INTERJÚ Osztalék kockázat nélkül

OSZTALÉK

KOCKÁZAT NÉLKÜL

INTERJÚ | Gáláns feltételekkel dobja piacra részvényeit a DM-Ker. Az építőipari és mezőgazdasági gépeket forgalmazó, az Xtenden már jegyzett társaság két nagytulajdonosa, Megyeri Sándor alapító, igazgatósági tag és Bátor Ferenc, az igazgatóság elnöke a nulláról építette föl a vállalkozást, ám mint lapunknak elmondták: kétszemélyes cégként nem lehetett továbbfejlődni, ezért döntöttek a tőzsdei megjelenés mellett. Az üzletemberek jól kidolgozott stratégia mentén tervezik a növekedést. Ezt bizonyítja, hogy az IPO során visszavásárlási garanciát is vállalnak, sőt az új részvényesek is jogosultak lesznek a múlt év terhére kifi zetett osztalékra.

Nyilvános részvénykibocsátásra (IPO) készülnek, miközben elég kiszámíthatatlan a gazdasági környezet. Nem kockázatos az időzítés?

Bátor Ferenc: A D M-Ker egy jól megfogalmazott tőkepiaci struktúra megvalósításán dolgozik. A járvány időtartama megbecsülhetetlen, miközben a féléves számok nem adnak okot aggodalomra. Célunk a mind strukturáltabb részvényesi szerkezet kialakítása, amelyben fontos szerepet kapnak a lakossági befektetők, a hazai és nemzetközi intézmények egyaránt. Egy IPO mindig kockázatos, éppen azért találtuk ki úgy a konstrukciót, hogy az megítélésünk szerint elég vonzó legyen a lakossági befektetők számára. – A tulajdonosok eladnak a részesedé seikből?

B. F.: Ú j részvények kibocsátását tervezzük 300 millió forint értékben, amit maximum 200 millióval engedünk túljegyezni, amennyiben indokoltnak látjuk. – Mi alapján alakult ki az árazás?

B. F.: I gazodunk a múlt év végi ígéretünkhöz, hogy az akkori intézményi értékesítéshez képest nem lesz lényeges eltérés az IPO árazásában, amely akkor részvényenként 38 forint volt, de figyelembe vesszük a papír elmúlt tőzsdei időszakban kialakult 42-43 forintos átlagárát is, hogy prudensen szolgáljuk a tőkepiaci folyamatokat. Így alakult ki a 38–40 forintos ársáv. – Azt is bejelentették, hogy 38 forintos á ron visszavásárlási garanciát vállalnak. Ennyire bíznak a piacban?

B. F.: B ízunk abban, hogy bizonyítjuk: a társaság sikeres következő egyéves tevékenysége magasabb árfolyamot indokol, így értelmetlen lesz visszaadni a részvényeket. De ezt mi szeretnénk garantálni, nem a lakossági befektetők előzetes bizalmát kérjük. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy bár a kibocsátási tájékoztatót már szeptember elején benyújtottuk a Magyar Nemzeti Bankhoz, az IPO folyamatát csak a jóváhagyott tájékoztató birtokában fogjuk elindítani. Természetesen az minden lényeges információt részletesen tartalmaz majd. – Miért célozzák a kisbefektetők et? Nem lenne egyszerűbb intézményi invesztoroknak egy csomagban eladni a papírokat?

B. F.: N incs aktív tőzsdei kereskedés lakossági befektetők nélkül. Háromszáznégyszáz kisbefektető már a napi viselkedési mátrixaként komoly forgalmat tud biztosítani a Budapesti Értéktőzsdén. – A Széchenyi Tőkebefektetési Alap ( SZTA) a 2019-es tőkeemelés során 14,5 százalékos részesedést szerzett a cégben. Nem kell tartani attól, hogy bármikor piacra önthetik ezeket a papírokat?

B. F.: A z SZTA komoly intézményi befektető. Nem csupán részvényes, hanem a DM-Ker tőkepiaci támogatója is. Egyrészt az üzletben van jelen, hiszen nyilván azért invesztált, mert lát fantáziát a társaságban, másrészt sokkal több egy átlagos részvényesnél. Az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban minden lehetséges eszközzel támogatja a DM-Ker fejlődését. Az, hogy kontrollálatlanul a piacra borítsa a részvényeket, gyakorlatilag elképzelhetetlen. – Mi lesz a bevont forrás sorsa?

B. F.: A cé g folytatja a tavaly meghirdetett növekedési stratégia megvalósítását, többek között akvizíciókat is szeret

nénk tető alá hozni a közeljövőben. Az IPO keretében bevonandó forrás szintén a bővüléshez kapcsolódó beruházások, a terjeszkedés finanszírozását szolgálja. – A társaság építőipari és mezőgazdasá gi gépek forgalmazásával foglalkozik. Hogyan néz ki ez a piac Magyarországon? Hová pozicionálja magát ezen belül a DM-Ker?

Megyeri Sándor: Az építőipari gépek piaca ma Magyarországon meghaladja a 75-80 milliárd forintot, ezen belül a DMKer a toplista második helyét foglalja el. Ez köszönhető annak is, hogy fő partnerünk, a Bobcat a világ egyik legismertebb munkagépgyártója. A mezőgazdasági gépek, tartozékok és alkatrészek kereskedelme már jóval erősebb, a felmérések szerint közel 250 milliárdos piacról beszélünk. Itt ma még csak a feltörekvő középmezőnyben vagyunk, ezért kiemelt célunk jelentősen növekedni ebben a szegmensben. Mivel itt sok az 5–15

BÁTOR FERENC ÉS MEGYERI SÁNDOR. A PIAC DÖNTI MAJD EL, HOGY NÖVEKEDÉSI VAGY OSZTALÉKPAPÍRKÉNT TEKINT-E RÁNK

fős kisvállalkozás, ezért arra számítunk, hogy a következő két-három évben elindul egy koncentráció a versenytársak között. Mi is készen állunk arra, hogy felvásároljunk működő vállalkozásokat a mezőgazdasági gépek piacán, de csak olyan cégeket keresünk, amelyekkel erősödni tudunk. Mert sajnos sok olyan társaság is akad, amelyik a szürkezónában is tevékenykedik. De reméljük, a tisztuló piac hamar kiveti majd őket. A DM-Kerhez hasonló transzparens vállalatok üdvözlik leginkább a gazdaságfehérítő intézkedéseket, mert egyenlő feltételek mellett hamarabb meglátszik, melyik cég működik hatékonyan.

– Tavaly 10 milliárd forintos árbevételt é rtek el. Milyen ütemű bővüléssel számolnak ezen a soron a következő években?

M. S.: B ár a járvány megtörte a növekedés lendületét, szeretnénk a következő években is hasonló dinamikával gyarapodni, mint az elmúlt három esztendőben. Ehhez a márkaportfólió bővítése és a külföldi terjeszkedés egyaránt megteremti a megfelelő alapot. – Az első fél év végén az eredménysor on kisebb mínuszt jelentett a társaság. Ez a pandémia hatása?

M. S.: M ivel a vállalat termékköre szinte teljes egészében importból származik, ezért számunkra nem kedvező, hogy az év első hat hónapjában jelentősen gyengült a forint árfolyama. Ugyanakkor biztató, hogy a járvány ellenére is tudtuk növelni az árbevételünket, és a társaság első féléves EBITDA-ja is nagyobb volt 3 százalékkal, mint 2019 azonos időszakában. Ez azt jelzi, hogy a fő

tevékenységünk stabil, és hosszabb távon is fenntartható a nyereséges működés. – A gazdasági visszaesés nem szűkíti tová bb az önök piacát?

M. S.: B iztos, hogy lesz némi visszaesés a keresletben, de ez sokkal inkább a kisebb cégeket érinti majd, amelyeknek nincs eléggé stabil gyártói háttere vagy jelentős készletállománya. Mi azt tapasztaltuk, hogy egyre több új vevő jelent meg az elmúlt pár hónapban, akik korábban más márkájú munkagépekkel dolgoztak, de azok forgalmazói most nem tudják őket kiszolgálni. Szerintem egy bizonytalan piaci környezetben sokkal jobban felértékelődik a megbízhatóság, a stabil és átlátható működés, ami a DM-Kernek egyértelműen kedvez. Az is régi igazság, hogy ha a piac szűkül, akkor rövid időn belül a szereplők száma is csökken, vagyis a szegmens elkezd koncentrálódni, s előtérbe kerül a hatékonyság mint a jövedelmezőség egyik alapja. Ebben pedig a piac előtt járunk, hiszen az elmúlt években végrehajtottuk mindazokat a szervezeti fejlesztéseket, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy a cég egy válságból is megerősödve kerülhessen ki. – Nem véges ez a piac? Van még érdemi n övekedési potenciál itthon?

M. S.: M ivel mind az építőipar, mind a mezőgazdaság gépesítettsége még jelentősen elmarad a nyugat-európai szinttől, ezért egyelőre bőven van tartalék a keresletben is. Emellett az is fontos tényező, hogy mi munkaeszközöket, munkagépeket forgalmazunk, amelyeket rendszeres használat mellett három-öt évente cserélni kell. Ez nem olyan, mint a család személyautó-vásárlása, túl sokáig nem halasztható a beszerzés. Ha pedig hiányzik ehhez a szükséges forrás, akkor a bérleti piac erősödik, ami nekünk ugyanúgy előnyös. – Az idén már osztalékot is fizetnek. Ez e gyszeri kifizetés vagy rendszeres juttatás lesz? Számíthatunk osztalékpolitikára is?

B. F.: A v állalatvezetés céljának tankönyvi definíciója: a részvényesi érték maximalizálása. Természetesen ennél sokkal bonyolultabb-összetettebb egy tőzsdei társaság irányítása, de az bizonyos, hogy egy jól működő, nyereséges cég figyelembe veszi, hogy a részvényeseinek – az árfolyam-emelkedés lehetőségén kívül – időszakosan pénzt kell visszajuttatnia az eredményes gazdálkodás pozitív szabad pénzáramából. Ha nem ezt teszi, főleg a lakossági befektetők gyorsan „elpártolhatnak”. Ez azt indokolja, hogy hangolni kell a növekedés és a pénzvisszajuttatás finanszírozásának igényét a megtermelt pozitív szabad pénzáramból. A DM-Kernek már 2021- ben jól megfogalmazott, hosszú távú osztalékpolitikája lesz. – Növekedési sztoriként vagy osztalékp apírként érdemes a DM-Kerre tekinteni?

M. S.: A D M-Ker egy jelentős növekedési potenciállal bíró középvállalat, amely a céges életútján még nagyon messze van a tetőpontjától. A bevont tőke és egyéb források révén folyamatosan bővítjük a piacunkat, kiterjesztjük a működési területet és bővítjük a márkaportfóliónkat, vagyis a termékeink és a szolgáltatásaink körét. Ebben a vállalati életszakaszban teljesen természetes elvárás normál működés mellett évente 25-30 százalékos cégérték-nö

Középeurópai sikersztorit ígérnek.

vekedés. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a részvényesek felé tudjunk osztalékot is fizetni, hiszen ez jelzi azt, hogy a társaság jövedelmezően működik és tartósan is jó befektetés. Ezek alapján majd a piac eldönti, hogy növekedési vagy osztalékpapírként tekint-e ránk. – Önök tíz évvel ezelőtt alapították a cé get, és tavaly már meg is jelentek a börzén. A kezdetektől erre készültek?

M. S.: E gyáltalán nem erre készültünk, kezdetben csak egy jó céget akartunk csinálni. De egy ponton rájöttünk, hogy kétemberes sztoriként nem tudunk továbbfejlődni, ugyanakkor a piac még rengeteg lehetőséget rejt magában, amelyeket vétek lenne kihagyni. A fejlődéshez azonban szervezetre, profi menedzsmentre, tőkére van szükség. A tőzsdei megjelenés lehetőség a magasabb vállalati szintre lépés megvalósításában, mi pedig akartunk élni ezzel a lehetőséggel. – Hogyan sikerült ilyen rövid idő alatt a n ulláról a parkettre jutni?

B. F.: Amik or a döntés megszületett, hogy a növekedésnek a tőkepiaci útját választjuk, elsőként tőzsdeképessé kellett tenni a céget. Ez nemcsak szervezetfejlesztést jelent, hanem szemléletváltást a dolgozóknál, a menedzsmentnél egyaránt. De nekünk mint alapítóknak is más szemmel kellett nézni a vállalkozásunkra. El kellett sajátítanunk azt a befektetői gondolkodást, amely általában nem jellemző az átlagos kkv-tulajdonosokra. Nálunk több mint egy évig tartott az a vállalatfejlesztési projekt, melynek során vállalkozásból szervezett középvállalattá váltunk. Természetesen ebben sok külső segítséget is kaptunk, változásmenedzsert, céges tanácsadókat vontunk be a projektbe. Már a tőzsdei felkészülés szakaszában feliratkoztunk a BÉT Elite programjára, ahol a tudás mellett a szemléletváltásunk helyessége is visszaigazolást nyert. A börze emellett jelentős anyagi támogatást is nyújtott a Mentor programon keresztül. A Random Capital és a Navigator mint a társaság kijelölt tanácsadója, illetve befektetési szolgáltatója segített a tőkepiaci eligazodásban, a mostani IPO során pedig a kibocsátás szervezését végzi. De fontos szereplő volt a parkettre lépés folyamatában az SZTA is, amely az első zárt körű tőkeemelésben vállalt nagy részt. Ez azt jelzi, hogy van bizalmuk a DM-Ker felé, s hisznek a hosszú távú befektetésük stabil megtérülésében. – Mekkora cég lehet a DM-Ker pár é ven belül az önök elképzelése szerint?

M. S.: A me gfogalmazott stratégiánk szerint célunk egy olyan vállalati működés fenntartása, melynek révén a társaság az ágazati átlagnál hatékonyabb és nagyobb üzleti profitot termel, ezáltal szakmájának a legjobbjává válik. Vagyis nem méretben, hanem eredményességben, a partnereink, ügyfeleink és részvényeseink elégedettségében mérjük inkább a sikert. Ugyanakkor a vállalatfejlesztés, a tőzsdére lépés rengeteg új lehetőséget nyitott meg előttünk. Ha minden szembejövő jó lehetőséget megragadunk, az óhatatlanul jelentős növekedést eredményez. Bízunk benne, hogy pár év múlva a DM-Ker történetét nemcsak magyar, de közép-európai sikersztoriként is lehet említeni, köszönhetően a 2021-től elinduló külföldi terjeszkedésünknek. TÚRÓS-BENSE LEVENTE