RÉGIÓK Új idők a turizmusban

ÚJ IDŐK

3.

2.

4.

A 11 TURISZTIKAI TÉRSÉG A friss kormányrendelet alapján az új felosztás a következő: 1. Balaton turisztikai térség (angolul: Balaton) 2. Sopron–Fertő turisztikai térség (angolul: Sopron region) 3. Bük–Sárvár turisztikai térség (angolul: Bük and Sárvár) 4. Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térség (angolul: Tokaj and Nyíregyháza) 5. Mátra–Bükk turisztikai térség (angolul: Eger region) 6. Gyula és térsége turisztikai térség (angolul: Gyula region) 7. Győr–Pannonhalma turisztikai térség (angolul: Győr and Pannonhalma) 8. Szeged és térsége turisztikai térség (angolul: Szeged region) 9. Pécs–Villány turisztikai térség (angolul: Pécs region) 10. Debrecen és térsége turisztikai térség (angolul: Debrecen and surroundings) 11. Budapest környéke turisztikai térség (angolul:

Greater Budapest)

5.

7.

A TURIZMUSBAN

RÉGIÓK | A kormánydöntéssel bizonyos értelemben új időszak kezdődik a magyar turisztikai ágazatban, mert az eddigi fejlesztésközpontú szemlélet mellett a fókusz az értékesítésre és a marketingre is összpontosul. Az eddigi 5 kiemelt turisztikai fejlesztési térséget 11 váltja, melyeknek részét képezik a korábbiak – közölte lapunkkal az MTÜ.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) lapunk kérdéseire válaszul emlékeztetett: 2017. októberben fogadta el a kormány a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, amely 2030-ig egyfajta zsinórmértékül szolgál a turizmus és vendéglátás területén tevékenykedők számára. „A fejlesztéseink és a marketingtevékenységünk fő fókuszában eddig a törvényben megjelölt öt kiemelt turisztikai térség – Balaton, Sopron–Fertő, Dunakanyar, Debrecen–Hajdúszoboszló–Hortobágy–Tisza-tó, Tokaj–Felső-Tisza–

8.

6.

9.

Nyírség – állt.” Az ügynökség országszerte komplexen fejleszti a szálláshelyeket, a turisztikai attrakciókat, az infrastruktúrát, a vendéglátást, a desztinációk program- és élménykínálatát, amelyek kiegészülnek egy erőteljes marketingtevékenységgel. Ezek a beruházások hozzájárultak a hazai turizmus teljesítményén keresztül a magyar gazdaság erősödéséhez is. Az MTÜ közölte: az elmúlt évek alapján kijelenthető, hogy a 2016-os paradigmaváltás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen a magyar turizmus növekedésének mértéke évek óta meghaladta az európai uniós és

11.

a világátlagot is. Minden évben folyamatosan nőtt a beutazó turisták száma és a belföldi vendégek aktivitása.

ÚJ HELYZET Azonban a koronavírus-járvány új helyzetet teremtett nemcsak a turizmusban, hanem az élet minden területén. A nemzeti stratégia felülvizsgálata is sürgetőbbé vált annak érdekében, hogy a magyar gazdaság húzóágazatának számító turisztikai szektor mihamarabb megerősödjön. „Hosszú munka végére tett pontot a kormány mostani döntése, amely meghatározta a vidéki Magyarország 11 turisztikai térségét, szem előtt tartva a stratégiában meghatározott céljainkat. Ezzel a döntéssel bizonyos értelemben új időszak kezdődik, mert az eddigi fejlesztésközpontú szemlélet mellett a fókusz az értékesítésre és a marketingre is összpontosul. Az 5 kiemelt turisztikai fejlesztési térséget 11 váltja, melyeknek részét képezik a korábbiak. Az új térségek lehatárolása során a vonzerő, a földrajzi és infrastrukturális adottságok, valamint a turisztikai mutatók mellett fontos tényező volt mind a belföldi, mind a nemzetközi értékesíthetőségi szempontoknak történő megfelelés” – hangsúlyozta az ügynökség.

A határozat megjelenésével felvetődött a kérdés, hogy miért nem szerepel benne önálló entitásként Budapest. Erre maga a 2004-es EU-csatlakozás a válasz, amellyel az ország elfogadta azt

az uniós irányelvet, hogy a hazai állami támogatásokat is csak a közösség szabályai szerint állapíthatja meg. Az Európai Bizottság – tekintettel arra, hogy fővárosunk és Pest megye több településének a gazdasági fejlettsége meghaladja az EU-s átlagot – nem engedi, hogy Budapesten és az agglomerációban gazdaságfejlesztési támogatásokat adjon a magyar állam a turisztikai szektornak. „Éppen ezért évek óta számos kampányt indítunk a fővárosi turizmus segítéséért, valamint folyamatosan dolgozunk a Budapest környéki desztinációk fejlesztéséért, hogy plusz egy éjszakát töltsenek el az odaérkező vendégek. A főváros, ahogy eddig, továbbra is kiemelt szerepet kap az ügynökség marketingtevékenységében mint első számú vonzerő” – közölte az MTÜ.

SZINTUGRÁSRA VÁRVA Felvetettük, hogy az új felosztás az uniós és állami források tekintetében miért lehet hatékonyabb, mint a mostani állapot. Az ügynökség szerint ezzel jól körülhatárolható fogadó területek jönnek létre, melyek készülő desztinációfejlesztési stratégiája meghatározza majd azt az irányt, amelyhez igazodva a helyi szolgáltatók együttműködésével a leghatékonyabb módon használhatók fel az EU-s és állami források. A térségek elnevezéséből kikerült a kiemelt és a fejlesztési szó, így a turisztikai fejleszté

Az új térségek lehatárolásában szerepet játszottak többek között a belföldi és a nemzetközi értékesíthetőségi szempontok is.

sek esetében nem lesz kritérium, hogy az adott attrakció e régiók valamelyikében szerepeljen.

Arról is érdeklődtünk, hogy a turisztika a következő uniós ciklusban mekkora nagyságrendű támogatási forrást kaphat. Közölték: Magyarország és az Európai Bizottság tanácskozásai a közösségi támogatásokkal kapcsolatban a közeljövőben kezdődnek el. Bíznak benne, hogy a magyar turizmus eddigi teljesítményének és a járványhelyzetben történt iparági intézkedéseknek köszönhetően a támogatások mértéke újabb szintet ugrik.

A 11 új térséget rögzítő kormányhatározat több ingatlan hasznosítását is kijelölte a Sopron–Fertő és a Balaton turisztikai régióban. Ezért arra is kerestük a választ, hogy milyen fejlesztésekre kell számítani ezeken a helyeken, s a többi övezetben milyen beruházások várha

MI IS AZ AZ MTÜ? A Magyar Turisztikai Ügynökséget 2016-ban hozta létre a kormány. Az MTÜ a turisztikai ágazat kormányzati szervezete. Nem volt véletlen az ügynökség létrehozása, hiszen a turizmus Magyarországon stratégiai fontosságú szektor, a gazdaság egyik motorja, ez biztosítja a GDP 13 százalékát. A szervezet fő feladatai közé tartozik a turizmusfejlesztés irányítása és stratégiájának a meghatározása a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény alapján, desztinációs megközelítésben. Emellett országos szinten koordinálja a turizmusmarketinget, beleértve a magyarországi turisztikai márkarendszer kialakításával kapcsolatos feladatokat és a belföldi, valamint nemzetközi marketing- és kommunikációs tevékenységet is. Az MTÜ tulajdonosi joggyakorlása alatt áll a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofi t Kft., a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofi t Zrt., a Badacsony és Térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofi t Zrt., a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofi t Zrt., a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofi t Zrt., az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofi t Kft., a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofi t Kft., a Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofi t Kft., az ÓNTE Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Közhasznú Nonprofi t Kft., a Balatoni Hajózási Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Mahart – PassNave Személyhajózási Korlátolt Felelősségű Társaság, az EXPO 2020 Magyarország Nonprofi t Kft. tók. Azt a választ kaptuk, hogy a korábbi kormányhatározatokban jelzett fejlesztések listáját a most elfogadott rendelet nem befolyásolja, ez kifejezetten a vidéki Magyarország turisztikai térségeinek a lehatárolásáról szól. Az újonnan nevesített régiókra vonatkozó beruházások nem részei a kormányrendeletnek, a fejlesztéseket jelentősen befolyásolhatja a 2021–27-es időszak keretében rendelkezésre álló forrás nagysága.

Közigazgatási szempontból sem mellékes, hogy az új térségeknek milyen kapcsolatuk lesz az ugyancsak frissen létrehozott négy gazdasági övezettel, azok kormánybiztosaival, s az is fontos kérdés, hogy új turisztikai stratégiát is kell-e készíteniük. Az MTÜ felvetéseinkre úgy válaszolt, hogy a GINOP-1.3.4. konstrukció keretében 4 milliárd forintos uniós forrás felhasználásával folyamatban van mind a 11 térség desztinációfejlesztési stratégiájának, imázsának, márkájának a kialakítása, piaci pozíciójának a meghatározása, így további turisztikai stratégiák készítésére nincs szükség. A pályázat ezen irányvonalai jelenleg is társadalmi egyeztetés alatt állnak, bevonva a helyi turisztikai szolgáltatókat. Az így kialakított elképzelések határozzák majd meg az adott térség ágazati irányait. Az MTÜ tevékenységében eddig is fokozottan jelen volt ez a szemlélet a kampányok szervezése, a régiós kisfilmek, a térségi kiadványok elkészítése, a célzott kommunikáció terén. Ugyanakkor a régiók kijelölése jó alapot teremt a jövő intézményrendszerének a kialakításához is, amellyel a stratégia kiemelten foglalkozik. Helyi összefogásra alapozva, a hálózatosodás elvei mentén, de egészen új működési modell szerint áll majd fel a 11 térség desztinációmenedzsmentszervezete. Ezek versenyképes alapegységei lesznek a hazai turizmusnak – először belföldön, aztán, ha már lehet, a külpiacok felé is. A turisztikai régiók és a létrejövő desztinációmenedzsmentszervezetek minden turisztikai szempontból releváns érintettel együttműködnek majd – amennyiben lesznek kapcsolódási pontok, természetesen a gazdasági övezetek kormánybiztosaival is. A térségi lehatárolás és a minden szinten érvényesülő desztinációs szemlélet történelmi lehetőséget hordoz magában a hazai turizmus fejlesztése szempontjából. PINDROCH TAMÁS