KISKERESKEDELEM Felszínen maradni

FELSZÍNEN

MARADNI

KISKERESKEDELEM | Remekül indult az idén a kiskereskedelem, de a koronavírusjárvány agyoncsapta a hosszú távú trendet, megtörte az ágazat elmúlt öt évben tapasztalt felívelését. Az online eladások irányába való elmozdulás sem segített.

Nehéz lenne a kiskereskedelem első három negyedévéről egyszerűen és érthetően beszélni, ugyanis az ágazat teljesítőképessége alaposan megváltozott a néhány hónappal korábbihoz képest, és ez zavarja a tisztánlátást. A nemzetgazdaság több mint 14 százalékát kitevő (a vállalatok és a foglalkoztatottak számát tekintve pedig 10 százalék feletti) szektor kicsiben tökéletesen képezi le a gazdaság egészében kibontakozó ellentétes folyamatokat, vagyis azt, hogy egyes területek meglódultak a kulturális és társadalmi magatartásnak a vírus hatására bekövetkezett változása miatt, mások viszont az „életükért” küzdenek, vagy már azért sem.

A köztudatban az él, hogy a kiskereskedelem nem járt rosszul, hiszen a pandémia első hullámában mindenki megrohanta a boltokat, és úgy vásárolt, mintha nem lenne holnap. Ez a számokon is meglátszott, ám az akkori következtetések tévesnek bizonyultak: az ágazatot bizony erőteljesen megviseli a járvány.

ÉLELMISZER A teljesen átlagosan kezdődött év januárja hozzávetőleg ugyanakkora növekedést hozott, mint 2019 azonos időszaka, így optimista várakozással indultak az esztendőnek az élelmiszer-kereskedelmi láncok. A hónap végén már érezhető volt a fogyasztói izgalom a keletről lassan begyűrűző vírus miatt, ám csak február második felében szabadult el a pokol, ami, mint jeleztük, a köztudatban úgy csapódott le: most jó kereskedőnek lenni, bármit el lehet adni a piacon szépen csomagolva. Februárban 11 százalékos növekedést produkált az élelmi

CSAK STÍLUSOSAN. BOLTI ELADÓ AZ ÚJ STONES-BOLT PRÓBAFÜLKÉJÉBEN szerszektor, miközben a múlt esztendő második hónapja ugyancsak magas bázist mutatott. (A szóban forgó statisztikai adatban az előző év azonos időszakát tekintik 100 százaléknak; ha az egy magas abszolút érték, akkor nehéz az adott esztendőben reprodukálni – a szerk.) Tehát már az is szép eredmény lett volna, ha hasonló bővülési ütemet ér el a szegmens, ám az végül kétszer nagyobb lett. A március még durvább volt: ekkor 14 százalékos gyarapodás következett be 2019 harmadik hónapjához viszonyítva – igaz, jóval alacsonyabb bázis mellett. (A történeti hűség kedvéért: a múlt év februárjában és márciusában együtt számolva nem volt élelmiszerpiaci növekedés 2018-hoz képest, míg az idén együttesen 25 százalékkal ugrottak meg az eladások a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva.) Jól látszódott az is, hogy a vevői igények kielégítésének maga a kereskedelem szűkös kapacitása vetett gátat. Ergo ha készültek volna erre, akkor a szóban forgó 25 könnyen lehetett volna 30-35 százalék is. Kicsit az volt az érzése az embernek: a hagyományos eladási csatornákkal működő piac annyira erőlködik, mint amikor valaki egy krinolint próbál áthúzni egy szűkebb, bécsi virslire méretezett lyukon.

Meg is lett a következménye, a vevők az online értékesítés felé fordultak (de erről egy kicsit lentebb). Amint elült a családi raktározási pánik, a vásárlók eltűntek az élelmiszerboltokból, és a következő hónapban (húsvéti időszak) alacsony keresleti szint mellett működött a szegmens. Júniusra pedig a gödör aljára került. A július már normalizált képet mutatott, s az augusztus is jobb számokkal kecsegtet, ám az élelmiszer-kereskedelmi trend most azt jelzi, hogy jóval kisebb bővülésre kell berendezkedniük az üzleteknek. Ezzel együtt is válságállóbbak, mint a többiek, ugyanis az is jól látszik, hogy a fogyasztók az élelmiszer-beszerzéseikről mondanak le a legkevésbé, vagyis az őszi kereskedelmi szezonnak nyugodtabban indulhatnak neki, mint mások, és borítékolható, hogy képesek lesznek forgalomnövekedést elérni.

NON-FOOD Ebben a szegmensben minden a feje tetejére állt. A műszaki cikkek értékesítése az elmúlt három negyedévben meg

Az augusztus jellemzően nem a ruházkodásról szól, és most, szeptemberben is panganak a plázák.

járta a paradicsomot és a poklot egyaránt. A pandémia kezdetén a számítástechnikai termékeknél és az azokhoz kapcsolható kiegészítőknél több mint 20 százalékos eladásnövekedés volt tapasztalható (úgy, hogy a bázisidőszak is meglehetősen magas volt). Aztán mintha elvágták volna az eladásokat. De – és ez a legjobb hír a műszakicikk-kereskedők számára – a járvány miatt felgyorsult digitális forradalom lehetőséget nyújt az új eszközök értékesítésére, és az 5G-képes produktumok nyilvánvalóan új piacokat nyitnak meg az eladásokhoz. Ez már a második

negyedévben is tükröződött, és a trend most a felé mutat, hogy az év végére is képes lesz ez a terület erősíteni. Mindent összevetve azonban a KSH olyan alacsony értéket mért a számítástechnikai értékesítéseknél, hogy az teljesen hazavágja a kereskedők évét. Magyarán ez a szegmens összességében annak is örülhet, ha nullszaldóra hozza ki az esztendőt – de nem lenne meglepő, ha az alatt maradna.

A VESZTES Ha valahol lesz a kiskereskedelemben tömeges boltbezárás, akkor az a ruházati piacon várható. Pedig ott, ahogyan az élelmiszer-eladásoknál is, remekül indult az év. Meglehetősen magas bázis 120 100 80 70 *Kiigazítatlan. mellett 7-7 százalékos növekedés volt januárban és februárban. Ez optimizmussal tölthette el a szereplőket, annak ellenére, hogy néhány kategóriában már ekkor is látszódott a kereslet hiánya, illetve az online áruházak előretörése. A pandémia olyan volt a piac számára, mintha egy baltával kezdett volna el valaki furulyát faragni, de a megmaradt fa a fogpiszkálásra sem volt elegendő. Márciusban már a felére esett a kereslet, áprilisra pedig (igaz, a boltbezárások következtében) 90 százalékkal zuhant a forgalom. A zárójelben említett tényező miatt érthető lenne a dolog, de a helyzet az, hogy – és ezt az elemzők is alátámasztják – semmilyen megoldása nem volt a szegmensnek az egészségügyi válsághelyzetre – nem úgy, mint például az élelmiszer-kereskedelemnek vagy akár a vendéglátóiparnak. Semmivel sem sikerült simítaniuk az eladáskiesést a ruházati kereskedőknek. Ez a hiba a boltok újranyitásakor éreztette leginkább a hatását. Az értékesítések ugyanis 25 százalékkal elmaradtak az előző év azonos időszakának adatától, és júliusban is csak 2019 hetedik hónapjának a szintjét érték el. Az augusztus jellemzően nem a ruházkodásról szól, és most, szeptemberben is komolyan panganak a plázák, még úgy is, hogy nem ritkák az 50-70 százalékos leértékelések. Mindent összevetve a ruházati piacon nagyjából novemberre várható a csúcs, de összességében hatalmas bukta az esztendő. 105,2 97,7 A NYERTES Ha lehet ebben az áldatlan helyzetben nyertest hirdetni, az az online értékesítés és az internetes boltok. Ám ha jobban megkapargatjuk a számokat, akkor azt lehet mondani: a szegmens a nyerő pozíciójából közel sem tudta kihozni a maximumot. Merthogy a piac évek óta havi 20-30 százalékos növekedést produkál(t), így szinte senki sem kapta fel a fejét arra, hogy a csomagküldés januárban és februárban 29, illetve 30 százalékkal növekedett. Sőt még arra sem, hogy márciusban 48 százalékkal többen rendeltek az interneten, mint az előző esztendő azonos időszakában. Ugyanakkor ez a szegmens nagyon gyorsan reagált: áprilisra 200 százalék feletti volt a bővülése 2019 negyedik hónapjához képest. Ami viszont meglepő, hogy az ezt követő hónapokban visszaállt a trend szerinti növekedési ütemre. Persze ez a terület megmutatta az erejét, s azt nagy valószínűséggel ki tudja majd használni az október–decemberi hajrában, és már most borítékolható, hogy e három hónap valamelyikében képes lesz hasonló bővülésre, mint áprilisban.

AZ ÉV EGÉSZE Ma a kiskereskedelmi kiigazítatlan volumenindex üzemanyag-forgalom nélkül 3,3 százalékos növekedést mutat, ami messze kisebb a korábbi évek eredményénél. Üzemanyag-forgalommal még

130 110 90 60

*,>*8'*10*7*80*)*12.…7:+ö(84547940;41:2*3.3)*=3*0&1&0:1…8&

Élelmiszer-kereskedelem Számítástechnika Üzemanyag Összesen kiskereskedelem

Százalék Százalék Százalék Százalék

2019 2020

104,8

103,5

gyengébb a teljesítmény, ugyanis ott 1,1 106,8

93,0

I. II. III. IV. V. VI. VII. I. II. III. IV. V. VI. VII. I. II. III. IV. V. VI. VII.

I. II. III. IV. V. VI. VII. Forrás: KSH százalékos a bővülési ráta. Ez annak a következménye, hogy a járványidőszak alatt szinte eltűntek a személygépjárművek az utakról, és a kevesebb áruhoz kevesebb szállítóeszközre volt szükség. Így májustól folyamatosan csökkent az üzemanyagok iránti kereslet az előző év azonos hónapjaihoz viszonyítva. A baj az, hogy a trend nem is mutat felfelé, tehát az utolsó negyedévben jó, ha egy hónapban képes lesz a piac nagyobb eladásokat mutatni, mint a korábbi esztendőkben. Így az üzemanyag-eladások rendre lefelé húzzák majd a teljes mutatót, és az előrejelzések szerint jó eredmény lesz, ha ezek értékesítésével együtt a teljes kiskereskedelmi piac forgalma eléri vagy picit meghaladja az előző évit. HŐNYI GYULA

BIGE DÁVID, A NITROGÉNMŰVEK ZRT. IGAZGATÓSÁGI TAGJA ÉS BIGE ZOLTÁN, A NITROGÉNMŰVEK ZRT. STRATÉGIAI IGAZGATÓJA, IGAZGATÓSÁGI TAGJA

REMEK FÉL ÉVET ZÁRT A NITROGÉNMŰVEK

Nem érintette kedvezőtlenül a koronavírus-járvány a Nitrogénművek Zrt.-t. A családi tulajdonban lévő hazai műtrágyagyártó kiváló féléves adatai szerint nőtt az értékesítés és a profi t is. A részletekről a cég irányításában aktívan részt vevő Bige Zoltánt és Bige Dávidot kérdeztük. A Nitrogénművek Zrt. termelése az első fél évben 35 százalékkal nőtt, az EBITDA-eredmény pedig 15,5 milliárd forintot ért el.

Bige Zoltán: Alapvetően jók az első félévi számok, beértek a fejlesztések és stabilizálódott a termelés is. Közel félmilliárd eurós beruházást fejeztünk be Pétfürdőn, amely immár stabilan működik. A korábbi rövid, nem tervezett leállások is megszűntek, beállt a kiszámítható termelés. Egy ilyen komplex beruházás fi nomhangolásához kéthárom év szükséges. Ezen vagyunk túl, s ezt mutatják az eredmények is.

Bige Dávid: Szerencsés helyzetben vagyunk, mert alapvetően rajtunk múlik az, hogy mennyit gyártunk, és ezt hova adjuk el. Az agrárium itthon és külföldön is vevő a magas színvonalat képviselő termékeinkre, és az európai kereslet stabilnak mondható, hiszen a nitrogén-hatóanyag nem hagyható ki a mezőgazdasági termelésből. Egy adat, amely jól szemlélteti ezt: nitrogénműtrágya nélkül a föld jelenlegi népességének csak a fele lenne eltartható.

A magyar piacon korábban az ukrán importot tartották a legnagyobb kihívásnak, onnan ugyanis olcsón ömlött be az áru a magyar gazdákhoz. Miként sikerült ezt semlegesíteni?

B. D.: Az olcsó ukrán műtrágya kora leáldozott. Az alapanyag, az olcsó orosz földgáz szállítása ugyanis megszűnt, és ezzel az ottani előállítási ár is jócskán megugrott. Ezzel egy időben a magyar gazdák is felismerték, hogy az „olcsó húsnak híg a leve”, vagyis jobban megéri a magas minőségű hazai vagy nyugat-európai importműtrágyát venni, mert ennek kedvező hatása a sokkal magasabb termésátlagokban jelentkezik.

„Mi régiós szereplők vagyunk és ezt tekintjük piacunknak.”

B. Z.: Termelésünkből, amely elérheti az évi 1,4 millió tonna pétisót, most felefele arányban részesül a magyar piac és az export. A péti üzem a régiós piac központja, és volt olyan nyári időszak, amikor többet exportáltunk, mint amit itthon adtunk el, ezért nem is beszélünk belföldi piaci részesedésekről. Mi régiós szereplők vagyunk és ezt tekintjük piacunknak. Kijelenthetjük, hogy a műtrágyapiac az egyik legjobban működő piaca Európának. Nincsenek logisztikai és infrastrukturális korlátok. A Nitrogénművek termékei régóta elismertek és keresettek a régióban. Európában közel 12 millió tonna CAN-t (pétisó) gyártanak, a péti üzem az uniós termelés több mint 10 százalékát jelenti, ami nagy szó!

Hagyományos piacaik a környező országok, de azt beszélik, hogy az ukrán piac felé is kacsingatnak. Nem riasztó az ottani instabil politikai helyzet és a nemzeti valuta tartós gyengélkedése?

B. D.: Óriási piacról van szó, ahol hatalmas egybefüggő területeken folyik mezőgazdasági termelés. Nem ritka az 50-100 ezer hektáros birtok – szemben mondjuk a lengyel birtokokkal, ahol a 30 hektár már nagynak számít. Nagy potenciál rejlik Ukrajnában, és ezt később ki lehet majd aknázni.