E-AUTÓK Megzavart flottapiac

MEGZAVART FLOTTAPIAC

E-AUTÓK | Az alternatív hajtású gépkocsik megjelenésével és a Covid hatására megváltozott használati szokások miatt a cégautók üzemeltetése terén még akkor is új korszak köszönt be, ha a bérelt és lízingelt járművek áfája 50 százalékos visszaigénylésének a lehetősége nagy valószínűséggel jövőre is megmarad.

A közelmúltban futótűzként terjedt a hír: 2021 végén lejár az Európai Tanács 2018/1493-as végrehajtási határozatának a hatálya. Vagyis amelynek alapján most – a korábbi tételes útnyilvántartás helyett – gyakorlatilag adminisztrációs kötelezettségek nélkül nyílik lehetőség az áfa 50 százalékos visszaigénylésére a bérleti, az operatív, valamint a nyílt végű pénzügyi lízing konstrukciót igénybe vevők számára. A játszma lapzártánk előtt még nem volt lefutott. Marsa Norbert, a PwC Magyarország menedzsere akkor azt mondta: ha a kormány úgy látja, hogy szükséges a felhatalmazás ez éven túli meghosszabbítása, az ehhez kötődő kérelemmel együtt legkésőbb március 31-ig egy a könnyítés hatásainak értékelését tartalmazó jelentést kell benyújtania az Európai Bizottságnak. Hozzátette: az érvelés alátámasztására a Magyar Lízingszövetség már el is küldte tagjainak a véleményét a Pénzügyminisztériumba, amely lefolytatja az EU-val az egyeztetést.

ÚJ MODELLEK

De a cégautót, flottát üzemeltetők számára ennél is nagyobb kihívást jelent az átalakuló piaci helyzet követése. Ez a közlekedési szokások Covid miatti megváltozása, a home office térnyerése, valamint az új hajtásfajták megjelenése miatt egyelőre egy többismeretlenes egyenlet. A kiindulópont a TCO (total cost of ownership), a teljes autóéletpálya-modell költségszámítása. Ez a tervezési eszköz azt mutatja, hogy a gépkocsi megszerzésétől a használat végéig (a beszerzési ártól kezdve az üzemanyag és a karbantartás költségén át a biztosításig) pontosan milyen kiadásokkal kell számolni.

Penz Tamás, a Merkantil Csoport igazgatója szerint a többféle vegyes meghajtású – mild hibrid, full hibrid, plug-in hibrid – és a tisztán elektromos autók terén tapasztalható rendkívül gyors típusváltás, továbbá a nagyszámú új modell piacra kerülése igencsak megnehezíti az ilyen járművek maradványérték-képzését, holott ez a flottafinanszírozás egyik alapeleme. „Tapasz-

talataink szerint három-öt éves távlatban – gyakran azzal öszszefüggésben, hogy az adott modellnek időközben megjelenik-e egy sokkal jobban használható generációja – akár extrém értékvesztéssel is számolni lehet. Jó hír viszont, hogy míg a 2008-as recesszió klasszikus hitelválság volt, a koronavírus-járványhoz kötődő krízis nem minden ágazatot érint, továbbra is van pénz a piacon, és a hitelezési kedv sem csökkent. A pandémia azonban a lízingszövetség adatai szerint így is érzékenyen érintette a lízingpiacot, ahol a kereskedelmi autófinanszírozás 10, az újautó-finanszírozás 14, a flottafinanszírozás 5,7 százalékkal csökkent. A teljes darabszám pedig 23 százalékkal lett kevesebb” – fejtette ki a szakember.

Közben az EU károsanyag-kibocsátással kapcsolatos, fokozatosan életbe lépő, drasztikusan szigorú szabályozása alapjaiban változtatja meg a piacot. A 2020. január 1-jétől érvényes átmeneti időszakban 95 g/km mértékben maximálták az egyes márkák Európában forgalmazott autóinak átlagos szén-dioxid-emiszszióját, 2021-től az újonnan értékesített járművek teljes flottára vetített átlagának pedig már ez alatt kell maradnia. Egygrammnyi túllépés is 60 eurós bírságot von maga után, ami rendkívül nagy terhet jelenthet a nagyobb, milliós darabszámot kibocsátó gyártóknak.

A reakciójuk értelemszerű: az olcsóbb, de nagyobb szén-dioxid-emissziójú gépkocsikból kevesebbet állítanak elő, miközben előtérbe kerülnek az újonnan létrehozott, alacsonyabb károsanyag-mennyiséget kibocsátó modellek: a kisebb hengerűrtartalmú háromhengeres benzinesek, továbbá a különféle hibrid- és elektromos autók. Ez pedig az átlagárak emelkedéséhez

vezet, mert a szükséges új fejlesztések költségesek, miközben a gyártók a bírságok kompenzálása miatt kénytelenek drágábban adni a nagyobb károsanyag-kibocsátású, korábbi fejlesztésű járműveket. De már a flottákat használó cégek is évek óta egyre inkább ügyelnek arra, hogy folyamatosan „zöldüljön” az autóparkjuk. Ez azért sem lényegtelen, mert a járvány hatására tavaly 150 ezres értékesítési számmal összesen 20 százalékkal csökkent az új gépkocsik piaca, ráadásul az összes eladás 70 százalékát még mindig a céges járművek értékesítése teszi ki. Itt viszont a finanszírozás mellett a biztosítás terén is megjelent a használatarányú árképzés – várhatóan a nem túl távoli jövőben megvalósuló – igénye.

Nem fokozatos átmenet, hanem hirtelen megugrás lesz.

BIZTOSÍTÁSI RUTIN

„Miközben korábban sokan idegenkedtek a mobiltelefonszám és az e-mail-cím megadásától, az új élethelyzetben, a home office elterjedésével a biztosítás terén is megnőtt a távoli, digitális kiszolgálás iránti igény. Ezért új, online tarifálófelületet hoztunk létre, a távoli kockázatfelmérés és biztosításkötés lehetőségével. Fontos eleme a szélesebb körű SMS- és e-mail-alapú értesítési rendszer, miközben a kárrendezés keretében is lehetővé vált már a távoli felmérés – magyarázta Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. szenior termékmenedzsere. – A fogyasztói magatartás változása az olyan új típusú megoldások iránti érdeklődés növekedését eredményezheti, mint a közösségi járműmegosztás, a car sharing és az elektromos kisjárművek használata, s akár a használatalapú biztosítás (usage-based insurance – UBI) iránti igényre is hatással lehet.”

A szakember nem titkolta: ahhoz, hogy az UBI gyakorlattá váljon, meg kell ismerniük az adott ügyfél használati szokásait és azok valós kapcsolatát a károkkal. Itt az egyik legnagyobb dilemma az, hogy a partnerek milyen mértékű információt hajlandók megosztani ahhoz, hogy az átadott adatok alapján optimális tarifát lehessen meghatározni. „A közelmúltban zárult az a nemzetközi kutatásunk, melynek keretében 14 ezer különböző meglévő és potenciális ügyfelet kérdeztünk a közlekedési világtrendekről. Kiderült: miközben az emberiség 40-50 százaléka valamilyen városi környezetben él, ez az arány 2050-re már a 70 százalékot is elérheti, ám a városok mérete nagyságrendileg nem változik, és az úthálózat is korlátos. Meghatározó trend a középréteg globális növekedése, amely a gépkocsiipar bővülését gerjesztve akár új autóvásárlásokat is jelenthet – elemzett Szabó Attila, a Ford ma-

gyarországi és csehországi ügyvezetője. – A pandémia érezhetően megváltoztatta a fogyasztói viselkedést, ami leginkább az online kereskedelem előretörésében csúcsosodik ki. Ráadásul az ügyfelek közel fele mondta, hogy az internetes vásárlásról a pandémia után sem akar teljesen lemondani. Az autóipar számára talán az a leglényegesebb üzenet, hogy mindenki fontosnak tartja a levegőminőség javítását, amelyhez kontinensünkön az EU szigorú károsanyag-kibocsátási szabályai egyértelműen hozzájárulhatnak.”

Szabó Attila szerint ebben a helyzetben a gyártók számára kulcskérdés, hogy folyamatosan csökkenjen az akkumulátorok ára, mert csak így válhat a hétköznapi vevők számára is elérhetővé az elektromos autózás. „Azzal kalkulálunk, hogy 2023-ra érkezhet el az a pont, amikor az e-gépkocsik teljes élettartamra vetített költsége már pozitívumot mutat a hagyományos járművekével szemben. Ezzel számolva a Ford azt tervezi, hogy Európában 2030-ig teljesen átáll az elektromos autók értékesítésére” – érvelt a szakember, aki 2021-re 5-10 százalékos forgalomnövekedést prognosztizál a magyarországi teljes újautó-piacon.

„ÁRAMVONAL”

„A további állami szerepvállalást feltételezve az elektromos autózás hamarabb lesz meghatározó, mint azt sokan gondolnák. Ezt a hazai eladások folyamatos, két számjegyű – igaz, alacsony bázisról indult – bővülése is előre jelzi. Ráadásul nem fokozatos átmenet következik, hanem hirtelen megugrás: attól a pillanattól kezdve már az e-gépkocsik dominálnak, amikortól az áruk a benzinesekével egy szintre kerül” – állította Balogh Szabolcs, az MVM Mobiliti Kft. ügyvezetője. Példaként Norvégiát említette, ahol 2016-ban egyenlítődött ki a középkategóriás elektromos és benzines járművek ellenértéke. Az észak-európai országban tavaly az újautó-eladásokon belül már 74 százalékos volt az e-gépkocsik aránya (54 százalék BEV – teljesen elektromos, 20 százalék PHEV – plug-in hibrid). A kormány pedig fordított: már nem a villanyautókat szubvencionálja, hanem a hagyományos meghajtásúakat bünteti különadóval.

A cégvezető szerint az ártényező mellett a hatótávolság növekedése szintén segíti az e-gépkocsik térnyerését, miközben az országos lefedettségű töltőállomás-hálózat kiépítése is folyamatos. „1400 töltési pontunk van, és már a legkisebb akkumulátorú gépjárművekkel is átjárhatóvá tettük az országot. Több mint 25 ezer a regisztrált felhasználóink száma, és ha azt vesszük, hogy a hazai plug-in és elektromos járműveké is nagyjából ennyi, akkor elmondhatjuk, hogy minden, az e-mobilitás területén érdekelt autós az ügyfelünk. Egyre növekvő részük már céges felhasználó, aki nemcsak a magyarországi hálózatunkon veheti igénybe töltési szolgáltatásunkat, hanem a velünk kötött szerződés alapján a kontinens 37 országában is megteheti ezt, s az ellenértéket forintban, magyar áfás számlával is kiegyenlítheti. Hazánkban – a mobilitási szokásokhoz igazodóan – többféle tarifacsomagot alakítottunk ki. A három típus közül például a legáltalánosabban használható 22 kW-os AC-töltés 100 Ft/kWh, a 22-25 kW-os egyenáramú DC-töltés listaára pedig 120 Ft/kWh, ami azért is kiszámítható költség, mert a villamos energia ellenértéke nem mutat olyan ingadozást, mint a benziné. A telephelyi töltők felszerelése mellett pedig arra is gondot fordítunk, hogy a lakókörzetükben olyan felhasználóknak is elérhetővé tegyük az elektromobilitást, akiknél az otthoni töltés nem lehetséges: éjszakai díjcsomagunkkal az AC-töltő díjszabása 65 Ft/kWh” – részletezte a szakember.

Arra a felvetésre, hogy az elektromos autó menet közben ugyan nem szennyezi a környezetet, de az üzemeléséhez szükséges áram előállítása igen, Balogh Szabolcs elmondta: idehaza egyedülálló módon karbonkibocsátás-mentes forrásból származó, zöldenergiát is kínálnak a partnereiknek, amit a tulajdonos MVM biztosít és amit tanúsítvány is igazol.

ÉRSEK M. ZOLTÁN