A SEREGHAJTÓ ROMÁNIA Uniós pénz

UNIÓS PÉNZ AZ ABLAKBAN

A SEREGHAJTÓ ROMÁNIA | Már a küszöbön lévő romániai önkormányzati választás tétjei közé is felküzdötte magát az EU-s fi nanszírozások felhasználásának a rátája. A 2020 végén záruló fejlesztési ciklusban az abszorpciós szint aligha éri el a 30 százalékot, és a decentralizáció késlekedése a következő periódusban esedékes 80 milliárd euró esetében sem ígér sokkal jobb eredményeket.

Közel hét év alatt alig több mint a 26 százalékát sikerült lehívni annak a 22,541 milliárd eurónak, amelyre Románia 2020 végéig jogosult az Európai Unió infrastrukturális fejlesztési programjainak a keretében. A strukturális és kohéziós alapokból 2018-ban mindössze 1,47 milliárdot sikerült felhasználni, de még így is „látványos” fejlődésről beszélhetünk, ha a 2017-es 1,09 milliárdos abszorpcióhoz viszonyítunk. Ennek a teljesítménynek a minősítése változatlanul jelző után kiált. A 2007-es csatlakozás óta 50,13 milliárd euró érkezett keleti szomszédunkba különböző EU-s támogatások formájában. Az ország befizetései majd 17 milliárdot (pontosan 16,959-et) tettek ki, a mérleg tehát 33,17 milliárdos pluszt mutat, ami hozzávetőleg fele a 2018-as év költségvetési bevételeinek. Az idén véget érő hétéves ciklusra szóló keretösszeg mindöszsze 6,6 százalékára pályázott sikeresen tavalyelőtt Bukarest, ami kifejezetten szerény produkció. Ha a 2014 óta eltelt időszakot vizsgáljuk, még siralmasabb a kép, hiszen az első öt esztendő alatt megszerzett 4,1 milliárd euró a teljes keretösszeg alig több mint 18 százaléka.

ÁTLAGSEBESSÉG ALATT A helyzet a nagy infrastrukturális beruházásokra fordítható pénzek tekintetében a legkevésbé rossz, az unió által erre a célra biztosított 9,2 milliárd euróból 2019 végéig 2,4 milliárdot használt fel az ország. A 26 százalékos abszorpciós arányba többek között a Kürtös–Piski (Simeria)- vasútvonal, a Szászsebes–Torda-autópálya és a Lugos–Déva-sztráda három szakaszának a megépítése fért bele. A bukaresti metró új vonalának a kivitelezését ugyancsak ebből fedezték. Az alacsony lehívási ráta – még ha a többihez képest akár magasnak is nevezhető – azért érthetetlen, mert Románia hatalmas autópálya-hiányban szenved, a vasútvonalak

mindössze 3,8 százalékán lehet 160 kilométer/órás sebességgel közlekedni, a szerelvények jelenlegi átlagsebessége óránként 42 kilométer. Az uniós forrásokból finanszírozott nagy infrastrukturális befektetések 70 százaléka Erdélyben valósult meg. A teljes összeg 2020 végéig történő lehívása egyenesen a sci-fi kategóriájába tartozik.

A kisvállalkozások és a helyi projektek finanszírozására hivatott Regionális operatív program esetében a hatékonyság még rosszabb, a rendelkezésre álló 6,8 milliárd euróból lehívott összeg alig éri el az egymilliárdot. A jelek szerint a közigazgatás tekintetében sincs szükség fejlődésre; az ezen a területen regisztrált arány 15,5 százalék, 82,5 millió euró a megpályázható 533,2 millióból.

Bár a leghatékonyabb pályázó Bukarest volt – ott a hat kerületi önkormányzat, valamint a főpolgármesteri hivatal összesen 57,86 millió eurót hívott le –, a fennmaradó összeg fele erdélyi önkormányzatoknál landolt. A legtöbb EU-s pénzt három erdélyi megye, Beszterce-Naszód, Bihar és Kolozs hívta le, de eredményesnek bizonyult a magyar vezetésű Hargita és Maros megyei helyhatóság is. Ezzel együtt sem a romániai önkormányzatok fogják kiüríteni az uniós pénzalapok kasszáját. A ciklus végéig a forrásfelhasználás a legoptimistább számítások szerint sem haladja meg a 44 százalékot, ami jócskán az EU-s átlag alatt van.

Ugyanakkor az uniós pénzek elköltése kapcsán felmerülő csalás gyanújával vizsgált száz eset több mint tíz százaléka romániai érintettségű. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2019-ben 42 közösségi pénzeket felhasználó országban vizsgálta meg az elköltés módját. A keleti szomszédunkban lefülelt esetek között akadt akvakultúrás (vízművelési) fejlesztési helyszínnel kapcsolatos (ott nincs is víz), de komoly gyanú merült fel az erdőtüzek megakadályozását célzó beruházásokra vagy a szennyvízkezelésre megpályázott összegekkel összefüggésben is.

ÖNKORMÁNYZATI OFFENZÍVA Az új költségvetési ciklusban a korábbinál csaknem négyszer nagyobb összeg, 80 milliárd euró áll majd a romániai önkormányzatok rendelkezésére. A parlament által ez év júliusában elfogadott jogszabály a fejlesztési projektek és az EU-s támogatások felhasználását összehangoló fejlesztési régiók Bukaresttől való jelentős függetlenségéről rendelkezik. A rendeletet az alkotmánybíróságon támadta meg a legfelsőbb bíróság, s Ludovic Orban miniszterelnök is a taláros testületnél fejezte ki a jogszabállyal kapcsolatos aggályait – pedig az általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői is megszavazták a tervezetet.

A törvényhozási aktus ugyan csekély visszhangot kapott, a törvény hatálybalépése azonban nagy horderejű közigazgatási változást jelentene. A szeptember 27-i választás kampányában sem esik túl sok szó a jogszabályról, amely valós lépést jelenthetne az utóbbi években már nem csak a magyar politikai szervezetek által szorgalmazott adminisztratív decentralizáció felé. Jelentősen csökkenne az EU-s összegek lehívása és a projektek koordinálása terén Bukarest szerepe, a fejlesztési régiók valós jogkörökkel, kvázi önállóan, a főváros formális közreműködése mellett oszthatnák el a brüsszeli forrásoAZ AMERIKAI HÓBORTHOZ kat. Az új közösségi költségvetési ciklus kezdetén ezáltal további hatalmi jogosítványok kerülhetnek a helyi és megyei önkormányzatokhoz. Bár a törvény hatálybalépése nem garantált, egyre inkább úgy tűnik, hogy a politikai pártok is elérkezettnek látják az időt egy nagyobb közigazgatási átszervezéshez. TUNYA MINISZTÉRIUMOK Annál is inkább, mert az EU-s pénzalapok lassan az egyetlen biztos befektetési forrást jelentik az önkormányzatok számára. Miközben költségvetésének jelentős részét a hadseregre költi, keleti szomszédunk olyan ütemben halad az eladósodás útján, hogy egyre kevesebb pénz jut a megyei és a helyi önkormányzatok beruházásaira. Márpedig e helyhatóságok sikerének egyik legmegbízhatóbb fokmérője, hogy melyik milyen léptékű összegeket volt képes lehívni az Európai Uniótól. A leglátványosabb fejlődés ott valósul meg, ahol maximálisan kihasználják a pályázati lehetőségeket.

Míg az önkormányzatok többnyire jól teljesítettek a források lehívásában, a minisztériumok által menedzselt szektoriális programok rengeteg pénzt hagytak Brüszszelben. Az elmúlt tizenöt évben ugyanakkor azt tapasztalhattuk, hogy Romániában kohézió helyett folytatódott a régiók

UTASOK A NADRÁGMENTES METRÓZÁS NAPJÁN BUKARESTBEN. A ROMÁNOK EURÓPÁBAN AZ ELSŐK KÖZÖTT CSATLAKOZTAK

szétfejlődése, s tovább nőtt a gazdag és szegény megyék közötti különbség. Már az Európai Bizottság részéről is egyértelmű jelzések érkeztek, hogy az EU fővárosában szintén „idegesek” a források alacsony szintű romániai felhasználási rátája miatt. Úgy tűnik, valamennyi érintettnél fogytán a türelem, a kormányzat pedig bizonyos mértékig kényszerhelyzetbe került, és elindulni látszik az irányító hatóságok regionális szintre való átköltöztetésének a folyamata. CSINTA SAMU