RAKTÁRPIAC Itthon is van önkiszolgálás

RAKTÁRPIAC | Többszörös kihívással kellett szembesülnie Forgács Krisztiánnak, a Euro Mini Storage Hungária Kft. ügyvezető igazgatójának, amikor pályát váltva úgy kellett bevezetnie egy Magyarországon hagyományok nélküli üzletágat, megismertetni itthon az önkiszolgáló miniraktár fogalmát, hogy közben kitört a 2008- as globális gazdasági válság. ITTHON IS VAN

ÖNKISZOLGÁLÁS

Szerencsésnek tartja magát, hogy 19 évesen úgy került teniszösztöndíjjal egy amerikai egyetemre, hogy az ott szerzett menedzsmentismeretei határokon átívelő tudást adtak számára. Forgács Krisztián ezt már csak azért is fontosnak tartotta, mert gyerekkorától élt benne a hazaszeretet, és egy rövid külföldi tartózkodás után is honvágya volt. „Mivel a barátaim és a szeretteim mindig fontosak voltak nekem, tervben sem volt, hogy külföldön dolgozom az egyetem után. Volt önbizalmam s tudtam, hogy az USA-ban szerzett diplomával és a kint tanultakkal itthon is könnyen el tudok majd helyezkedni. Így kaptam állást idehaza egy olyan amerikai társaságnál, amely termelő cégek hatékonyságnövelésével foglalkozott. Igaz, eleinte napi 16 órát kellett dolgozni, de ez nagyon jó tanulási lépcsőfok volt, mert miközben a vállalatok működésének minden területén tapasztalatot szereztem, projektvezetőként már a megbízók vezérigazgatóival dolgoztam együtt a helyzetfelmérésen, a kiértékelésen és a megoldásokon” – mondta a szakember.

A VÁLTÁS A váltás ideje hat év múlva, 2006-ban érkezett el, amikor a Euro Mini Storage Hungária kanadai tulajdonosai megkeresték, hogy a 7 millió eurós, zöldmezős beruházásként felépülő magyarországi önkiszolgáló raktárukat irányítsa, és a hasonló léptékű romániai egységükkel kapcsolatos munkákba is besegítsen. „Elsőként jelentünk meg a magyar piacon, a direkt erre a célra felhúzott raktárépülettel – ahol jellemzően 1 négyzetmétertől 29, de igény esetén 100 négyzetméterig kínálunk miniraktárakat. Nemcsak úttörők, de máig egyetlenek vagyunk itthon ebben a kategóriában. Az üzletágnak Amerikában és Angliában van a legnagyobb piaca és hagyományai: az Egyesült Államokban például – a II. világháborút követő jóléthez, a lakások méretét meghaladó tárgyak felhalmozásához kötődően – a 60-as években indult be az a szegmens, amelyet ma már Amerika-szerte több mint 60 ezer önkiszolgáló raktár, self storage jellemez” – mesélte az ügyvezető.

Forgács szerint a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy miután a szokásos évnek induló 2008-ban megvették a telket, a 2009-es nyitásra már Magyarországon is bőven éreztette hatásait a világgazdasági válság.

PRÉMIUMSZOLGÁLTATÁS „Nem volt elég, hogy a magyarokkal meg kellett ismertetni ezt az újfajta tevékenységet, s a terméket be kellett vezetni a piacra. Az sem könnyítette meg a helyzetet, hogy prémiumszolgáltatást kínálunk. Az önkiszolgáló miniraktárakban ugyanis a csipes beléptetőkártyás rendszer révén 0–24 órás elérhetőséget és minden raktárban külön riasztót biztosítunk, ami még a hasonló nyugat-európai egységekben is ritkaság. De a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy már csak azért is csúcskategóriával jelennek meg Magyarországon és Romániában – ahol a legnevesebb nemzetközi könyvvizsgálók hitelesítik a mérleget –, mert egy esetleges későbbi értékesítésnél ez is értéknövelő lehet. Mivel a krízis felülírta az eredeti terveket, különösen nagy hasznát vettem a hatékonyságnövelés területén szerzett tapasztalataimnak. Pontosan tudtam, hol lehet megfogni a költségeket, és melyek azok a kritikus pontok a gazdálkodásban, amelyeket szoros kontroll alatt kell tartani a recesszió idején. Így annak ellenére, hogy a tapasztalat szerint egy ilyen üzletág bevezetésének az időtartama általában hétnyolc év, nekünk már jóval hamarabb sikerült elérnünk a 90 százalékos foglaltságot, s mára 500 millió feletti éves forgalom mellett nyereséget produkálnunk” – részletezte a szakember.

A cégvezető azt mondja, ebben annak is szerepe van, hogy olyan munkatársakat keresett maga mellé – a kezdő csapatból hárman ma is alkalmazottai a társaságnak –, akik az üzemeltetés vagy az eladás területén proaktívan keresik az értékteremtési lehetőségeket. „Észak-Amerikával és Nyugat-Európával összevetve nemcsak az iparági hagyományok hiánya és a kedvezőtlenebb jövedelmi helyzet miatt nehezebb a feladatunk, hanem azért is, mert az ügyfelek többsége – nagyjából hatvan százaléka – ugyan itt is magánszemély, akik mellett döntően a kisvállalkozások bérelnek raktárakat, de a fejlett országokban megszokottal szemben mifelénk nem jellemző a hosszú távú bérlet. A lakásfelújítás vagy az esetleges költözés kapcsán inkább csak néhány napra veszik igénybe a szolgáltatásainkat, ami állandó piaci reakciót igényelve jelentősen megnehezíti a hosszú távú tervezhetőséget” – fejtette ki Forgács.

A cégvezető szerint annak ellenére, hogy ugyanolyan szolgáltatások mellett nálunk alacsonyabbak az árak, abban már minden piac egységes, hogy ez a szektor az elmúlt évtizedben mindenütt jelentős növekedést produkált. Jellemző, hogy Európában is egyre több államban, most például Németországban indult be az önkiszolgáló miniraktárak elterjedése. „Nagy változás viszont, hogy míg régebben egy ilyen egység csak akkor lehetett eredményes, ha – ahogy nálunk is – egy városhoz közel, forgalmas országút és ismert áruház környékén épült, ma már a lokációnak kisebb szerepe van a sikerben. Sokkal fontosabb a hatékony internetes jelenlét, mert az emberek immár a raktározási lehetőségeket keresve is ott tájékozódnak” – magyarázta az ügyvezető.

VÁLSÁGÁLLÓ ÜZLET Ami a koronavírussal járó kihívást illeti, a fiatal szakember szerint a mélypontot a határok márciusi lezárása jelentette. A bérlőik között ugyanis nagy számban vannak a turizmusban érdekelt cégek, amelyeket – a kríziskezelés során szerzett tapasztalatait felhasználva – rugalmas megoldásokkal, fizetési halasztást nyújtva, szükség esetén a feltételek újratárgyalásával igyekeztek segíteni és megtartani a legnehezebb időszakban. Tavasszal ugyan így is nyolcvanszázalékosra esett viszsza a foglaltság aránya, de ez még mindig elmaradt például az Egyesült Államokban regisztrálttól. „Ebben az is szerepet játszott, hogy miközben az USA több államában teljes karantént rendeltek el, Magyarországon ilyen nem történt. Ráadásul ismét beigazolódott az az iparági vélemény, hogy az önkiszolgáló raktározás válságálló üzletág, mert jó és rossz időben egyaránt mindig akad, akinek raktárra van szüksége. A cash flow újratervezésénél ezért maximum néhány hónapos visszaesést és utána viszonylag gyors növekedést prognosztizáltam a tulajdonosok felé, ami be is jött. Ebben az is szerepet játszott, hogy a járvány hatására idehaza is egyre szélesebb körben elterjedt home office-nak köszönhetően több cég csökkenti irodájának a méretét, a kisebb vállalatok közül pedig többen végleg felszámolják az irodájukat. Ez is közrejátszik abban, hogy nem állunk le a fejlesztéssel: a tetőtérre építkezve úgy növeljük a raktárterületet, hogy napelemet is telepítünk, ami a teljes létesítmény áramellátásának a 90 százalékát biztosítja majd” – foglalta össze Forgács Krisztián. ÉRSEK M. ZOLTÁN

HIRDETÉS

KORTÁRS KORTÁRS KÖZÖSSÉGÉPÍTÉSKÖZÖSSÉGÉPÍTÉS ÖSSZMŰVÉSZETIÖSSZMŰVÉSZETI RENDEZVÉNY-RENDEZVÉNYSOROZATSOROZAT

TEST I HARMÓNIA VESZPRÉM LEGYŐZÖTT HATÁROK LEGYŐZÖTT HATÁROK SZOLNOK TELJESÍTMÉNYTELJESÍTMÉNY MISKOLC

BONDUELLE: FELPÖRGÖTT KERESLET ZÖLDSÉGKONZERV | Van még hova fejlődnie a feldolgozott zöldségek hazai fogyasztásának. Az EU-ban átlagosan 8 kilogrammot vesznek magukhoz az emberek évente, itthon 3,5 kilogramm fogy fejenként egy esztendőben. De a pandémia alatt legalább felpörgött a kereslet.

Február és március folyamán nagyjából 50, áprilisban és májusban pedig 15-20 százalékos keresletnövekedést regisztrált a Bonduelle a hazai konzervkeresletben. A lendület a nyári hónapokban sem tört meg, így éves viszonylatban nagyjából 10 százalékos erősödés várható – derült ki a cég békéscsabai gyárának a látogatása kapcsán. Ennek ellenére a magyar piac kicsinek számít. A társaság évi 465 millió darab konzervéből összesen 5 százalékot szív fel, a többi exportra megy, összesen 28 országba. A Bonduelle hazai kapacitásának erejét jelzi, hogy a világ konzervkukorica-előállításának a 36 százaléka itthon történik. A SZÁMOK A vállalat 1992-ben jelent meg a magyar zöldségfeldolgozói szegmensben, amikor megvásárolta a nagykőrösi üzemet,

majd 2003-ban fektetett be a békéscsabai gyárba. Ezenkívül Nyírszőlősön van még egysége. A békéscsabai üzem számít a legnagyobb kukoricafeldolgozónak, a kapacitása napi 1,5 millió darab kon

zerv, és ezt a szezonban ki is használja a cég. Napi 50 kamionnyi csemegekukoricát dolgoznak fel, amely a betakarítástól számítva néhány óra alatt a kész konzervbe kerül.

A zöldborsó-feldolgozás számít még igen jelentősnek, de tucatnyi más zöldséget is konzervál a Bonduelle, többek között hazai csicseriborsót, amely ma az egyik slágergyanús termék lehet. Világszinten 56 gyártóbázisa van a társaságnak, s mintegy ötszázféle terméket dolgoz fel. Itthon ugyan (csak) konzervekkel foglalkozik, világszinten mélyfagyasztással és konyhakész saláták előállításával is (ez a gasztrovonal). A cég eltökélt abban, hogy növelje a hazai zöldségfogyasztást, ugyanis az itthoni egy főre jutó 3,5-del szemben az EU-átlag 8 kilogramm évente. A franciák 11,5 kilogrammnál tartanak.

SZEMLÉLETVÁLTÁS Ezen a területen a pandémia hozhatja el a változást, ugyanis szemmel láthatóan gyengült az éttermi fogyasztás, és a karanténos időszak alatt megnőtt az otthoni főzés iránti igény. Ebbe pedig beépült a konzervzöldségek fogyasztása. Gyanús, hogy ez egy jó darabig így marad, még azután is, hogy elmúlik az egészségügyi válság. Mindez pedig elősegítheti a hazai konzervipar erősödését, illetve az ágazat minőségi termékei iránti igényt. Tény ugyanis, hogy a Bonduelle a gyárlátogatással igyekezett helyre tenni azokat a köztudatban levő téves információkat, hogy a konzervekbe csak gyenge minőségű alapanyag kerül. Épp ellenkezőleg. Egy vitaminmérés szerint például a cég produktumainak a vitamintartalma semmiben sem különbözik egyes nagybani piacon vásárolt friss termékekétől. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy a nagybanin vett zöldség több napot áll, míg a konzervált termék néhány óra alatt a dobozba kerül.

VÁRAKOZÁSOK Az idei csemegekukorica-termés minősége tökéletes, annak ellenére is, hogy a növény növekedési szakaszában meglehetősen kevés eső esett. Cserébe sokat sütött a nap, a csapadék hiánya azonban gyengébb hozammal járt, így a piacon kisebb a kínálat. Arról nem esett szó, hogy mindez árnövekedéssel járna. HGY FOTÓ: KALLUS GYÖRGY

ONLINE TÉRBE KÖLTÖZÖTT A ZENERGIA

Az ötödik éve nagy népszerűségnek örvendő MVM ZENERGIA koncertsorozat idei előadása az online térbe került. A Müpa adott otthont a hangversenynek és a látványos fényfestésnek, a közönség pedig otthonából követhette hét világhírű, korábbi Junior Prima díjas magyar művész produkcióját.

Sok korábban nem tapasztalt kihívás elé állította az idei év a kulturális életet, a művészek elvesztették a közvetlen kapcsolatot a közönséggel: miként az MVM ZENERGIA koncert fellépői fogalmaztak, kiéhezve várták a próbákat, a kamarazenélést, a fellépést.

Az idei műsor művészei mind megkapták korábban a Junior Prima Díjat, karrierjük felívelőben, többük ma már a világ számos koncerttermében szívesen látott vendég. Az MVM a koncert teljes jegybevételét megduplázta és a teljes összeget idén is jótékony célra ajánlotta fel, a közönségszavazás eredményeként az összeget a Csalogány EGYMI kapja meg.

Balázs János Kossuth-díjas, Liszt-, Prima és Junior Prima díjas érdemes művész szólódarabjai mellett hat nemzetközileg elismert magyar zeneművésszel: Várdai Istvánnal (cselló), Boldoczky Gáborral (trombita), Pusker Júliával (hegedű), Csáki Andrással (gitár), valamint Horti Lilla és Szegedi Csaba operaénekesekkel lépett fel.

Balázs János elmondta, valóban ki kellett most lépniük a művészeknek a komfortzónájukból. – Az MVM ZENERGIA koncertet a korábbi években a Bazilika előtt, a Szent István téren rendezték meg, ahol tízezer ember hallhatta a művészeket. Meg kell látni az online koncertezésben azt az előnyt, hogy kitárult a lehetőség az egész világ előtt, sokkal több nézőhöz eljuthat. Nagy volt az érdeklődés a koncert iránt, Junior Prima díjas művészekkel léptem fel, akik már bizonyították a tehetségüket. Az üres Művészetek Palotájában koncertezni úgy, hogy nincsenek jelen a nézők, viszont élőben nézik, ez ugyanolyan adrenalinlöketet ad mindannyiunknak, mint az első alkalommal. Egy életre megmaradt bennem ez első, öt évvel ezelőtti MVM ZENERGIA koncert a Bazilika előtt, amikor kiálltam a színpadra a tízezres közönség elé. Azt hiszem, valami hasonlót fogunk érezni mi is, művészbarátaimmal, és persze reménykedünk, hogy egyszeri és megismételhetetlen alkalom lesz ez az online koncert. A koncertet kísérő fényfestés tekintetében a Művészetek Palotájában több a lehetőség, mint a Bazilika előtt, teljesen más, komplex, fi lmhez hasonló vizuális élményt élhetnek át a nézők. A taps ugyan elmarad, de valószínűleg érezni fogjuk a nézők jelenlétét. Balázs János bizakodó az őszi szezont illetően, az óvintézkedések mellett talán megtarthatók a koncertek, de ahogy fogalmazott, a művészeknek most el kell tekinteniük attól, hogy több ezer ember előtt játszanak.

Horti Lilla operaénekes Kodály: A csitári hegyek alatt feldolgozását énekelte, majd a Granada című dalt Szegedi Csabával duettben, Csáki András gitárművész kíséretében. Horti Lilla arról beszélt közvetlenül a koncert előtt, mennyire boldog volt, hogy újra zenélhet, újra találkozhat a zenésztársakkal. – Visszakaptuk a napjaink értelmét, amiért eddig is dolgoztunk. A zeneművészek hasonlóan készülnek, mint a sportolók, a formát időzíteni kell, most végre megint lehet terveket szőni, ha nem is hosszabb távra. Minden kollégám arcán nagy örömöt látok, hogy végre újra lehet koncertezni, a legkiválóbb művészek szemében is ott látom az izgalmat, a boldog könnycseppet, hogy végre csinálhatjuk. Nem számít, ha kevesebben is ülnek a nézőtéren, de végre adhatunk. A közönségnek szüksége van arra, hogy elmerüljön a művészetben. Az emberek gyakran észre sem veszik, mennyi művészetet szívunk magunkba, most tűnik fel, amikor jóval kevesebb a lehetőség – tette hozzá a művész.

Az MVM ZENERGIA koncertek célja, hogy népszerűsítsék a komolyzenét. Horti Lilla szerint nagyon fontos, hogy közelebb vigyék a klasszikus zenét az emberekhez, nem csak a kifejezetten műértő közönséghez. Az MVM ZENERGIA koncert sokszínű műsora pont ezt a célt szolgálja, ő maga is két egészen más stílusú és hangulatú dalt énekelt. Bizakodó a fi atal művész, tele a naptára az őszitéli időszakban, reméli, a pandémia nem írja felül a terveket, és sok hasonló élményben lesz része a zeneszerető közönségnek.

MINDIG EGY LÉPÉSSEL

A PIAC ELŐTT

PROLAN ZRT. | Egy bérlakásban működő kis kft.-ből vált ma hozzávetőleg 240 embernek munkát adó, a saját területén elismert középvállalattá az irányítástechnikával foglalkozó Prolan Zrt., amely további növekedést és intenzívebb külpiaci jelenlétet is tervez. A most 30 éves társaság fejlődéséről, helyzetéről és terveiről Sörös Ferenc, az igazgatóság elnöke, Mráz Dániel, a gazdasági és üzletfejlesztési szegmensért felelős vezérigazgató, Szabó Ervin, a műszaki és termékfejlesztési területért felelős vezérigazgató és Feldmann Márton, a vasút-automatizálási üzletág vezetője beszélt a Figyelőnek.

A Prolan Zrt. most ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Melyek voltak a fő mérföldkövei ennek a három évtizednek?

Sörös Ferenc: A lapítóink villamosmérnökök, a nagy múltú MMG Automatika egykori munkatársai. Az MMGnek a 80-as évek végére beszűkültek a lehetőségei, hiszen az árbevétel 70 százaléka a szovjet piacról származott, így néhányan úgy döntöttünk, hogy vállalkozásba kezdünk, s önállóan próbálunk megélni a szaktudásunkból. Végül 12- en alapítottuk meg a Prolan Kft.-t, és egy Lajos utcai, negyedik emeleti tanácsi bérlakás szolgált a cég székhelyéül. A helyzetünk természetesen nem volt könnyű: a kft. vagyonát egy akkor félmillió forintba kerülő 286-os PC jelentette, amelyet közösen használtunk, így mindenkinek külön gépidőt kellett igényelni.

Az alapgondolat, melynek mentén elindultunk, hogy a villamosenergia-ellátásra, az áramszolgáltatásra az általunk belátott időn belül mindig szükség lesz, a mi feladatunk pedig megmutatni, hogy a magyar mérnökök mire is képesek. Ennek megfelelően elkezdtük fejleszteni az első villamosenergia-ipari rendszereinket, majd kísérleti jelleggel középfeszültségű transzformátorállomásokba telepítettük irányító- és adatgyűjtő eszközünket az áramszolgáltatók részére. Érdemes kiemelni, hogy a Prolan mindig saját maga fejleszti és gyártja a termékeit, tehát nem viszonteladóként, kereskedőként, s még csak nem is a klasszikus értelemben vett rendszerintegrátorként működünk. Vállalatunk egyik legfontosabb alapértéke a saját kézben tartott fejlesztés, gyártás, megvalósítás, utókövetés és karbantartás. A sikeres induláshoz persze szükséges volt az MMG-s múlt, hiszen egy olyan piacra, ahol szereplőként a világ legnagyobb technológiai társaságaival kell számolni, nem lehet ismeretlenül, referencia nélkül belépni. Mi viszont megkaptuk a bizalmat, hiszen korábban dolgoztunk együtt olyan nagy áramszolgáltatókkal, mint az Émász vagy a Démász.

A következő mérföldkövet 1995 jelentette, amikor világbanki finanszírozással nagy léptékű villamosipari korszerűsítés indult Magyarországon. Ennél a beruházásnál mi voltunk a legnagyobb hazai beszállítók: 6 millió dollár értékű megbízást nyertünk el, úgy, hogy még akkor is csak harmincan voltunk, és – mivel a cégnek még mindig nem volt jelentős vagyona – garanciát sem tudtunk nyújtani. Végül ezt a megbízást is sikerrel, jóval a határidő előtt teljesítettük, és a projekt végére már nyolcvanfősre emelkedett a létszámunk. A Prolan 1999-ben részvénytársasággá alakult, majd budakalászi telephelyünkre költözött, és közben új területre nyitott: megkezdtük a felső szintű irányítórendszerek, azaz diszpécserközpontok fejlesztését, ami már nem elsősorban hardveres, hanem szoftveres megoldásokat kívánt. Büszkék vagyunk arra, hogy a hat magyarországi áramhálózatból háromban a mi rendszereink vannak jelen, ötnél a mi adatgyűjtő eszközeink üzemelnek. Ha a 10-15 éve rendben működő eszközeink hibáinak a javításából kellene megélnünk, hamar

csődbe is mennénk, rendszereink megbízhatósága fontos értékünk. – A vasúti rendszerek fejlesztése hog yan került képbe a cégcsoportnál?

Feldmann Márton: A v asutat 2000- től kezdtük meghódítani, mert világossá vált előttünk, hogy a villamosenergiaszolgáltatók projektjeinél a nagy fejlesztések befejezése után korlátozott lesz a tere a növekedésnek. Az első partnerünk a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút volt, ám itt sem volt könnyű az indulás: az új biztonsági szabványok és szervezeti körülmények addig nem látott kihívásokkal gazdagították az amúgy sem egyszerű feladatokat. Mára már az árbevételünk nagyobb része a vasúthoz kapcsolódik, országszerte működnek forgalom-ellenőrző és -irányító, valamint erősáramú távvezérlő rendszereink – a csaknem 8000 kilométernyi hálózatból több mint 1500 kilométeren. A vasúti üzletágnál az első forgalomirányító központ 2004-es átadása meghatározó lépés volt számunkra, ez jelentette azt, hogy a villamosipari rendszerek vasúti alkalmazása után sikerült megvetni a lábunkat a biztonságkritikus fejlesztések területén is. Az elmúlt három évben 380 km-en létesült központi forgalom

irányítás, és jelenleg is két forgalomirányító központ átadása zajlik a MÁV hálózatán. A vasúti rendszerek szintén saját fejlesztésűek és gyártásúak: a elektronikai gyárunk Budapesten, a Puskás Tivadar-féle nagy múltú telefongyár öszszeszerelő üzemének utódjaként működik. A nagyobb komponensek, szekrények szerelését, a tesztelést budakalászi telephelyünkön végezzük.

Tíz éve kezdtük meg a mozdonyfedélzeti számítógép (MFB) fejlesztését, ez a legkülönbözőbb adatok gyűjtésére és értékelésére képes. Méri például a dízelmozdonyok fogyasztását, számontartja a szervizek esedékességét, támogatja a mozdonyvezetők adminisztrációját, de a működés minden elemét rögzítő egységet is tartalmaz. A magyarországi vasútvonalakon ma már 1400 ilyen fedélzeti számítógép üzemel, és valamenynyi újonnan érkező szerelvénybe is ezt a rendszert telepítjük.

Szabó Ervin: A Prolan portfólióján belül még feltétlenül érdemes megemlíteni a saját fejlesztésű és gyártású rádiós és hangfrekvenciás körvezérlőket is, amelyek a villamosenergia-szolgáltatóknak kínálnak megoldást az „éjszakai áramként” ismert rendszer háztar

LÉGY IGAZI MÉRNÖK. EZ A CÉG HUMÁNERŐ-FILOZÓFIÁJA

tási hőtárolós berendezéseinek, zömében villanybojlereinek ki- és bekapcsolásához. Ezekből eddig 600 ezer darabot gyártottunk, főleg az E.ON számára. Ezt a termékünket Németországba is szállítjuk, ahol a villamos hálózatok energiaegyensúlyát biztosítják a napelemes rendszerek hálózatra visszatáplálásának készülékünkkel történő szabályozásával. – Mint korábban már említették, a cégcsop ortnak többnyire igen erős konkurenciával szemben kell érvényesülnie a piacon. Ezt hogyan sikerül megoldani?

S. F.: A mi a legfontosabb, hogy mindig fejlesztettünk, és a többiek előtt jártunk legalább egy lépéssel. Így, ha le is próbálják másolni a megoldásainkat, akkor is előnyben maradunk. Be kell látni, hogy egy magyar középvállalat csak akkor tud megmaradni a nagyok által dominált környezetben, ha gyorsabb és minél több részletben jobb náluk. Ehhez persze az kell, hogy folyamatosan merjünk nagy összegeket és energiákat a fejlesztésre áldozni.

– A folyamatos innovációnak ugyanakkor óriási a humánerőforrás-igénye is: nem véletlen, hogy az alkalmazottaik legnagyobb része mérnök. Miként tudják biztosítani az utánpótlást, mi a vonzó a Prolanban?

Mráz Dániel: A z elmúlt öt évben az átlagéletkor öt esztendővel csökkent a csoporton belül, miközben a létszám 230 fő fölé nőtt. Tehát elmondhatjuk, hogy vonzó munkahely a Prolan, sőt a megtartóképességünk is fontos, a fluktuáció messze elmarad az iparágban szokásostól. A nálunk dolgozó mérnökök láthatják valós terepi működésben, amit fejlesztenek, üzembe helyeznek. Az eredmények egyben szakmai büszkeségükké is válhatnak. Tehát nemcsak kis fogaskerékként dolgoznak egy nagy gépezet részeként, hanem megkaphatják az „én csináltam, én oldottam meg”, azaz a műszaki alkotás élményét.

S. F.: A Prolan mindenhol úgy tudta otthagyni a lábnyomát, hogy amit mi fejlesztettünk, az húsz-harminc év múlva is ott lesz. „Légy igazi mérnök!” – röviden így írható le a humánerőforrásfilozófiánk. – Mi a legjelentősebb projekt, amelylyel j elenleg foglalkoznak?

F. M.: Há rom éve úgy döntöttünk, hogy kifejlesztünk egy saját vasúti biztosítóberendezést, ami abból a szempontból mindenképp történelmi esemény, hogy ezen a területen ez lesz az első hazai megoldás. A vasúti biztosítóberendezési piacon mindenhol multinacionális cégek számítanak a meghatározónak, mi mellettük kínálunk a helyi igényekhez igazodó, gazdaságos megoldást. Gyálon már teszteljük a saját rendszerünket, amelyben 70 mérnök többévi munkája fekszik, eddig mintegy kétmilliárd forintnyi ráfordítás

Tíz éve kezdték meg a mozdonyfedélzeti számítógép fejlesztését.

mellett. Ez a projekt azért is tekinthető mérföldkőnek, mert a biztosítóberendezés nagy értéket képviselő, exportképes termék, vagyis jobban megnyílik előttünk az út a külpiacok felé. – Milyen jövőkép áll önök előtt, hog yan képzelik el a cégcsoportot négyöt éves távon?

S. F.: A s tratégiánk változatlan, továbbra is a saját fejlesztéseken alapszik, amelyeknek itthon és külföldön egyaránt lesz piacuk. Utóbbi kapcsán érdemes kiemelni, hogy a biztosítóberendezések szegmense a környező országokban – főként a Balkánon – növekvő igényeket mutat, ami a mi szempontunkból feltétlenül biztató. Hasonlóan fontos irány energiamenedzsmenti üzletágunkban a német piacot célzó készülékfejlesztés. A következő évek tekintetében így bővülést várok, exporttevékenységünk erősödését, amely minden bizonnyal létszámbeli növekedést is maga után von. Ennek stabil alapjait teremtjük meg jelenleg. – A kisebb és közepes méretű magyar cé gek kapcsán rendszeresen – és sokszor joggal – merül fel az utódlás kérdése. Ezen a téren mi a stratégia?

S. F.: A z alapítók többsége ma is a vállalatnál dolgozik, ám a menedzsment öszszetételén már talán látszik, hogy gondolunk az utódlás kérdésére is. Az elmúlt harminc esztendő alatt a saját területén elismert, meghatározó céget építettünk fel: hittünk magunkban, csapatként működtünk, miközben folyamatosan óriási energiát fordítottunk a fejlesztésekre, még a legnehezebb időszakokban is. A célunk az, hogy ez az építkezés tovább folytatódjon: a termékeink fejlesztése szintén céltudatosságot és folyamatos visszacsatolást igényel, így járunk el a csoport fejlesztése kapcsán is. A több generációt egyesítő cégvezetés ennek vonatkozásában kifejezett értékkel bír.

M. D.: Célunk, hogy a stabilitásunk fenntartása mellett a Prolan erősítse hazai tudásközpontjellegét a saját területén, nyitott maradjon a szakmai tehetségekre, az üzleti lehetőségekre, sőt regionális szinten is elismertté váljon. Ehhez a szemlélethez tartozik, hogy a hagyományos üzleti területeknek szóló termékfejlesztések mellett egyéb, kapcsolódó innovatív fejlesztéseket, cégeket is felkarolunk, így ma már tudásunk, érdekeltségünk van többek között az üvegházi növényvilágítás, az e-autó-töltők, valamint az ipari robotika területén is. Ez a folyamatos megújulás hatja át a vállalat egészét, miközben a hagyományainkra is nagy hangsúlyt fektetünk: a kollegiális belső munkakultúra, a közösségként működés az alapítástól kezdve meghatározó értékünk. A közös sport- és szabadidős programok, a Prolan ősfás kertjében tartott nyári gyermektáborok – és megannyi egyéb részlet a működésünkben – tesznek minket eredményes alkotóműhellyé, jó hangulatú közösséggé és sikeres vállalattá. BARÁT MIHÁLY