ÁLLAMPAPÍROK Biztosra mennek

ÁLLAMPAPÍROK | Egyetlen év alatt 13,5 százalékkal nőtt a háztartásoknál lévő állampapírok állománya, így a részesedésük már 14 százalékhoz közelít a megtakarítási portfólióban. Tavaly ugyanakkor már jóval kisebb volt a vásárlási kedv 2019-hez mérten.

BIZTOSRA MENNEK

A KISBEFEKTETŐK

Egyre nagyobb mértékben hitelezik az államot a magyar háztartások: a lakossági ügyfelek kezén lévő állampapírok állománya december végére meghaladta a 9135 milliárd forintot, ami igen látványos, 13,5 százalékos növekedés 2019 végéhez mérten – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Hosszabb időtávot vizsgálva pedig még látványosabb a bővülés: 2017 utolsó hónapjában még éppen 5000 milliárd forint felett járt az állomány, vagyis három év leforgása alatt több mint 4000 milliárddal duzzadt a portfólió.

NÖVEKVŐ JELENTŐSÉG

Az MNB előzetes adatai szerint ugyanakkor a háztartások pénzügyi eszközeinek a teljes állománya „csak” kilenc százalékkal hízott éves alapon, és valamivel több mint 66 ezer milliárd forintot ért el. Ennek megfelelően az állami adósságpapírok súlya tavaly is tovább nőtt a lakossági megtakarítási portfólióban, s meghaladta a 13,8 százalékot. (Öt évvel korábban, 2015 végén még 7,5 százalék alatt járt az állampapírok részesedése, tehát itt is ugrásszerű bővülésről lehet beszélni.)

Az állampapírok így rövid idő alatt a harmadik legjelentősebb megtakarítási formává léptek elő a lakosság pénzügyi portfóliójában: ennél nagyobb súlyuk csak a betéteknek (18,5 százalék) és a részvényeknek, részesedéseknek (39,9) van. Utóbbiak jelentős hányadát ráadásul az itthon működő vállalkozásokban meglévő részesedések, üzletrészek adják, amelyek valós értékét igen nehéz megbecsülni.

EZERMILLIÁRDOS PLUSZ

A jegybank adataiból ugyanakkor az is kitűnik, hogy az állampapírok iránti lelkesedés kissé csökkent tavaly. A tranzakciók egyenlege – tehát a vásárlások és az eladások különbsége – összességében 1072,9 milliárd forintot ért el 2020-ban, ami nem egészen a fele az egy évvel korábbi 2275,7 milliárdnak. Az is látszik emellett, hogy a kisbefektetők sokszor

a lejáró, rövid futamidejű állampapírjaikat cserélték hosszabb futamidejűekre, hiszen a rövid konstrukcióknál tavaly is stabilan negatív volt a tranzakciós egyenleg.

Az ezer milliárd forintot meghaladó tranzakciós egyenleg így is nagyon szép eredmény, ami egyértelműen az ötéves futamidejű, igen vonzó hozamú Magyar Állampapír Plusz népszerűségének köszönhető. A gyakorlatilag kockázatmentesen elérhető, öt százalék körüli éves hozam ugyanis a jelenlegi kamatkörnyezetben több mint jónak számít, még úgy is, hogy számos olyan eszközosztály volt tavaly – például a részvényeké –, amelyekkel megfelelő időzítés mellett ennél jóval nagyobb pluszt is el lehetett érni.

A Magyar Posta hálózatában fizikai formában is elérhető MÁP Plusz iránti kereslet pedig az idén várhatóan szintén stabil marad, még úgy is, hogy a gazdasági környezet alakulását illetően rengeteg a bizonytalanság. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a lakosság a be nem fektetett – tehát a lekötés nélküli folyószámlabetétben vagy készpénzben tartott – pénzeszközeinek mekkora hányadát lesz hajlandó nagyobb hozammal kecsegtető befektetésekbe áthelyezni, s az is érdekes felvetés, hogy a hiteltörlesztési moratórium ez év közepén várható megszűnése mennyiben befolyásolja majd a háztartások megtakarítási képességét.

AZ ÁLLAMPAPÍROK ÁLLOMÁNYA A HÁZTARTÁSOKNÁL*

Milliárd forint 9135,6

8047,1

3159,8 4178,9 5024,9 5778,8

2015 2016 2017 2018 2019 2020

*Adott év végén. Forrás: MNB BARÁT MIHÁLY

ONLINE VESZIK AZ ÉRTÉKPAPÍROKAT

Az OTP Bank most megjelent kutatása viszont arra mutatott rá, hogy az értékpapír-befektetéseiket is egyre szívesebben intézik online az ügyfelek. A legalább félmillió forintos megtakarítással rendelkezők táborában 100-ból 71 kliens használt az elmúlt időszakban valamilyen megtakarításhoz köthető digitális funkciót. Az OTP Bank ügyfeleinek a körében csak a múlt év áprilisában 27 százalékkal nőtt az online végzett értékpapír-tranzakciók száma az előző esztendő azonos időszakához képest. Nyáron, a lazítások idején enyhén visszaesett, majd az év végéhez közeledve újra felfutott az online kötések száma.

A kutatásban megkérdezettek az egyszerűbb, jól ismert tranzakcióknál kevésbé, a bonyolultabbaknál már inkább kérnének szakértői segítséget. A megtakarítók 47 százaléka szerint például a betétlekötés egyszerű művelet, támogatás nélkül is el lehet intézni. Az állampapírok jegyzése terén már csak a harmaduk (35 százalék), a részvényvásárlások esetében pedig mindössze minden hatodik válaszadó volt biztos abban, hogy egyedül is boldogulna a feladattal.

HIRDETÉS

MEGJELENT!