KATONA GÁBOR

KATONA GÁBOR Harmincas éveiben jár, és már egy óriási, gépgyártásban jelentős multinacionális vállalat pénzügyi ügyvezetője. Pécsre költözött a cég kedvéért, és nem bánja ezt a döntést. „A vállalatcsoport a profi t egy részét visszaforgatja a cégen belüli szociális intézkedésekbe és hatékonyságnövelő beruházásokba, másrészt a profi t többi részét az alapítványon keresztül eljótékonykodja” – mondta Katona Gábor, a Hauni Hungária Gépgyártó Kft. pénzügyekért és gazdálkodásért felelős ügyvezető igazgatója.

Nagyon fiatalon vált felső vezetővé. Hogyan és mikor került a hazai Hauni élére? – Három és fél éve egy német fejvadásztó l kaptam egy hívást. Az akkor nagyon bezárkózó típusú cég hazai leányvállalatához kerestek pénzügyi ügyvezetőt. A hiányos employer branding ellenére gyorsan meggyőztek, hogy a Hauni egy nagyon jó vállalat, amely főleg a munkavállalóival az. Igen, 35 évesen kerültem ebbe a pozícióba, és majdnem napra pontosan három éve vagyok a Hauni Hungária pénzügyi ügyvezetője. Ez mind a cég oldaláról, mind az én életemben nagy váltás volt. A társaság számára azért, mert ezzel a döntéssel jött el az a pillanat, amikor már nem többségében németek irányítják a hazai leányvállalatot, hanem kialakult egyfajta bizalom, és rábízzák a vezetést a magyar szakemberekre. A mai napig ritka a magyar multivilágban, hogy ilyen mértékben és ilyen szabadságfokkal bíznának rá vállalatot hazai vezetőkre. Az elődöm 15 évig volt ebben a pozícióban, de akkor még akár négy német ügyvezető társaságában. Jelenleg is van papíron bejegyezve még egy német ügyvezető, de ha

marosan ez a formális kontroll is eltűnik. Lényegében bizonyos KPI-k, a minőség, a profitmarzs és a szállítási határidők betartásán túl más követelmény nincs kiemelt fókuszban irányunkban, mindent úgy csinálhatunk, ahogy jónak látjuk. Ügyvezető kollégám a termelésért és az operatív feladatokért felelős, vele persze szorosan együtt kell működnünk a közös siker érdekében. Ezért a pozícióért Győrből Pécsre költöztem, Győrbe pedig anno az Audi kedvéért mentem Budapestről, ahol előbb ingázni kezdtem, de azt egy fél év után nem igazán bírtam, így odaköltöztem. Korábban főként pénzügyi menedzser szerepekben tevékenykedtem: vezettem már az Invitelnél 30-40 fős számviteli csapatot, az Audinál ennél jellemzően kisebbet. – Önnek mit jelent ez a felelősség vez etőként? Hogyan élte meg a kezdetet és mit tanult ezen időszak alatt? – Nehéz volt egy olyan vállalati kult úrába belépni, ahol még a középvezetői szinten is elsősorban idősebb kollégák voltak. Innen indulva kellett megvalósítani azt a stratégiai váltást, amire szükség volt. Már hiszem, hogy igaz a mondás: a stratégiát a vállalati kultúra megeszi reggelire. – Ezt hogyan érti? – Úgy, hogy azt gondolnánk, hogy a s tratégiai váltást gyorsan szeretnénk bevezetni, de ehhez az emberek is kellenek. Azt hittem az elején, hogy egy év alatt átviszem a szükséges változtatásokat. Most, három év múltán úgy látom, jó irányba haladunk, de még mindig nem vagyunk az út végén. – Például milyen változtatások indulta k el? – A német tulajdonos kérésére, illetve a m ostani megrendelések, a leterheltség miatt és a bizalom felépülésével lényegesen nagyobb önállóságot kapott a hazai cég, valamint a gyár. Ezért nem kell minden apróságért a német kollégákhoz telefonálni, hogy valamit jóváhagyassunk. A középvezetői szinten ez a rutin nagyon beégett, így nehéz volt elfogadtatni, hogy elég a mi szavunk, azaz a hazai felső vezetőké egy-egy feladat adott módon való véghezviteléhez. – Mit érdemes tudni a cégről és mi a kü lönlegessége? – A Hauni a világ legnagyobb dohányg épgyártó vállalata, 75 éve szinte egyeduralkodó ezen a piacon. A csoport tulajdonosa a Körber Alapítvány, amely azért jött létre, mert a tulajdonos, Körber úr örökös nélkül hunyt el, és minden vagyona a Körber Alapítványra szállt. Így aztán a teljes vállalatcsoport rendkívül szociális alapon működik: amikor a céghez csatlakoztam, akkor a Német Iparkamara egyik ülésén az egyik legnagyobb német cég német származású hazai vezére gratulált, és mondta, hogy azt még Németországban is szinte mindenki tudja, hogy a Hauni az egyik legszociálisabb vállalat.

A vállalat a profit egy részét visszaforgatja a cégen belüli szociális intézkedésekbe és hatékonyságnövelő beruházásokba, másrészt a nyereség többi részét az alapítványon keresztül eljótékonykodja. Ezt kevés vállalat teheti meg ma. A Hauni Hungária jelenleg portfólióváltáson megy keresztül, főleg a gyógyszeripar és a logisztika irányába nyitunk. – Egy picit a cég múltjáról és tevékenység éről is ejtsünk szót, hiszen nem mindenki tudja, hogy mivel foglalkozik a Hauni. – A Hauni 1994-ben megvásárolta a h íres Sopiana gépgyárat, amely már akkor dohányipari gépekhez is gyártott alkatrészeket. Olyan nagy volt a bizalom a cég termékei iránt, hogy a németek csak a vétel után vették lajstromba, mit is vettek meg. A ma ezerfős vállalat kétszáz munkavállalóval indult.

Az egyedi gépgyártás területén speciálisan az alacsony darabszámú gép- és alkatrészgyártásra vagyunk berendezkedve, ez és a kiemelkedő minőség relatíve drága

NÉVJEGY 38 éves.

Az alapdiplomáját pénzintézet szakon a

PSZF-en 2007-ben, Executive MBAképesítését pedig a Budapesti Corvinus

Egyetemen 2017-ben szerezte.

Korábban dolgozott a KPMG Hungáriánál, az

Invitel Távközlési Zrt.-nél és az Audi Hungariánál is.

A Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja, nevéhez fűződik a Baranya Megyei Hauni önkéntes napok megalapítása és a Pécsi Tudományegyetemmel kötött stratégiai megállapodás megszervezése.

Kedvencek

Film » a klasszikus fi lmeket szereti, mint a Keresztapa-trilógia vagy a Csillagok háborúja Könyv » minden, ami fantasy Zene » a 80-as, 90-es évek főleg rockzenéi, Metallica vagy Guns N’ Roses Hobbi » sakk, motorozás és squash mulatság. Nálunk a megrendelt ötdarabos mennyiség már soknak számít. Ez a minőségi szolgáltatás pedig azon szektorok számára, amelyek jelenleg a vírushelyzet miatt sem tapasztaltak visszaesést, ma is ugyanolyan fontos. Így mi sem számolunk visszaeséssel. A gépeink 98 százaléka külföldi tulajdonosi megrendelésre készül, az árbevételünk 2 százalékát teszik ki az egyéb, nem cégcsoporthoz tartozó vevők. – Milyen intézkedéseket vezettek be a p andémia miatt? Hányan dolgoznak a vállalatnál, és kellett-e elküldeni munkatársat? – Rengeteg pluszköltségünk keletkez ett, folyamatosan vitaminokat osztunk, beléptetéskor hőmérővel és tervezetten hőkamerával figyeljük a dolgozóink testhőmérsékletét, emellett takarítókat vettünk fel, akik folyamatosan fertőtlenítik a közösségi tereket.

A szellemi dolgozóink természetesen otthonról dolgozhattak, ugyanakkor több kisgyermekes munkavállalónk jelezte, hogy egyszerűen nem tud hazulról nyolc órában dolgozni a digitális oktatás mellett, ettől függetlenül megkapták a teljes bérüket.

A fizikai dolgozóink közül, illetve a teljes állományon belül a rizikócsoportba tartozók – a 60 év felettiek és a krónikus betegséggel küzdők – teljesen otthon maradhattak, nem kellett dolgozniuk, de a teljes fizetésüket ők is megkapták.

Egyetlen munkavállalónkat sem küldtük el a pandémia miatt, a Hauninál ez nem szokás. Ez a németekre jellemző is, hogy ha felvesznek valakit, akkor nyugdíjig gondolkoznak vele. Az önkéntes fluktuációnk jelenleg egy százalék alatti.

A pandémia terjedésének megfékezésére most megint üresek az irodaházaink, ismét otthonról dolgozik, aki teheti. Tavaszszal beruháztunk sávszélességbe, elektronikus aláíró szoftverre és pluszlaptopokra, szükséges eszközökre, tehát most már felkészülten ér minket az esetleges karantén. – Mi az ön 5-10 éves terve? – Nagyon sokat áldoztam az életemből a zért, hogy itt lehessek, így a közeljövőben saját magamra fókuszálnék. Itt, Pécsen megtaláltam a páromat és otthonra is leltem. A családalapítás ugyanakkor nem mehet a munka rovására, természetesen mindig készen állok a szakmai kihívásokra. PINTÉR LÍVIA