KISKERESKEDELEM Kissé bizonytalanul

KISSÉ BIZONYTALANUL INDULT

A HÚSVÉTI SZEZON

KISKERESKEDELEM | A napi fogyasztási cikkeknél túl korán kezdődött a húsvét. Az újbóli boltzár teljesen összezavarja a kiskereskedelmet, de legalább a sonka nem drágult.

A húsvét nem csupán attól érdekes, hogy a kiskereskedelem prolongálja a decem beri forgalmát, hanem azért is, mert erre az időszakra időzítik a termelők a primőrszezont. Ekkor indul például az újhagyma, a retek vagy a medvehagyma évadja. Ezt követi a spárga és az összes többi extraprofitot termelő zöldség, gyümölcs szezonja. Ha nincs felvevőpiac, megkavarodnak a belépő árak és persze a kínálat is, kvázi szétmállik az évtizedek alatt kiépült kereslet-kínálat. Ez történik most a napi fogyasztási cikkeknél.

CSOKINYÚL, SONKA

Az élelmiszer-kereskedők nagyon korán megkezdték a húsvéti termékek kihelyezését a kemény diszkontok jóvoltából, amelyek már február végén, március elején beindultak, őket követték a hipermarketek, s március közepére szinte mindent elleptek a csokoládéfigurák. Egyedül a húsosok vártak ki, ameddig csak lehetett, ugyanis a magas minőségű sonkák csak egy hete kerültek a polcokra, holott az elmúlt években már előbb hozzá lehetett jutni ezekhez az árukhoz. A Pápai Hús, amely vezető szerepet tölt be a prémiumkategóriás sonkák értékesítésében, arról adott hírt, hogy a múlt esztendőhöz képest nem változott e produktumok ellenértéke, annak ellenére sem, hogy az év elején elszállt, 25 százalékkal drágult az élő sertés ára. A titok nyitja, hogy a hoszszú érlelésű sonkákat még az olcsóbb sertésből kezdték készíteni (s az utóbbi ára

jóval alacsonyabb volt a járvány hatása miatt). A csúcskategóriában nem nagyon kapni kétezer forint alatt sonkát, pláne, ha színhúsról beszélünk. (A csontos combhoz olcsóbban is hozzá lehet jutni.) Egy szép négykilós comb 8-10 ezer forintba kerül. A szárított, sóban érlelt termékek ennél valamivel alacsonyabb áron kaphatók. Egyelőre nem lehet tudni, milyen lesz a szezon, azt azonban az összes hústermelő beharangozta, hogy a piac a prémiumtermékek irányába és a hazai márkák felé tolódik.

PRIMŐR

Meglehetősen nagy kínálat jellemzi az áruházakat és a piacokat a primőrök terén, de ezek értékesítését szemmel láthatóan nagyon megzavarja az online vásárlás erősödése. E termékeket jellemzően az eladáshelyen szeretik megvenni a magyarok. Ennek az a praktikus oka, hogy csak akkor döntenek a vásárlás mellett, ha szépnek és frissnek ítélik az árut. Ez az attitűd nem tér el az olasztól vagy a franciától. Ám a napi bevásárlások is egyre inkább átterelődnek az internetre, itt azonban nem rendelnek primőrt, vagy csak nagyon keveset, így minden élelmiszerkereskedő óvatos ezen termékek kínálatának a kialakítása terén, hiszen nem tartós produktumokról van szó. Ha a nyakukon maradnak, mennek a kukába. A nagyobb baj azonban, hogy emiatt kaotikusak lesznek egyes zöldségek és gyümölcsök belépő árai, összevegyül az import- és a helyben termelt áruk ellenértéke. Még nem látszik, hogy ebből a kuszaságból miként keverednek ki a magyar termelők.

IPARCIKK ÉS RUHA

Ezeknél a produktumoknál nem is a húsvéti, hanem sokkal inkább a tavaszi szezon megkezdése a fontos. A ruházati kollekcióknál ez egyértelmű, ám a műszaki cikkeknél is több olyan kategória van, amelynek ebben az évszakban jelennek meg a friss verziói. Ilyenek a sporteszközök, s persze a játékpiacon is vannak olyan termékek, amelyek tavasszal frissülnek, lévén, hogy a húsvét a világ jelentős részén hosszú családi ünnepnek számít. A ruházati piacon éppen akkor kezdődött a boltok bezárása, amikor megkezdték volna a tavaszi kollekciók bevezetését. Az üzletek, a plázák elköszönhettek a Glamournapoktól, és nincs kompenzáció. Ezek a cikkek nem online értékesítésre termettek, ruházatot nemigen vesznek itthon webshopokon keresztül. (Tavaly tavaszszal, az üzletbezárások alatt a textil-ruházat szegmens 89 százalékkal esett vissza.) Az iparcikkeknél van némi átjárás a webes területre, hiszen az apróbb kütyüket szívesen rendelik meg itthon online, de a nagyobb, drágább produktumokhoz nagyon kellenének a hagyományos bolti támogatások, ugyanis a magyar vevők szeretnek szakeladókkal beszélni a kiszemelt termékkel kapcsolatban. Ha ez nincs, akkor inkább halasztják a vásárlást. Mindent összevetve tehát ezen a területen lőttek a tavaszi szezonnak, ami nagyon fog hiányozni az év végi elszámolásnál. Nagy kérdés, hogy az üzletnyitások után milyen akciók lesznek, illetve hogyan állnak majd a boltok az árukészletezéssel. A zárvatartás miatt ugyanis a nyakukon

PRÉMIUMKATEGÓRIA. EGY NÉGYKILÓS SONKA NYOLCEZER KÖRÜL ALAKULT

maradt az előző készlet, a friss beszerzésére pedig most nemigen van pénz. Még az lehet, hogy a nyitás utáni időszakban a nem élelmiszer jellegű egységek átalakulnak egy időszakos outletté, bár sokaknak az összes pénze a készletekben áll. Ha attól szabadulnak meg alacsonyabb áron, nagyon komoly veszteséget kell elkönyvelniük.

STATISZTIKA

A teljes kiskereskedelmi piacon érződik a bizonytalanság, ugyanis a nyitásra és persze a lakosság megfelelő tömegű átoltottságára várnak a szereplők. Ha ez megtörténik, akkor lehet végre számolgatni, ám az egyenletből egyelőre hiányzik, hogy mi lesz, amikor a hitelmoratórium is lejár. Akkor hogyan alakul majd a költekezési kedv? A január és a február alapvetően nem volt rossz, a teljes szektor egészében 3-4 százalékos pluszok jöttek (heti lebontásban), de ahogy közeledtünk a tavaszi szezonhoz – s jött a boltzár –, elolvadt a lendület és egyre kisebbek lettek a heti növekedések. A bezárások miatt pedig a teljes kiskereskedelmi forgalom mínuszba fordult, s ezt csupán egy nagyon erős tavaszi utószezon és nyári idény tudja csak pluszba rántani. Ellenkező esetben ez a pénzügyi év is nagyon gyenge lesz a szektorban. A heti teljesítmények gyengülése egyben bázishatás is, hiszen emlékezetes, hogy a tavalyi kora tavaszi időszakban pánikvásárlás volt, amely nagyon megdobta a volument, így ahhoz képest növekedni igen szép eredmény lenne. Ám a múlt év áprilisa és májusa nagyon gyenge volt. Kérdés, hogy a kiskereskedelem miként teljesít az idén ebben az időszakban. Természetes tehát, hogy a cégek most nem számolgatnak, hiszen a fogyasztói aktivitás sorra átírja a felépült terveket. Ez azonban nemcsak a kiskereskedelemnek nem jó, hanem a gyártóknak sem. Ilyen aktivitás mellett az utóbbiak sem igen tudják, hogy miből mekkora mennyiséget állítsanak elő, mi az, ami kelendő lesz, s mi az, amiből csak nagyon keveset lehet majd eladni. Ez egyben az árakat is befolyásolhatja.

PIACI FORGALOM (MILLIÁRD FORINT)

2019 Bútor 229 2020 2020/19 (%) 244 15

Cipő 257

205 Építőanyag, barkácscikk 742 762

–52 20 Háztartási gép 250 268 18 Lakástextil 101 101 0 Óra, ékszer 46 47 1 Ruha 714 623 –91 Turkáló 35 27 –8 Világítási cikk 88 86 –2

Forrás: KSH, Blokkk.com

ONLINE

A múlt év egészében 45 százalékkal bővült az online kiskereskedelmi forgalom, s ezzel elérhető közelségbe került az ezer milliárd forintos álomhatár. Végül 909 milliárdnál állt meg a számláló. Mindez a járványnak tudható be. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy a teljes kiskereskedelmi forgalmat kellene reprezentálnia a webes értékesítésnek, ám a pandémia idején jellemzően a napi fogyasztási cikkek eladása dobta meg a szaldót. Mindent összevetve a teljes kiskereskedelmi forgalomban kevesebb mint 10 százalék erejéig vesz részt az internetes értékesítés, ami azt mutatja, hogy a magyar fogyasztó igényli a hagyományos csatornát, szeret boltban vásárolni. Nagy kérdés, hogy az idén mi történik az online eladással. A bezárások ellenére sem várható olyan jelentős növekedés, mint amilyen tavaly volt. A mostani időszakkal együtt is nagyjából 30 százalék körülire várják a szakemberek a bővülést, amely pedig ismét beleolvad az előző (járványmentes) évek növekedési síkjába. Meglepő azonban, hogy a GKI adatai szerint a legnagyobb gyarapodást a ruházati online értékesítések mutatták. Cikkünk elején jeleztük, hogy nem ez az az árucikk, amely képes lesz a webshopokban húzótermékké válni, és ez így is van. Ám a tavalyi boltzárak ugyancsak a tavaszi időszakban jöttek, amely az egyik fő szezonja a ruházati piacnak, így természetes, hogy sokan inkább online rendeltek. Ennek eredményeként 50 százalék feletti növekedést mutatott ebben a szegmensben a forgalom, de annyira alacsony volt itt a bázis, hogy pár darabos webes eladás is jelentős bővülést produkált. Meg kell jegyezni, hogy egyébként az FMCG-termékek online forgalma nőtt leginkább, itt 65 százalékos volt az erősödés. Ugyanakkor érdemes mélyebbre ásni a napi fogyasztási cikkek internetes értékesítése terén, hiszen ezen a csatornán jellemzően a tartós, dobozos és a nagy tömegű produktumokat vásárolják, amelyekből a hagyományos boltban azért vesznek kevesebbet, mert fel kell cipelni azokat az emeletre. A prémium- és friss termékek eladása nem megy online, pedig ahhoz, hogy itt is tartós és valódi növekedésről lehessen beszélni, az kellene, hogy napi szinten terelődjön át a vásárlás a web irányába. Ehhez azonban jelentős fejlesztések szükségesek a kiskereskedelem részéről. Az FMCG netes pozícióját jól jellemzi, hogy a két nagy kemény diszkont, az Aldi és a Lidl egyelőre nem szállt be közvetlenül ebbe a versenybe. A húsvéti forgalmat szemlélve pedig a mostani szezont sem az online eladott csokinyulak fogják megmenteni, vagyis az internetes forgalom áttörése még jó darabig várat magára.

HŐNYI GYULA