FINANSZÍROZÁS Befékezett a hitelpiac

BEFÉKEZETT A HITELPIAC FINANSZÍROZÁS | A lakossági és a vállalati hitelpiacon egyaránt látszott a második negyedévben a koronavírus-járvány hatása – derül ki az MNB kiadványából. A bankok szigorítottak a hitelezési feltételeken.

Összességében elmondható, hogy a fizetési moratórium jelentősen hozzájárult mind a cégek, mind a háztartások likviditásának a fenntartásához, a becslések szerint ez év végéig mintegy 2000 milliárd forinttal segíti a magánszektor pénzügyi helyzetét – derült ki a Magyar Nemzeti Bank online sajtótájékoztatóján, amelyen a Hitelezési folyamatok című kiadvány legfrissebb összegzését mutatták be.

CSÖKKENŐ CÉGES ÁLLOMÁNY A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatása következtében 2020 második negyedében – elsősorban a devizahitelek jelentősebb mérséklődésének a hatására – 126 milliárd forinttal csökkent a vállalatok hitelállománya. Éves szinten, 2019. július és 2020. június vége között 8,4 százalékkal, összesen 685 milliárd forinttal nőtt a nem pénzügyi cégeké, de ez jelentős apadás az első negyedév végi 16 százalékhoz képest. A kis- és középvállalati (kkv-) szektor hitelállományának éves bővülése ugyancsak mérséklődött, éves szinten 9,3 százalékos volt a növekedés. A második negyedév új szerződéseinek a volumene mintegy 18 százalékkal maradt el az előző esztendő azonos időszakának értékétől.

Az áprilisban startolt NHP Hajrá iránt jelentős volt az érdeklődés, a konstrukció a teljes hitelnyújtás közel 30, a kkv-s szerződéskötések nagyjából 60 százalékát adta a második negyedben. A márciusban bevezetett fizetési moratórium a hitelállomány lassabb értékvesztését (amortizációját) eredményezte, míg az új szerződéskötésekre az elindított jegybanki és állami hitelprogramok hatottak.

A vállalatok április–júniusban mintegy 640 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket, ez az összeg 18 százalékkal maradt el 2019 azonos időszakának

adatától. A kkv-hitelezést a lezáruló NHP fix konstrukció mellett az NHP Hajrá is jelentősen támogatta. Ennek keretében összesen mintegy 190 milliárd forint értékű szerződést írtak alá a második negyedben. A hitelek feltételeit viszont jelentősen szigorították a bankok ebben az időszakban, egyúttal lanyhult a hosszú lejáratú kölcsönök kereslete.

NAGYON KELL A BABAVÁRÓ A lakossági hitelállomány 232 milliárd forinttal bővült április–júniusban, ez éves szinten 19,6 százalékos gyarapodás. A bővülést döntő részben a babaváró kölcsönök dinamikus nyújtása adta, a hitelintézetek 142 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződéseket az idei második negyedévben. Ez a slágertermék június végén már a teljes lakossági hitelállomány mintegy 10 százalékát tette ki. Azt tapasztalták, hogy a hitelfelvevők háromnegyede valamilyen lakáscélra kívánja felhasználni a babaváró kölcsönt.

Április–júniusban csökkent az új szerződéskötések volumene: ezt a legnagyobb mértékben a személyi kölcsönöknél lehetett megfigyelni, ahol a hitelnyújtás 63 százalékkal volt alacsonyabb szintű az előző esztendő azonos időszakában mértnél. A CSOK keretében aláírt szerződések száma és volumene egyaránt visszaesett az újlakás-építésekhez kötődő igénylésekben. A hosszabb futamidejű, fix kamatozású kölcsönök térnyerése továbbra is jellemző. A negyedév során megkötött lakáscélú hitelszerződések háromnegyede legalább tíz évre vagy a futamidő végéig fix kamatozású kölcsönre szól, 73 százalékuk minősített fogyasztóbarát lakáshitel volt. A felmérésben részt vevő bankok szigorították mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek feltételeit. Az esztendő második felében azonban a 16 százalékuk mindkét terméknél enyhítést helyezett kilátásba. TÓTH BALÁZS