FELKÉSZÜLÉS EGY ÚJ HELYZETRE

A tudományos körökben nem zárják ki, hogy újabb járványok érkezhetnek. Miként készül fel erre a magyar állam? – kérdeztük. Elmondták: Magyarországnak érdeke, hogy az egészségügyi védőeszközök terén is képes legyen az önellátásra, mert így a pandémia újabb hulláma esetén sem lesz kiszolgáltatva a

nemzetközi piacnak. A kormány célja a program által is az volt, hogy felkészüljön egy esetleges következő járványhelyzetre, valamint arra, hogy folyamatosan biztosítható legyen az egészségügyi ellátás.

Megtudtuk: a PM – iparági becslések alapján – 18 százalék körülire teszi a hazai gyártók részvételét az egészségügyi beszerzésekben. Egyes uniós tag-

A koronavírusjárvány megmutatta, hogy szükség van a védekezést segítő kapacitások kiépítésére.

államokban a ráta akár a hetven százalékot is elérheti. A kormány célja, hogy ezt az arányt növelje. A programnak köszönhetően Magyarország önellátó lett a maszkok, kesztyűk gyártása terén, valamint a koronavírusban megfertőződöttek kezelésében fontos szerepet betöltő favipiravir nevű készítmény előállításában. A programban olyan projektek nyertek támogatást, amelyek a védőeszközök, orvostechnikai berendezések, gyógyszeralapanyagok és fertőtlenítést szolgáló termékek gyártásában jelentenek előrelépést. A magyar egészségiparban megvan az a szakmai tudás és fejlődési lehetőség, amely mellé a kormánynak is érdemes odaállni. Annak kapcsán, hogy az egészségipar támogatása milyen hatással lesz a gazdaság egészére, a tárca közölte: a vissza nem térítendő összegek révén a pályázat nyertesei versenyképesebbé válhatnak, így a program a magyar gazdaság fejlődését, újraindítását is szolgálja. A hazai ellátás biztosításán túl a magyar cégek a külpiacokon is meg tudnak majd jelenni a termékeikkel. Nemcsak vészhelyzetben, de „békeidőben” is.

PINDROCH TAMÁS 2021/13 FIGYELŐ | 15

F_14-16_egeszsegipar.indd 15

2021. 03. 30. 16:26

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

PATRIÓTA EGÉSZSÉGIPAR

Az ITM hogyan járul hozzá a magyar egészségipar bővítéséhez, fejlesztéséhez?

– Magyarországon az egészségiparnak rendkívül nagy hagyománya van. Mindig kiemelt szerepe volt például a gyógyszerágazatnak, de az orvostechnikai eszközök piacán is világhírűek vagyunk. A szektor GDP-arányos részesedése már 2018ban meghaladta a 3 százalékot, s mintegy 130 000 főt foglalkoztatott. A mi feladatunk az egészségügy háttérbázisát és ellátását adó egészségipari kapacitások fejlesztése, az iparág innovációs képességének megerősítése. A kormány már a koronavírus-járvány kitörése előtt, 2019-ben megalkotta Magyarország egészségipari stratégiáját. Azért tudtunk olyan gyorsan reagálni a pandémia által támasztott kihívásokra, mert már kész koncepcióink, fejlesztési elképzeléseink voltak az ágazat megerősítésével kapcsolatban.

– Milyen az együttműködésük az egészségipari támogatásokért felelős másik tárcával, a Pénzügyminisztériummal?

– A kormány azon dolgozik, hogy minden szükséges felszerelés és eszköz kellő mennyiségben és minőségben álljon az egészségügy és a lakosság rendelkezésére.

Az elmúlt egy évben eddig több mint 120 milliárd forintot fordított az egészségipari vállalkozások fejlesztésére. Ennek köszönhető, hogy Magyarország számos termék, így például a sebészeti maszkok, a felület- és bőrfertőtlenítők, valamint az arcvédők gyártása terén önellátó lett, ami a hatékony járványügyi védekezés mellett a munkavállalók megélhetésének a biztosításához is hozzájárul. A vállalkozások szempontjából nincs jelentősége annak, hogy melyik minisztérium az adott forrás kiírója.

– Az innovációs tárca milyen egészségipari pályázatokat hirdetett meg tavaly nyár óta? Ezeket a támogatásokat milyen forrásokból fedezik?

– Elsősorban európai uniós támogatási programokról beszélünk. Ezek között vannak olyan projektek, mint például a Magyar Multi Program, amelyet nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalko-

zások számára hirdettünk meg 2019-ben és 2020-ban. Erre, bár nem kifejezetten egészségipari vállalkozásoknak szól, ilyen profilú cégeket is várunk. Jó példa erre a gépgyártás irányából érkező Mould Tech, a lélegeztetőgépek előállítását megkezdő OTT-One és a kromatográfiával foglalkozó RotaChrom. A Brado fertőtlenítőszereket gyártó Florinnal 2019-ben kezdtük meg a közös munkát, és a társaság ennek köszönhetően tavaly márciusban hat hét alatt felépítette új üzemét. Csak a tavaszi korlátozás alatt négymillió fertőtlenítőszert tudott készíteni.

– Célzott egészségipari támogatási programjuk is van. Ezen a pályázaton milyen feltételekkel indulhattak a cégek? A szektoron belüli kkv-kat miképp lehetne nagyobb piachoz juttatni?

– Igen, 23 milliárd forintos keretösszeggel hirdettük meg az Egészségipari támogatási programunkat (GINOP-1.2.15-21).

Ez attól különleges, hogy a legígéretesebb fejlesztések megvalósulása érdekében előminősítéshez kötött, amelyre március 31-ig jelentkezhettek a szektor kis- és középvállalkozásai. Külön vizsgáljuk azt is, hogy az adott kapacitásbővítő és technológiaváltó beruházások mennyiben járulnak hozzá a járvány elleni védekezés-

hez. Az előminősítési tanúsítványt megszerző vállalkozások pályázhatnak a 30 millió és 2 milliárd forint közötti, 35–80 százalékos támogatási intenzitású, 100 százalékos előleget biztosító, feltételesen visszatérítendő támogatásra.

– Az egészségipari stratégia keretében hogyan kívánják növelni a hazai gyógyszeripar versenyképességét és az innováció hatékonyságát?

– Ezen a téren az egyik legfontosabb intézkedésünk az, hogy egyetemi innovációs ökoszisztémákat építünk, mintegy 15002000 milliárd forintból. A fejlesztésekből az orvostudományi egyetemeink és az azokat körülvevő kórházak is részesülnek.

Ezáltal az egyébként is a világ élvonalába tartozó orvosképzésünk, valamint a hazai kutatás-fejlesztés még előrébb tud lépni a rangsorban. Továbbá támogatjuk azokat a startupokat, amelyek a jövő technológiáiba fektetve képesek eddig elképzelhetetlennek tartott megoldásokat találni a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés területén, például mesterséges intelligenciára támaszkodó nagy adatelemzések alkalmazásával, adatminták vizsgálatával.

– Az egészségipari eszközök gyártásának a fejlesztésére, a gazdaságon belüli arány növelésére milyen elképzeléseik vannak? Az államnak ehhez mekkora anyagi befektetésre lesz szüksége?

– A járványhelyzet igazolta a patrióta gazdaságpolitikát, hogy azok az országok vehetik fel eredményesen a harcot a vírussal szemben, amelyek képesek hazai gyártásban előállítani a szükséges egészségügyi termékeket. 2010 óta ugyanolyan patrióták vagyunk, mint a sikeres nyugateurópai tagállamok, amelyek EU-konform módon járulnak hozzá vállalkozásaik fejlődéséhez. Ez ráadásul jelentős anyagi befektetést sem követel ezektől az országoktól, és mi tanulunk tőlük. Minden kiemelt ágazatban – úgy az iparban, mint a kereskedelem és a szolgáltatások területén – arra törekszünk, hogy az uniós előírások betartásával segítsük a magyar tulajdonban lévő vállalatok megerősödését, piacszerzését.

PT

FOTÓ: KALLUS GYÖRGY

GYÖRGY LÁSZLÓ | Már 2019-ben készen állt Magyarország egészségipari stratégiája; a járványhelyzetben ezért tudtunk olyan gyorsan reagálni a kihívásokra – mondta lapunknak az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

16 | FIGYELŐ 2021/13

F_14-16_egeszsegipar.indd 16

2021. 03. 30. 16:26

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NŐ AZ OLTÁSI HAJLANDÓSÁG Jelentősen megnőtt az oltási hajlandóság tavaly november vége, december eleje óta, amikortól a KSH vizsgálja a koronavírus elleni vakcina beadásával kapcsolatos társadalmi hozzáállást. Míg a felmérés első hetében a válaszadók csak kevesebb mint 15 százaléka volt biztos benne, hogy beoltatná magát, a 16., a március 15-ével kezdődött héten már több mint 52 százalékuk volt ezen az állásponton. A statisztikai hivatal ebbe az adatba azokat is beleszámítja, akik már megkapták az első adag készítményt.

Vagyis az látható, hogy bő három hónap alatt több mint három és félszeresére gyarapodott azok tábora, akik kérnék vagy már meg is kapták az ellenszert.

Egyre kevesebben vannak ugyan a bizonytalanok, de továbbra is jelentős, 20 százalék fölötti azok aránya, akik úgy feleltek: talán beoltatnák magukat. Március 15. és 21. között nagyjából ugyanennyi ember, a válaszadók 21 százaléka volt elutasító a vakcinációval kapcsolatban, szemben az első héten mért 36 százalékkal. A KSH megjegyzi, hogy a javulásban minden bizonnyal szerepet játszik a tájékoztatás erősödése és az oltási program előrehaladása.

FOTÓ: KOSZTICSÁK SZILÁRD, MTI

FŐ A BIZTONSÁG

Az adatokból az is kiderül, hogy a hozzáállást leginkább a szérum biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja. Emellett a megkérdezettek 84 százalékára a járvány súlyossága, a megbetegedések és a halálozások száma, 81 százalékára az ol-

KORONAVÍRUS | Egyre többen tervezik, hogy beoltatják magukat a koronavírus ellen – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatsorából. A felmérésben részt vevők több mint fele nyilatkozott úgy, hogy nem veszi figyelembe az oltásellenes véleményeket.

AZ OLTÁS IS SZEXI. EZENKÍVÜL ÉLETEKET IS MENT AZ IMMUNIZÁCIÓ

tásról a sajtóban megjelent hírek, 79 százalékára a kormányzati kommunikáció, 67 százalékára pedig a közösségi médiában elérhető információk is hatnak kisebb-nagyobb mértékben. Fontos ugyanakkor, hogy a válaszadók 55 százaléka egyáltalán nem veszi figyelembe az oltásellenes, -szkeptikus csoportok véleményét. Ez az érték három és fél hónappal ezelőtt is hasonló volt, 52,6 százalékos.

A KSH nem, életkor (15–74 év), valamint iskolai végzettség alapján is vizsgálta az oltakozási attitűdöt. A megkérdezett nők 54 százaléka tervezi, hogy beadatja magának a vakcinát, a férfiaknál 50,5 az arány. Életkor szerinti bontásban a válaszadó 65–74 évesek 83,5 százaléka kötelezte el magát az oltás mellett, míg a 15–29 esztendős korosztálynál ez a ráta alig haladja meg a 28 százalékot. A fiatalok harmada nem is ter-

vezi, hogy kéri az oltóanyagot, a többi ifjú pedig bizonytalan vagy nem akart válaszolni.

A DIPLOMÁSOK KÉRIK AZ OLTÁST

Az iskolai végzettség alapján is nagy különbség mutatkozik a hozzáállásban. Míg a diplomás válaszadóknak – a december eleji 19 százalék után – ma már több mint a kétharmada kéri, illetve meg is kapta a vakcinát, addig a legfeljebb alapfokú végzettségűeknek mindössze a 35 százaléka. Körükben három és fél hónappal ezelőtt még csak 14 százalék volt ez a mérték, de így is jóval kisebb ütemben nőtt az oltási hajlandóságuk, mint a közép- vagy felsőfokú képzettségűeké.

HELMECZI ZOLTÁN

2021/13 FIGYELŐ | 17

F_17-Oltasi hajlandosag.indd 17

2021. 03. 30. 16:21

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

AZ ÖRS VEZÉR TERE MEGÁLLÓ LÁTVÁNYTERVE. RÁ SEM LEHET MAJD ISMERNI

MODERNIZÁLJÁK A GÖDÖLLŐI HÉV-ET „A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában a kormány és a főváros között egyetértés született abban, hogy a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) veszi át a gödöllői és a csömöri HÉV-vonal felújításának, valamint a HÉV és a 2-es metró összekötésének a tervezését és előkészítését a Fővárosi Önkormányzattól” – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ez azt is jelenti, hogy a Fővárosi Önkormányzat is támogatja a beruházást. (Budapest vezetése 2019 őszén leállította a projekt előkészítését, majd a közfejlesztési tanácsban tavaly októberben egyeztek meg arról, hogy a feladatot 2021-től átveszi a kormány – a szerk.)

igénybe, a menetidő nagyon hosszú. A fejlesztés azt is eredményezi majd, hogy Gödöllőről átszállás nélkül lehet eljutni majd Budára, a Déli pályaudvarig.

MEGEGYEZÉS | Teljesen átalakul a budapesti Örs vezér tere: a gödöllői HÉV vonalát összekötik az M2-es metróéval, így a Budapesttől 25 kilométerre lévő Pest megyei városból átszállás nélkül lehet majd eljutni a Déli pályaudvarig.

A fejlesztésről már megjelent a kormányhatározat is. Ebben az szerepel, hogy korszerűsítik a budapest–gödöllői (H8) és a budapest–csömöri (H9) HÉV-vonal fővároson kívüli és belüli szakaszait, s azokat – a tervek szerint a felszínen – öszszekötik az M2-es metróvonallal. Ezen-

GÖDÖLLŐ–DÉLI PÁLYAUDVAR

Az a kormányzati terv, hogy az ezen a vonalon ingázó 40 ezer ember megfelelő körülmények között tudjon utazni, és az ugyancsak ebben a viszonylatban autóval közlekedő további 33 ezer fő közül minél többen átváltsanak a közösségi közlekedésre. Jelenleg az infrastruktúra állapota miatt a 25 kilométeres Budapest– Gödöllő-táv megtétele 50 percet vesz

AZ EGYENES UTCAI LAKÓTELEP MEGÁLLÓJA. A HÉV TÉNYLEG ÖSSZEKÖTI MAJD A VÁROST

18 | FIGYELŐ 2021/13

F_18-19_godolloi_hev.indd 18

2021. 03. 29. 17:16

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A RÁKOSFALVAI SÜLLYESZTETT MEGÁLLÓ.

A FUTURISZTIKUS ELKÉPZELÉS VALÓSÁG LEHET

kívül metró- és elővárosi közlekedésre alkalmas járműveket szereznek be. Állami beruházásként a Budapest Fejlesztési Központ veszi át a Fővárosi Önkormányzat által megkezdett, az M2-es metró és a gödöllői HÉV összekötéséről, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakításáról szóló projektet. A H8–H9-es szakasz korszerűsítése és a földalattival való öszszekötése érdekében módosítják az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program (IKOP) éves fejlesztési keretének a megállapításáról szóló kormányhatározatot. A projektet a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának a javaslata alapján – tehát a Fővárosi Önkormányzat támogatásával is – kiemelt budapesti közösségi fejlesztésként, a 2014–20-as uniós programozási időszak támogatásainak a felhasználásával bonyolítják le. A beruházás összhangban lesz a HÉV egységes rendszerben történő fejlesztésével is. A projektnek köszönhetően metró- és elővárosi vasúti üzemre képes új járműveket is beszereznek, és korszerűsítik a teljes HÉV-vonalat.

FOTÓK: MTI

2027-RE KÉSZ

A projektet a BFK mint konzorciumvezető és a MÁV–HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. – a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. bevonásával – valósítja meg.

Az előkészületekre – az IKOP éves fejlesztési keretéből – nettó 4,622 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A kiviteli tervek több szakaszban, 2022 eleje és 2023 vége között készülnek el. A gödöllői és a csömöri HÉV-vonal megújítása, valamint a felszíni összekötése a 2-es metróval az Örs vezér terén összesen 200 milliárd forintba kerül majd, s ha minden jól megy, 2027-re meg is valósul.

2017-ben már részletes BKK-tervek készültek a projektről. Ebben föld alatti Örs vezér tere állomással számoltak. Ez a Kerepesi út közepén, a jelenlegi gyalogos-aluljáró alatt lett volna. Az új állomásról közvetlen gyalogos kapcsolatot alakítottak volna ki az Árkád és a Sugár bevásárlóközpont, illetve a Kerepesi út/Gyakorló köz lakótelepei felé. A tervek abban nem változtak, hogy a járatok sűrűségét is növelnék csúcsidőben, s felszámolnák a bal oldali közlekedést a HÉV vonalán.

A BKK akkor úgy tervezett – ebben sincs módosítás –, hogy a HÉV-vonal korszerűsítése folyamán a megállókat áthelyezik, a síneket felújítják; ennek a koncepciónak is része volt az elővárosi vasút és a metró Örs vezér terén való összekötése. Elhatározták, hogy a HÉV-hez egy új szárnyvonal is épül majd, amely Rákoskeresztúrt köti be a hálózatba. Az 5 milliárd forint keretösszegű nyílt tendert a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. nyerte el. A négy évvel ezelőtti közlések szerint a HÉV-kocsikat azért is kellene lecserélni, mert azok nem kompatibilisek az M2-es metró alagútjával; a sínek és a kapcsolódó létesítmények megújítását már akkor tervbe vették, de szó volt P+R, B+R parkolók létrehozásáról, akadálymentesített megállók kiépítéséről is. Úgy tudjuk, ezek az elképzelések beépülnek a legújabb tervekbe.

Felmerült az is, hogy a HÉV-vonal megállóinak a kiosztását szintén újra kell gondolni, hiszen azokat még a hetvenes években alakították ki. Az akkori állapotok teljesen más körülményeket tükröztek, és az utasigények is megváltoztak.

A BKK 2017-es elképzelése alapján meg kellene szüntetni a Nagyicce, a Sashalom, a Mátyásföld, repülőtér és a Mátyásföld alsó megállót, s helyettük Körvasút, Sashalom–Thököly út, Mátyásföld–Jókai utca és Mátyásföld–Imre utca állomást lenne szükséges kialakítani, továbbá az Örs vezér teréhez közelebbi pontra kellene áthelyezni a Rákosfalva megállót. Az akkori tervek szerint a HÉV az Örs vezér tere és Mátyásföld között majdnem a teljes vonalon a föld alá került volna.

A Budapesti Közlekedési Központ 20 méterrel hosszabb járművek beszerzésével számolt, amelyeken 20 százalékkal több férőhely lenne. Nyáron hűthetők, télen fűthetők lennének, alkalmasak kerékpárszállításra, s a babakocsival és kerekesszékkel közlekedőknek külön helyet alakítanak ki majd bennük.

A BKK tervei alapján Rákoskeresztúrt a körvasútnál kötötték volna össze a már összeérő M2-es metró és H8-as HÉV nyomvonalával. Ez a szakasz a felszínen vezetett volna a XVII. kerületi Akadémiaújtelepig. Rákoskeresztúrt ezzel a kapcsolattal „integrálnák” a budapesti tömegközlekedésbe, hiszen ez a kerület jelenleg a belváros felől a legkényelmetlenebb módon megközelíthető városrész. Területének csak a 25 százaléka érhető el Budapest központjából háromnegyed órán belül. Az új szárnyvonal ezt az arányt 45 százalékra növelné.

PINDROCH TAMÁS 2021/13 FIGYELŐ | 19

F_18-19_godolloi_hev.indd 19

2021. 03. 29. 17:16

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚJRAINDÍTÁS VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁSSAL KOVÁCS ZOLTÁN | Az ősszel várhatóan több százezer embert megmozgató magyarországi vadászati világkiállítás és az 52.

Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendezése is biztos jelen pillanatban – jelentette ki a két rendezvény koordinálására kinevezett kormánybiztos a Figyelőnek adott interjúban.

A pandémia legnehezebb napjait éljük, ismét egyre több nagy rendezvényt kell lemondani, például zenei fesztiválokat. A szeptember 25-től október 14-ig tervezett Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás megrendezése biztos?

– Szerte a világból sokan felteszik ezt a kérdést, mert a jelenlegi járványhelyzetben – az oltásban már jóval előrehaladottabb állapotban lévő néhány országot, például Izraelt és Nagy-Britanniát leszámítva – mindenki bizonytalanságban él. Ez nemcsak a magyar rendezvényeket érinti, hanem olyan világeseményeket is, mint a tokiói nyári olimpia vagy a Dubaji Világkiállítás. A kormány szándéka viszont továbbra is az, hogy megrendezzük – a Hungexpón és három vidéki helyszínen, Keszthelyen, Hatvanban, Vásárosnaményban – a vadászati kiállítást.

Csakúgy, mint néhány nappal ezt megelőzően, szeptember első hetében egy másik nagy budapesti rendezvényt, a római katolikus egyház világméretű eseménysorozatát, az eucharisztikus kongresszust, ahová Ferenc pápa is ellátogat majd. S abban is bízunk, hogy a szintén a hatáskörömbe tartozó, a nemzeti ünnepek közül általában a legtöbb embert megmozgató augusztus 20-i, Szent István-napi ünnepségeket az idén végre a megszokott for-

mában megtarthatjuk. Mindez egyébként nem egy felelőtlen politikai optimizmus.

Egész egyszerűen arról van szó, hogy a válságok kezelésekor nemcsak a megoldandó problémát kell nézni, hanem azt is, milyen jövő következik utána. Márpedig a vadászati világkiállításról egyértelműen kijelenthető: jó szolgálatot tesz majd a járvány utáni gazdasági, turisztikai újraindításban.

– Több iparági szereplőnek, köztük az idegenforgalomnak és a rendezvényszervezőknek mindez nyilván nagyon jó hír.

Hány látogatóra számítanak a kiállításon?

– A turizmusból és a rendezvényszervezésből élőknek létkérdés, hogy újrainduljon az élet, hiszen elképesztő veszteségeket voltak kénytelenek elszenvedni a koronavírus-járvány miatt. Elemi érdekük – és a nemzetgazdaságnak is –, hogy ha a helyzet megengedi, a nemzetközi turisztikai ipar ismét működni kezdjen, az ilyen világrendezvények pedig, mint a világkiállítás és az eucharisztikus kongresszus, mentőövet jelentenek nekik. Egyébként már több mint ötven országból érkeztek kiállítói jelentkezések, amit persze erő-

sen befolyásol, hogy ősszel milyen lesz a pandémiás helyzet a világban. Arra az esetre, ha az utazási feltételek addigra könnyebbé válnak, mi egy egymilliós látogatószámot tűztünk ki célul, ami szerintem tartható. Ez nem egy túlzó szám, elég csak abból kiindulni, hogy egy három-négy napos FeHoVára – a fegyver-, horgászat- és vadászatkiállításra – általában 60-70 ezren látogatnak ki, ráadásul az fele- vagy harmadakkora területen szokott zajlani. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy mintegy 65 ezer embernek van érvényes vadász-, félmilliónak pedig horgászjegye az országban, ők a primer célközönség. A tárlat azonban úgy készül, hogy a laikus érdeklődőknek is maradandó élményben legyen részük.

– Elképzelhető, hogy a rendezvényt csak oltási igazolvánnyal lehet majd látogatni?

– Ez egy jogos kérdés, amely alapvetően befolyásolja a felkészülésünket. Az

20 | FIGYELŐ 2021/13

F_20-22_kovacs.indd 20

2021. 03. 29. 17:44

FOTÓ: EGY A TERMÉSZETTEL 2021

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

biztos, hogy új protokollokat kell kialakítani, az oltási igazolványok kibocsátásának pedig éppen az lehet az egyik értelme, hogy a koronavírus ellen beoltottak szabadabban vehessenek részt ilyen típusú rendezvényeken. Mi már a Hungexpóval és a rendezvényszervezőkkel együtt úgy készülünk, hogy szükség lesz a beengedésnél egy ilyen igazolvány-ellenőrzésre.

– Szinte napra pontosan fél év múlva nyit a vadászati seregszemle. Az év elején azonban olyan sajtóhírek láttak napvilágot, amelyek szerint csúszásban vannak az építkezések. Hogy állnak most az előkészületek?

– Az eredeti szándékainknak megfelelően. A központi kiállítás helyszíne, a Hungexpo rekonstrukciója a vállalások szerint, ütemezetten halad, és minden feltétel adott lesz a megrendezéshez.

A Hungexpo felújítása egyébként évtizedek óta váratott magára, a most zajló beruházás pedig olyan szempontból független a vadászati expótól és az eucharisztikus kongresszustól, hogy sem a költségvetését, sem a kivitelezését illetően nem tartozik a kormánybiztossághoz. A kőbányai vásárvárosban megújulnak a kiállítócsarnokok és ki is egészülnek egy fogadóépülettel, valamint egy új konferencia-központtal, amely nemcsak Budapesten és Magyarországon, hanem egész Közép-Európában a legnagyobb befogadóképességű ilyen létesítmény lesz. Így Budapest régiós kiállítás- és konferenciacentrummá válhat.

– Mekkora a Hungexpo felújításának és a vadászati világkiállításnak a költségvetése, hány forintnál áll most a számláló?

– A Hungexpo régóta időszerű felújítása ötvenötmilliárd forintba kerül. Az éppen ötven évvel ezelőtt szintén Buda-

pesten tartott vadászati világkiállítást is ott tartották, de azóta nem is nagyon nyúltak hozzá. Márpedig egy olyan főváros, amely a konferenciaturizmusban világszereplővé akar válni, nem engedheti meg magának, hogy ne legyen egy világszinten is versenyképes kiállítótere. Tehát a felújítás egyfajta apropóját a két nagy világrendezvény adja, de a Hungexpo rekonstrukciójával egyébként sem lehetett várni. A vadászati világkiállítás rendezési költségeiről pedig teljesen transzparens módon beszámolunk: tavaly év végén tízmilliárd forintos keretnél tartottunk, a végösszeg pedig valahol 16,517 milliárd forint körül fog megállni. A vadászati expó 75 ezer négyzetméternyi kiállítóteret tölt majd meg tartalommal húsz napon keresztül.

2021/13 FIGYELŐ | 21

F_20-22_kovacs.indd 21

2021. 03. 29. 17:44

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÉVJEGY 1969-ben született, Abaújszántón.

A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE) szerzett történészdiplomát 1993-ban, és a CEU-n is diplomázott. 2001-ben a Debreceni Egyetemen, majd 2002-ben a CEU-n vehetett át PhD-diplomát.

1995–2000 között a KLTE óraadója, 1999–2004 között pedig tanársegédként, majd adjunktusként dolgozott a Miskolci Egyetemen. Később Debrecenben tanított adjunktusként, majd a McDaniel College Budapest oktatója lett.

2006 októberétől Debrecenben önkormányzati képviselő, valamint a város kommunikációs tanácsnoka volt.

2010–2013 között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért, majd társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkáraként dolgozott. 2013–2014 között a felzárkózásért felelős államtitkári posztot töltötte be.

2014–2018 között kormányszóvivő, 2018-tól nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

– Milyen attrakciók várhatók a kiállításon?

– Bizonyos szempontból már az is kiemelkedő, hogy a vadászatot témává teszszük a 21. század elején, amikor rendszeresen negatív színben tüntetik fel ezt a tevékenységet. 1971-ben önmagában már annak hírértéke volt, hogy egy ilyen „egzotikus” eseménynek ad otthont Budapest, de ma nem lehetne pusztán erre hagyatkozni. Ezért egy összetettebb koncepciót dolgoztunk ki. Az egzotikus trófeák bemutatásán kívül részben vadászattörténeti programokat tervezünk – külön ismertetve például a közép-európai, a türk, az arab, az orosz, az észak-amerikai és a dél-afrikai hagyományokat –, részben pedig ehhez kapcsolódó kiegészítő, erdészeti, élőhelymegőrzési, fajmegóvási tartalmakat akarunk átadni a közönségnek.

Fontos ugyanis, hogy bármilyen környezetvédelmi célt is tűzünk ki ma magunk elé a világban, egy dolog biztos: emberi beavatkozás nélkül megvalósíthatatlan. És szeretik, nem szeretik, a vadászatnak igenis szerepe van a környezetünk fenntartható menedzselésében, persze a világ különböző pontjain más és más módon.

– Említette, hogy a vadászatot ma igen gyakran tüntetik fel negatív színben. Mi okozza ezt a megítélést?

– Nagy erők dolgoznak azon, hogy az ellenőrzött, szabályozott és szükséges vadászatot összemossák az orvvadászattal, az olyan képsorokkal, amelyeken például Afrikában legyilkolt elefántok vagy orrszarvúak láthatók. A kiállításon ezért hangsúlyosan szeretnénk bemutatni: a vadászat legnagyobb ellensége az orvvadászat, az ellenőrizetlen, illegális vadászati tevékenység, amelynek eltérő okai vannak

például Európában és Afrikában. Tehát ahogyan más természetvédők, úgy mi is küzdünk az orvvadászat ellen. Azt a nézőpontot viszont nem vagyunk hajlandók és nem is lehet elfogadni, amely kétségbe vonja a legális vadászat funkcióját például az állományszabályozásban, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban.

– A beszélgetésben már többször szóba került a várhatóan szintén több száz ezer embert megmozgató 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amelynek a kormányzatot érintő szakmai koordinációját ugyancsak ön irányítja kormánybiztosként. Ferenc pápa már bejelentett részvétele mennyiben írta át a felkészülési terveket például biztonsági szempontból?

– Mindkét világrendezvény nagyon komplex szervezési feladatot igényel, és kijelenthetem: a legjobb rendezvényszervezők és a személy-, esemény-, valamint helyszínbiztosítással foglalkozó legjobb, legtapasztaltabb szakemberek vesznek részt a munkában.

HELMECZI ZOLTÁN

FOTÓ: MÁTHÉ ZOLTÁN, MTI

Kormánybiztosként felel az Egy a természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás szervezéséért, valamint az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal összefüggő kormányzati feladatok szakmai koordinációjáért.

22 | FIGYELŐ 2021/13

F_20-22_kovacs.indd 22

2021. 03. 29. 17:44

REHABILITÁCIÓ ÉS FEJLESZTÉS A FERTŐ TÓNÁL

KÖZÖSSÉGI ÉRDEKEK | Egységes építészeti formanyelvet dolgoztak ki a Fertő-part fejlesztésének a tervezői. Már zajlanak a kivitelezési munkák.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

A Fertő tó partján bővítik és fejlesztik a korábbi vízitelep területét. A projekt összességében 30 milliárd forintból valósul meg. Megújul a közüzemi rendszer, kerékpár- és autóutat építenek, rendezik a parkolókat, további szálláshelyeket alakítanak ki. Új kempinget, apartmanházakat és egy négycsillagos szállodát is építenek. Sportközpontot, horgászkikötőt létesítenek, a horgászok öszszesen közel 3000 méteren hódolhatnak majd a szenvedélyüknek. Lesz új csónak- és vitorláshajó-kikötő, valamint egy vitorlásközpont is épül. A Sopron–Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. korábban közölte lapunkkal: a Fertő-part fejlesztésének minden eleme a közösségi érdekeket helyezi előtérbe. A projekt célja, hogy olyan családbarát közösségi tér jöjjön létre, amely egy egész napos vagy akár többnapos kikapcsolódást tud nyújtani a család minden tagjának, egyben vonzó alternatívája lehet a környező népszerű osztrák üdülőhelyeknek.

ÖKOPARK

A munkálatok központi eleme a 12 hektáros ökopark és a hozzá tartozó 900 négyzetméteres kiállítási területű ökocentrum

kialakítása. Nemcsak a víz alatti élet, hanem a nádasok és a madarak világa is megismerhető lesz a létesítmény interaktív kiállítási útvonalának köszönhetően. Az objektum természetvédelmi információs központként is működik majd. Az ökocentrum tervezési munkáit a Fertő–Hanság Nemzeti Park munkatársai segítették.

A fejlesztés terveit Tima Zoltán Ybldíjas építész, a beruházás generáltervezéséért felelős Közti stúdióvezetője és Mohácsi Sándor, az S73 iroda vezető tájépítésze közösen készítette.

Tima Zoltán elmondta: egységes, de mai építészeti formanyelvet dolgoztak ki. Az anyaghasználatban a tartósság, a műszaki fenntarthatóság és az üzemeltetési szempontok voltak a befolyásoló elemek. Az időtálló, nádlenyomatos betonfelületeket időjárásálló faelemek egyensúlyozzák ki. Az épületek zöme transzparens, jól átjárható, és tiszta funkcionalitás jellemzi őket. Hozzátette: „Lép-

téküket a végtelen tájhoz igazítottuk, alapvető jellemzőjük a horizontalitás.”

ÖKOLOGIKUS HASZNÁLAT

A tervezési munkafázisok kapcsán elmondta: kezdésként tanulmányozták a térség hagyományos építészetét, a határon túl is. Arra jutottak, hogy kizárólag a Fertő tóhoz kapcsolható építészeti formanyelv nincs. A világörökségi dokumentumok is a „kultúrtáj” és nem az e vidékhez köthető egyedi építészeti értékek védelméről szólnak. Ezért döntöttek az egyedi formanyelv kialakítása mellett.

Arra is kitért, hogy nagy kihívást jelentett a rendkívül elhanyagolt terület rehabilitációja, hiszen korábban a környezeti hatásokkal egyáltalán nem törődő területhasználat történt. A mostani fejlesztés viszont egy ökonomikus és ökologikus használatot céloz meg. Ezért olyan építészeti és műszaki megoldásokat választottak, hogy energetikai és vízgazdálkodási szempontból szinte teljes legyen az egyensúly, mindez lényegében nulla károsanyag-kibocsátás mellett.

PT 2021/13 FIGYELŐ | 23

F_23_ferto_to.indd 23

2021. 03. 29. 16:06

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚJRAPOZICIONÁLT AGRÁRKÉPZÉS „Célunk, hogy a világ harminc legjobb agrár-felsőoktatási univerzitása közé kerüljön a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem” – így köszönti a február 1-jén megalapított intézmény honlapjára látogatókat Gyuricza Csaba rektor, aki Európa egyik legnagyobb agrárfókuszú, multidiszciplináris képzési helyét vezeti.

Ha ezt még nem is, azt már sikerült elérni, hogy a mezőgazdasági területen továbbtanulni vágyó fiatalok közül – az Oktatási Hivatal által közzétett felsőoktatási jelentkezések alapján – minden második az általa irányított egyetem agrárképzéseit jelölte meg az első helyen az idei felvételin. Az ez évi számok valóban jól mutatnak, még akkor is, ha ebben az esztendőben összességében jóval – mintegy tízezerrel – többen igyekeznek bekerülni a felsőoktatásba, mint tavaly. Míg 2020ban 5281-en adták be felvételi papírjukat a jogelőd Szent István Egyetemre, addig az idén 8291-en. Az első helyes jelentkezők száma 2403-ról 3993-ra nőtt. A legnépszerűbb szak a felvételizők körében az élelmiszermérnöki volt, ezt követte a tájépítő és kertépítő mérnöki. Az intézmény honlapján kiemelik, hogy a kaposvári agrárképzések közkedveltsége egé-

MANGALICAETETÉS. AZ ÉLELMISZERMÉRNÖKI VÉGZETTSÉG AZ ÜZLETI ÉLETBEN IS EGYRE KIFIZETŐDŐBB

szen kimagasló: az agrár- és környezettudományi karra csaknem 88 százalékkal többen jelentkeztek, mint egy évvel ezelőtt.

MODELLVÁLTÁS

A MATE közvetlen jogelődje tehát a gödöllői székhelyű, de Budapesten is számos képzést nyújtó Szent István Egyetem, amelybe már tavaly integrálódott a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi campusa, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Geor-

gikon Kara. Az agrár- és élettudományi univerzitás létrehozása azonban nem egyszerűen a névtáblák lecserélésével járt, a modellváltásról is döntöttek: az Országgyűlésben 2020-ban elfogadott törvény értelmében megszületett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány mint az intézmény fenntartója. Ennek kuratóriumi elnöke pedig nem más, mint a számos mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekeltséggel rendelkező Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. A testületnek tagja lett még Nagy István agrárminiszter, Lázár János fideszes országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak a koordinálásáért felelős kormánybiztos, valamint Horn Péter és Bedő Zoltán akadémikus.

Az univerzitáshoz csatlakozott a megszűnt Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ tizenegy kutatóintézete és több gazdasági társasága is, de több száz állami tulajdonú ingatlan szintén az egyetemet fenntartó alapítványhoz került, csakúgy, mint a gödöllői királyi kastélyt működtető közhasznú nonprofit kft.-ben meglévő 84,2 százalékos állami tulajdonrészesedés.

Az egyetemről és az alapítványról szóló törvény preambuluma szerint a változtatások a magyar agrár- és élettudomány felsőoktatási intézményrendszerének a megújítása, az agrár- és élelmiszeripari ágazatok versenyképességének a növelése, valamint a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek teljesebb kihasználása érdekében szükségesek. A jogszabály külön

FOTÓ: OLÁH TIBOR, MTI

VERSENYKÉPESSÉG | Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) néven működik február óta az ország legnagyobb agrárképzőhelye öt campusszal, számos kutatóintézettel, de még a gödöllői Grassalkovich-kastély is az egyetemet fenntartó alapítványhoz került. A felvételizők között is népszerű az intézmény, amely – mint az a témában rendezett konferencián elhangzott – versenyképessé akarja tenni a hazai mezőgazdasági oktatást.

24 | FIGYELŐ 2021/13

F_24-25_agrar_kepzes.indd 24

2021. 03. 29. 16:08

S ALAKÚ PARK VÁMOSÚJFALUBAN. AZ EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZETI HALLGATÓINAK ELKÉPZELÉSEI ITT MÁR MEGVALÓSULTAK

REHABILITÁCIÓ TOLCSVÁN. AZ INTÉZMÉNY DIÁKJAI A DIPLOMA MEGSZERZÉSE ELŐTT KÜLÖNFÉLE PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN PRÓBÁLHATJÁK KI MAGUKAT

kiemeli az univerzitás génmegőrzési tevékenységét, így feladatául szabja egyebek mellett a genetikai változatosság és a hazai agrárium genetikai anyagainak a védelmét, valamint a szőlő-, gyümölcsés dísznövényfajták génjei megőrzésének a biztosítását.

FOTÓK: ÁDÁM JÁNOS, ÉSZAK- MAGYARORSZÁG

SZÉTAPRÓZOTT VOLT AZ OKTATÁS

„A hazai agrárképzés versenyképessége a 2000-es évektől jelentősen elmaradt a toplistás európai egyetemekétől, és nem állt összhangban a piaci igényekkel” – többek közt ezzel magyarázta a felsőoktatási államtitkár az átalakítás szükségességét. A magyar agrár-felsőoktatás aktuális kérdéseiről tartott, AgroUni című online konferencián Bódis József hangsúlyozta: azonnali modernizálás, újragondolás kellett, olyan képzés kialakítása, amely hatékonyan támogatja a hazai mezőgazdaság fejlődését. Az oktatás eddigi elégtelen működésének az okai között említette

a szétaprózott infrastruktúrát, a párhuzamosságokat, a hallgatói és munkaadói igényeknek való megfelelőség hiányát.

Ezért nem lehetett tovább várni a megújítással, a kormány pedig egy olyan, átfedésektől mentes, hatékony intézményi forma létrehozása mellett döntött, amely az agrárgazdaság elvárásainak megfelelő, magas színvonalon képzett szakembere-

AZ AGRÁRKÉPZÉSRE /*1*390*?ö0 8? 2& 7326

7201

7167 6438

5242 2017

2018

2019

*Általános felvételi eljárásban.

2020

ket tud kibocsátani – adott betekintést a MATE megalapításáról szóló határozat hátterébe Bódis József.

Gyuricza Csaba a tanácskozáson szintén arra mutatott rá, hogy a mai magyar agrár-felsőoktatás legjelentősebb problémája a szétaprózott rendszer, amelyet a MATE esetében a párhuzamos tevékenységet folytató szakmai egységek egy rendszerbe integrálásával igyekeztek felszámolni. Így végül 21 intézetet hoztak létre. A rektor a következő nagy lépésnek az oktatásban igényelt átalakítások végrehajtását tartja. „A mezőgazdaságban húsz év alatt nagyobb változások zajlottak le, mint az azt megelőző száz esztendőben.

Az agrárium egy csúcstechnológiai ágazattá vált, így az a tudás, amely korábban öt-hat év alatt évült el, ma szinte egyik napról a másikra elavulttá válhat” – magyarázta az intézményvezető, aki szerint a gyors alkalmazkodókészség igényéhez kell igazítani az agrár-felsőoktatást is, közelítve a képzést a gyakorlati élethez. „Újrapozicionáljuk az agrárképzést” – öszszegezte terveit, kiemelve, hogy az általa irányított univerzitás adja a hazai mezőgazdasági képzés mintegy 70 százalékát.

A konferencián felszólalt Sótonyi Péter, a ma már szintén alapítványi fenntartásban működő Állatorvostudományi Egyetem rektora is, aki a haszonállatok orvoslásának a témáját érintve kapcsolódott az agrárképzéshez. Közölte: bár ma még nagymértékben megosztaná a szakmát, de a jövőben nem zárkóznak el attól, hogy szétválasszák a képzést egy általános és egy kifejezetten a haszonállat-gyógyászattal foglalkozó állatorvosképzésre.

HELMECZI ZOLTÁN

2021

Forrás: Felvi.hu

2021/13 FIGYELŐ | 25

F_24-25_agrar_kepzes.indd 25

2021. 03. 29. 16:08

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ENYHE TÁMASZ LESZ AZ IDÉN AZ EXPORT

A legfontosabb a bizonytalansági tényezők közül az, hogy nem tudjuk, miként alakul majd a GDP globálisan, Európában és Magyarországon 2021-ben.

Ezért a legutóbbi nagy intézményi becsléseket nézve az IMF, az OECD vagy az Európai Bizottság sem ad értékelhető támpontot. Meglátásaik különböznek például a Pénzügyminisztérium év végi korrigált előrejelzésétől. A magyar szaktárca azt mondja, hogy a nettó export az idén pozitívan járul majd hozzá a gazdasági növekedéshez, de van olyan becslés is, amely szerint nem is lesz kiviteli többletnövekedésünk ebben az évben. A bizonytalanság abból adódik, hogy nem lehet tudni, miként alakulnak a pandémia miatti lezárások 2021-ben, a számunkra fontos európai piacokon és azon belül Németországban, valamint a közép-európai államokban milyen hosszú ideig lesznek korlátozások. Az optimizmusról tanúskodó novemberi prognózisok például még szinte teljesen normalizált egészségügyi helyzettel kalkuláltak erre az esztendőre vonatkozóan, míg most már tudjuk, hogy

a lezárás belecsúszik a második fél évbe is, és a harmadik negyedév – amely nekünk a turizmus és a szállítás miatt döntő lesz – helyzete is kérdéses.

Amit tudunk még kiindulópontként, az az, hogy a múlt év második felében a feldolgozóipar nálunk nagyon szépen teljesített, ami azt is jelzi, hogy a – főleg autóipari és műszaki termékek összeszerelése révén – domináns gépipari és a feldolgozott produktumokat (elsősorban gyógyászati készítményeket) előállító vállalatok működése viszonylag folyamatos, van piacuk. Tavaly az áruexport elérte a 100 milliárd euró feletti nagyságrendet, a csökkenése csak 4 százalék körüli lehetett, s aktívuma a válságok idején szokásos jelentősebb importesés révén másfél milliárd euróval nagyobb volt, mint 2019-ben. Ez részben ellensúlyozta a magyar szolgáltatásexport keserves esztendejét. Itt mint-

egy 28 százalékos zuhanás történt – főleg a nálunk erős szállítási tevékenység kiviteli oldalának 25-26 százalékos és a nemzetközi turizmus fogadásának 50 százalék feletti csökkenése miatt –, valamint a szolgáltatási kereskedelmi aktívum is visszaesett a 2019-es 8 milliárdos „csodálatos” szintről 4,5 milliárd euróra, az áruforgalom többlete alá. A két hónapos jó nyár ellenére 2020-ban a nemzetközi turizmusunk gyenge volt – ez különösen Budapestet érintette.

A külkereskedelmi teljesítmény ez év első negyedében a tavalyi viszonylag jó bázis – a nehéz intézkedések március folyamán jöttek – miatt még gyenge lesz, de a folyamatos feldolgozóipari munka miatt az egész esztendőre vetítve tartjuk a lépést a 2020-as produkcióval. (Ezt tükrözi a 2021. januári előzetes áruforgalmi adat is, amely szerint az import esése még meghaladta az exportét.) Talán a második negyedévben már a tavalyi, egyedi módon rettenetes helyzethez képest várható növekedés, az árukivitelben két számjegyű is, amely a harmadik

FOTÓ: SZABÓ BERNADETT, REUTERS

ELEMZÉS | Bár a 2020-as előzetes, becsült magyar külkereskedelmi adatok már megérkeztek, sok a bizonytalansági elem ez évre vonatkozóan.

26 | FIGYELŐ 2021/13

F_26-27_Becsey-export.indd 26

2021. 03. 29. 16:09

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | SZELFIT KÉSZÍT EGY PÁR CSOPAKON. A TAVALYIHOZ HASONLÓ BELFÖLDI HULLÁM VÁRHATÓ A BALATONON

negyedben mérséklődik, de néhány százalékos pluszban marad. A szolgáltatásexport sokak szerint tavaly mélyponton volt. Némi javulás – a tavalyi 20 milliárd euró körüli bruttó és 4,7 milliárd euró fölötti nettó exportteljesítmény után – várható erre az évre. A 2019-es 4 milliárd eurós turisztikai rekordaktívumra azonban a járvány miatti óvintézkedések elhúzódása miatt esélyünk sem lesz. Ha a kontinensen elindul a turisztikai nyitás, az először inkább belföldön lesz érzékelhető. Ezért a jóslatom az, hogy a teljes (áruforgalmi és szolgáltatási) nettó export az idén csak enyhén fog hozzájárulni a GDP növekedéséhez, mert az áruimport várhatóan az EU-s pénzek felhasználása miatt is fokozatosan meghaladja a tavalyi ütemet.

Csalódásra számomra a mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel ad továbbra is okot, hiszen az több mint egy évtizede nem tud kitörni a 2-2,5 milliárd euró körüli aktívumból. Pedig ez a terület reagál a legrugalmatlanabbul a válságra – enni és inni Európában hozzávetőleg (nagyobb hullámok nélkül) mindig ugyanannyit fogunk –, ezért az adottságaink miatt sem elégedhetünk meg az ír nettó agrárexport felével vagy a lengyel hatodával, hiszen ebben az ágazatban nagy a magyar tulajdoni hányad és ezzel a hazai tőkeképzés lehetősége.

Ez évre vonatkozóan két sajátos tény érdemel még említést. Az egyik az árfolyam kérdése, hiszen az utóbbi évtizedben legalább 100 forinttal gyengült hazai fizetőeszközünk az euróval szemben, ami az importon keresztül inflációt is gerjeszt. 2020 végén azonban nagy öszszegű – 4 milliárd eurós – állami devizakötvény-kibocsátásunk volt, ami a viszszafizetéskor egy további forintgyengülés esetén fájhat. Pedig az elmúlt tíz évben a hazai külkereskedelem sikerét támogatta, hogy a behozatal mérséklése és a kivitel segítése céljából a magyar pénz lassan, de folyamatosan gyengült. Mondhatjuk, hogy a versenyképességünket ezzel mozdítottuk elő, főleg azon környező országokkal szemben, amelyek beléptek az eurózónába vagy követték annak árfolyamát. (A szabadon lebegő és a nálunk enyhébben leértékelt lengyel és román fizetőeszköz is moderált árfolyamváltozáson ment keresztül.) Ez a folyamat a po-

zitív külkereskedelmi fordulat (amely segítette a devizaadósság leépítését) mellett azonban euróban nagyon leszorította a magyar órabért. A jó hazai munkaerővel együtt is olcsó helyre teszi az országot (mint termelési telephelyet) az értékláncokban. Másrészt nem támogatja az ár- és bérfelzárkózást, valamint a hazai gazdasági teljesítmény számszerű közeledését az EU vagy inkább az eurózóna átlagához, melyhez viszonyítva pedig legalább 75-80 százalékos szint lenne jó (ha belépünk az övezetbe, ha nem) a jelenlegi 60 százalék körüli mértékhez képest. Ezen

térbe kerül a vállalati versenyképesség és a hatékonyság javításának a természetes szükségessége, mint ahogy az történt a baltiaknál vagy a szlovákoknál.

Másik érdekesség, hogy ez lesz az első olyan esztendő, amikor a brexit után az új uniós–brit preferenciális szerződés hatályos, és láthatjuk-érezhetjük majd ennek hatásait. Természetesen már a tavalyi átmeneti évben is lezajlottak azok a jelentős vállalati mozgások, amelyek a 2020. január 31-én megtörtént formális

Ha a kontinensen elindul a turisztikai nyitás, az először inkább belföldön lesz érzékelhető. túlmenően a valuta leértékelése a magyar devizahitel-felvételt sem díjazza, márpedig a fent jelzett 4 milliárd eurós saját kibocsátás mellett akár ez évtől érkezhet a szinte kamatmentes, maximum 10 milliárd eurós hitel, amelyet az unió vesz fel helyettünk és nekünk (ha kérjük) a helyreállítási program keretében, de amely visszafizetendő lesz a következő generáció által. Azt tudjuk a hetvenes és a nyolcvanas évek tapasztalatait leszűrve, hogy mennyire keserves ezt megtenni, ha forintban a felvett összeg másfél-kétszeresét kell visszafizetniük a gyerekeinknek.

Ezért arra számítok, hogy az utódaink iránt érzett (és az adósságráta csökkentése miatt alkotmányos) felelősséggel mostantól lassíthatjuk, sőt megállíthatjuk fizetőeszközünk gyengülését. 365-368 forint körül jó lenne stabilizálni a kurzust (a külső finanszírozási oldalról ez nem gond a bejövő EU-s források és a stabil működőtőke-állomány szintje miatt), még ha ez az eurózónáéhoz képest nagyobb inflációnk miatti enyhe felértékelés okán önmagában nem segíti az export-import mérleg javulását, nem szorítja le az euróban mért bért; de így még jobban elő-

londoni EU-ból történő kilépést reagálták le a külföldi tőke részéről, de a helyzet igazán most, 2021. január elsejétől, az angolok uniós belső piacon kívüli formális működésében mutatkozik majd meg.

Már tavaly is csökkent a magyar kivitel a ködös Albionba – például a szolgáltatásoknál az átlagot meghaladó 40 százalékkal az utolsó negyedévben –, és ez valószínűleg az idén sem lesz másképp.

Azt persze tudjuk, hogy nem is annyira az áruforgalomban lényeges a britek szerepe számunkra, hanem a szolgáltatások terén, ahol néhány éve az amerikaiakkal együtt a németek után sorakoztak a fontossági sorrendben. Fuvarozóink kinti üzletei és az idelátogató brit turisták budapesti költései, valamint a londoni pénzügyi nagy szolgáltatóknak történő hazai beszállítások például eddig is sokat jelentettek számunkra. Ennek az esztendőnek az új jogi helyzet gyakorlati és piaci konszolidálását kell eredményeznie. 2021 első fele még tavalyhoz képest is hozhat viszszaesést magyar–brit viszonylatban, de a második fél év már ezen a téren is a fellendülésé lehet.

BECSEY ZSOLT közgazdász, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára 2021/13 FIGYELŐ | 27

F_26-27_Becsey-export.indd 27

2021. 03. 29. 16:09

| CÉGVILÁG |

FEJLESZTÉS VAN, ÚJ IRÁNY NINCS

BÉRES-CSEPP | „A koronavírus-járvány kitörésekor nem volt teljesen egyértelmű, hogy a pandémia mennyire érinti majd a piacainkat. Mivel várható volt, hogy az immunerősítők iránti kereslet növekedni fog, elsődlegesen a logisztikai és a gyártási nehézségeket igyekeztünk leküzdeni, s azonnal problémamegoldó üzemmódra váltottunk, hogy ki tudjuk elégíteni az igényeket” – mondta lapunknak Béres József, az ország legnagyobb magyar magántulajdonú gyógyszergyárának az elnöke.

Tavaly januárban a megszokott menetrend szerint tervezték az évet a Béres Gyógyszergyár Zrt.-nél. Azzal a pluszszal, hogy a szolnoki üzemben még 2019ben elkezdődött egy gyárbővítő beruházás azért, hogy a termelés szűk keresztmetszeteit feloldják, s megteremtsék a további növekedés lehetőségét. A nyárra irányozták elő a gépcseréket, a gyártásleállást pedig előre hozott termeléssel kívánták kompenzálni, ezért már az esztendő elején megkezdődött a pluszkészletek előállítása. A megrendeléseken még nem érződött ugyan a téli vitaminszezon kifutása, de már az őszi idényre való előgyártás is folyamatban volt, amikor Magyarországot szintén elérte a koronavírus. „A járvány számos tekintetben felülírta az éves terveinket és a megszokott működést. A váratlan helyzet gyors intézkedéseket és alkalmazkodást igényelt. De a nehézségek közepette különösen jó volt megtapasztalni, hogy az egészségügyi krízishelyzetben a lakosság milyen nagy bizalmat mutat a készítményeink iránt.

Az immunerősítéshez köthető termékeink forgalma a hazai és az exportpiacainkon egyaránt jelentősen megnőtt, más produktumaink iránt valamelyest csökkent az igény” – fejtette ki Béres József.

A fokozott keresletet érzékelve döntöttek úgy, hogy elhalasztják a Béres-

csepp gyártósorának a cseréjét. Miközben már tavaly nyárra tervezték a berendezés két hónapos leállását, végül csak ez év tavaszán kerül rá sor. Akkor, amikor az aktuális igények kielégítése mellett már megfelelő raktárkészlet is rendelkezésre áll.

MUNKASZERVEZÉS

A szigorú munkahelyi higiéniai szabályok bevezetése mellett a munkaszervezésben jelentkező egyik legnagyobb kihívást a Béresnél is a távmunka, a home office meghonosítása jelentette. Az új rendszer technológiai kiépítését és beüzemelését a cég informatikusainak a kiemelt szerepvállalásával és a kollégák rugalmas hozzáállásával néhány héten belül sikerült megvalósítani. „A home office rendszerrel kapcsolatban semmilyen korábbi tapasztalatunk nem volt, de az átállás viszonylag gördülékenyen ment. A szerzett tapasztalatokat beépítjük a hosszú távon alkalmazható, már készülő távmunkaszabályzatunkba. Jelenleg a személyes találkozások minimalizálása mellett folyik a feladatok végzése, de várjuk, hogy az egészségügyi veszély elmúltával ismét bejárhassunk.

Mivel a munkahely, az együttlét sok tekintetben jelentősen inspirálja a dolgozókat, a jövőt tekintve ugyan az otthoni munkavégzés lehetőségét nem kívánjuk kizárni, de természetesen az a kiindulási pont, hogy távmunka csak akkor lehetséges, ha az hatékonyabb vagy legalább

olyan hatékony, mint a bent végzett” – mondta a szakember.

A gyártósorok mellett mindeközben, ha kellett, még vasárnap is megszakítás nélkül folyt a munka, hogy a megnövekedett igényeket a lehető legrövidebb határidővel ki tudják elégíteni. „Az alapanyag-ellátás és a termelés folyamatosságát, a teljes ellátási lánc működtetését csak feszített ütemű és megoldásközpontú munkával tudtuk fenntartani. A maximális műszakszám mellett ehhez szükség volt a gyártási prioritások felállítására, új beszállítók felkutatására, a beszállítói szerződések megújítására, új típusú vevői együttműködések megvalósítására, valamint új szállítási útvonalak megtervezésére is, ami komoly logisztikai feladatot jelentett. De a közös erőfeszítésnek végül meglett az eredménye: a 2020-as évet kiugróan nagy, húszmilliárdos árbevétellel zártuk, miközben a szolnoki beruházásunk is akadálytalanul folytatódott” – elemzett a cég elnöke.

Béres József hozzátette: a fizikai dolgozóik számára a családok szempontjából és pszichésen is különösen nagy tehertétel most a folyamatos munkavégzés.

De a kollégák megértik a szükséghelyzet kihívásait, mindemellett nagyra értékelik azt, hogy a Béres az erőfeszítésekért cserébe biztonságot nyújt a számukra.

BÉRES JÓZSEF. A KOLLÉGÁK MEGÉRTIK A SZÜKSÉGHELYZET HOZTA KIHÍVÁSOKAT

28 | FIGYELŐ 2021/13

F_28-30_beres.indd 28

2021. 03. 29. 18:02

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

| CÉGVILÁG |

2021/13 FIGYELŐ | 29

F_28-30_beres.indd 29

2021. 03. 29. 18:02

| CÉGVILÁG |

„Senkit sem bocsátottunk el, senkinek sem csökkentettük a bérét, a magasabban díjazott éjszakai és hétvégi műszakok miatt még nőtt is a gyártásban dolgozók jövedelme. Az új üzem beindításához tervezett 69 fős létszámbővítést előbbre hoztuk, s az új munkatársak betanítását hamarabb megkezdtük, hogy szükség esetén helyettesíteni tudják a kieső kollégákat. Ezzel mára 480 fősre nőtt a Béres Gyógyszergyár munkatársi létszáma” – ecsetelte a cégvezető.

FELELŐSSÉG

A szakember azt sem felejtette el megjegyezni, hogy miközben a nagyobb jövedelem a jól képzett munkaerő megtartását segíti, a termelés bővítése, a bérek növelése a Béres Gyógyszergyár számára hivatalos kötelezettséget is jelent.

A szolnoki üzem fejlesztéséhez szükséges 6 milliárdos beruházásból ugyanis 3 milliárd forint állami dotáció, ame-

Béres-cseppet ajándékozva az elsők között támogatták a nehéz helyzetben élőket és a „frontvonalban” helytálló egészségügyi dolgozókat, pedagógusokat.

Ugyanakkor a betegségmegelőző és egészségmegőrző készítmények szegmensében 39 százalékos részesedésével domináns, jelenleg mintegy 160-féle – közülük több piacvezető – készítményt előállító Béres a folyamatos termékfejlesztést is prioritásként kezeli. „Édesapám 32 éve, egy különleges humán készítmény létrehozásával tette le a cég alapjait. A Béres-cseppnek nagyon egyszerű filozófiai háttere van: ne utólag gyógyítsuk azokat a betegségeket, amelyeknek előre látjuk az okait, hanem tegyünk meg mindent a kialakulásuk megelőzéséért. A Béres zászlaján ezért a kezdetektől a prevenció áll. Ez a szemlélet azután sem változott, hogy a 90-es évek első felében elindult, majd felgyorsult a termékfejlesztésünk. Vállalatunk a betegségek megelőzését, az egészség megőrzését szolgáló, zömében természetes alapanyagokból készülő, vény nélkül kapható OTC-készítmények és étrend-kiegészítők piacára összponto-

A bérmunkába adott termékek gyártását is maguk végzik. lyet a Pénzügyminisztérium által meghirdetett Nagyvállalati beruházási támogatási program keretében nyert el a társaság. Ez azonban nem ingyenpénz: az elvárás az, hogy a szubvenció jó egy évtized alatt, a befizetett adók formájában megtérüljön az államnak.

A pandémia ellenére a cég felelős magyar családi vállalkozásként a társadalmi szerepvállalás korábbi formáiról sem mondott le. Sőt az általánosan nehéz helyzet kiemelkedő jószolgálati aktivitásra ösztönözte a Béres Alapítványt.

Szokásos éves adományaik mennyiségét jelentősen megnövelték, 223 ezer üveg

sít. Vagyis nekünk nem kellett pandémia ahhoz, hogy a betegségek megelőzésére koncentráljunk, mert cégünk több mint harminc éve ezért dolgozik, termékeink zöme erről szól. Fel lehet persze tenni a kérdést, hogy a vírusjárvány okán új irányba is elmozdulunk-e. Úgy gondoljuk, hogy az általunk eddig járt úton haladunk tovább. Jelenleg is több tucat produktum fejlesztésén dolgozunk, de per-

sze nyitottak vagyunk új feladatokra is.

Ilyen a sebfertőtlenítés és -ápolás területe, amelyre a járványtól függetlenül is beléptünk volna” – értékelt Béres József.

FEJLESZTÉS

Az ez év közepén átadandó szolnoki fejlesztés további lehetőségeket teremt, új korszakot nyit a gyógyszergyár történetében, amely az alapítástól kezdve az „addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér” jegyében, lépésről lépésre növekedett. Most, a legkorszerűbb technológia beépítésével több mint kétezer négyzetméterrel bővül a gyár területe, úgy, hogy egyes munkafolyamatoknál akár százszázalékos teljesítménynövekedés is elérhető. A vezértermék, a Bérescsepp előállítása például robottechnológiás gyártósor telepítésével újul meg, s más területeken is a legkorszerűbb termelő- és laboratóriumi eszközöket szerzik be, valamint a raktárkapacitás is jelentősen bővül. „Most végre az alapanyagok beérkeztetésétől a bemérésen, homogenizáláson, tablettapréselésen át a csomagolásig minden munkafolyamatot jelentősen megnövelt kapacitással tudunk majd elvégezni.

A bérmunkába adott termékeink gyártását is magunk végezhetjük ezután, és az exportaktivitásunkat is erősíthetjük.

A forgalom dinamikus bővülését látva örömmel mondhatjuk, hogy az új üzem megszületése nem a jövő, hanem a jelen igényeihez igazodó termelőképességet teremti meg. Az előállítási és a logisztikai leterheltséget tekintve reméljük, pár évre levegőhöz jutunk. Már csak azért is, mert miközben ez a gyártási kapacitás több szempontból is bővíti a mozgásterünket, arra is lehetőség nyílik, hogy a jelenlegi feszített, heti 17 műszakról viszszaálljunk a dolgozók számára is egészségesebb tízre. Emellett azt a rugalmasságot is megteremti, amellyel a hazai és az exportpiacaink akár hirtelen erősödő igényeit is képesek leszünk kielégíteni” – összegezte az elnök.

Erre már csak azért is szükség lesz, mert Magyarország mellett Romániában, Ukrajnában és Nagy-Britanniában is egyre nagyobb igény mutatkozik a Béres termékei iránt. ÉRSEK M. ZOLTÁN

30 | FIGYELŐ 2021/13

F_28-30_beres.indd 30

2021. 03. 29. 18:02

| CÉGVILÁG |

MEGZAVART FLOTTAPIAC

FOTÓ: GETTY IMAGES

E-AUTÓK | Az alternatív hajtású gépkocsik megjelenésével és a Covid hatására megváltozott használati szokások miatt a cégautók üzemeltetése terén még akkor is új korszak köszönt be, ha a bérelt és lízingelt járművek áfája 50 százalékos visszaigénylésének a lehetősége nagy valószínűséggel jövőre is megmarad.

A közelmúltban futótűzként terjedt a hír: 2021 végén lejár az Európai Tanács 2018/1493-as végrehajtási határozatának a hatálya. Vagyis amelynek alapján most – a korábbi tételes útnyilvántartás helyett – gyakorlatilag adminisztrációs kötelezettségek nélkül nyílik lehetőség az áfa 50 százalékos visszaigénylésére a bérleti, az operatív, valamint a nyílt végű pénzügyi lízing konstrukciót igénybe vevők számára. A játszma lapzártánk előtt még nem volt lefutott. Marsa Norbert, a PwC Magyarország menedzsere akkor azt mondta: ha a kormány úgy látja, hogy szükséges a felhatalmazás ez éven túli meghosszabbítása, az ehhez kötődő kérelemmel együtt legkésőbb március 31-ig egy

a könnyítés hatásainak értékelését tartalmazó jelentést kell benyújtania az Európai Bizottságnak. Hozzátette: az érvelés alátámasztására a Magyar Lízingszövetség már el is küldte tagjainak a véleményét a Pénzügyminisztériumba, amely lefolytatja az EU-val az egyeztetést.

ÚJ MODELLEK

De a cégautót, flottát üzemeltetők számára ennél is nagyobb kihívást jelent az átalakuló piaci helyzet követése. Ez a közlekedési szokások Covid miatti megváltozása, a home office térnyerése, valamint az új hajtásfajták megjelenése miatt egyelőre egy többismeretlenes egyenlet. A kiindulópont a TCO (total cost of ownership), a teljes autóéletpálya-modell költségszámítása. Ez a tervezési eszköz azt mutatja, hogy a gépkocsi megszerzésétől a használat végéig (a beszerzési ártól kezdve az üzemanyag és a karbantartás költségén át a biztosításig) pontosan milyen kiadásokkal kell számolni.

Penz Tamás, a Merkantil Csoport igazgatója szerint a többféle vegyes meghajtású – mild hibrid, full hibrid, plug-in hibrid – és a tisztán elektromos autók terén tapasztalható rendkívül gyors típusváltás, továbbá a nagyszámú új modell piacra kerülése igencsak megnehezíti az ilyen járművek maradványérték-képzését, holott ez a flottafinanszírozás egyik alapeleme. „Tapasz-

2021/13 FIGYELŐ | 31

F_31-33_autos_korkep.indd 31

2021. 03. 29. 16:12

| CÉGVILÁG |

talataink szerint három-öt éves távlatban – gyakran azzal öszszefüggésben, hogy az adott modellnek időközben megjelenik-e egy sokkal jobban használható generációja – akár extrém értékvesztéssel is számolni lehet. Jó hír viszont, hogy míg a 2008-as recesszió klasszikus hitelválság volt, a koronavírus-járványhoz kötődő krízis nem minden ágazatot érint, továbbra is van pénz a piacon, és a hitelezési kedv sem csökkent. A pandémia azonban a lízingszövetség adatai szerint így is érzékenyen érintette a lízingpiacot, ahol a kereskedelmi autófinanszírozás 10, az újautó-finanszírozás 14, a flottafinanszírozás 5,7 százalékkal csökkent. A teljes darabszám pedig 23 százalékkal lett kevesebb” – fejtette ki a szakember.

Közben az EU károsanyag-kibocsátással kapcsolatos, fokozatosan életbe lépő, drasztikusan szigorú szabályozása alapjaiban változtatja meg a piacot. A 2020. január 1-jétől érvényes átmeneti időszakban 95 g/km mértékben maximálták az egyes márkák Európában forgalmazott autóinak átlagos szén-dioxid-emiszszióját, 2021-től az újonnan értékesített járművek teljes flottára vetített átlagának pedig már ez alatt kell maradnia. Egygrammnyi túllépés is 60 eurós bírságot von maga után, ami rendkívül nagy terhet jelenthet a nagyobb, milliós darabszámot kibocsátó gyártóknak.

A reakciójuk értelemszerű: az olcsóbb, de nagyobb szén-dioxid-emissziójú gépkocsikból kevesebbet állítanak elő, miközben előtérbe kerülnek az újonnan létrehozott, alacsonyabb károsanyag-mennyiséget kibocsátó modellek: a kisebb hengerűrtartalmú háromhengeres benzinesek, továbbá a különféle hibrid- és elektromos autók. Ez pedig az átlagárak emelkedéséhez

Nem fokozatos átmenet, hanem hirtelen megugrás lesz. vezet, mert a szükséges új fejlesztések költségesek, miközben a gyártók a bírságok kompenzálása miatt kénytelenek drágábban adni a nagyobb károsanyag-kibocsátású, korábbi fejlesztésű járműveket. De már a flottákat használó cégek is évek óta egyre inkább ügyelnek arra, hogy folyamatosan „zöldüljön” az autóparkjuk. Ez azért sem lényegtelen, mert a járvány hatására tavaly 150 ezres értékesítési számmal összesen 20 százalékkal csökkent az új gépkocsik piaca, ráadásul az összes eladás 70 százalékát még mindig a céges járművek értékesítése teszi ki.

Itt viszont a finanszírozás mellett a biztosítás terén is megjelent a használatarányú árképzés – várhatóan a nem túl távoli jövőben megvalósuló – igénye.

BIZTOSÍTÁSI RUTIN

„Miközben korábban sokan idegenkedtek a mobiltelefonszám és az e-mail-cím megadásától, az új élethelyzetben, a home office elterjedésével a biztosítás terén is megnőtt a távoli, digitális kiszolgálás iránti igény. Ezért új, online tarifálófelületet hoztunk létre, a távoli kockázatfelmérés és biztosításkötés lehetőségével. Fontos eleme a szélesebb körű SMS- és e-mail-alapú értesítési rendszer, miközben a kárrendezés keretében is lehetővé vált már a távoli felmérés – magyarázta Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. szenior termékmenedzsere. – A fogyasztói magatartás változása az olyan új típusú megoldások iránti érdeklődés növekedését eredményezheti, mint a közösségi járműmegosztás, a car sharing és az elektromos kisjárművek használata, s akár a használatalapú biztosítás (usage-based insurance – UBI) iránti igényre is hatással lehet.”

A szakember nem titkolta: ahhoz, hogy az UBI gyakorlattá váljon, meg kell ismerniük az adott ügyfél használati szokásait és azok valós kapcsolatát a károkkal. Itt az egyik legnagyobb dilemma az, hogy a partnerek milyen mértékű információt hajlandók megosztani ahhoz, hogy az átadott adatok alapján optimális tarifát lehessen meghatározni. „A közelmúltban zárult az a nemzetközi kutatásunk, melynek keretében 14 ezer különböző meglévő és potenciális ügyfelet kérdeztünk a közlekedési világtrendekről. Kiderült: miközben az emberiség 40-50 százaléka valamilyen városi környezetben él, ez az arány 2050-re már a 70 százalékot is elérheti, ám a városok mérete nagyságrendileg nem változik, és az úthálózat is korlátos. Meghatározó trend a középréteg globális növekedése, amely a gépkocsiipar bővülését gerjesztve akár új autóvásárlásokat is jelenthet – elemzett Szabó Attila, a Ford ma-

32 | FIGYELŐ 2021/13

F_31-33_autos_korkep.indd 32

2021. 03. 29. 16:12

gyarországi és csehországi ügyvezetője. – A pandémia érezhetően megváltoztatta a fogyasztói viselkedést, ami leginkább az online kereskedelem előretörésében csúcsosodik ki. Ráadásul az ügyfelek közel fele mondta, hogy az internetes vásárlásról a pandémia után sem akar teljesen lemondani. Az autóipar számára talán az a leglényegesebb üzenet, hogy mindenki fontosnak tartja a levegőminőség javítását, amelyhez kontinensünkön az EU szigorú károsanyag-kibocsátási szabályai egyértelműen hozzájárulhatnak.”

Szabó Attila szerint ebben a helyzetben a gyártók számára kulcskérdés, hogy folyamatosan csökkenjen az akkumulátorok ára, mert csak így válhat a hétköznapi vevők számára is elérhetővé az elektromos autózás. „Azzal kalkulálunk, hogy 2023-ra érkezhet el az a pont, amikor az e-gépkocsik teljes élettartamra vetített költsége már pozitívumot mutat a hagyományos járművekével szemben. Ezzel számolva a Ford azt tervezi, hogy Európában 2030-ig teljesen átáll az elektromos autók értékesítésére” – érvelt a szakember, aki 2021-re 5-10 százalékos forgalomnövekedést prognosztizál a magyarországi teljes újautó-piacon.

FOTÓ: GETTY IMAGES

„ÁRAMVONAL”

„A további állami szerepvállalást feltételezve az elektromos autózás hamarabb lesz meghatározó, mint azt sokan gondolnák.

Ezt a hazai eladások folyamatos, két számjegyű – igaz, alacsony bázisról indult – bővülése is előre jelzi. Ráadásul nem fokozatos átmenet következik, hanem hirtelen megugrás: attól a pillanattól kezdve már az e-gépkocsik dominálnak, amikortól az áruk a benzinesekével egy szintre kerül” – állította Balogh Szabolcs, az MVM Mobiliti Kft. ügyvezetője. Példaként Norvégiát említette, ahol 2016-ban egyenlítődött ki a középkategóriás elektromos és benzines járművek ellenértéke. Az észak-európai országban tavaly az újautó-eladásokon belül már 74 százalékos volt az e-gépkocsik aránya (54 százalék BEV – teljesen elekt-

romos, 20 százalék PHEV – plug-in hibrid). A kormány pedig fordított: már nem a villanyautókat szubvencionálja, hanem a hagyományos meghajtásúakat bünteti különadóval.

A cégvezető szerint az ártényező mellett a hatótávolság növekedése szintén segíti az e-gépkocsik térnyerését, miközben az országos lefedettségű töltőállomás-hálózat kiépítése is folyamatos. „1400 töltési pontunk van, és már a legkisebb akkumulátorú gépjárművekkel is átjárhatóvá tettük az országot. Több mint 25 ezer a regisztrált felhasználóink száma, és ha azt vesszük, hogy a hazai plug-in és elektromos járműveké is nagyjából ennyi, akkor elmondhatjuk, hogy minden, az e-mobilitás területén érdekelt autós az ügyfelünk. Egyre növekvő részük már céges felhasználó, aki nemcsak a magyarországi hálózatunkon veheti igénybe töltési szolgáltatásunkat, hanem a velünk kötött szerződés alapján a kontinens 37 országában is megteheti ezt, s az ellenértéket forintban, magyar áfás számlával is kiegyenlítheti. Hazánkban – a mobilitási szokásokhoz igazodóan – többféle tarifacsomagot alakítottunk ki. A három típus közül például a legáltalánosabban használható 22 kW-os AC-töltés 100 Ft/kWh, a 22-25 kW-os egyenáramú DC-töltés listaára pedig 120 Ft/kWh, ami azért is kiszámítható költség, mert a villamos energia ellenértéke nem mutat olyan ingadozást, mint a benziné. A telephelyi töltők felszerelése mellett pedig arra is gondot fordítunk, hogy a lakókörzetükben olyan felhasználóknak is elérhetővé tegyük az elektromobilitást, akiknél az otthoni töltés nem lehetséges: éjszakai díjcsomagunkkal az AC-töltő díjszabása 65 Ft/kWh” – részletezte a szakember.

Arra a felvetésre, hogy az elektromos autó menet közben ugyan nem szennyezi a környezetet, de az üzemeléséhez szükséges áram előállítása igen, Balogh Szabolcs elmondta: idehaza egyedülálló módon karbonkibocsátás-mentes forrásból származó, zöldenergiát is kínálnak a partnereiknek, amit a tulajdonos MVM biztosít és amit tanúsítvány is igazol. ÉRSEK M. ZOLTÁN 2021/13 FIGYELŐ | 33

F_31-33_autos_korkep.indd 33

2021. 03. 29. 16:12

| CÉGVILÁG |

ONGO | Teljesen magyar fejlesztésű az Ongo Vettech készüléke, amellyel már most a világ számos országában leegyszerűsítik az állati szaporítóanyagok laboratóriumi vizsgálatát.

RINOCÉROSZOK MEGMENTÉSÉT IS SEGÍTIK Ahogyan a kihalás szélén lévő fajoknál, úgy az állattenyésztésben is fontos kihívás a szaporítóanyag laboratóriumi vizsgálata. E mintákat laborkörülmények között mikro- és makroszkópos elemzésnek vetik alá – legalábbis eddig így zajlott mindez. Fontos a vizsgálat, mert ez biztosítja például, hogy kizárólag a megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyagot termelő hímeket vonják be a szaporításba, és így hatékony legyen a tenyésztés. A teszteket nemcsak a mintavétel után végzik el, hanem a tenyésztés folyamán több alkalommal, például a beültetés előtt is, ezzel garantálva „minőséget”. Fontos, hogy a szabadon élő és a szabadtartásúak mellett az állatkertekben, génmegőrző programokban is rendszeresen vizsgálják a kihalással fenyegetett állatok ivarsejtjeit.

HOZZÁÉRTÉS

Ezek az analízisek szakértelmet, szervezettséget és jól felszerelt labort igényelnek, ami komoly költségekkel jár a gazdaságok számára, ráadásul hosszú ideig tart e feltételek megteremtése. Itt jön a képbe az Ongo Vettech. Állatorvosok,

tenyésztési szakemberek és informatikusok együttműködésével olyan hordozható készüléket fejlesztettek ki, amellyel bárhol megvizsgálható az állatoktól levett szaporítóanyag minősége. Az eszköz használatára tehát azonnal lehetőség van az adott helyszínen: gazdaságban, tenyészetben, állatkertben vagy akár egy afrikai szavannán – mondta Bábel Tamás, a cég egyik alapítója.

A kiválasztott állat szaporítóanyagának az elemzése ezzel a készülékkel sokkal olcsóbb, egyszerűbb és gyorsabb lehet, mint a laboratóriumi folyamatban.

Ez utóbbi kapcsán további veszélyt jelent, hogy a laborba szállításkor a változó körülmények miatt az örökítőanyag minősége is változhat, ami téves, sőt káros következtetésekhez vezethet.

Az alapító ötletgazdák – Bábel Tamás orvos-közgazdász és Takács István élelmiszermérnök – már az ötlet fázisban rengeteg ügyfélinterjút készítettek.

Ezekből kiderült, hogy a célzott csoport tagjai már annak is örültek volna, ha el-

A műszer nem nagyobb, mint egy régi fajta vérnyomásmérő.

készülhetne egy CASA (computer-aided sperm analysis) minőségű diagnosztikai szerkezet, amely elfér egy bőröndben és azonnal alkalmazható bármilyen terepen vagy az állatorvosi rendelőben.

AZ ESZKÖZ

Fontos, hogy a csapat a fejlesztés alatt végig a vevői igényekre koncentrált, így folyamatosan tesztelték a prototípust.

Takács István beszámolója szerint az egyik reprodukciós világcég vezetője azt mondta, hogy ilyen szerethető eszközzel még nem találkozott az iparágban… Mégis, a gyártható prototípus volt az első olyan mérföldkő, amelynél az alapítók már kezdték elhinni, hogy ebből lehet valami. „Persze a piaci tesztek folyamán számos probléma merült fel, de a vevők nagyon szeretik ezt a készüléket, mindenki támogató, segítőkész volt” – emlékezett vissza Bábel Tamás. Nem véletlen, hiszen a műszer nem nagyobb, mint egy régebbi fajta vérnyomásmérő, és a teljes felszerelés elfér egy fotóapparáttáskában, ami igen nagy mobilitást enged a használói számára. A fejlesztők – mivel itthon szerencsére viszonylag kevés a kihalófélben lévő faj, és laboratóriumokkal is szépen ellátott a piac – természetesen a nemzetközi területeket célozzák, árbevételüknek már most több mint a négyötöde exportból származik.

A legfontosabb marketingcsatornáik az ipari vásárok, konferenciák, ám ezek a múlt év tavasza óta elmaradtak vagy digitális platformokon „vergődnek”. Így a közvetlen értékesítés lényegében leépült – panaszolták. Persze azért folyamatosan fejlesztik az online eszközeiket és kísérleteznek hirdetési kampányokkal.

34 | FIGYELŐ 2021/13

F_34-35_ongo.indd 34

2021. 03. 29. 16:14

| CÉGVILÁG |

utóbbinál nem mindegy, hogy hat vagy nyolc utód születik.)

HASZNÁLHATÓSÁG

BÁBEL TAMÁS. A KISKEDVENCEK PIACÁN IS JELEN VANNAK

Ez utóbbinak tudható be, hogy az ázsiai térségben – elsősorban Vietnamban, Laoszban és Thaiföldön – nőttek az eladásaik. Ezért most azt tervezik, hogy azokon a piacokon erősebb hídfőállásokat építenek ki.

FOTÓ: ONGO

FINANSZÍROZÁS

A 2020-as esztendő több téren is igazi fordulópont volt: a Covid ellenére sikeresen letárgyaltak egy első körös befektetést egy olyan kockázatitőke-befektető csapattal, amely jól ismeri az iparágat. „Más tőkebefektetők is érdeklődtek, s jó volt látni, hogy értenek hozzá, és később is hozzá tudnak tenni igazi »smart money« invesztorként. Így született meg az Ongo Vettech, amely valójában spinoffként kivált az eredeti fejlesztőcégből, és a hordozható CASA állati piacon való

szabadalmi, forgalmazási jogait kapta meg. Ez egy sajátos helyzetet teremtett, hisz egy új vállalatot kell építeni a termék köré” – mondta Takács István.

Az ázsiai régión kívül azt tapasztalják, hogy a házi kedvencek iránti igény is nőtt, így a kutyatenyésztés – feltehetőleg a koronavírus-járvány hatására – berobbant, és az erős verseny miatt a szereplők jobban figyelnek a költséghatékony módszerekre. Itt mindenképpen szeretnék erősíteni a jelenlétüket. A sertéságazat szintén erősen érdeklődik, és itt is minden fillér számít. (Pláne az

Az Ongo versenyelőnye, hogy e készüléknél az első mérés költsége kisebb, mint a mikroszkópos vagy asztali CASA esetében, mivel utóbbiaknál igen sokba kerülő emberi szakértelemre vagy legalábbis valamennyi tapasztalatra van szükség.

Mindeközben a húsmarhaágazatban az Ongo kezd egyre jobban elterjedni a hordozhatósága miatt. A lótenyésztés és a baromfiszektor egyelőre nehezebben feltörhető piac – állítják az ötletgazdák. „Itthon nagyon sok jó visszajelzést kapunk, hogy végre egy magyar találmány van a piacon, sokan büszkék rá, ahogy mi is. Bár a készülékünk lényegesen olcsóbb, mint az asztali CASA, így is nagy segítség lenne, ha bekerülhetnénk eszköztámogatási programokba vagy egyetemi kutatásokba. Európában azt érzékeljük, hogy kivárnak az emberek – kivéve az említett kutyatenyésztést –, pontosabban alig várják, hogy minden a régi legyen, s mehessünk vásárra, konferenciára. Ázsia nagyon izgalmas terület lehet, keressük a lehetőségeket” – számolt be a friss fejleményekről Bábel Tamás.

Szerinte amúgy a fő kihívás egyértelműen az Ongo márka ismertségének a növelése és a márka iránti bizalom kiépítése. „Az álmunk az, hogy az állatorvosok és -tenyésztők mindennapjainak a része legyen, és csak úgy hivatkozzanak rá, hogy »menj, ongózd meg azt a mintát«, mint ahogy »ráguglizok valamire«” – mondta.

A korábban említett befektetés révén most az a cél, hogy kifejlesszék az Ongo újabb verzióját, felépítsék a brandet.

Mindezt – remélik – hatékonyan tudják majd az eladási szám növekedésére váltani. A két alapító úgy véli, az amerikai piacra lépés lehet egy olyan pont, ahol érdemes újabb körös befektetésben gondolkodni, miután már a rövid távú célok teljesültek. „Izgalmas kihívás lenne a humán verziót is a piacra vinni, de az ennél jelentősebb befektetést igényelne, az egy másik történet” – árulta el végezetül Bábel Tamás.

HG 2021/13 FIGYELŐ | 35

F_34-35_ongo.indd 35

2021. 03. 29. 16:14

| CÉGVILÁG |

ÉPÜL AZ INNOVÁCIÓS GENERÁCIÓ A nemzedékek közötti különbségekről számos kutatás született az elmúlt években, legtöbbször azonban hátrányként emlegetik a közbeszédben ezt a jelenséget, és erre a megnevezése is utal: generációs szakadék. Ez azonban nem áthidalhatatlan. Kétségtelen, hogy a nagyon különböző korúak együttműködése nehezített terep, ugyanakkor előny is lehet. „A kifogások és az akadályok helyett a megoldást kell keresni, ezért is üdvözlendő az InnoGEN, melynek keretében különböző generációknak segítünk megtalálni a közös nyelvet, gondolkodást, létrehozva egy innovációs nemzedéket” – mondta Kölkedi Krisztián, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) főosztályvezetője a programot beharangozó kerekasztal-beszélgetésen. Hozzátette: az innovációs generáció tagjainak a kollektív tulajdonsága, hogy megunták a panaszkodást, és a tettek mezejére lépnek.

Igyekeznek minél több problémára megoldást találni, a közös cél pedig összehozza a korosztályokat – feltéve persze, ha a résztvevők önmagukat is képesek megújítani. Ezért is fontos a fiatalok készségfejlesztése, s a tapasztalatok szerint az innovációs közegben lehet ezt a legjobban megvalósítani.

SZÉLES KÖRŰ ELISMERTSÉG A Startup Campus által szervezett InnoGEN Év felfedezettje program célja, hogy inspiráló, globális közösséget építsen a magyar fiatal tehetségekből. A környezetvédelemtől kezdve a rákkutatáson át a szórakoztatóiparig ifjú talentumok százai bizonyították már világszerte, hogy alapvető változtatásokra képesek, ehhez azonban szükség van arra, hogy megkérdőjelezzék a dolgok megszokott menetét, s egy új nézőpontból közelítsék meg a kérdéseket. Az InnoGEN Év felfedezettje versenyben most azokat az innovatív, középiskolás korú, hazai és határon túli magyar fiatalokat keresik, akik alkotásaikkal, munkásságukkal, hobbijukkal, tehetségükkel vagy közösségi szerepvállalásukkal valami újszerűt hoztak létre, de még nincs széles körű elismertségük.

Balázsi Katalin, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke, a Vékonyrétegfizika Laboratórium vezetője szerint a mostani fiatalok nyitottabbak és merészebbek, míg a tíz-húsz évvel ezelőtti ifjak csak lesték a professzorok véleményét és útmutatását. Ugyanakkor hoszszú távra elköteleződni sem szeretnek.

A korábbi generációk örültek, ha egy cég vagy intézmény az ösztöndíj mellé öt évig állást is biztosított. Ma is kérik a fiatalok a mentorálást és a segítséget, de nem szeretik, ha levágják a szárnyukat – emelte ki Balázsi Katalin. Farkas Dezső, a Jövőt Építők Generációja Egyesület elnöke hozzátette: nincs rossz generáció, csak meg kell ismerni és meg kell érteni egymást ahhoz, hogy a korosztályok közötti különbség ne nehézséget, hanem lehetőséget jelentsen.

Janosov Milán fizikus, hálózatkutató elmondta: egy évtizeddel ezelőtti egyetemi évei alatt még nem volt meg az a közeg, amely ennyire segítette a fiatalokat az elindulásban. Ha valakinek volt egy jó ötlete, nem tudta, hol kezdje a megvalósítást. A jelen fiataljai azonban már minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy igazi értéket alkossanak.

K. M. I.

FOTÓ: GETTY IMAGES

TÁMOGATÁS | Újszerű, innovatív megoldásokat létrehozó, tehetséges magyar fiatalokból épít közösséget a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a Startup Campus kezdeményezésében megvalósuló InnoGEN ifjúsági program.

36 | FIGYELŐ 2021/13

F_36_startup_campus.indd 36

2021. 03. 29. 17:38

| CÉGVILÁG |

KISSÉ BIZONYTALANUL INDULT A HÚSVÉTI SZEZON

FOTÓ: INA FASSBENDER, EUROPRESS/AFP

KISKERESKEDELEM | A napi fogyasztási cikkeknél túl korán kezdődött a húsvét. Az újbóli boltzár teljesen összezavarja a kiskereskedelmet, de legalább a sonka nem drágult.

A húsvét nem csupán attól érdekes, hogy a kiskereskedelem prolongálja a decemberi forgalmát, hanem azért is, mert erre az időszakra időzítik a termelők a primőrszezont. Ekkor indul például az újhagyma, a retek vagy a medvehagyma évadja. Ezt követi a spárga és az összes többi extraprofitot termelő zöldség, gyümölcs szezonja. Ha nincs felvevőpiac, megkavarodnak a belépő árak és persze a kínálat is, kvázi szétmállik az évtizedek alatt kiépült kereslet-kínálat. Ez történik most a napi fogyasztási cikkeknél.

CSOKINYÚL, SONKA

Az élelmiszer-kereskedők nagyon korán megkezdték a húsvéti termékek kihelyezését a kemény diszkontok jóvoltá-

ból, amelyek már február végén, március elején beindultak, őket követték a hipermarketek, s március közepére szinte mindent elleptek a csokoládéfigurák. Egyedül a húsosok vártak ki, ameddig csak lehetett, ugyanis a magas minőségű sonkák csak egy hete kerültek a polcokra, holott az elmúlt években már előbb hozzá lehetett jutni ezekhez az árukhoz. A Pápai Hús, amely vezető szerepet tölt be a prémiumkategóriás sonkák értékesítésében, arról adott hírt, hogy a múlt esztendőhöz képest nem változott e produktumok ellenértéke, annak ellenére sem, hogy az év elején elszállt, 25 százalékkal drágult az élő sertés ára. A titok nyitja, hogy a hoszszú érlelésű sonkákat még az olcsóbb sertésből kezdték készíteni (s az utóbbi ára 2021/13 FIGYELŐ | 37

F_37-39_kisker_husvet.indd 37

2021. 03. 29. 17:56

| CÉGVILÁG | SORBAN ÁLLÁS. MEGLEPŐ MÓDON A BÚTOR SEM MENT OLYAN JÓL, MINT SZOKOTT

jóval alacsonyabb volt a járvány hatása miatt). A csúcskategóriában nem nagyon kapni kétezer forint alatt sonkát, pláne, ha színhúsról beszélünk. (A csontos combhoz olcsóbban is hozzá lehet jutni.) Egy szép négykilós comb 8-10 ezer forintba kerül. A szárított, sóban érlelt termékek ennél valamivel alacsonyabb áron kaphatók. Egyelőre nem lehet tudni, milyen lesz a szezon, azt azonban az összes hústermelő beharangozta, hogy a piac a prémiumtermékek irányába és a hazai márkák felé tolódik.

PRIMŐR

IPARCIKK ÉS RUHA

Ezeknél a produktumoknál nem is a húsvéti, hanem sokkal inkább a tavaszi szezon megkezdése a fontos. A ruházati kollekcióknál ez egyértelmű, ám a műszaki cikkeknél is több olyan kategória van, amelynek ebben az évszakban jelennek meg a friss verziói. Ilyenek a sporteszközök, s persze a játékpiacon is vannak olyan termékek, amelyek tavasszal frissülnek, lévén, hogy a húsvét a világ jelentős részén hosszú családi ünnepnek számít. A ruházati piacon éppen akkor kezdődött a boltok bezárása, amikor megkezdték volna

PRÉMIUMKATEGÓRIA. EGY NÉGYKILÓS SONKA NYOLCEZER KÖRÜL ALAKULT

a tavaszi kollekciók bevezetését. Az üzletek, a plázák elköszönhettek a Glamournapoktól, és nincs kompenzáció. Ezek a cikkek nem online értékesítésre termettek, ruházatot nemigen vesznek itthon webshopokon keresztül. (Tavaly tavaszszal, az üzletbezárások alatt a textil-ruházat szegmens 89 százalékkal esett vissza.)

Az iparcikkeknél van némi átjárás a webes területre, hiszen az apróbb kütyüket

szívesen rendelik meg itthon online, de a nagyobb, drágább produktumokhoz nagyon kellenének a hagyományos bolti támogatások, ugyanis a magyar vevők szeretnek szakeladókkal beszélni a kiszemelt termékkel kapcsolatban. Ha ez nincs, akkor inkább halasztják a vásárlást. Mindent összevetve tehát ezen a területen lőttek a tavaszi szezonnak, ami nagyon fog hiányozni az év végi elszámolásnál. Nagy kérdés, hogy az üzletnyitások után milyen akciók lesznek, illetve hogyan állnak majd a boltok az árukészletezéssel.

A zárvatartás miatt ugyanis a nyakukon

FOTÓK: SULYOK LÁSZLÓ, MEDIAWORKS; CZERKL GÁBOR, BORS

Meglehetősen nagy kínálat jellemzi az áruházakat és a piacokat a primőrök terén, de ezek értékesítését szemmel láthatóan nagyon megzavarja az online vásárlás erősödése. E termékeket jellemzően az eladáshelyen szeretik megvenni a magyarok. Ennek az a praktikus oka, hogy csak akkor döntenek a vásárlás mellett, ha szépnek és frissnek ítélik az árut. Ez az attitűd nem tér el az olasztól vagy a franciától. Ám a napi bevásárlások is egyre inkább átterelődnek az internetre, itt azonban nem rendelnek primőrt, vagy csak nagyon keveset, így minden élelmiszerkereskedő óvatos ezen termékek kínálatának a kialakítása terén, hiszen nem tartós produktumokról van szó. Ha a nyakukon maradnak, mennek a kukába. A nagyobb baj azonban, hogy emiatt kaotikusak lesznek egyes zöldségek és gyümölcsök belépő árai, összevegyül az importés a helyben termelt áruk ellenértéke. Még nem látszik, hogy ebből a kuszaságból miként keverednek ki a magyar termelők.

38 | FIGYELŐ 2021/13

F_37-39_kisker_husvet.indd 38

2021. 03. 29. 17:56

| CÉGVILÁG |

PIACI FORGALOM (MILLIÁRD FORINT) Bútor Cipő Építőanyag, barkácscikk Háztartási gép Lakástextil Óra, ékszer Ruha Turkáló Világítási cikk

2019 229 257 742 250 101 46 714 35 88

2020 244 205 762 268 101 47 623 27 86

2020/19 (%) 15 –52 20 18 0 1 –91 –8 –2

Forrás: KSH, Blokkk.com

maradt az előző készlet, a friss beszerzésére pedig most nemigen van pénz. Még az lehet, hogy a nyitás utáni időszakban a nem élelmiszer jellegű egységek átalakulnak egy időszakos outletté, bár sokaknak az összes pénze a készletekben áll.

Ha attól szabadulnak meg alacsonyabb áron, nagyon komoly veszteséget kell elkönyvelniük.

STATISZTIKA

A teljes kiskereskedelmi piacon érződik a bizonytalanság, ugyanis a nyitásra és persze a lakosság megfelelő tömegű átoltottságára várnak a szereplők. Ha ez megtörténik, akkor lehet végre számolgatni, ám az egyenletből egyelőre hiányzik, hogy mi lesz, amikor a hitelmoratórium is lejár. Akkor hogyan alakul majd a költekezési kedv? A január és a február alapvetően nem volt rossz, a teljes szektor egészében 3-4 százalékos pluszok jöttek (heti lebontásban), de ahogy közeledtünk a tavaszi szezonhoz – s jött a boltzár –, elolvadt a lendület és egyre kisebbek lettek a heti növekedések. A bezárások miatt pedig a teljes kiskereskedelmi forgalom mínuszba fordult, s ezt csupán egy nagyon erős tavaszi utószezon és nyári idény tudja csak pluszba rántani. Ellenkező esetben ez a pénzügyi év is nagyon gyenge lesz a szektorban. A heti teljesítmények gyengülése egyben bázishatás is, hiszen emlékezetes, hogy a tavalyi kora tavaszi időszakban pánikvásárlás volt, amely nagyon megdobta a volument, így ahhoz képest növekedni igen szép ered-

mény lenne. Ám a múlt év áprilisa és májusa nagyon gyenge volt. Kérdés, hogy a kiskereskedelem miként teljesít az idén ebben az időszakban. Természetes tehát, hogy a cégek most nem számolgatnak, hiszen a fogyasztói aktivitás sorra átírja a felépült terveket. Ez azonban nemcsak a kiskereskedelemnek nem jó, hanem a gyártóknak sem. Ilyen aktivitás mellett az utóbbiak sem igen tudják, hogy miből mekkora mennyiséget állítsanak elő, mi az, ami kelendő lesz, s mi az, amiből csak nagyon keveset lehet majd eladni. Ez egyben az árakat is befolyásolhatja.

ONLINE

A múlt év egészében 45 százalékkal bővült az online kiskereskedelmi forgalom, s ezzel elérhető közelségbe került az ezer milliárd forintos álomhatár. Végül 909 milliárdnál állt meg a számláló. Mindez a járványnak tudható be. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy a teljes kiskereskedelmi forgalmat kellene reprezentálnia a webes értékesítésnek, ám a pandémia idején jellemzően a napi fogyasztási cikkek eladása dobta meg a szaldót. Mindent összevetve a teljes kiskereskedelmi forgalomban kevesebb mint 10 százalék erejéig vesz részt az internetes értékesítés, ami azt mutatja, hogy a magyar fogyasztó igényli a hagyományos csatornát, szeret boltban vásárolni. Nagy kérdés, hogy az idén mi történik az online eladással. A bezárások ellenére sem várható olyan jelentős növekedés, mint amilyen tavaly volt. A mostani időszakkal együtt is nagyjából 30 százalék körülire várják a szakembe-

rek a bővülést, amely pedig ismét beleolvad az előző (járványmentes) évek növekedési síkjába. Meglepő azonban, hogy a GKI adatai szerint a legnagyobb gyarapodást a ruházati online értékesítések mutatták. Cikkünk elején jeleztük, hogy nem ez az az árucikk, amely képes lesz a webshopokban húzótermékké válni, és ez így is van. Ám a tavalyi boltzárak ugyancsak a tavaszi időszakban jöttek, amely az egyik fő szezonja a ruházati piacnak, így természetes, hogy sokan inkább online rendeltek. Ennek eredményeként 50 százalék feletti növekedést mutatott ebben a szegmensben a forgalom, de annyira alacsony volt itt a bázis, hogy pár darabos webes eladás is jelentős bővülést produkált. Meg kell jegyezni, hogy egyébként az FMCG-termékek online forgalma nőtt leginkább, itt 65 százalékos volt az erősödés. Ugyanakkor érdemes mélyebbre ásni a napi fogyasztási cikkek internetes értékesítése terén, hiszen ezen a csatornán jellemzően a tartós, dobozos és a nagy tömegű produktumokat vásárolják, amelyekből a hagyományos boltban azért vesznek kevesebbet, mert fel kell cipelni azokat az emeletre. A prémium- és friss termékek eladása nem megy online, pedig ahhoz, hogy itt is tartós és valódi növekedésről lehessen beszélni, az kellene, hogy napi szinten terelődjön át a vásárlás a web irányába. Ehhez azonban jelentős fejlesztések szükségesek a kiskereskedelem részéről. Az FMCG netes pozícióját jól jellemzi, hogy a két nagy kemény diszkont, az Aldi és a Lidl egyelőre nem szállt be közvetlenül ebbe a versenybe. A húsvéti forgalmat szemlélve pedig a mostani szezont sem az online eladott csokinyulak fogják megmenteni, vagyis az internetes forgalom áttörése még jó darabig várat magára.

HŐNYI GYULA 2021/13 FIGYELŐ | 39

F_37-39_kisker_husvet.indd 39

2021. 03. 29. 17:56

| SZEMÉLYI HÍREK |

UPS

MLBKT

BALLAI ORSOLYA

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) gyógyszeripari tagozata új vezetőt választott. A szekció élére Ballai Orsolya, a Hungaropharma Zrt. beszerzési igazgatója került. A szakember több mint tíz évet töltött már el a gyógyszeriparban. Gyógyszergyártó multinacionális cégek logisztikai területein dolgozott 2011-ig, és majdnem ilyen régóta követi nyomon az MLBKT tevékenységét, eseményeit.

A társasághoz fűződő kapcsolata a Hungaropharmához történő csatlakozásával vált még szorosabbá. Fontosnak tartja, hogy a tagozat betekintést nyújtson a gyógyszeripar szerteágazó világába, és képes legyen minél több szereplőt megszólítani, bemutatni a programokon keresztül. Ez történhet új tagok bevonásával vagy olyan rendezvények szervezésével, amelyek a folyamatos fejlődést segítik elő.

HUAWEI

Új ügyvezető igazgató irányítja a Huawei magyarországi fogyasztói üzletágát. Thomas Liu három és fél év után váltja Lyon Shent. A most kinevezett vezető folytatja a tavaly elindított stratégiát, melynek köszönhetően számos termékszegmensben jelentősen nőttek az okostelefonok terén visszaszorult vállalat eladásai Magyarországon és globálisan egyaránt. „Az innováció a legnagyobb erősségünk, ezért folyamatosan fejlesztjük az összes termékcsoportunkat, az okostelefonoktól és a hordozható eszközöktől kezdve az audiós eszközökig” – mondta a szakember.

THOMAS LIU

DILIGENT CORPORATION

SZATMÁRI JÚLIA A cégirányítási szoftverek egyik vezető szolgáltatója, amelynek a produktumait közel 700 000 vállalatvezető használja világszerte, Szatmári Júliát nevezte ki a Budapesten működő globális termékinnovációs központja élére. A szakembernek több mint húszéves vezetői tapasztalata van a kutatásfejlesztés és a szervezetfejlesztés területén. Új feladatkörében a mintegy háromszáz fős magyar munkavállalói csapat felépítéséért és irányításáért lesz felelős. A team tagjai különböző technológiai területeken töltenek majd be pozíciókat. „A magyar szakemberek tudása nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő, és a Diligent Budapest melletti elkötelezettsége annak bizonyítéka, hogy fővárosunk kiváló feltételeket biztosít egy nemzetközi viszonylatban is élvonalbeli fejlesztői csapat felépítéséhez” – mondta Szatmári Júlia.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

DANIEL CARRERA

Daniel Carrerát nevezték ki a UPS Europe elnökévé. Új szerepében a szakember felel a vállalat európai leányának a működéséért és több mint ötvenezer munkatárs tevékenységéért az öreg kontinens 56 országában és területén. A világjárvány idején a régió a UPS-hálózat egyik globális központjaként tovább fejlődött, kielégítve az e-kereskedelem folyamatosan növekvő igényeit, illetve létfontosságú szerepet töltve be az oltások Európából Ázsiába, Közel-Keletre, Észak-Amerikába és Afrikába történő szállításában.

40 | FIGYELŐ 2021/13

F_40_szemelyihirek.indd 40

2021. 03. 29. 16:17

| PÉNZ BESZÉL |

ÓRIÁSBANK NAGY TERVEKKEL

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

HITELINTÉZETEK | A Magyar Bankholding Zrt. elfogadta a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésére vonatkozó ötéves üzleti stratégiát, amely szerint 2023-ban kezdheti meg a működését az új, egységes nagybank. A stratégiában megfogalmazott tervek igen ambiciózusak: a létrejövő intézmény Magyarország legmodernebb hitelintézete kíván lenni, amely rugalmas, nemzetközileg is élenjáró digitális megoldásokat vezet be.

2021/13 FIGYELŐ | 41

F_41-43_bankholding.indd 41

2021. 03. 29. 17:42

| PÉNZ BESZÉL |

A MAGYAR HITELINTÉZETI SZEKTOR MÉRET SZERINTI MEGOSZLÁSA*

2020. IV. negyedév, százalék

3FL^ R­WJYďJP

Mérföldkőhöz ért a Magyar Bankholding (MBH) Zrt.: az igazgatóság és a felügyelőbizottság elfogadta a társaság következő öt évre (2021–2025) vonatkozó stratégiáját. A budapesti tőzsde honlapján megjelent, a stratégiáról szóló közlemény szerint a három, külön-külön is erős hazai kereskedelmi bank, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank fúziója 2023-ban zárulhat le. Ekkorra állhat fel a piacvezető szerepre törekvő, tisztán magyar tulajdonú hitelintézet, amely elkötelezett abban, hogy Magyarország legmodernebb, leginkább digitalizált pénzügyi szolgáltatójává váljon.

A tervek szerint az új nagybank a teljes piaci spektrumot és minden ügyfélszegmenst kiszolgál a jövőben, miközben jelentős hangsúlyt kap a lakossági, mikro-, kis- és középvállalati, valamint agrárügyfeleinek nyújtandó új, modern termék- és szolgáltatási paletta. Piacvezető vállalati, agrár- és lízingpozícióit a csoport az új üzleti modellben is megőrzi.

A stratégia ugyanakkor – áll a közleményben – több olyan szinergikus lehetőséget is azonosít, például a működés, az irányítás és az informatikai rendszerek területein, amelyek kiaknázásával az új nagybank hatékonyabban működhet a jövőben, mint a korábbi tagbankok külön-külön. „A piaci átlagot jelentősen meghaladó növekedéssel számolunk a lakossági, a mikro- és kisvállalati, valamint az agrárszegmensekben. A cél a bankcsoport pénzügyi eredményeinek dinamikus, ugyanakkor stabil növelése” – nyilatkozta Barna Zsolt, a Magyar Bankholding igazgatóságának elnöke.

NEM VESZNEK KI OSZTALÉKOT

Az ügyfelek az átalakulás során nem tapasztalnak majd semmilyen fennakadást, a tagbankok a fúziós folyamat alatt is a korábban megszokott magas minőségben szolgálják ki ügyfeleiket – emeli ki a közlemény. A Magyar

81,7 13,8 Közepes 4 ,5 R­WJYďJP 0NX R­WJYďJP *Eszközállomány alapján.

Forrás: MNB

PLUSZBAN MARADT AZ MKB Az MKB Csoport korrigált, konszolidált adózás utáni eredménye 2020-ban a megelőző évhez képest 41 százalékkal, 22 milliárd forintra esett vissza – derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett gyorsjelentésből. A korrekció előtt 2020-ban az adózott profit 8,4 milliárd forintot ért el, míg az utolsó negyedév 4,9 milliárdos veszteséget hozott.

A gyorsjelentés szerint az MKB Csoport sikeresen teljesítette a 2020-ra vonatkozó növekedési célkitűzéseit, miközben a pénzintézet piaci részesedése a 2019-es 4-ről 5,2 százalékra nőtt az év során. Az MKB mérlegfőösszege a piaci átlagot jóval meghaladó mértékben, 2781,6 milliárd forintra emelkedett 2020-ban az ügyfélállományok gyors bővülésének köszönhetően. A betétek 635,7 milliárd forinttal nőttek 2019 vége óta, a bankközi források 379,3 milliárdos emelkedése mellett. Az ügyfélhitelek bruttó állománya 18,8 százalékkal, 1159,9 milliárd forintra bővült, ami 2019 végéhez képest 183,2 milliárdos növekedést jelent.

Bankholding azt is deklarálta, hogy a friss üzleti stratégia értelmében a következő öt év során a megtermelt profitot teljes egészében visszaforgatja a bankcsoport fejlesztésébe és működésébe. Az új nagybank az átalakulást követően is a legnagyobb magyarországi fiókhálózatot fogja működtetni, elkötelezett marad a kistelepüléseken élők kiszolgálása mellett, mindeközben erős

digitális orientációval szeretne élenjáróvá válni.

Az új magyar nagybank nemcsak a hagyományos hitelintézetekkel, hanem az innovatív pénzügyi szolgáltatókkal és a pénzügyi szektorba betörő nagy nemzetközi technológiai vállalatokkal is versenyre kel. „A stratégia részét képezi a nemzetközi szinten is élenjáró digitális megoldások bevezetése, de legalább ekkora hangsúlyt kap az ügyféligények felismerésére és kiszolgálására épülő, rugalmas, folyamatos megújulásra képes szervezet, illetve vállalati kultúra létrehozása” – mondta el a stratégiai célkitűzések kapcsán Barna Zsolt, hozzátéve, hogy a magyar bankszektorban történelmi jelentőségű átalakítás következik, amelynek a megvalósításán rendkívül erős szakmai csapat dolgozik nap mint nap.

A stratégia szerint a járvány a gazdaságot, így a bankrendszert is átalakítja: felértékelődhetnek az önellátásban kritikus szektorok, amelyekre az új hitelintézet kifejezetten erősen szeretne fókuszálni. A megváltozott környezetben a pénzügyi szolgáltatóktól is elvárás a rugalmasság, a teljes körű digitális ügyfélkiszolgálás, vagyis a gyors és költséghatékony reagálás, amelynek az egyik kulcseleme az új informatikai rendszer lesz.

ERŐS ALAPOK

A Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és az MTB Zrt. meghatározó tulajdonosai 2020. december 15-én apportálták banki részvényeiket a Magyar Bankholding Zrt.-be, amivel kialakult a három hitelintézet egységes tulajdonosi struktúrája és irányítása.

A három tagbank összesen már jelenleg is 1,4 millió aktív lakossági és 208 ezer aktív vállalati ügyfelet szolgál ki.

A holding számos területen piacvezető.

Együttes mérlegfőösszege 8424, hitelállománya 3787, betétállománya pedig 5414 milliárd forint, miközben országszerte 925 fiókot működtet.

Ezzel – mérlegfőösszeg alapján – az ország második legnagyobb bankcsoportja jött létre, amelyben a magyar államnak a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.

42 | FIGYELŐ 2021/13

F_41-43_bankholding.indd 42

2021. 03. 29. 17:42

| PÉNZ BESZÉL |

révén 30,35, az MKB eddigi közvetlen tulajdonosainak 31,96, az MTB eddig közvetlen tulajdonosainak pedig 37,69 százalékos tulajdonrészük van.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

ÁTRENDEZŐDIK AZ ÉLMEZŐNY

Az új nagybank két év múlva várható indulása alaposan átrendezi az erőviszonyokat a szektor élmezőnyében. A mostani állapot szerint kilenc, a banki szolgáltatások teljes spektrumát lefedni képes olyan szolgáltató működik az országban, amely mérete alapján kiemelkedik a több mint harminc szereplőt számláló mezőnyből. A bankholding tagjainak egyesülésével viszont ezeknek a szereplőknek a száma hétre csökken, miközben az új szolgáltató mindjárt a második legnagyobb méretű lesz a stabilan piacvezető OTP Bank Csoport után.

Ezzel tovább növekszik a hazai bankszektor egyébként is viszonylag nagy koncentrációja: a Magyar Nemzeti Bank 2020 negyedik negyedévére vonatkozó előzetes statisztikái szerint a tavalyi

A HITELINTÉZETI SZEKTOR 60 608,8 2 71*,+ö 88?*,* 0TSX_TQNI¥QY X_JRQ­QJYď FIFYTP szerint, milliárd forint 49 473,4 38 931,7 2017 *Adott év végén.

42 113,9

2018

2019

esztendő végén a 33 szereplőt számláló hazai hitelintézeti szektor eszközállományának 81,7 százalékát kilenc nagybank adta, miközben a 8 közepes méretű szolgáltató a 13,8, a 16 kis méretű pedig a 4,5 százalékát. Az egyesülés végén viszont hét nagy, univerzális bankcsoport marad a piacon, amelyek közül öt a kelet-közép-európai régióban aktív nemzetközi szolgáltatók érdekeltségeként működik.

Az új bank felállítására megadott kétéves időszak ugyanakkor csak első látásra tűnik hosszúnak: bár a terv nyilvánvalóan nem új, a magyar hitelintézeti szektorban még soha nem akadt példa ekkora horderejű egyesülésre.

BARÁT MIHÁLY

2020 Forrás: MNB

2021/13 FIGYELŐ | 43

F_41-43_bankholding.indd 43

2021. 03. 29. 17:42

| PÉNZ BESZÉL |

KONCENTRÁLÓDÓ VAGYONOK PRIVÁT BANKI PIAC | A tavalyi, bő 11 százalékos növekedés után az idén is dinamikus lehet a bővülés a hazai privát banki piacon, miközben folytatódik a vagyon koncentrálódása – állapította meg a Blochamps Capital elemzése.

A járványhelyzet a vagyonos ügyfelek körében is új igények, attitűdök megjelenésével járt, ami a szolgáltatókat szintén kihívások elé állítja.

Igen szép növekedési tempót diktált tavaly is a magyarországi privát banki piac: a szolgáltatók által kezelt ügyfélvagyon becsült értéke elérte a 6361 milliárd forintot, ami amellett, hogy 11,2 százalékkal nagyobb a megelőző évinél, természetesen új csúcsot is jelent – derül ki a Blochamps Capital Kft. Figyelőnek eljuttatott adataiból.

A tanácsadó cég számsoraiban szereplő bővülési ütem annak tükrében sem rossz, hogy a háztartások teljes pénzügyi vagyona ennél valamivel lassabb tempóban, 9 százalékkal gyarapodott a múlt évben a jegybank előzetes adatai szerint. Utóbbi alakulásánál ráadásul figyelembe kell venni, hogy 2020 több szempontból is rendhagyó esztendő volt a lakossági megtakarítások terén, elég csak a hiteltörlesztési moratórium átmeneti felhajtó hatására vagy a tényleges felhasználási cél nélkül felvett és megtakarításokba vándorolt babaváró kölcsönre gondolni.

BÍZNI LEHET A SZÉP FOLYTATÁSBAN

A Blochamps Capital várakozásai alapján ez az év sem lesz rossz: az idén várhatóan 6900 milliárd forint fölé nő a privát banki szolgáltatók által kezelt vagyon összege, ami ismét tízszázalékos nagyságrendű bővülés a megelőző esztendőhöz képest. 2022-ben pedig a piac mérete már meghaladhatja a 7500 milliárd forintot is. Az ügyfelek számánál viszont már stagnálást vagy enyhe csökkenést jelez előre a tanácsadó cég, így Magyarországon is folytatódik az

egyébként világszerte jellemző vagyonkoncentráció. Utóbbi szempontjából figyelemre méltó, hogy a 16 magyarországi szolgáltatónál összességében már 142 millió forint az egy ügyfélre jutó átlagos kezelt vagyon, miközben a belépési limitek is egyre feljebb kúsznak: jelenleg kilenc szolgáltatónál jár 70 millió felett a minimálisan elvárt összeg. „Ha belegondolunk, hogy 2005-ben a teljes privát banki piac mérete 900 milliárd forint volt, s az elmúlt időszakban tapasztalt 500-600 milliárdos bővülés folytatódását prognosztizáljuk, 2025-re az éves gyarapodás mértéke már megközelítheti a teljes 2005. évi megtakarítási összeget. Ez óriási piaci potenciál.

Ahogy arra már a 2018-as előrejelzésünkben rámutattunk: a magyarországi növekedés léptéke a nemzetközi trendeket is rendre meghaladja, és ez a következő két esztendőben sem lesz másképp.

A koronavírus-járvány hatásai azonban a piacbővülés közben egészen újszerű kihívások elé állítják a szolgáltatókat” – nyilatkozta lapunknak Karagich István, a Blochamps Capital Kft. alapítója.

befektetési döntéseikhez az internetet is igénybe veszik, ezzel párhuzamosan csökkent a reklámok, a média és a társasági információk szerepe. A pandémia pedig drasztikusan felgyorsította ezeket a folyamatokat, míg más csatornákat szinte teljesen eltüntetett.

A PRIVÁT BANKI KEZELT VAGYON ALAKULÁSA Adott év negyedik negyedében, milliárd forint 3480

3860

4144

6361

6900

7500

5720

4692

2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021* 2022* *Q÷WJOJQ_­X

+TWW¥X 'QTHMFRUX (FUNYFQ

MÁSODLAGOSBÓL ELSŐDLEGES

Az elmúlt húsz évben a privát banki ügyfelek egyre tudatosabbakká, ugyanakkor szkeptikusabbakká váltak. 2001 óta megtriplázódott azok száma, akik

44 | FIGYELŐ 2021/13

F_44-45_privat.indd 44

2021. 03. 29. 17:08

| PÉNZ BESZÉL |

A PRIVÁT BANKI ÜGYFELEK SZÁMA

48,2 48,0

Ezer darab

44,6 44,8 44,4 42,4

43,2

44,0

Adott évben vezetett számlák száma

2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021* 2022* *Q÷WJOJQ_­X

+TWW¥X 'QTHMFRUX (FUNYFQ

„A régi világnak vége. Örökre megváltozott a piac a járvány miatt, és az ügyfelek sem befektetési pszichológiájukban, sem szolgáltatási igényeikben, sem informálódási szokásaikban nem fognak visszatérni a korábbi kerékvágásba.

A jövő befektetője döntően a közösségi médiából, Twitter-bejegyzésekből, podcastokból, azaz másodkézből származó információkból tájékozódik majd.

A következő években a digitális felületek válnak a legnagyobb csatatérré a megtakarításokért folyó harcban. Óvnánk azonban a befektetőket, ez az információs túlkínálat önmagában korántsem garantálja a hozamot” – mutatott rá Karagich István.

Ráadásul egyes ügyfélcsoportok viselkedése akár néhány hónap alatt megváltozhat, sőt egészen új sajátosságokat mutató csoportok is létrejöhetnek. A vagyonkezelésben már évek óta zajlik a digitális átalakulás, de a világjárvány most óriási lendületet adott a végrehajtásnak és az elfogadásnak. Minden vagyonkezelő üzletágnak újra kell alkotnia a stratégiáját, és akár félévente kiigazítani.

NEM MINDEN A VAGYONMÉRET

„A hozzánk érkező, iparági elemzésekkel kapcsolatos megkeresésekből egyértelműen látszik: a kihívás a szolgáltatók számára az, vajon hogyan alakítható át a hagyományos vertikális, azaz vagyonméret-alapú ügyfél-szegmentáció egy jóval munkaigényesebbre, amely egyszerre veszi figyelembe a vagyonméretet, a kliensek nemét, életkorát, életszakaszát, kockázatviselési hajlamát és jövedelemáramlását. Ehhez komoly adatmérés, valamint intelligens és következetes adatfelhasználás szükséges. A szol-

2025-re az éves gyarapodás mértéke már megközelítheti a teljes 2005. évi megtakarítási összeget.

gáltatók korábban példátlan komplexitású vizsgálatokat kérnek tőlünk. Ez új és izgalmas terep mindenkinek, az ügyfelek pedig kifejezett nyertesei lesznek a minőségi fejlesztéseknek” – mondta az ügyvezető igazgató.

Fokozatosan növekszik például a nők aránya a gazdagok körében, mind globálisan, mind regionálisan. A Blochamps tavaly először elkészített, kifejezetten a hölgyek pénzügyi viselkedését vizsgáló iparági felméréséből például kiderült: a 70 százalékuk pénzügyekkel kapcsolatos önbizalma átlagos vagy átlag alatti, annak ellenére is, hogy akár több száz milliós vagyont kezelnek. A privát bankárokkal szembeni elvárásaik toplistája merőben különbözik a férfiakétól.

65 százalékuk egyértelműen az etikus, azaz a környezetvédelmi és társadalmi szempontból fenntartható (ESG) befektetéseket részesíti előnyben. Bár sokkal kevésbé keresik a kockázatot, mint az urak, korántsem a megérzéseik alapján döntenek, sőt: általában sokkal precízebben gondolják át a választásaikat, mint az ellenkező nem képviselői.

Ugyanilyen jól azonosítható különbségeket tárt fel a Blochamps februári kutatása, amely életkoruk, vagyonuk és nemük alapján osztotta fel mátrixcsoportokra a privát banki ügyfeleket és bontotta ki a jellemzőiket. Adataikból kiderült: míg 30 év és 30 millió forint vagyon alatt mindent visz a digitális felületek felhasználóbarátsága iránti igény, addig ugyanebben a korosztályban 100 millió forint felett már a teljesítményalapú árazás és a befektetések etikai besorolása a legfontosabb.

BARÁT MIHÁLY

2021/13 FIGYELŐ | 45

F_44-45_privat.indd 45

2021. 03. 29. 17:08

| TŐZSDE |

MÉG SOHASEM BOCSÁTOTTAK KI ENNYI ÁLLAMPAPÍRT

EURÓZÓNA-KÖTVÉNYEK | Az EKB eszközvásárlási programja torzítja a valós befektetői kereslet megítélését. A központi bank kénytelen volt reagálni a hozamemelkedésre – több kötvényt vásárol.

Az idén rekordokat dönt az euróban kibocsátott államkötvények iránti igény, ebből azonban nehezen lehet következtetni a valós keresletre. Spanyolországban a közelmúltban 130 milliárd eurós ajánlat érkezett a tízéves lejáratú papírok aukciójára, ami egy éven belül a második rekordnak számít. Februárban Olaszországban a hasonló futamidejű kötvényre 108 milliárd eurós ajánlatot tettek a befektetők – ezzel egy tavaly

nyári csúcs dőlt meg. Görögországban szintén tolongás volt, Athén a pénzügyi válság óta először bocsátott ki harmincéves lejáratú államkötvényeket.

REKORDSZINTEN AZ ADÓSSÁG

A hatalmas kereslet segít ugyan a válságkezelés miatt felduzzasztott államadósság olcsó finanszírozásában, viszont átláthatatlanná teszi, hogy mek-

kora is ebből a valós befektetői érdeklődés. A Rabobank egy elemzése szerint az ajánlati könyv egykoron megbízható mércéje volt ennek, 2017 óta azonban egyre nőtt az ajánlatok menynyisége, 2020-ban pedig egyenesen „nevetséges” szintre hízott. Az eurózóna átlagában mérve a felajánlott kötvények és a rájuk érkezett ajánlatok aránya tavaly 40 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, az idén pedig várhatóan tovább gyorsul a növekedés.

A folyamat hátterében az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási prog-

FOTÓ: KAI PFAFFENBACH, REUTERS

„KÉTSÉGEK” – ÁLL A HÍD KORLÁTJÁN, A HÁTTÉRBEN AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK. ÁTMENETINEK GONDOLJA AZ INFLÁCIÓT A JEGYBANK

46 | FIGYELŐ 2021/13

F_46-47_eurozona.indd 46

2021. 03. 29. 17:45

| TŐZSDE |

A KONSZOLIDÁLT BRUTTÓ ÁLLAMADÓSSÁG VÁLTOZÁSA 160 140 120 100

ramjai állnak. Tavaly március óta az intézmény több mint 760 milliárd euró értékű állampapírt szívott fel. Így azok a befektetők, amelyek portfólióiba államkötvények kellenek, kénytelenek azokat az új kibocsátásokból beszerezni. Az ajánlatok jelentős része kielégítetlen marad, a kibocsátó kormányok ugyanis igyekeznek minél olcsóbb finanszírozási forrásokat találni. Az alapkezelők különösen érzékenyek az árváltozásokra, hiszen közülük sokan követik azt a stratégiát, hogy a megvásárolt papírokat a gyors profit reményében azonnal el is adják.

Az Association for Financial Markets in Europe nevű szakmai szervezet statisztikája alapján tavaly 3,6 ezer milliárd euró értékű adósság áramlott ki a piacra – ekkora mennyiségre még soha nem volt példa. A költségvetési hitelfelvétel domináns eszköze továbbra is az aukció maradt, de egyre jobban terjed a szindikált kötvénykibocsátás is, amelyben intézményi befektetők állnak össze és vesznek államadósságot.

GYORSÍT AZ EKB

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az EKB felpörgette kötvényvásárlási programját. A jegybank ezzel az elmúlt időszak eladási hullámaira reagált. A március 17-én végződött hét napban az intézmény 21,1 milliárd euró értékű papírt vett a pandémiára válaszul kidolgozott mentőprogramja (PEPP) keretében az egy héttel korábbi 14 milliárd után.

A projekt tavalyi kezdete óta az átlagosan vásárolt heti mennyiség 18 milliárd euró volt. Az EKB korábban be is jelentette, hogy gyorsítja az 1,85 ezer milliárdos program végrehajtását. Frankfurtban attól tartanak, hogy az amerikai hatásra globálisan is tapasztalható kötvényeladási hullám csökkenti a PEPP hatásosságát. Az USA-ban a Biden-csomag elfogadása után erősödtek fel az inflációs félelmek, amelyek a hozamgörbe hosszú végén a hozamok emelkedését idézték elő.

A GDP százalékában Olaszország Spanyolország

80

Eurózóna

60

Németország

40

II. III. IV. I. 2018

Forrás: Eurostat

Franciaország

II. III. IV. I. II. III. 2019 2020

BANKJEGYEKET SPÁJZOLNAK A NÉMETEK A járvány, az otthoni munkavégzés, a kényszerű karantén fellendítette az internetes vásárlásokat és így az online fizetést is. Ugyanakkor az EKB kimutatásai alapján a forgalomban lévő bankjegyek értéke tavaly 156 milliárd euróval, az előző évhez képest 12,2 százalékkal nőtt – annak ellenére, hogy a mindennapi tranzakciókban csökkent a készpénz szerepe.

Az uniós jegybank szerint ennek hátterében a háztartások megváltozott készpénztartási szokásai állnak – az emberek egyszerűen elkezdtek spájzolni, attól tartva, hogy a válság esetleg fennakadásokat okozhat a fizetési rendszerekben. Különösen erős volt ez a felhalmozási folyamat Németországban.

Ez év februárjában a forgalomban lévő készpénz értéke 1,43 ezer milliárd euró volt az egy évvel korábbi 1,28 ezer milliárd után. A bővülés a 2008-as pénzügyi válság óta a legnagyobb. A termékekért és szolgáltatásokért a háztartások által fizetett összegekben a készpénz aránya 2019-ben 47, 2016-ban még 53 százalékot tett ki.

Az eurózónában azonban messze még a kilábalás, számos országban továbbra is korlátozások vannak érvényben, és a vakcináció lassúsága miatt erősen bizonytalan, hogy mikor kezdődhet meg ezek feloldása. Így a valutaövezet gazdasági növekedése és inflációja jócskán elmarad az amerikai szintektől. Teljesen érthető, hogy az EKB igyekszik mindent megtenni az eurókötvények hozamgörbéjének meredekebbé válása ellen. A

PEPP-ben még 900 milliárd euró maradt, a projekt tervezett kifutási határideje jövő március. Ugyanakkor Klaas Knot, a holland központi bank elnöke, egyben az uniós intézmény döntéshozó tanácsának a tagja úgy vélte, hogy ha a járvány a vártnál gyorsabban szorul viszsza, akkor a mentőprogramot is korábban le lehet állítani.

MARAD A LANYHA KERESLET

A múlt héten az irányadó tízéves német Bund hozama a legmagasabb szintre emelkedett a február végén még –0,25 százalékról. A tízéves amerikai papíroké 14 hónapos csúcsra, 1,75 százalékra nőtt.

A német és az amerikai tízéves lejáratok hozamkülönbsége így ismét 2 százalékpontra növekedett, erre legutóbb tavaly februárban volt példa. Az USA jegybankjának a szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) és a brit Bank of England sem gördített komolyabb akadályt az eladási hullám elé – az EKB azonban kénytelen volt lépni. Ennek egyébként az egyik következménye az, hogy az Egyesült Államok papírjai vonzóbb hozamokat kínálnak, így a következő időszakban várhatóan tőkeáramlás indul el az európai kötvényekből a hoszszú lejáratú amerikaiak felé.

Christine Lagarde, az EKB elnöke nemrég közölte: várakozásaik szerint az idén az infláció 1,5 százalékra nő – korábban egy százalékra számítottak. Ez tovább csökkenti az eurókötvények vonzerejét. A jegybankár hozzátette azt is, hogy a szintemelkedés szerintük átmeneti lesz. Annak hátterében az energiaárak növekedése áll, ugyanakkor a lakossági kereslet továbbra is gyenge marad, és a munkaerőpiacon sem számítanak különösebb élénkülésre.

D. GY. 2021/13 FIGYELŐ | 47

F_46-47_eurozona.indd 47

2021. 03. 29. 17:46

| TŐZSDE |

ÁLLAMPAPÍROK | Egyetlen év alatt 13,5 százalékkal nőtt a háztartásoknál lévő állampapírok állománya, így a részesedésük már 14 százalékhoz közelít a megtakarítási portfólióban. Tavaly ugyanakkor már jóval kisebb volt a vásárlási kedv 2019-hez mérten.

BIZTOSRA MENNEK A KISBEFEKTETŐK

NÖVEKVŐ JELENTŐSÉG

Az MNB előzetes adatai szerint ugyanakkor a háztartások pénzügyi eszközeinek a teljes állománya „csak” kilenc százalékkal hízott éves alapon, és vala-

mivel több mint 66 ezer milliárd forintot ért el. Ennek megfelelően az állami adósságpapírok súlya tavaly is tovább nőtt a lakossági megtakarítási portfólióban, s meghaladta a 13,8 százalékot. (Öt évvel korábban, 2015 végén még 7,5 százalék alatt járt az állampapírok részesedése, tehát itt is ugrásszerű bővülésről lehet beszélni.)

Az állampapírok így rövid idő alatt a harmadik legjelentősebb megtakarítási

formává léptek elő a lakosság pénzügyi portfóliójában: ennél nagyobb súlyuk csak a betéteknek (18,5 százalék) és a részvényeknek, részesedéseknek (39,9) van. Utóbbiak jelentős hányadát ráadásul az itthon működő vállalkozásokban meglévő részesedések, üzletrészek adják, amelyek valós értékét igen nehéz megbecsülni.

EZERMILLIÁRDOS PLUSZ

A jegybank adataiból ugyanakkor az is kitűnik, hogy az állampapírok iránti lelkesedés kissé csökkent tavaly. A tranzakciók egyenlege – tehát a vásárlások és az eladások különbsége – összességében 1072,9 milliárd forintot ért el 2020-ban, ami nem egészen a fele az egy évvel korábbi 2275,7 milliárdnak. Az is látszik emellett, hogy a kisbefektetők sokszor

FOTÓ: GETTY IMAGES

Egyre nagyobb mértékben hitelezik az államot a magyar háztartások: a lakossági ügyfelek kezén lévő állampapírok állománya december végére meghaladta a 9135 milliárd forintot, ami igen látványos, 13,5 százalékos növekedés 2019 végéhez mérten – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Hosszabb időtávot vizsgálva pedig még látványosabb a bővülés: 2017 utolsó hónapjában még éppen 5000 milliárd forint felett járt az állomány, vagyis három év leforgása alatt több mint 4000 milliárddal duzzadt a portfólió.

48 | FIGYELŐ 2021/13

F_48-49_allampaip+rauto.indd 48

2021. 03. 29. 18:01

| TŐZSDE |

a lejáró, rövid futamidejű állampapírjaikat cserélték hosszabb futamidejűekre, hiszen a rövid konstrukcióknál tavaly is stabilan negatív volt a tranzakciós egyenleg.

Az ezer milliárd forintot meghaladó tranzakciós egyenleg így is nagyon szép eredmény, ami egyértelműen az ötéves futamidejű, igen vonzó hozamú Magyar Állampapír Plusz népszerűségének köszönhető. A gyakorlatilag kockázatmentesen elérhető, öt százalék körüli éves hozam ugyanis a jelenlegi kamatkörnyezetben több mint jónak számít, még úgy is, hogy számos olyan eszközosztály volt tavaly – például a részvényeké –, amelyekkel megfelelő időzítés mellett ennél jóval nagyobb pluszt is el lehetett érni.

A Magyar Posta hálózatában fizikai formában is elérhető MÁP Plusz iránti kereslet pedig az idén várhatóan szintén stabil marad, még úgy is, hogy a gazdasági környezet alakulását illetően rengeteg a bizonytalanság. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a lakosság a be nem fektetett – tehát a lekötés nélküli folyószámlabetétben vagy készpénzben tar-

AZ ÁLLAMPAPÍROK ÁLLOMÁNYA A HÁZTARTÁSOKNÁL* Milliárd forint

3159,8 2015

4178,9

2016

*Adott év végén.

8047,1 5024,9

2017

9135,6

5778,8

2018

2019

2020

Forrás: MNB

tott – pénzeszközeinek mekkora hányadát lesz hajlandó nagyobb hozammal kecsegtető befektetésekbe áthelyezni, s az is érdekes felvetés, hogy a hiteltörlesztési moratórium ez év közepén várható megszűnése mennyiben befolyásolja majd a háztartások megtakarítási képességét.

BARÁT MIHÁLY

ONLINE VESZIK AZ ÉRTÉKPAPÍROKAT Az OTP Bank most megjelent kutatása viszont arra mutatott rá, hogy az értékpapír-befektetéseiket is egyre szívesebben intézik online az ügyfelek. A legalább félmillió forintos megtakarítással rendelkezők táborában 100-ból 71 kliens használt az elmúlt időszakban valamilyen megtakarításhoz köthető digitális funkciót. Az OTP Bank ügyfeleinek a körében csak a múlt év áprilisában 27 százalékkal nőtt az online végzett értékpapír-tranzakciók száma az előző esztendő azonos időszakához képest. Nyáron, a lazítások idején enyhén visszaesett, majd az év végéhez közeledve újra felfutott az online kötések száma.

A kutatásban megkérdezettek az egyszerűbb, jól ismert tranzakcióknál kevésbé, a bonyolultabbaknál már inkább kérnének szakértői segítséget. A megtakarítók 47 százaléka szerint például a betétlekötés egyszerű művelet, támogatás nélkül is el lehet intézni. Az állampapírok jegyzése terén már csak a harmaduk (35 százalék), a részvényvásárlások esetében pedig mindössze minden hatodik válaszadó volt biztos abban, hogy egyedül is boldogulna a feladattal.

HIRDETÉS

MEGJELENT!

5$9$3Ą , & 9(-

CSAK

395 Ft Keresse az üzletekben, vagy fizessen elő ellő online online a w www.lapcentrum.hu/automotor w w.lapcentrrum.hu/automotorr oldalon! olda

F_48-49_allampaip+rauto.indd 49

2021. 03. 29. 18:01

| TŐZSDE |

TOMBOL A SPAC-LÁZ

TŐZSDEI BEVEZETÉSEK | Egyre jobban terjednek az üres cégeken keresztüli tőzsdei bevezetések. Az év első két hónapjában az amerikai egyesülési-felvásárlási ügyletek 20 százaléka ilyeneken át valósult meg.

Speciális célú akvizíciós társaságok (SPAC), vagy szokás őket biankócsekkcégekként is emlegetni. Gyakorlatilag egy üres vállalatról van szó, amelyet bevezetnek a parkettre, hogy aztán felvásárlások révén „megteljen”. A megvett cég így elkerüli a tőzsdei bevezetési procedúrát.

PISZKOSBÓL TISZTA

Ez a módszer meglehetősen piszkosnak számított néhány évvel ezelőtt, mostanában azonban egyre kedveltebb. Egy SPAC tőkét gyűjt, ígéretet tesz a befektetőknek, hogy meghatározott időn belül végrehajt valamilyen akvizíciót. Ha nem így történik, visszafizeti a tőkét. A konstrukció olyan népszerű, hogy nemcsak a nagynevű tőzsdecápák, de a celebek is beszállnak. A teniszbajnok Serena Williamsnek és a rapper Jay-Z-nek is van már ilyen vállalkozása.

Februárban rekordszintű, 109 milliárd dolláros SPAC-felvásárlást hajtottak végre,

L^QJYJP X_¥RF

24 4

összesen 50 ügylet keretében. A legnagyobb tranzakció egy elektromos járműveket gyártó társaság, a Lucid megvétele, tőzsdei bevezetése volt, 24 milliárd dollár értékben. A társaság legnagyobb tulajdonosa a szaúdi állami vagyonalap. Most, a börzére lépés révén beszállt egy korábbi citigroupos bankár, Michael Klein is.

LUFI VAGY NEM LUFI?

A nagyobb februári ügyletek közé tartozik Reid Hoffmannek és Mark Pincusnak, a LinkedIn, illetve a Zynga társalapítójának egyik tranzakciója is. Cégüket egybeolvasztották a Joby Aviation nevű, elektromos repülő taxik kifejlesztésén fáradozó vállalattal, 6,6 milliárd dollárra értékelve fel azt. A Joby legnagyobb versenytársát, az Archert egy 3,8 milliárdos ügylet keretében vitték korábban a tőzsdére egy SPAC-on keresztül.

Január–februárban az egyesülési-felvásárlási piac több mint 20 százalékát adták különböző SPAC-ügyletek. Az előző év azonos időszakához képest így e szektor 56 százalékkal, 700 milliárd dollárosra bővült. Ezen aktivitás legnagyobb része az USA-ban zajlik – az idén 188 tranz-

akciót hajtottak végre, 58 milliárd dollár értékben. A múlt esztendő egészében volt 244 tranzakció, 78 milliárdos összértékkel. Sokan fenntarthatatlan lufiról beszélnek; például David Solomon, a Goldman Sachs vezérigazgatója nyilatkozott így a közelmúltban. A Wall Street azonban, úgy tűnik, elfogadta ezt a korábban szokatlan módszert a társaságok nyílttá válására.

LONDON FELZÁRKÓZNA

A SPAC-hullámot a brexit után a helyét kereső londoni City is igyekszik meglovagolni. Egy a brit pénzügyminiszter, Rishi Sunak által felügyelt jelentés többek között javaslatot tesz arra, hogy lazítsák a tőzsdei bevezetési szabályokat. Így például csökkentenék a közkézhányad jelenleg 15 százalékos minimumszintjét, ami lehetőséget adna a tulajdonosoknak arra, hogy kevesebb részvény nyilvánossá tételével is meg tudjanak jelenni a parketten.

Javasolják azt is, hogy ha egy SPAC bevásárol, akkor ne függesszék fel automatikusan a részvényeivel folytatott kereskedést.

D. GY.

85&( 9ö0*'*;43 8 AZ USA-BAN 'J[TSY Y÷PJ RNQQN¥WI ITQQ¥W

188 2020

+TWW¥X 7JƻSNYN[

78 202 1. I–II. hó

58

50 | FIGYELŐ 2021/13

F_50-SPAC.indd 50

2021. 03. 29. 17:47

| GEOPOLITIKA |

A NYÁRI NYITÁSBAN REMÉNYKEDNEK A LÉGITÁRSASÁGOK

FOTÓ: GETTY IMAGES

LIKVIDITÁS | A szektor szereplőinek a többsége csak adóssághegyekkel képes túlélni a pandémiát. A nyári újranyitás az európai légi szállítók számára lenne a legfontosabb. A nagy belső piaccal rendelkező országok – USA, Kína – előnyben vannak.

A világ legnagyobb légicégei a járványidőszak alatt körülbelül 300 milliárd dolláros adósságot halmoztak fel. Ez arra utal, hogy számukra a kilábalás, a hitelek törlesztése és a nyereséges működéshez való visszatérés hosszú éveket vesz majd igénybe. A vakcináció felcsillantotta a reményt, hogy a nyár folyamán a légitársaságok egyre több járatot indíthatnak újra. Ebben a helyzetben kulcsfontosságú a likviditás. Az esztendő elején már számítottak erre a vállalatok, és

a készpénzállományukat, valamint a rövid lejáratú befektetéseik mennyiségét 90-ről 140 milliárd dollárra növelték. Ennek azonban az volt az ára, hogy a nettó tartozásuk csak az idén megközelítőleg 60 milliárddal nőtt – tette közzé az ötven legnagyobb légicégre vonatkozó becsléseit a Financial Times a FactSet adatbázisa alapján.

HOZAMVADÁSZAT

Az amerikai óriáscégeknek – United Airlines, American Airlines, Delta Air Lines, Southwest Airlines – a likviditás megőr-

zésében nagy segítségére volt a szövetségi kormány: 60 milliárdos támogatást kaptak. Európában az Air France-KLM és a Lufthansa részesülhetett az adófizetők eurómilliárdjaiból. A British Airways tulajdonosa, az IAG kétmilliárd fontot kapott az államtól, végrehajtott továbbá egy 2,75 milliárd eurós részvény- és egy 1,2 milliárdos kötvénykibocsátást.

A Moody’s hitelminősítő ügynökség elemzése szerint a légitársaságokat jobb formában érte el a pandémia, mint a 2008-as pénzügyi válság, így gyorsabban és könnyebben tudtak tőkéhez jutni.

2021/13 FIGYELŐ | 51

F_51-53_legicegek.indd 51

2021. 03. 29. 17:40

| GEOPOLITIKA |

14,1

LÉGITÁRSASÁGOK KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁSAI

MINDEN A JÁRVÁNYON MÚLIK

Milliárd dollár 4,2

3,8

4,3

3,6

3,7

4,6

2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021*

*I–III. hó

tája 53 százalék, ami jobb, mint a konkurenciáé (United: 44, Delta: 39 százalék).

+TWW¥X 7JƻSNYN[

náló, de persze kockázatosabb vállalati kötvényeket. Az American tavaly nyári kötvénykibocsátásakor 11,75 százalékos hozamon tudott pénzt szerezni, az idén az ötéves papírok 5,5, a nyolcévesek 5,75 százalékon mentek el. Iparági elemzők úgy vélik, a szektor készpénzégetési tempóját nézve a 10 milliárd dollár nagyjából másfél évre elég a társaságnak. Becslések szerint az első negyedévben az American működtetése napi 30 millió dollár készpénzt igényelt.

A konstrukciónak van egy érdekes eleme is: a légicégek a hűségprogramjaikat használják fel a pénzhez jutáshoz.

A hitelért cserébe utazási kilométereket (mérföldeket) adnak a bankoknak, amelyek ezeket aztán új ügyfelek csábítására vagy a régiek megtartására tudják felhasználni. Az American hűségprogramjában 23 millióan vesznek részt, ennek profitrá-

Egy ágazati szövetség, az International Air Transport Association (IATA) számításai szerint az idén a tagvállalatok 95 milliárd dollár készpénzt égetnek el. A szervezet ennek alapján figyelmeztetett arra, hogy túlságosan optimisták az elemzők, amikor az év végére pozitív készpénzállományt várnak el a szektortól.

A történet ebben az iparágban is arról szól, hogy mikor alakul úgy az átoltottság az egyes országokban, hogy újra engedélyezik a lakosság nagy tömegű repülését. A harmadik hullám egyelőre tovább súlyosbította a globálisan éves szinten 800 milliárd dollár nagyságú ágazat helyzetét. Európa és az USA szigorította a légi közlekedés feltételeit, a britek a karanténszabályokat húzták szorosabbra, az ausztrál határok – a jelenlegi helyzet szerint – várhatóan az esztendő végéig zárva maradnak. A helyi korlátozásokon túl a járvány megállításának az egyik legfontosabb eszköze a légi közlekedés leállítása. Így a járatok újbóli beindításához megnyugtató járványadatokra van szükség.

Az új-zélandi nemzeti légitársaság például decemberben mindössze hatezer utast szállíthatott. Az európai légtérben az

FOTÓ: GETTY IMAGES

A Dealogic adatai alapján tavaly 42,6 milliárd dollárral csapolták meg a hitelpiacokat, ami történelmi rekordnak számít. A pénzhez jutást az is megkönnyítette, hogy a világ meghatározó nyugati gazdaságaiban történelmi mélyponton vannak a kamatok – vagyis olcsó a pénz. Ez tette lehetővé, hogy az American Airlines márciusban az iparág legnagyobb kölcsönét vegye fel: 6,5 milliárd dollár értékű kötvényt bocsátott ki és 3,5 milliárdos hitelt is kapott. Az összesen 10 milliárdos tranzakció nagyobb, mint az eddigi csúcstartó, a Delta tavaly szeptemberi 9 milliárdos kötvénykibocsátása volt.

Az American Airlines által kínált adósságcsomagra összesen 45 milliárd dolláros ajánlat érkezett, ami jelzi, hogy a piac bízik a légivállalatok talpra állásában. Persze fontos tényező az is, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) közölte: átmenetileg hagyja az infláció várható meglódulását, nem tervez monetáris szigorítást. Ez azt jelenti, hogy hosszabb távon is marad az alacsony kamatszint, marad a hozamvadászat, ami viszont továbbra is vonzóvá teszi a nagyobb hozamot kí-

52 | FIGYELŐ 2021/13

F_51-53_legicegek.indd 52

2021. 03. 29. 17:40

| GEOPOLITIKA | TRÜKKFOTÓ A SAN FRANCISCÓ-I REPÜLŐTÉR EGY BÉKEBELI ESTÉJÉRŐL. A LÉGITÁRSASÁGOK EGY ÉVE FOLYAMATOSAN ÚJRATERVEZNEK

az év második felére már fellendülést vár, viszont keserűen azt is hozzátette: „Akárhányszor újragondoljuk, hogy mi várható, az mindig megváltozik.”

LESZ AZ IDÉN NYÁR?

146,4 162,3

Amerika ika

el÷

-g yď

jtés

Áz Ázsia

2019 2020 Milliár árd dollár

ig y

86,9 106,8

Európa Európ ópa

s

:F

LÉGI TÁR

GOK ADÓSSÁGÁLL Á S O SA 27,7 51,3

NYA MÁ

utasszállító járatok száma a tavaly tavaszi mélypontra csökkent. Kínában ugyan elindultak a belföldi viszonylatok, ami hatalmas piacot jelent, viszont a holdújévvel kapcsolatos szokásos utazási lázat korlátok állításával csillapították a hatóságok.

A helyzetre a cégek is kénytelenek voltak reagálni: az easyJet és legnagyobb versenytársa, a Ryanair arra számít, hogy normális kapacitásaik mindössze tíz százalékát állítják üzembe az első negyedévben. Brian Pearce, a IATA vezető közgazdásza szerint pár hónapja még azt várták, hogy ahogy javulnak a világban az átoltottsági ráták, a kormányok úgy lazítanak az utazási korlátozásokon. Most azonban már az látszik, hogy ennél sokkal óvatosabb a hatóságok hozzáállása.

Arról nem is beszélve, hogy az EU-ban csigalassúsággal halad a vakcinációs folyamat. A helyzet persze nem csak az öreg kontinensen rossz. A texasi székhelyű American Airlines márciusban figyelmeztette 13 ezer dolgozóját, hogy kényszer-szabadságolási rendszert lehet szükséges bevezetnie, ha nem javulnak a belföldi és a nemzetközi feltételek. A vállalat a vakcináció lassúságát jelölte meg fő okként. Vezérigazgatója, Doug Parker szerint korábban arra számítottak, hogy a nyár folyamán már teljes gőzzel tudnak üzemelni – most erre vajmi kevés esély látszik. Tony Douglas, az Etihad vezére

A nyári szezon a legfontosabb az európai szállítók számára. Az USA és Kína nagy ország; ha sikerül újraindítani a belföldi járataik legalább valamekkora részét, az már nagy segítség a helyi üzemeltetőknek. Európa viszont kicsi, így az ottani légitársaságoknál aránylag kevés a belföldi viszonylat, a nemzetközi vonalakból élnek. Az öreg kontinens öt legnagyobb iparági szereplője – Ryanair, British Airways (IAG), Lufthansa, Wizz Air, easyJet – összesen körülbelül 20 milliárd dollárnyi pénzt szedett össze: kötvényeket bocsátottak ki, hiteleket vettek fel, állami támogatásokat kaptak. Elemzői vélemények szerint ha elmarad a nyári idény, egyedül a Wizz Air élheti ezt úgy túl, hogy nem kell további pénzforrás után néznie.

A lassú oltási folyamaton túl a legnagyobb veszélyt az új mutációk megjelenése jelenti. Elkezdődhet az az időrabló és a piaci szereplők számára roppant költséges folyamat, amikor az egészségügyi szakemberek megvizsgálják, melyik vakcina melyik mutáns ellen hatásos. A brit kormány például a közelmúltban azért szigorította az utazási korlátozásokat, mert egy vizsgálat alapján felmerült gyanú szerint az Oxford/AstraZeneca oltóanyag kevésbé lehet hatásos a vírus dél-afrikai mutáció-

F or

rá

jával szemben. Az európai országokban gyakran egymásétól erősen különböző a járványhelyzet, így a jelenlegi állás szerint még jó pár hónap, amíg egységesen újraindulhat az élet.

A nemzetközi vakcinaigazolvány tartalma és kibocsátásának ideje sem tisztázott. Svédország és Dánia például már közölte, hogy a teljesen átoltott állampolgáraik számára digitális koronavírusútlevelet bocsátanak ki, hogy tudjanak utazni. Maguk a légitársaságok is számtalan ötlettel próbálkoznak, azonban ezek végső soron úgyis a politikán, a járványhelyzet állami kezelésén múlnak. A cégek így nem tudnak mást csinálni, mint bízni a helyzet javulásában és készülni az újranyitásra. Ha ez bekövetkezik, akkor a fapadosok állnak talpra a legkönnyebben. Üzleti modelljük rugalmasabb, mint a hagyományos nemzeti cégeké, például a British Airwaysé, az Air France-KLM szövetségé vagy a Lufthansáé.

RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK

A nemzeti vállalatok abból a szempontból viszont jobb helyzetben vannak, hogy inkább számíthatnak országaik-kormányaik támogatására. Michael O’Leary, a Ryanair szókimondásáról ismert vezérigazgatója szerint néhány európai légitársaság egyenesen „államitámogatás-függővé (state aid junkie)” vált. Az ír fapados cég bírósághoz is fordult a konkurenciának nyújtott állami segítség miatt. Az európai szállítók részvényeinek az árfolyamán még jó ideig meglátszik majd a nagy adósságteher. Nehezen tudják ezt kinőni, s állami támogatás nélkül nem marad más hátra, mint a csőd. Így járt a már régóta a veszélyzónában lévő Norwegian is, amely tavaly novemberben kénytelen volt csődvédelmet kérni, miután az oslói jobbközép kormány elutasította, hogy abban az évben másodszor is tőkeinjekciót juttasson a szolgáltatónak.

Az óceán túlpartján ebből a szempontból kedvezőbb a helyzet, a nagyobb társaságoknak a mérethatékonyság miatt jobb a nyereségtermelő képességük. A Moody’s szerint ha az USA-ban az idén sikerül elérni egy széles körű átoltottságot, akkor a szektor szereplői a felhalmozott adósság meghatározó részét képesek lesznek belátható időn belül visszafizetni.

D. GY. 2021/13 FIGYELŐ | 53

F_51-53_legicegek.indd 53

2021. 03. 29. 17:40

| GEOPOLITIKA |

BIDEN BERÚGTA AZ AJTÓT

Nem váltak be azon jóslatok, hogy az USA új kormányzatának módosul a Kínával és az Oroszországi Föderációval (OF) kapcsolatos politikája, előbbivel szemben bizonyos fokig enyhül, utóbbival pedig keményebb lesz. Sok tekintetben Joe Biden nemrég megválasztott elnök határozottabban lép fel mindkét rivális katonai nagyhatalommal szemben, mint elődje. Ugyanakkor világszerte mind a szövetségesek, mind a vetélytársak körében bizonytalanság érződik a tekintetben, hogy az Egyesült Államok hosszabb távon miként kezeli majd Pekinget és Moszkvát.

JÓ EGÉSZSÉGET!

Két viszonyítási alap, tartóoszlop határozza meg az amerikai külpolitikát Biden alatt is: az USA nemzeti érdekei (politikaiak, katonaiak, gazdaságiak), másfelől az értékrendje (demokrácia, jogállamiság, szabad piacgazdaság). Egyelőre nem látni a pontos koordináta-rendszert, amely kijelölné, hogy a két tényező milyen mértékben alakítja Washington Pekinghez és Moszkvához való viszonyát. Gazdaságilag az Egyesült Államok számára a kínai kapcsolat létfontosságú, az OF-fel fenntartott viszony nem az. Az ázsiai óriás egyike a tengerentúli nagyhatalom három legfontosabb külkereskedelmi partnerének, Oroszország az első harmincban sincs benne. Katona-

ilag viszont még keményebb dió Amerika számára, mint a Mennyei Birodalom. Hasonló bizonytalanság érződik az EU-ban is, ahol nem érvényes az amerikai tétel, hogy az OF nem jelentős gazdasági-politikai partner (elég csak az energiafüggőségre gondolni), noha Kína szilárdan tartja első helyét az unió külkereskedelmi partnereinek a rangsorában.

Első külpolitikai beszédében, ez év februárjában Biden egyértelműen Moszkvát helyezte a célkeresztbe mint ellenfelet, és Pekinggel kapcsolatban tárgyalásokat, kompromisszumos elemekkel megspékelt párbeszédet sejtetett. Azóta az Oroszországgal való viszonya alakításában még túl is ment a korábbiakon, és első nagy interjújában egyetértett kérdezőjével, George Stephanopoulosszal, az ABC kommentátorával abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „gyilkos”. Ezután az OF vezetője jó egészséget kívánt Bidennek, majd felajánlotta: tartsanak nyilvános párbeszédet, vitát. Az amerikai elnök ezt nem fogadta el.

A nemzetközi média egy része „Kívánjon neked Putyin jó egészséget!”, humorosnak szánt ajánlással kommentálta az egyébként banális képsort, ahogy Joe Biden kevéssel az affér után az Air Force One elnöki különgép lép-

csőjén háromszor is megbotlott. Majd komolyan elemezték, hogy az ezt követő pár napot a tuvai tajgában töltött orosz elnök báránybőrbe bújva ezzel a viselettel vajon mit akarhatott üzenni – és főleg kinek.

Brüsszel és Moszkva viszonya rosszról még rosszabbra fordult. A Lenta.ru elemzése szerint orosz diplomaták a kapcsolatok radikális romlását sem zárják ki. Oroszország az unió által életbe léptetett új büntetőintézkedésekre hasonlókkal válaszolt, s közölte: az EU lerombolta a kapcsolatokat. Ezzel egy időben az OF demonstratívan Kína felé fordult, amely viszonozta a közeledést.

Az alaszkai Anchorage-ben márciusban tartott első, magas szintű kínai–amerikai tárgyalás kudarcba fulladt. A két külügyminiszter párbeszéde szócsatába, kölcsönös vádaskodásokba torkollott. Most mindkét fél a szövetségeseivel konzultál, tábort erősít. Tony Blinken, az USA külügyi tárcájának a vezetője a NATO-, Biden az EU-vonalat konszolidálja. A kínaiak

FOTÓ: CARLOS BARRIA, REUTERS

AMERIKAI KÜLPOLITIKA | A várakozásokkal ellentétben az új amerikai adminisztráció az elődjénél is keményebben lép fel Kínával szemben, lehetőséget kínálva Moszkvának és Pekingnek a szorosabb együttműködésre.

BIDEN ELNÖK ESÉS KÖZBEN MEGKAPASZKODIK AZ AIR FORCE ONE KORLÁTJÁBAN. GYENGE FIZIKUM, ERŐS KÜLPOLITIKA

54 | FIGYELŐ 2021/13

F_54-55_USA_kontra_orosz.indd 54

2021. 03. 29. 16:47

| GEOPOLITIKA |

az oroszok mellett Irán, Szaúd-Arábia, a Közel-Kelet felé fordulnak. Feltűnő volt az is, hogy az alaszkai fiaskó után nem sokkal a távol-keleti országba látogatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Tárgyalásain Vang Ji kínai kollégájával demonstratívan kinyilvánították: még szorosabbra fűzik a két állam együttműködését. Elsőként India reagált. Visnu Prakas nagykövet, veterán indiai diplomata széles körű washingtoni és moszkvai tapasztalatok birtokában kifejtette, hogy az elsősorban Kínával szembeni szokatlanul kemény amerikai álláspont egymás karjaiba hajtja Pekinget és Moszkvát, ami Újdelhinek sem kedvez.

A HÁBORÚ FOLYTATÓDIK

Közben folytatódik a kereskedelmi háború Kína és az USA között. Washington mintegy 370 milliárd dollárnyi éves kínai behozatalt sújt a még a Trumpkorszakban bevezetett szankciók alapján, ami általában 25 százalékos büntetővámot jelent. Joe Biden új dimenziót nyit a két nagyhatalom szembenállásában: február végi elnöki rendeletében négy kulcságazat termékei kapcsán akarja radikálisan csökkenteni az ázsiai óriástól való importfüggést.

Ezek: a számítógépcsipek, a nagy tárolókapacitású e-jármű-akkumulátorok, a gyógyszerek – beleértve a vakciná-

kat is –, valamint az elektronikai iparban kritikusan fontos ásványi anyagok. Az Egyesült Államokban felhasznált ritkaföldfém-alapú produktumok több mint háromnegyede Kínából származik. (Utóbbi nyersanyagok globális készleteinek a 37 százalékát a távol-keleti ország, 18 százalékát Brazília, 15 százalékát Oroszország birtokolja. Az USA részesedése nem éri el az 1 százalékot.)

Peking hatékony és Washingtont érzékenyen érintő visszavágást készít elő.

Korlátozza azon ritkaföldfémek exportját, amelyek kulcsfontosságúak például a legmodernebb amerikai fegyverrendszerek, az F–35-ös lopakodó, többcélú vadászgépek gyártásában. A kínai stratégia része, hogy visszavonja ezekkel

kereskedő vállalatait az Egyesült Államok által könnyen ellenőrzött börzékről (például a Londoni Fémtőzsdéről – LME), miközben felfuttatja a hazai parkettek (Hongkong, Sanghaj) ritkafém-kereskedelmét.

EGYSÉGBEN A NYUGAT

A Biden-korszak első hónapjainak eseményeit a nyugati szövetségesek várakozással és némi csalódottsággal követik. Európa számára is aggasztó, hogy romlanak a nemzetközi kapcsolatok, amelyeket a koronavírus-világválság tovább terhel. Egyelőre minden képlékeny, és a bizonytalanság légkörében új kapcsolatrendszerek, erőviszonyok formálódnak. A Nyugat egysége az elkövetkezendő hónapokban valószínűleg megszilárdul, hiszen az amerikai külpolitika pekingi és moszkvai fiaskói után az USA-nak nagyobb szüksége lehet a szövetségeseire, mint korábban. És az euroatlanti kapcsolatrendszeren, amelyet a Trump-éra meglehetősen szétzilált, bőven van mit javítani.

D. P.

A kínaiak az oroszok mellett Irán, Szaúd-Arábia, a Közel-Kelet felé fordulnak.

2021/13 FIGYELŐ | 55

F_54-55_USA_kontra_orosz.indd 55

2021. 03. 29. 16:47

| GEOPOLITIKA |

KÉT ÉV ALATT NÉGY JEGYBANKELNÖK

TÖRÖK VÁLSÁG | Adósságválság felé sodródik Törökország, a hitelekből finanszírozott növekedés fenntarthatatlan. Ankara az EU-val, az USA-val és Oroszországgal is egyre rosszabb viszonyban van. Be kellene látnia, hogy nem több regionális hatalomnál.

Újabb adósságválság jelei mutatkoznak a 83,6 millió lakosú Törökországban, ahol a pénzromlás mértéke némely hónapban a 15 százalékot is meghaladta. A török elnök váratlanul menesztette a jegybank vezetőjét, mert emelte az irányadó kamatot. Ankara szerint ezzel rontotta a gazdaság vírusválságból való kilábalásának az esélyeit. A helyzet ellentmondásos, ugyanis néhány mutató kifejezetten jó. Törökország például a tavalyi járványos esztendőt azon nagyon kevés állam egyikeként élte meg, amelynek a gazdasága 2020-ban növekedett.

JEGYBANKÁROK FUTÓSZALAGON

A Moody’s szerint tavaly 1,8 százalékkal bővült a török GDP, és 2020 utolsó negyedét az előző esztendő azonos időszakához mérten 5,9 százalékos növekedéssel zárta az ország. A globális elemzőcég azonban megjegyezte: a gyarapodás az olcsó hiteleknek köszönhető, ám ez a rendszer fenntarthatatlan. Az állam külső adósságának a szintje a tavaly június végén regisztrált 423,7 milliárd dollárról meredeken emelkedni kezdett, és szeptember utolján elérte a 435,1 milliárdot. Ankarai közgazdászok szerint ez a folyamat azóta is tart.

A dollár egy esztendővel ezelőtt még kevesebb mint 6,5 török lírát ért, ez év harmadik hónapjának a végén pedig az árfolyam megközelítette a 8-at. Azután,

negyedik jegybankelnök – s a sűrű cserét a hazai és a nemzetközi pénzvilág nemigen honorálja. hogy Recep Tayyip Erdoğan leváltotta Naci Ağbalt, a központi bank elnökét, a líra az euróhoz mérve egyetlen nap alatt több mint 14 százalékot zuhant.

Az isztambuli tőzsdeindex (XU100) a március 19-i – a jegybankelnök leváltása előtti napi – 1570-ről március 24re 1394 pontra esett. A tízéves államkötvények hozama ugyanakkor a március 16-i 13,75-ról 23-ára felugrott 18,27 százalékra.

Ağbal mindössze öt hónapot töltött a jegybank elnöki pozíciójában. Fő bűne az alapkamat-emelés. A 19 százalékos meghatározó kamatlábat viszont indokolta a 15 százalékos infláció. A szakember utódjául az államelnök a szintén AKP-s (Adalet ve Kalkınma Partisi – Igazság és Fejlődés Pártja) egykori parlamenti képviselőt, Şahap Kavcıoğlu bankszakértő professzort nevezte ki.

Két esztendő alatt Törökországban ő a

ELSZIGETELVE

A központi bank első emberének a leváltásával a legrosszabbkor mért csapást Erdoğan a befektetők bizalmára. Az ország vezetője továbbra is tartja magát ahhoz a közgazdaságilag igencsak szokatlan nézethez, amely szerint az inflációt alacsony kamatszinttel lehet letörni. (Egyébként ezt a gondolkodásmódot képviseli az új jegybankelnök is.) A helyzetet tovább rontja, hogy a török bankrendszer dollárban van eladósodva, s a líra zuhanása a zöldhasúval szemben megnehezíti a törlesztőrészletek kigazdálkodását.

A gazdasági gondok erősödése fej fej mellett halad a bel- és külpolitikai helyzet romlásával. A berlini Der Tagesspiegel szerint a nők jogait védő isztambuli nemzetközi szerződésből való kilépéssel Ankara felégette maga mögött a jogállamisággal, demokráciával összekötő egyik

A TÖRÖK LÍRA ÁRFOLYAMA A DOLLÁRHOZ KÉPEST 6,54

6,85 5,31

2,84

2,95

III. 27. IX. 2.

2016

3,87

3,88

I. 27. XI. 17.

2017

5,21

5,88

7,77

7,35

7,95

5,88

3,81

I. 9. VIII. 31. XII. 21.

2018

II. 1. X. 11.

2019

I. 10. VII. 24. X. 2.

2020

I. 8. III. 24.

2021

Forrás: Bloomberg

56 | FIGYELŐ 2021/13

F_56-57_torok.indd 56

2021. 03. 29. 18:06

| GEOPOLITIKA |

FOTÓ: TOLGA BOZOGLU, REUTERS

MERKEL KANCELLÁR AJÁNDÉKOT KAP ERDOĞAN ELNÖKTŐL. ANKARA ÚJRA ELŐVETTE A MIGRÁNSKÁRTYÁT

utolsó hidat is. Eközben, mint a német lap írja, szaporodnak a beszámolók a korrupció további elharapózásáról, párosulva az ország fokozódó nemzetközi elszigetelődésével.

Ez utóbbi Ankarából hivatalos szemüvegen át nézve másképpen fest. Miközben a török–iráni–orosz közeledést diplomáciai stratégiai sikernek tartják, a fővárosban bekérették a külügybe Oroszország nagykövetét, hogy adjon magyarázatot a szíriai Idlíb tartományban a törököket, a szövetségeseiket ért támadásra.

A Handelsblatt az ankarai külpolitika „növekvő agresszivitásáról” ír, miközben a kis-ázsiai állam védelmi minisztere Németországban mint gyakorlatilag az egyetlen nyugati stratégiai partnerben bízva igyekszik rávenni Berlint, hogy közvetítsen, ezáltal némiképp enyhítsen a feszültségen.

Sok török vezető politikus érzi úgy, hogy túltolták a biciklit, vissza kellene fogni magukat, mert Ankara lehetőségeinek korlátai vannak. Annál is inkább, mert a világ szinte valamennyi számottevő politikai erejével, az EUval, az USA-val, de még Oroszországgal is összerúgta a port az elmúlt időszakban. Törökország most a németektől várja, hogy közvetítsenek a Föld-

TÖRÖKORSZÁG NÉHÁNY GAZDASÁGI MUTATÓJA Értékek GDP (milliárd dollár) Költségvetési hiány (a GDP százalékában) Bruttó államadósság (a GDP százalékában) Infláció (százalék) Munkanélküliségi ráta (százalék) * Előrejelzés.

közi-tenger keleti medencéjében a felfedezett földgáz- és kőolajforrások kapcsán, elsősorban a görögökkel kialakult területi vitában.

Ugyanakkor ezek az ellentmondásos fejlemények az unió politikacsinálóit is megzavarják. Egyfelől egy kiszivárogtatott helyzetjelentés intenzívebb gazdasági kapcsolatépítésre szólítja fel a brüsszeli vezetést, és még több pénzt javasol számára a migránsok Törökországban tartására, másfelől az emberjogi szempontokat illetően (az ellenzékkel való bánásmód) és a földközitengeri szénhidrogén-lelőhelyek kö-

2020 649,4 –3,2 41,7 11,9 14,6

2021* 652,41 –4,1 45,5 11,9 12,4 Forrás: Société Générale, Világbank

rüli késhegyre menő vitában nagyobb rugalmasságot vár el Ankarától. A dokumentum vízummentességet is indítványoz a törökök részére.

ÚJRA A MIGRÁCIÓS ZSAROLÁS

A befolyásos berlini Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP) elismeri, hogy Törökország regionális hatalom – de nem több. Eközben Ankara a migránskártya kijátszásával is igyekszik nyomást gyakorolni az EU-ra. Újabb összegeket követel, állítása szerint azért, hogy az országban lévő mintegy négymillió közelkeleti, dél-ázsiai menekültet el tudja látni.

Egyúttal ismét azzal fenyeget, hogy ha nem kap megfelelő mértékű támogatást, szabad utat engedhet a Nyugat-Európába igyekvő migránsoknak.

D. P. 2021/13 FIGYELŐ | 57

F_56-57_torok.indd 57

2021. 03. 29. 18:06

| RÉGIÓ |

SZOLGÁLAT PROFIT ÉS INGYENLEVES NÉLKÜL

Egy évvel ezelőtt teljes tájékozatlansággal taglaltuk, hogyan kellene kezelniük az egyházaknak a húsvéti ünnepkört. Okosabbak lettünk azóta?

– Az egy esztendővel korábbi állapothoz képest van egy jelentős különbség.

Akkor a román kormány rendkívüli állapotot hirdetett, és mindenféle tömegeket vonzó egyéb rendezvénnyel együtt betiltotta az istentiszteletek, misék tartását. Mindannyiunkban a félelem, a rettenet dolgozott, hiszen fogalmunk sem volt, mit hoz a korábban soha nem tapasztalt állapot. Lelkészek, hívek ostromoltak, hogy mi lesz a küszöbönálló nagyon fontos ünneppel. Akkor találtam ki, hogy a média, a Duna Televízió segítségével budapesti központtal tartsunk közös húsvéti istentiszteletet. Mindenki megteríti odahaza az Úr asztalát, Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának akkori lelkészi elnöke megtartja az istentiszteletet, és sok-sok emberrel együtt a vezényszavakra magához veszi az Úr testét. Kivételesen ezen a módon, hiszen az úrvacsora amúgy csakis közösségi cselekedet lehet. A püspöktársakkal való egyeztetés komoly teológiai vitákat is gerjesztett, végül azonban mindenki elfogadta az indítványt. Utólag is nagyon érdekes élménybeszámolók és beszélgetések születtek a rendkívüli helyzetben alkalmazott rendkívüli megoldásról.

KATÓ BÉLA | Mi indokolja, hogy egyházi szervezet legyen az Erdélybe irányuló magyarországi beruházások többségének a finanszírozója? Erről nyilatkozott a Figyelőnek húsvét előtt az Erdélyi református egyházkerület püspöke. Arról is kérdeztük, hogy milyen kihívásokkal kellett megbirkóznia az egyháznak az elmúlt esztendő járványkörülményei között.

– Fennáll a veszély, hogy gyakorlattá válik a rendkívüliség?

– Nem. Az idei húsvétra úgy készülünk, hogy – legalábbis Romániában – a szabályok megtartása mellett, de templomban ünnepelünk. Egyházunk mindig a templomba való visszatérést szorgalmazta, ha korlátok között is, hiszen mi nem virtuális közösségeket szervezünk, hanem valóságosakat. Az egy pohárból és egy kenyérből való úrvacsorázás mindenesetre olyan kérdéseket erősített fel, amelyek egy ideje a járványtól függetlenül is foglalkoztatják a közösségeket. Nyugaton már elvetették az itthon még dívó gyakorlatot, de városi közösségekben néhány helyen már mifelénk is bevezették a kis poharak alkalmazását. A jelenlegi helyzetben természetesen nem tehetjük ki az embereket fölösleges veszélyeknek, ugyanakkor szabályozni kell a folyamatot, hiszen az ily módon kiosztott úrvacsorának nincs liturgiája. Teljes mértékben már nem tudunk visszatérni a korábbi gyakorlathoz – tartok tőle, hogy a fejekbe kiirthatatlanul beköltözött a kis bogár –, az egyháznak pedig ehhez az állapothoz kell alkalmazkodnia. A célkitűzésünk azonban nem lehet más, mint minél hamarabb és teljesebb mértékben visszatérni a közösségbe. Egészen pontosan oda is, mert a virtuális térben szintén óhatatlanul jelen kell maradnunk, ez a vírusperiódus nagy tanulsága. Nem utolsósorban azért, hogy ily módon is minél több embert igyekezzünk „behozni” a templomba.

– Az ünnepeken túl mi van a hétköznapokban? Például az egyházfenntartással?

– Ebben a tekintetben kezdetben voltak félelmeink. Felmerült: ha nem lehet templomba járni, a hívek egyházi hozzájárulása is elmaradhat, és akkor bizony egy idő után a villanyszámla kifizetése is gondokat okozhat. Hála istennek kellemesen kellett csalódnunk: az emberek megértették a helyzetet, és az első lehetséges alkalommal borítékban vitték a teljes lezárás első két hónapjára szánt összeget. Sok helyen ez számított a közösség igazi vizsgájának, miszerint az egyház az emberekért van, de az emberek tartják fenn. Inkább a templomba járás sínylette meg a járványt. Helyenként a felére csökkent a padokba beülők száma – hiába, dolgozik a félelem az emberekben. És ott a másik veszély: egy idő után le is lehet szokni a templomba járásról. Ahonnan az emberek tömegével mennek el, csak egyenként térnek vissza, így aztán az is előfordulhat, hogy itt-ott gyakorlatilag újra kell alapítani a gyülekezetet.

– Hogyan fest az egyházkerület újraindítási programja? Egyáltalán beszélhetünk ilyenről?

– Természetesen vannak terveink a kiesések pótlására, bár még mindig nincs vége ennek a rémálomnak. Jóval öszszeszedettebb, takarékosabb költségvetést igyekszünk összeállítani és tanítani is a lelkészeinknek. A kolozsvári püspökségen például különböző osztályok összevonását tervezzük, a korábbi

58 | FIGYELŐ 2021/13

F_58-60-KatoBela.indd 58

2021. 03. 29. 16:44

| RÉGIÓ |

FOTÓ: KISS GÁBOR, MTI

A KOLOZSVÁRI FARKAS UTCAI TEMPLOM SZÓSZÉKÉN A REFORMÁTUS GIMNÁZIUM FELÚJÍTÁSA ÉS KIBŐVITÉSE ALKALMÁBÓL TARTOTT ISTENTISZTELETEN, 2018-BAN. A DIKTATÚRA IDEJÉN FALUSI LELKÉSZKÉNT KÉTKEZI MUNKÁVAL IS RÉSZT VETT IMAHÁZAK ÉPÍTÉSÉBEN

öt ügyosztályból három marad, és úgy tűnik, viszonylag kevés „fájdalommal”, elsősorban nyugdíjazások révén sikerül majd mindezt megvalósítanunk. Igazából csak a külügyi részleg jelentősége csökken számottevően, mivel az utóbbi időben ez a tevékenység alábbhagyott.

A külföldi testvéregyházaink ugyanis olyan irányba indultak el, amelyet mi nehezen tudunk követni. Az állandó vitáknak, konfliktusoknak pedig nincs túl nagy értelmük, főleg, ha kardinális kérdésekben nem egyformán látjuk a világot. Mi, kelet-európaiak változatlanul úgy tartjuk és valljuk, hogy a Szentírás nem cserélhető fel, a reformátori egyháznak különösen az ige a megváltoztathatatlan alapja. A nyugati testvéregyházainkban viszont egyre inkább az válik elsődlegessé, hogy mit mond a lélek. Ezt viszont nehéz megtudni, hiszen elképzelhető, hogy mindenkinek mást mond.

Márpedig az ötszáz éves európai történelem és kultúra épp a reformátoroknak a Szentíráshoz való visszatérésében gyökerezik, hiszen az anyanyelvi okta-

tás bevezetése elsősorban azt célozta, hogy mindenkinek meg kell ismernie a Szentírást. Ennek a folyamatnak a válsága zajlik manapság, és mi ebben nem tartjuk fontosnak a napi rendszerességű kapcsolattartást.

– Az egyházi épített örökség fenntartását, restaurálását, a beruházások folytatását milyen mértékben befolyásolta az elmúlt esztendő gazdasági visszaesése?

– Szinte csak ezek a tevékenységek folytak zavartalanul, miután az építőipar nem állt le. Van egy négyéves vállalásunk, miszerint ez idő alatt közel 400 kisebb-nagyobb templom és több tucat intézmény – elsősorban iskolák, óvodák, egyetemi lakások, öregotthonok – felépítését, illetve felújítását fejezzük be. Ezek

nem is lassultak le, miután a finanszírozás rendelkezésre áll; ily módon igazából még a munkahelyek megőrzéséhez is hozzájárultunk. Készülök is összeszámolni, milyen hasonló közvetett hatásuk volt az erdélyi családok életére a magyarországi támogatásoknak, hiszen régészektől az építőmunkásokig rengeteg ember jutott munkához.

– Ugyanakkor nemcsak a hitéletet szolgáló beruházások, hanem sok más, világi jellegű fejlesztés esetében is az egyház a finanszírozó. Mi indokolja ezt a szerepvállalást?

– Ami az elmúlt tíz évben magyar állami finanszírozásból történt Erdélyben, az utolsó száz esztendőt tekintve példa nélkül áll, ugyanakkor példaértékű. Sokan mégsem értik az anyaországban, miért is kell ekkora szerepet tulajdonítani az egyháznak. Márpedig ha valaki egy kicsit is ismeri ezt a világot, annak történelmét, akkor tudja, hogy a hitközösségek – épp az anyanyelv ápolása révén – a nemzeti kultúra megtartói, művelői.

Ha a történelmi egyházaink eltűnnek az 2021/13 FIGYELŐ | 59

F_58-60-KatoBela.indd 59

2021. 03. 29. 16:44

| RÉGIÓ |

szerepet vállalnunk, mert a társadalmunk csak így tud megmaradni. A mi szerepünk az, hogy megrakjuk a fészket – előadóteremtől a jégpályáig –, és azt mondjuk a felhasználóknak, hogy tes-

NÉVJEGY erdélyi magyarság életéből, akkor itt a vég, hiszen e társadalom magyar intézményrendszerének utolsó építményét jelentik. Abban a faluban, amelyben már nincs polgármester és megszűnt az iskola is, a templom jelenti az utolsó helyet, ahol közösségben lehet gyakorolni az anyanyelvet.

– A trianoni trauma után az egyház volt az első intézmény, amely magára vállalta az elszakított közösségek újraépítésének a feladatát, az anyaországból érkező támogatások hasznosítását.

A történelmi (római katolikus, református, unitárius, evangélikus) egyházakat tömörítő Sapientia Alapítvány – amelynek ön a kuratóriumi elnöke – napjainkban hasonló feladatot lát el. Hol vannak a hangsúlyok a szervezet tevékenységében?

– Az anyaország támogatási stratégiája az volt, hogy keressenek olyan, stabil hátterű intézményi struktúrát, amelyre rá lehet bízni a létező, illetve létrehozandó intézményeket és fenntartásukat. Bizonyos mértékig a pártok is lehetnének erre alkalmas szervezetek, egyes területeken azonban egyetlen politikai formáció sem tekinthető hosszú távú partnernek. Az egyházak viszont több évszázados kontinuitást jelentenek, amely alatt nem tűnhet el semmi, legfeljebb elveszik tőlük.

Azt szoktam mondani, hogy az egyház talán nem a legjobb működtető, de mindenképpen a legjobb tulajdonos, hiszen nem adhatja el a javait, hanem generációkon keresztül meg kell tartania azokat.

Ezért került előtérbe ezekben az években – mondhatni természetszerűleg – az egyház. Olyan időket élünk, amikor jolly jokert kell megjátszanunk, hiányzó kockák helyére illesztésében szükséges

1954. január 31-én, a Sepsiszentgyörgyhöz közeli Barátoson született.

Az elemi iskolát odahaza, a középiskolát Kolozsváron végezte.

1974–79-ben a kolozsvári Egységes Protestáns Teológiai Intézet hallgatója volt, közben egy évet a nagyszebeni német nyelvű lutheránus teológián tanult.

1979 és 1988 között a háromszéki Cófalván volt lelkész, majd Illyefalván, ahol 1990-ben négy hónapig polgármesterként is tevékenykedett, utána önkormányzati képviselő lett.

1992 és 2004 között, három cikluson át a Kovászna Megyei Tanács (közgyűlés) képviselője volt.

2000–12-ben az Erdélyi református egyházkerület főjegyzői-püspökhelyettesi posztját töltötte be. 2012 decemberében választották meg püspöknek, 2013 februárjában iktatták be.

2002-től az erdélyi magyar Sapientia tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának a tagja, 2003 októberétől elnöke.

1990 után alapította meg Sepsiillyefalván, svájci egyházi támogatással a Keresztyén Ijúsági és Diakóniai Alapítványt, valamint a Falu- és Régiófejlesztő LAM Alapítványt, amelyeknek mindmáig elnöke. Az alapítványok konferencia-központot és árva gyermekeket befogadó nevelőintézetet létesítettek a faluban. A LAM mezőgazdasági fejlesztési és képzési programokat koordinál, finanszíroz.

Többek között orvosi központ építése, hitelszövetkezet és önsegélyző pénztár létrehozása, továbbá jelentős emlékezetpolitikai munkásság fűződik a nevéhez, amit díjakkal, kitüntetésekkel ismertek el (Bethlen Gábor-díj – Budapest, 1994; Kisebbségekért Díj – Budapest, 1995; Szabó Dezső-emlékérem – Budapest, 1999; Anyaszentház Építője Díj, 2001; Bocskai-díj – Szatmárnémeti, 2001; Külhoni Magyarságért Díj, 2017; Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal, 2021).

sék, költözzetek be, s gondoskodjatok a fenntartásáról.

– Várható-e a közeljövőben hasonló beruházások átadása?

– A Kolozsvár melletti Apahidán rövidesen, terveink szerint már május végére elkészül a kor minden technikai követelményének megfelelő, erdélyi gyűjtőkönyvtárnak szánt hatalmas raktárház, ahol több mint egymillió erdélyi kötetet szeretnénk befogadni. Egyre több családi hagyaték keresi ugyanis a helyét, a pusztulástól való megmenekülést. Hogy mi köze mindehhez az egyháznak? Mi biztosítjuk az infrastrukturális háttér és keret létrehozását, amelyek révén ezeknek a könyveknek évszázadokon át meg kell maradniuk, a további sorsukról pedig már egy széles közösség dönt majd, átlátható módon. A gyűjtőkönyvtár mellett épül a kolozsvári magyar színház és opera kelléktára is, a teljes beruházás értéke meghaladja a 300 millió forintot. Hasonlóképpen bölcsődék, óvodák, iskolák sorát építjük, újítjuk fel, amiben amúgy nincs túl sok újdonság, hiszen a magyar közösség használatában lévő oktatási intézmények 90 százaléka korábban is egyházi tulajdonban volt. Ami pedig a beruházásainkat illeti: nem profitorientált intézmény vagyunk, de azt is igyekszünk tudatosítani, hogy ingyenleves sincs. Azaz a haszonélvező intézményeknek nem kell bért fizetniük, cserébe viszont felelős gazdaként szükséges kezelniük az ingatlanokat.

– Kuratóriumi elnökként milyen mértékben elégedett az alapítvány által működtetett Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem eddig befutott pályájával?

– Miközben tisztában vagyunk a hiányosságainkkal, azt tartom, hogy ha van egyértelmű sikertörténet a külhoni, erdélyi magyarság életében, akkor az a Sapientiáé. Önmagában sem könnyű dolog egyetemmé gyúrni az érkező támogatást, mindennél többet mond azonban, hogy a 2001-es induláskor a nyolcvanegyedik romániai univerzitásként jegyezték be, ma pedig már az ország első húsz felsőoktatási intézménye közé tartozik az egyetemünk. Az erdélyi magyar diákok harmada ma már a Sapientián tanul, és ez a szám évről évre nő. Új szakok létrehozásával, új helyszínek bevonásával dinamikusan fejlődik az intézmény.

CSINTA SAMU

60 | FIGYELŐ 2021/13

F_58-60-KatoBela.indd 60

2021. 03. 29. 16:45

!&e MM 7 1A EGY ÉVRE A VITORLÁZÁS MAGAZINRA!

*Az ajándékot legkésőbb az akció lezártát követő héten postázzuk.

"b _ M 1A!&e R Mì 5880 Ft

MOST

6&7 7 1A!&e RA7 / _&R<I1 e M /V1 M<R /Y1 Y7/ . 7 / òè 1A!&e R M R 6 "I 7 1% R&ì

+36-46/998-800

LAPCENTRUM.HU/VITORLAZAS

Akciónk 2021. március 10 és 2021. április 14. a Vitorlázás magazinra, egyéves időtartamra előfizetőkre vonatkozik. Az előfizetési díj 5880 Ft egy évre. A Vitorlázás sajtótermékre vonatkozó ajánlat kizárólag a fent megjelölt időpontok között történő előfizetésekre érvényes. Az előfizetési díj az előfizetés időtartama alatt nem tartalmazza a laphoz csomagolt terméket. Minden előfizető garantált ajándékot kap, melyet az akció lezárultát követő héten küldünk meg. Ajánlatunk csak belföldi kézbesítésre érvényes, jelen akció nem vonható össze a Kiadó egyéb meghirdetett akcióival. A megrendelésért keresse munkatársainkat a +36-46/998-800-as telefonszámon, az elofizetes@mediaworks.hu e-mail-címen, vagy fizessen elő bankkártyával a www.lapcentrum.hu/vitorlazas oldalon. Az adatvédelmi tájékoztató és az ÁSZF a www.lapcentrum.hu oldalon olvasható.

F_61_vitorlas.indd 61

2021. 03. 29. 16:24

| RÉGIÓ |

KRIMI SZERBIÁBAN

ALVILÁG POLITIKAI ÖSSZEKÖTTETÉSSEL | Egyre több részlet derül ki az egyik legerősebb, brutális balkáni bűnbanda tetteiről. A szerb államfőnek is el kellett ismernie: a vezetőségben szintén támogatták a gyilkosokat.

VELJKO BELIVUK SZURKOLÓVEZÉR ŐRIZETBE VÉTELE. MÉG NEM TUDNI, HÁNY EMBER HALÁLA SZÁRAD A LELKÉN

szurkolócsoportja mögé rejtőzött banda több tucat tagját előállították, s azóta is vizsgálati fogságban tartják őket, mert a bírósági indoklások szerint fennáll az alapos gyanú, hogy szabadon engedésük esetén bizonyítékokat tüntetnének el, szemtanúkat félemlítenének, ölnének meg, vagy szökéssel próbálkoznának. A nyomozó hatóságok azzal vádolják a rács mögé dugott társaságot, hogy kábítószerrel és fegyverekkel üzletelt, emberrablásokat, kínzásokat, csonkításokat, gyilkosságokat hajtott végre. Maga az államfő is nyilvánosságra hozott hátborzongató képeket, amelyekkel a bűnözők a kínzásokat, illetve a szabályos lefejezéseket dokumentálták.

DROG, FEGYVER, GYILKOSSÁGOK

A feltárási akció a mai napig tart: folyamatosan újabb gyanúsítottakat állítanak elő, a nevükhöz kapcsolható helyszíneket,

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

Lassan két hónapja annak, hogy kezdetét vette s azóta sem látszik véget érni a szerbiai bűnüldözés történetének egyik legjelentősebb, az egyik legnagyobb port kavart fejezete, amelyhez hasonlóra a Zoran Đinđić kormányfő 2003-as meggyilkolását követően meghirdetett Szablya fedőnevű akció óta nem volt példa.

Február elején tartóztatta le a rendőrség Veljko Belivuk szurkolóvezért, akit az alvilágban és most már a szerb médiában is csak Bajkeverő Veljaként emlegetnek, továbbá társát, fegyverhordozóját, Marko Miljkovićot, a Hentest, ahogyan a bűnszervezetek körében ismerték kegyetlen módszereiről. Velük együtt a Partizan futballklub Principi (Elvek) elnevezésű

62 | FIGYELŐ 2021/13

F_62-63-Szerb-krimi.indd 62

2021. 03. 29. 18:10

| RÉGIÓ |

védő szolgálat révén. Maga Aleksandar Vučić köztársasági elnök is elismerte: nem tegnap jött rá a rendőrség arra, hogy a bűnszövetkezet létezik. Azt is bevallotta, hogy a kompániának – mint minden sikeres bűnbandának – az államvezetésben szintén megvoltak a kapcsolatai, összeköttetései. Két, fontos tisztséget betöltő rendőrt is előállítottak. Azzal gyanúsítják őket, hogy a bizonyítékok elrejtésével foglalkoztak magának a hatósági akciónak a végrehajtása közben is.

MAFFIAHÁBORÚ

DIJANA HRKALOVIĆ MÉG BÜSZKE ÁLLAMTITKÁRKÉNT. LEHALLGATTATTA AZ ÁLLAMFŐT, KAPCSOLATBAN ÁLLT A BANDAVEZÉRREL

ingatlanokat kutatják fel, további bizonyítékokra lelve. Fegyverek, kábítószerek, ezek értékesítésére szolgáló felszerelések, vérnyomok, csontok, emberi maradványok – ezeket találta a rendőrség a közel hatvannapos nyomozás és az immár állandó jellegű lecsapások folyamán. A bűnszövetkezet miatt többször ülésezett a fegyveres testületek és a titkosszolgálatok munkáját koordináló szerb Nemzetbiztonsági Tanács is, amelynek a tanácskozásairól az is kiszivárgott, hogy a Bajkeverő és a Hentes bandája a Belgrádtól mintegy húsz kilométerre található Ritopek településen lévő „rémségek házában” végezte el az évek során a piszkos munkák jelentős részét. Az is eljutott a médiához, hogy Belivuknak számos ingatlanja van a vajdasági, bánsági Pancsován, ahol előszeretettel tartózkodtak a klán emberei, ez volt „üzleti” tevékenységük hátországa. A hatóság három, az idén elkövetett gyilkossággal is gyanúsítja a két főkolompost és társaikat. Tavaly pedig tíz-tizenkét olyan fiatal tűnt el, akivel ugyancsak ez a csoport végezhetett. A bizonyítékok begyűjtése, a maradványok azonosítása továbbra is folyamatban van.

FOTÓ: SZERB BELÜGYMINISZTÉRIUM (MUP)

BELÜGYI KAPCSOLATOK

A hatalomkritikus szerb média elsősorban olyan kérdéseket vetett fel a történtekkel kapcsolatban, amelyek az időzítést firtatják. Közben ugyanis számos olyan dokumentum, bizonyíték került elő, amely az említetteket évekkel ezelőtt is öszszefüggésbe hozta a szurkolói tevékenység mögé bújtatott bűnözéssel. Voltaképpen a belügyben nyílt titoknak számított, hogy Belivukék az alvilágot irányítják, klubok, szórakozóhelyek vannak a tulajdonukban, számos vendéglátóipari létesítménynek a biztonságáért felelnek az általuk alapított őrző-

A szerb sajtó szerint a helyi lakosság körében köztudott, hogy a nyugat-balkáni térségben két montenegrói banda számít a legerősebbnek: a Škaljari és a Kavač klán. Ezek állandó harcban állnak egymással, s az utóbbi öt-hat évben legalább negyven gyilkosságot követtek el a rivális galerivel való összetűzések folyamán Szerbiában, Montenegróban és EU-s országokban. Bajkeverő és Hentes a Kavač családot erősítette. A letartóztatásukat ezért sokan a másik klán izmosodásaként is értelmezik, a legkülönfélébb képzettársításokkal megspékelve az egész krimit.

Maga Belivuk-Bajkeverő egyébként sohasem számított rejtőzködő, ismeretlen alvilági vezérnek. A nyilvánosság már gyerekkorában megismerkedett vele, igaz, egészen más ok miatt: édesapja 1995-ben felrobbantotta belgrádi otthonukat. Porig égett a lakás – az akkor kilencéves fiú elveszítette anyját, apját és nagyanyját. A későbbiekben sem bujkált: a nyilvánosság előtt kérkedett a Partizan iránti elkötelezettségével, saját szurkolócsoportjának a szervezésével, irányításával.

LEHALLGATTÁK VUČIĆOT

Közben a szerbiai nyilvánosság kedélyeit egy másik információ is felkorbácsolta: az államfőt és néhány családtagját másfél éven keresztül lehallgatták. Vučić is tanulmányozta a beszélgetéseit tartalmazó felvételeket. Lehallgatása ügyében Dijana Hrkalović volt belügyi államtitkár, a bűnügyi rendőrség igazgatóságának egykori titkára került a figyelem középpontjába. A most 34 éves nő – aki tavalyelőtt májusig volt a magas állami tisztségben, előtte belügyminisztériumi kabinetfőnök-helyettesként, korábban a titkosszolgálatnál dolgozott – a belgrádi sajtó szerint számos hasonló esettel hozható összefüggésbe. Még kabinetfőnök-helyettesként több rendőr hivatali visszaéléssel vádolta meg. Fel is jelentették, mert újságírók törvénytelen megfigyelésére adott utasítást. Államtitkárként a rendőrségi szakszervezettel is folyamatosan konfliktusban volt. A feljelentéseket a felettesei, valamint az illetékes hatóságok elvetették, senki sem lépett az ügyben. Most Aleksandar Vulin, a belügyi tárca vezetője közölte: átadták az ügyészségnek a bizonyítékokat, s ezek alátámasztják, hogy Hrkalović keze van a köztársasági elnök lehallgatásában. Találtak még egy szálat: a hölgy kapcsolatban volt Belivukkal is. Már kétszer kihallgatták; a szerb média szerint biztosra vehető, hogy az exállamtitkár falazott a bűnbanda tagjainak.

A belügyminiszter úgy véli, az is egészen biztos, hogy Vučić élete veszélyben forgott, itt nem véletlenszerű egybeesésekről van szó.

VIRÁG ÁRPÁD 2021/13 FIGYELŐ | 63

F_62-63-Szerb-krimi.indd 63

2021. 03. 29. 18:10

| RÉGIÓ |

VIDEÓJÁTÉKOKKAL A SZEGÉNYSÉG ELLEN

Az e-sport világszerte az egyik legdinamikusabban fejlődő üzlet, a bajnokságok közvetítését immár félmilliárd ember követi. Ők nyilván mind játszanak is, és sztárolják a legprofibb gamereket, akik dollármilliókat keresnek. Az iparág bevételei a tavalyi járványos időszakban valószínűleg meghaladták az egymilliárd dollárt, szereplőinek (versenyszervezők, ligák, csapatok, médiacégek, online platformok, játékkiadók és stratégiai partnereik) száma egyre növekszik. Ebbe a globális üzletbe szeretne aktívan bekapcsolódni a mintegy hétezres lélekszámú közép-horvátországi Novska városka, amelyet hajdanán a feldolgozóipar tartott el, de a délszláv háború után a vonzáskörzetével együtt az ország legszegényebb vidéke lett.

SIKERES STARTUP

A gamingipar meghonosításának az ötlete néhány helybéli fiatal informatikustól származik, aki önkormányzati segítséggel 2018-ban létrehozta az első fejlesztési inkubátort, a PISMO-t. Ez azóta valóságos sikersztorivá nőtte ki magát. A projekt keretében olyan hardvereket szereztek be, amelyek lehetővé teszik a kezdő játékgyártóknak a fejlesztéseket. A szuperszámítógépeken kívül egy digitális mozgásrögzítő cellát is vásároltak. Segítségével rögzítik az élő szereplők mozgását, amit aztán a karakterdizájnban és az animációnál felhasználnak. A 25 millió

A NOVSKAI STARTUPOK EGYIK SZIMULÁTORTERME, AHOL FELNŐTTKÉPZÉS IS ZAJLIK. A FÉLÉVES TANFOLYAM IDEJÉRE A RÉSZTVEVŐK HAVI MINIMÁLBÉRT KAPNAK

kuna (1,2 milliárd forint) értékű beruházást EU-s támogatásból valósították meg.

Mára már 38, kifejezetten számítógépes játékok fejlesztésével foglalkozó cég működik a településen, és ez még csak a kezdet – állítják a helyiek.

GAMING A KÖZÉPISKOLÁBAN

Az ágazatban rejlő lehetőségeket a helyi szakközépiskola is felismerte. Tavaly szeptemberben az intézmény elindította Horvátország első számítógépesjátékfejlesztő szakirányát. Akkora volt az érdeklődés, hogy az idei tanévre erre a képzésre jelentkezett a legtöbb horvát diák, ám az osztályba egyelőre csak 23-at tudtak felvenni. Az isten háta mögötti szlavóniai városkába az ország minden részéből érkeztek a fiatalok, hogy érettségi után játékfejlesztőként dolgozhassanak.

A Vijesti.hr portálnak az iskola igazgatója elmondta: a tanterv több mint fele a gyakorlati oktatásra fókuszál, és olyan tudással vértezik fel a diákokat, hogy a négyéves képzés után azonnal munkába is állhatnak, hacsak nem akarják folytatni a tanulmányaikat, mert remélhetőleg erre is lesz lehetőség.

NAGYRATÖRŐ TERVEK

Novszka önkormányzata ugyanis óriási potenciált lát a szinte a semmiből felbukkant iparágban. A múlt év végén a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) színeiben politizáló kormánypárti, konzervatív polgármester, Marin Piletić a megyei önkormányzattal összefogva egy videójáték-campus kialakításába kez-

dett. A városban egyetemi képzést indítanának, évfolyamonként ötven diákkal.

Az intézményhez kollégiumot is terveznek, s egy a hétezer fős település méreteihez képest gigantikus, négyezer férőhelyes e-sport-arénát is. A beruházás becsült értéke 420 millió kuna (20,2 milliárd forint). Az összeget uniós alapokból és állami forrásokból fedeznék, a kormány állítólag már fel is karolta a projektet. A helyi és a központi hatóságok azt remélik, hogy a campus további játékfejlesztőket vonz majd a térségbe, és felpörög a gazdaság. A polgármester szerint már egyetlen sikeres játék, illetve játékcsalád kidolgozása és piacra dobása is elegendő ahhoz, hogy a beruházás megtérüljön. Az elmúlt évek dollármilliárdokat fialó amerikai, ázsiai és immár európai projektjei is ezt bizonyítják.

HŰTIK A KEDÉLYEKET

A szakma képviselői örülnek a szlavóniai kisváros kezdeményezésének, hiszen a fejlődéshez kiváló alapot nyújt a helyi céghálózat és szakközépiskola. A projekt nagysága kapcsán viszont szkeptikusabbak. A komoly játékfejlesztőknek ugyanis nemhogy Novszka, de Zágráb, sőt Európa sem feltétlenül nyújt eleget, hiszen a legnagyobb stúdiók többsége a tengerentúlon található. Novszka egyelőre fényévekre van attól, hogy olyan versenyképes körülményeket tudjon biztosítani az iparágnak, amelyek révén felveheti a versenyt Tokió, Los Angeles vagy akár Varsó játékgyáraival. Igaz, valaha azok is kezdők voltak.

HORDÓSI DÁNIEL

FOTÓ: VIDILAB.COM

HORVÁT INKUBÁTORHÁZ | KeletEurópa lepusztult ipari övezeteinek a revitalizációjában kulcsszerepet játszanak a modern technológiára alapozó ötletek. A Zágrábtól 100 kilométerre, a boszniai határ közelében fekvő kisvárosban, Novszkában (Novska) és térségében a játékipartól remélik a fellendülést.

64 | FIGYELŐ 2021/13

F_64_65_dalmat_szloven.indd 64

2021. 03. 29. 17:17

| RÉGIÓ |

HÚSVÉTI LEZÁRÁS SZLOVÉNIÁBAN

SZIGORODÓ SZABÁLYOK | A ljubljanai kormány elfogadta a szakértői csoport ajánlásait, s április 1. és 12. között szinte teljesen megszünteti a közéletet Szlovéniában. A korlátozásokat a koronavírus brit mutánsának a gyors terjedése, a kórházi ellátásra szorulók növekvő száma miatt vezették be.

Kulcskérdés az egészségügyi rendszer teherbíró képességének a megőrzése.

Janez Janša szlovén kormányfő szerint a jelenlegi oltási tempó alapján az ország legkorábban kora nyáron támaszkodhat majd a vírus elleni küzdelemben a lakosság átoltottságára. Addig egyéb intézkedésekkel fékezik a járványt. Április 1–12-én az államigazgatás is otthoni munkára tér át, az alkalmazottak legfeljebb húsz százaléka jelenhet meg a munkahelyén, míg a még működő gazdasági szereplőket a miniszterelnök felszólította: tegyenek meg mindent, hogy minél többen dolgozhassanak hazulról.

FOTÓ: BORUT ZIVULOVIC, REUTERS

IDŐNYERÉS

Csak negatív teszttel és maszkkal lehet munkába állni, valamint szigorúan be kell tartani a védőtávolságot. Hétfő óta szigorodtak a határátlépési szabályok.

Ezzel a húsvéti jövés-menést szeretnék megakadályozni, különösképpen a volt jugoszláv tagországok relációjában, amelyekben még inkább tombol a járvány.

Csak negatív PCR-teszttel, oltási vagy lefolyt betegségről szóló igazolással lehet átlépni a szlovén határt. Az áruszállításra és a tranzitforgalomra kivételeket is alkalmazhatnak, de még a schengeni határon is csak ellenőrzés után szabad átmenni.

Az országon belül a járások között lehet közlekedni, de csak egy-egy régió (megye) határvonalán belül. A lezárás időszaka alatt az addig engedélyezett legfeljebb tízfős csoportulás is tiltott lesz, húsvétvasárnap maximum két külön háztartásban élő családtagok ünnepelhetnek együtt.

Az egészségügyi tárca vezetője, Janez Poklukar szerint az április 12-ig érvényes korlátozásokkal meg szeretnék előzni az ország teljes lezárását. Ezen időszakban

EGÉSZSÉGÜGYI ELLENŐRÖK VRTOJBÁNÁL, A SZLOVÉN–OLASZ HATÁRON. HÉTFŐ ÓTA NEGATÍV TESZTET VAGY IMMUNITÁST BIZONYÍTÓ IGAZOLÁST IS KÉRNEK

továbbra is működik az egészségügy úgymond „Covid” nélküli része, de újra kötelező a maszkok használata szabadtéren.

A szlovén Nemzeti Közegészségügyi Intézet vezetője, Milan Krek hangsúlyozta: jelenleg időt szeretnének nyerni, hogy minél több embert tudjanak beoltani. A mintegy kétmilliós lélekszámú országban hétfő reggelig a lakosság 11 százaléka megkapta az első dózist, a másodikat pedig 6 százalék. (A tavaly óta regisztrált mintegy 213 ezer koronavírusos esetből az aktív fertőzöttek száma 12,5 ezer körüli, és 111 beteg volt lélegeztetőgépen hétfő reggel. Az egymillió főre vetített halálesetek száma 1935.)

SZKEPTIKUS MINISZTER

A szigorú korlátozások bevezetését a kormányon belül a gazdasági tárca vezetője, Zdravko Počivalšek ellenezte.

Véleménye szerint ugyanis az intézkedések sikeréhez legalább három feltételnek kell teljesülnie. Szükség volna a szlovén politikum egységére, azaz az ellenzék támogatására, másodsorban a társadalom nagy részének a bizalmára, fegyelmezettségére, harmadsorban pedig arra, hogy a gazdasági szereplők is betartsák a szabályokat, ne működjenek „feketén”, teszteletlen alkalmazottakkal.

Mindenesetre a szolgáltatásokat leállítják, az ezeket nyújtó cégeket bezárják.

Kivételt képeznek a letesztelt személyzettel működtetett élelmiszerboltok, patikák, benzinkutak, posták, bankok, barkácsboltok, trafikok és a kéményseprés.

Az oktatás Szlovéniában is minden szinten online zajlik. Szükség esetén ügyeletes óvodák, elemi iskolák fogadnak gyerekeket. A „lockdown” a kulturális intézményekre és a templomokra is vonatkozik. Ha minden jól megy, április 12-én jön egy minimális lazítás.

-TOTI2021/13 FIGYELŐ | 65

F_64_65_dalmat_szloven.indd 65

2021. 03. 29. 17:17

| RÉGIÓ |

A KELLNERBIRODALOM

EGY MILLIÁRDOS ÉLETPÁLYÁJA | Cseh elemzők szerint az 56 éves üzletember, Petr Kellner hirtelen halála nem jelenti azt, hogy az általa 98,93 százalékban tulajdonolt PPF-csoport pozíciói megrendülnek, vagy elakad a társaság stratégiai fejlődése. Igaz, hétfő délelőttől a prágai börzén csökkenni kezdett a cég birtokában lévő vagy ahhoz köthető részvények árfolyama.

FILM, NYOMTATÓK, KUPONOK

Petr Kellner 11,2 milliárd eurós vagyonának a sokszorosát érik az általa felépített birodalom cégei. A világ 68. leggazdagabb emberének tartott milliárdos országának nemcsak a legvagyonosabbja volt, hanem az öt hazai legbefolyásosabb személy egyike.

Az üzletember a Prágától 65 kilométerre fekvő Česká Lípa városban született, de Liberecben nőtt fel (ezért is támogatta az ottani Fehér Tigrisek hokiklubot). 1986-ban, a Prágai Közgazdasági Egyetemen diplomázott, utána egy fémmegmunkáló gépeket forgalmazó külkercégnél helyezkedett el, de volt gyártásvezető-asszisztens is a Barrandov filmstúdióban. A rendszerváltozás után nyomtatógépek importjával foglalkozott, s megismerkedett, majd közösen üzletelt két, hasonló tevékenységet folytató újdonsült fiatal vállalkozóval. Nagy lehetőséget láttak a kuponos privatizációban, a lakosságnak kiosztott kis értékű, vállalati részvényekre beváltható állampapírok (kuponok) felvásárlásában.

MILLIÓKBÓL MILLIÁRDOK

A pénzügyi tárcától szivárogtatták ki nekik a készülő privatizációs törvényt és menetrendet. Létrehozták a Wika céget, ebből pedig az Első Privatizációs Alapot (cseh rövidítése: PPF), s a kuponokkal, valamint egy 40 millió koronás kölcsönnel már 1993ban kétszáz vállalatot vettek át ötmilliárd korona értékben. Köz-

ben a cégben ketten maradtak. Később a másik üzlettársa is kiszállt (csalásért börtönbe került), így Kellner irányítása alatt virágzott fel az üzlet. Milliárdokat fektetett be, s ez a pénz megsokszorozódott. Politikai kapcsolatait is kamatoztatta, részesedést szerzett bankban, biztosítóban. Külföldön is építette a birodalmát, például Oroszországban és Kínában. A PPF többségi tulajdonosa egyebek között a lakossági kölcsönöket nyújtó Home Credit-csoportnak, a cseh Nova és a szlovák Markíza kereskedelmi televíziónak.

A cég tavaly vette meg a Central European Media Enterprises (CME)-csoportot, amelyhez a két tévétársaságon kívül egyebek mellett mobilszolgáltató és bank is tartozik. A CME aktívumainak értéke a cseh sajtó szerint 48,6 milliárd euró.

A PPF-csoport 2018 júliusában megvásárolta a Telenor távközlési cég leányvállalatait Magyarországon, Bulgáriában, Montenegróban és Szerbiában. Az MTI híradása feleleveníti, hogy a következő évben eladta a Telenor Magyarország és a Telenor Real Estate 25 százalékát az Antenna Hungáriának. A partnerek új holdingot hoztak létre, amely vegyesvállalatként működik a PPF 75 és az Antenna Hungária 25 százalékos tulajdonában.

KIRÁLY A LEVEGŐBEN

Petr Kellner keveset árult el a magánéletéről, egyébként sem szeretett nyilatkozni a sajtónak. Második feleségével, Renátával 2002-ben alapítványt hozott létre szociálisan hátrányos helyzetű tanulók oktatásának a támogatására, valamint egy gimnáziumot tehetséges gyermekek számára a Kelet-prágai járásban, Babice településen.

A lidovky.cz portál szerint Kellnernek volt elsőként Csehországban saját Gulfstream repülőgépe, aztán egy Boeing–737-700 BBJ lett a kedvence. A saját és üzletfelei kényelmét szolgáló luxusgéppel rengeteget utazott, élt is benne: aludt, zuhanyozott, tárgyalt, dolgozott, miközben akár 11 ezer kilométert is megtett tankolás nélkül.

MOJ

FOTÓ: REUTERS

A társaság egyik részvényese, Ladislav Bartoníček vette át a három földrész számos iparágában tevékenykedő, főként a pénzügyi szolgáltatásokban, a telekommunikációban, a médiában jó pozíciókat kiépített csoport irányítását a tulajdonos halála után. Ígéri, folytatják a beruházási projekteket, a vállalkozó csapata által meghatározott terveknek, elképzeléseknek megfelelően.

Petr Kellner a hétfői híradások szerint hatodmagával zuhant le a múlt hét végén, az alaszkai Knik-gleccser közelében egy olyan helikopterrel, amely a hegycsúcsokon teszi ki a hódeszkásokat, sízőket, hogy a meredek, 1700 méteres esésű lejtők szűz haván lecsúszhassanak. Ez az extrém sport régóta a kedvence volt, a barátaival járt Alaszkába. Most a volt cseh snowboardbajnok és fotós David Horváth, valamint Benjamin Larochaix szabadstílusú sít oktató edző volt vele. Utóbbi a pilótával és két idegenvezetővel együtt szintén életét vesztette.

66 | FIGYELŐ 2021/13

F_66_67_cseh_szlovak.indd 66

2021. 03. 30. 10:57

| RÉGIÓ |

ÁTMENETILEG SZÜNETEL A KORMÁNYVÁLSÁG POZSONYI CSATÁK | A hetek óta tartó, gyakran a szenvedélyes kifejezéseket és a kíméletlen bírálatokat sem nélkülöző megnyilvánulásokat követően vasárnap estére mintha végtelen nyugalom árasztotta volna el Szlovákiát. Marad a négypárti középjobb-liberális kormánykoalíció, az új miniszterelnök az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) párt embere, Eduard Heger lesz, kormánya névsorát lapzártánk után közölték.

A feszültséget a legnagyobb kormánypárt, az OĽaNO vezetője, Igor Matovič miniszterelnök oldotta fel, amikor bejelentette, hogy távozik posztjáról, és ennek fejében csupán annyit kért, hogy továbbra is tagja maradjon a kabinetnek, mégpedig pénzügyminiszterként. Korábbi állandó vitapartnere, egyben egyik miniszterelnök-helyettese, Richard Sulík, aki a gazdasági tárcát is irányította, már egy héttel korábban benyújtotta lemondását, és vele együtt távoztak a kormány-

rábban lemondott tárcavezetők ismét beülhetnek bársonyszékeikbe.

KATONÁS JÁRVÁNYKEZELÉS

Akadnak persze kivételek is, mint például a Sme rodina (Család vagyunk) által jelölt Milan Krajniak munka-, család- és szociálisügyi miniszter, aki jelezte, hogy a továbbiakban képviselőként folytatja és nem ragaszkodik minden áron a hatalomhoz.

Még van valaki, aki biztosan nem tér vissza, ez pedig Marek Krajčí volt egész-

sorban vállalkozóként ismernek, és éveken át egy drága (Szlovákiában készült) vodkát forgalmazó cégnek volt az egyik vezetője. A Double Cross Vodka állítólag nagyon népszerű és drága Manhattan luxusbárjaiban, de a nedű exkluzív palackjáért Szlovákiában is elkérnek 50 eurót.

Tíz év után megvált a cégtől, mert 2016ban parlamenti képviselő lett az OĽaNO színeiben. Amikor 2020-ban pártja megnyerte a választásokat, megkapta a pénzügyi tárcát, amit eredetileg Richard Sulík szeretett volna magának. Végül az SaS „kárpótlásul” eggyel több miniszteri széket kapott, és a pártelnök a gazdasági minisztérium vezetője lett. Heger pénzügyi tárcavezetőként sok reformot ígért, különösen az adók területén, de a járványhelyzet miatt (is), ebből vajmi keveset sikerült megvalósítania. Kormányfőként mindenki bizalommal tekint rá, mert bár Matovič hű emberének számít, kiszámíthatóbb és konfliktusmentes vezetést várnak tőle.

ANGOLBÓL KÖZEPES

FOTÓ: FACEBOOK.COM/PODPREDSEDA.VLADY

EDUARD HEGER ÉS JOBBRA IGOR MATOVIČ. A SZEREPCSERÉT SZLOVÁKIA ÉRDEKÉBEN TETT NAGY GESZTUSKÉNT ÉRTÉKELTE AZ ÚJ KORMÁNYFŐ

ból a pártja, a liberálkonzervatív Szabadság és Szolidaritás (SaS) által jelölt tárcavezetők, beleértve Ivan Korčok magyarbarátnak nem nagyon nevezhető külügyminisztert is.

Még a múlt héten is úgy tűnt, hogy a négypárti koalíció felbomlik, és vagy a legkisebb kormánypárt (Za ľudí, az Emberekért), vagy az SaS kilép belőle, és jobb esetben egy hármas koalíció folytatja tovább az ország irányítását. A feltétel a miniszterelnök lemondása volt. Nos, ez megtörtént, és egyszeriben kiderült, hogy marad az egy éve felállított koalíció, sőt a ko-

ségügyi miniszter, aki – ahogy mondani szokás – elvitte a balhét a járványhelyzet nem éppen sikeres kezeléséért, noha ebben az egész kabinet benne volt. Posztját egy katonaorvos, a rózsahegyi (Ružomberok) Központi Katonai Kórház igazgatója, Vladimír Lengvarský dandártábornok veheti át.

VODKÁVAL KERESKEDETT

Választ kaptunk a legfontosabb kérdésre is, hogy ki lesz az új kormányfő. Ő a közgazdasági végzettségű, 45 éves Eduard Heger eddigi pénzügyminiszter, akit sokan első-

Persze kérdés, hogy milyen lesz pénzügyminiszterként a volt miniszterelnök, akinek semmilyen közgazdasági végzettsége nincs, ráadásul a diplomamunkája nagy részét is lemásolta, ezért tavaly már állami vezetőként bocsánatot kért. Matovič kormányfőként ritkán fordult meg Nyugaton, utazásai nem voltak emlékezetesek, kivéve, amikor Emmanuel Macronnal találkozott és egészen nevetséges dolgokról beszélt neki, mert angolnyelv-tudása csekély. Fejtőrést okoz, hogy meddig lesz életképes a most létrejövő kormány és meddig tart ki a négypárti koalíció. Matovič és Sulík ezután is bármikor egymásnak ugorhatnak. Mindenesetre az ellenzék tovább gyűjti az aláírásokat egy előre hozott választásokat lehetővé tevő népszavazás kiírásához.

LAMÉR 2021/13 FIGYELŐ | 67

F_66_67_cseh_szlovak.indd 67

2021. 03. 30. 16:57

| RÉGIÓ |

MARAD A CSEH SZÜKSÉGÁLLAPOT

BENÉPESÍTIK A SZERB FALVAKAT

Az egyik legnagyobb demográfiai kihívásnak déli szomszédunkban a kisebb települések elnéptelenedése és a mezőgazdasággal foglalkozók számának folyamatos csökkenése számít. A belgrádi kormány ezért úgy döntött, hogy megüresedett ingatlanokat vásárol fel, majd ingyenesen fiatal gazdák rendelkezésére bocsátja azokat. Milan Krkobabić illetékes miniszter becslése alapján jelenleg mintegy 150 ezer falusi ház kong az ürességtől. Hamarosan kiírják a pályázatot az első ötszáz odaítélésére. Elmondása szerint ez egy nagy munka kezdetének számít. Olyan fiatal gazdák pályázhatnak majd első körben, akik még a családi fészekben élnek s függetlenedni szeretnének, vagy olyanok, akik szívesen visszatérnének valamelyik nagyvárosból a falusi környezetbe. Házat kaphatnak majd orvosok, állatorvosok, agronómusok is, olyan szakmákban dolgozók, akiknek a jelenléte fontos a vidékfejlesztés szempontjából.

Szerbiában mintegy 1600 falu számít szinte teljesen kiüresedettnek, további hétszáznak száznál kevesebb lakosa van.

VIRÁG FOTÓK: DAVID W CERNY, REUTERS; ANDREJ ISAKOVIC, EUROPRESS/AFP; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A húsvéti ünnepeket követően kerül a kormány asztalára az a javaslat, hogy oldják fel az egyes járások közötti utazások tilalmát, ami különösen megkeserítette az emberek életét. Az Andrej Babiš vezette kabinet egy hónappal szerette volna meghosszabbítani a szükséghelyzetet, de az ellenzék ezt eleve elutasította, és a kormányt kívülről támogató kommunisták is csak két hét „ráadást” voltak hajlandók támogatni, ezért április 11-én véget ér. Szó van a tantermi oktatás újraindításáról is, mindenekelőtt az általános iskolák alsó tagozatosai számára, de lehetővé tennék a középiskolások és az egyetemisták gyakorlati oktatását is. Ennek azonban a heti kétszeri, ingyenes antigéntesztelés lesz a feltétele. A cégek változatlanul hetente egyszer kötelesek teszteltetni a dolgozókat.

Hétfő reggelre csak 1772 új fertőzöttet regisztráltak, de keddre majdnem megnégyszereződött a számuk, a halálos áldozatoké pedig a hét első napján 52, a második napon 85 volt.

A járvány kitörése óta egyébként több mint 26 ezren hunytak el a fertőzés következtében, egymillió főre 2445 haláleset jut.

Jan Blatný egészségügyi miniszter úgy véli, hogy április végéig kétmillió embernek kellene megkapnia a vakcinát, ugyanis 1,34 millió adaggal számolnak négy gyártótól. A 65 év felettiek és a kritikus infrastruktúrában foglalkoztatottak mellett a szociális szolgáltatások terén dolgozók, valamint a rendőrök és a tűzoltók egy kiválasztott csoportját is beoltanák.

Az utóbbi napokban lelassult az oltások üteme. Hétfőig a 10,7 milliós lélekszámú országban 12,5 százaléknyian kaptak legalább egy dózist, a teljesen átoltottak aránya csaknem 5 százalék volt. Április folyamán az újabb szállítmányoknak köszönhetően a vakcinázás felgyorsulásával számolnak, bár a december végi stratégiához képest kevesebb oltóanyag érkezik az országba. A tárcavezető szerint amíg a lakosság többsége nem kapja meg a vakcinát, addig folyamatosan szükség lesz a széles körű tesztelésekre. A sportrendezvények és a kulturális események látogatói csak negatív teszt alapján ülhetnek majd be a nézőtérre, leghamarabb a nyáron.

A húsvéti ünnepekre tekintettel a kormány engedélyezte, hogy nagycsütörtök és nagyszombat között éjfélig kint lehessen tartózkodni, hogy a hívők eljuthassanak a templomokba.

LAMÉR

68 | FIGYELŐ 2021/13

F_68-69_Terkepes.indd 68

2021. 03. 30. 16:59

| RÉGIÓ |

LENDÜLETBEN A MAGYAR–ROMÁN KERESKEDELEM

MOBILAPP AZ ORVHORGÁSZOK ELLEN

Horvátország áprilistól kötelezővé teszi az m-ribič mobiltelefonos alkalmazás használatát az édesvízi horgászok számára. Az újítás célja a pecások felügyelete, valamint a túlhorgászás elkerülése. A jövőben minden nyilvántartott horgász kap az engedélye mellé egy kódot, amellyel be kell jelentkeznie okostelefonján a mobilapplikációba minden alkalommal, amikor pecázni indul. Az app GPS-alapon regisztrálja majd a helyzetét, valamint a horgászat kezdetét és végét. Ezenkívül minden kifogott halat regisztrálni kell a rendszerben, mégpedig a fajtáját és méretét meghatározva, továbbá jelezni szükséges, hogy az uszonyost hazaviszik vagy visszaengedik.

Utóbbi azért is fontos, mert egy hobbihorgász évente csak 38 kilogramm halat vihet haza, s ezt eddig papíralapon kellett jegyezni. Az alkalmazás nagy segítség lesz a halőrök számára is, akik ennek adatai alapján tudják majd ellenőrizni, hogy ki horgászik épp az általuk felügyelet területen, s hogy van-e az illetőnek engedélye. A halőröknek mostantól jogukban áll megvizsgálni a pecások zsákmányát, és akinek nem bejelentett fogás van a birtokában, azt megbüntetik. A horgászok egy része üdvözli az új technológiát, de a legtöbben inkább ellenzik. Utóbbiak legfőbb érve, hogy a pecások között sok az idősebb, nyugdíjas ember, aki nem biztos, hogy használni tudja az új technológiát – lehet, hogy okostelefonja sincs. A másik probléma, hogy a jó horgászhelyek olykor az erdők mélyén vannak, ahol nem mindig megfelelő a térerő. Sokan pedig a horgászhelyüket féltik, mert az applikációból kiderül, hol lehet a legtöbb halat fogni. Ez másokat is odavonzhat – világlik ki a Vijesti.hr horvát portál cikkéből.

HORDÓSI

A bukaresti CursDeGuvernare.ro hírportál által közölt adatok szerint a múlt évben keleti szomszédunknak Kína relációjában volt a legnagyobb a külkereskedelmimérleg-hiánya, 4,234 milliárd eurót tett ki. A második helyen Magyarország áll 2,797 milliárddal, ugyanis Románia 3,097 milliárd euró értékben exportált hazánkba és 5,894 milliárdos értékben importált tőlünk.

Ez azt jelenti, hogy az ideirányuló román kivitel 52,6 százalékban fedte le a behozatalt, ami Kína viszonylatában mindössze 16,4 százalék. A harmadik helyen Lengyelország áll, amellyel szemben Romániának 2,642 milliárd eurós a deficite. Ebben a relációban keleti szomszédunk exportja az import 46,7 százalékát fedi.

A kivitel tekintetében a románok legnagyobb külkereskedelmi partnere Németország, ahova Románia exportjának csaknem a 23 százaléka irányul. A második Olaszország (10,7 százalék), a harmadik Franciaország (6,7), a negyedik Magyarország (5,0). A keleti szomszédunkba irányuló kivitel tekintetében hazánk Németország és Olaszország mögé tornázta magát, így tőlünk származik a román import 7,3 százaléka, ezzel megelőztük a 6,3 százalékon álló Kínát.

A román gazdaság exportja tavaly 9,9 százalékkal, 62,175 milliárd euróra csökkent. A behozatal 6,6 százalékkal mérséklődött, értéke 80,562 milliárd euróra zsugorodott. Az ország külkereskedelmi mérlegének a hiánya elérte a 18,387 milliárd eurót, ez 1,088 milliárddal haladja meg a tavalyelőtti adatot.

BORBÉLY

2021/13 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2021. 03. 30. 16:59

| SKYNET |

HAJTOGATHATÓ KÉPERNYŐ Az összecsukható kijelző a legújabb mobilőrület, már több gyártó kínál ilyen telefont. Az idén olyan modell is piacra kerülhet, amely nemcsak könyv módjára széthajtható, de elöl-hátul ilyen kijelzőt kaphat.

ROYOLE FLEXPAI. A LEGELSŐ FECSKE 2018 VÉGÉN JELENT MEG

JÖHETNEK A NÉGYKIJELZŐS MOBILOK mondjuk 8 vagy akár 12 giga RAM. (Ez utóbbi még ma is több mint elegendő egy laptopba vagy asztali gépbe, akkor is, ha játszunk.) És persze a bivalyerős csúcstelefonok a 3D-játék-függőknek szintén fontos sebességtöbbletet nyújtanak. Öszszességében azonban 100-ból 99 felhasználónak a most tavasszal vagy a nyáronősszel érkező új mobilok tudására semmi szüksége nincs – akár a 2020-as, akár a 2019-es szériákkal vetjük össze ezeket.

Persze mindezt leginkább az Apple ismerte fel, így egyes hardverelemeket las-

88?*-&/9-&9 0./*1?ö/Ď PRÉMIUMTELEFONOK Royole FlexPai*

Huawei Xs 5G Samsung Galaxy Z Flip 5G Samsung Galaxy Fold *Nem kapható.

(XFP PÀQKºQIW÷Q WJSIJQMJY÷

860

550

470 440 430 300

Fellelt hazai ár, ezer forinttól

Royole FlexPai 2**

Samsung Galaxy Z Fold 2 Samsung Galaxy Z Flip

Forrás: +NL^JQ÷ L^ďOY­X

sabban fejleszt – főként a kamerát vagy a képernyőméretet –, mint az őrült tempót diktáló konkurensei.

Ez utóbbiak ugyanis beleestek abba a csapdába, hogy az újabb és újabb csúcsmodellek esetében egyre nehezebben találnak ki bármilyen értelmes, hasznos fejlesztést. Különösen a hardverek terén. A kis lencsék mögé hiába tesznek 100 megapixel feletti teljesítményű érzékelőt, akkor sem jut be elég fény a körömnyi lencséken. Hiába növelik a kézben hordott képernyő felbontását, az már az emberek többsége számára láthatatlan marad, és a kijelzőméretet sem lehet a végtelenségig növelni.

HAJTOGATHATUNK

No persze erre is van megoldás, mégpedig a széthajtogatható mobil, amelynek a prototípusait már jó pár éve láthattuk konferenciákon, bemutatókon. Mi több, a világ legtöbb okostelefont eladó gyártója, a Samsung 2019 őszén piacra dobta limitált szériás, összehajtható kijelzős Fold modelljét, sorozatgyártásban a nagyok közül elsőként kínálva ilyen készüléket. Az utód persze jobban sikerült: a 2020 szeptemberében kijött Samsung Galaxy Z Fold 2 már jobban bírja a gyűrődést. E döbbe-

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Bizonyos képernyőméret és megfelelő internetsebesség mellett az újabbnál újabb mobilokra – pusztán hasznossági szempontból – nincs szükség. Mennyivel tud többet egy mai csúcskészülék, mint egy pár évvel korábbi? Lényegében semmivel. Talán a képátlója fél-egy centivel nagyobb, a fényképezője immár óriásplakát-méretben is tűéles képet ad, de kellően gyors volt már az előd is… És különben is: vajon ki fia-borja az, aki mobillal lőtt képet 40–64 megapixelben akar elkészíteni, és abból házfalnyi plakátot nyomtatni? Még az is ritka, hogy mondjuk egy ma elterjedt óriástévére, 140–190 centis képátlóra fellőjük a mobilos képeket, videókat. Bár erre szintén elegendő 10-12 megapixel.

Lehet persze vitatkozni. A nagy felbontású mobilkamerák különböző szoftveres trükkökkel – így például másodpercenként tucatnyi kép egymásra fotózásával – egyre jobb szürkületi, esti felvételeket készítenek. Sőt, talán a fent említett tévéóriásokon még az is látszik, ha egy videó 720 helyett 2160 soros felbontású, azaz 4K-s.

Az sem vitatható, hogy a villámgyors ötödik generációs mobilinternetes hálózatok speciális modeme és nagy sebessége mellé elkél egy-egy új és erős mobilprocesszor s 70 | FIGYELŐ 2021/13

F_70-71_skynet.indd 70

2021. 03. 30. 17:01

| SKYNET |

netes kinézetű mobilt az újdonságoknál szokás horribilis indulóáron kezdték el árulni. Mára, hat hónappal a piacra lépés után sem ment sokkal félmillió alá az ellenérték. Mi több, az előbb említett „ősrégi”, azaz 2019-es első széria új ára is 340-360 ezer forinttól felfelé indul itthon.

Ezután még ott van a Samsung Galaxy Z Flip is, amely az egykori kis, félbehajtható Motorolák dizájnját kölcsönzi, csakhogy a szétnyitott képernyőfelület egységes. Itt a fő kijelzőnk ugyan kinyitva sem lesz nagyobb egy normál telefonénál (ellentétben az előző modellekkel), ám a hajtogatható képernyő „csodáját” megkapjuk, jobbára itt is drágán (lásd táblázatunkat).

SAMSUNG GALAXY Z FOLD 2. MINILAPTOP A ZSEBBEN

HŰHAFAKTOR

Magyarán: már csak az árak okán is itt a „hűhafaktor” a leglényegesebb, az, hogy természetesen azonnal státuszszimbólum lett egy-egy ilyen készülék birtoklása.

Ugyanakkor mifelénk a néhány létező konkurens modell nem annyira elterjedt.

S a nagyok közül a Huaweinek van csak hasonló, igaz, ki is fordítható képernyős gépszörnye. Ez a furcsa szerzet ráadásul még elképesztőbb árú: nálunk 860–900 ezer forintért bukkant fel nemrég (mindössze néhány bolt kínálatában). Sőt átszámítva Európában sok helyütt inkább egymillió forint feletti ellenértéket feltüntető árcédulával incselkedik… Ám e szupermodelleknek a hűhafaktoron túl nincs sok értelme. Elvben ugyan telefonként és tabletként is használhatók, de a mai árak és fejlettségi szint mellett inkább érdemes egy „fapadosabb” csúcskészüléket és egy olcsóbb kis tabletet venni. A valóságban jobban használható párost alkotnak, mint ezek a méregdrága svájcibicskák. (E multifunkciós zsebkésekkel ugyebár elvben sok mindent csinálhatunk, a valóságban azonban sem kenyeret szelni, sem dugót húzni, sem körmöt

reszelni nem igazán lehet velük…) És tegyük hozzá, e csodák egyáltalán nem vékonyak, egy olcsó átlagtelefon mellett is féltéglaként hatnak. Mindenesetre a fejlesztések legújabb iránya ez: minél több képernyőt vagy képernyőfelületet zsúfolni a telefonra. Ugyan már az ezredforduló körül felbukkant a két-, akkor még monokróm kijelzős telefon, az igazi berobbanás most következik.

ÉRKEZŐ ÚJDONSÁGOK

Várhatóan az év második felében jön a félbehajtható Z Flip 2, valamint a Z Fold 1 és 2 utódja, a Z Fold 3, immár SM–F926-os modellszámmal. A tárhely minimálisan 256 gigabyte-os lesz, és minden bizonynyal Android 11-es szoftvert kap a készülék, persze a különleges változatokhoz járó,

A HAJTOGATHATÓ TELEFON ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI ELŐNYÖK

HÁTRÁNYOK

Igazi kuriózum, látványos technológiai különlegesség.

Drága; még a kisebb, régebbi modellek is 300-400 ezer forinttól indulnak.

Nemcsak mobilt, hanem egy tabletet is állandóan a zsebünkben hordunk.

A kijelző nem védhető jól (nem fóliázható teljesen), s a kijelzőcsere (törés, repedés esetén) egy vagyonba kerül, ha megoldható egyáltalán.

Az okostelefont sokat, intenzíven használók számára megkönnyítheti a napi munkát.

Ezek a kijelzők akár 6-10 évig is hajtogathatók, alapesetben ez nem jelent gondot.

Ha kiforr a technológia és olcsóbb lesz, akkor a telefonon lógóknak jó megoldás lehet.

Túl vastag még némelyik modell, nehéz kis tenyérrel kézbe fogni vagy egy kézzel széthajtani.

azokat kezelni képes, One UI nevű felület új, immár 3.5-ös verziójával. Az igazán nagy dobás azonban az lehet, hogy nem is egy, hanem egyszerre két hajtogatható kijelzője lesz vagy ennek, vagy még egy ennél is újabb telefonnak – az egyik elöl, a másik hátul kap majd helyet.

Persze nyilván a konkurencia sem alszik. Igaz, az LG részéről újra felmerült, hogy eladná a mobilüzletágát, de egyelőre nem nagyon akad rá vevő. Az Apple pedig a közeljövőben aligha bocsátkozik ilyen kalandba. Így maradnak a vezető kínai cégek, különösen a hasonló készülékkel már előrukkolt Huawei, vagy éppen az olyan innovatív gyártók, mint a Xiaomi, az Oppo és a többiek. Esetleg az olyan kicsik, mint a Royole, amelynek FlexPai nevű modellje valójában az első hajtogatható telefon volt, méghozzá már 2019 januárjában (már nem kapható), megelőzve a Samsung az év őszén debütált első ilyen modelljét. Érdekes, hogy tavaly ősszel a FlexPai 2 nevű verzió is kijött. Ez nemcsak masszívabb és erősebb hardverrel érkezett, hanem a kamerák terén is különlegeset nyújt. Persze ez a készülék itthon csak a szürkeimportban bukkan fel néha, 500-550 ezer forint körüli összeg leszurkolása után.

HG

Sem telefonként, sem tabletként nem százszázalékos a használati élmény.

2021/13 FIGYELŐ | 71

F_70-71_skynet.indd 71

2021. 03. 30. 17:01

| CAPPUCCINO |

BATTHYÁNYSCHMIDT MARGÓ

„Célunk, hogy erősítsük a vidéki nőket: képzésekkel, pályázati lehetőségekkel. Emellett természetesen nagyon fontos a társadalomban őket megillető szerepük és hozzáadott értékük felismertetése, erősítése. Mára üzeneteink több mint ötezer résztvevőhöz jutnak el. A tagság növelése mellett az információk, valamint a jó hazai és nemzetközi példák átadását, a különböző támogatásokat tartom a leglényegesebbnek” – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában a Magyar Női Unió (MNU) elnöke.

Eddigi életútja folyamán többször is „ütközött” a nagypolitikával: sosem kívánt professzionális lenni?

– Egyáltalán nem vonzott a politika, bár kétségtelen, hogy mindig az aurájában voltam. Pályafutásom emlékezetes része marad örökre, hogy a kilencvenes évek legelején az Antall-kormány gazdaságpolitikai államtitkárságán dolgozhattam, itt gazdasági kabineteket szerveztem. Élveztem minden pillanatát, mert akkoriban, negyven év szocializmus után világmegváltásnak tűnt a rendszerváltoztatás. Majd 2010-ben ugyancsak megcsapott a nagypolitika szele: a Vidékfejlesztési Minisztériumba kerültem, ahol nemzetközi kapcsolatokkal foglalkoztam. Ha már a „politikai szálat” említjük, idetartozik, hogy 2008-ban páran megalapítottuk az Új Társadalom Szalont, azzal a céllal, hogy megőrizze és terjessze a magyarság kulturális örökségét hazánkban és az Európai Unióban. Induláskor a társadalmi, gazdasági, kulturális elit képviselői tartottak előadást egy-egy témában, nagykövetek társaságában. Annak idején a KDNP is aktív részese volt ennek a kezdeményezésnek, a magam részéről ebben is a civil vonalat kerestem.

– Antall Józsefet európai értelemben is történelmi léptékű államférfinak tekintik. Mekkora kihívás volt vele dolgozni?

– Kifogástalan úriember volt, de közvetett munkakapcsolatban álltunk. Amikor huszonévesként a gazdaságpolitikai államtitkárságon dolgoztam, feladatom volt az is, hogy tartsam a kapcsolatot a visszatelepült vagy visszatelepülni szándékozó üzletemberekkel, illetve az olyan történelmi családokkal, amelyek egykor politikai ok miatt hagyták el az országot. A néhai kormányfő közismert történelemrajongása miatt a szívén viselte ezt a területet.

– Több diplomája van, idegen nyelveket is beszél, ráadásul az első férje német állampolgár volt. Nem morfondírozott azon, hogy végleg a Lajtán túl, a fejlett Nyugaton marad?

– Az első férjemet Budapesten ismertem meg, itt volt orvostanhallgató. Első gyermekem, Nathalie ebből a kapcsolatból született. Éltünk Németországban, majd Svájcban is, a szívem azonban hazahúzott.

– Második férje Batthyány Ádám nemzetközi bankár lett, aki BatthyányStrattmann Lászlónak, a szegények orvosának az unokája. Már elnézést, de nincs komplexusa, amikor is a rokonsággal, a főnemesekkel találkozik?

– Ehhez a „feladathoz”, akárcsak a Batthyány névhez, fel kellett nőnöm. S nem attól lettem Batthyány, hogy Ádám elvett feleségül és két gyermeket szültem neki, Katát és Boldizsárt, hanem azért, mert már olyan dolgokat vittem véghez, amelyek igazán nemesek voltak.

– Mondjon egy példát!

– Egyszer kaptam egy névjegyet: ennek egyik oldalán az szerepelt, hogy özvegy

Batthyány Lajosné gróf Zichy Antónia, a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyletének alelnöke. A szabadságharc után az özvegyek, az asszonyok szövetkeztek, hogy segítsék az árvákat és az egyedül maradt családanyákat, továbbá népszerűsítették a magyar termékeket, a „kincseket”. Korábban erről nem volt tudomásom. Úgy érzem, a történelem ismétli önmagát, mert valahol én is azt csinálom a Magyar Női Unió elnökeként, mint amit Zichy Antónia egykor.

– Furán csengő szó most a „kincs”.

Mit ért alatta?

– Jelenleg a kincsek alatt általában a hungarikumokat értik. Ezzel az a probléma, hogy túl sok dologra ráfogják. A kincseink között pont úgy lehet egy étel, egy opera vagy éppen tehetségkutatás is.

– Apropó: hogyan jött a Magyar Női Unió megalapításának az ötlete?

– A minisztérium után az agrárkamarához kerültem, ahol ugyancsak nemzetközi feladatokkal és PR-ral, marketinggel foglalkoztam. Kapcsolatba kerültem a Copa-Cogecával, amely az EU egyik legnagyobb gazdaszervezeteket tömö-

72 | FIGYELŐ 2021/13

F_72-73_cappuccino.indd 72

2021. 03. 30. 17:01

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| CAPPUCCINO |

rítő érdekképviselete. Ennek a szervezetnek számos ágazata van, többek között a vidéki nők munkacsoportja is. Miután nálunk ilyen nem létezett, 2013-ban 17 alapító taggal létrehoztuk a Magyar Női Uniót. Célunk, hogy erősítsük a vidéki nőket: képzésekkel, pályázati lehetőségekkel. Emellett természetesen nagyon fontos a társadalomban őket megillető szerepük és hozzáadott értékük felismertetése, erősítése.

– Mekkora a tagság? Hol tartanak most?

– Mára céljaink, üzeneteink több mint ötezer résztvevőhöz jutnak el. A tagság növelése mellett az információk, valamint a jó hazai és nemzetközi példák átadását, a különböző támogatásokat tartom a legfontosabbnak. Ennek szellemében számos programot és évente két nagy konferenciát szervezünk. Szintén célkitűzés, hogy az MNU-t nemzetközi vonalon is megerősítsük.

– Budapesti hölgyeket nem is várnak a tagjaik közé?

– Erről szó sincs. Mint említettem, egyfajta hiánypótló közösségi „szervező-

NÉVJEGY 1966-ban, Budapesten született.

Tanító-, majd tanárképzőre járt, ezek után jött a Külkereskedelmi Főiskolán a nemzetközi marketing szak. Később szociológiai és mentálhigiénés szakképesítést szerzett, majd biztonságpolitikát tanult.

Tudományos munkák: a debreceni egyetemen vizsgálta a vidéki alkalmazkodási stratégiákat, majd a Károli Gáspár Református Egyetemen elemezte a családon belüli deviáns viselkedéseket.

Angolul, németül és oroszul beszél.

KEDVENCEK Zene » Debussy Könyv » Malchiner Maximilian Péter: You are more!

désként” alakult meg az MNU, immár nyolc éve. Az egyesület létrejöttét társadalmi innovációnak tartom, tekintettel arra, hogy missziónk a hagyományőrző, értékteremtő, a jelent és a jövőt formáló női szerepvállalás népszerűsítése. Trendin fogalmazva: a nők hozzáadott értékének a hangsúlyozása. S úgy gondolom, egyre fontosabb szerepet töltünk be a hazai állami és kormányzati intézményekkel, kamarákkal történő kapcsolattartásban, az információáramlás folytonosságának a biztosításában.

– Léteznek külföldi példák, amelyeket lehet adaptálni?

– Nézze, miközben szimpatikus az olaszországihoz hasonló családmodell vagy éppen a holland társadalmi berendezkedés is, elsődlegesen a magyarországi viszonyokra kell alapozni, azoknak megfelelően működni.

– Eddig elméleti síkon beszélgettünk.

Van valami kézzelfogható konstrukciója is az MNU-nak?

– Például a helyben termelt termékek helyi értékesítésének a megteremtése, csakúgy, mint az egészséges élelmiszerek „terítése”, a családi gazdaságokban a női szerep megerősítése, valamint az innovatív technológiák preferálása. Miután a felmérések alapján minden negyedik hölgy vidéken él, Magyarországon pedig az elmúlt tíz évben növekedett az agráriumban foglalkoztatott nők aránya, rájuk koncentrálunk. A vidéki nő meghatározó tényezője az ágazatnak.

– Mennyire írta át a terveiket a pandémia?

– Elmaradtak az előre betervezett rendezvényeink, de online formában vagy személyesen, a szabályok szigorú betartásával most is tudunk szólni a nőkhöz. És egy ideig még eltarthat ez a helyzet, s miután az életünk aligha lesz olyan, mint 2020 előtt volt, egy-két esetben a tevékenységünk újradefiniálására, átgondolására is szükség lesz. Közben személyesen azon dolgozom, hogy létrejöjjön egy olyan közösségi tér, amelyben a civil kezdeményezéseink egy helyen tudnak majd jelentős hozzáadott értékeket teremteni.

SZAJLAI CSABA 2021/13 FIGYELŐ | 73

F_72-73_cappuccino.indd 73

2021. 03. 30. 17:01

| TÁRSADALOM |

A járvány nemcsak a jelenre, de a kozmetikai ipar következő tíz évére is markáns hatással lesz az elemzők szerint.

A globális piac méretét 2019-ben 380,2 milliárd dollárra becsülték, és az előrejelzések arról szóltak, hogy 2027-re eléri a 463,5 milliárdot – hacsak nem jön közbe valami, mondjuk egy világjárvány. De közbejött.

A szépségipar számára mindenképpen fekete hattyú eseménynek tekinthetjük

a koronavírust, az átlagfogyasztót teljesen váratlanul érte ez a helyzet. A home office és a társadalmi események megszűnése szükségtelenné tette, de mindenképpen csökkentette például a smink- és parfümhasználatot. A forgalmazók ebben a szegmensben buktak a legnagyobbat a múlt év első felében, a visszaesés elérte az 50 százalékot.

Annyi történt, hogy elállítódott a fókusz, s a fogyasztók elsősorban a tisztaságra, a higiéniára figyeltek a pandémia kitörésekor, minden ennek rendelődött alá.

Aztán amint újraindult az élet az online konferenciákkal, akkor ismét megjelent a dekorkozmetikumok iránti igény, sőt az év második felében többletvásárlások is realizálódtak. Az elemzők pszichológiai okokat látnak e mögött: ismerős és meg-

nyugtató illatokra vágytak a nők, ezzel keresték a régi idők biztonságát.

HIGIÉNIAI BOOM

Egy szempillantás alatt tűntek el a polcokról tavaly március környékén a kézfertőtlenítők. A gyártók a kapacitásgondok mellett beszerzési problémákkal is szembesültek. Nem volt elegendő flakon, kupak, amint a gyártási láncok elakadtak.

A kozmetikai cégek villámgyorsan átálltak a higiéniai termékek előállítására annak érdekében, hogy kiszolgálják a kiskereskedőket és az egészségügy szereplőit.

Ezzel párhuzamosan megugrott a szappanok, tusfürdők, fogkrémek, szájfertőtlenítők iránti kereslet. A Colgate-Palmolive és az Unilever komoly kutatásba is kezdett, hogy megvizsgálják: a szájhigiéniai

FOTÓ: ADNAN ABIDI, REUTERS

RÚZS HELYETT FERTŐTLENÍTŐ

KOZMETIKÁZÁS | A globális szépségipar elmúlt egy éve a digitalizációról szólt. Az üzletek bezárása az online platformokra terelte a vevőket, ahol rekordbevételeket értek el a cégek. Új használói és vásárlási szokások jelentek meg, ami alapjaiban változtathatja meg a trendeket.

74 | FIGYELŐ 2021/13

F_74-75_szepsegipar.indd 74

2021. 03. 30. 17:03

| TÁRSADALOM |

termékek milyen szerepet játszanak a vírus elleni küzdelemben.

Emellett reagálni kellett a fogyasztók részéről megjelenő aggályokra a csomagolások biztonságát illetően. A vevők alaposabban elolvasták az összetevőket felsoroló címkét. Inkább az applikátoros produktumokat választották, s voltak, akik idővel már a fertőtlenítők minőségét és biztonságosságát is megkérdőjelezték. Mindez nagy erővel csapódott le a csecsemő- és kisgyermekápolási szegmensben, ahol még extrábbak a vásárlói elvárások.

AMI MÉG FOGYOTT

Az amerikai iparági elemzések azt mutatták, hogy a legnagyobb forgalmat a hajfestékek, az otthoni manikűr termékei és az önbarnítók adták össze. A kereslet a nyári nyitás alatt sem csökkent; akik rákaptak a házi „barkácsolásra”, azok nem tértek vissza a fodrászokhoz. Ez azonnal felkeltette a nagy gyártók érdeklődését, és a fejlesztéseket a minél egyszerűbben használható, de profi eredményt hozó „otthoni” termékek kutatására irányították.

Mint az élet minden területén, a szépségápolásban is megjelent az öngondoskodás. A járvány árnyékában a fogyasztók tudatosabbá váltak az egészségük és jóllétük fenntartásában. Házi wellnesspraktikákkal igyekeztek levezetni a szorongásaikat, minőségi szépségápolási termékekkel keresték és pótolták az elveszett örömöket. Másrészt szárnyalt az arc- és kézápolás kategória, a minőségi, tudományos háttérrel brandingelt termékek szegmense. A kézápolás kiemelkedően fontos lett, mivel a rengeteg fertőtlenítőhasználat miatt mindenki rákényszerült.

DIGITÁLIS BOOM, ETIKA

Ahogy bezártak a repterek, a plázák, a vásárlók azonnal elárasztották a webshopokat. A kereskedők soha nem látott tempóban küzdöttek a logisztikával, hogy rövid határidővel szállítsanak. Az online csatornák iránti érdeklődés a nyitás után is megmaradt, így a boltoknak integrálniuk kell a fizikai és az internetes kereskedelmet, hogy erősítsék egymást.

Európa legnagyobb online szépségápolási áruháza, a cseh Notino fennállásának a legnagyobb üzleti sikerét érte el 2020-ban, forgalma meghaladta a 14,5 milliárd cseh koronát (mintegy 200 mil-

liárd forint). Ez 42 százalékos növekedés az előző évhez képest. Elképesztő adatokról számoltak be: több mint 12 millió rendelést teljesítettek Európában, csak a novemberi Black Friday napján 140 000 csomagot indítottak útnak.

A fenntarthatóság, az etikus gyártás már a pandémia előtt is napirenden volt a szektorban, de a múlt év új folyamatokat katalizált. Az etikus szépségápolás már nem csak a zöldgondolatok iránt fogékony fiatalok hóbortja, minden korosztály érdeklődik a fenntartható termékek iránt.

NAGY SZEREPLŐK

Az európai piacon a legnagyobb online szereplő, a német Douglas jelentése szerint nyár óta nagy lendületet kapott az e-kereskedelem, amely a hazai forgalmuknak már több mint a felét adja. A cég a múlt év utolsó negyedében rekordszintű, 74 százalékos e-kereskedelmi növekedést produkált. Az előző esztendő azonos időszakához képest ez csupán 7 százalékos csökkenés, viszont akkor az üzletek is nyitva voltak. 2020 volt az első olyan év, amikor a vállalat online forgalma átlépte az egymilliárd eurós határt. A Douglas egyik vezetője ki is jelentette: innentől nincs megállás, cél a kétmilliárdos álomhatár.

Az alkalmazáson keresztüli vásárlást megszerették az ügyfelek. Ráadásul olyan új funkciókat fejlesztettek, mint a Click & Collect és a telefonos megrendelések.

A kínálat mintegy 130 000 termékkel bővült. A nyár folyamán a társaság bővítette tárolási kapacitását és disztribúciós központjait, hogy képes legyen kiszolgálni az online megrendelések rohamos növekedését. A 2020-as naptári évben a Douglas több mint 19 millió megrendelést rögzített online felületén, ez bő 50 százalékos ugrást jelent. Szintén a múlt esztendő innovációja volt a live szolgáltatás: szórakoztató oktatóanyagokat, termékbemutatókat tartottak az érdeklődőknek. A cég arról számolt be, hogy a bemutatott áruk értékesítése jelentősen nőtt, akár 40 százalékkal is, ezzel együtt az online üzletben eltöltött idő is meghosszabbodott. A csoport kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménye (EBITDA) 19,2 százalékkal zsugorodott a 2019-es évhez képest, 219 millióról 177 millió euróra.

RÉGI NAGY MÁRKÁK

A nagy múltú francia cégóriás, a L’Oréal 6,5 százalékos növekedést ért el a tavalyi

utolsó negyedévben, az esztendő összesített vesztesége 6,4 százalék. A vállalat jelentése szerint az ázsiai csendes-óceáni térség volt az egyetlen régió, ahol az eladások növekedtek (+3,5 százalék), míg Nyugat-Európát érintette a legsúlyosabban a járvány (–10,3 százalék).

Jean-Paul Agon, a L’Oréal elnök-vezérigazgatója úgy nyilatkozott: a példátlan visszaesés ellenére az alkalmazottak elkötelezettségének köszönhetően a társaság a lehető legjobb állapotban vészelte át ezt a válságot, sőt erősödött. A csoport bevételei az év második felében újra növekedni kezdtek, ráadásul a bővülés jelentősen felgyorsult a negyedik negyedben, amikor egyes szegmensekben növelték a piaci részesedésüket. Az online értékesítés kompenzálni tudta a boltok bezárásával járó kiesést. Az e-kereskedelem eladásai 62 százalékkal nőttek. Ez új rekord, mert a webshopos forgalom az összbevételen belül meghaladta a 26 százalékot.

A vásárlók azonnal elárasztották a webshopokat.

A leginkább a Nivea termékcsaládról ismert Beiersdorf AG 5,7 százalékos csökkenést jelentett. Az eladások esése ellenére a csoport kitartott a korábban bejelentett új, CARE+ elnevezésű stratégia megvalósítására irányuló beruházási programja mellett. Ennek is köszönhető, hogy a bőrápolási kategóriában további piaci részesedést szerzett a vállalat. Az invesztíciók és a megnövekedett költségek 906 millió euróra (2019-ben 1,095 milliárd euró volt) nyomták le az adók és kamatok levonása előtti működési eredményt (EBIT).

A zuhanást ellensúlyozta a bőrápolási üzletágban két márka erőteljes teljesítménye, ezek éves szinten 8,3 százalékos, Észak-Amerikában, Latin-Amerikában és Ázsiában viszont két számjegyű növekedési rátát értek el. Minden nagy cég hatalmas lépéseket tett tehát a webkereskedelem irányába. A következő évek egyik izgalmas kérdése a hagyományos üzletek sorsa lesz, az innováció szempontjából pedig a fenntartható, környezetkímélő termelés.

LENGYEL GABRIELLA 2021/13 FIGYELŐ | 75

F_74-75_szepsegipar.indd 75

2021. 03. 30. 17:03

| TÁRSADALOM | IRÁNY LIECHTENSTEIN. A MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT MÁR 4000 GYERMEKET NYARALTATOTT

THAISZ MIKLÓS | A Magyar Máltai Szeretetszolgálat komplex tevékenységi körébe iskolák fenntartása is beletartozik, kifejezetten hátrányos helyzetű településeken. A karanténnal járó digitális oktatás problémáiról és a tanítás fezárkóztató szerepéről beszélt a szervezet Iskola Alapítványának a vezetője, akit március 15. alkalmából tüntettek ki a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatával.

Megint otthon tanultak a gyerekek, ez a hátrányos helyzetben élőket erősen sújtja. Az önök iskoláiban hogyan oldják meg a távoktatást?

– Az mindenképpen pozitívum, hogy a mostani lezárás az általános iskolákat már nem érte olyan váratlanul, mint a tavalyi. Az elmúlt egy évben sok szempontból fel tudtunk készülni. Egyrészt részben saját forrásból, részben állami segítséggel beszereztünk digitális eszközöket, laptopot a tanároknak, tableteket a diákoknak. Másrészt a kezdetektől nagyon figyeltünk arra, hogy minden gyerek elérhető legyen valamilyen formában, segítettünk e-mail-címeket gyártani, a kollégák több képzést is kaptak a digitális módszerek, eszközök használata terén. Ösztönöztük az intézményen belüli tudásmegosztást. Azokat az innovatív pedagógusokat, akik élen jártak ebben, anyagilag is honoráltuk.

Szeptemberben, a tanév elején lehetett sejteni, hogy a járványnak további hullámai várhatók, így minden iskolánk, óvodánk kidolgozta a saját eljárásrendjét az újabb bezárás esetére. Ilyen értelem-

ben felkészültebbek vagyunk most, mint tavaly. Más szempontból viszont sajnos mostanra mentálisan, lelkileg kimerültebbek a pedagógusok, ahogy a gyerekek és a családok is. A sérülékeny csoportokban ráadásul nem adottak azok a feltételek, amelyek megvannak egy középosztálybeli famíliában. Ott, ahol nincs elég szoba, asztal vagy eszköz, nyilván csodákra nem vagyunk képesek. A legfontosabb alapelvünk, hogy nem hagyhatjuk elveszni a gyerekeket, így azt, aki nem érhető el digitálisan, nyomtatott feladatlapokkal látják el a kollégáink. Az ételért mindennap bemennek a tanulók az iskolába, így több intézményünkben azzal együtt kapják meg és hozzák vissza az anyagot. Ha azt látjuk, hogy a gyerek eltűnik a szemünk elől, akkor vagy a tanárok, vagy a Máltai Szeretetszolgálat szociális munkásai kimennek a családhoz.

FOTÓK: BALÁZS ATTILA, KOVÁCS TAMÁS, MÁTHÉ ZOLTÁN, MTI

ISKOLA A PEREMEN

76 | FIGYELŐ 2021/13

F_76-78_Thaisz_interju.indd 76

2021. 03. 30. 16:08

| TÁRSADALOM |

SEGÍTSÉG KÁRPÁTALJÁN. KERÉKPÁRT KAPOTT AJÁNDÉKBA A BEREGSURÁNYI TÓTH PATRIK

– Keringenek olyan vélemények a közbeszédben, hogy gyerekek tömegei estek ki a járvány alatt az oktatásból. Ön szerint mekkora lehet azok aránya, akiket ez érinthet?

– Nehéz ezt pontosan megmondani, de azt gondolom, nem nagyon eshetnek ki. Ha teljesen eltűnik egy gyerek a rendszerből, akkor valamit roszszul csinálnak az iskolában. De ehhez nem kell feltétlenül hátrányos térségben élni: a fővárosi oktatási intézményekben is előfordul, hogy nem jelentkezik be a diák az órákra, vagy éppenséggel kép és hang nélkül. Ezek a tanulók az oktatás szempontjából ugyanígy „elvesznek”. Kint, a terepen a kollégáink odamennek, bekopogtatnak, mert nem veszhet el gyerek. A diákokkal való aktív kapcsolattartás mellett kiemelten fontos az is, hogy az iskolák változatos módszereket alkalmazzanak a digitális munkarendben, új impulzusokat vigyenek bele a mindennapi pedagógiai munkába – főleg a középiskolákban, ahol már november óta tart a távoktatás. Mindenki belefásul ebbe a

HANGSZER A GYEREKEKNEK. A MONORI CIGÁNYTELEPEN INDULT EL A SZERETETSZOLGÁLAT ZENEPEDAGÓGIAI PROGRAMJA

helyzetbe, ha nem talál új metódusokat.

Mi épp a napokban hirdettünk például a máltai felső tagozatos gyerekek számára vetélkedőt, melynek keretében videóra felvett szavalást, éneklést és beküldött képzőművészeti produkciókat várunk.

Az elmúlt hetekben készült el több iskolánkban egy adományozó révén udvari fitneszpark, ezzel is bővítve a mozgásfejlesztés lehetőségeit, ami szintén kiemelten fontos napjainkban.

ISKOLA ALAPÍTVÁNY A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványának égisze alatt 2400 gyermek tanul, 5 általános iskola, 5 óvoda, 3 szakképző és egy fejlesztőiskola tartozik hozzájuk. Az intézmények működtetése mellett tanórán kívüli fejlesztőprogramjaik is vannak, iskolások számára délutáni tanodákat, a legkisebbek és szüleik részére pedig Biztos Kezdet Gyerekházakat működtetnek. Az Információs és Technológiai Minisztériummal közös mintaprogramban tavaly szeptemberben műhelyiskola is indult.

A szervezet óvodáiban és általános iskoláiban a gyerekek szinte mindannyian hátrányos helyzetű családból érkeznek, több intézményben a tanulók száz százaléka rászorulónak tekinthető.

– Mi az a szemlélet vagy módszertan, amely az alapítvány iskoláiban működik?

– Azt szoktuk mondani: nálunk a siker mértékegysége más, mint a jobb körülmények között működő iskolákban.

A Máltai Szeretetszolgálat által fenntartott intézmények döntő többsége leszakadó térségben van. Fontos, hogy mindenhol aktívan legyünk jelen. Magának a Magyar Örökség díjas projektünknek is Jelenlét program a neve. Célunk, hogy minél tevékenyebben vegyünk részt az intézmények és a települések életében, a helyi problémákra kifejezetten lokális megoldásokat dolgozzunk ki, együtt a helyi pedagógusokkal és közösséggel. Csodareceptjeink nincsenek, de nyitottak vagyunk az alternatív pedagógiai módszerekre.

Nagyon odafigyelünk arra, hogy az óvodából iskolába történő átmenet minél zökkenőmentesebb legyen. Szoros együttműködésben dolgoznak az óvodáink és az iskoláink.

Az elsős osztályok esetében például nem hagyományos elrendezésűek a tantermek, annak érdekében, hogy ne legyen nagy a kontraszt az óvodával. Fon2021/13 FIGYELŐ | 77

F_76-78_Thaisz_interju.indd 77

2021. 03. 30. 16:08

| TÁRSADALOM |

A szülőkkel kialakított partnerség kulcsfontosságú.

tos a gyerekek és a pedagógus közötti kötődés, hogy minél többet ugyanaz a tanító legyen velük. A tananyaggal nyilván lassabban jutunk előre, mert azzal, aki több évben mérhető hátránnyal érkezik az iskolába, nem lehet olyan gyorsan haladni, mint ahogy azt az átlagos hátterű gyerekekre szabott NAT kívánja. Haladunk, tervszerű fejlesztéssel, csak más tempóban, a hangsúly pedig az alapkészségek fejlesztésén és az élménypedagógián van. A többet vállaló kollégákat honoráljuk, motiváljuk. De annál gyorsabban nem tudunk tanulni, mint amit a gyerekek tudása, háttere lehetővé tesz.

– Mennyire együttműködők a családok? Látható-e az a tendencia, hogy a cigányság megérti: a tanulás az egyetlen kitörési pont a szegénységből?

– A szülőkkel kialakított partnerség kulcsfontosságú, nélkülük nagyon korlátozott lehetőségeink vannak. Nem mindig könnyű megértetni velük, hogy a poroszosnál sokkal célravezetőbb az alternatív pedagógia, a másfajta tanulás. Ez néha nehézségbe ütközik, hiszen ők maguk nem ezt látták, ezért el kell nekik magyarázni, hogy a hagyományos, szokványos oktatási módszerek nem váltak be. Ezt igazolják egyébként az Országos kompetenciamérés adatai is: a hátrányos helyzetű települések iskoláiban nagyon gyenge eredményeket érnek el a gyerekek. Ennek részben vannak csak oktatási okai, nagyobb mértékben szociális problémák húzódnak meg a háttérben.

Nem állítom, hogy megtaláltuk az egyetlen jó megoldást, de folyamatosan keressük a kitörési pontokat. A zene és a sport kiemelt eszközünk az oktatásban. A legtöbb iskolánkban van műfüves vagy rekortán focipálya, hiszen a gyerekek imádnak focizni. A szociális célokat is szolgáló, közösségépítő Szimfónia programunk keretében az iskoláinkban vagy a tanodáinkban a gyerekek kézbe vehetik a hangszereket és zenét tanulnak, zeneiskolai kötöttségek nélkül. Igyekszünk menteni és tanítani a roma nemzetiségi kultúrát is, mert a

nyomorban nyilván nem ez a legfontosabb dolguk a szülőknek.

– A falu megtartása a kormány kiemelt célja, e tekintetben létkérdés az iskola. Mi módon lehet életképes a jelenkorban egy kis falusi tanintézmény?

– Nehéz szétválasztani, mit gondol az ember fenntartóként és távolabbról, a magyar oktatás egészét tekintve. Én is azt gondolom, hogy az egészen kicsi, életképtelen iskolákat a gyerekek érdekében érdemes lehet összevonni, hogy magasabb színvonalon tudjanak tanulni a fiatalok. Könnyen belátható, hogy egy húszfős intézmény esetében a gyereknek sem jó, ha hárman vannak egy osztályban, és nincs megfelelően képzett pedagógus. Ahol viszont életképes a kisiskola, tudják biztosítani a szakembereket és az infrastruktúrát, ott kifejezetten erősíteni kell. Pluszforrásokat szükséges biztosítani, s jobban meg kell fizetni azokat a tanárokat, akik vállalják ezt a nehéz küldetést. Vannak erre erőfeszítések, de ezeket tovább kellene fokozni.

LENGYEL GABRIELLA

78 | FIGYELŐ 2021/13

F_76-78_Thaisz_interju.indd 78

2021. 03. 30. 16:08

| SPORT |

ÚTNAK INDULTAK. AUSZTRÁLIA HELYETT BAHREINBEN KEZDŐDÖTT AZ ÉVAD

KORSZAKVÁLTÁS A FORMA–1-BEN

FOTÓ: HAMAD I MOHAMMED, REUTERS

SZÁGULDÓ CIRKUSZ | Nem mindennapi körülmények között, de az új F1-es szezon is Lewis Hamilton sikerével indult, miközben Mick Schumacher éppúgy 22 évesen mutatkozott be a legjobbak között, mint a később hét világbajnoki címig meg sem állt édesapja. „Hogy világbajnok leszek-e 2021ben? Ha egyedül indulok, akkor szinte biztosan” – mondta nevetve az esélyeit firtató kérdésre Mick Schumacher, miután bemutatkozott a Forma–1-ben, a szezonnyitó Bahreini Nagydíjon. A 2018as Formula–3 Európa-bajnokság és a 2020-as FIA Formula–2 megnyerése után az idén a Haas volánja mögött valóban nem lesz könnyű dolga, elvégre ez egy kőkemény technikai sport, ahol a mérnökök és szerelők lehetőségein és teljesítményén legalább annyi múlik, mint a pilóta tehetségén, tudásán. Nos, a kis Schumi élete első F1-es versenyén végül a 16. lett, miközben csapattársa, a szintén újonc orosz Nyikita Mazepin rögtön a rajt után kiesett. Beszámolójában a The Sun azonban emlékeztetett, hogy így is eredményesebb volt Mick

Schumacher debütálása, mint a nagy Michael antréja.

A PAPA ÉS A KUPLUNG

Való igaz, 1991 végén úgy tűnt, hogy a következő évben a Forma–3000-ben folytatja pályafutását Schumacher, de a menedzsere, Willi Weber fülébe jutott, hogy a Jordan Forma–1-es csapatának a versenyzője, Bertrand Gachot Angliában börtönbe került, mivel gázspray-vel lefújt egy taxisofőrt. Ezek után a Mercedes juniorprogramjának a vezetője, Jochen Neerpasch és Weber együtt szervezte meg, hogy Michael tesztelési lehetőséget kaphasson a Jordantől. Életében először Silverstone-ban ült F1-es autóba, és a tesztelésen rögtön lenyűgözte gyorsaságával a Jordan vezetőit.

A döntés akkor és ott megszületett: ő indulhat a Belga Nagydíjon Gachot helyetteseként. Bár sosem járt korábban a spa-francorchampsi pályán, a menedzser azt füllentette, hogy nagyon is jól ismeri

az ottani aszfaltcsíkot. A nem éppen lényegtelen hiányossággal együtt Michael remekelt az időmérőn, és a hetedik rajtkockát csípte el. Rutinos olasz csapattársára, Andrea de Cesarisra is bő egy másodpercet vert. A versenyen aztán kuplunghiba miatt 400 méter után kiesett, de az edzéseken nyújtott teljesítménye elég volt ahhoz, hogy felfigyeljen rá a Benetton, és a következő futamtól leszerződtesse. A többi történelem.

A Haas azonban olyannyira le van maradva szakmai és anyagi értelemben is a többi istállótól, hogy a bahreini időmérőn Mick Schumacher egyetlen ellenfele a csapattársa, Mazepin volt, akit le is győzött, de a futamon már nem sok babér termett a számára. Az akklimatizációt viszont segítheti, hogy a bemutatkozása előtt háromszor is tesztelt a Ferrarinál, a maranellói pályán legutóbb január végén rótta a köröket. Az autóján már ekkor az F1-ben használt 47-es rajtszáma virított, a fején pedig továbbra is egy 2021/13 FIGYELŐ | 79

F_79-81_sport_forma-1.indd 79

2021. 03. 30. 17:07

| SPORT |

A MISZTIKUS NÉGYES KANYAR

Nos, Lewis Hamilton megtette Szahírban az első lépést a nyolcadik diadal felé. Bár izgalmas volt a hajrá, a 36 éves címvédőnek ez volt pályafutása 96. futamgyőzelme, Bahreinben pedig ötödször diadalmaskodott.

Hamiltonnak nagyot kellett küzdenie Verstappennel, aki hiába indult a polepozícióból, végül nagy küzdelemben alulmaradt. A csata részben a bokszutcában dőlt el, hiszen az első és a második kerékcserére is három körrel hamarabb ment ki a brit, mint a holland, s az ott szerzett előnyt nemcsak megőrizni, hanem növelni is tudta. Igaz, a

NYOLCADSZOR IS MEGPRÓBÁLJA. NAGY KÉRDÉS, HOGY LEWIS HAMILTONT MEG TUDJÁK-E ÁLLÍTANI 2021-BEN

KIHÍVÁS ELFOGADVA

„Jelenleg nem az enyém a leggyorsabb autó a mezőnyben, de ez is jó nekem.

Nincs ellenemre, amikor pluszt kell nyújtanom, s nekem kell jelentenem a különbséget” – utalt Hamilton arra, hogy számos szakértő szerint a Red

FOTÓK: LARS BARON, EUROPRESS/AFP

olyan sisak, melynek dizájnja az apja fejvédőjéére emlékeztet. A mindig hűvös és kimért Kimi Räikkönen is sokak szemébe könnyet csalt azzal a rá nem jellemző kijelentéssel: „Ránézek és az apját látom, minden pillanatban rá emlékeztet, nagyon örülök, hogy itt van.” Első szezonjában azonban az ifjú titán egyelőre aligha szólhat bele a nagyok dolgába. Az a fő kérdés az idén a száguldó cirkuszban, hogy megszerezheti-e a nyolcadik vb-címét Lewis Hamilton a rekordot jelentő 23 futamból álló Forma–1-es szezonban. A Mercedes brit sztárjának az idényben várhatóan a Red Bull két pilótája, a holland Max Verstappen és a mexikói Sergio Pérez lesz a legnagyobb ellenfele, amit már az évadnyitó is igazolt.

tíz körrel a vége előtt még három másodperces előny aztán fogyni kezdett, miután a Mercedes hátsó gumijai az eltérő stratégia miatt jóval kopottabbak voltak és kevésbé tapadtak, mint a Red Bull abroncsai, de a sorrend már nem változott. Elgondolkodtató esetből sem volt hiány, miután Bahreinben a futam közben derült ki, hogy a négyes kanyarban az aszfaltcsík elhagyása büntetést von maga után. Ez a részlet akkor vált igazán fontossá, amikor a finishez közeledve Max Verstappen éppen itt előzte meg az élen álló Lewis Hamiltont, de mivel szélesen vette a négyes kanyart, rövidesen visszaengedte maga elé a hétszeres világbajnokot, akit a leintésig szabályos körülmények között már nem tudott megelőzni.

Meglepő módon ez a furcsa eset a kedvezményezett Mercedes csapatfőnökénél is kiverte a biztosítékot. Toto Wolff világos szabályokat sürget, valamint az előírások egyértelmű értelmezé-

sét. „Következetesnek kell lennünk akkor, amikor megfogalmazzuk a regulákat” – utalt a négyes kanyarra a 49 esztendős szakember. Felidézte: a verseny közben, váratlanul szembesültek azzal, hogy előnyként értelmezhető, ha valaki szélesebben veszi ezt a kanyart, ugyanakkor büntetés is lehet belőle. Hamilton éppolyan zavart volt, mint a nézők a csapatfőnök szerint, aki úgy vélekedett, hogy a szabályoknak „tisztáknak és világosaknak kell lenniük, nem pedig valamiféle Shakespeare-drámának különböző értelmezési lehetőségekkel”.

A kemény szavakra Michael Masi, az F1 versenyigazgatója nyomban reagált: cáfolta, hogy következetlenség lenne a szabályok alkalmazásában. Álláspontja szerint a két versenyző esete teljesen különbözik egymástól, és semmi sem változott menet közben. Masi hangsúlyozta, hogy Max Verstappen az előzésnél élt azzal az előnnyel, hogy elhagyta a pályát, emiatt ő szólt a csapatának, hogy vissza kell adnia a pozíciót. Az igazgató minden versenyhétvége előtt közli a pilótákkal az adott pályára vonatkozó speciális szabályokat.

80 | FIGYELŐ 2021/13

F_79-81_sport_forma-1.indd 80

2021. 03. 30. 17:07

| SPORT |

FOTÓK: CLIVE MASON, JOE PORTLOCK, GETTY IMAGES

MÁS EZ A VILÁG. A HAAS VOLÁNJA MÖGÖTT NEM LESZ KÖNNYŰ DOLGA MICK SCHUMACHERNEK

Bull az idén erősebb versenyautót épített, mint a Mercedes. Erre rímelt a The Guardian írása is: „A Bahreini Nagydíjon aratott győzelmével a brit versenyző egyértelműen és határozottan figyelmeztette Max Verstappent, hogy ha el akarja hódítani a bajnoki címet, akkor az odáig vezető út minden egyes centiméterén meg kell küzdenie vele.”

Ugyanerről a La Gazzetta dello Sport hasábjain azt lehetett olvasni: „A hollanddal folytatott csatában Lewis Hamilton mindent előhúzott, szívét-lelkét és tehetségét, ami eddig hét világbajnoki címet eredményezett neki.” A L’Équipe pedig arra hívta fel a figyelmet: „A mezőny négy világbajnoka közül csak Hamilton csillogott. Fernando Alonsónak, Sebastian Vettelnek és Kimi Räikkönennek sokkal visszafogottabb volt a teljesítménye.”

Egy futamból nem lehet messzemenő következtetést levonni, igaz, kettőből sem. Mindenesetre a világbajnokság két hét múlva, Imolában, az Emiliaromagnai Nagydíjjal folytatódik. Előzetesen nemcsak az szólt Hamilton nyolcadik vb-címe ellen, hogy a Red Bull jobbnak látszik, mint tavaly volt, hanem az is, hogy a szezon előtt megtartott egyetlen háromnapos hivatalos teszten a Mercedes korántsem tűnt olyan meggyőzőnek, mint a korábbi években. A világbajnoki rajt is a koronavírus-járvánnyal összefüggésben került Szahírba, az eredetileg március 21re kiírt szezonnyitó Ausztrál Nagydíjat pedig novemberre kellett halasztani.

Az ez évre tervezett átfogó szabálymódosítások bevezetését a pandémia miatt már tavaly áttették 2022-re, így a mostani sorozatban javarészt a 2020-

as autók alkotják a mezőnyt. Ráadásul a brit címvédő jövője sokáig kérdéses volt, miután hónapokig tartó huzavonát követően végül csak egyetlen esztendőre hosszabbított szerződést a Mercedesszel, melynek nyomán elindultak a találgatások arról, hogy vajon ez lesz-e az utolsó idénye az F1-ben.

A még mindig csak 23 éves Max Verstappen szerint „a felkészülés jól alakult, de ez semmire sem jelent garanciát”. Ennek megfelelően nem is repesett örömében a bahreini második helytől. A 2015 óta tartó pályafutása során tíz futamgyőzelemnél járó pilótának nemcsak amiatt lehet különleges ez az év, hogy a Red Bull-lal megtörheti a Mercedes 2014 óta tartó uralmát, hanem azért is, mert májusban hazai közönség előtt hajthat ki a pályára Zandvoortban, a 36 év szünet után újra sorra kerülő Holland Nagydíjon. Szaúd-Arábia pedig az idén mutatkozik be az F1-ben; a dzsiddai pályán – amely a leghosszabb és „leggyorsabb” városi aszfaltcsík lesz a sorozat történetében – december elején vendégeskedik majd a mezőny. Az elmúlt években tapasztalthoz hasonlóan az idén is a Forma–2-es és a Forma–3-as bajnokság a betétfutam az F1-es hétvégéken.

A Forma–3-ban magyar induló is van Tóth László személyében, aki a spanyol Campos Racing színeiben versenyez. A Magyar Nagydíjra augusztus 1-jén kerül sor a Hungaroringen, a szezon pedig december 13-án, Abu-Dzabiban fejeződik be. A lebonyolítás körülményeit is meghatározza a pandémia. Bahreinben például csak beoltottak vagy a koronavírus-betegségből felgyógyultak foglalhattak helyet a lelátókon, ugyanakkor a kiemelt vendégek nem élvezhették a Paddock Club szolgáltatásait.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

TÖBB MINT HÉT ÉVE MÁR Michael Schumacher 2013. december 29én a franciaországi Méribelben két kijelölt sípálya között, a szűz hóban akart lecsúszni, de a vastag hóréteg alatt meglapuló kövek egyikén felbukott, majd estében a hó alatt rejtőző sziklába ütötte a fejét. Az első hónapok kezelései után hazaszállították a Genfi-tó partján lévő villájába. A Forma–1 hétszeres világbajnokáról azóta nincsenek pontos információk, nem sok hírt oszt meg állapotáról a családja. A német pilótát kezelő francia szívsebész, Philippe Menasché profeszszor, az őssejtterápia egyik specialistája tavaly nyáron mindössze annyit mondott: „Az a cél, hogy regeneráljuk Michael idegrendszerét.” Nicola Acciari olasz idegsebész ugyanakkor arról is beszélt, hogy Schumacher izomsorvadásban és csontritkulásban szenved. Szeptemberben egy mallorcai luxusvillába költöztették a pilótát, azóta ott folytatódik a rehabilitációja.

Egy elismert idegsebész, Erich Riederer úgy nyilatkozott, hogy Schumacher vegetatív állapotban lehet, vagyis ébren van, de nem képes reagálni. A szaktekintélyek sorait olvasva meglepő lehet a hír, miszerint a hétszeres világbajnok 24 éves lánya, Gina-Maria kívánsága az, hogy ez év nyarán az édesapja vezesse az oltár elé. A lány ráadásul – a szülei iránti tiszteletből – éppen azon a napon szeretne egybekelni választottjával, Iain Bethkével, amikor 26 esztendővel ezelőtt a szülei tették, azaz augusztus 1-jén. Az ugyancsak reménykeltő, hogy Jean Todt, aki korábban a Nemzetközi Automobil-szövetség, a FIA elnöke volt, elszólta magát: „Schumacher ugyan az ágyából, de figyelemmel követi fia, Mick pályafutásának alakulását.”

2021/13 FIGYELŐ | 81

F_79-81_sport_forma-1.indd 81

2021. 03. 30. 17:07

| AJÁNLÓ |

ARCHÍVUMBÓL TÖRTÉNELEM FOTÓIKONOK | A Budapest Fotófesztivál és a Műcsarnok különleges válogatást mutat be a New York-i Howard Greenberg Gallery gyűjteményéből. A tárlat kurátorát, a diChroma Photography igazgatóját, Anne Morint a fotótörténeti archívumok iránti érdeklődése vezette a New York-i galeristához. A világhírű kiállítóhely archívumából készült személyes válogatásában a 20. századi fotográfia legjelentősebb alkotóinak képeit láthatja a budapesti közönség, ismerős és ritkán látható felvételeket egyaránt. Az ikonikus nevek között, mint Berenice Abbott, Araki, John Heartfield, William Eggleston, Walker Evans, Allen Ginsberg, Helmut Newton vagy Man Ray, számunkra kitüntetett helyet foglalnak el a világhírű magyar származású fotográfusok, köztük André Kertész, Robert Capa és Martin Munkácsi.

Howard Greenberg Gallery, New York

FOTÓ, FILM, FESTÉSZET

KONOK TAMÁS ÉLETMŰKIÁLLÍTÁSA (1930–2020) Zárásához közeledik Konok Tamás nagyszabású életmű-kiállítása, amelyet a pandémia miatt a nagyközönség nem láthatott. Most elkészült a tárlat virtuális változata, amely az alábbi linken ingyen megtekinthető. http://konok.ludwigmuseum.hu/

THILO WYDRA | A Grace elsősorban a színésznő korai éveire, filmszerepeire, hollywoodi kapcsolataira helyezi a hangsúlyt. Most először kerül a nagyközönség elé Grace Kelly és Alfred Hitchcock levelezése, és több, a színésznő pályatársaival, rokonaival készült interjút is olvashatunk.

A hercegné monacói múltjával kapcsolatban pedig a Grimaldi család archívumából nyilvánosságra hozott, eddig ismeretlen dokumentumok nyújthatnak új információkat a díva rajongói számára.

GRACE

AZ EGYSZERŰSÉG ELVE JULIA HOBSBAWM A mindennapjainkban egyre inkább jelen van a komplexitás, ezzel együtt egyre könnyebben elveszíthetjük az életünk irányításának és megélésének képességét.

Julia Hobsbawm, az elismert szerző és társadalmi vállalkozó azonban megmutatja számunkra, hogy hogyan tehetjük az életünket újra egyszerűbbé. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

82 | FIGYELŐ 2021/13

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 03. 30. 17:19

F_BIII-Mandiner_nyugdijas.indd III

2021. 03. 30. 14:59

F_BIV-FFT.indd IV

2021. 03. 30. 14:59