BŐKEZŰSÉG ÉS FORRÁSHIÁNY

ÚJJÁÉPÜL ZÁGRÁB

TELIHOLD, AVAGY AZ ALKOTÁS ÉGI JELE A MÁRIA MENNYBEMENETELE SZÉKESEGYHÁZ EGYIK MEGMARADT TORNYA FÖLÖTT. AZ 1880-AS FÖLDRENGÉS UTÁN IS ÚJJÁÉPÜLT A PÜSPÖKSÉGET ALAPÍTÓ SZENT LÁSZLÓ PALÁSTJÁT ŐRZŐ KATEDRÁLIS

BŐKEZŰSÉG ÉS FORRÁSHIÁNY | A horvát kormány nemrég elfogadta a márciusi földrengés sújtotta főváros és környéke rekonstrukciójáról szóló törvényt. A jogi aktus megszületése ellenére sok a tisztázásra váró kérdés. Az építkezés, az ingatlanok rendbetétele hosszú ideig elhúzódhat, hiszen a kár az egyéves állami költségvetés 60 százalékával egyenlő.

A végleges összesítésből kiderül, hogy a földmozgás csaknem 25 ezer fővárosi épületet rongált meg kisebb-nagyobb mértékben, s további ezret a környező régióban: Zágráb és Krapina-Zagorje megyében. A szakértői vizsgálat szerint több mint hatezer teljesen vagy ideiglenesen használhatatlan. A sérült ingatlanok között múzeumok, államigazgatási épületek, iskolák, kórházak is vannak, de 98,5 százalékuk magántulajdon: lakóház, üzlet, céges objektum. A teljes körű felmérés szerint az okozott kár 86 milliárd kuna (több mint 4100 milliárd forint), ez az éves állami költségvetés 60 százalékával egyenlő. Ezért az újjáépítés minden bizonnyal hosszadalmas folyamat lesz, amire a kormány külön stratégiát dolgozott ki.

MINDENKIT TÁMOGATNAK A horvát szábor szeptember 11-én jelentős ellenzéki támogatás mellett fogadta el a törvényt, amely kimondja, hogy a sérült épületek megjavítását az állam akár 60 százalékig állja, az önkormányzatok pedig további 20 százalékkal szállnak be a költségekbe. A maradék rész a tulajdonosokat terheli, amennyiben nem tartoznak valamely kivételt képező kategóriába. Nem kell ugyanis önrészt fizetniük azoknak, akik ingatlanának földrengés előtti értéke nem haladta meg a 200 ezer kunát (9,57 millió forint), valamint azon családoknak sem, amelyek egy főre eső jövedelme nem éri el a létminimumot. A kivételezettek közé tartoznak még a hadirokkantak és a mozgáskorlátozottak, költségüket az állam átvállalja. Az újjáépítés első fázisában a lakóépületeket és a létfontosságú közintézményeket hozzák helyre. A magáningatlanok tulajdonosai a renoválást az önkormányzatoknál kérvényezhetik. Fontos kikötés, hogy az állami és önkormányzati segítséggel felújított házat, lakást a tulajdonos öt évig nem adhatja el. Ha ezt megteszi, vissza kell fizetnie a munkálatok költségeit az államkincstárnak.

ARCULATI DILEMMÁK A fővárosi rekonstrukciót illetően az építészszakma megosztott. Egyesek a földrengés előtti állapotok visszaállításában gondolkoznak, mivel meg szeretnék őrizni a belváros XIX. századi hangulatát. Mások úgy vélik, itt a lehetőség a fejlesztésekre, hiszen az 1880-as nagy, a Richterskálán 6,3-es erősségű földrengés után jött létre Zágráb jelenlegi arculata (a katedrálist teljesen átépítették, paloták, szökőkutak sora nőtt ki a földből, parkokat alakítottak ki a lerombolt épületek helyén). Egy dolog azonban biztos: a teljes felújításra jelenleg nincs pénze a kormánynak. A károkhoz képest minimálisnak mondható az Európai Unió Szolidaritási Alapjából érkező vissza nem térítendő 89 millió eurós (32 milliárd forintos) támogatás. A kabinet további forrásokra számít EU-s alapokból, a költségek további fedezését pedig az állami büdzséből különíti el a következő években. Az időtartamot egyelőre nem határozták meg.

UGRÁSRA KÉSZEN Mindenesetre az építőipar már készen áll a projektek kidolgozására, a kivitelezésre. Mindenki arra számít, hogy évekig daruk határozzák majd meg a horvát főváros arculatát. A Horvát Gazdasági Kamara (HGK) az építő- és az építőanyagipar népszerűsítésére kampányt is indított, Építsük be a hazait! jelmondattal. A szervezet egy kiadványt is létrehozott, amely a jelentősebb építőcégek megvalósításait, alkotásait ismerteti, valamint az országban előállított építőanyagokat foglalja katalógusba, hogy a megrendelők könnyebben megtalálják a kivitelezőket és a beszerzési forrásokat. HORDÓSI DÁNIEL