RÉGIÓS HÍREK

MARAD A CSEH SZÜKSÉGÁLLAPOT

A húsvéti ünnepeket követően kerül a kormány asztalára az a javaslat, hogy oldják fel az egyes járások közötti utazások tilalmát, ami különösen megkeserítette az emberek életét. Az Andrej Babiš vezette kabinet egy hónappal szerette volna meghosszabbítani a szükséghelyzetet, de az ellenzék ezt eleve elutasította, és a kormányt kívülről támogató kommunisták is csak két hét „ráadást” voltak hajlandók támogatni, ezért április 11-én véget ér. Szó van a tantermi oktatás újraindításáról is, mindenekelőtt az általános iskolák alsó tagozatosai számára, de lehetővé tennék a középiskolások és az egyetemisták gyakorlati oktatását is. Ennek azonban a heti kétszeri, ingyenes antigéntesztelés lesz a feltétele. A cégek változatlanul hetente egyszer kötelesek teszteltetni a dolgozókat.

Hétfő reggelre csak 1772 új fertőzöttet regisztráltak, de keddre majdnem megnégyszereződött a számuk, a halálos áldozatoké pedig a hét első napján 52, a második napon 85 volt. A járvány kitörése óta egyébként több mint 26 ezren hunytak el a fertőzés következtében, egymillió főre 2445 haláleset jut.

Jan Blatný egészségügyi miniszter úgy véli, hogy április végéig kétmillió embernek kellene megkapnia a vakcinát, ugyanis 1,34 millió adaggal számolnak négy gyártótól. A 65 év felettiek és a kritikus infrastruktúrában foglalkoztatottak mellett a szociális szolgáltatások terén dolgozók, valamint a rendőrök és a tűzoltók egy kiválasztott csoportját is beoltanák.

Az utóbbi napokban lelassult az oltások üteme. Hétfőig a 10,7 milliós lélekszámú országban 12,5 százaléknyian kaptak legalább egy dózist, a teljesen átoltottak aránya csaknem 5 százalék volt. Április folyamán az újabb szállítmányoknak köszönhetően a vakcinázás felgyorsulásával számolnak, bár a december végi stratégiához képest kevesebb oltóanyag érkezik az országba. A tárcavezető szerint amíg a lakosság többsége nem kapja meg a vakcinát, addig folyamatosan szükség lesz a széles körű tesztelésekre. A sportrendezvények és a kulturális események látogatói csak negatív teszt alapján ülhetnek majd be a nézőtérre, leghamarabb a nyáron.

A húsvéti ünnepekre tekintettel a kormány engedélyezte, hogy nagycsütörtök és nagyszombat között éjfélig kint lehessen tartózkodni, hogy a hívők eljuthassanak a templomokba.

LAMÉR

BENÉPESÍTIK A SZERB FALVAKAT

Az egyik legnagyobb demográfiai kihívásnak déli szomszédunkban a kisebb települések elnéptelenedése és a mezőgazdasággal foglalkozók számának folyamatos csökkenése számít. A belgrádi kormány ezért úgy döntött, hogy megüresedett ingatlanokat vásárol fel, majd ingyenesen fiatal gazdák rendelkezésére bocsátja azokat. Milan Krkobabić illetékes miniszter becslése alapján jelenleg mintegy 150 ezer falusi ház kong az ürességtől. Hamarosan kiírják a pályázatot az első ötszáz odaítélésére. Elmondása szerint ez egy nagy munka kezdetének számít. Olyan fiatal gazdák pályázhatnak majd első körben, akik még a családi fészekben élnek s függetlenedni szeretnének, vagy olyanok, akik szívesen visszatérnének valamelyik nagyvárosból a falusi környezetbe. Házat kaphatnak majd orvosok, állatorvosok, agronómusok is, olyan szakmákban dolgozók, akiknek a jelenléte fontos a vidékfejlesztés szempontjából.

Szerbiában mintegy 1600 falu számít szinte teljesen kiüresedettnek, további hétszáznak száznál kevesebb lakosa van.

VIRÁG

MOBILAPP AZ ORVHORGÁSZOK ELLEN LENDÜLETBEN A MAGYAR–ROMÁN KERESKEDELEM

Horvátország áprilistól kötelezővé teszi az m-ribič mobiltelefonos alkalmazás használatát az édesvízi horgászok számára. Az újítás célja a pecások felügyelete, valamint a túlhorgászás elkerülése. A jövőben minden nyilvántartott horgász kap az engedélye mellé egy kódot, amellyel be kell jelentkeznie okostelefonján a mobilapplikációba minden alkalommal, amikor pecázni indul. Az app GPS-alapon regisztrálja majd a helyzetét, valamint a horgászat kezdetét és végét. Ezenkívül minden kifogott halat regisztrálni kell a rendszerben, mégpedig a fajtáját és méretét meghatározva, továbbá jelezni szükséges, hogy az uszonyost hazaviszik vagy visszaengedik. Utóbbi azért is fontos, mert egy hobbihorgász évente csak 38 kilogramm halat vihet haza, s ezt eddig papíralapon kellett jegyezni. Az alkalmazás nagy segítség lesz a halőrök számára is, akik ennek adatai alapján tudják majd ellenőrizni, hogy ki horgászik épp az általuk felügyelet területen, s hogy van-e az illetőnek engedélye. A halőröknek mostantól jogukban áll megvizsgálni a pecások zsákmányát, és akinek nem bejelentett fogás van a birtokában, azt megbüntetik. A horgászok egy része üdvözli az új technológiát, de a legtöbben inkább ellenzik. Utóbbiak legfőbb érve, hogy a pecások között sok az idősebb, nyugdíjas ember, aki nem biztos, hogy használni tudja az új technológiát – lehet, hogy okostelefonja sincs. A másik probléma, hogy a jó horgászhelyek olykor az erdők mélyén vannak, ahol nem mindig megfelelő a térerő. Sokan pedig a horgászhelyüket féltik, mert az applikációból kiderül, hol lehet a legtöbb halat fogni. Ez másokat is odavonzhat – világlik ki a Vijesti.hr horvát portál cikkéből.

HORDÓSI

A bukaresti CursDeGuvernare.ro hírportál által közölt adatok szerint a múlt évben keleti szomszédunknak Kína relációjában volt a legnagyobb a külkereskedelmimérleg-hiánya, 4,234 milliárd eurót tett ki. A második helyen Magyarország áll 2,797 milliárddal, ugyanis Románia 3,097 milliárd euró értékben exportált hazánkba és 5,894 milliárdos értékben importált tőlünk. Ez azt jelenti, hogy az ideirányuló román kivitel 52,6 százalékban fedte le a behozatalt, ami Kína viszonylatában mindössze 16,4 százalék. A harmadik helyen Lengyelország áll, amellyel szemben Romániának 2,642 milliárd eurós a deficite. Ebben a relációban keleti szomszédunk exportja az import 46,7 százalékát fedi.

A kivitel tekintetében a románok legnagyobb külkereskedelmi partnere Németország, ahova Románia exportjának csaknem a 23 százaléka irányul. A második Olaszország (10,7 százalék), a harmadik Franciaország (6,7), a negyedik Magyarország (5,0). A keleti szomszédunkba irányuló kivitel tekintetében hazánk Németország és Olaszország mögé tornázta magát, így tőlünk származik a román import 7,3 százaléka, ezzel megelőztük a 6,3 százalékon álló Kínát.

A román gazdaság exportja tavaly 9,9 százalékkal, 62,175 milliárd euróra csökkent. A behozatal 6,6 százalékkal mérséklődött, értéke 80,562 milliárd euróra zsugorodott. Az ország külkereskedelmi mérlegének a hiánya elérte a 18,387 milliárd eurót, ez 1,088 milliárddal haladja meg a tavalyelőtti adatot.

BORBÉLY