SZAJLAI CSABA Több mint Kurzarbeit

SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

TÖBB MINTKURZARBEIT

Tudják, hogy Magyarország melyik makrogazdasági mutatóban vitte a prímet – a járvány előtt – Európa-szerte?

Valószínűleg most sokan rávágják, hogy a GDP-növekedésben, ami nem áll távol az igazságtól. Tudniillik 2018-ban és 2019-ben mintegy öt százalékkal bővültünk éves alapon. Valójában azonban a munkaerőpiaci helyzet – munkanélküliségi ráta, aktivitási arány és foglalkoztatottsági mutató – robbant be az utóbbi években. Olyannyira, hogy a hazai állástalansági arány a múlt esztendő végére 3,5 százalékosra esett, ez uniós összehasonlításban is rendkívül alacsonynak számít. Korábban láttunk ezen a téren két számjegyű értékeket is, ami a mindennapokra azt vetítette, hogy a hárommilliót sem érte el a munkavállalók létszáma a tízmilliós Magyarországon. A „bérből és fizetésből élők” csúcsa a nyolcvanas években lehetett, hozzávetőleg ötmillió dolgozó körül. De fátylat rá: a szocialista tervgazdaságban a vattaemberek is fűtötték a fals kimutatást, ráadásul többen is voltunk tízmilliónál, vagyis arányosítva sem állják ki egymást az adatok. Magyarán: a tényleges csúcsot ezen a téren a múlt esztendőben értük el, mikor is több mint négy és fél millió honfitársunknak volt munkája.

A koronavírus okozta gazdasági sokk persze tavasszal mindent vitt, így kiütötte a munkaerőpiacot is. Ám úgy tűnik, csak átmenetileg. A lapunkban is publikált KSH-gyorsjelentés alapján a nyár végén – az idén először – 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon. S az áprilisi mélypont óta folyamatosan nő a foglalkoztatottak

Talán hoztak valamit a kormányzati programok is. Pedig rengetegen kételkedtek benne, hogy a kormány pontos helyekre céloz, s hogy eredményesek lesznek a döntések.

száma. Az összefoglaló szerint a 2020. augusztusi szám így már csak 18 ezer fővel volt kisebb a tavalyi azonos időszakinál.

Hogy pontosan mik is okozták a kedvező fordulatot, az csak a részletes számokból derül majd ki, de a harmadik negyedéves gyors gazdasági visszapattanás a meghatározó ágazatokban – ipar, szolgáltatások, agrárium – valószínűleg „bejátszik”. Tegyük hozzá, talán hoztak valamit a kormányzati programok is. Pedig rengetegen kételkedtek benne, hogy a kormány pontos helyekre céloz, s hogy eredményesek lesznek a döntések. Akárhogyan is, több mint kétszázezren munkahelyvédelmi támogatásban, de rövidített munkaidőben (Kurzarbeit) részesültek, s további mintegy ötvenezer dolgozó munkáltatója munkahelyteremtő támogatást kapott fél éven át. Rajtuk kívül további húszezer, a kutatás-fejlesztés területén tevékenykedő munkavállaló után is részesülnek a foglalkoztatók bértámogatásban.

Összességében kijelenthető, hogy a járvány első hulláma idején az összes foglalkoztatási mutatónk jobb maradt az előzetesen vártnál. Ez pedig a gyors, közvetlenül a veszélyhelyzet kihirdetése után meghozott munkaerőpiaci lépéseknek is tulajdonítható. Annyi munkahelyet kell létrehozni, amennyit a vírus tönkretesz – így foglalta össze az intézkedések lelkét áprilisban Orbán Viktor miniszterelnök. Röviden: azok bejöttek. Most pedig – piaci visszajelzések alapján – arra koncentrálunk, hogy jövőre több területen visszatérhet a munkaerőhiány.

Azért ez több mint Kurzarbeit.