| GEOPOLITIKA |
NESZE SEMMI, FOGD MEG JÓL AMERIKAI MONETÁRIS POLITIKA Hiába jelentette be a Fed, hogy tolerálja a nagyobb inflációt, ha a következő években a szint nem emelkedik a célként kitűzött 2 százalék fölé.
FOTÓ: JIM YOUNG, REUTERS
JEROME POWELL, A FED ELNÖKE EGY KONGRESSZUSI MEGHALLGATÁSON. A PIACOK TÖBBET VÁRTAK VOLNA A JEGYBANKTÓL
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) az utóbbi időben gyakran hangoztatja, hogy a következő években lazán tartja monetáris politikáját. Az intézmény döntéshozó testülete a múlt héten igyekezett a befektetők számára is érthetővé tenni, hogy konkrétan mit is jelent ez. A központi bank közölte: egészen addig nem emelik az irányadó kamatot, amíg a világ legnagyobb gazdasága el nem éri a teljes foglalkoztatottságot, az infláció pedig a 2 százalékot, s „egy ideig” mérsékelten meg nem haladja azt. A Fed ezzel szakított a korábban alkalmazott módszerrel, amely megelőző kamatemelésekre épült, igyekezve elejét venni a fogyasztói árak elszabadulásának. A befektetők azonban kétségekkel telve hallgatták Jerome Powell jegybankelnök nyilatkozatát. Az ugyanis már beépült a várakozásokba, hogy a Fed lazán tartja a gyeplőt, miképpen az is, hogy ha átmenetinek gondolja az infláció megugrását, akkor békén hagyja a kamatokat. A fő problémának azt tartják, hogy az intézmény önmagában nem volt képes inflációt gerjeszteni – vagyis érdemben élénkíteni a gazdaságot. Ezzel kapcsolatos konkrét intézkedésekre vártak. A központi bank saját előrejelzése szerint a
volatilis ármozgású tételektől (tipikusan ilyenek az élelmiszerek és az üzemanyagok) megtisztított maginfláció legalább 2023-ig 2 százalék alatt marad. A piaci várakozások a következő tíz évre előretekintve 1,68 százalékon állnak, és nem változtak érdemben a Fed-bejelentés óta. Holott a jegybank ezen a téren korábban sikeresen volt képes vezetni a piacokat. Bejelentései a kamatok hosszú távú alakulására vonatkozóan nagymértékben befolyásolták a várakozásokat, a vállalatok beruházási döntéseit és a háztartások fogyasztási hajlandóságát.
AZ AMERIKAI INFLÁCIÓ VÁLTOZÁSA, 2020
8_¥_FQPTX [¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ M·SFUMT_ PUJXY
0,1
0,6
0,6
VI.
VII.
0,4
–0,1 –0,4
II.
III.
–0,8 IV.
V.
Forrás: US Bureau of Labor Statistics
VIII.
Vagyis hiába jelentette be a Fed monetáris politikájának változását, a piac nem hisz abban, hogy ezt a következő esztendőkben kénytelen lesz alkalmazni. Adódik tehát a kérdés: ha az intézmény tolerálja a nagyobb inflációt, akkor miért nem tesz azért, hogy ez be is következzen? Sok elemző számított is arra, hogy a központi bank kibővíti kötvényvásárlási programját, melynek keretében jelenleg havi 80 milliárd dollárért vesz állampapírokat, további 40 milliárdért pedig jelzálog-fedezetű kötvényeket. A Jerome Powell beszédével kapcsolatos csalódottságot jelzi, hogy már a nyilatkozat alatt erős eladói nyomás mutatkozott a hosszabb lejáratú állampapírok piacán. A járvány által okozott recesszióból való kilábalás törékenynek mutatkozik. A helyzeten segíthetne a még nagyobb fiskális stimulus, Donald Trump elnök keze azonban meg van kötve: a törvényhozás alsóházában az ellenzéki demokraták vannak többségben. Ráadásul ez év novemberében választások lesznek, így a Fed döntéshozóinak az ezzel kapcsolatos politikai kockázattal, a gazdaságpolitika esetleges irányváltásával is számolniuk kell. D. GY. 2020/39 FIGYELŐ | 51
F_51_FED.indd 51
2020. 09. 21. 16:24
