RÉGIÓS HÍREK

MEGJÖTT AZ ÖTÖDIK SZLOVÉN „KORONACSOMAG”

A ljubljanai kormány egy újabb, a koronavírus-járvány következményeit enyhítő tervezetet terjeszt a szociális partnerek, illetve a parlament elé. A fertőzöttekkel kapcsolatba kerülő vagy a „vörös zónákban” dolgozó egészségügyi alkalmazottak újabb 50 százalékos bérkiegészítésre számíthatnak. A kabinet szerint a törvény javítani fogja az általános egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét, a pandémia alatt ugyanis látványosan lelassult az ellátás, egy-egy diagnosztikai vizsgálatra, orvosi beavatkozásra sokat kell várni. A csomag része a járvány szempontjából kulcsfontosságú egészségügyi és védőfelszerelések beszerzése, valamint fi nanszírozása.

Emellett a kormány gondolkodik a karanténpótlék (bérkompenzáció) érvényességének a meghosszabbításáról, illetve a jogosultak körének kiterjesztéséről is. Régi intézkedés, de jelentős eszközöket emészthet fel, hogy a kabinet a munkahelyek megtartása érdekében az év végéig hosszabbítaná meg a kényszerszabadságon lévő alkalmazottak úgynevezett munkavárási díját, amely minden ágazatban érvényes lenne, de némileg szigorítanák a rendszerbe való belépési feltételeit. Az év végéig egyébként már érvényben van a rövidített munkaidő bérkompenzációja. -TOTI

MAGYAR–SZLOVÁK GYORSVASÚT LÉTESÜL

Az új és legfontosabb közlekedési projekt a két ország között a Budapestet Pozsonyon keresztül Varsóval összekötő gyorsvasút – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a komáromi híd múlt heti átadása előtt.

A szlovák sajtó szerint 250 km/óra átlagsebességgel közlekedhetnének a szerelvények, de helyenként a maximális sebesség elérhetné a 350 km/órát is. Ez azt jelenti, hogy Budapest és Pozsony között másfél órára csökkenne a menetidő. Andrej Doležal közlekedésügyi miniszter szerint a sebesség növelésével kisebb távolságokon a légi közlekedéssel is konkurálni lehetne, emellett a sok utas gyors szállítása ökológiai szempontból is előnyös. Természetesen ez az ambiciózus terv komoly költségekkel jár és a kivitelezése is időigényes. Tulajdonképpen egy V4-es projektről van szó, amelynek célja felgyorsítani a négy főváros közötti vasúti közlekedést. Az elképzelések szerint a jelenlegi 11-12 órás út öt és félre csökkenne Budapest és Varsó között. -LATI

HORVÁT KÉZBE KERÜLHET A BUGATTI

A német sajtó, majd a horvát is tálalta, hogy a 32 éves Mate Rimac feltalálóhoz, a szentnedelei (Sveta Nedjelja) székhelyű Rimac Automobili elektromosautó-gyár tulajdonosához kerül a Bugatti. A Volkswagen csoport tulajdonába tartozó olasz–német gyökerű francia márka a Rimac Automobili részvényeinek 49 százalékáért cserébe vált gazdát. A Volkswagennek az üzlet a Rimac elektromos hajtáslánchálózata miatt lehet vonzó, mert ez jelenleg a világ legmodernebb technológiája. Mivel a VW csoport a Porschén keresztül a horvát vállalat több mint 15 százalékát birtokolja, részben már hozzáfér a technológiához, de a részvények további hányadának megszerzésével minden titok feltárulna előttük, ami további megtakarítást jelentene az VW-nek.

Rimacnak is jól jönne a Bugatti megkaparintása, mert köztudott, hogy a vállalatnak nincs megfelelő gyártókapacitása, ezért a modelljeinek piacra kerülése akadozik. Amennyiben a szentnedelei cég a tulajdonoscsere során megkapja a Bugatti franciaországi gyárát is, a probléma megoldódna. Hogy mi lenne a Bugatti márkanév sorsa, egyelőre nem tudni, ám mivel a két vállalat hasonló kaliberű kocsikat gyárt, nem lenne meglepő, ha Rimac előállna egy elektromos Bugattival, amely lényegesen környezetbarátabb lenne a jelenlegi francia szuperautónál. A feltaláló egyébként nem kommentálta a hírt, miszerint a megállapodást a VW vezetői már jóváhagyták, és csak a felügyelőbizottság engedélyére várnak. A Bugattinál ugyancsak elzárkóztak a válaszadástól. HORDÓSI

FAPADOS, GYORSFORGALMI ALAGÚT ÉPÜL SZERBIÁBAN

A szerb kormány jóváhagyta az állam és a kínai China Road and Bridge Corporation építőipari vállalat közötti 606 millió euró értékű szerződést az Újvidék és a szerémségi Ruma közötti, autópályának nem minősülő, de négysávos, leállósáv nélküli út megépítésére, amely Fruška gorát, vagyis a Tarcalhegységet szeli majd át. Egy mindössze 46 kilométeres szakaszról van szó, amelynek a része egy 3,5 kilométeres kétcsövű alagút is. Zorana Mihajlović építési, közlekedési és infrastruktúraügyi miniszter beszámolója szerint Szerbia még augusztusban megkapta a kínai kormány és az Exim Bank jóváhagyását a pálya építésének hitelből való finanszírozására. A tárcavezető arra számít, hogy az idei esztendő végéig elkészül a projekt műszaki terve, a jövő év végére pedig elkezdődhet a kivitelezés. Hozzátette azért, hogy a munkálatok kezdete a költségvetés helyzetétől is függ, A kivitelezőnek járó előleg egy részét ugyanis az állam fizeti, másik részét hitelből teremtik elő.

Az Újvidék és Ruma közötti út a két év múlva elkészülő Ruma–Šabac–Loznica 77 kilométeres autópálya-szakaszra kapcsolódik majd. Utóbbit az azerbajdzsáni Azvirt cég építi mintegy 468 millió euróért. A bosznia-hercegovinai határig tartó folyosó tehermentesíti a kamionforgalomtól a helyi főutakat, illetve az ezek mentén lévő településeket, így jelentősen csökkenti majd a zaj- és légszennyezést. VIRÁG

FELJÖVŐBEN AZ UKRÁN IT-SZEKTOR

Ukrajnában 2015-höz képest megduplázódott az informatikai szektorban tevékenykedők száma: 90 ezerről 2019 végére 180 ezerre nőtt az ágazatban foglalkoztatottak létszáma. A tavalyi, körülbelül ötmilliárd dollár éves bevételével az IT-szektor lett a harmadik legjelentősebb szegmens a szolgáltatásexport szerkezetében. A fejlődés robbanásszerű: a bővülés üteme már több éve 25 százalék körül alakul, ami üdítő kivétel a permanens gazdasági válsággal küszködő Ukrajnában.

Az nem meglepő, hogy az IT-szakemberek átlagéletkora 28 esztendő, hiszen a szoftverfejlesztők, programozók túlnyomó része csupán 2-3 éve dolgozik az ágazatban. Viszont az utóbbi öt esztendőben csaknem 80 (!) százalékkal nőtt az iparágban foglalkoztatott nők száma, így már a szakemberek negyede a szebbik nemet képviseli.

Az IT-sok 40 százaléka Kijevben tevékenykedik, a fővárost messze leszakadva követi a kelet-ukrajnai, egymilliónál nagyobb lakosságú Harkiv és Dnyipro, valamint a közéjük beékelődő nyugati Lviv (Lemberg) városa. A szakemberek közel kétharmada ukrán outsourcing IT-cégek alkalmazásában áll, amelyek túlnyomó része amerikai kis- és nagyvállalkozások által kiszervezett, a külföldön megszokotthoz képest Ukrajnában sokkal olcsóbban kivitelezhető fejlesztéseket végez.

Becslések szerint az ágazatban foglalkoztatottak 90 százaléka egyéni vállalkozóként áll szerződéses viszonyban a cégével, és egységadót, valamint szociális járulékot fi zet. Ez jelentősen csökkenti a vállalatok adóterheit, amelyek az outsourcingrendszerben közvetítőként működnek a szolgáltatások megrendelői és a kivitelezők között, de kedvez a szürkegazdaságnak is.

A szektor egyéni vállalkozói tavaly összesen 6,1 milliárd hrivnya (66,76 milliárd forint) adót fi zettek be, ami egy főre vetítve 384 ezer forintot jelent. Mindeközben a fejlesztőmérnökök havonta mintegy 2200 dollárt, az országos átlagbér ötszörösét keresik meg. A folyamatosan az államcsőd árnyékában vergődő Ukrajna aktuális kormánya keresi az IT-szektorból származó adóbevételek növelési lehetőségét úgy, hogy közben ne vágja le az aranytojást tojó tyúkot. SZŐLŐSI