FIG_2020-09-24

Ü Z L E T I

H E T I L A P

A SÁRKÁNY ÚTJA EURÓPÁBAN PROLAN ZRT.

EGY LÉPÉSSEL A PIAC ELŐTT F_BI.indd 1

KSH-GYORSBECSLÉS

BEROBBANT A HAZAI MUNKAERŐPIAC

KELEMEN HUNOR-INTERJÚ

STABILITÁS KELL A FEJLŐDÉSHEZ

39. SZÁM | 2020. SZEPTEMBER 24–30.

ÁRA: 790 FT

2020. 09. 22. 15:01

/VITORLAZASMAGAZIN.HU

Fegyverkezés F a hínár ellen

A vitorlázók 110+1 ellensége

MENETPRÓBA: INVICTUS CX 240 COBRA FUTURA 40 HANSE 458 ANTILA 24.4

/VITORLAZASMAGAZIN

jön a VendEe Globe!

VITORLAZASMAGAZIN.HU

KARANTÉN K AR A VILÁG VÉGÉN:

AKTUÁLIS ELŐFIZETÉSI AJÁNLATUNKAT KERESSE: LAPCENTRUM.HU/VITORLAZAS

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

F_BII-vitorlazas.indd II

2020. 09. 22. 14:39

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 SZAJLAI CSABA Több mint Kurzarbeit

CÍMLAPON 10 A MENNYEI BIRODALOM ÉS AZ EU Európából egyre vonzóbb a kínai, nagy belső piac

18

GAZDASÁG ÉS POLITIKA Gyorsan visszapattant a munkaerőpiac

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, augusztusi gyorsbecslése alapján ismét több mint 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon.

Az idén először.

26

Mindig egy lépéssel a piac előtt

Egy bérlakásban működő kis kft.-ből vált ma hozzávetőleg 240 embernek munkát adó, a saját területén elismert középvállalattá az irányítástechnikával foglalkozó Prolan Zrt., amely további növekedést és intenzívebb külpiaci jelenlétet is tervez. A most 30 éves társaság fejlődéséről, helyzetéről és terveiről Sörös Ferenc, az igazgatóság elnöke, Mráz Dániel, a gazdasági és üzletfejlesztési szegmensért felelős vezérigazgató, Szabó Ervin, a műszaki és termékfejlesztési területért felelős vezérigazgató és Feldmann Márton, a vasút-automatizálási üzletág vezetője beszélt a Figyelőnek.

60

Stabilitás nélkül nem lehet fejlődni

Önkormányzati választások lesznek vasárnap Romániában. Az erdélyi magyar közösség legnagyobb érdekképviseleti szervezetének, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) az a célja, hogy mintegy kétszáz polgármesteri tisztséget ismét megszerezzen. Elnökét a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjáról, keleti szomszédunk gazdasági helyzetéről és a decemberi parlamenti választások utáni kormánykoalíciós lehetőségekről is kérdezte a Figyelő.

Címlap: Getty Images

14 RÉGIÓK Új idők a turizmusban 18 GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Gyorsan

GEOPOLITIKA

51 AMERIKAI MONETÁRIS POLITIKA Nesze semmi, fogd meg jól

52 AMERIKAI VÁLASZTÁSOK

Rosszul járnának Joe Bidennel a tőkepiacok

54 ÉSZAKI ÁRAMLAT II. Zűrzavar Berlinben

56 STABILIZÁCIÓS IGÉNY

Marshall-tervet javasolnak a V4-ek Belorussziának

RÉGIÓ

58 A SEREGHAJTÓ ROMÁNIA Uniós pénz az ablakban

60 KELEMEN HUNOR Stabilitás nélkül

visszapattant a munkaerőpiac

nem lehet fejlődni

intelligencia

Szlovéniában

19 MI-STRATÉGIA Középpontban a mesterséges 63 ÉLEN AZ OSZTRÁKOK Külföldi befektetők 20 ÁTADÓ Új híd a Dunán 21 VÍZGONDOK Vége a Béke téri áradásnak

64 ÉSZAK-MACEDÓNIA VITÁI A türelem balkáni bajnokai

66 BŐKEZŰSÉG ÉS FORRÁSHIÁNY Újjáépül Zágráb

CÉGVILÁG

22 RAKTÁRPIAC Itthon is van önkiszolgálás 24 ZÖLDSÉGKONZERV Bonduelle: felpörgött

67 KOALÍCIÓS VÁLSÁG VARSÓBAN Lengyel nyércből nem lesz bunda

68 RÉGIÓS HÍREK

kereslet

26 PROLAN ZRT. Mindig egy lépéssel a piac előtt SKYNET 30 MAGYAR GÁBOR Biztonságos vendéglátás 70 HOVÁ FEJLŐDIK MÉG A MOBILTELEFÓNIA? Itt az összehajtható kijelzők 32 SZÁRNYALÁS Magyar repülővizsgáló szoftver

34 KISKERESKEDELEM Felszínen maradni 38 ÚJ HÍD Borítékolható az ingatlanboom

SZEMÉLYI HÍREK

40 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL 41 42 44 46

BIZTOSÍTÁS Kiürülnek a nyaralók FINANSZÍROZÁS Befékezett a hitelpiac PÉNZFORGALOM Pihenő plasztikok PRIVÁT BANKI PIAC Vegyes stratégiák

TŐZSDE

47 AKVIZÍCIÓK Felvásárlási lázban a technológiai szektor

48 INTERJÚ Osztalék kockázat nélkül

új generációja

CAPPUCCINO

72 KATONA GÁBOR

TÁRSADALOM

74 FOGLALKOZTATÁS Hullámvasút a munkaerőpiacon

78 FENNTARTHATÓSÁG Belefulladunk a saját rongyainkba

SPORT

80 SZALAI ÁDÁM Mainzi mese – happy end nélkül

KULTÚRA

82 KIÁLLÍTÁS, KÖNYV, AUKCIÓ

LXIII. évfolyam

Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatárs: Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Pintér Lívia, Túrós-Bense Levente Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomás: Ipress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8. | Felelős vezető: Borbás Gábor | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi zetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2020/39 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2020. 09. 22. 16:08

| A HÉT HÍREI |

GYORSÍTÓPÁLYÁN A HAZAI ÉPÍTŐIPAR

Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-oldalán számolt be arról, hogy milyen könnyítéseket kap az építőipar. Gyorsítják és egyszerűsítik a hatósági eljárásokat az engedélyezéseknél, a környezetvédelmi hatásvizsgálatoknál és a közművek ügyintézésénél, automatikusan meghosszabbítják a beruházás végéig azokat az építési engedélyeket, amelyek a veszélyhelyzetet követő egy éven belül lejárnak, lengyel és német minta alapján hatékonyabbá teszik az építésügyi műszaki szabályozást és szabványrendszert, s egy tízpontos bürokráciacsökkentő sorozattal az építési és elektromos csatlakozási eljárások hosszát közel a felére mérsékelnék. Továbbá létrehoztak egy építőipari akciócsoportot Jutai Csaba vezetésével, amely közvetlenül és napi szinten foglalkozik az ágazati kapacitások bővítésével és a beruházások felgyorsításával.

MEGHOSSZABBÍTOTT MORATÓRIUM

Áder János köztársasági elnök családokért felelős tárca nélküli miniszterré nevezte ki Novák Katalint a Sándor-palotában. A politikus otthonteremtési programról és új családvédelmi akciótervről is beszélt kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés népjóléti bizottságában. A területért eddig államtitkári rangban felelős szakember bejelentette: minden idők legnagyobb otthonteremtési programjára készül, és az erről szóló javaslatot rövidesen a kormány elé terjeszti. A cél az, hogy az új projekttel még több embert tudjanak elérni – fűzte hozzá.

A kormányfő a gazdaságvédelmi operatív törzs legutóbbi ülése után közölte: meghosszabbítják a hiteltörlesztési moratóriumot a gyermeket nevelő családoknál – függetlenül attól, hány gyermeket nevelnek –, a nyugdíjasoknál, az állástalanoknál és a közfoglalkoztatottaknál. A vállalkozások esetében a vállalkozóknak be kell jelenteniük, ha tovább szeretnének élni a lehetőséggel, s ha a bevételük több mint 25 százalékkal csökkent, akkor jóvá is hagyják azt – ismertette Orbán Viktor. „A gyermekeseknek, a nyugdíjasoknak, a munkanélkülieknek és a közfoglalkoztatottaknak semmit sem kell tenniük, ha nem akarnak fizetni, a moratórium automatikusan meghosszabbodik esetükben” – mondta, hozzátéve: csak akkor kell felkeresniük a bankjukat, ha mégis fizetni szeretnének. Emellett a kormány – a gazdaságvédelmi operatív törzs javaslata alapján – hat hónapra felmondási tilalmat rendel el a koronavírus-járvány kezdete előtt felvett összes háztartási és vállalkozási hitelre – tájékoztatott a miniszterelnök. Kifejtette: a hitelmoratórium eddig 1,6 millió családnak és 60 ezer vállalkozásnak nyújtott segítséget. Ez azt jelenti, hogy decemberig 2000 milliárd forint marad a családoknál és a vállalkozásoknál – emelte ki Orbán Viktor.

A HÉT5,1–6,8 SZÁMA 4 | FIGYELŐ 2020/39

F_04-05-Hirek.indd 4

százalékos gazdasági visszaesést várnak a Magyar Nemzeti Bank szakértői 2020-ra, melyet jövőre 4,4–6,8 százalékos bővülés követhet. Felfelé módosították az inflációs prognózist, az idei évben 3,5-3,6 százalékos, jövőre 3,4-3,6 százalékos, 2022-ben 3 százalékos drágulást várnak. A jegybank várakozásai szerint a költségvetési hiány 7-7,5 százalékos lehet idén, az államadósság értelemszerűen emelkedik, azonban 2021-től ismét csökkenő pályára állhat.

A várakozásoknak megfelelően nem módosultak a kamatszintek az MNB legutóbbi monetáris tanácsának az ülésén.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

NOVÁK KATALIN MINISZTER LETT

2020. 09. 22. 15:58

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE

„Pénz kérdése az egész. Akinek nincs, az szerezni szeretne. Lehetőleg sokat. Akinek van, az költ belőle, lehetőleg nem túl sokat. Akinek még több van, az, ha módja van rá, elrejti a nyilvánosság elől, és nem ritka, hogy még fukar is”– Légrádi Gergely jogász és író.

SALVINI: A JOBBKÖZÉPÉ A TÖBBSÉG ITÁLIÁBAN

A LIDL ALAPÍTÓJA A LEGGAZDAGABB NÉMET

Németország ezer leggazdagabbjának a vagyona 0,76 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, és mára elérte az 1100 milliárd eurót – áll a Welt am Sonntag című lap összeállításában. A legvagyonosabb német a 80 esztendős Dieter Schwarz, a Lidl és a Kaufland kiskereskedelmi cégek alapítója, akinek a vagyonát 41,8 milliárd euróra teszi az újság. A lista második helyén 21,45 milliárddal a Reimann család áll, amelynek szerteágazó befektetési vállalkozását a luxembourgi székhelyű JAB befektetési társaság fogja össze. A harmadik a rangsorban Wolfgang Porsche, a Porsche AG járműgyártó felügyelőbizottságának az elnöke, valamint a Volkswagen AG, illetve az Audi AG felügyelőbizottságának a tagja. Neki mintegy 20 milliárd eurója van a lap szerint.

„Ha parlamenti választások lettek volna, több mint ötven százalékot mutattunk volna fel” – jelentette ki Matteo Salvini, a Liga vezetője az elméletileg döntetlennel végződött olaszországi tartományi megmérettetések után. A még nem végleges adatok szerint a baloldali kormányerő, a Demokrata Párt (PD) és a Liga vezette jobboldali koalíció is három-három tartományt szerzett meg. A másik kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) a parlament létszámának a csökkentéséről tartott népszavazás győzelmét ünnepelte. A politikus hangoztatta, hogy Liguria, Veneto és Marche régió megszerzésével a jobbközép a húsz tartományból tizenötöt vezet. A becslések szerint a Liga minden tartományban a legnagyobb pártnak bizonyult.

LEÉPÍTÉSEK A BUDAPESTI REPTÉREN Újabb létszámleépítést hajt végre a Budapest Airport, mivel a szeptembertől érvényben lévő utazási korlátozás, valamint a vártnál lassabban visszatérő utazási kedv a számításaik szerint további, hónapokon át tartó, jelentős utasszámcsökkenést eredményez majd a fővárosi légikikötő forgalmában. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy várhatóan 236 embert kell elküldeniük, mivel a cég nem tudja fenntartani a legutóbbi, májusi elbocsátásokkor tervezett 10 milliós utasszámhoz mért dolgozói létszámot sem. A társaság most arra számít, hogy az utasforgalom legfeljebb 5,5 millió fős lehet az idén. A tájékoztatás szerint azon rászoruló munkavállalóknak, akiknek a koronavírus-járvány miatt veszélybe került a fizikai vagy a mentális egészsége és a szociális biztonsága, továbbra is lehetőségük van a BUD Csoport Munkavállalóiért Alapítványhoz fordulniuk.

2020/39 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2020. 09. 22. 15:58

FOTÓ: STEPHANE MAHE, REUTERS

NAGYTOTÁL

Kerékpárrajongók a Tour de France grenoble-i szakaszán. A francia kormány számára presztízskérdés volt, hogy a pandémia ellenére az idén is megrendezzék a legendás versenyt. A győztes a 22 éves szlovén Tadej Pogačar lett, aki három éve Magyarországon, a Tour de Hongrie-n a harmadik helyen végzett.

F_06-07_nagytotal.indd 6

2020. 09. 22. 15:43

F_06-07_nagytotal.indd 7

2020. 09. 22. 15:43

| PUBLICISZTIKA |

TÖBB MINT KURZARBEIT Tudják, hogy Magyarország melyik makrogazdasági mutatóban vitte a prímet – a járvány előtt – Európa-szerte?

Valószínűleg most sokan rávágják, hogy a GDP-növekedésben, ami nem áll távol az igazságtól. Tudniillik 2018-ban és 2019-ben mintegy öt százalékkal bővültünk éves alapon. Valójában azonban a munkaerőpiaci helyzet – munkanélküliségi ráta, aktivitási arány és foglalkoztatottsági mutató – robbant be az utóbbi években.

Olyannyira, hogy a hazai állástalansági arány a múlt esztendő végére 3,5 százalékosra esett, ez uniós összehasonlításban is rendkívül alacsonynak számít. Korábban láttunk ezen a téren két számjegyű értékeket is, ami a mindennapokra azt vetítette, hogy a hárommilliót sem érte el a munkavállalók létszáma a tízmilliós Magyarországon. A „bérből és fizetésből élők” csúcsa a nyolcvanas években lehetett, hozzávetőleg ötmillió dolgozó körül. De fátylat rá: a szocialista tervgazdaságban a vattaemberek is fűtötték a fals kimutatást, ráadásul többen is voltunk tízmilliónál, vagyis arányosítva sem állják ki egymást az adatok. Magyarán: a tényleges csúcsot ezen a téren a múlt esztendőben értük el, mikor is több mint négy és fél millió honfitársunknak volt munkája.

A koronavírus okozta gazdasági sokk persze tavasszal mindent vitt, így kiütötte a munkaerőpiacot is. Ám úgy tűnik, csak átmenetileg. A lapunkban is publikált KSH-gyorsjelentés alapján a nyár végén – az idén először – 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon. S az áprilisi mélypont óta folyamatosan nő a foglalkoztatottak

SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

száma. Az összefoglaló szerint a 2020. augusztusi szám így már csak 18 ezer fővel volt kisebb a tavalyi azonos időszakinál.

Hogy pontosan mik is okozták a kedvező fordulatot, az csak a részletes számokból derül majd ki, de a harmadik negyedéves gyors gazdasági visszapattanás a meghatározó ágazatokban – ipar, szolgáltatások, agrárium – valószínűleg „bejátszik”.

Tegyük hozzá, talán hoztak valamit a kormányzati programok is. Pedig rengetegen kételkedtek benne, hogy a kormány pontos helyekre céloz, s hogy eredményesek lesznek a döntések. Akárhogyan is, több mint kétszázezren munkahelyvédelmi támogatásban, de rövidített munkaidőben (Kurzarbeit) részesültek, s további mintegy ötvenezer dolgozó munkáltatója munkahelyteremtő támogatást kapott fél éven át. Rajtuk kívül további húszezer, a kutatás-fejlesztés területén tevékenykedő munkavállaló után is részesülnek a foglalkoztatók bértámogatásban. Összességében kijelenthető, hogy a járvány első hulláma idején az összes foglalkoztatási mutatónk jobb maradt az előzetesen vártnál. Ez pedig a gyors, közvetlenül a veszélyhelyzet kihirdetése után meghozott munkaerőpiaci lépéseknek is tulajdonítható. Annyi munkahelyet kell létrehozni, amennyit a vírus tönkretesz – így foglalta össze az intézkedések lelkét áprilisban Orbán Viktor miniszterelnök. Röviden: azok bejöttek. Most pedig – piaci visszajelzések alapján – arra koncentrálunk, hogy jövőre több területen visszatérhet a munkaerőhiány.

Azért ez több mint Kurzarbeit.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

Talán hoztak valamit a kormányzati programok is. Pedig rengetegen kételkedtek benne, hogy a kormány pontos helyekre céloz, s hogy eredményesek lesznek a döntések.

8 | FIGYELŐ 2020/39

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2020. 09. 22. 16:22

| SZร MLร Lร |

Kร NAI DOMINANCIA A VILร GGAZDASร GI KIVITELBEN

A vรกrakozรกsok szerint az รกzsiai รณriรกs gazdasรกga nyerteskรฉnt kerรผl ki a koronavรญrus-jรกrvรกny รกltal okozott WJHJXX_NยทGยทQ 5JPNSLSJP X_ร PXยญLJ NX [FS FWWF MTL^ SJ JXXJS JL^ GN_TS^TX X_NSY FQยฅ F ,)5 F RZSPF nรฉlkรผlisรฉgi rรกtรกt alacsonyan kell tartani, hogy a falvakrรณl a jobb รฉlet remรฉnyรฉben a vรกrosokba รกramlรณ tรถmegeknek legyen รกllรกsa. A fejlett nyugathoz valรณ felzรกrkรณzรกs jegyรฉben egyre emelkedik a szolgรกlYFYยฅXTP FWยฅS^F F ,)5 S GJQร Q โ a lemaradรกs azonban mรฉg รญgy is tetemes.

GAZDASร GI SZEKTOROK Rร SZARร NYA A GDP-N BELร L, 2019 (%)

A GDP ALAKULร SA

8?ย ?&1ย 048 ;ย 194?ย 8 &? *1รถ?รถ ย ;-*? 0ย 5*89

9,5

7,3

6,8

6,9

6,8

6,1

70,19

8?41,ย 19&9ย 840 3 54,0

6,9

81,18

7,8

92 53,

7,9

63,25

7 77,3

9,2

9 2,3

6

69,3 1 2016

2017

2018

2019

18,

2020* 2021*

Forrรกs: Statista.com, IMF

4,09

4,02

3,9

7 9,0

2016

2017

3,8

3,6

201 8

0,92 0,61 ,3 45 1,24

2*?รถ,&?)&8ย , 6 5,9

4,2

1,6 0

2008

3,6

2021*

4,3

2009

4,44

7,11

4,3

0* 202

4,1

3,7

,82

201 0

4

20

4,05

2015

9 201

,09

9 4,0

2014

2

11

2 201

2013

IPAR

17,14

A MUNKANร LKร LISร GI Rร TA Vร LTOZร SA A NAGYVร ROSOKBAN (%)

31,17

2015

24,88

2014

,82 26

2013

49,88

2012

94 38,

2011

21

1,2

17,92

18,21

1

Forrรกs: Statista.com

.2+ JQรทWJOJQ_ยญX

Brazรญlia Kรญna Franciaorszรกg Nรฉmetorszรกg India

Japรกn Oroszorszรกg Nagy-Britannia USA

Forrรกs: Statista.com

A VILร G LEGNAGYOBB EXPORTร Lร ORSZร GAI Kรญna

USA

Nรฉmetorszรกg

2499

1645

MILLIร RD DOLLร R

Hollandia

Japรกn

Franciaorszรกg

Dรฉl-Korea

Hongkong

Olaszorszรกg

NagyBritannia

1489

709

705

569

548

534

532

468

Szingapรบr

Spanyolorszรกg

Tajvan

India

Svรกjc

390

333

330

324

313

Egyesรผlt Arab Emรญrsรฉgek

Mexikรณ

Kanada

Belgium

Oroszorszรกg

461

446

444

418

280

Forrรกs: Statista.com

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2020. 09. 22. 16:22

| CÍMLAPON |

10 | FIGYELŐ 2020/39

F_10-13_Kina_cimlapsztori.indd 10

2020. 09. 22. 15:49

| CÍMLAPON |

EURÓPÁBÓL EGYRE VONZÓBB A KÍNAI, NAGY BELSŐ PIAC

A MENNYEI BIRODALOM ÉS AZ EU | Európa számára pár évvel ezelőtt még a kínai tőkeberuházások jelentették a legfontosabb szempontot, most viszont már az ázsiai óriás hatalmas belső piacának van a legnagyobb vonzereje. A legtöbb kínai invesztícióra Nagy-Britanniában került sor, London kapuszerepe azonban kérdésessé vált a brexit miatt.

Komoly dilemmával kellett szembenézniük az EU vezetőinek szeptember közepén, egy videókonferencia keretében megtartott csúcs előtt.

A kérdés az volt, hogy a gazdasági érdeket tartsák-e szem előtt, vagy az emberi jogokat. Végül az előbbi győzött; Brüsszelnek és Berlinnek most nagyobb szüksége van a kínai piacra, mint fordítva. Augusztusban az európai autópiac 16 százalékos visszaesést, a kínai pedig 9 százalékos növekedést produkált. Minden második Volkswagent a távol-keleti országban értékesítik.

A Kínába irányuló német kivitel 2008 óta minden évben bővült (2015 kivétel volt). 2018-ban több mint 100 milliárd eurót tett ki az export értéke, a legnagyobb volt az európai országok körében. (A második Franciaország lett 32 milliárddal.) A Volkswagen több mint négymillió autót ad el a kontinensnyi államban – az USA-ban mindössze 350 ezret. Németországnak többlete van a Kínával folytatott külkereskedelemben (vagyis az export értéke meghaladja az importét), ezt világszerte kevés állam mondhatja el magáról. Nehéz eltekinteni a gazdasági érdektől ilyen peremfeltételek mellett.

FOTÓ: SEAN GLADWELL, GETTY IMAGES

GEOPOLITIKAI JÁTSZMA

Az uniós és a kínai vezetők konferenciája egybeesett Brüsszel és a Kreml kapcsolatainak drámai lehűlésével. Néhány elemző még egy fordulat lehetőségét is felveti. Mint a befolyásos orosz szemleíró, a Moszkvai Carnegie Központ egyik vezetője, Dmitrij Trenyin írta: a Navalnij-ügy kezelésével Németország lezárt egy korszakot, amelyet Mihail Gorbacsov indított el a múlt század nyolcvanas éveiben, s amelyet az unió és Oroszország együttműködése, a bizalom, a barátságos viszony jellemzett. Ezen álláspont szerint a németek gyorsították fel a „hivatalos válás” folyamatát, melynek végén Berlin megszűnik az orosz érdekek közvetítője, magyarázója lenni Európa felé – „nem fordítja le a nyugatiak nyelvére az oroszok üzeneteit”. Ezt a másik fél, Moszkva is megerő-

sítette. „Oroszország már semmit sem vár Európától, nem érdekli sem a véleménye, sem az érdeke” – írta Trenyin a Carnegie Központ honlapján megjelent cikkében.

Azaz itt lehet az ideje annak, hogy Kína átvegye Moszkvától a keleti kapcsolattartó szerepét, miután az Orosz Föderáció (OF) az eddigieknél is lazábbra fonja az EU-val való kapcsolatait. Peking és Brüsszel viszonyában azonban elsietett lenne még áttörésről beszélni – vonja

AZ ÚJ SELYEMÚT PROGRAM Kína globális pozícióépítési törekvéseinek a kereskedelmi kapcsolatok csak az egyik ágát alkotják.

Peking 2013-ban indította el az Egy övezet, egy út (OBOR, BRI, Új selyemút) 2049-ig tartó programját, melynek keretében Európában és másutt is infrastrukturális létesítményeket, elsősorban utakat, vasútvonalakat, kikötőket vásárolnak, építenek.

Peking két jelentős útvonallal köti össze Európát Kínával. Az északi út (kínai szóhasználattal Eurázsiai szárazföldi híd) több kínai tartományból indul, és ezek az északnyugati határnál, Hszincsiang tartományban egyesülnek, ahonnan Közép-Ázsián, Oroszországon és Kelet-Közép-Európán át érik el a Nyugatot. Évek óta bejáratott a Csungking–Hszincsiang–Duisburg-, a Vuhan–Hszincsiang–Prága-, a Csengtu–Łódź (Lengyelország)-expressztehervonat-, a Jivu–Madrid-, a Szucsou–Varsó-, a Csangsa (Hunan tartomány)–Duisburg-tehervonatjárat.

A déli útvonal a Új tengeri selyemút része. Dél-kínai kikötőkből indulnak a teherhajók a Szuezi-csatornán át a görögországi Pireuszba, amelyet részben megvásároltak a kínaiak, és a projekt része a Belgrád–Budapest-sínpár, amely Görögországon, Észak-Macedónián és Szerbián át érkezik a magyar fővárosba. Kína tehát már megszerezte Pireuszt, a mediterrán térség keleti részének legnagyobb kikötőjét. Emellett résztulajdont szerzett Európa három legnagyobb kikötőjében, a rotterdamiban (35 százalék), az antwerpeniben (20), valamint a hamburgiban, ahol új, saját terminált épít. Peking kikötővásárlásai Afrikában is jelentősek. A fekete földrészen többtucatnyiban van kínai tulajdonrész. E téren a következő lépcsőfok Latin-Amerika lesz.

Hivatalos kínai források szerint 18 EU-tagország csatlakozott az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez. Ezek döntő része közép-európai, volt szocialista állam. Emellett Ausztria, Svájc, Portugália és Luxemburg előszerződést kötött BRI-tagságáról. Két „klasszikus” európai állam, Görögország és Olaszország már tagja a 138 államot átfogó programnak, amely Ázsia, Délkelet-Ázsia, Afrika jelentős részén túl néhány dél-amerikai országot és csendes-óceáni szigetállamot is felölel. Ennek a projektnek Oroszország, Dél-Korea és Pakisztán már a tagja, Japán és India azonban nem. A Nyugat bizalmatlanul figyeli az új selyemút kiépítését. Rómát meg is rótták NATO-szövetségesei, mert a G7-ek közül elsőként beállt a sorba. Egyébként a kínai gazdasági expanzió részének tartott Új tengeri selyemút program elsődleges célpontja Afrika. A szeptemberi EU–Kína-videócsúcson Hszi Csin-ping kínai elnök felajánlotta az Európai Uniónak, hogy csatlakozzon az ázsiai óriás Afrika-programjaihoz.

D. P.

2020/39 FIGYELŐ | 11

F_10-13_Kina_cimlapsztori.indd 11

2020. 09. 22. 16:52

| CĂ?MLAPON |

matÊkos figyelmeztetÊskÊnt ÊrtÊkeltÊk. A diplomåcia nyelvÊről magyarra fordítva azt jelenti: ha beleszólsz a belßgyeinkbe, abba, hogyan kezeljßk az ujgurkÊrdÊst, Hongkongot, belső disszidenseinket, ne szåmíts kínai våsårlåsokra, az åruidat nem adod majd el egykÜnnyen nålunk.

Minthogy a fenti problÊmåk a magyar–kínai kapcsolatokban eleddig nem vetődtek fel, hazai agrårkÜrÜkben bizonnyal nagy figyelmet keltett Hszi Csin-ping azon megjegyzÊse, amely a csatabårdok elåsåsånak, a koråbbi szankciós politika megvåltoztatåsånak igÊnyÊt Ês kÊszsÊgÊt jelezte az európaiak felÊ: „A kínai piac nyitva marad az EU előtt. ÖrßlnÊnk a mÊg tÜbb jó minősÊgŹ Ês biztonsågos európai agrårtermÊknek.�

A szeptember kÜzepÊn tartott csúcson az uniót kÊt nÊmet, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottsåg elnÜke Ês Angela Merkel nÊmet kancellår (NÊmetorszåg a soros EU-elnÜk), valamint egy belga, Charles Michel, az Európai Tanåcs elnÜke kÊpviselte. Az åzsiai óriås komoly lÊpÊselőnyt Êlvez, gazdasåga mår pozitív adatokat produkålt a måsodik fÊl Êvben, míg az EU-Ê zuhant. Li Kocsiang kínai kormånyfő nemrÊg bejelentette: vårakozåsaik szerint az esztendő egÊszÊt pozitív előjelŹ GDP-vel zårja a tåvol-keleti orszåg.

Európa szåmåra Kína stratÊgiai fontossågú, azonban mås szempontból, mint nÊhåny Êvvel ezelőtt volt. Koråbban a kínai mŹkÜdőtőkebefektetÊsek (FDI) dominåltak a kÊt gazdasågi erőtÊr viszonyåban, az utóbbi esztendőkben azonban felÊrtÊkelődÜtt a tåvol-keleti orszåg belső piacånak a jelentősÊge. Ennek håtterÊben rÊszben az is meghúzódik, hogy az elmúlt hårom Êvben a Mennyei Birodalom európai beruhåzåsainak a nÜvekedÊsi ßteme megållt, helyenkÊnt csÜkkent is. Peking åtÊrtÊkeli itteni stratÊgiåjåt, kÊnytelen belåtni, hogy kÊt Êvtizeddel ezelőtt, befektetÊsi expanziója kezdetÊn hibåt kÜvetett el azzal, hogy

meg a mÊrleget a kínai vezetÊs ållåspontjåt tßkrÜző Global Times (GT) napilap cikke, anÊlkßl, hogy utalna az unió Ês a Kreml elhidegßlÊsÊre.

Az åzsiai óriås szåmåra Moszkva Ês az EU viszonya kevÊsbÊ Êrdekesnek låtszik, az OF-et nem tekinti egyenrangú partnernek, csak måsodik vonalbeli szereplőnek tartja.

Kína az USA-ra Üsszpontosít, viszont nem tudja Ês nem is akarja åtvenni azt a szerepet, amelyet az Egyesßlt à llamok Európåval kapcsolatban jåtszott. Hibås a „Nixon-analógia� – mutat rå kommentårjåban a lap, utalva arra, hogy Richard Nixon amerikai elnÜk 1972-ben, Êlve a tåvolkeleti orszåg Ês a Szovjetunió kÜzti politikai-katonai feszßltsÊg kínålta lehetősÊggel, tÜrtÊnelmi utazåst tett Pekingbe, kiegyezett a Kínai NÊpkÜztårsasåggal. Ez az amerikai kßlpolitika egyik nagy alakja, Henry Kissinger (akkori nemzetbiztonsågi főtanåcsadó, nem sokkal kÊsőbb kßlßgyminiszter) aktív kÜzremŹkÜdÊsÊvel lÊtrejÜtt út megbÊkítette a kÊt orszågot, Êvtizedekre meghatårozta e nagyhatalmak kapcsolatåt. Brßsszel Ês Washington viszonya azonban sokkal åtfogóbb annål, hogy egy „kínai behelyettesítÊssel� semmissÊ lehessen tenni – derßl ki a GT-cikkből.

Európa szåmåra Kína stratÊgiai fontossågú, azonban mås szempontból, mint nÊhåny Êvvel ezelőtt volt.

FELÉRTÉKELĹ?DIK A BELSĹ? PIAC

Hszi Csin-ping, az åzsiai orszåg elnÜke ugyanakkor felhívta az európai partnerek figyelmÊt arra, hogy „Kína nem szereti Ês nem is fogadja el, ha kßlső erők beleszólnak az emberi jogi kÊrdÊsekről kialakított ållåspontjåba, elutasítja a kettős mÊrcÊt�. A Hszinhua hírßgynÜksÊg tudósítåsåból kiderßl: a tåvol-keleti ållam első embere a fentieket Üsszefoglaló, tartalmazó kÜlcsÜnÜs tiszteletet vår el a måsik fÊltől, hogy „haladåst Êrhessenek el�.

Ez utóbbit európai elemzők a kínai belßgyekbe, ÊrtÊkrendbe való beavatkozåssal kapcsolatos nyo-

0,1

Na gy

-Br NÊ itan me nia to Ola rszå g s Fra zors z nc å iao g r sz Fin åg no r sz Ho åg lla Sv ndia Êd ors Po zåg r Sp tug an y ålia Ma olors gy zåg aro r sz å �ro g r sz Lu xe åg mb u Be rg GÜ lgiu m rÜ Le gors ng ye zåg lor szå g Då n Ro ia må n A u ia sz t Cs eh ria ors zå g Må l B ta Ho ulgå r v å r ia tor sz Szl åg ov Ên ia Cip r És z t o us r Le szåg t to r sz å Lit g vå Szl nia ov åk ia

60 FDI, milliĂĄrd eurĂł GDP-vel korrigĂĄlva* 55 50 50,3 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

0‘3&. 2Ď0š)Ü9Ü0* '*+*09*9�8*0 *:7—5…'&3 2000–2019

*A gazdasĂĄg mĂŠretĂŠvel korrigĂĄlva, a beruhĂĄzĂĄsok sĂşlyĂĄt ĂŠrzĂŠkelteti az adott orszĂĄgban.

ForrĂĄs: Rhodium Group, Mercator Institute for China Studies, OECD

12 | FIGYELĹ? 2020/39

F_10-13_Kina_cimlapsztori.indd 12

2020. 09. 22. 15:49

| CÍMLAPON |

16,75

Németország Franciaország 12,06 1

0 1+ 1). 2Ď0 )ö9ö0* '*+*09*9 8*0 0 3 '&3 2000–2019 Milliárd euró

2,73

Portugália

2,50 Spanyolország

8,42

Svédország

1,99 Magyarország

7,11

Luxemburg

1,65

0,94 Lengyelország

6,75

Írország Finnország

Hollandia

0,94

6,01

Olaszország

0,88

5,46

Nagy-Britannia 4,58

0,42

Ausztria Csehország

Belgium

Forrás: Rhodium Group, Mercator Institute for China Studies, OECD

európai invesztícióit Nagy-Britanniára összpontosította. Persze akkoriban senki sem számított arra, hogy a szigetország kilép az EU-ból. Az utóbbi húsz esztendőben az Európába irányuló FDI csaknem négy tizede érkezett a britekhez.

A Németországba beáramlott kínai tőke ez idő alatt ennek a felét sem érte el. Ezzel párhuzamosan azonban német cégek négyszer akkora értékű beruházást hajtottak végre Kínában, mint brit vállalatok. Abban, hogy Peking annak idején Nagy-Britanniát választotta fő befektetési célpontjául, nagy szerepet játszott az, hogy a szigetországot tekintette kapunak az USA felé. A brexittel London és Washington kapcsolatai átértékelődnek, ám hogy milyen irányba, az még nem világos. Az Egyesült Államok Nagy-Britanniát tartotta legfőbb európai hídfőállásának, a kilépéssel azonban London elveszti ezt a szerepét, főleg, ha a City jelentősége csökken az európai pénzügyi rendszerben.

RÉGIÓNK KIEMELT SZEREPBEN

A brit kapcsolatok átértékelésével párhuzamosan Oroszország helyzete is változik a kínai stratégiában. Manapság a pekingi elemzések három erőközpontot azonosítanak a világban: az Egyesült Államokat, az Európai Uniót és a Kínai Népköztársaságot. Teszik ezt annak ellenére, hogy ez idő szerint az OF meghatározó fontosságú stratégiai, nukleáris erői jelentősen meghaladják Kínáét. Ám Moszkva katonai fölényét Pekingben átmenetinek tartják. Az ázsiai óriás GDP-je négyszerötször akkora, mint az orosz, katonai költségvetése, fegyverexportja már meghaladja Moszkváét, és a hadiipari szupertechnológiában (űrfegyverek, hiperszónikus eszközök, IT) mostanra egy szinten van Oroszországgal, egyes területeken előbbre is tart.

Kína intézményes politikai-gazdasági jelenléte, törekvései és a befektetett tőke között lényeges

eltérések vannak. Peking kezdetben 16+1 országos (később, Athén csatlakozásával 17+1-re bővült) regionális együttműködési programja Európa keleti részére, a volt szocialista államokra (plusz Görögországra) összpontosít.

Magyarország kiemelt szerepet kapott a térség kínai tőkemozgásában. Az elmúlt húsz évben a legtöbb kínai FDI Kelet-Közép-Európában hozzánk irányult, és csaknem kétszeresen meghaladta a terület vezető hatalma, Lengyelország idevonatkozó adatait. A távol-keleti országban végrehajtott közvetlen magyar beruházások – 2000 és 2019 között kétmilliárd dollár – is duplájával lépték túl az oda befektetett lengyel tőkét. A hazánkba hozott kínai beruházások (2,4 milliárd dollár) és az ázsiai államban működő közvetlen magyar tőke között nincs lényegi különbség.

Ezzel ellentétben a Peking által favorizált NagyBritannia kevesebb mint tizedannyi tőkét (4,6 milliárd dollárt – ez alig több, mint a megfelelő magyar érték kétszerese) invesztált közvetlenül a távol-keleti óriás gazdaságába, mint amekkora mennyiségű kínai FDI áramlott a szigetországba 2000 és 2019 között.

Peking a gazdasági kapcsolatok építését kulturális szálakkal erősítette. Európában a Konfucius Intézetek számában magasan vezet NagyBritannia (30), a németeknél, franciáknál mintegy harmadával kevesebb ilyen intézmény működik. Magyarország öt intézetével az EU-mezőny első harmadában szerepel, régiónkban csak a lengyeleknél működik több. Arányosan a briteknél tanul a legtöbb kínai diák. A németek csupán a szigetországi arány kevesebb mint tizedével büszkélkedhetnek.

D. P.

Peking a gazdasági kapcsolatok építését kulturális szálakkal erősítette.

2020/39 FIGYELŐ | 13

F_10-13_Kina_cimlapsztori.indd 13

2020. 09. 22. 15:49

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

1.

3.

2.

A 11 TURISZTIKAI TÉRSÉG A friss kormányrendelet alapján az új felosztás a következő:

1. Balaton turisztikai térség (angolul: Balaton) 2. Sopron–Fertő turisztikai térség (angolul: Sopron region)

3. Bük–Sárvár turisztikai térség (angolul: Bük and Sárvár)

4. Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térség (angolul: Tokaj and Nyíregyháza)

4.

5. Mátra–Bükk turisztikai térség (angolul: Eger region) 6. Gyula és térsége turisztikai térség (angolul: Gyula region)

5.

7. Győr–Pannonhalma turisztikai térség (angolul: Győr and Pannonhalma)

8. Szeged és térsége turisztikai térség (angolul: Szeged region)

9. Pécs–Villány turisztikai térség (angolul: Pécs region) 10. Debrecen és térsége turisztikai térség (angolul: Debrecen and surroundings)

11.

Budapest környéke turisztikai térség (angolul: Greater Budapest)

7.

RÉGIÓK | A kormánydöntéssel bizonyos értelemben új időszak kezdődik a magyar turisztikai ágazatban, mert az eddigi fejlesztésközpontú szemlélet mellett a fókusz az értékesítésre és a marketingre is összpontosul. Az eddigi 5 kiemelt turisztikai fejlesztési térséget 11 váltja, melyeknek részét képezik a korábbiak – közölte lapunkkal az MTÜ.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) lapunk kérdéseire válaszul emlékeztetett: 2017. októberben fogadta el a kormány a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, amely 2030-ig egyfajta zsinórmértékül szolgál a turizmus és vendéglátás területén tevékenykedők számára. „A fejlesztéseink és a marketingtevékenységünk fő fókuszában eddig a törvényben megjelölt öt kiemelt turisztikai térség – Balaton, Sopron–Fertő, Dunakanyar, Debrecen–Hajdúszoboszló– Hortobágy–Tisza-tó, Tokaj–Felső-Tisza–

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

ÚJ IDŐK A TURIZMUSBAN

14 | FIGYELŐ 2020/39

F_14_16_turisztikai_regio.indd 14

2020. 09. 22. 15:44

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

10.

8.

6.

9.

11.

Nyírség – állt.” Az ügynökség országszerte komplexen fejleszti a szálláshelyeket, a turisztikai attrakciókat, az infrastruktúrát, a vendéglátást, a desztinációk program- és élménykínálatát, amelyek kiegészülnek egy erőteljes marketingtevékenységgel. Ezek a beruházások hozzájárultak a hazai turizmus teljesítményén keresztül a magyar gazdaság erősödéséhez is. Az MTÜ közölte: az elmúlt évek alapján kijelenthető, hogy a 2016-os paradigmaváltás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen a magyar turizmus növekedésének mértéke évek óta meghaladta az európai uniós és

a világátlagot is. Minden évben folyamatosan nőtt a beutazó turisták száma és a belföldi vendégek aktivitása.

ÚJ HELYZET

Azonban a koronavírus-járvány új helyzetet teremtett nemcsak a turizmusban, hanem az élet minden területén. A nemzeti stratégia felülvizsgálata is sürgetőbbé vált annak érdekében, hogy a magyar gazdaság húzóágazatának számító turisztikai szektor mihamarabb megerősödjön. „Hosszú munka végére tett pontot a kormány mostani döntése, amely meghatározta a vidéki Magyarország 11 turisztikai térségét, szem előtt tartva a stratégiában meghatározott céljainkat. Ezzel a döntéssel bizonyos értelemben új időszak

kezdődik, mert az eddigi fejlesztésközpontú szemlélet mellett a fókusz az értékesítésre és a marketingre is összpontosul. Az 5 kiemelt turisztikai fejlesztési térséget 11 váltja, melyeknek részét képezik a korábbiak. Az új térségek lehatárolása során a vonzerő, a földrajzi és infrastrukturális adottságok, valamint a turisztikai mutatók mellett fontos tényező volt mind a belföldi, mind a nemzetközi értékesíthetőségi szempontoknak történő megfelelés” – hangsúlyozta az ügynökség.

A határozat megjelenésével felvetődött a kérdés, hogy miért nem szerepel benne önálló entitásként Budapest.

Erre maga a 2004-es EU-csatlakozás a válasz, amellyel az ország elfogadta azt 2020/39 FIGYELŐ | 15

F_14_16_turisztikai_regio.indd 15

2020. 09. 22. 15:44

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

az uniós irányelvet, hogy a hazai állami támogatásokat is csak a közösség szabályai szerint állapíthatja meg. Az Európai Bizottság – tekintettel arra, hogy fővárosunk és Pest megye több településének a gazdasági fejlettsége meghaladja az EU-s átlagot – nem engedi, hogy Budapesten és az agglomerációban gazdaságfejlesztési támogatásokat adjon a magyar állam a turisztikai szektornak. „Éppen ezért évek óta számos kampányt indítunk a fővárosi turizmus segítéséért, valamint folyamatosan dolgozunk a Budapest környéki desztinációk fejlesztéséért, hogy plusz egy éjszakát töltsenek el az odaérkező vendégek. A főváros, ahogy eddig, továbbra is kiemelt szerepet kap az ügynökség marketingtevékenységében mint első számú vonzerő” – közölte az MTÜ.

SZINTUGRÁSRA VÁRVA

Felvetettük, hogy az új felosztás az uniós és állami források tekintetében miért lehet hatékonyabb, mint a mostani állapot.

Az ügynökség szerint ezzel jól körülhatárolható fogadó területek jönnek létre, melyek készülő desztinációfejlesztési stratégiája meghatározza majd azt az irányt, amelyhez igazodva a helyi szolgáltatók együttműködésével a leghatékonyabb módon használhatók fel az EU-s és állami források. A térségek elnevezéséből kikerült a kiemelt és a fejlesztési szó, így a turisztikai fejleszté-

Az új térségek lehatárolásában szerepet játszottak többek között a belföldi és a nemzetközi értékesíthetőségi szempontok is. sek esetében nem lesz kritérium, hogy az adott attrakció e régiók valamelyikében szerepeljen.

Arról is érdeklődtünk, hogy a turisztika a következő uniós ciklusban mekkora nagyságrendű támogatási forrást kaphat.

Közölték: Magyarország és az Európai Bizottság tanácskozásai a közösségi támogatásokkal kapcsolatban a közeljövőben kezdődnek el. Bíznak benne, hogy a magyar turizmus eddigi teljesítményének és a járványhelyzetben történt iparági intézkedéseknek köszönhetően a támogatások mértéke újabb szintet ugrik.

A 11 új térséget rögzítő kormányhatározat több ingatlan hasznosítását is kijelölte a Sopron–Fertő és a Balaton turisztikai régióban. Ezért arra is kerestük a választ, hogy milyen fejlesztésekre kell számítani ezeken a helyeken, s a többi övezetben milyen beruházások várha-

MI IS AZ AZ MTÜ?

A Magyar Turisztikai Ügynökséget 2016-ban hozta létre a kormány. Az MTÜ a turisztikai ágazat kormányzati szervezete. Nem volt véletlen az ügynökség létrehozása, hiszen a turizmus Magyarországon stratégiai fontosságú szektor, a gazdaság egyik motorja, ez biztosítja a GDP 13 százalékát. A szervezet fő feladatai közé tartozik a turizmusfejlesztés irányítása és stratégiájának a meghatározása a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény alapján, desztinációs megközelítésben. Emellett országos szinten koordinálja a turizmusmarketinget, beleértve a magyarországi turisztikai márkarendszer kialakításával kapcsolatos feladatokat és a belföldi, valamint nemzetközi marketing- és kommunikációs tevékenységet is. Az MTÜ tulajdonosi joggyakorlása alatt áll a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft., a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt., a Badacsony és Térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt., a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt., a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt., az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft., a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft., a Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft., az ÓNTE Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Közhasznú Nonprofit Kft., a Balatoni Hajózási Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Mahart – PassNave Személyhajózási Korlátolt Felelősségű Társaság, az EXPO 2020 Magyarország Nonprofit Kft.

tók. Azt a választ kaptuk, hogy a korábbi kormányhatározatokban jelzett fejlesztések listáját a most elfogadott rendelet nem befolyásolja, ez kifejezetten a vidéki Magyarország turisztikai térségeinek a lehatárolásáról szól. Az újonnan nevesített régiókra vonatkozó beruházások nem részei a kormányrendeletnek, a fejlesztéseket jelentősen befolyásolhatja a 2021–27-es időszak keretében rendelkezésre álló forrás nagysága.

Közigazgatási szempontból sem mellékes, hogy az új térségeknek milyen kapcsolatuk lesz az ugyancsak frissen létrehozott négy gazdasági övezettel, azok kormánybiztosaival, s az is fontos kérdés, hogy új turisztikai stratégiát is kell-e készíteniük. Az MTÜ felvetéseinkre úgy válaszolt, hogy a GINOP-1.3.4. konstrukció keretében 4 milliárd forintos uniós forrás felhasználásával folyamatban van mind a 11 térség desztinációfejlesztési stratégiájának, imázsának, márkájának a kialakítása, piaci pozíciójának a meghatározása, így további turisztikai stratégiák készítésére nincs szükség. A pályázat ezen irányvonalai jelenleg is társadalmi egyeztetés alatt állnak, bevonva a helyi turisztikai szolgáltatókat. Az így kialakított elképzelések határozzák majd meg az adott térség ágazati irányait. Az MTÜ tevékenységében eddig is fokozottan jelen volt ez a szemlélet a kampányok szervezése, a régiós kisfilmek, a térségi kiadványok elkészítése, a célzott kommunikáció terén. Ugyanakkor a régiók kijelölése jó alapot teremt a jövő intézményrendszerének a kialakításához is, amellyel a stratégia kiemelten foglalkozik. Helyi összefogásra alapozva, a hálózatosodás elvei mentén, de egészen új működési modell szerint áll majd fel a 11 térség desztinációmenedzsmentszervezete. Ezek versenyképes alapegységei lesznek a hazai turizmusnak – először belföldön, aztán, ha már lehet, a külpiacok felé is. A turisztikai régiók és a létrejövő desztinációmenedzsmentszervezetek minden turisztikai szempontból releváns érintettel együttműködnek majd – amennyiben lesznek kapcsolódási pontok, természetesen a gazdasági övezetek kormánybiztosaival is. A térségi lehatárolás és a minden szinten érvényesülő desztinációs szemlélet történelmi lehetőséget hordoz magában a hazai turizmus fejlesztése szempontjából.

PINDROCH TAMÁS

16 | FIGYELŐ 2020/39

F_14_16_turisztikai_regio.indd 16

2020. 09. 22. 15:44

Készült Magyarország Kormánya megbízásából.

Védd a magyar munkahelyeket!

Válaszd a hazait!

F_17_valaszd_ahazait.indd 17

2020. 09. 22. 15:45

GYORSAN VISSZAPATTANT A MUNKAERŐPIAC

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS | A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, augusztusi gyorsbecslése alapján ismét több mint 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon. Az idén először.

Az áprilisi mélypont óta folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma Magyarországon. Tudniillik augusztusban – az idén először – ismét több mint 4,5 millióan dolgoztak – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, augusztusi gyorsbecsléséből. Az összefoglaló alapján a 2020. augusztusi szám így már csak 18 ezer fővel (0,4 százalékkal) volt alacsonyabb a tavaly augusztusinál. Érdekesség az is, hogy az idei év nyolcadik hónapjában a 15–64 évesek és ezen belül mindkét nem foglalkoztatási rátája egyaránt 0,2 százalékponttal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Idetartozik, hogy márciustól júniusig intenzíven emelkedett, július óta viszont fo-

lyamatosan csökken a munkanélküliek létszáma; ez év augusztusában viszont a mérséklődés ellenére még mindig 28 ezerrel többen kerestek munkát, mint egy évvel korábban.

A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON

Százalék

11,3

6,1 3,5 ’04 ’05’06 ’07 ’08’09 ’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 Forrás: KSH

Az idén júliusban és augusztusban csökkent a 15–74 évesek munkanélküliségi rátája, ennek ellenére az augusztusi 4 százalékos ráta 0,6 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek száma júliushoz képest 32,1 ezer fővel, 185,4 ezerre csökkent az év nyolcadik hónapjában. Ugyanakkor a részletes foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok szeptember 29-én válnak elérhetővé.

A gazdaság helyzetével kapcsolatosan Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, ebben a helyzetben látja az esélyt is. „Ismét munkaerőhiány lesz Magyarországon, ezzel küszködünk” – hangsúlyozta a kormányfő.

Varga Mihály pénzügyminiszter pedig a Magyar Nemzetnek adott interjújában arra mutatott rá, hogy a tavaszszal bevezetett adócsökkentésekkel és adóelengedésekkel, a munkahelymegtartó támogatásokkal, a beruházások támogatásával fontos eredményeket értek el. „Ilyen például a munkaerőpiac stabilitása: az idén augusztusban több embernek volt munkája, mint januárban, a krízis előtt. A második hullám azonban új helyzetet teremtett, és erre a kormánynak ismét reagálnia kell” – húzta alá a Pénzügyminisztérium első számú vezetője.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy tartja, hogy a munkaerőpiacra jellemző nyári szezonalitás is „bejátszott”, például a mezőgazdasági munkák a júniusi, csapadékos idő miatt kitolódtak. A közgazdász hozzátette: általában a július viszi a prímet az agráriumban, de most előfordulhatott, hogy az augusztus. Közben a nagy, tavaszi leállásokat követően sokakat viszszarendeltek a kényszerszabadságról, és ez ugyancsak javíthatta a statisztikát. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a harmadik negyedévben erős GDP-visszapattanás is volt a magyar gazdaságban.

SZAJLAI CSABA

FOTÓ: GETTY IMAGES

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

18 | FIGYELŐ 2020/39

F_18_19_gazdasagi_MI.indd 18

2020. 09. 22. 15:45

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KÖZÉPPONTBAN A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA

FOTÓ: GETTY IMAGES

MI-STRATÉGIA | Három intézményt is életre hív a kormányzat a mesterséges intelligencia (MI) kutatása, vizsgálata kapcsán. De miért fontos ez az új terület?

A mesterséges intelligencia az átlag számára megfoghatatlan, ismeretlen terület. A gyakorlatban ma még ritkán használnak ilyen okos gépeket, pontosabban algoritmusokat, programokat, így az utca embere szinte csak a Terminátor-filmekre tud gondolni. Pedig – elsősorban – korántsem arról van szó, hogy intelligens, sőt emberszerű, hibátlan, hideg logikával gondolkodó gépek fenyegetnek majd a következő években.

Hosszabb távon persze alapos átalakulás jön, de a háborúk kirobbantásáról aligha robotok döntenek a következő évtizedekben; olyanfajta öntudatról, mint amely a filmeken látható, azért – ma még legalábbis – nincs szó.

Miről is van akkor szó? Első körben kutatás-fejlesztésről, hatalmas, globális üzletről. Az MI elterjedése viszont legalább akkora változásokat hozhat, mint a hetvenes-nyolcvanas évektől a számítástechnika megjelenése a mindennapokban.

A mesterséges intelligencia korábban soha nem látott menynyiségű adatról, annak rendszerezéséről, felhasználásáról szól az éghajlatkutatásban, a fenntarthatóbb gazdaságok megteremtésében, az önvezető járművek megalkotásában és nem utolsósorban az egészségügyben.

Magyarország ezért is erősít rá több szinten az MI kutatására, alkalmazási lehetőségeire és a trendek figyelemmel kísérésére.

Pár napja kormányhatározat is született nemcsak e terület stratégiájáról (amely februárban készült el), hanem annak konkrét megvalósításáról is, továbbá három új szervezet létrehozásáról – méghozzá október végéig.

A meglévő intézményrendszer keretein belül, az innovációs és technológiai miniszter felügyelete alatt létrejön a Mesterséges Intelligencia Innovációs Központ, valamint életre hívják a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot, azonkí-

vül megalakul a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség. Ez utóbbi kialakításában az ITM mellett részt vesz a kormányfő kabinetfőnöke, az igazságügyi miniszter és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke is.

Mint említettük, bő fél évvel ezelőtt lett kész az ITM berkein belül a Mesterséges intelligencia stratégia, amely az MI térhódításával jelentkező technikai és a humán tudomány berkeibe tartozó kérdésekre keres választ. Korábban Palkovics László miniszter ennek kapcsán kijelentette: az MI használata számos erkölcsi és társadalomtudományi kérdést von maga után, például azt, hogy a természetes intelligenciát mennyiben fogja háttérbe szorítani.

Rövidebb távra tekintve viszont a gazdasági hatásokról beszélt a tárcavezető is: a várakozások szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása 2030-ban 14 százalékkal, azaz mintegy 7000 milliárd forinttal járul majd hozzá a GDP-hez – húzta alá a stratégia elkészülte után.

Az MI használati lehetőségei közül az arcfelismerést, az állapotfelmérést, a röntgent, a hazugságfelismerést, a meghibásodásra utaló zajok azonosítását (mezőgazdasági gépeken), valamint az önvezető járművek megjelenését emelte ki.

A hazai stratégián több mint kétszáz intézmény és cég dolgozott. Az anyag pedig – egyebek mellett – tartalmazza az adattörvények módosítását, szól a nemzeti laboratórium létrejöttéről, kitér a vállalatok ösztönzésére, képzések indítására, az automatizált ügyintézésre például az egészségügy területén, foglalkozik a kutatás-fejlesztéssel, valamint az infrastruktúra-fejlesztéssel, továbbá a rendezendő etikai és jogszabályi ügyekkel.

HG

2020/39 FIGYELŐ | 19

F_18_19_gazdasagi_MI.indd 19

2020. 09. 21. 16:07

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | SZALAGÁTVÁGÁS. A MONOSTORI HÍD UTÁN MÉG KÉT NAGY V4-ES INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁS JÖHET

ÚJ HÍD A DUNÁN

„A történelem arra tanított, hogy egymással szemben nem, csak egymással szövetségben lehetünk sikeresek” – mondta Orbán Viktor a magyar hídfőnél megtartott átadón. Hangsúlyozta: Európa ma Közép-Európában épül, a magyarok, a szlovákok, a csehek és a lengyelek építik. Ezzel arra is célzott, hogy az egész Duna-szakaszon a több mint 118 méteres pilonjával a legmagasabb híd acélszerkezetének a legyártásában az összes visegrádi ország ipara részt vett.

A nettó 91,2 millió eurós projekt közel 85 százalékát a CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) támogatási alap finanszírozta, s a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) és a Slovenská Správa Ciest (SSC) beruházásában készült el. A kivitelezést a Hídépítő Zrt., valamint a Mészáros és Mészáros Kft. alkotta H–M Dunahíd Konzorcium végezte el, a Hódút Kft.-t kiemelt alvállalkozóként vonták be a munkálatokba. Az építmény különleges jogi státuszt kapott: Magyarország és Szlovákia osztatlan közös tulajdonát képezi.

A magyar kormányfő az uniós támogatásra célozva azt mondta: az EU versenyképességének a feltétele az utak és vasutak hálózatának a fejlesztése. Az unió egy fantasztikus beruházásban vett részt, történetének egyik legjobb befektetése ez a létesítmény. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Monostori híd után több infrastrukturális beruházás előtt áll a térség. Kiemelte a Lengyelországból Szlovákián és Magyarországon át Görögország felé vezető autóút megépítését, amelynek még nincs kész a teljes magyar szakasza. Emellett a Varsó, Prága, Pozsony, Budapest között kiépítendő vasúti hálózat létrehozását hangsúlyozta.

A Monostori híd nincs messze a Monostori erődtől, ahonnan az érdeklődők kiváló fotókat is készíthetnek az új átkelőről. A ferdekábeles építmény 600 méter hosszú, egy pilonja van, összesen hétezer tonnát nyom az acélszerkezete, és 170 méter távolságra épült meg egy vasúti hídtól. Az építményen kétsávos út vezet át, a létesítményt kerékpárosok és gyalogosok is használhatják.

Az építkezést 2017 őszén kezdték el. A trianoni békediktátum előtt egy várost alkotó Komárom és a szlovákiai Révkomárom (amely jelenleg is kisebbségi magyar központnak számít és magyar polgármestere van) közötti új híd erősíti a magyar– magyar kapcsolatokat.

Ezenkívül a gazdasági vetület sem elhanyagolható az először 2003-ban felmerült Duna-híd megépítése és átadása tekintetében. Komárom ugyanis Győr és Budapest, valamint Érsekújvár és Székesfehérvár között fekszik félúton, tehát kereskedelmi, teherfuvarozási szempontból is kiemelt jelentőségű város. A Monostori hidat a tehergépjárművek is használhatják, nem úgy, mint a nem messze innen található komáromi Erzsébet hidat, amelyen 22 tonnás súlykorlátozás van érvényben.

Mivel ebben a térségben a nemzetközi forgalom is megnőtt, a fejlesztés a magyar– szlovák teherforgalmat körülbelül 100 kilométerrel rövidíti le. Az átadásig a szlovák 64-es főút felől, Érsekújvár térségéből érkező teherautók csak Győr (Vámosszabadi–Medve) vagy az esztergomi teherkomp felé kerülve tudtak átkelni a Dunán.

Ez nagy kerülőt jelentett idáig. Az új híd elviszi a teherforgalmat Komárom és Révkomárom belvárosából, s a már említett Erzsébet hidat is tehermentesíti.

PT

FOTÓ: FÖLDI D. ATTILA

ÁTADÓ | Új Duna-átkelőt avatott a múlt héten Orbán Viktor magyar és Igor Matovič szlovák miniszterelnök. A Komáromot és Révkomáromot összekötő Monostori híd a két állam osztatlan közös tulajdona.

20 | FIGYELŐ 2020/39

F_20-21_Komarom_13kerület.indd 20

2020. 09. 21. 16:09

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: MIHÁDÁK ZOLTÁN, MTI

VÉGE A BÉKE TÉRI ÁRADÁSNAK A környéken élők és az arra buszozó, autózó budapestiek egy-egy nagyobb esőzés alkalmával az elmúlt években szinte Velencében érezhették magukat a Béke téren. A csatornák ugyanis képtelenek voltak elvezetni az esővízzel keveredett szennyvizet, ezért az sokszor a gyalogosok derekáig és az autók motorháztetejéig is elért. A jelenség a kerületi ingatlanberuházások következménye: a szennyvízhálózat a nagy menynyiségű csapadék lehullása miatt túlterheltté vált. A harmadik világbeli állapotokat idéző jelenségnek közegészségügyi kockázatai is voltak, amellett, hogy a kerületnek anyagi megterhelést jelentett a rend helyreállítása.

A múlt héten – uniós és állami támogatásból – megkezdődött a főgyűjtőcsatorna építése, a munkálatokat a Colas Alterra és a SADE konzorciuma végzi el. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa – a kormány és a városvezetés egyeztető fóruma – még tavaly februárban, tehát Tarlós István főpolgármestersége idején döntött az 1,2 kilométeres, nagy keretmetszetű főgyűjtő- és tehermentesítő csatorna megépítéséről. A munkálatok nagyrészt útbontás nélkül zajlanak, úgynevezett csősajtolási technológia használatával. Az új csatorna az esővízzel összekeveredett szennyvizet a szennyvíztisztító telepekre vezeti, az onnan megtisztítva kerül a Dunába.

A munkálatok megkezdését a helyszínen Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be, jelen volt Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes is. Mindketten hangsúlyozták a projekt környezetvédelmi jelentőségét.

VÍZGONDOK | Elkezdődött a Béke téri főgyűjtőcsatorna építése, a cél, hogy a XIII. kerület központjában 1,2 kilométeres területen megoldják az esővíz elvezetését.

Schneller Domonkos Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős helyettes államtitkár viszont a közösségi oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy az új városvezetésnek nem sok köze van a beruházáshoz. Ehhez képest sem Tóth József XIII. kerületi polgármester, sem Tarlós István korábbi főpolgármester nem volt ott a bejelentésen, pedig a fejlesztés előkészületeiből – hasonlóan a kormányzati illetékesekhez – igencsak kivették a részüket. „Sokan dolgoztunk sokat, hogy a legmegfelelőbb támogatási konstrukcióban, minél gördülékenyebben indulhasson meg a beruházás” – írta, és arra is célzott, hogy a kormányzat nagyban hozzájárult a projekt megvalósításához.

Szerinte a főváros vezetése úgy tűnik, rájött: saját ötletek, illetve a megvalósítási képesség híján sokkal egyszerűbb mások fejlesztéseit „lenyúlni”. A helyettes államtitkár felsorolta a fővárosi állami beruházásokat, a fonódó budai villamost, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet, az Orczy kert felújítását, a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokát, a Millenárison elkészült 2,8 hektár zöldterület létrehozását. Mint írta, ezek átadásáról a budapesti városvezetés lekésett.

Viszont októberben elkészülhet a Miniszterelnökség 2,1 milliárd forintos támogatásával a XI. kerületi hét családi sportpark. A budapesti vezetés ugyanígy átadhatja majd a városligeti, egykori Felvonulási tér alatt elkészült 80 férőhelyes mélygarázst és jövő tavasszal a Hungexpo ugyancsak állami forrásokból megépülő konferencia-központját.

PINDROCH TAMÁS

EZ NEM VELENCE, HANEM BUDAPEST. AZ ÚJ GYŰJTŐCSATORNA ELVEZETI MAJD AZ ESŐVIZET ÉS A SZENNYVIZET A BÉKE TÉRRŐL

2020/39 FIGYELŐ | 21

F_20-21_Komarom_13kerület.indd 21

2020. 09. 21. 16:09

| CÉGVILÁG |

RAKTÁRPIAC | Többszörös kihívással kellett szembesülnie Forgács Krisztiánnak, a Euro Mini Storage Hungária Kft. ügyvezető igazgatójának, amikor pályát váltva úgy kellett bevezetnie egy Magyarországon hagyományok nélküli üzletágat, megismertetni itthon az önkiszolgáló miniraktár fogalmát, hogy közben kitört a 2008as globális gazdasági válság.

ITTHON IS VAN ÖNKISZOLGÁLÁS

tot szereztem, projektvezetőként már a megbízók vezérigazgatóival dolgoztam együtt a helyzetfelmérésen, a kiértékelésen és a megoldásokon” – mondta a szakember.

A VÁLTÁS

A váltás ideje hat év múlva, 2006-ban érkezett el, amikor a Euro Mini Storage Hungária kanadai tulajdonosai megkeresték, hogy a 7 millió eurós, zöldmezős beruházásként felépülő magyarországi önkiszolgáló raktárukat irányítsa, és a hasonló léptékű romániai egységükkel kapcsolatos munkákba is besegítsen. „Elsőként jelentünk meg a magyar piacon, a direkt erre a célra felhúzott raktárépülettel – ahol jellemzően 1 négyzetmétertől 29, de igény esetén 100 négyzetméterig kínálunk miniraktárakat. Nemcsak úttörők, de máig egyetlenek vagyunk itthon ebben a kategóriában. Az üzletágnak Amerikában és Angliában van a legnagyobb piaca és hagyományai: az Egyesült Államokban például – a II. világháborút követő jóléthez, a lakások méretét meghaladó tárgyak felhalmozásához kötődően – a 60-as években indult be az a szegmens, amelyet ma már Amerika-szerte több mint 60 ezer önkiszolgáló raktár, self storage jellemez” – mesélte az ügyvezető.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Szerencsésnek tartja magát, hogy 19 évesen úgy került teniszösztöndíjjal egy amerikai egyetemre, hogy az ott szerzett menedzsmentismeretei határokon átívelő tudást adtak számára. Forgács Krisztián ezt már csak azért is fontosnak tartotta, mert gyerekkorától élt benne a hazaszeretet, és egy rövid külföldi tartózkodás után is honvágya volt. „Mivel a barátaim és a szeretteim mindig fontosak voltak nekem, tervben sem volt, hogy külföldön dolgozom az egyetem után. Volt önbizalmam s tudtam, hogy az USA-ban szerzett diplomával és a kint tanultakkal itthon is könnyen el tudok majd helyezkedni. Így kaptam állást idehaza egy olyan amerikai társaságnál, amely termelő cégek hatékonyságnövelésével foglalkozott. Igaz, eleinte napi 16 órát kellett dolgozni, de ez nagyon jó tanulási lépcsőfok volt, mert miközben a vállalatok működésének minden területén tapasztala-

22 | FIGYELŐ 2020/39

F_22_23_storege.indd 22

2020. 09. 21. 16:09

| CÉGVILÁG |

Forgács szerint a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy miután a szokásos évnek induló 2008-ban megvették a telket, a 2009-es nyitásra már Magyarországon is bőven éreztette hatásait a világgazdasági válság.

PRÉMIUMSZOLGÁLTATÁS

„Nem volt elég, hogy a magyarokkal meg kellett ismertetni ezt az újfajta tevékenységet, s a terméket be kellett vezetni a piacra. Az sem könnyítette meg a helyzetet, hogy prémiumszolgáltatást kínálunk. Az önkiszolgáló miniraktárakban ugyanis a csipes beléptetőkártyás rendszer révén 0–24 órás elérhetőséget és minden raktárban külön riasztót biztosítunk, ami még a hasonló nyugat-európai egységekben is ritkaság. De a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy már csak azért is csúcskategóriával jelennek meg Magyarországon és Romániában – ahol a legnevesebb nemzetközi könyvvizsgálók hitelesítik a mérleget –, mert egy esetleges későbbi értékesítésnél ez is értéknövelő lehet. Mivel a krízis felülírta az eredeti terveket, különösen nagy hasznát vettem a hatékonyságnövelés területén szerzett tapasztalataimnak. Pontosan tudtam, hol lehet megfogni a költségeket, és melyek azok a kritikus pontok a gazdálkodásban, amelyeket szoros kontroll alatt kell tartani a recesszió idején. Így annak ellenére, hogy a tapasztalat szerint egy ilyen üzletág bevezetésének az időtartama általában hétnyolc év, nekünk már jóval hamarabb sikerült elérnünk a 90 százalékos foglaltságot, s mára 500 millió feletti éves forgalom mellett nyereséget produkálnunk” – részletezte a szakember.

A cégvezető azt mondja, ebben annak is szerepe van, hogy olyan munkatársakat keresett maga mellé – a kezdő csapatból hárman ma is alkalmazottai a társaságnak –, akik az üzemeltetés vagy az eladás területén proaktívan keresik az értékteremtési lehetőségeket. „Észak-Amerikával és Nyugat-Európával összevetve nemcsak az iparági hagyományok hiánya és a kedvezőtlenebb jövedelmi helyzet miatt nehezebb a feladatunk, hanem azért is, mert az ügyfelek többsége – nagyjából hatvan százaléka – ugyan itt is magánszemély, akik mellett döntően a kisvállalkozások bérelnek raktárakat, de a fejlett országokban megszokottal szemben mifelénk nem jellemző a hosszú távú bérlet. A lakásfelújítás vagy az esetleges költözés kapcsán inkább csak néhány napra veszik igénybe a szolgáltatásainkat, ami állandó piaci reakciót igényelve jelentősen megnehezíti a hosszú távú tervezhetőséget” – fejtette ki Forgács.

A cégvezető szerint annak ellenére, hogy ugyanolyan szolgáltatások mellett nálunk alacsonyabbak az árak, abban már minden piac egységes, hogy ez a szektor az elmúlt évtizedben mindenütt jelentős növekedést produkált. Jellemző, hogy Európában is egyre több államban, most például Németországban indult be az önkiszolgáló miniraktárak elterjedése. „Nagy változás viszont, hogy míg régebben egy ilyen egység csak akkor lehetett eredményes, ha – ahogy nálunk is – egy városhoz közel, forgalmas országút és ismert áruház környékén épült, ma már a lokációnak kisebb szerepe van a sikerben. Sokkal fontosabb a hatékony internetes jelenlét, mert az emberek immár a raktározási lehetőségeket keresve is ott tájékozódnak” – magyarázta az ügyvezető.

VÁLSÁGÁLLÓ ÜZLET

Ami a koronavírussal járó kihívást illeti, a fiatal szakember szerint a mélypontot a határok márciusi lezárása jelentette. A bérlőik között ugyanis nagy számban vannak a turizmusban

F_22_23_storege.indd 23

érdekelt cégek, amelyeket – a kríziskezelés során szerzett tapasztalatait felhasználva – rugalmas megoldásokkal, fizetési halasztást nyújtva, szükség esetén a feltételek újratárgyalásával igyekeztek segíteni és megtartani a legnehezebb időszakban. Tavasszal ugyan így is nyolcvanszázalékosra esett viszsza a foglaltság aránya, de ez még mindig elmaradt például az Egyesült Államokban regisztrálttól. „Ebben az is szerepet játszott, hogy miközben az USA több államában teljes karantént rendeltek el, Magyarországon ilyen nem történt. Ráadásul ismét beigazolódott az az iparági vélemény, hogy az önkiszolgáló raktározás válságálló üzletág, mert jó és rossz időben egyaránt mindig akad, akinek raktárra van szüksége. A cash flow újratervezésénél ezért maximum néhány hónapos visszaesést és utána viszonylag gyors növekedést prognosztizáltam a tulajdonosok felé, ami be is jött. Ebben az is szerepet játszott, hogy a járvány hatására idehaza is egyre szélesebb körben elterjedt home office-nak köszönhetően több cég csökkenti irodájának a méretét, a kisebb vállalatok közül pedig többen végleg felszámolják az irodájukat.

Ez is közrejátszik abban, hogy nem állunk le a fejlesztéssel: a tetőtérre építkezve úgy növeljük a raktárterületet, hogy napelemet is telepítünk, ami a teljes létesítmény áramellátásának a 90 százalékát biztosítja majd” – foglalta össze Forgács Krisztián. ÉRSEK M. ZOLTÁN

HIRDETÉS

KORTÁRS KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS ÖSSZMŰVÉSZETI RENDEZVÉNYSOROZAT TEST I HARMÓNIA VESZPRÉM LEGYŐZÖTT HATÁROK SZOLNOK TELJESÍTMÉNY MISKOLC

2020. 09. 21. 16:09

| CÉGVILÁG |

BONDUELLE: FELPÖRGÖTT KERESLET

ZÖLDSÉGKONZERV | Van még hova fejlődnie a feldolgozott zöldségek hazai fogyasztásának. Az EU-ban átlagosan 8 kilogrammot vesznek magukhoz az emberek évente, itthon 3,5 kilogramm fogy fejenként egy esztendőben. De a pandémia alatt legalább felpörgött a kereslet.

Február és március folyamán nagyjából 50, áprilisban és májusban pedig 15-20 százalékos keresletnövekedést regisztrált a Bonduelle a hazai konzervkeresletben. A lendület a nyári hónapokban sem tört meg, így éves viszonylat-

majd 2003-ban fektetett be a békéscsabai gyárba. Ezenkívül Nyírszőlősön van még egysége. A békéscsabai üzem számít a legnagyobb kukoricafeldolgozónak, a kapacitása napi 1,5 millió darab konzerv, és ezt a szezonban ki is használja

goz fel. Itthon ugyan (csak) konzervekkel foglalkozik, világszinten mélyfagyasztással és konyhakész saláták előállításával is (ez a gasztrovonal). A cég eltökélt abban, hogy növelje a hazai zöldségfogyasztást, ugyanis az itthoni egy főre jutó 3,5-del szemben az EU-átlag 8 kilogramm évente. A franciák 11,5 kilogrammnál tartanak.

SZEMLÉLETVÁLTÁS

A SZÁMOK

A vállalat 1992-ben jelent meg a magyar zöldségfeldolgozói szegmensben, amikor megvásárolta a nagykőrösi üzemet,

a cég. Napi 50 kamionnyi csemegekukoricát dolgoznak fel, amely a betakarítástól számítva néhány óra alatt a kész konzervbe kerül.

A zöldborsó-feldolgozás számít még igen jelentősnek, de tucatnyi más zöldséget is konzervál a Bonduelle, többek között hazai csicseriborsót, amely ma az egyik slágergyanús termék lehet. Világszinten 56 gyártóbázisa van a társaságnak, s mintegy ötszázféle terméket dol-

VÁRAKOZÁSOK

Az idei csemegekukorica-termés minősége tökéletes, annak ellenére is, hogy a növény növekedési szakaszában meglehetősen kevés eső esett. Cserébe sokat sütött a nap, a csapadék hiánya azonban gyengébb hozammal járt, így a piacon kisebb a kínálat. Arról nem esett szó, hogy mindez árnövekedéssel járna.

HGY

FOTÓ: KALLUS GYÖRGY

ban nagyjából 10 százalékos erősödés várható – derült ki a cég békéscsabai gyárának a látogatása kapcsán. Ennek ellenére a magyar piac kicsinek számít.

A társaság évi 465 millió darab konzervéből összesen 5 százalékot szív fel, a többi exportra megy, összesen 28 országba. A Bonduelle hazai kapacitásának erejét jelzi, hogy a világ konzervkukorica-előállításának a 36 százaléka itthon történik.

Ezen a területen a pandémia hozhatja el a változást, ugyanis szemmel láthatóan gyengült az éttermi fogyasztás, és a karanténos időszak alatt megnőtt az otthoni főzés iránti igény. Ebbe pedig beépült a konzervzöldségek fogyasztása. Gyanús, hogy ez egy jó darabig így marad, még azután is, hogy elmúlik az egészségügyi válság. Mindez pedig elősegítheti a hazai konzervipar erősödését, illetve az ágazat minőségi termékei iránti igényt.

Tény ugyanis, hogy a Bonduelle a gyárlátogatással igyekezett helyre tenni azokat a köztudatban levő téves információkat, hogy a konzervekbe csak gyenge minőségű alapanyag kerül. Épp ellenkezőleg. Egy vitaminmérés szerint például a cég produktumainak a vitamintartalma semmiben sem különbözik egyes nagybani piacon vásárolt friss termékekétől. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy a nagybanin vett zöldség több napot áll, míg a konzervált termék néhány óra alatt a dobozba kerül.

24 | FIGYELŐ 2020/39

F_24_bondulelle.indd 24

2020. 09. 21. 16:34

PR

ONLINE TÉRBE KÖLTÖZÖTT A ZENERGIA Az ötödik éve nagy népszerűségnek örvendő MVM ZENERGIA koncertsorozat idei előadása az online térbe került. A Müpa adott otthont a hangversenynek és a látványos fényfestésnek, a közönség pedig otthonából követhette hét világhírű, korábbi Junior Prima díjas magyar művész produkcióját.

Sok korábban nem tapasztalt kihívás elé állította az idei év a kulturális életet, a művészek elvesztették a közvetlen kapcsolatot a közönséggel: miként az MVM ZENERGIA koncert fellépői fogalmaztak, kiéhezve várták a próbákat, a kamarazenélést, a fellépést.

Az idei műsor művészei mind megkapták korábban a Junior Prima Díjat, karrierjük felívelőben, többük ma már a világ számos koncerttermében szívesen látott vendég. Az MVM a koncert teljes jegybevételét megduplázta és a teljes összeget idén is jótékony célra ajánlotta fel, a közönségszavazás eredményeként az összeget a Csalogány EGYMI kapja meg.

Balázs János Kossuth-díjas, Liszt-, Prima és Junior Prima díjas érdemes művész szólódarabjai mellett hat nemzetközileg elismert magyar zeneművésszel: Várdai Istvánnal (cselló), Boldoczky Gáborral (trombita), Pusker Júliával (hegedű), Csáki Andrással (gitár), valamint Horti Lilla és Szegedi Csaba operaénekesekkel lépett fel.

Balázs János elmondta, valóban ki kellett most lépniük a művészeknek a komfortzónájukból. – Az MVM ZENERGIA koncertet a korábbi években a Bazilika előtt, a Szent István téren rendezték meg, ahol tízezer ember hallhatta a művészeket. Meg kell látni az online koncertezésben azt az előnyt, hogy kitárult a lehetőség az egész világ előtt, sokkal

több nézőhöz eljuthat. Nagy volt az érdeklődés a koncert iránt, Junior Prima díjas művészekkel léptem fel, akik már bizonyították a tehetségüket. Az üres Művészetek Palotájában koncertezni úgy, hogy nincsenek jelen a nézők, viszont élőben nézik, ez ugyanolyan adrenalinlöketet ad mindannyiunknak, mint az első alkalommal. Egy életre megmaradt bennem ez első, öt évvel ezelőtti MVM ZENERGIA koncert a Bazilika előtt, amikor kiálltam a színpadra a tízezres közönség elé.

Azt hiszem, valami hasonlót fogunk érezni mi is, művészbarátaimmal, és persze reménykedünk, hogy egyszeri és megismételhetetlen alkalom lesz ez az online koncert. A koncertet kísérő fényfestés tekintetében a Művészetek Palotájában több a lehetőség, mint a Bazilika előtt, teljesen más, komplex, filmhez hasonló vizuális élményt élhetnek át a nézők. A taps ugyan elmarad, de valószínűleg érezni fogjuk a nézők jelenlétét. Balázs János bizakodó az őszi szezont illetően, az óvintézkedések mellett talán megtarthatók a koncertek, de ahogy fogalmazott, a művészeknek most el kell tekinteniük attól, hogy több ezer ember előtt játszanak.

Horti Lilla operaénekes Kodály: A csitári hegyek alatt feldolgozását énekelte, majd a Granada című dalt Szegedi Csabával duettben, Csáki András gitárművész kíséretében.

Horti Lilla arról beszélt közvetlenül a kon-

cert előtt, mennyire boldog volt, hogy újra zenélhet, újra találkozhat a zenésztársakkal.

– Visszakaptuk a napjaink értelmét, amiért eddig is dolgoztunk. A zeneművészek hasonlóan készülnek, mint a sportolók, a formát időzíteni kell, most végre megint lehet terveket szőni, ha nem is hosszabb távra.

Minden kollégám arcán nagy örömöt látok, hogy végre újra lehet koncertezni, a legkiválóbb művészek szemében is ott látom az izgalmat, a boldog könnycseppet, hogy végre csinálhatjuk. Nem számít, ha kevesebben is ülnek a nézőtéren, de végre adhatunk. A közönségnek szüksége van arra, hogy elmerüljön a művészetben. Az emberek gyakran észre sem veszik, mennyi művészetet szívunk magunkba, most tűnik fel, amikor jóval kevesebb a lehetőség – tette hozzá a művész.

Az MVM ZENERGIA koncertek célja, hogy népszerűsítsék a komolyzenét. Horti Lilla szerint nagyon fontos, hogy közelebb vigyék a klasszikus zenét az emberekhez, nem csak a kifejezetten műértő közönséghez. Az MVM ZENERGIA koncert sokszínű műsora pont ezt a célt szolgálja, ő maga is két egészen más stílusú és hangulatú dalt énekelt. Bizakodó a fiatal művész, tele a naptára az őszitéli időszakban, reméli, a pandémia nem írja felül a terveket, és sok hasonló élményben lesz része a zeneszerető közönségnek.

2020/39 FIGYELŐ | 25

F_25_MVM_Zene_PR.indd 25

2020. 09. 21. 16:12

| CÉGVILÁG |

MINDIG EGY LÉPÉSSEL A PIAC ELŐTT

PROLAN ZRT. | Egy bérlakásban működő kis kft.-ből vált ma hozzávetőleg 240 embernek munkát adó, a saját területén elismert középvállalattá az irányítástechnikával foglalkozó Prolan Zrt., amely további növekedést és intenzívebb külpiaci jelenlétet is tervez. A most 30 éves társaság fejlődéséről, helyzetéről és terveiről Sörös Ferenc, az igazgatóság elnöke, Mráz Dániel, a gazdasági és üzletfejlesztési szegmensért felelős vezérigazgató, Szabó Ervin, a műszaki és termékfejlesztési területért felelős vezérigazgató és Feldmann Márton, a vasút-automatizálási üzletág vezetője beszélt a Figyelőnek.

A Prolan Zrt. most ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Melyek voltak a fő mérföldkövei ennek a három évtizednek?

Sörös Ferenc: Alapítóink villamosmérnökök, a nagy múltú MMG Automatika egykori munkatársai. Az MMGnek a 80-as évek végére beszűkültek a lehetőségei, hiszen az árbevétel 70 százaléka a szovjet piacról származott, így néhányan úgy döntöttünk, hogy vállalkozásba kezdünk, s önállóan próbálunk megélni a szaktudásunkból. Végül 12en alapítottuk meg a Prolan Kft.-t, és egy Lajos utcai, negyedik emeleti tanácsi bérlakás szolgált a cég székhelyéül.

A helyzetünk természetesen nem volt könnyű: a kft. vagyonát egy akkor félmillió forintba kerülő 286-os PC jelentette, amelyet közösen használtunk, így mindenkinek külön gépidőt kellett igényelni.

Az alapgondolat, melynek mentén elindultunk, hogy a villamosenergia-ellátásra, az áramszolgáltatásra az általunk belátott időn belül mindig szükség lesz, a mi feladatunk pedig megmutatni, hogy a magyar mérnökök mire is képesek. Ennek megfelelően elkezdtük fejleszteni az első villamosenergia-ipari rendszerein-

ket, majd kísérleti jelleggel középfeszültségű transzformátorállomásokba telepítettük irányító- és adatgyűjtő eszközünket az áramszolgáltatók részére. Érdemes kiemelni, hogy a Prolan mindig saját maga fejleszti és gyártja a termékeit, tehát nem viszonteladóként, kereskedőként, s még csak nem is a klasszikus értelemben vett rendszerintegrátorként működünk. Vállalatunk egyik legfontosabb alapértéke a saját kézben tartott fejlesztés, gyártás, megvalósítás, utókövetés és karbantartás. A sikeres induláshoz persze szükséges volt az MMG-s múlt, hiszen egy olyan piacra, ahol szereplőként a világ legnagyobb technológiai társaságaival kell számolni, nem lehet ismeretlenül, referencia nélkül belépni. Mi viszont megkaptuk a bizal-

mat, hiszen korábban dolgoztunk együtt olyan nagy áramszolgáltatókkal, mint az Émász vagy a Démász.

A következő mérföldkövet 1995 jelentette, amikor világbanki finanszírozással nagy léptékű villamosipari korszerűsítés indult Magyarországon. Ennél a beruházásnál mi voltunk a legnagyobb hazai beszállítók: 6 millió dollár értékű megbízást nyertünk el, úgy, hogy még akkor is csak harmincan voltunk, és – mivel a cégnek még mindig nem volt jelentős vagyona – garanciát sem tudtunk nyújtani. Végül ezt a megbízást is sikerrel, jóval a határidő előtt teljesítettük, és a projekt végére már nyolcvanfősre emelkedett a létszámunk. A Prolan 1999-ben részvénytársasággá alakult, majd budakalászi telephelyünkre költözött, és közben új területre nyitott: megkezdtük a felső szintű irányítórendszerek, azaz diszpécserközpontok fejlesztését, ami már nem elsősorban hardveres, hanem szoftveres megoldásokat kívánt. Büszkék vagyunk arra, hogy a hat magyarországi áramhálózatból háromban a mi rendszereink vannak jelen, ötnél a mi adatgyűjtő eszközeink üzemelnek. Ha a 10-15 éve rendben működő eszközeink hibáinak a javításából kellene megélnünk, hamar

26 | FIGYELŐ 2020/39

F_26_28_prolan.indd 26

2020. 09. 21. 16:13

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

LÉGY IGAZI MÉRNÖK. EZ A CÉG HUMÁNERŐ-FILOZÓFIÁJA

csődbe is mennénk, rendszereink megbízhatósága fontos értékünk.

– A vasúti rendszerek fejlesztése hogyan került képbe a cégcsoportnál?

Feldmann Márton: A vasutat 2000től kezdtük meghódítani, mert világossá vált előttünk, hogy a villamosenergiaszolgáltatók projektjeinél a nagy fejlesztések befejezése után korlátozott lesz a tere a növekedésnek. Az első partnerünk a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút volt, ám itt sem volt könnyű az indulás: az új biztonsági szabványok és szervezeti körülmények addig nem látott kihívásokkal gazdagították az amúgy sem egyszerű feladatokat. Mára már az árbevételünk nagyobb része a vasúthoz kapcsolódik, országszerte működnek forgalom-ellenőrző és -irányító, valamint erősáramú távvezérlő rendszereink – a csaknem 8000 kilométernyi hálózatból több mint 1500 kilométeren. A vasúti üzletágnál az első forgalomirányító központ 2004-es átadása meghatározó lépés volt számunkra, ez jelentette azt, hogy a villamosipari rendszerek vasúti alkalmazása után sikerült megvetni a lábunkat a biztonságkritikus fejlesztések területén is. Az elmúlt három évben 380 km-en létesült központi forgalom-

irányítás, és jelenleg is két forgalomirányító központ átadása zajlik a MÁV hálózatán. A vasúti rendszerek szintén saját fejlesztésűek és gyártásúak: a elektronikai gyárunk Budapesten, a Puskás Tivadar-féle nagy múltú telefongyár öszszeszerelő üzemének utódjaként működik. A nagyobb komponensek, szekrények szerelését, a tesztelést budakalászi telephelyünkön végezzük.

Tíz éve kezdtük meg a mozdonyfedélzeti számítógép (MFB) fejlesztését, ez a legkülönbözőbb adatok gyűjtésére és értékelésére képes. Méri például a dízelmozdonyok fogyasztását, számontartja a szervizek esedékességét, támogatja a mozdonyvezetők adminisztrációját, de a működés minden elemét rögzítő egységet is tartalmaz. A magyarországi vasútvonalakon ma már 1400 ilyen fedélzeti számítógép üzemel, és valamenynyi újonnan érkező szerelvénybe is ezt a rendszert telepítjük.

Szabó Ervin: A Prolan portfólióján belül még feltétlenül érdemes megemlíteni a saját fejlesztésű és gyártású rádiós és hangfrekvenciás körvezérlőket is, amelyek a villamosenergia-szolgáltatóknak kínálnak megoldást az „éjszakai áramként” ismert rendszer háztar-

tási hőtárolós berendezéseinek, zömében villanybojlereinek ki- és bekapcsolásához. Ezekből eddig 600 ezer darabot gyártottunk, főleg az E.ON számára. Ezt a termékünket Németországba is szállítjuk, ahol a villamos hálózatok energiaegyensúlyát biztosítják a napelemes rendszerek hálózatra visszatáplálásának készülékünkkel történő szabályozásával.

– Mint korábban már említették, a cégcsoportnak többnyire igen erős konkurenciával szemben kell érvényesülnie a piacon. Ezt hogyan sikerül megoldani?

S. F.: Ami a legfontosabb, hogy mindig fejlesztettünk, és a többiek előtt jártunk legalább egy lépéssel. Így, ha le is próbálják másolni a megoldásainkat, akkor is előnyben maradunk. Be kell látni, hogy egy magyar középvállalat csak akkor tud megmaradni a nagyok által dominált környezetben, ha gyorsabb és minél több részletben jobb náluk. Ehhez persze az kell, hogy folyamatosan merjünk nagy összegeket és energiákat a fejlesztésre áldozni.

2020/39 FIGYELŐ | 27

F_26_28_prolan.indd 27

2020. 09. 21. 16:13

| CÉGVILÁG |

– A folyamatos innovációnak ugyanakkor óriási a humánerőforrás-igénye is: nem véletlen, hogy az alkalmazottaik legnagyobb része mérnök. Miként tudják biztosítani az utánpótlást, mi a vonzó a Prolanban?

Mráz Dániel: Az elmúlt öt évben az átlagéletkor öt esztendővel csökkent a csoporton belül, miközben a létszám 230 fő fölé nőtt. Tehát elmondhatjuk, hogy vonzó munkahely a Prolan, sőt a megtartóképességünk is fontos, a fluktuáció messze elmarad az iparágban szokásostól. A nálunk dolgozó mérnökök láthatják valós terepi működésben, amit fejlesztenek, üzembe helyeznek. Az ered-

mindenhol multinacionális cégek számítanak a meghatározónak, mi mellettük kínálunk a helyi igényekhez igazodó, gazdaságos megoldást. Gyálon már teszteljük a saját rendszerünket, amelyben 70 mérnök többévi munkája fekszik, eddig mintegy kétmilliárd forintnyi ráfordítás mellett. Ez a projekt azért is tekinthető

Tíz éve kezdték meg a mozdonyfedélzeti számítógép fejlesztését. mények egyben szakmai büszkeségükké is válhatnak. Tehát nemcsak kis fogaskerékként dolgoznak egy nagy gépezet részeként, hanem megkaphatják az „én csináltam, én oldottam meg”, azaz a műszaki alkotás élményét.

S. F.: A Prolan mindenhol úgy tudta otthagyni a lábnyomát, hogy amit mi fejlesztettünk, az húsz-harminc év múlva is ott lesz. „Légy igazi mérnök!” – röviden így írható le a humánerőforrásfilozófiánk.

– Mi a legjelentősebb projekt, amelylyel jelenleg foglalkoznak?

F. M.: Három éve úgy döntöttünk, hogy kifejlesztünk egy saját vasúti biztosítóberendezést, ami abból a szempontból mindenképp történelmi esemény, hogy ezen a területen ez lesz az első hazai megoldás. A vasúti biztosítóberendezési piacon

mérföldkőnek, mert a biztosítóberendezés nagy értéket képviselő, exportképes termék, vagyis jobban megnyílik előttünk az út a külpiacok felé.

– Milyen jövőkép áll önök előtt, hogyan képzelik el a cégcsoportot négyöt éves távon?

S. F.: A stratégiánk változatlan, továbbra is a saját fejlesztéseken alapszik, amelyeknek itthon és külföldön egyaránt lesz piacuk. Utóbbi kapcsán érdemes kiemelni, hogy a biztosítóberendezések szegmense a környező országokban – főként a Balkánon – növekvő igényeket mutat, ami a mi szempontunkból feltétlenül biztató. Hasonlóan fontos irány energiamenedzsmenti üzletágunkban a német piacot célzó készülékfejlesztés. A következő évek tekintetében így bővülést várok, exporttevékenységünk erősödését, amely minden bizonnyal létszámbeli növekedést is maga után von. Ennek stabil alapjait teremtjük meg jelenleg.

– A kisebb és közepes méretű magyar cégek kapcsán rendszeresen – és sok-

szor joggal – merül fel az utódlás kérdése. Ezen a téren mi a stratégia?

S. F.: Az alapítók többsége ma is a vállalatnál dolgozik, ám a menedzsment öszszetételén már talán látszik, hogy gondolunk az utódlás kérdésére is. Az elmúlt harminc esztendő alatt a saját területén elismert, meghatározó céget építettünk fel: hittünk magunkban, csapatként működtünk, miközben folyamatosan óriási energiát fordítottunk a fejlesztésekre, még a legnehezebb időszakokban is. A célunk az, hogy ez az építkezés tovább folytatódjon: a termékeink fejlesztése szintén céltudatosságot és folyamatos visszacsatolást igényel, így járunk el a csoport fejlesztése kapcsán is. A több generációt egyesítő cégvezetés ennek vonatkozásában kifejezett értékkel bír.

M. D.: Célunk, hogy a stabilitásunk fenntartása mellett a Prolan erősítse hazai tudásközpontjellegét a saját területén, nyitott maradjon a szakmai tehetségekre, az üzleti lehetőségekre, sőt regionális szinten is elismertté váljon. Ehhez a szemlélethez tartozik, hogy a hagyományos üzleti területeknek szóló termékfejlesztések mellett egyéb, kapcsolódó innovatív fejlesztéseket, cégeket is felkarolunk, így ma már tudásunk, érdekeltségünk van többek között az üvegházi növényvilágítás, az e-autó-töltők, valamint az ipari robotika területén is. Ez a folyamatos megújulás hatja át a vállalat egészét, miközben a hagyományainkra is nagy hangsúlyt fektetünk: a kollegiális belső munkakultúra, a közösségként működés az alapítástól kezdve meghatározó értékünk. A közös sport- és szabadidős programok, a Prolan ősfás kertjében tartott nyári gyermektáborok – és megannyi egyéb részlet a működésünkben – tesznek minket eredményes alkotóműhellyé, jó hangulatú közösséggé és sikeres vállalattá.

BARÁT MIHÁLY

28 | FIGYELŐ 2020/39

F_26_28_prolan.indd 28

2020. 09. 21. 16:13

FOGADJ ÉS NYERJ! FOGADJ A TIPPMIXEN LEGALÁBB 2000 FORINT ÉRTÉKBEN, TÖLTSD FEL A SZELVÉNYED SZÁMÁT A TIPPMIX.HU/NYEREMENYJATEK OLDALRA ÉS NYERJ! $ 3520Ä&,Ä ,'ä7$57$0$ 6=(37(0%(5 2.7Ä%(5 .(5(6' $ /277Ä=Ä.%$1

)â1<(5(0e1< AUDI A3 SPORTBACK S LINE 35 TDI S TRONIC HETI NYEREMÉNY: HETENTE 28 DARAB ÉRTÉKES VÁSÁRLÁSI UTALVÁNY

*A nyeremény képe illusztráció.

#maradjonjáték #többmintszerencse

F_29_szrt_tippmix_hirdi.indd 29

TIPPMIX.HU

2020. 09. 21. 16:13

| CÉGVILÁG |

BIZTONSÁGOS VENDÉGLÁTÁS

Az elmúlt két év felforgatta a foodautomaták piacát. 2018-tól az állam előírta a berendezések bekötését a NAV-hoz, a piac megtisztítása volt a cél. A szakmai szövetség korábbi állásfoglalása szerint az ágazat forgalma 35 milliárdról 10 milliárd forintra csökkent. Erre jött a koronavírus-járvány. Hogyan értékeli mindezek tükrében a jelen helyzetet?

– Az automatafelügyeleti egység (AFE) bevezetésével meglehetősen nagy díjteher nehezedett az iparágra. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy sikerült ezzel teljesen kifehéríteni. Azt látni kell, hogy e lépéssel a minden automatára havonta kirótt nettó 5000 forintos díj igen magas az e készülékkel generált 95 ezer forintos havi átlagforgalomhoz képest. Más megvilágításban: egy kisboltnak jelenleg nettó 1800 forintot kell fizetnie az online kassza díja címén, miközben a forgalma nem havi százezer forint, hanem legalább a harmincszorosa. Emellett minden automatára évi egyszeri húszezer forintos felülvizsgálati díjat kell leróni. Ötszáz berendezésnél ez negyvenmillió forintos költség évente, és akkor még semmi egyébbel nem kalkuláltunk. Nevezhetjük fehérítésnek a szabályozást, de sok vállalkozó ebbe belerokkant. Az idei első hat hónap, a járvány okozta leállás pedig súlyosan rontott a helyzeten. Mi most úgy számolunk, hogy az éves árbevételünk 30-40 százalékkal alatta lesz a tavalyinak. Viszont minden munkatársunkat megtar-

tottuk, szükség esetén négy órában, és igénybe vettük a kormány által biztosított bérkiegészítést. Az őszi időszak még mindig nehezen tervezhető, hiszen a felsőoktatási intézmények tantermi oktatása bizonytalan – ezeken a helyeken jelentős számban vannak kihelyezett automatáink.

– Kik a legnagyobb szereplők a piacon?

– Három nagy, multinacionális hátterű vállalat mögött a Vendomat Kft. a legnagyobb magyar szereplő. Száz százalékban hazai cégként képesek voltunk komoly, közel 200 százalékos növekedést elérni az elmúlt három esztendőben. Ez annak köszönhető, hogy a legjobb minőségű gépeket biztosítjuk, még a versenytársakéival összemérve is. A 2014-ben alapított testvércégünk gyártással és fejlesztéssel foglalkozik. A svájci Selectának állítunk elő készülékeket, évente mintegy 1500, mind ez idáig 6000 darabos volumenben. A legnagyobb előnyünk az automaták újszerűsége és magas minősége, ezt tart bennünket életben a magyar piacon.

Valamint az, hogy komoly figyelmet fordítunk az ügyfél-elégedettségre – ez nem igazán jellemző a kisebb, néhány gépet üzemeltető kis magyar vállalatokra. Az a célunk, hogy növeljük ügyfeleink dolgozóinak az elégedettségét a mi szolgáltatásunk révén. Ebből az iparágból ez a fajta szemlélet hiányzott. A járvány során szerzett új tapasztalatok tükrében bízunk abban: egyre többen felismerik, hogy az automaták nagy hasznunkra lehetnek ezekben az időkben, amikor az emberi érintkezés nem biztonságos.

– Az automata látszatra tényleg biztonságos, bedobom, kiveszem. De valóban az? Miként érik ezt el?

– A töltésnél a szakemberek a legszigorúbb higiéniai előírásoknak megfelelve végzik a kávé vagy az üdítőitalok, a snackek pótlását. A gépeket folyamatosan tisztítjuk, fertőtlenítjük, a szükséges mértékben. Használatuk során nincs személyes kontaktus, gyorsan halad a kiszolgálás, ezt a fogyasztó is látja.

– Az automaták kiszoríthatják a büféket?

– Nem ez a cél, az automata egy praktikus alternatíva. Van céges ügyfelünk, amelynél több műszakban dolgoznak.

Egy büfé nem tud a szünetben kiszolgálni több száz embert. Automatákkal ez lehetséges, sőt az éjszakai műszakban is el tudják látni a dolgozókat frissítővel, kávéval, szendviccsel. A járvány alatt ezeknek a gépeknek a forgalma jelentősen megnőtt, viszont az egyetemeken, a kórházakban működők kiestek. Ez a kettős hatás ért bennünket a karantén időszaka alatt, de a forgalom jelentősen csökkent a tavalyi azonos időszakhoz képest, a tervszáma-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

MAGYAR GÁBOR | A Vendomat Kft. közel huszonöt éve van jelen ital- és ételautomatáival a hazai piacon. Három multi mögött a legnagyobb teljesen magyar tulajdonú piaci szereplőként dinamikus növekedést ért el, csaknem félmilliárdos árbevétele volt tavaly. A cég ügyvezetője nyilatkozott lapunknak.

30 | FIGYELŐ 2020/39

F_30-31-Vendomat.indd 30

2020. 09. 21. 16:17

| CÉGVILÁG |

inkat újra kellett gondolnunk. Éreztünk egy második visszaesést is. Kerestem az okát és kiderült: vannak vállalatok, amelyek nem hagytak fel a termeléssel, a vírusos időszak alatt is gyártották a termékeiket, viszont a partnereik nem veszik át az árut, azok most állnak, s az udvarukban kamionokban áll a legyártott áru, megakadt az értékesítés. Tehát gépszámban nem bővültünk, viszont egyes helyeken, a bezárt büfék, új műszakok miatt megnövekedett a készülékek forgalma. Illetve megmutatkozott egy kitörési pont, amely felé érdemes elmozdulnunk: a termelési szektorban kell további partnereket keresnünk, akik megértik, hogy a kiváló minőséget képviselő automatáinkkal magas színvonalú szolgáltatást tudnak nyújtani a dolgozóiknak.

– Mekkora a harc a jó helyekért? Vagy konkrétabban: működik a korrupció a gépek telepítésekor?

– Van harc, de a korrupció időszakán már túljutottunk, az kétségtelenül létezett.

Ma már az intézmények jellemzően pályáztatják a helyeket. Az értékelés szempontjai sokszor egyediek. Leginkább a leg-

olcsóbb ajánlatot részesítik előnyben, de a kórházaknál sok esetben az nyer, aki több helypénzt fizet, s nem azt nézik, mit szolgáltat. Mert ki lehet tenni elázott szendvicseket áruló automatákat ihatatlan kávéval, meg olyat is, amelyben akkorát zuhan a dobozos kóla, hogy tíz percig nem lehet kinyitni. A mi gépeink ennél sokkal korszerűbbek, s akár biotermékeket árusító berendezést is ki tudunk helyezni. Saját szendvicskészítő üzemünkben a legjobb alapanyagokból állítjuk elő a szendvicseket, havonta 12-15 ezret. Abban hiszünk, hogy a szolgáltatásnak komplexnek, minden elemében magas színvonalúnak kell lennie, mert mindig az a drága, amit nem mi állítunk elő, hogy a cég tulajdonosát, Mihalek Gyulát idézzem.

– Gyanítom, akkor nem lesz elég 60 forint az önök kávéjára. Miből van az vajon?

– A minőség kérdése megkerülhetetlen.

Gyártóként és fejlesztőként ismerjük a hazai piacot, a géppark állapotát. Lehet adni

elavult készülékekből olcsó, instant kávét, meg lehet nyújtani minőségi, olasz, frissen pörköltet érintőképernyős, korszerű, innovatív gépek által, amelyek esetében bankkártyával is lehet fizetni, vagy akár dolgozói kártyával, amelyre a munkáltató juttatásként feltölt egy keretösszeget.

– Ez lesz a jövő, az egyre okosabb automatáké? Ebben az irányban fejlesztenek?

– Mindenképpen. Az érintőképernyős gépek már nem újdonságok, de még meszsze nincs kihasználva a technológia. Nyilvánvalóan az okostelefonok és e berendezések összekapcsolása sok lehetőséget tartogat, a személyre szabott kiszolgálás szintén. Most azt látjuk, hogy azoknak az ivóvíz-automatáknak, falikutaknak a felfutása várható, melyek szűrik a hálózati vizet, hűtenek, szénsavat állítanak elő, valamint lehetővé teszik a palack töltését is, ami a környezetvédelem szempontjából szintén nagyon lényeges. Folyamatosan azon vagyunk, hogy előremutató megoldásokkal álljunk elő, ami nem feltétlenül csak a gépszám növekedését jelenti, hanem innovatív szolgáltatásokat is.

LENGYEL GABRIELLA 2020/39 FIGYELŐ | 31

F_30-31-Vendomat.indd 31

2020. 09. 21. 16:17

| CÉGVILÁG |

SZÁRNYALÁS | Eddig két hazai befektetési körben 820 millió forintos tőkét gyűjtött össze az AerinX, amely olyan kiterjesztettvalóságszoftvert fejleszt, mellyel jelentősen könnyebbé válik a repülőgépek átvizsgálása. Rövidesen élesben is tesztelik a terméket, és jövőre indul a piaci bevezetés.

MAGYAR REPÜLŐVIZSGÁLÓ SZOFTVER

számos nagyvállalati szoftverfejlesztési projektet menedzselt korábban, így ő lett a cég technológiai irányítója. Már később, érettebb szakaszban csatlakozott a kis csapathoz Hanyecz Imre, aki a társaság kommunikációs vezetője lett – nagy tapasztalata van a technológia és a startupkommunikáció terén.

A KEZDETEK

„Az első társalapítók célja volt, hogy a kulcspozíciókat házon belül tartsák” – ad betekintést a kezdetektől tudatos cégépítésbe Hanyecz Imre. Azért eleinte – mint a legtöbb startupnál – saját erőforrásokból zajlott a fejlesztés. Az első körös munka 2018 végére lett készen, mert a nulláról kellett egy működő szoftvert felépíteni, amelyhez hasonló sincs jelenleg a világpiacon. Akkorra sikerült egy működő demóverziót összehozni, amellyel elkezdődhetett a tőkekeresés. Hamar csatlakozott a projekthez kockázatitőke-befektetőként az X-Ventures. Az invesztor – több ütemben – eddig 120 millió forintot fektetett a cégbe. „Ezzel a forrással jelentősen bővültek a lehetőségeink, ám az összeg nagy részét fejlesztésre fordítottuk: szakemberekre és a szükséges eszközökre. Így 2019 elején egy új, formalizált szakasz kezdődött a cég életében. Ekkor kezdtük stratégiai együttműködésünket az Aeroplex of Central Europe

FOTÓ: AERINX

Négy jóbarát állt össze néhány éve, hogy Kiss Antal Bence ötletét megvalósítsák. Kiss, a mai cégvezető műszaki menedzserként repülőgépipari, NATO-projekteken dolgozott 2015ben, amikor az üvegre képet vetíteni tudó Google Glass rendszer megjelent a fejlesztői piacon. Ekkor jött az ötlet, hogy a Google szemüvege által is alkalmazott AR (augmented reality – kiterjesztett valóság)-technológiával kellene megvalósítani a repülőgépek külső átvizsgálását.

Bence – azon túl, hogy felmérte a fejlesztés lehetőségeit – elsőként a barátai körében keresett üzlettársakat. Így csatlakozott hozzá Gonda László is. Utóbbi szakembernek erős közgazdasági-pénzügyes háttere van, az innovációsprojekt-menedzsmenti tapasztalata is jelentős, így ő jelenleg a csapat, a startup pénzügyi vezetője. A fejlesztési vonalat, fonalat először Wéber Zoltán vette fel. Ő programozómatematikusként végzett,

32 | FIGYELŐ 2020/39

F_32_33_Arainex.indd 32

2020. 09. 21. 16:32

| CÉGVILÁG | A NÉGY JÓBARÁT. CSAK EGYETLEN JÓ ÖTLET KELL

vagy a Mergermarket. „Bár még nem volt végleges termékünk, 2019-ben meghívást kaptunk a Hello Tomorrow Global Challenge-re Párizsba, ahol a légiiparon belül, a hét legjobbnak ítélt vállalat között mutatkozhattunk be és tarthattunk személyes prezentációt; méghozzá többkörös nemzetközi kiválasztási folyamat eredményeként s persze jelentős nemzetközi üzleti, iparági, szakmai, befektetői közönség előtt” – mondta a cégvezető.

ÁTTÖRÉS

társasággal is, amely Közép-Európa egyik legnagyobb légijármű-karbantartó vállalata, budapesti központtal. A kooperáció keretében éles munkakörülmények között, karbantartó mérnököket bevonva tudtuk folytatni a termékfejlesztést” – mesélte Kiss Antal Bence.

Ez év elejére pedig ismét jelentős mérföldkövet értek el, mert a termékfejlesztés a kívánt ütemben haladt, így 2020 első felének végén sikerült megállapodniuk a Takarék Csoporttal a Takarék Kockázati Tőkealapon keresztül megvalósított 700 millió forintos kockázatitőke-befektetésről. Ebből a termékfejlesztés utolsó fázisát finanszírozzák, amely a tervek szerint már ez év végéig lezárul. Szintén ezen invesztícióból finanszírozza a cég a 2021 első negyedére tervezett nemzetközi piacra lépést, így ekkortól kezdődhet az árbevétel-generálás is.

BEFEKTETŐK

„Nagy eredménynek tekintjük, hogy a magyar piacról ilyen jelentős kockázati tőkét tudtunk bevonni, mindezt a Covid–19 árnyékában, úgy, hogy a vírus köztudottan nagyon erősen sújtja a nemzetközi légiipari szereplőket. Ennek ellenére látták a befektetők a terméket, a terveinket és a kedvező nemzetközi visszajelzéseket, az érdeklődést, amit eddig fel tudtunk mutatni, s bizalmat helyeztek a cégbe” – fejtette ki Gonda László. Majd megosztott egy apró érdekességet is: az egész befektetési tárgyalássorozatot – amely márciustól júniusig tartott – teljes mértékben online, videókonferencia-hívások útján valósították meg a korlátozások miatt, ami korábban szintén nem volt mindennapos.

Ráadásul kellően nagy volt eddig a globális médiaérdeklődés is, hiszen számos nemzetközi repülőgépipari, technológiai és gazdasági médium számolt már be a cég egy-egy mérföldkövéről – többek közt a Bloomberg TV, az Aviation Week

Az idén számos nemzetközi üzletfejlesztési eseményen, trade show-n, konferencián terveztek részt venni, de ezt a járvány megakadályozta.

Ennek ellenére nagy előrelépést sikerült elérni: két, nemzetközileg piacvezető légi karbantartó társasággal is szerződéskötési fázisba jutottak, így ezeknél pilotprojekt megvalósítását készítik elő az Early Adopter Program keretében, két helyszínen: az Egyesült Államokban és az Egyesült Arab Emírségekben.

Utóbbi helyeken több hónapig, éles körülmények között tesztelik majd a rendszert, várhatóan még az idén. Ezzel meglesznek az utolsó finomhangolások és simítások a termék kapcsán.

Eközben gőzerővel dolgoznak a salesstratégia véglegesítésén, így az éles piaci bevezetést 2021 elején tervezik.

Az USA és Kanada az elsődleges célpont, de az Egyesült Arab Emírségek szintén fontos piac, sőt európai cégekkel is terveznek szerződni. A következő fázisban pedig Ázsia és Ausztrália jön. (Egyelőre a légiiparban, a légi karbantartásnál maradnak, de később tervezik adaptálni a technológiát más iparágak igényeihez is.)

E válságos időkben sokan választják az előremenekülés stratégiáját és fektetnek technológiába, hiszen e szektorban is globálisan általános a munkaerőhiány, mivel magasan képzett, tapasztalt szakemberből kevés van. A leépítések, amelyekről hallani-olvasni lehet, globálisan nem őket érintik. Az már most látszik, hogy a pandémia után várható felfutásban – a következő két-három évben – ismét nő a karbantartás kereslete, ahogy a járat- és utasszám elindul felfelé, hiszen az igény nem szűnt meg a légi karbantartó cégek részéről a hatékonyságot növelő digitális technológiák iránt – fejtette ki Kiss Antal Bence. Jövőre már a nemzetközi leányvállalat-alapításon is túl lesznek – tette hozzá.

A befektetések révén mára felépítettek egy formalizált céget, immár mintegy húszfős csapattal. Ennek a nagy részét magasan képzett fejlesztők, IT-szakemberek teszik ki. Picit távolabbra, egy-másfél éves időtávra előretekintve tervben van további finanszírozás bevonása, amely lehet kockázati tőke is. Jelenleg viszont már mindenképpen nemzetközi, lehetőleg iparági kapcsolatokkal rendelkező befektetőt keresnek, mintegy 10-20 millió dollár (3-6 milliárd forint) erejéig.

HG

2020/39 FIGYELŐ | 33

F_32_33_Arainex.indd 33

2020. 09. 21. 16:32

| CÉGVILÁG |

FELSZÍNEN MARADNI 34 | FIGYELŐ 2020/39

F_34-36_Nyari_kiskereskedelem.indd 34

2020. 09. 21. 16:18

| CÉGVILÁG |

KISKERESKEDELEM | Remekül indult az idén a kiskereskedelem, de a koronavírusjárvány agyoncsapta a hosszú távú trendet, megtörte az ágazat elmúlt öt évben tapasztalt felívelését. Az online eladások irányába való elmozdulás sem segített.

Nehéz lenne a kiskereskedelem első három negyedévéről egyszerűen és érthetően beszélni, ugyanis az ágazat teljesítőképessége alaposan megváltozott a néhány hónappal korábbihoz képest, és ez zavarja a tisztánlátást. A nemzetgazdaság több mint 14 százalékát kitevő (a vállalatok és a foglalkoztatottak számát tekintve pedig 10 százalék feletti) szektor kicsiben tökéletesen képezi le a gazdaság egészében kibontakozó ellentétes folyamatokat, vagyis azt, hogy egyes területek meglódultak a kulturális és társadalmi magatartásnak a vírus hatására bekövetkezett változása miatt, mások viszont az „életükért” küzdenek, vagy már azért sem.

A köztudatban az él, hogy a kiskereskedelem nem járt rosszul, hiszen a pandémia első hullámában mindenki megrohanta a boltokat, és úgy vásárolt, mintha nem lenne holnap. Ez a számokon is meglátszott, ám az akkori következtetések tévesnek bizonyultak: az ágazatot bizony erőteljesen megviseli a járvány.

FOTÓ: DYLAN MARTINEZ, REUTERS

ÉLELMISZER

A teljesen átlagosan kezdődött év januárja hozzávetőleg ugyanakkora növekedést hozott, mint 2019 azonos időszaka, így optimista várakozással indultak az esztendőnek az élelmiszer-kereskedelmi láncok. A hónap végén már érezhető volt a fogyasztói izgalom a keletről lassan begyűrűző vírus miatt, ám csak február második felében szabadult el a pokol, ami, mint jeleztük, a köztudatban úgy csapódott le: most jó kereskedőnek lenni, bármit el lehet adni a piacon szépen csomagolva. Februárban 11 százalékos növekedést produkált az élelmi-

CSAK STÍLUSOSAN. BOLTI ELADÓ AZ ÚJ STONES-BOLT PRÓBAFÜLKÉJÉBEN

szerszektor, miközben a múlt esztendő második hónapja ugyancsak magas bázist mutatott. (A szóban forgó statisztikai adatban az előző év azonos időszakát tekintik 100 százaléknak; ha az egy magas abszolút érték, akkor nehéz az adott esztendőben reprodukálni – a szerk.) Tehát már az is szép eredmény lett volna, ha hasonló bővülési ütemet ér el a szegmens, ám az végül kétszer nagyobb lett.

A március még durvább volt: ekkor 14 százalékos gyarapodás következett be 2019 harmadik hónapjához viszonyítva – igaz, jóval alacsonyabb bázis mellett.

(A történeti hűség kedvéért: a múlt év februárjában és márciusában együtt számolva nem volt élelmiszerpiaci növekedés 2018-hoz képest, míg az idén együttesen 25 százalékkal ugrottak meg az eladások a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva.) Jól látszódott az is, hogy a vevői igények kielégítésének maga a kereskedelem szűkös kapacitása vetett gátat. Ergo ha készültek volna erre, akkor a szóban forgó 25 könnyen lehetett volna 30-35 százalék is. Kicsit az volt az érzése az embernek: a hagyományos el-

vetkező hónapban (húsvéti időszak) alacsony keresleti szint mellett működött a szegmens. Júniusra pedig a gödör aljára került. A július már normalizált képet mutatott, s az augusztus is jobb számokkal kecsegtet, ám az élelmiszer-kereskedelmi trend most azt jelzi, hogy jóval kisebb bővülésre kell berendezkedniük az üzleteknek. Ezzel együtt is válságállóbbak, mint a többiek, ugyanis az is jól látszik, hogy a fogyasztók az élelmiszer-beszerzéseikről mondanak le a legkevésbé, vagyis az őszi kereskedelmi szezonnak nyugodtabban indulhatnak neki, mint mások, és borítékolható, hogy képesek lesznek forgalomnövekedést elérni.

NON-FOOD

Ebben a szegmensben minden a feje tetejére állt. A műszaki cikkek értékesítése az elmúlt három negyedévben megjárta a paradicsomot és a poklot egyaránt.

Az augusztus jellemzően nem a ruházkodásról szól, és most, szeptemberben is panganak a plázák. adási csatornákkal működő piac annyira erőlködik, mint amikor valaki egy krinolint próbál áthúzni egy szűkebb, bécsi virslire méretezett lyukon.

Meg is lett a következménye, a vevők az online értékesítés felé fordultak (de erről egy kicsit lentebb). Amint elült a családi raktározási pánik, a vásárlók eltűntek az élelmiszerboltokból, és a kö-

A pandémia kezdetén a számítástechnikai termékeknél és az azokhoz kapcsolható kiegészítőknél több mint 20 százalékos eladásnövekedés volt tapasztalható (úgy, hogy a bázisidőszak is meglehetősen magas volt). Aztán mintha elvágták volna az eladásokat. De – és ez a legjobb hír a műszakicikk-kereskedők számára – a járvány miatt felgyorsult digitális forradalom lehetőséget nyújt az új eszközök értékesítésére, és az 5G-képes produktumok nyilvánvalóan új piacokat nyitnak meg az eladásokhoz. Ez már a második 2020/39 FIGYELŐ | 35

F_34-36_Nyari_kiskereskedelem.indd 35

2020. 09. 21. 16:18

| CĂ&#x2030;GVILĂ G |

miatt ĂŠrthetĹ&#x2018; lenne a dolog, de a helyzet az, hogy â&#x20AC;&#x201C; ĂŠs ezt az elemzĹ&#x2018;k is alĂĄtĂĄmasztjĂĄk â&#x20AC;&#x201C; semmilyen megoldĂĄsa nem volt a szegmensnek az egĂŠszsĂŠgĂźgyi vĂĄlsĂĄghelyzetre â&#x20AC;&#x201C; nem Ăşgy, mint pĂŠldĂĄul az ĂŠlelmiszer-kereskedelemnek vagy akĂĄr a vendĂŠglĂĄtĂłiparnak. Semmivel sem sikerĂźlt simĂ­taniuk az eladĂĄskiesĂŠst a ruhĂĄzati kereskedĹ&#x2018;knek. Ez a hiba a boltok ĂşjranyitĂĄsakor ĂŠreztette leginkĂĄbb a hatĂĄsĂĄt. Az ĂŠrtĂŠkesĂ­tĂŠsek ugyanis 25 szĂĄzalĂŠkkal elmaradtak az elĹ&#x2018;zĹ&#x2018; ĂŠv azonos idĹ&#x2018;szakĂĄnak adatĂĄtĂłl, ĂŠs jĂşliusban is csak 2019 hetedik hĂłnapjĂĄnak a szintjĂŠt ĂŠrtĂŠk el. Az augusztus jellemzĹ&#x2018;en nem a ruhĂĄzkodĂĄsrĂłl szĂłl, ĂŠs most, szeptemberben is komolyan panganak a plĂĄzĂĄk, mĂŠg Ăşgy is, hogy nem ritkĂĄk az 50-70 szĂĄzalĂŠkos leĂŠrtĂŠkelĂŠsek. Mindent Ăśsszevetve a ruhĂĄzati piacon nagyjĂĄbĂłl novemberre vĂĄrhatĂł a csĂşcs, de ĂśsszessĂŠgĂŠben hatalmas bukta az esztendĹ&#x2018;.

negyedĂŠvben is tĂźkrĂśzĹ&#x2018;dĂśtt, ĂŠs a trend most a felĂŠ mutat, hogy az ĂŠv vĂŠgĂŠre is kĂŠpes lesz ez a terĂźlet erĹ&#x2018;sĂ­teni. Mindent Ăśsszevetve azonban a KSH olyan alacsony ĂŠrtĂŠket mĂŠrt a szĂĄmĂ­tĂĄstechnikai ĂŠrtĂŠkesĂ­tĂŠseknĂŠl, hogy az teljesen hazavĂĄgja a kereskedĹ&#x2018;k ĂŠvĂŠt. MagyarĂĄn ez a szegmens ĂśsszessĂŠgĂŠben annak is ĂśrĂźlhet, ha nullszaldĂłra hozza ki az esztendĹ&#x2018;t â&#x20AC;&#x201C; de nem lenne meglepĹ&#x2018;, ha az alatt maradna.

A VESZTES

Ha valahol lesz a kiskereskedelemben tĂśmeges boltbezĂĄrĂĄs, akkor az a ruhĂĄzati piacon vĂĄrhatĂł. Pedig ott, ahogyan az ĂŠlelmiszer-eladĂĄsoknĂĄl is, remekĂźl indult az ĂŠv. MeglehetĹ&#x2018;sen magas bĂĄzis

rinti nĂśvekedĂŠsi Ăźtemre. Persze ez a terĂźlet megmutatta az erejĂŠt, s azt nagy valĂłszĂ­nĹąsĂŠggel ki tudja majd hasznĂĄlni az oktĂłberâ&#x20AC;&#x201C;decemberi hajrĂĄban, ĂŠs mĂĄr most borĂ­tĂŠkolhatĂł, hogy e hĂĄrom hĂłnap valamelyikĂŠben kĂŠpes lesz hasonlĂł bĹ&#x2018;vĂźlĂŠsre, mint ĂĄprilisban.

AZ Ă&#x2030;V EGĂ&#x2030;SZE

Ma a kiskereskedelmi kiigazĂ­tatlan volumenindex Ăźzemanyag-forgalom nĂŠlkĂźl 3,3 szĂĄzalĂŠkos nĂśvekedĂŠst mutat, ami messze kisebb a korĂĄbbi ĂŠvek eredmĂŠnyĂŠnĂŠl. Ă&#x153;zemanyag-forgalommal mĂŠg gyengĂŠbb a teljesĂ­tmĂŠny, ugyanis ott 1,1

*,>*8 '*10*7*80*)*12. Â&#x2026;7:+Ăś(84547940 ;41:2*3.3)*=Â?3*0 &1&0:1Â&#x2026;8& 130 120 110 100 90 80 70 60

Ă&#x2030;lelmiszer-kereskedelem SzĂĄzalĂŠk 2019

I.

II.

SzĂĄmĂ­tĂĄstechnika SzĂĄzalĂŠk

Ă&#x153;zemanyag SzĂĄzalĂŠk

Ă&#x2013;sszesen kiskereskedelem SzĂĄzalĂŠk

2020

III. IV.

V.

104,8

105,2

103,5

97,7

VI. VII.

I.

II.

III. IV.

V.

VI. VII.

100,4

93,0

I.

II.

III. IV.

*KiigazĂ­tatlan.

mellett 7-7 szĂĄzalĂŠkos nĂśvekedĂŠs volt januĂĄrban ĂŠs februĂĄrban. Ez optimizmussal tĂślthette el a szereplĹ&#x2018;ket, annak ellenĂŠre, hogy nĂŠhĂĄny kategĂłriĂĄban mĂĄr ekkor is lĂĄtszĂłdott a kereslet hiĂĄnya, illetve az online ĂĄruhĂĄzak elĹ&#x2018;retĂśrĂŠse.

A pandĂŠmia olyan volt a piac szĂĄmĂĄra, mintha egy baltĂĄval kezdett volna el valaki furulyĂĄt faragni, de a megmaradt fa a fogpiszkĂĄlĂĄsra sem volt elegendĹ&#x2018;. MĂĄrciusban mĂĄr a felĂŠre esett a kereslet, ĂĄprilisra pedig (igaz, a boltbezĂĄrĂĄsok kĂśvetkeztĂŠben) 90 szĂĄzalĂŠkkal zuhant a forgalom. A zĂĄrĂłjelben emlĂ­tett tĂŠnyezĹ&#x2018;

106,8

106,8

V.

VI. VII.

I.

II.

III. IV.

V.

VI. VII. ForrĂĄs: KSH

A NYERTES

Ha lehet ebben az ĂĄldatlan helyzetben nyertest hirdetni, az az online ĂŠrtĂŠkesĂ­tĂŠs ĂŠs az internetes boltok. Ă m ha jobban megkapargatjuk a szĂĄmokat, akkor azt lehet mondani: a szegmens a nyerĹ&#x2018; pozĂ­ciĂłjĂĄbĂłl kĂśzel sem tudta kihozni a maximumot. Merthogy a piac ĂŠvek Ăłta havi 20-30 szĂĄzalĂŠkos nĂśvekedĂŠst produkĂĄl(t), Ă­gy szinte senki sem kapta fel a fejĂŠt arra, hogy a csomagkĂźldĂŠs januĂĄrban ĂŠs februĂĄrban 29, illetve 30 szĂĄzalĂŠkkal nĂśvekedett. SĹ&#x2018;t mĂŠg arra sem, hogy mĂĄrciusban 48 szĂĄzalĂŠkkal tĂśbben rendeltek az interneten, mint az elĹ&#x2018;zĹ&#x2018; esztendĹ&#x2018; azonos idĹ&#x2018;szakĂĄban. Ugyanakkor ez a szegmens nagyon gyorsan reagĂĄlt: ĂĄprilisra 200 szĂĄzalĂŠk feletti volt a bĹ&#x2018;vĂźlĂŠse 2019 negyedik hĂłnapjĂĄhoz kĂŠpest.

Ami viszont meglepĹ&#x2018;, hogy az ezt kĂśvetĹ&#x2018; hĂłnapokban visszaĂĄllt a trend sze-

szĂĄzalĂŠkos a bĹ&#x2018;vĂźlĂŠsi rĂĄta. Ez annak a kĂśvetkezmĂŠnye, hogy a jĂĄrvĂĄnyidĹ&#x2018;szak alatt szinte eltĹąntek a szemĂŠlygĂŠpjĂĄrmĹąvek az utakrĂłl, ĂŠs a kevesebb ĂĄruhoz kevesebb szĂĄllĂ­tĂłeszkĂśzre volt szĂźksĂŠg. Ă?gy mĂĄjustĂłl folyamatosan csĂśkkent az Ăźzemanyagok irĂĄnti kereslet az elĹ&#x2018;zĹ&#x2018; ĂŠv azonos hĂłnapjaihoz viszonyĂ­tva. A baj az, hogy a trend nem is mutat felfelĂŠ, tehĂĄt az utolsĂł negyedĂŠvben jĂł, ha egy hĂłnapban kĂŠpes lesz a piac nagyobb eladĂĄsokat mutatni, mint a korĂĄbbi esztendĹ&#x2018;kben. Ă?gy az Ăźzemanyag-eladĂĄsok rendre lefelĂŠ hĂşzzĂĄk majd a teljes mutatĂłt, ĂŠs az elĹ&#x2018;rejelzĂŠsek szerint jĂł eredmĂŠny lesz, ha ezek ĂŠrtĂŠkesĂ­tĂŠsĂŠvel egyĂźtt a teljes kiskereskedelmi piac forgalma elĂŠri vagy picit meghaladja az elĹ&#x2018;zĹ&#x2018; ĂŠvit.

HĹ?NYI GYULA

36 | FIGYELĹ? 2020/39

F_34-36_Nyari_kiskereskedelem.indd 36

2020. 09. 21. 16:18

SZPONZORÁLT TARTALOM

BIGE DÁVID, A NITROGÉNMŰVEK ZRT. IGAZGATÓSÁGI TAGJA ÉS BIGE ZOLTÁN, A NITROGÉNMŰVEK ZRT. STRATÉGIAI IGAZGATÓJA, IGAZGATÓSÁGI TAGJA

REMEK FÉL ÉVET ZÁRT A NITROGÉNMŰVEK Nem érintette kedvezőtlenül a koronavírus-járvány a Nitrogénművek Zrt.-t. A családi tulajdonban lévő hazai műtrágyagyártó kiváló féléves adatai szerint nőtt az értékesítés és a profit is. A részletekről a cég irányításában aktívan részt vevő Bige Zoltánt és Bige Dávidot kérdeztük. A Nitrogénművek Zrt. termelése az első fél évben 35 százalékkal nőtt, az EBITDA-eredmény pedig 15,5 milliárd forintot ért el.

Bige Zoltán: Alapvetően jók az első félévi számok, beértek a fejlesztések és stabilizálódott a termelés is. Közel félmilliárd eurós beruházást fejeztünk be Pétfürdőn, amely immár stabilan működik. A korábbi rövid, nem tervezett leállások is megszűntek, beállt a kiszámítható termelés. Egy ilyen komplex beruházás finomhangolásához kéthárom év szükséges. Ezen vagyunk túl, s ezt mutatják az eredmények is.

Bige Dávid: Szerencsés helyzetben vagyunk, mert alapvetően rajtunk múlik az, hogy mennyit gyártunk, és ezt hova adjuk el. Az agrárium itthon és külföldön is vevő a magas színvonalat képviselő termékeinkre, és az európai kereslet stabilnak mondható, hiszen a nitrogén-hatóanyag nem hagyható ki a mezőgazdasági termelésből. Egy adat, amely jól szemlélteti ezt: nitrogénműtrágya nélkül a föld jelenlegi népességének csak a fele lenne eltartható.

A magyar piacon korábban az ukrán importot tartották a legnagyobb kihívásnak, onnan ugyanis olcsón ömlött be az áru a magyar gazdákhoz. Miként sikerült ezt semlegesíteni?

B. D.: Az olcsó ukrán műtrágya kora leáldozott. Az alapanyag, az olcsó orosz földgáz szállítása ugyanis megszűnt, és ezzel az ottani előállítási ár is jócskán megugrott. Ezzel egy időben a magyar gazdák is felismerték, hogy az „olcsó húsnak híg a leve”, vagyis jobban megéri a magas minőségű hazai vagy nyugat-európai importműtrágyát venni, mert ennek kedvező hatása a sokkal magasabb termésátlagokban jelentkezik.

„Mi régiós szereplők vagyunk és ezt tekintjük piacunknak.”

B. Z.: Termelésünkből, amely elérheti az évi 1,4 millió tonna pétisót, most felefele arányban részesül a magyar piac és az export. A péti üzem a régiós piac központja, és volt olyan nyári időszak, ami-

kor többet exportáltunk, mint amit itthon adtunk el, ezért nem is beszélünk belföldi piaci részesedésekről. Mi régiós szereplők vagyunk és ezt tekintjük piacunknak. Kijelenthetjük, hogy a műtrágyapiac az egyik legjobban működő piaca Európának. Nincsenek logisztikai és infrastrukturális korlátok. A Nitrogénművek termékei régóta elismertek és keresettek a régióban. Európában közel 12 millió tonna CAN-t (pétisó) gyártanak, a péti üzem az uniós termelés több mint 10 százalékát jelenti, ami nagy szó!

Hagyományos piacaik a környező országok, de azt beszélik, hogy az ukrán piac felé is kacsingatnak. Nem riasztó az ottani instabil politikai helyzet és a nemzeti valuta tartós gyengélkedése?

B. D.: Óriási piacról van szó, ahol hatalmas egybefüggő területeken folyik mezőgazdasági termelés. Nem ritka az 50-100 ezer hektáros birtok – szemben mondjuk a lengyel birtokokkal, ahol a 30 hektár már nagynak számít. Nagy potenciál rejlik Ukrajnában, és ezt később ki lehet majd aknázni.

2020/39 FIGYELŐ | 37

F_37_nitrogen_PR.indd 37

2020. 09. 21. 16:19

| CÉGVILÁG |

BORÍTÉKOLHATÓ AZ INGATLANBOOM

Új dimenziókat nyit Dél-Pest és DélBuda számára a Galvani híd munkacímen futó projekt. Kilométerben nem, percben viszont mindenképpen közelebb kerül a főváros nyugati részéhez néhány éven belül Csepel északi része és Dél-Pest számos kerülete: így főként Pesterzsébet, Kispest, Kőbánya, a IX. kerületi József Attila-lakótelep, valamint a XVIII. kerület északi, északnyugati területei. Mindegyik említett városrészben egészen mások az ingatlanárak, az új „folyosó” azonban simítja majd a különbségeket.

Ez a kulcsfontosságú fejlesztés az elmúlt tíz-húsz évben hatalmas fejlődésen keresztülment dél-budai térség közleke-

dési problémáit enyhíti, és jelentős terhet vehet le a belvároson átvezető útvonalakról – s természetesen mind a Rákóczi híd, mind az M0-s déli szektorának a forgalmát (is) csillapítja.

A hídra vezető főútvonalat is alaposan ki kell azonban szélesíteni: Pest felől a kispesti Határ út, illetve az Illatos út irányában, mivel a tervezett létesítmény a Csepel szigetet átszelve éri el az újbudai Galvani utcát. A csodálatos, kétszer két sávos, plusz széles járdával és bicikliúttal, sőt villamosvágányokkal is ellátott, hipermodern híd kapcsán nemrég indult aktív társadalmi párbeszéd.

SPEKULÁCIÓ

Amennyiben a nagyobb viták hamar lezajlanak, könnyen lehet, hogy akár már négy-hat év múlva elindulhat a közlekedés az új, külső körúton. „Egy ilyen út kiépülése, beleértve a kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztését is, elképesztő mértékben felértékelheti a vonzáskörzet-

ben lévő lakóingatlanokat; akár úgy, ahogyan az a 4-es metróvonal megvalósítása kapcsán történt” – húzta alá Simon Éva, az Ingatlanbazar.hu üzletágvezetője. A szakember azonban hozzátette: egy hoszszabb távú felértékelődést számtalan más tényező is befolyásolhat, továbbá az árak emelkedése minden esetben relatív. A következő években elsősorban az új építésű, újszerű ingatlanok szegmensében várható érezhető drágulás a nagyobb építőanyag-, illetve építési költségek és persze a szűkebb kínálat miatt. Visszakanyarodva a Galvani híd példájára, Simon Éva kifejtette: van néhány dolog, ami óvatosságra kell intse a bevezetőben felsorolt pesti kerületek, kerületrészek felértékelődésében bízó „spekulánsokat”. (Külön „misét” érhet az Illatos út és környéke gyártelepeinek, irodaterületeinek és egyéb ipari ingatlanjainak az átértékelődése, de itt sokfelé a talajszennyezéssel is számolni kell, amely viszont nagy kockázat.)

JÓ ÉRTÉKTARTÁS?

Bár a dél-pesti részeken a kiadó lakások kínálata szűkös, az elkérhető bérleti díjak

FOTÓ: KKBK

ÚJ HÍD | Ha elérhető közelségbe kerül a DélPestet Dél-Budával összekötő Galvani híd megvalósulása, az érezhetően kedvező hatással lesz a környék ingatlanáraira.

38 | FIGYELŐ 2020/39

F_38_39_galvani_hid.indd 38

2020. 09. 21. 16:19

| CÉGVILÁG |

ezeken a területeken nemcsak a belvárosi, de a zuglói vagy az angyalföldi árakhoz képest is jóval szerényebbek. Ám mivel az ingatlanok Dél-Pesten tradicionálisan olcsóbbak (méghozzá jelentősen), mint akár Kelet-Pesten (a XVI. és a XVII. kerület belső részein) vagy Észak-Pesten, így a bruttó kiadási hozamok egy egy-két szobás lakás esetén ugyanúgy 5-7 százalék körül vannak, mint a főváros más részein.

A szerény árak alól csak azok a környékek képeznek kivételt, amelyeknek rendkívül kedvező a megítélése, s ahol kiemelten jók a közlekedési kapcsolatok. A fent felsorolt, a Hungária körúton kívül eső városrészek közül ez lényegében három-négy „zónára” igaz (jobbára ezen „övezetek” jellemző kezdőárait mutatja a táblázatunk is).

DÉLI CSÚCSOK

azaz az árugrás kezdete óta arányaiban majdnem ugyanúgy elszálltak a lakásárak, mint a belső kerületekben. Például egy kis garzon öt évvel ezelőtt már 8 millió forinttól elérhető volt, ám 20 millió alatt ma még felújítandó sincs nagyon a József Attilán. Ugyanitt, a panelházakban öt esztendeje még 9-10 millió körül elcsíphető másfél-két szobás vagy néha egy plusz két fél szobás otthonok most 24-26 milliótól felfelé indulnak. Igaz, egy-két éve ennél is legalább 1-2 millióval magasabb volt erre a kezdőár, azaz az erősen felújítandó otthonok alapára.

A parkos, sok négyemeletes házzal és gyors metrókapcsolattal büszkélkedő sztárlakótelep tehát ma sem sokat enged nagy ellenértékeiből, és a Galvani híd elérhető közelségbe kerülése leginkább talán a József Attilának tesz majd jót.

Egy másik ilyen rész a száz éve épült, igen lakályos Wekerle-telep, amely a XIX.

Elsősorban a hármas metróvonal mentén fekvő, évtizedek óta sztárnak számító József Attila-lakótelep ilyen. Itt 2014–15,

kerületben van, de a József Attila-lakóteleptől csak egy metrómegállónyira kezdődik. Ezt a különleges hangulatú, a környékhez képest „méregdrága” területet is kiemelten jól érintheti a fejlesztés, hiszen közel esik a kétszer két sávosra tervezett gyorsforgalmi főúthoz.

Sőt egyes házai, főként a Határ út mentén lévők túlontúl közel lehetnek majd hozzá. Ha a legolcsóbb, csak zajvédő falas megoldás játszik, nem pedig az alagutas vagy félalagutas szisztéma, akkor a Wekerle Határ út felé eső része nagy bajban lehet. Ugyanis hasonló zajnak, légszennyezettségnek és rezgésintenzitásnak lesz kitéve, mint a szélső házai a Nagykőrösi út felől, amely etap gyakorlatilag az M5-ös autópálya bevezető szakasza.

Magyarán az út melletti házak, illetve a „hallótávolságra” lévő szobák értéke közel sem biztos, hogy nő majd. Dacára a javuló közlekedési lehetőségeknek.

HG

A HASZNÁLT LAKÁSOK JELLEMZŐ IRÁNYÁRAI DÉL-PESTEN, A GALVANI HÍD ÚJ KÖRÚTJÁNAK TÁGABB VONZÁSKÖRZETÉBEN (millió forint) Helyszín, kerület

Lakástípus

József Attila-lakótelep (IX.)

felújítandó gyengébb adottságú (pl. magas emeleti, lift nélküli) garzon felújítandó két vagy 1+2 fél szobás lakás négyemeletes társasházban kétszobás, 53-55 négyzetméteres lakás kb. 120 éves, hangulatos ikerház, pici, 100-150 m² telekrésszel; két-három szobás, 45–60 m² lakás lakótelepi, szigetelt panelházban tágas (36 m²), egyszobás lakás szalagpanelházban 1+2 fél szobás, felújítandó lakás szalagpanelházban 1+2 félszobás, felújítandó lakás közös udvaros, 1-2 szobás házrész másfél szobás lakás rendezett társasvagy panelházban új vagy újszerű kis garzonlakás minőségi, modern házban, környéken

József Attila lakótelep (IX.) Wekerle-telep (XIX.) Wekerle-telep (XIX.)

Kőbánya, Újhegy (X.) Kispesti lakótelep (XIX.) Pestszentlőrinc északi része, Havanna ltp. (XVIII.) Pesterzsébet, Erzsébetfalva városrész (XX.) Csepel, központi városrész (XXI.) Albertfalva, a Szerémi út külső része, a Savoya Park környéke (XI.)

Jellemző ár 2014 végén, Jellemző ár 2020 őszén 2015 elején (a legutóbbi (a járvány második nagy árugrás előtt) hulláma előtt) 8 9-10

19-21 24-26

9

23-24

12-16

33–45

7

18

10

22-23

9

19

6-7

14-16

6-7

17-18

12-13

22-23

Megjegyzés: mindenütt a legolcsóbb fellelhető irányárakat vettük alapul, ami sok esetben erősen felújítandó lakóingatlanokat takar, adott esetben más kompromisszumokkal. A jobb adottságú, felújított lakások ellenértéke a belépő árhoz képest 10-20 százalékkal magasabb is lehet, persze alku előtt. És azt is figyelembe kell venni, hogy az elmúlt egy évben – a fogyatkozó kereslet okán – sokfelé csökkentek a legolcsóbban hirdetett lakások árai. Ha megépül a Galvani híd és elkészül az odavezető főútfolyosó, akkor e területek értéktartási képessége mindenképp erősödni fog, függetlenül az árak „globális” alakulásától.

2020/39 FIGYELŐ | 39

F_38_39_galvani_hid.indd 39

2020. 09. 21. 16:19

| SZEMÉLYI HÍREK |

BUSINESS LEASE Tüttő László vette át augusztustól a Business Lease használtautó-üzletágának magyarországi irányítását. A szakembernek több mint húszéves tapasztalata van az autókereskedelemben. Korábban az Opel magyarországi szervezetében töltött be vezető tisztséget mint flottaértékesítési, majd kereskedelmi igazgató.

BÉT

Szeptember 14-én tartotta meg a Budapesti Értéktőzsde a tavaszi, rendes közgyűlés döntéseit megerősítő rendkívüli közgyűlését, melynek keretében újra Patai Mihályt, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét választották meg a BÉT elnökévé. Az esemény határozati pontjai között tisztújítás is szerepelt, ugyanakkor mind az igazgatóság, mind a felügyelőbizottság összetétele változatlan maradt.

Távozott az Oktatási Hivatal (OH) éléről Gloviczki Zoltán, és szeptember 1-jétől 2025. augusztus 31-ig az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektori teendőit látja el. Az OH megbízott vezetője jelenleg Brassói Sándor, a hivatal köznevelési elnökhelyettese.

Gloviczki Zoltán latin–magyar szakos középiskolai tanárként végzett az ELTE-n 1991-ben, majd 1992-ben ugyanitt levéltáros is lett. 2006-ban nyelvtudományokból és ókortudományból doktorált. Dolgozott tanárként, szakértőként, módszertani oktatóként, majd 2010–13-ban a közoktatásért/köznevelésért felelős helyettes államtitkári pozíciót is betöltötte. Tanszékvezető és intézetvezető egyetemi docensi állása után 2014-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fejlesztési és stratégiai, azt követően oktatási dékánhelyettese volt, majd az Oktatási Hivatal elnökeként tevékenykedett 2017-től 2020 augusztusáig.

PATAI MIHÁLY

UNIQA A biztosító üzletfejlesztési terveiben évek óta komoly fókuszt kap a transzformáció és a belső folyamatok optimalizálása. Ennek érdekében nyáron dedikált igazgatót neveztek ki a terület élére Julianna Dinsdale személyében. A szakember felel a vállalati stratégiák kialakításáért és a digitális transzformáció cégszintű implementálásáért. Dinsdale torontói tanulmányait követően szakmai pályafutását szintén Kanadában, a BearingPointnál kezdte mint a stratégiai osztály tanácsadója, ahol a helyi pénzügyi szektor legfontosabb szereplőivel dolgozott együtt. Miután Budapestre költözött, a Boston Consultingnál folytatta karrierjét, jellemzően a pénzügyi szektorban, számos stratégiai és transzformációs projekt kelet-közép-európai régiós felelőseként.

Az Uniqa Biztosító csapatához mint stratégiáért és transzformációért felelős igazgató csatlakozott, aki közvetlenül támogatja a board munkáját.

JULIANNA DINSDALE

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

GLOVICZKI ZOLTÁN

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

OKTATÁSI HIVATAL

TÜTTŐ LÁSZLÓ

40 | FIGYELŐ 2020/39

F_40_szemelyihirek.indd 40

2020. 09. 21. 16:20

BIZTOSÍTÁS A szezon végével ismét aktuálissá válik az üresen maradó nyaralók védelme.

Mindenképp érdemes időben lépni.

KIÜRÜLNEK A NYARALÓK

Bár még szeptemberben is voltak olyan napok, amikor 30 fok közelébe emelkedett a hőmérséklet, s a lakosság egy része a hétvégéken a folyók és a tavak mellett pihent, a biztosítók azt mondják, hogy már most célszerű gondoskodni a télen magukra hagyott nyaralók biztosításáról. A nyaralóövezetek kiürülésével ugyanis jelentősen megnő mind a betörések, mind az elemi károk kockázata, valamint a hideg miatt előforduló kisebb-nagyobb meghibásodások javítási költsége. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) a szakemberei szerint a nyaralóbiztosításról azért is javallott hetekkel az ingatlan téliesítése előtt gondoskodni, mert a kiválasztott biztosító 15 nap alatt dönthet arról, hogy valóban megköti-e az ügyfél által kívánt szerződést. A cég kockázatviselése csupán e döntés után kezdődik – mondta el Baksa Melinda, a szövetség elnökségi tagja a Figyelőnek.

FOTÓ: MOHAI BALÁZS, MTI

MAGASABB DÍJAK

A nagyobb rizikóhoz magasabb díj társul. A nem állandóan lakott ingatlanok biztosításáért a biztosítók többsége pótdíjat számít fel, melynek mértéke 30 és 100 százalék között mozog. Jelenleg egy 100 négyzetméteres, átlagos paraméterekkel rendelkező siófoki házra például évi 23 ezer forinttól köthető szerződés.

Ha ugyanezt az épületet nyaralónak használják, az elérhető biztosítások évi 36 ezer forinttól kezdődnek. Az egyes cé-

gek díjai a szélesebb fedezeti körtől és a magasabb limitektől függően ennek akár a többszörösét is elérhetik. Vannak olyan idős házaspárok, akik az esetleges koronavírus-fertőzéstől tartva azt tervezik, hogy a zsúfolt városokból hosszabb időre, akár az egész téli időszakra leköltöznek a telekre. Ezért és a számottevő biztosítási díjkülönbség okán célszerű nagyon megnézni, hogyan kötik meg a biztosítást, azaz állandó lakóház vagy nyaraló jogcímén.

Még ma is gyakran azzal trükköznek a tulajdonosok, hogy egy családtagot állandó lakosként jelentenek be az adott víkendházba. Ők azonban könynyen pórul járhatnak, ha ugyanis a biztosító a közműszámlák alapján bizonyítja, hogy kizárható a minimum 180 napos ott-tartózkodás, akkor a tulajdo-

A LAKOSSÁGI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK DÍJBEVÉTELEI

Milliárd forint

110,4

2016 Forrás: MNB

129,8

115,2

2017

121,4

2018

2019

nosnak a kár elszenvedésén túl számolnia kell a kártérítési összeg akár teljes visszatartásával is.

KIZÁRÓ OKOK

Magyarországon a lakásbiztosítások mintegy tíz százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítótársaságok nem vállalnak fedezetet. Víkendházaknál általában kizárják a kiemelt értékek (így a műtárgyak vagy az ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanoknál jelentősen korlátozhatják az ingóságok biztosítását.

A szolgáltatók a feltételek között részletesen meghatározzák a nyílászárók minimális védelmi szintjét. Például a közönséges lakat alkalmazását általában nem tekintik elégségesnek, csupán a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. Egyes biztosítók többféle védelmi szintet is előírnak, amelyekhez különböző maximális térítést határoznak meg. Betörés esetén a minimális fokozat alatt a biztosító visszautasíthatja az ingóságok kártérítését. A szolgáltatók a veszteségek felmérése során a nyaralóknál is szigorúan megnézik, hogy a tulajdonosok megfelelő vagyonvédelmi eszközöket alkalmaztak-e, a fűtetlen épületekben megtörtént-e a téli víztelenítés.

Ha a kár jelentősebb mulasztás miatt következett be, korlátozhatják a kifizetést.

TÓTH BALÁZS 2020/39 FIGYELŐ | 41

F_41_nyaralasbiztositas.indd 41

2020. 09. 21. 16:20

| PÉNZ BESZÉL |

BEFÉKEZETT A HITELPIAC

FINANSZÍROZÁS | A lakossági és a vállalati hitelpiacon egyaránt látszott a második negyedévben a koronavírus-járvány hatása – derül ki az MNB kiadványából. A bankok szigorítottak a hitelezési feltételeken.

CSÖKKENŐ CÉGES ÁLLOMÁNY

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatása következtében 2020 második negyedében – elsősorban a devizahitelek jelentősebb mérséklődésének a hatására – 126 milliárd forinttal csökkent a vállalatok hitelállománya. Éves szinten, 2019. július és 2020. június vége között 8,4 százalékkal, összesen 685 milliárd forinttal nőtt a nem pénzügyi cégeké, de ez jelentős apadás az első negyedév végi 16 százalékhoz képest. A kis- és középvállalati (kkv-) szektor hitelállományának éves

bővülése ugyancsak mérséklődött, éves szinten 9,3 százalékos volt a növekedés.

A második negyedév új szerződéseinek a volumene mintegy 18 százalékkal maradt el az előző esztendő azonos időszakának értékétől.

Az áprilisban startolt NHP Hajrá iránt jelentős volt az érdeklődés, a konstrukció a teljes hitelnyújtás közel 30, a kkv-s szerződéskötések nagyjából 60 százalékát adta a második negyedben. A márciusban bevezetett fizetési moratórium a hitelállomány lassabb értékvesztését (amortizációját) eredményezte, míg az új szerződéskötésekre az elindított jegybanki és állami hitelprogramok hatottak.

A vállalatok április–júniusban mintegy 640 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket, ez az összeg 18 százalékkal maradt el 2019 azonos időszakának

adatától. A kkv-hitelezést a lezáruló NHP fix konstrukció mellett az NHP Hajrá is jelentősen támogatta. Ennek keretében összesen mintegy 190 milliárd forint értékű szerződést írtak alá a második negyedben. A hitelek feltételeit viszont jelentősen szigorították a bankok ebben az időszakban, egyúttal lanyhult a hosszú lejáratú kölcsönök kereslete.

NAGYON KELL A BABAVÁRÓ

A lakossági hitelállomány 232 milliárd forinttal bővült április–júniusban, ez éves szinten 19,6 százalékos gyarapodás. A bővülést döntő részben a babaváró kölcsönök dinamikus nyújtása adta, a hitelintézetek 142 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződéseket az idei második negyedévben. Ez a slágertermék június végén már a teljes lakossági hitelállomány mintegy 10 százalékát tette ki. Azt tapasztalták, hogy a hitelfelvevők háromnegyede valamilyen lakáscélra kívánja felhasználni a babaváró kölcsönt. Április–júniusban csökkent az új szerződéskötések volumene: ezt a legnagyobb mértékben a személyi kölcsönöknél lehetett megfigyelni, ahol a hitelnyújtás 63 százalékkal volt alacsonyabb szintű az előző esztendő azonos időszakában mértnél. A CSOK keretében aláírt szerződések száma és volumene egyaránt visszaesett az újlakás-építésekhez kötődő igénylésekben. A hosszabb futamidejű, fix kamatozású kölcsönök térnyerése továbbra is jellemző. A negyedév során megkötött lakáscélú hitelszerződések háromnegyede legalább tíz évre vagy a futamidő végéig fix kamatozású kölcsönre szól, 73 százalékuk minősített fogyasztóbarát lakáshitel volt. A felmérésben részt vevő bankok szigorították mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek feltételeit. Az esztendő második felében azonban a 16 százalékuk mindkét terméknél enyhítést helyezett kilátásba.

TÓTH BALÁZS

ILLUSZTRÁCIÓ: JOHN SCOTT, GETTY IMAGES

Összességében elmondható, hogy a fizetési moratórium jelentősen hozzájárult mind a cégek, mind a háztartások likviditásának a fenntartásához, a becslések szerint ez év végéig mintegy 2000 milliárd forinttal segíti a magánszektor pénzügyi helyzetét – derült ki a Magyar Nemzeti Bank online sajtótájékoztatóján, amelyen a Hitelezési folyamatok című kiadvány legfrissebb összegzését mutatták be.

42 | FIGYELŐ 2020/39

F_42_MNB.indd 42

2020. 09. 21. 16:21

F_43_top_bor_hirdi.indd 43

2020. 09. 21. 16:21

| PĂ&#x2030;NZ BESZĂ&#x2030;L |

PIHENĹ? PLASZTIKOK

PĂ&#x2030;NZFORGALOM | JĂłl lĂĄtszanak a mĂĄsodik negyedĂŠves pĂŠnzforgalmi adatokon a jĂĄrvĂĄny kapcsĂĄn bevezetett korlĂĄtozĂł intĂŠzkedĂŠsek hatĂĄsai, hiszen megtorpant a korĂĄbbi idĹ&#x2018;szakokra jellemzĹ&#x2018; tĂśretlen nĂśvekedĂŠs. EzalĂłl egyedĂźl az interneten keresztĂźl bonyolĂ­tott tranzakciĂłk jelentettek kivĂŠtelt.

Ugyan a koronavĂ­rus-jĂĄrvĂĄny kitĂśrĂŠsĂŠnek a kedvezĹ&#x2018;tlen hatĂĄsai a hazai pĂŠnzforgalmi infrastruktĂşrĂĄt nem befolyĂĄsoltĂĄk jelentĹ&#x2018;sen, ĂĄm a forgalmi adatokban mĂĄr jelentĹ&#x2018;s mĂŠrtĂŠkĹą visszaesĂŠs lĂĄtszott a mĂĄsodik negyedĂŠvben, szinte az Ăśsszes fizetĂŠsi mĂłdnĂĄl â&#x20AC;&#x201C; ĂĄllapĂ­totta meg a fenti idĹ&#x2018;szak statisztikĂĄi kapcsĂĄn kiadott kĂśzlemĂŠnyĂŠben a Magyar Nemzeti Bank. Ez â&#x20AC;&#x201C; tettĂŠk hozzĂĄ â&#x20AC;&#x201C; elsĹ&#x2018;sorban a fogyasztĂłk ĂłvatossĂĄgĂĄra, a bevezetett korlĂĄtozĂł intĂŠzkedĂŠsekre, valamint a gazdasĂĄgi folyamatok lassulĂĄsĂĄra vezethetĹ&#x2018; vissza.

KEVESEBB UTALĂ S

Mindezek kĂśvetkeztĂŠben â&#x20AC;&#x201C; emelte ki az MNB a dokumentumban â&#x20AC;&#x201C; az elektronizĂĄciĂł terjedĂŠsĂŠnek a korĂĄbbi zĂĄszlĂłshajĂłja, a fizetĂŠsi kĂĄrtyĂĄs vĂĄsĂĄrlĂĄsi forgalom bĹ&#x2018;vĂźlĂŠse is jelentĹ&#x2018;s mĂŠrtĂŠkĹą zsugorodĂĄst mutatott. Ezen belĂźl csak az internetes megrendelĂŠsekhez kĂśtĹ&#x2018;dĹ&#x2018; tranzakciĂłk jelentettek kivĂŠtelt, a gyors Ăźtemben terjedĹ&#x2018; hĂĄzhoz szĂĄllĂ­tĂĄsi szolgĂĄltatĂĄsoknak ĂŠs a webshopok tĂŠrnyerĂŠsĂŠnek kĂśszĂśnhetĹ&#x2018;en. A jegybank rĂĄmutatott: az ĂĄtutalĂĄsok ĂŠs a csoportos beszedĂŠsek forgalmĂĄnak eddigi stabil nĂśvekedĂŠse is csĂśkkenĂŠsbe fordult ĂĄt a tavalyi azonos idĹ&#x2018;szakhoz viszonyĂ­tva. ValĂłszĂ­nĹąsĂ­thetĹ&#x2018; â&#x20AC;&#x201C; Ă­rtĂĄk â&#x20AC;&#x201C;, hogy a kĂŠszpĂŠnzes vĂĄsĂĄrlĂĄs mĂŠg ennĂŠl is jobban visszaesett, Ă­gy az elektronikus fizetĂŠsek rĂŠszarĂĄnya viszonylag nagyobb mĂŠrtĂŠkben nĹ&#x2018;hetett.

Ezt tĂĄmasztja alĂĄ az is, hogy a kĂŠszpĂŠnzfelvĂŠteleknĂŠl jelentĹ&#x2018;s csĂśkkenĂŠs tĂśrtĂŠnt mind a tranzakciĂłk szĂĄmĂĄt, mind azok ĂŠrtĂŠkĂŠt tekintve.

Az MNB legfrissebb szĂĄmsorai szerint a pĂŠnzforgalmi infrastruktĂşrĂĄban jellemzĹ&#x2018;en nem tĂśrtĂŠntek drĂĄmai vĂĄltozĂĄsok a jĂşniusig szĂĄmolt egy esztendĹ&#x2018; alatt. A MagyarorszĂĄgon vezetett folyĂł-

A KĂ RTYĂ S VĂ SĂ RLĂ SI TRANZAKCIĂ&#x201C;K Ă&#x2030;RTĂ&#x2030;KE MilliĂĄrd forint 1442,2

II. nĂŠv

1537,1

III. nĂŠv 2019

+N_NPFN PJWJXPJIáPS­Q

1627,2

1480,2

IV. nĂŠv

1467,6

I. nĂŠv II. nĂŠv 2020 ForrĂĄs: MNB

szĂĄmlĂĄk szĂĄma pĂŠldĂĄul 1,2 szĂĄzalĂŠkkal, 10,49 milliĂłra csĂśkkent, mikĂśzben a netbanki szerzĹ&#x2018;dĂŠssel ellĂĄtottakĂŠ Ăşjabb bĹ&#x2018; kĂŠt szĂĄzalĂŠkkal, 8,3 milliĂł fĂślĂŠ nĹ&#x2018;tt. Az itthon kibocsĂĄtott bankkĂĄrtyĂĄk menynyisĂŠgĂŠnĂŠl 2,6 szĂĄzalĂŠkos ĂŠves nĂśvekedĂŠst mutatott ki a jegybanki statisztika, ami mĂĄr 9,56 milliĂł plasztikot jelentett. Figyelemre mĂŠltĂł azonban, hogy a hitelkĂĄrtyĂĄk szĂĄmĂĄnĂĄl ĂŠvek Ăłta megfigyelhetĹ&#x2018; csĂśkkenĹ&#x2018; trendet most sem sikerĂźlt megĂĄllĂ­tani: ezekbĹ&#x2018;l jĂşniusban mĂĄr csak 1,24 milliĂł volt forgalomban itthon, szemben az egy ĂŠvvel korĂĄbbi 1,28 milliĂłval.

JĂ&#x201C;L JĂ&#x2013;TT AZ INTERNET

A gazdasĂĄgi aktivitĂĄs lanyhulĂĄsa â&#x20AC;&#x201C; mint az MNB kĂśzlemĂŠnye is utalt rĂĄ â&#x20AC;&#x201C; valĂłban kĂśnyĂśrtelenĂźl visszakĂśszĂśn a tranzakciĂłs

44 | FIGYELĹ? 2020/39

F_44_45_bankkĂĄrtya.indd 44

2020. 09. 21. 16:22

| PÉNZ BESZÉL |

A MAGYARORSZÁGON KIBOCSÁTOTT BANKKÁRTYÁK SZÁMA* Ezer darab 8996,5

2016

8962,1

2017

9095,2

2018

FOTÓ: JOHN SCOTT, GETTY IMAGES

*Adott év második negyedévében.

9321,1

2019

9561,7

meghaladta az 550 milliárd forintot. Éves összevetésben pedig még szebben mutatnak a számok: az interneten keresztül indított fizetési tranzakciók száma 32,4, értéke pedig 34,6 százalékkal növekedett.

2020 Forrás: MNB

adatokban. A forintátutalások száma például alig haladta meg a 62 milliót a második negyedévben, ami 6,1 százalékos elmaradás az első három hónaphoz képest. Az átutalási forgalom ennél is nagyobb mértékben, 11,3 százalékkal esett vissza. A belföldi kártyás vásárlási tranzakcióknál pedig 5,7-es negyedéves visszaesést mutat a jegybanki statisztika. Igaz, a műveletek összértéke közel három százalékkal, 1800 milliárd forint fölé nőtt.

A fizikai kereskedőknél végrehajtott belföldi és külföldi kártyás vásárlások összértékénél viszont már enyhe zsugorodást mért negyedéves alapon az MNB, miközben a tranzakciók száma érezhetően, 8,4 százalékkal csökkent 2020 első három hónapjához viszonyítva.

Az internetes kártyás vásárlásoknál ugyanakkor – nem meglepő módon – jóval kedvezőbb a kép. A második negyedben összesen 45,4 millió belföldre és külföldre irányuló tranzakciót indítottak a kártyabirtokosok, ez 5,8 százalékkal volt több az első három hónap adatánál. A műveletek összértéke minimális mértékben csökkent ugyan, de így is

RITKÁN KELL PIN-KÓD

Ami az érintéses fizetési kártyás vásárlásokat illeti, a hazai plasztikokkal lebonyolított műveletek aránya a fizikai elfogadóhelyeken történt kártyás tranzakciókon belül megközelítette a 94 százalékot a második negyedévben, ami több mint két százalékpontos bővülést jelent az előző esztendő azonos időszakához képest. Ehhez viszont – emlékeztetett közleményében az MNB – az is hozzájárulhatott, hogy az emberek közötti fizikai kapcsolatok minimális szintre történő csökkentését előmozdító jegybanki kezdeményezés nyomán a kormány április közepétől kötelező jelleggel előírta az érintéses fizetési kártyás vásárlásoknál a PIN-kód előírt használatára vonatkozó 5 ezer forintos értékhatár 15 ezerre való emelését.

BARÁT MIHÁLY

DIGITÁLIS UGRÁS AZ ERSTÉNÉL Jelentősen nőtt a digitálisan aktív ügyfelek száma az elmúlt időszakban az Erste Banknál. A netbankos tranzakciók mennyisége az egy évvel korábbi ötödével bővült, míg a mobilbankos utalásoké csaknem a háromszorosára ugrott – közölte a Figyelővel a hitelintézet. Hozzátették: az Erste digitálisan aktív, a pénzintézet online csatornáit mindennapi pénzügyei intézésére rendszeresen használó ügyfeleinek aránya már tavaly is mintegy 60 százalék volt, az elmúlt egy évben azonban a számuk 6 százalékkal emelkedett.

A digitális bankolás erősödésével párhuzamosan változik a bankfiókok szerepe, csökken az egységek forgalma. Az Erste fiókjait jelenleg mintegy 10 százalékkal kevesebben keresik fel, mint tavaly. A pénztárak forgalma azonban ennél is jobban, a negyedével esett vissza, elsősorban a digitális csatornák térnyerésének és a befizetésre is alkalmas ATM-eknek köszönhetően.

A hitelintézet ügyfelei nyáron már több befizetést intéztek bankautomatán keresztül, mint a fiókok pénztárában.

Az egységek forgalma ugyan csökken, ám ezzel párhuzamosan nő a tanácsadással töltött idő.

Az Erste Bank – emlékeztetett a pénzügyi szolgáltató – 2017-ben kezdte el fiókjainak az ügyfelek változó igényeihez történő átalakítását. A legújabb, új koncepciós egység szeptemberben nyitott meg a Mammut II. bevásárlóközpontban. A hitelintézet a budapesti Bartók Béla úti, Teréz körúti és Fashion Street-i fiókok, valamint a kecskeméti és győri egységek után további bankfiókok fejlesztésével folytatja a beruházási programot. Az Erste tervei szerint további négyöt megújult egység nyílhat meg.

2020/39 FIGYELŐ | 45

F_44_45_bankkártya.indd 45

2020. 09. 21. 16:22

| PĂ&#x2030;NZ BESZĂ&#x2030;L |

PRIVĂ TBANKI PIAC | TĂśbbfĂŠlekĂŠppen hatott a koronavĂ­rusjĂĄrvĂĄny a hazai privĂĄtbanki Ăźgyfelek stratĂŠgiĂĄjĂĄra, hiszen a konzervatĂ­v attitĹąd dominanciĂĄja mellett megfigyelhetĹ&#x2018; a kockĂĄzatvĂĄllalĂĄsi hajlandĂłsĂĄg nĂśvekedĂŠse is. Az elsĹ&#x2018; fĂŠl ĂŠv vĂŠgĂŠn mĂĄr 6150 milliĂĄrd forint kĂśrĂźl jĂĄrt a kezelt vagyon a magyar privĂĄtbanki piacon.

Alapjaikban rendĂźltek meg korĂĄbban bevĂĄlt mĹąkĂśdĂŠsi modellek a vagyonkezelĂŠsi piacon: a szolgĂĄltatĂłk ugyanakkor rendkĂ­vĂźl gyorsan ĂŠs hatĂŠkonyan alkalmazkodtak a speciĂĄlis helyzethez, amelyet a koronavĂ­rus-jĂĄrvĂĄny okozott â&#x20AC;&#x201C; nyilatkozta a FigyelĹ&#x2018;nek Karagich IstvĂĄn, a Blochamps Capital Kft. alapĂ­tĂłja. Az elmĂşlt hĂłnapokban â&#x20AC;&#x201C; emelte ki â&#x20AC;&#x201C; a vagyonos Ăźgyfelek kĂśrĂŠben is meghatĂĄrozĂł trend volt a kĂŠszpĂŠnzĂĄllomĂĄny nĂśvekedĂŠse, ami a konzervatĂ­v befektetĂŠsi attitĹąd domi-

nanciĂĄjĂĄra utal. Az invesztorok ugyanakkor egyre inkĂĄbb hajlandĂłk elmozdulni a kockĂĄzatosabb eszkĂśzĂśk irĂĄnyĂĄba: tĂśbben tĂŠrnek vissza a befektetĂŠsi alapokhoz, de egyre intenzĂ­vebb az egyedi rĂŠszvĂŠnyek ĂŠs az egyĂŠb, alternatĂ­v eszkĂśzĂśk irĂĄnti ĂŠrdeklĹ&#x2018;dĂŠs is. Hosszabb tĂĄvon â&#x20AC;&#x201C; a pandĂŠmia lecsengĂŠsĂŠvel â&#x20AC;&#x201C; azonban ismĂŠt az ĂĄllampapĂ­rok ĂŠs a befektetĂŠsi alapok lehetnek meghatĂĄrozĂłk a portfĂłliĂłkban.

HATOTT A MORATĂ&#x201C;RIUM

Karagich IstvĂĄn emlĂŠkeztetett arra: a hĂĄztartĂĄsok pĂŠnzĂźgyi eszkĂśzeinek a mennyisĂŠge 2020 elsĹ&#x2018; felĂŠben nagyjĂĄbĂłl 2000 milliĂĄrd forinttal gyarapodott, ezen belĂźl a privĂĄtbanki vagyon is hozzĂĄvetĹ&#x2018;leg 500 milliĂĄrddal tudott bĹ&#x2018;vĂźlni. A vagyon ĂŠrezhetĹ&#x2018; mĂŠrtĂŠkĹą gyarapodĂĄsĂĄban viszont szerepet jĂĄtszott a mĂĄrcius mĂĄsodik felĂŠtĹ&#x2018;l ĂŠlĹ&#x2018; hitelezĂŠsi moratĂłrium is, melynek nyomĂĄn jelentĹ&#x2018;s mennyisĂŠgĹą szabad pĂŠnzeszkĂśz jelent meg a hĂĄztartĂĄsoknĂĄl. (A friss megtakarĂ­tĂĄsok jelentĹ&#x2018;s rĂŠsze viszont kĂŠszpĂŠnzbe vĂĄndorolt: a jegybank elĹ&#x2018;zetes szĂĄmai szerint a szektornĂĄl lĂŠvĹ&#x2018; ĂĄllomĂĄny jĂşnius vĂŠgĂŠre meghaladta az 5600 milliĂĄrd forintot, ami kĂśzel kilencszĂĄzalĂŠkos sĂşlyt jelent a teljes megtakarĂ­tĂĄsi portfĂłliĂłn belĂźl.)

A Blochamps Capital adatai alapjĂĄn egyĂŠbkĂŠnt a magyar privĂĄtbanki piac egyĂĄltalĂĄn nem teljesĂ­tett rosszul 2020 elsĹ&#x2018; felĂŠben: a kezelt vagyon ĂśsszegĂŠt 6150 milliĂĄrd forintra becsĂźli a tĂĄrsasĂĄg, ez 7 szĂĄzalĂŠkos ĂŠves nĂśvekedĂŠst tĂźkrĂśz. A magyar piacon aktĂ­v 14 szolgĂĄltatĂł az elsĹ&#x2018; fĂŠl ĂŠv vĂŠgĂŠn valamivel kevesebb mint 45 ezer szĂĄmlĂĄt kezelt, Ă­gy egy ĂĄtlagos ĂźgyfĂŠl portfĂłliĂłjĂĄnak a mĂŠrete 136 milliĂł forint kĂśrnyĂŠkĂŠn mozgott. A belĂŠpĂŠsi limitek fokozatos emelkedĂŠse tovĂĄbbra is jellemzĹ&#x2018;: az esztendĹ&#x2018; kĂśzepĂŠn mĂĄr kilenc szolgĂĄltatĂł dolgozott 70 milliĂł forintot meghaladĂł kĂźszĂśbbel a privĂĄtbanki klienseinĂŠl.

FELSZĂ?NRE KERĂ&#x153;LTEK A GONDOK

A koronavĂ­russokk azonban kĂŠt, a magyar piacot szintĂŠn ĂŠrintĹ&#x2018; aktuĂĄlis problĂŠmĂĄra is kĂśnyĂśrtelenĂźl rĂĄirĂĄnyĂ­totta a figyelmet. Az egyik az utĂłdlĂĄs gondja; ez mind ĂŠgetĹ&#x2018;bb kĂŠrdĂŠs a szolgĂĄltatĂłk ĂŠs az Ăźgyfelek szempontjĂĄbĂłl. Figyelemre

A HĂ ZTARTĂ SOK KĂ&#x2030;SZPĂ&#x2030;NZĂ LLOMĂ NYĂ NAK ALAKULĂ SA* MilliĂĄrd forint

3622,7

2016

4512,7

5604,9

4922,3

3813,3

2017

2018

2019

2020**

&ITYY ­[ R¼XTINP SJL^JI­[­GJS *Qá_JYJX FIFY Forrås: MNB

mĂŠltĂł adat pĂŠldĂĄul â&#x20AC;&#x201C; emelte ki Karagich â&#x20AC;&#x201C;, hogy a magyar privĂĄtbanki kliensek majdnem 70 szĂĄzalĂŠka Ăśtven ĂŠv feletti, de bĹ&#x2018;ven 30 szĂĄzalĂŠk felett jĂĄr a 65 esztendĹ&#x2018;n tĂşliak arĂĄnya is. Ă&#x2030;ppen ezĂŠrt lĂŠtfontossĂĄgĂş â&#x20AC;&#x201C; tette hozzĂĄ â&#x20AC;&#x201C;, hogy a privĂĄtbanki Ăźgyfelek idĹ&#x2018;ben gondoskodjanak az utĂłdlĂĄsrĂłl, kialakĂ­tsĂĄk az erre vonatkozĂł stratĂŠgiĂĄjukat. A mĂĄsik fontos kĂŠrdĂŠs a digitĂĄlis csatornĂĄk hasznĂĄlata. A jĂĄrvĂĄny miatt a szolgĂĄltatĂłknak egyrĂŠszt hetek alatt kellett â&#x20AC;&#x201C; tĂśbbĂŠvnyi fejlesztĂŠst elĹ&#x2018;re hozva â&#x20AC;&#x201C; ĂĄtĂĄllniuk erre, mikĂśzben az Ăźgyfelek is hirtelen szembesĂźltek az internetes kommunikĂĄciĂł kĂŠnyszerĂŠvel.

A Blochamps Capital elemzĂŠse szerint a pandĂŠmia okozta sokk nyomĂĄn hĂĄrom potenciĂĄlis forgatĂłkĂśnyvvel lehet szĂĄmolni a globĂĄlis vagyonkezelĂŠsi piacon. Az elsĹ&#x2018;, optimistĂĄnak tekinthetĹ&#x2018; vĂĄltozat alapjĂĄn viszonylag gyorsan talpra ĂĄll a vilĂĄggazdasĂĄg, ĂŠs a 2019 vĂŠgi, 226 ezer milliĂĄrd dollĂĄrra becsĂźlt globĂĄlis privĂĄt pĂŠnzĂźgyi vagyon 2024-re 282 ezer milliĂĄrdra nĹ&#x2018;het. A mĂĄsodik, semleges szcenĂĄriĂł mĂĄr lassabb, elhĂşzĂłdĂł visszaĂŠpĂźlĂŠssel kalkulĂĄl a magĂĄnvagyon idei, enyhĂŠbb mĂŠrtĂŠkĹą csĂśkkenĂŠse mellett. A pesszimista forgatĂłkĂśnyv szerint viszont 2020 vĂŠgĂŠre 210 ezer milliĂĄrd dollĂĄrra csĂśkkenhet a vagyonkezelĹ&#x2018;k portfĂłliĂłja, ĂŠs 2024-re sem haladja majd meg a 245 ezer milliĂĄrdos szintet. Ha ez utĂłbbi valĂłsul meg, akkor felgyorsul az egyĂŠbkĂŠnt is elkerĂźlhetetlen konszolidĂĄciĂł a szolgĂĄltatĂłk kĂśrĂŠben, ĂŠs leginkĂĄbb azok lesznek kitĂŠve felvĂĄsĂĄrlĂĄsi veszĂŠlynek, akik magas kĂśltsĂŠg/bevĂŠteli arĂĄnnyal mĹąkĂśdnek.

BARĂ T MIHĂ LY

FOTĂ&#x201C;: FIGYELĹ?-ARCHĂ?V

VEGYES STRATĂ&#x2030;GIĂ K

46 | FIGYELĹ? 2020/39

F_46-47_Karagich_Technologia.indd 46

2020. 09. 22. 10:07

| TŐZSDE |

FELVÁSÁRLÁSI LÁZBAN A TECHNOLÓGIAI SZEKTOR Rekordnagyságú, 40 milliárd dolláros ügyletről van szó, ami a félvezetőszektorban az eddigi legnagyobb felvásárlás lehet – hangsúlyozta Grébel Szabolcs, a KBC elemzője. Az Nvidia 21,5 milliárd értékű részvénycsomaggal és 12 milliárd dollár készpénzzel fizetne a vállalatért. A fennmaradó részt pedig meghatározott üzleti teljesítmény esetén fizetnék ki, illetve az Arm alkalmazottjai is 1,5 milliárd értékben kapnának Nvidia-részvényeket.

NÉGY HATÓSÁG BÓLINTÁSÁRA VÁRNAK Az Arm egy processzortervező cég, amelynek a bevételei technológiai licencekből állnak. Az általuk kifejlesztett technológiára épülő csipeket használnak több okostelefonban, továbbá ipari és otthoni eszközökben. A felvásárlással az Nvidia arra számít, hogy a mesterséges intelligencia terén még jelentősebben tudnak előrelépni, főként a kép-, valamint a természetes nyelvfelismerésben. Bár a felvásárlás jelentős lépés lenne az Nvidia számára, a szabályozói jóváhagyás még sokáig húzódhat. Mert az Armot NagyBritanniában jegyezték be, így hivatalosan négy felügyeletnek kell jóváhagynia a tranzakciót, amelyre Nagy-Britannia, az Európai Unió, Kína és az Egyesült Államok hatóságainak kell rábólintaniuk. Ráadásul az USA és Kína között fokozódó feszültség is további bizonytalanságok forrása lehet.

A technológiai szektoron az elmúlt hetekben végigsöprő eladói hullám az Nvidiát sem kímélte, de a visszaesés alig sértette a meredeken emelkedő trendet. A szeptember elején történelmi csúcsra futott részvény a szektoron belül a korrekció idején is kiemelkedően teljesített. A csúcshoz képest 20 százalékos volt a visszaesés, de a múlt héten kétszer is kitartottak a technikai támaszok. A sikertelen teszteléseket követő felpattanásokból pedig újabb emelkedés bontakozhat ki, amit fundamentális oldalról az ígéretes akvizíció is fűthet.

AMERIKAI–KÍNAI TIKTOK-MECCS

A tengerentúlon is népszerű, globálisan kétmilliárdos felhasználót kiszolgáló kínai videómegosztó platform, a TikTok

AKVIZÍCIÓK | A részvénypiaci megtorpanás közben felvásárlási hullám bontakozott ki az elmúlt hetekben a technológiai szektorban.

A legjelentősebb az Nvidia bejelentése volt, amely a SoftBank Group Arm nevű csipgyártó cégére vetett szemet. Az akvizícióval az Nvidia tovább erősítheti fejlesztéseit a mesterséges intelligencia terén, és még inkább elmozdulna a játékfelhasználásra szánt csipektől.

amerikai részlegének még augusztus elején írta elő a betiltás vagy a felvásárlás alternatíváját Donald Trump elnök, aki aggályosnak tartotta, hogy az elnökválasztási kampányban a kínaiak befolyásolják 100 millió amerikai gondolkodását. Előbb a Microsoft és a Walmart jelentkezett be vásárlójelöltként, ám ez az elképzelés megbukott a kínaiak ellenál-

Az Nvidiát alig érintette a szektoron végigsöprő eladási hullám.

AZ NVIDIA ÁRFOLYAMA, 2020

Dollár

RÁKKUTATÁSRA FÓKUSZÁL A GILEAD

600 500 400 300 200 100

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII. VIII. IX.

lásán, akik időközben törvényt alkottak, amely kizárja, hogy amerikai kézre kerüljön a TikTok. Majd egy olyan elképzelés kezdett testet ölteni, hogy az amerikai Oracle és Walmart, illetve a kínai ByteDance anyavállalat gründolja a TikTok Global céget, amelyben az amerikaiak kisebbségi részesedést kapnának, de az Oracle kezelné az egyesült államokbeli felhasználók adatait. Az új vállalat alapítói 25 ezer munkahelyet ígértek Texas államban, és az amerikai elnök azzal támogatta ezt a tervet, hogy vasárnapig felfüggesztette a TikTok-alkalmazás letöltésének amerikai tilalmát.

0

A Gilead Science még a nyáron hívta fel magára a figyelmet a koronavírus elleni készítményével. A remdesivir nevű termékük ugyanis betegenként 12 ezer dolláros megtakarítást eredményezett a tengerentúlon az egyéb gyógymódokhoz képest. Most egy biotech céget, a rák elleni gyógyszereket kutató Immunomedics vállalatot vásárolja fel a Gilead 21 milliárd dollárért. Az akvizícióval a rák elleni készítményekre fókuszáló portfóliót erősítik.

Az Immunomedics ígéretes készítményei közül kiemelkedik a mellrák ellen hatásos Trodelvy, amely áprilisban megkapta az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelettől a szükséges engedélyeket. A készítmény várhatóan jövőre megszerzi a felügyeleti jóváhagyást az európai piacon is. Az akvizíció az idei negyedik negyedévben zárulhat.

FARAGÓ JÓZSEF

Forrás: Reuters

2020/39 FIGYELŐ | 47

F_46-47_Karagich_Technologia.indd 47

2020. 09. 22. 10:07

| CÉGVILÁG |

OSZTALÉK KOCKÁZAT NÉLKÜL

Nyilvános részvénykibocsátásra (IPO) készülnek, miközben elég kiszámíthatatlan a gazdasági környezet. Nem kockázatos az időzítés?

Bátor Ferenc: A DM-Ker egy jól megfogalmazott tőkepiaci struktúra megvalósításán dolgozik. A járvány időtartama megbecsülhetetlen, miközben a féléves számok nem adnak okot aggodalomra.

Célunk a mind strukturáltabb részvényesi szerkezet kialakítása, amelyben fontos szerepet kapnak a lakossági befektetők, a hazai és nemzetközi intézmények egyaránt. Egy IPO mindig kockázatos, éppen azért találtuk ki úgy a konstrukciót, hogy az megítélésünk szerint elég vonzó legyen a lakossági befektetők számára.

– A tulajdonosok eladnak a részesedéseikből?

B. F.: Új részvények kibocsátását tervezzük 300 millió forint értékben, amit maximum 200 millióval engedünk túljegyezni, amennyiben indokoltnak látjuk.

– Mi alapján alakult ki az árazás?

B. F.: Igazodunk a múlt év végi ígéretünkhöz, hogy az akkori intézményi értékesítéshez képest nem lesz lényeges elté-

rés az IPO árazásában, amely akkor részvényenként 38 forint volt, de figyelembe vesszük a papír elmúlt tőzsdei időszakban kialakult 42-43 forintos átlagárát is, hogy prudensen szolgáljuk a tőkepiaci folyamatokat. Így alakult ki a 38–40 forintos ársáv.

– Azt is bejelentették, hogy 38 forintos áron visszavásárlási garanciát vállalnak.

Ennyire bíznak a piacban?

B. F.: Bízunk abban, hogy bizonyítjuk: a társaság sikeres következő egyéves tevékenysége magasabb árfolyamot indokol, így értelmetlen lesz visszaadni a részvényeket. De ezt mi szeretnénk garantálni, nem a lakossági befektetők előzetes bizalmát kérjük. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy bár a kibocsátási tájékoztatót már szeptember elején benyújtottuk a Magyar Nemzeti Bankhoz, az IPO folyamatát csak a jóváhagyott tájékoztató birtokában fogjuk elindítani. Természetesen az minden lényeges információt részletesen tartalmaz majd.

– Miért célozzák a kisbefektetőket? Nem lenne egyszerűbb intézményi invesztoroknak egy csomagban eladni a papírokat?

B. F.: Nincs aktív tőzsdei kereskedés lakossági befektetők nélkül. Háromszáznégyszáz kisbefektető már a napi visel-

kedési mátrixaként komoly forgalmat tud biztosítani a Budapesti Értéktőzsdén.

– A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) a 2019-es tőkeemelés során 14,5 százalékos részesedést szerzett a cégben.

Nem kell tartani attól, hogy bármikor piacra önthetik ezeket a papírokat?

B. F.: Az SZTA komoly intézményi befektető. Nem csupán részvényes, hanem a DM-Ker tőkepiaci támogatója is. Egyrészt az üzletben van jelen, hiszen nyilván azért invesztált, mert lát fantáziát a társaságban, másrészt sokkal több egy átlagos részvényesnél. Az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban minden lehetséges eszközzel támogatja a DM-Ker fejlődését. Az, hogy kontrollálatlanul a piacra borítsa a részvényeket, gyakorlatilag elképzelhetetlen.

– Mi lesz a bevont forrás sorsa?

B. F.: A cég folytatja a tavaly meghirdetett növekedési stratégia megvalósítását, többek között akvizíciókat is szeret-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

INTERJÚ | Gáláns feltételekkel dobja piacra részvényeit a DM-Ker. Az építőipari és mezőgazdasági gépeket forgalmazó, az Xtenden már jegyzett társaság két nagytulajdonosa, Megyeri Sándor alapító, igazgatósági tag és Bátor Ferenc, az igazgatóság elnöke a nulláról építette föl a vállalkozást, ám mint lapunknak elmondták: kétszemélyes cégként nem lehetett továbbfejlődni, ezért döntöttek a tőzsdei megjelenés mellett. Az üzletemberek jól kidolgozott stratégia mentén tervezik a növekedést. Ezt bizonyítja, hogy az IPO során visszavásárlási garanciát is vállalnak, sőt az új részvényesek is jogosultak lesznek a múlt év terhére kifizetett osztalékra.

48 | FIGYELŐ 2020/39

F_48_50_IPO.indd 48

2020. 09. 21. 16:24

| CÉGVILÁG |

BÁTOR FERENC ÉS MEGYERI SÁNDOR. A PIAC DÖNTI MAJD EL, HOGY NÖVEKEDÉSI VAGY OSZTALÉKPAPÍRKÉNT TEKINT-E RÁNK

nénk tető alá hozni a közeljövőben. Az IPO keretében bevonandó forrás szintén a bővüléshez kapcsolódó beruházások, a terjeszkedés finanszírozását szolgálja.

– A társaság építőipari és mezőgazdasági gépek forgalmazásával foglalkozik.

Hogyan néz ki ez a piac Magyarországon? Hová pozicionálja magát ezen belül a DM-Ker? Megyeri Sándor: Az építőipari gépek piaca ma Magyarországon meghaladja a 75-80 milliárd forintot, ezen belül a DMKer a toplista második helyét foglalja el.

Ez köszönhető annak is, hogy fő partnerünk, a Bobcat a világ egyik legismertebb munkagépgyártója. A mezőgazdasági gépek, tartozékok és alkatrészek kereskedelme már jóval erősebb, a felmérések szerint közel 250 milliárdos piacról beszélünk. Itt ma még csak a feltörekvő középmezőnyben vagyunk, ezért kiemelt célunk jelentősen növekedni ebben a szegmensben. Mivel itt sok az 5–15

fős kisvállalkozás, ezért arra számítunk, hogy a következő két-három évben elindul egy koncentráció a versenytársak között. Mi is készen állunk arra, hogy felvásároljunk működő vállalkozásokat a mezőgazdasági gépek piacán, de csak olyan cégeket keresünk, amelyekkel erősödni tudunk. Mert sajnos sok olyan társaság is akad, amelyik a szürkezónában is tevékenykedik. De reméljük, a tisztuló piac hamar kiveti majd őket. A DM-Kerhez hasonló transzparens vállalatok üdvözlik leginkább a gazdaságfehérítő intézkedéseket, mert egyenlő feltételek mellett hamarabb meglátszik, melyik cég működik hatékonyan.

– Tavaly 10 milliárd forintos árbevételt értek el. Milyen ütemű bővüléssel számolnak ezen a soron a következő években?

M. S.: Bár a járvány megtörte a növekedés lendületét, szeretnénk a következő években is hasonló dinamikával gyarapodni, mint az elmúlt három esztendőben. Ehhez a márkaportfólió bővítése és a külföldi terjeszkedés egyaránt megteremti a megfelelő alapot.

– Az első fél év végén az eredménysoron kisebb mínuszt jelentett a társaság.

Ez a pandémia hatása?

M. S.: Mivel a vállalat termékköre szinte teljes egészében importból származik, ezért számunkra nem kedvező, hogy az év első hat hónapjában jelentősen gyengült a forint árfolyama. Ugyanakkor biztató, hogy a járvány ellenére is tudtuk növelni az árbevételünket, és a társaság első féléves EBITDA-ja is nagyobb volt 3 százalékkal, mint 2019 azonos időszakában. Ez azt jelzi, hogy a fő 2020/39 FIGYELŐ | 49

F_48_50_IPO.indd 49

2020. 09. 21. 16:24

| CÉGVILÁG |

tevékenységünk stabil, és hosszabb távon is fenntartható a nyereséges működés.

– A gazdasági visszaesés nem szűkíti tovább az önök piacát?

M. S.: Biztos, hogy lesz némi visszaesés a keresletben, de ez sokkal inkább a kisebb cégeket érinti majd, amelyeknek nincs eléggé stabil gyártói háttere vagy jelentős készletállománya. Mi azt tapasztaltuk, hogy egyre több új vevő jelent meg az elmúlt pár hónapban, akik korábban más márkájú munkagépekkel dolgoztak, de azok forgalmazói most nem tudják őket kiszolgálni. Szerintem egy bizonytalan piaci környezetben sokkal jobban felértékelődik a megbízhatóság, a stabil és átlátható működés, ami a DM-Kernek egyértelműen kedvez. Az is régi igazság, hogy ha a piac szűkül, akkor rövid időn belül a szereplők száma is csökken, vagyis a szegmens elkezd koncentrálódni, s előtérbe kerül a hatékonyság mint a jövedelmezőség egyik alapja. Ebben pedig a piac előtt járunk, hiszen az elmúlt években végrehajtottuk mindazokat a szervezeti fejlesztéseket, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy a cég egy válságból is megerősödve kerülhessen ki.

– Nem véges ez a piac? Van még érdemi növekedési potenciál itthon?

M. S.: Mivel mind az építőipar, mind a mezőgazdaság gépesítettsége még jelentősen elmarad a nyugat-európai szinttől, ezért egyelőre bőven van tartalék a keresletben is. Emellett az is fontos tényező, hogy mi munkaeszközöket, munkagépeket forgalmazunk, amelyeket rendszeres használat mellett három-öt évente cserélni kell. Ez nem olyan, mint a család személyautó-vásárlása, túl sokáig nem halasztható a beszerzés. Ha pedig hiányzik ehhez a szükséges forrás, akkor a bérleti piac erősödik, ami nekünk ugyanúgy előnyös.

– Az idén már osztalékot is fizetnek. Ez egyszeri kifizetés vagy rendszeres juttatás lesz? Számíthatunk osztalékpolitikára is?

B. F.: A vállalatvezetés céljának tankönyvi definíciója: a részvényesi érték maximalizálása. Természetesen ennél sokkal bonyolultabb-összetettebb egy tőzsdei társaság irányítása, de az bizonyos, hogy egy jól működő, nyereséges cég figyelembe veszi, hogy a részvényeseinek – az árfolyam-emelkedés lehetőségén kívül – időszakosan pénzt kell visszajuttatnia az eredményes gazdál-

kodás pozitív szabad pénzáramából. Ha nem ezt teszi, főleg a lakossági befektetők gyorsan „elpártolhatnak”. Ez azt indokolja, hogy hangolni kell a növekedés és a pénzvisszajuttatás finanszírozásának igényét a megtermelt pozitív szabad pénzáramból. A DM-Kernek már 2021ben jól megfogalmazott, hosszú távú osztalékpolitikája lesz.

– Növekedési sztoriként vagy osztalékpapírként érdemes a DM-Kerre tekinteni?

M. S.: A DM-Ker egy jelentős növekedési potenciállal bíró középvállalat, amely a céges életútján még nagyon messze van a tetőpontjától. A bevont tőke és egyéb források révén folyamatosan bővítjük a piacunkat, kiterjesztjük a működési területet és bővítjük a márkaportfóliónkat, vagyis a termékeink és a szolgáltatásaink körét.

Ebben a vállalati életszakaszban teljesen természetes elvárás normál működés mellett évente 25-30 százalékos cégérték-nö-

Középeurópai sikersztorit ígérnek. vekedés. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a részvényesek felé tudjunk osztalékot is fizetni, hiszen ez jelzi azt, hogy a társaság jövedelmezően működik és tartósan is jó befektetés. Ezek alapján majd a piac eldönti, hogy növekedési vagy osztalékpapírként tekint-e ránk.

– Önök tíz évvel ezelőtt alapították a céget, és tavaly már meg is jelentek a börzén. A kezdetektől erre készültek?

M. S.: Egyáltalán nem erre készültünk, kezdetben csak egy jó céget akartunk csinálni. De egy ponton rájöttünk, hogy kétemberes sztoriként nem tudunk továbbfejlődni, ugyanakkor a piac még rengeteg lehetőséget rejt magában, amelyeket vétek lenne kihagyni. A fejlődéshez azonban szervezetre, profi menedzsmentre, tőkére van szükség. A tőzsdei megjelenés lehetőség a magasabb vállalati szintre

lépés megvalósításában, mi pedig akartunk élni ezzel a lehetőséggel.

– Hogyan sikerült ilyen rövid idő alatt a nulláról a parkettre jutni?

B. F.: Amikor a döntés megszületett, hogy a növekedésnek a tőkepiaci útját választjuk, elsőként tőzsdeképessé kellett tenni a céget. Ez nemcsak szervezetfejlesztést jelent, hanem szemléletváltást a dolgozóknál, a menedzsmentnél egyaránt. De nekünk mint alapítóknak is más szemmel kellett nézni a vállalkozásunkra. El kellett sajátítanunk azt a befektetői gondolkodást, amely általában nem jellemző az átlagos kkv-tulajdonosokra. Nálunk több mint egy évig tartott az a vállalatfejlesztési projekt, melynek során vállalkozásból szervezett középvállalattá váltunk. Természetesen ebben sok külső segítséget is kaptunk, változásmenedzsert, céges tanácsadókat vontunk be a projektbe. Már a tőzsdei felkészülés szakaszában feliratkoztunk a BÉT Elite programjára, ahol a tudás mellett a szemléletváltásunk helyessége is visszaigazolást nyert. A börze emellett jelentős anyagi támogatást is nyújtott a Mentor programon keresztül. A Random Capital és a Navigator mint a társaság kijelölt tanácsadója, illetve befektetési szolgáltatója segített a tőkepiaci eligazodásban, a mostani IPO során pedig a kibocsátás szervezését végzi. De fontos szereplő volt a parkettre lépés folyamatában az SZTA is, amely az első zárt körű tőkeemelésben vállalt nagy részt. Ez azt jelzi, hogy van bizalmuk a DM-Ker felé, s hisznek a hosszú távú befektetésük stabil megtérülésében.

– Mekkora cég lehet a DM-Ker pár éven belül az önök elképzelése szerint?

M. S.: A megfogalmazott stratégiánk szerint célunk egy olyan vállalati működés fenntartása, melynek révén a társaság az ágazati átlagnál hatékonyabb és nagyobb üzleti profitot termel, ezáltal szakmájának a legjobbjává válik. Vagyis nem méretben, hanem eredményességben, a partnereink, ügyfeleink és részvényeseink elégedettségében mérjük inkább a sikert. Ugyanakkor a vállalatfejlesztés, a tőzsdére lépés rengeteg új lehetőséget nyitott meg előttünk. Ha minden szembejövő jó lehetőséget megragadunk, az óhatatlanul jelentős növekedést eredményez. Bízunk benne, hogy pár év múlva a DM-Ker történetét nemcsak magyar, de közép-európai sikersztoriként is lehet említeni, köszönhetően a 2021-től elinduló külföldi terjeszkedésünknek.

TÚRÓS-BENSE LEVENTE

50 | FIGYELŐ 2020/39

F_48_50_IPO.indd 50

2020. 09. 21. 16:24

| GEOPOLITIKA |

NESZE SEMMI, FOGD MEG JÓL AMERIKAI MONETÁRIS POLITIKA Hiába jelentette be a Fed, hogy tolerálja a nagyobb inflációt, ha a következő években a szint nem emelkedik a célként kitűzött 2 százalék fölé.

FOTÓ: JIM YOUNG, REUTERS

JEROME POWELL, A FED ELNÖKE EGY KONGRESSZUSI MEGHALLGATÁSON. A PIACOK TÖBBET VÁRTAK VOLNA A JEGYBANKTÓL

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) az utóbbi időben gyakran hangoztatja, hogy a következő években lazán tartja monetáris politikáját. Az intézmény döntéshozó testülete a múlt héten igyekezett a befektetők számára is érthetővé tenni, hogy konkrétan mit is jelent ez.

A központi bank közölte: egészen addig nem emelik az irányadó kamatot, amíg a világ legnagyobb gazdasága el nem éri a teljes foglalkoztatottságot, az infláció pedig a 2 százalékot, s „egy ideig” mérsékelten meg nem haladja azt. A Fed ezzel szakított a korábban alkalmazott módszerrel, amely megelőző kamatemelésekre épült, igyekezve elejét venni a fogyasztói árak elszabadulásának.

A befektetők azonban kétségekkel telve hallgatták Jerome Powell jegybankelnök nyilatkozatát. Az ugyanis már beépült a várakozásokba, hogy a Fed lazán tartja a gyeplőt, miképpen az is, hogy ha átmenetinek gondolja az infláció megugrását, akkor békén hagyja a kamatokat.

A fő problémának azt tartják, hogy az intézmény önmagában nem volt képes inflációt gerjeszteni – vagyis érdemben élénkíteni a gazdaságot. Ezzel kapcsolatos konkrét intézkedésekre vártak. A központi bank saját előrejelzése szerint a

volatilis ármozgású tételektől (tipikusan ilyenek az élelmiszerek és az üzemanyagok) megtisztított maginfláció legalább 2023-ig 2 százalék alatt marad. A piaci várakozások a következő tíz évre előretekintve 1,68 százalékon állnak, és nem változtak érdemben a Fed-bejelentés óta.

Holott a jegybank ezen a téren korábban sikeresen volt képes vezetni a piacokat.

Bejelentései a kamatok hosszú távú alakulására vonatkozóan nagymértékben befolyásolták a várakozásokat, a vállalatok beruházási döntéseit és a háztartások fogyasztási hajlandóságát.

AZ AMERIKAI INFLÁCIÓ VÁLTOZÁSA, 2020

8_¥_FQ­PTX [¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ M·SFUMT_ P­UJXY

0,1

0,6

0,6

VI.

VII.

0,4

–0,1 –0,4

II.

III.

–0,8 IV.

V.

Forrás: US Bureau of Labor Statistics

VIII.

Vagyis hiába jelentette be a Fed monetáris politikájának változását, a piac nem hisz abban, hogy ezt a következő esztendőkben kénytelen lesz alkalmazni. Adódik tehát a kérdés: ha az intézmény tolerálja a nagyobb inflációt, akkor miért nem tesz azért, hogy ez be is következzen? Sok elemző számított is arra, hogy a központi bank kibővíti kötvényvásárlási programját, melynek keretében jelenleg havi 80 milliárd dollárért vesz állampapírokat, további 40 milliárdért pedig jelzálog-fedezetű kötvényeket.

A Jerome Powell beszédével kapcsolatos csalódottságot jelzi, hogy már a nyilatkozat alatt erős eladói nyomás mutatkozott a hosszabb lejáratú állampapírok piacán. A járvány által okozott recesszióból való kilábalás törékenynek mutatkozik. A helyzeten segíthetne a még nagyobb fiskális stimulus, Donald Trump elnök keze azonban meg van kötve: a törvényhozás alsóházában az ellenzéki demokraták vannak többségben. Ráadásul ez év novemberében választások lesznek, így a Fed döntéshozóinak az ezzel kapcsolatos politikai kockázattal, a gazdaságpolitika esetleges irányváltásával is számolniuk kell.

D. GY. 2020/39 FIGYELŐ | 51

F_51_FED.indd 51

2020. 09. 21. 16:24

| GEOPOLITIKA |

JOE BIDEN DEMOKRATA ELNÖKJELÖLT MICHIGANBEN. MEGADÓZTATNÁ A PÉNZÜGYI SZEKTORT

ROSSZUL JÁRNÁNAK JOE BIDENNEL A TŐKEPIACOK

A lapzártánk idején megjelent legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Joe Biden demokrata elnökjelölt 280131-re vezet az elektori szavazatokat tekintve Donald Trump elnökkel szemben. (270-nel lehet nyerni.) November persze még messze van, de a kihívónak akkora az előnye, hogy a tőkepiacok szép lassan elkezdhetik beárazni a győzelmét. A demokraták fölénye olyan nagy, hogy a már ellenőrzésük alatt lévő alsóház mellé behúzhatják a felsőházat, a

lönösen azért, mert mérsékelte a szövetségi vállalati nyereségadót. Az amerikai ágazatok közül a banki szegmens azon kevesek egyike, amely a teljes rátát fizeti. Adókedvezmény jár ugyan a beruházások és a kutatás-fejlesztési kiadások után, de a hitelintézetek ezekben viszonylag kevéssé aktívak.

Nézzünk egy példát! A Wall Street egyik legnagyobb befektetési bankjának, a JPMorgan Chase-nek a teljes adóterhelése 2017-ben 32 százalékos volt – tavaly viszont már csak 19. A csökkenés legnagyobb részét a szövetségi adó 35ről 21 százalékra történt mérséklése adta.

Joe Biden programjában viszont ennek a tehernek a 28 százalékra való emelése szerepel. Ezzel a hét százalékpontos növekménnyel számolva a JPMorgan

Chase tavaly 3,1 milliárd dollárral több adót fizetett volna.

Van azonban más is a demokraták tarsolyában. Biden és alelnökjelöltje, Kamala Harris a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését is tervezi. Ennek számszerű összege ugyan nagyon alacsony lenne, viszont terhelnék vele a teljes tőkepiaci palettát a részvényektől a kötvényeken át a derivatívákig. Az amerikai költségvetés előrejelzéseit készítő Congressional Budget Office becslései szerint tíz év alatt 777 milliárd dollár folyna be ebből.

SZIGORÚBB SZABÁLYOZÁS

A jelenlegi ellenzék a szektor szabályozását is szigorítaná. Elizabeth Warren, a demokraták nagyasszonya nem tűnt el a színről azt követően sem, hogy elveszítette Bidennel szemben az elnökjelöltségért folytatott versenyt. Massachusetts szenátorát, a pénzügyi szektor „szörnyetegének” (bête noire) nevezett politikust gyakran emlegetik lehetséges pénzügyminiszterként. Warren régóta mondogatja, hogy a bankszektoron belül szigorúan el kell különíteni a befek-

FOTÓK: LEAH MILLIS, JONATHAN ERNST, REUTERS

is. Így gyakorlatilag akadály AMERIKAI VÁLASZTÁSOK szenátust nélkül tudnák megvalósítani gazdaságSzigorúbb állami szabályozásra politikájukat. és magasabb adókra számíthat TEHERNÖVELÉSEK JÖHETNEK az USA pénzügyi szektora, Koncepciójuk egyik legfőbb eleme a ha novemberben a demokraták pénzügyi ágazat megadóztatása. Trump adócsökkentési programjának a legnanyernek.d gyobb nyertese a bankszektor volt, kü-

52 | FIGYELŐ 2020/39

F_52_53_amerikai_valasztasok.indd 52

2020. 09. 21. 16:24

| GEOPOLITIKA | DONALD TRUMP AMERIKAI ELNÖK NEVADÁBAN. KÖNNYÍTETT A BANKOK TERHEIN

Vannak persze az utóbbi területnek olyan alágazatai is, amelyek jól járnának a demokratákkal. Ilyen például a hitelkártya- és az autófinanszírozási biznisz. Bidenék a szociális háló szorosabbra szövését ígérik, így javulhatna ezekben a szegmensekben a hitelportfólió minősége, kevesebb lenne a nemfizetés.

HIÁBA A GESZTUSOK

tetési és a lakossági banki funkciókat. A demokrata tervek között szerepel az is, hogy átalakítják a lakosságnak nyújtott pénzügyi szolgáltatásokat felügyelő hatóságot. Ennek vezetője a hírek szerint az a Katie Porter lesz, aki a törvényhozásban előszeretettel feszíti keresztre a bankvezéreket a különböző bizottságokban. Korábban jogászként tevékeny-

kedett, több könyvet írt a lakossági fogyasztóvédelemről. Ráadásul amikor az alelnökjelölt Kamala Harris Kalifornia állam legfőbb ügyésze volt, alatta dolgozott, a pénzügyi szektor felügyeletéért volt felelős.

Persze minden jogszabály annyit ér, amennyit betartatnak belőle, és hiába a pénzügyi szektornak Trump által tett gesztusok, ha a gazdasági körülmények nem kedveznek az ágazatnak. A jelenlegi elnök beiktatása óta a bankrészvények nagyjából 17 százalékkal estek a tőzsdén. A gazdaságpolitika fontos, de a gazdasági növekedés és a kamatok még fontosabbak. Márpedig ez utóbbiak történelmi mélyponton állnak, és jó ideig ott is maradnak. Ez a bankok jövedelmezőségét erősen rontja, a betéti és a hitelkamatok közötti marzsból ugyanis általában kamatemelések idején tudnak profitálni a pénzintézetek.

D. GY.

HIRDETÉS

UTAZZUNK EGYÜTT, BIZTONSÁGBAN Utazáskor tartsd be a következőket:

Utazás előtt alaposan moss kezet

Tarts akkora távolságot másoktól, amekkora csak lehetséges

Köhögj, tüsszents zsebkendőbe, vagy a könyökhajlatodba

Ne piszkáld az arcod

Hordj maszkot, vagy takard el a szádat és orrod valamivel

Utazást követően alaposan moss kezet ismét

UTAZZ FELELŐSSÉGGEL, VIGYÁZZUNK EGYMÁSRA! www.stadlerrail.com

F_52_53_amerikai_valasztasok.indd 53

2020. 09. 21. 16:24

| GEOPOLITIKA |

ZŰRZAVAR BERLINBEN ÉSZAKI ÁRAMLAT II. | A berlini kormány kommunikációjában engedményeket tesz Washingtonnak a Navalnij-ügy kapcsán.

Az orosz gáznak azonban valójában nincs alternatívája.d varásával igyekeznek rákényszeríteni Berlint a projekt feladására. Ezúttal az elsődleges célpont egyértelműen Németország, gazdaságilag a második legerősebb NATO-tag.

Németország, sőt egész Európa zavarodottan és ellentmondásosan reagál a Navalnij-ügy és az Északi Áramlat II. összekapcsolására. Dr. Janis Kluge, a német Tudomány és Politika Alapítvány (SWP) elemzője szerint Moszkvától csak olyan dolgot lehet kérni, amelyet teljesíteni is tud. Az, hogy az orosz állam mozdítsa elő a Navalnijügy feltárását, nem ilyen. Ha abból indulunk ki, hogy a Kreml vagy bármilyen orosz érdekkör részese volt a merényletkísérletnek, akkor ez a feltétel

(a bűncselekmény felderítése) nem teljesíthető – mondta Kluge. Vagyis ha a német szövetségi kormány leállítja az Északi Áramlat II.-t, az nagypolitikai, stratégiai döntés lesz, nem pedig szankció – összegezte.

AZ LNG ÁLL A HÁTTÉRBEN

A Die Zeit hetilap értesülései szerint Berlin augusztus közepén bizalmas ajánlatot tett Washingtonnak, hogy hajlandó egymilliárd eurót az ügyre áldozni. Cserébe azt várja az Egyesült Államoktól, hogy nem gördít akadályokat a vezeték befejezésének útjába. Olaf Scholz német alkancellár, pénzügyminiszter vitte az ajánlatot az USA-ba, ahol azt átadta Steve

FOTÓ: ALEXEY MALGAVKO, REUTERS

Egyszer csak felbukkan Vito Corleone (A keresztapa, Francis Ford Coppola 1972-es filmjének maffiafőnöke, akit Marlon Brando alakított), és valamilyen szívességet kér majd. Ezt mondta az Északi Áramlat II. megépítésével kapcsolatban a német–orosz projekt egyik fő ellenzője, a texasi republikánus szenátor, Ted Cruz, aki szerint az újabb energiacsatorna aktivizálásával Berlin az orosz maffia lekötelezettjévé válik. A politikus ezzel persze a projekt finanszírozásában részt vevő öt nagy nyugat-európai energiavállalatot is támadta, s mindenekelőtt az Oroszországi Föderációt (OF) maffiaállamozta le. Értelmezésében Vito Corleone, a keresztapa vélhetőleg Vlagyimir Putyin elnök lenne. Forrnak az indulatok az Északi Áramlat II. ügyében, egyre erősebb a washingtoni nyomás.

A CÉLPONT: NÉMETORSZÁG

A mindmáig több vonatkozásban is tisztázatlan Alekszej Navalnij-ügy kapóra jött a vezeték ellenzőinek. Az USA-ban a kérdésben héják – a demokraták nagy többsége és az amerikai olajiparhoz különösen közel álló republikánus politikusok – az esetre hivatkozva a szankcióprés újabb csa-

54 | FIGYELŐ 2020/39

F_54-55_eszaki_aramlat.indd 54

2020. 09. 21. 16:25

| GEOPOLITIKA |

Mnuchinnak, amerikai kollégájának.

E szerint Berlin a fenti összeggel támogatja, hogy két németországi kikötőben, Brunsbüttelben és Wilhelmshavenben új, az amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) németországi importját előmozdító speciális kikötőberendezések épüljenek. Ám most a koronavírus-válság, valamint az előző amerikai kormányzat idején mesterségesen túlduzzasztott kőzetrepesztéses technológiát alkalmazó kisebb-közepes USA-beli földgáz- és kőolaj-kitermelők tömeges csődbe menése fakaszt újabb kockázati forrásokat. A Nikkei elemzése szerint a jelenlegi szénhidrogén-túlkínálat a nemzetközi piacokon átmeneti jelenség. Ha Ázsia talpra áll, ezt kéthárom éven belül felszívja elsősorban a kínai, kisebb mértékben a japán és a dél-koreai gazdaság.

Mellesleg Moszkva is a kivárásra játszik. Oroszországi politikusok egyre határozottabban jelzik, hogy a jelenlegi folyamatok két irányba taszítják az OF-et. Egyrészt tovább erősítik a bezárkózást, az energiahordozók (olaj, földgáz, szén) külpiacaitól való függetlenedést, másrészt a még inkább kelet felé való orientálódást. Ám Oroszország elemzői is felismerik: a kínai sárkány csókja halálos lehet. A Moszkva és Peking közti gazdasági méretaránytalanság (körülbelül egy az öthöz) Kína malmára hajtja a vizet.

Ezek a globális folyamatok Németországot is kedvezőtlen irányba fordíthatják. A környezetvédelmi szempontból a többi fosszilis energiahordozónál tisztábbnak számító földgáz beszerzési forrásai körüli növekvő bizonytalanság, továbbá a megújuló energiaforrásokba vetett túlzott bizalom előrevetíti a következő évek, évtizedek energiabiztonsága körüli problémákat. Ezzel is magyarázható, hogy Berlinben erősödik azok tábora, akik fenntartásukat hangoztatják a nukleáris szektorból való, szerintük elsietett kiszállás miatt. Jelzésértékű, hogy a német médiában szaporodnak azok a cikkek, amelyek az atomenergia pozitív aspektusaira hívják fel a figyelmet.

Angela Merkel az Északi Áramlat II. kérdésében ingadozó politikát képvisel, s az utóbbi időben ezt csak erősíti a Navalnij-ügy. A kancellár mintha hajlana a projekt megszakítására – legalábbis a kommunikáció szintjén.

A másik oldal markáns képviselője a nagy energiavállalati vezetők mellett a német gazdasági és energiaügyi miniszter, a CDU-s Peter Altmaier, akit a párt belső köreiben akár jövendőbeli

kancellárjelöltnek is el tudnak képzelni. Mint a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámol róla, a politikus az ARD tv-csatornán határozottan kiállt a mellett, hogy vigyék véghez a Németországot az OF-fel összekötő második gázvezetékpáros lefektetését, és induljon el rajta a szállítás.

NINCS ALTERNATÍVA

A projektből való kihátrálásnak súlyos következményei lehetnek. A német gázimportban harmincszázalékos szerepe van például Hollandiának, ahol is környezetvédelmi szempontok alapján 2030-ig a tengeri kitermelés szinte teljes leállítását tervezik. Az amerikai palagáz pedig drága, és ugyanúgy kiszolgáltatottsághoz vezethet. Az Észak-Afrikából importált nyersanyag óriási politikai kockázatot hordoz, például a líbiai polgárháborús helyzet miatt. Az Északi-tengeren, a Norvégia partjai mentén feltárt gázmezők pedig kimerülőben vannak.

Berlin számára tehát nem nagyon van más alternatíva, mint az orosz gáz.

Az Északi Áramlat II.-t az orosz Gazprom építi. A mintegy tízmilliárd eurós vállalkozás felét hosszú lejáratú kölcsönök formájában két német óriás, az Uniper és a Wintershall, valamint a francia Engie, az osztrák ÖMV és a holland–angol Royal Dutch Shell finanszírozza. Ha bebukik a projekt, akkor ezek a hitelezők milliárd eurós nagyságrendű veszteségre számíthatnak. Emiatt is növelik a nyomást a kormányzatokon, elsősorban Berlinen, hogy folytatódjanak a munkálatok, amelyekkel 95 százalékban már elkészültek.

D. P.

A GAZPROM OMSZKI FINOMÍTÓJA. BERLINNEK SZÜKSÉGE VAN AZ OROSZ ENERGIAHORDOZÓKRA

2020/39 FIGYELŐ | 55

F_54-55_eszaki_aramlat.indd 55

2020. 09. 21. 16:25

| GEOPOLITIKA |

MARSHALL-TERVET JAVASOLNAK A V4-EK BELORUSSZIÁNAK STABILIZÁCIÓS IGÉNY | A visegrádi országok pénzügyi segélycsomagot javasolnak Fehéroroszországnak, uniós forrásokból. A feltétel egy új, tiszta választás lenne.

ráció (OF) hivatalosan nem reagált a visegrádiak javaslatára.

Szeptember 17-én az Európai Parlament (EP) 574 „igen”, 37 „nem” szavazattal, 82 tartózkodással elfogadott határozatban mondta ki, hogy nem ismerik el a Lukasenka győzelmével végződött elnökválasztást. A testület a fehérorosz ellenzéki Koordinációs Tanácsot ismeri el „azon emberek képviselőjeként, akik demokratikus változásokat követelnek Belorussziában”. Az EP határozata befagyasztaná a Lukasenka-féle adminisztrációnak folyósított uniós forrású pénzeket, továbbá megtartaná a demokratikus Fehéroroszország számára adományozók konferenciáját, hogy „sokmilliárdos pénzügyi csomaggal” támogassák a reformfolyamatot.

Legalább egymilliárd eurós pénzügyi segítséget kellene nyújtani az Európai Unió forrásaiból Fehéroroszországnak – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A kormányfő ezzel mozdítaná elő a belorusz gazdasági stabilizálódást. „Ez lehetővé tenné, hogy Beloruszszia gazdasága a jelenlegi helyzetben meg tudjon felelni a befektetők várakozásainak, s lehetőség nyílna új állampapír-kibocsátásra” – fejtette ki Vilniusban, ahol litván kollégájával, Saulius Skvernelisszel találkozott a hónap közepén.

ÚJ VÁLASZTÁSOK

A visegrádi négyek (V4) nemrég tartott találkozóján felvetették – magyar kezdeményezésre –, hogy ki kellene dolgozni egy Fehéroroszországnak szóló „Marshalltervet”. A részletek még nem ismertek, de a négy ország kormányfői apparátusa egyeztet az ügyben. Az elképzelést várhatóan a lengyel miniszterelnök terjeszti

az EU szeptember végére tervezett csúcstalálkozója elé.

Kérdéses, hogy az unió esetleges pénzügyi támogatását milyen kikötésekkel lehetne Minszk rendelkezésére bocsátani.

A Telegraf.by belorusz hírportál értesülései szerint a „Marshall-terv” elindításának a feltétele, hogy Belorussziában tartsanak újabb, a nemzetközi közvélemény, valamint monitoringszervezetek által figyelemmel követett elnökválasztást. Közben a lengyel kormányfői titkárságot vezető Michał Dworczyk megerősítette, hogy a V4-ek terve főként gazdasági javaslatokat tartalmaz, de csak akkor ajánlják fel a fehéroroszoknak, ha „ismételt és megfelelően lebonyolított” elnökválasztást tartanak. Ezt a követelményt Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő belorusz államfő elutasítja. Az Oroszországi Föde-

OROSZ HEZITÁLÁS

Egyfajta versenyfutás bontakozik ki az EU, az EP, a V4-ek és Oroszország között a súlyos belső válságot átélő Belorusszia megsegítése kapcsán. Lukasenka, akinek a minapi megmérettetésen aratott győzelmét megalapozottan tartják a sorozatos és nagymérvű választási csalások következményének, nemrég Szocsiban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Moszkvában ezzel egy időben bejelentették: mintegy másfél milliárd dolláros (valamivel több mint egymilliárd eurós) hitelnyújtással támogatják a Lukasenkarendszer konszolidációs törekvéseit. Közben Fehéroroszországban folytatódnak a választási csalások miatt kirobbant tömegmegmozdulások.

Az OF álláspontja a jelenlegi minszki rezsim legitimitását megkérdőjelező válságban nem egyértelmű. A több vasat egyidejűleg a tűzben tartó Kremlnek nem érdeke, hogy a belorusz ellenzék – amelynek a vezetői a letartóztatás elől külföldre, Litvániába, Lengyelországba, kisebb részben Oroszországba menekültek – szembeforduljon vele. Mint ahogyan az sem, hogy

FOTÓK: KACPER PEMPEL, VASILY FEDOSENKO, REUTERS

SZVJATLANA CIHANOVSZKAJA BELARUSZ ELLENZÉKI VEZETŐ ÉS MATEUSZ MORAWIECKI LENGYEL MINISZTERELNÖK VARSÓBAN. LUKASENKA ELUTASÍTJA AZ ÚJ VÁLASZTÁS KIÍRÁSÁT

56 | FIGYELŐ 2020/39

F_56_57_fehérorosz.indd 56

2020. 09. 21. 16:26

KORMÁNYELLENES TÜNTETÉS MINSZKBEN. MOSZKVÁBAN DŐL EL A DIKTATÚRA SORSA

Belorusszia kormányozhatatlanná váljon.

A Szvjatlana Cihanovszkaja elnökjelölt vezette ellenzék hangoztatta: nem akarnak szakítani az OF-fel, azaz Fehéroroszországból nem csinálnának második Ukrajnát – noha hallani Moszkva-ellenes hangokat az oppozíción belül.

Putyin utasítására jelzésképpen visszavonták a Belorussziával szomszédos orosz határtérségből azt az egységet, amelyet az OF erőszakszervezeteinek nyugdíjas tisztjeiből, hivatásos katonáiból verbuváltak.

Ezeket akkor bocsátanák a minszki vezetés rendelkezésére, ha az országban ellenőrizhetetlen, erőszakos folyamatok indulnának meg, amelyek veszélyeztetnék a Kreml belorussziai érdekeit, az ott lévő

orosz állampolgárokat, oroszországi tulajdonú objektumokat.

ÖSSZEFONÓDÁSOK

Moszkvának jelentős érdekeltségei, katonai objektumai vannak a vele államszövetségben lévő Belorussziában. Többek között igen szoros a két ország távközlésének, jármű- és mindenekelőtt hadiiparának az összefonódása. Még a Szovjetunió idejében Ukrajna után a fehéroroszoknál voltak a legfontosabb szovjet hadiipari, elsősorban rádiótechnikai és különleges járműveket gyártó létesítmények. Mind a mai napig az OF stratégiai rakétaerőin belül az egyik legmodernebb és legfélelmetesebb nukleáris fegyverrendszer, az

BELORUSSZIA LEGFŐBB KÜLKERESKEDELMI PARTNEREI (2020. január–június) Külkereskedelmi partnerek 1. Oroszország 2. Ukrajna 3. Kína 4. Németország 5. Lengyelország … Magyarország Forrás: Belorusz Nemzeti Statisztikai Hivatal

Forgalom (Mrd dollár) 13,2 2,0 1,9 1,1 1,1 0,115

Forgalom a tavalyi azonos időszak százalékában 78,5 75,2 91,9 83,1 86,2 91,5

RSZM–56-os Bulava interkontinentális rakéták szárazföldi változatát a belorusz MZKT különleges szállító-pozicionálóindító járművei (NATO-rövidítéssel: TEL) hordozzák. Ugyancsak MZKT-s TEL-eket telepítettek Iszkander–M rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal a kalinyingrádi övezetbe, amivel komolyan fenyegethetik az USA és a NATO egyik legfontosabb régióbeli támaszpontját, az épülő redzikowói Aegis Ashore rakétaelhárító rendszert. Emlékezetes, hogy Minszkben a Lukasenka-ellenes megmozdulások, sztrájkok egyik központja munkásaival, alkalmazottaival együtt éppen az MZKT hadiipari óriásvállalat lett. Az OF érdekelt a Belorussziával fenntartott szoros kapcsolatokban – ám, amennyire látszik, Putyin el tud képzelni egy Lukasenka nélküli Fehéroroszországot is.

Mint táblázatunk is mutatja, az Orosz Föderáció Belorusszia messze legfontosabb kereskedelmi-gazdasági partnere.

Az Európai Unió (mindenekelőtt a meghatározó jelentőségű Németország) erősen lemaradva a második számú külkereskedelmi blokk. Az USA nem jelentős export-import partner, e reláció forgalma 2020 első felében valamivel meghaladta a Fehéroroszország és Oroszország közti, több mint 13 milliárd dolláros árucsere ötvenedrészét.

D. P. 2020/39 FIGYELŐ | 57

F_56_57_fehérorosz.indd 57

2020. 09. 21. 16:26

| RÉGIÓ |

UNIÓS PÉNZ AZ ABLAKBAN Közel hét év alatt alig több mint a 26 százalékát sikerült lehívni annak a 22,541 milliárd eurónak, amelyre Románia 2020 végéig jogosult az Európai Unió infrastrukturális fejlesztési programjainak a keretében. A strukturális és kohéziós alapokból 2018-ban mindössze 1,47 milliárdot sikerült felhasználni, de még így is „látványos” fejlődésről beszélhetünk, ha a 2017-es 1,09 milliárdos abszorpcióhoz viszonyítunk. Ennek a teljesítménynek a minősítése változatlanul jelző után kiált.

A 2007-es csatlakozás óta 50,13 milliárd euró érkezett keleti szomszédunkba különböző EU-s támogatások formájában.

Az ország befizetései majd 17 milliárdot (pontosan 16,959-et) tettek ki, a mérleg tehát 33,17 milliárdos pluszt mutat, ami hozzávetőleg fele a 2018-as év költségvetési bevételeinek. Az idén véget érő hétéves ciklusra szóló keretösszeg mindöszsze 6,6 százalékára pályázott sikeresen tavalyelőtt Bukarest, ami kifejezetten szerény produkció. Ha a 2014 óta eltelt időszakot vizsgáljuk, még siralmasabb a kép, hiszen az első öt esztendő alatt megszerzett 4,1 milliárd euró a teljes keretösszeg alig több mint 18 százaléka.

ÁTLAGSEBESSÉG ALATT

A helyzet a nagy infrastrukturális beruházásokra fordítható pénzek tekintetében a

legkevésbé rossz, az unió által erre a célra biztosított 9,2 milliárd euróból 2019 végéig 2,4 milliárdot használt fel az ország.

A 26 százalékos abszorpciós arányba többek között a Kürtös–Piski (Simeria)vasútvonal, a Szászsebes–Torda-autópálya és a Lugos–Déva-sztráda három szakaszának a megépítése fért bele. A bukaresti metró új vonalának a kivitelezését ugyancsak ebből fedezték. Az alacsony lehívási ráta – még ha a többihez képest akár magasnak is nevezhető – azért érthetetlen, mert Románia hatalmas autópálya-hiányban szenved, a vasútvonalak

FOTÓ: MTI

A SEREGHAJTÓ ROMÁNIA | Már a küszöbön lévő romániai önkormányzati választás tétjei közé is felküzdötte magát az EU-s finanszírozások felhasználásának a rátája.

A 2020 végén záruló fejlesztési ciklusban az abszorpciós szint aligha éri el a 30 százalékot, és a decentralizáció késlekedése a következő periódusban esedékes 80 milliárd euró esetében sem ígér sokkal jobb eredményeket.

58 | FIGYELŐ 2020/39

F_58_59_roman_lemaradas.indd 58

2020. 09. 21. 16:26

| RÉGIÓ |

FOTÓ: RADU SIGHETI, REUTERS

mindössze 3,8 százalékán lehet 160 kilométer/órás sebességgel közlekedni, a szerelvények jelenlegi átlagsebessége óránként 42 kilométer. Az uniós forrásokból finanszírozott nagy infrastrukturális befektetések 70 százaléka Erdélyben valósult meg. A teljes összeg 2020 végéig történő lehívása egyenesen a sci-fi kategóriájába tartozik.

A kisvállalkozások és a helyi projektek finanszírozására hivatott Regionális operatív program esetében a hatékonyság még rosszabb, a rendelkezésre álló 6,8 milliárd euróból lehívott összeg alig éri el az egymilliárdot. A jelek szerint a közigazgatás tekintetében sincs szükség fejlődésre; az ezen a területen regisztrált arány 15,5 százalék, 82,5 millió euró a megpályázható 533,2 millióból.

Bár a leghatékonyabb pályázó Bukarest volt – ott a hat kerületi önkormányzat, valamint a főpolgármesteri hivatal összesen 57,86 millió eurót hívott le –, a fennmaradó összeg fele erdélyi önkormányzatoknál landolt. A legtöbb EU-s pénzt három erdélyi megye, Beszterce-Naszód, Bihar és Kolozs hívta le, de eredményesnek bizonyult a magyar vezetésű Hargita és Maros megyei helyhatóság is. Ezzel együtt sem a romániai önkormányzatok fogják kiüríteni az uniós pénzalapok kasszáját.

A ciklus végéig a forrásfelhasználás a legoptimistább számítások szerint sem haladja meg a 44 százalékot, ami jócskán az EU-s átlag alatt van.

Ugyanakkor az uniós pénzek elköltése kapcsán felmerülő csalás gyanújával vizsgált száz eset több mint tíz százaléka romániai érintettségű. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2019-ben 42 közösségi pénzeket felhasználó országban vizsgálta meg az elköltés módját. A keleti szomszédunkban lefülelt esetek között akadt akvakultúrás (vízművelési) fejlesztési helyszínnel kapcsolatos (ott nincs is víz), de komoly gyanú merült fel az erdőtüzek megakadályozását célzó beruházásokra vagy a szennyvízkezelésre megpályázott összegekkel összefüggésben is.

ÖNKORMÁNYZATI OFFENZÍVA

Az új költségvetési ciklusban a korábbinál csaknem négyszer nagyobb összeg, 80 milliárd euró áll majd a romániai önkor-

mányzatok rendelkezésére. A parlament által ez év júliusában elfogadott jogszabály a fejlesztési projektek és az EU-s támogatások felhasználását összehangoló fejlesztési régiók Bukaresttől való jelentős függetlenségéről rendelkezik. A rendeletet az alkotmánybíróságon támadta meg a legfelsőbb bíróság, s Ludovic Orban miniszterelnök is a taláros testületnél fejezte ki a jogszabállyal kapcsolatos aggályait – pedig az általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői is megszavazták a tervezetet.

A törvényhozási aktus ugyan csekély visszhangot kapott, a törvény hatálybalépése azonban nagy horderejű közigazgatási változást jelentene. A szeptember 27-i választás kampányában sem esik túl sok szó a jogszabályról, amely valós lépést jelenthetne az utóbbi években már nem csak a magyar politikai szervezetek által szorgalmazott adminisztratív decentralizáció felé. Jelentősen csökkenne az EU-s összegek lehívása és a projektek koordinálása terén Bukarest szerepe, a fejlesztési régiók valós jogkörökkel, kvázi önállóan, a főváros formális közreműködése mellett oszthatnák el a brüsszeli forráso-

TUNYA MINISZTÉRIUMOK

Annál is inkább, mert az EU-s pénzalapok lassan az egyetlen biztos befektetési forrást jelentik az önkormányzatok számára. Miközben költségvetésének jelentős részét a hadseregre költi, keleti szomszédunk olyan ütemben halad az eladósodás útján, hogy egyre kevesebb pénz jut a megyei és a helyi önkormányzatok beruházásaira. Márpedig e helyhatóságok sikerének egyik legmegbízhatóbb fokmérője, hogy melyik milyen léptékű összegeket volt képes lehívni az Európai Uniótól. A leglátványosabb fejlődés ott valósul meg, ahol maximálisan kihasználják a pályázati lehetőségeket.

Míg az önkormányzatok többnyire jól teljesítettek a források lehívásában, a minisztériumok által menedzselt szektoriális programok rengeteg pénzt hagytak Brüszszelben. Az elmúlt tizenöt évben ugyanakkor azt tapasztalhattuk, hogy Romániában kohézió helyett folytatódott a régiók szétfejlődése, s tovább nőtt a gazdag és

UTASOK A NADRÁGMENTES METRÓZÁS NAPJÁN BUKARESTBEN. A ROMÁNOK EURÓPÁBAN AZ ELSŐK KÖZÖTT CSATLAKOZTAK AZ AMERIKAI HÓBORTHOZ

kat. Az új közösségi költségvetési ciklus kezdetén ezáltal további hatalmi jogosítványok kerülhetnek a helyi és megyei önkormányzatokhoz. Bár a törvény hatálybalépése nem garantált, egyre inkább úgy tűnik, hogy a politikai pártok is elérkezettnek látják az időt egy nagyobb közigazgatási átszervezéshez.

szegény megyék közötti különbség. Már az Európai Bizottság részéről is egyértelmű jelzések érkeztek, hogy az EU fővárosában szintén „idegesek” a források alacsony szintű romániai felhasználási rátája miatt. Úgy tűnik, valamennyi érintettnél fogytán a türelem, a kormányzat pedig bizonyos mértékig kényszerhelyzetbe került, és elindulni látszik az irányító hatóságok regionális szintre való átköltöztetésének a folyamata.

CSINTA SAMU 2020/39 FIGYELŐ | 59

F_58_59_roman_lemaradas.indd 59

2020. 09. 21. 16:26

| RÉGIÓ |

STABILITÁS NÉLKÜL NEM LEHET FEJLŐDNI

KELEMEN HUNOR | Önkormányzati választások lesznek vasárnap Romániában. Az erdélyi magyar közösség legnagyobb érdekképviseleti szervezetének, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) az a célja, hogy mintegy kétszáz polgármesteri tisztséget ismét megszerezzen. Elnökét a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjáról, keleti szomszédunk gazdasági helyzetéről és a decemberi parlamenti választások utáni kormánykoalíciós lehetőségekről is kérdezte a Figyelő.

Milyen eredményekre számít az önkormányzati választásokon?

– Az önkormányzati megmérettetésnek az RMDSZ esetében van két sajátossága. Az országos választásokkal ellentétben nem szoktunk valamennyi megyében listát állítani, ezért nem mindenhol lehet ránk szavazni. Éppen ezért nem mérvadó a szervezetre leadott voksok számát az országban élő magyarok arányához mérni. Sokkal inkább azt kell látni, hogy van mintegy 215-220 olyan telepü-

lés, ahol az egyfordulós választási rendszernek köszönhetően magyar jelölt nyerheti el a polgármesteri tisztséget. Jelenleg kétszáz helységben vannak polgármestereink, tizenöt másikban a legutóbbi választáson a Magyar Polgári Párt (MPP) nyert. Mi azt szeretnénk, ha újból kétszázat, esetleg egypárral többet hódítanánk el. A nagy többségben magyarok lakta Hargita és Kovászna megye tanácselnöki (közgyűlési elnöki) tisztsége mellett meg szeretnénk nyerni a Maros és a Szatmár

60 | FIGYELŐ 2020/39

F_60_62_kelemen_hunor.indd 60

2020. 09. 21. 16:27

| RÉGIÓ |

FOTÓ: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA, MTI

HELYHATÓSÁGOK ROMÁNIÁBAN

megyeit is, ami már sokkal nehezebb, mivel utóbbi kettőben a magyarság aránya mintegy 35 százalék körüli. Célunk, hogy Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben a polgármester is magyar legyen.

– Maros és Szatmár megyében általában román–magyar küzdelem szokott kialakulni. A román pártok az előző választásokon többnyire összefogtak a magyar jelölt ellen. Az idén tapasztaltak-e ilyesmit?

– Volt erre irányuló próbálkozás most is Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben, de végül nem jött létre olyan széles körű román összefogás, mint amilyen például 2012-ben volt. Jelenleg biztató, hogy több román pártnak is van erős jelöltje olyan településeken is, ahol a számarányunk 35 százalékra tehető. Így van esélyünk versenyben maradni, és a meccs végéig nyitott küzdelmet folytathatunk. Mert jó tudni, hogy egyetlen mérkőzés sincs lefutva. Maros megyében például tizenhét olyan település van, ahol csak egy polgármesterjelölt indul, s ezekből tizenhatot most is RMDSZ-es elöljáró vezet. Fontos, hogy az ott élők megértsék: noha a polgármesteri tisztség már eldőlt, mégis minél többen el kell menjenek voksolni, mert nem mindegy, hogy a megyei listánk mennyi szavazatot gyűjt be. Ezen múlik ugyanis, hány megyei képviselőnk lesz, valamint ki lesz a tanácselnök.

– Ez egyfajta kísérleti szavazás lesz, járvány idején ugyanis még sohasem volt Romániában voksolás. Mennyire vetheti vissza a pandémia a részvételt?

– Európában az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol az elmúlt fél évben választást szerveztek, mindenütt alacsonyabb volt a részvételi arány. Elképzelhető, hogy a romániai szavazás is beilleszkedik ebbe a sorba. Viszont ma már többet tudunk a koronavírusról. Mindenhol elmondjuk, hogy ha betartjuk a járványügyi védekezési szabályokat, akkor semmiféle pluszkockázatot nem vállalunk azzal, hogy bemegyünk a szavazóhelyiségbe. Nem nagyobb a rizikó, mint a bolti vásárlásnál vagy egy éttermi sörözésnél.

Egyébként közvélemény-kutatások nem készültek a részvételi szándékról.

– Az RMDSZ számára Marosvásárhely az egyik stratégiai helyszín, ahol Soós Zoltán személyében egy független jelöltet támogatnak erős kampánnyal. Miért anynyira fontos ez a város?

A szeptember 27-i egyfordulós romániai önkormányzati megmérettetésen közvetlenül választják a polgármestereket, a helyi és a megyei önkormányzati képviselőket, valamint a megyei közgyűlések elnökeit. A mintegy 19 millió lakosú ország 41 megyéjében és Bukarestben tartanak választásokat, így összesen 320 városban és 2861 községben voksolnak a jelöltekre.

Az RMDSZ 8390 aspiránst indít, közülük 7499-et a helyi önkormányzatokba, 602-t a megyeiekbe, 286 polgármester- és 10 megyei önkormányzati elnökjelöltje van.

A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alkotta Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) 12 megyében 160 helyszínen 2200 jelöltet indít.

– Minden település fontos, de Marosvásárhelynek van egy többrétegű szimbolikus üzenettartalma. Egykor ez volt Székelyföld központja, és most is úgy tekintünk Vásárhelyre, mint arra a szellemi, kulturális, gazdasági centrumra, amely irányt tud mutatni Székelyföldnek, a Mezőségnek, a Küküllő és a Nyárád mentének. Másrészt ott volt 1990 márciusában a románok és a magyarok közötti véres konfliktus, amely nagyon visszavetette a két közösség közötti bizalmat. Ez még él a kollektív tudatban, valahogy fel kell dolgozni. Harmadrészt azt láttuk, hogy az immár húsz éve regnáló Dorin Florea polgármester lezüllesztette a várost. Minden környező, azonos súlycsoportba tartozó település – Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Nagyszeben, Gyulafehérvár, Brassó, Beszterce – elhúzott Marosvásárhely mellett, amely elszürkült, elposványosodott, széteső város lett.

Ez senkinek nem jó, sem a románoknak, sem a magyaroknak, sem a környező településeknek, de a nagyobb régiónak sem.

Ezen változtatni kell. Ezelőtt négy évvel is úgy éreztük, hogy elnyerhető a polgármesteri tisztség, közel is voltunk a győzelemhez, mintegy ezerhétszáz szavazattal kapott kevesebbet Soós Zoltán. Azóta még inkább megkopott a polgármester támogatottsága, ezért az idén már nem mert indulni, de megpályázta a megyei önkormányzati elnöki posztot. Remélem, nem nyer, mert nem kellene a Péter Ferenc vezette Maros megyét is szétverni Marosvásárhely után. Ilyen helyzetben, amikor a régi városvezető nem indul, és Soós ismertsége növekedett, arra a következtetésre jutottunk, hogy jó esélye van a győzelemre, ezért támogattuk maximálisan a kampányát.

– A minap kijelentette, hogy az önkormányzati választások után koalícióra kell lépnie az RMDSZ-nek ott, ahol lehet a kormányzó Nemzeti Liberális Párttal (PNL). Nem elhamarkodott lépés megelőlegezni a bizalmat a liberálisoknak és az általuk támogatott Klaus Johannis államfőnek olyan körülmények között, hogy az elmúlt hónapokban főleg ők gerjesztették a magyarellenességet Romániában? (Az elnök például egyik nyilatkozatában gunyorosan magyarul köszöntötte az ellenzéki román szociáldemokratákat és vezetőjüket, azzal vádolva őket, hogy az RMDSZ-szel titkos paktumot kötöttek, és ki akarják árusítani Erdélyt Magyarországnak, amiért valamit ígérhetett a baloldali tömörülésnek Orbán Viktor – a szerk.)

– Sokan rugóztak ezen a kijelentésemen, amely nem pont úgy hangzott el. Az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőségi ülésén a beszélgetés onnan indult, hogy mennyi csodálatos dolgot lehet művelni abból a 80 milliárd euróból, amelyet Románia kapott a következő hétéves uniós költségvetésből, valamint a helyreállítási alapból. Én meg azt mondtam, hogy az elmúlt években bebizonyosodott: a politikai válságok közepette a bukaresti kormányok nem tudták lehívni a rendelkezésükre álló uniós pénzeket. Politikai stabilitásra van szükség, mert nyolc év alatt tíz kormánya volt az országnak. Hogyan lehet így bármit is megvalósítani, ha egy kabinetnek átlagosan egy esztendő sem jut az ország vezetésére? Ilyen körülmények között még egy autópálya-nyomvonalat sem lehet tervezni, nemhogy építkezni. A kiegyensúlyozottságot csak úgy lehet elérni, ha van egy kormány, amely mögött parlamenti többség áll. Én azt mondtam azon az ülésen, hogy a néppárti tagszervezetek köré építhető a stabilitás, amelynek része lehet az RMDSZ is, amennyiben a feltételek teljesülnek. (A jelenleg kisebbségben kormányzó PNL a decemberben esedékes parlamenti választások legnagyobb esélyese, EPP-tag, s az RMDSZen kívül a néppárthoz tartozik még a volt államfő, Băsescu pártja, amelyet a választási küszöb alatt mérnek – a szerk.) Ez elsősorban azt jelenti, hogy újra kell építeni a bizalmat, amelyet Johannis és a liberálisok az elmúlt négy évben szétvertek. Az önkormányzati választásoknál a mai realitás határozza meg a jelenlegi és a jövőbeli koalíciókat. Mi eddig is a liberálisokkal szövetkeztünk helyi szinten, Bras2020/39 FIGYELŐ | 61

F_60_62_kelemen_hunor.indd 61

2020. 09. 21. 16:27

| RÉGIÓ |

NÉVJEGY sóban, Temesváron, Aradon, Szatmárnémetiben, Nagyenyeden, Kolozs és Hunyad megyében, s ezt az együttműködést az államfő buta, felelőtlen kijelentései ellenére sem szüntettük meg. A következő ciklusban is hasonlóképpen kell ennek történnie, mert úgy néz ki, hogy ezekben a megyékben, városokban újból a liberálisok nyernek. Nem vagyok annak a híve, hogy ha például Kolozsváron a PNL-es Emil Boc újabb polgármesteri mandátumot nyer, akkor valakivel össze kellene fognunk ellene. Ugyanúgy azt sem tudnám elfogadni, hogy ha megnyerjük Marosvásárhelyt, a románok összefogjanak ellenünk, mert ebből nem lesz fejlesztés, fellendülés. Én annak vagyok a híve, hogy akit megválasztottak, a köré kell működő többséget kialakítani ahhoz, hogy egy települést vagy megyét hatékonyan lehessen vezetni.

Ha azt mondtam volna, hogy a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kell összefogni, akkor azért szidtak volna, ha azt mondtam volna, hogy senkivel sem kell összefogni, akkor meg azt vetették volna a szememre, hogy aki ilyet mond, az ne politizáljon. Tény, hogy ma a bizalmi szint túl alacsony az RMDSZ és a PNL között, különösen Johannis kijelentései miatt. A liberálisok is sok szemét dolgot tettek országos szinten úgy, hogy az önkormányzatokban több helyen is a szövetségeseink voltak, de az példátlan, hogy államfői szintről ilyen brutális támadást intézzenek a magyarok ellen. Ezt tisztázni kell, erre még van valamennyi idő, ez elsősorban a liberálisok dolga. (Klaus Johannis államfővé választása előtt a PNL elnöke volt – a szerk.)

– Van esély arra, hogy ez megtörténjen a december 6-i parlamenti választásokig?

– Szeretném, hogy így legyen, de nem rajtunk múlik. Jelenleg úgy tűnik, hogy a liberálisok szerezhetik a legtöbb mandátumot az országgyűlési megmérettetésen, de addig még van jó néhány hét. A koalíciós tárgyalások sohasem egyszerűek. Mi az elmúlt harminc évben többet voltunk ellenzékben, mint kormányon, de egy dolog biztos: a román–magyar államközi viszonyt, illetve a román többség és a magyar kisebbség kapcsolatát több eszközzel lehetett kezelni és javítani akkor, amikor kormányon voltunk. Ez fontos, mert nem

1967-ben, Csíkkarcfalván született, iskolai tanulmányait ebben a községben és Marosvásárhelyen végezte.

1993-ban szerzett állatorvosi diplomát a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen, majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen filozófiát tanult, s 1998ban államvizsgázott.

Gyerekkora óta szereti az irodalmat. A politikai pályafutása előtt, a rendszerváltáskor indult Jelenlét című kulturális folyóirat társalapítója és főszerkesztő-helyettese, 1990 őszétől pedig a kolozsvári közszolgálati rádió szerkesztője volt, de a Korunk kulturális folyóirat munkatársaként is dolgozott.

1997-ben lett a román kulturális tárca államtitkára, 2000-től parlamenti képviselő, 2007-ben az RMDSZ ügyvezető elnöke.

2011-ben választották az RMDSZ elnökévé.

2009 és 2012 között kulturális miniszter volt, akárcsak 2014-ben – akkor a román kormányban a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltötte.

2009-ben, 2014-ben és 2019-ben az RMDSZ államelnökjelöltje volt.

Irodalmi munkáit több romániai és magyarországi kiadvány publikálta, két verseskötete és egy regénye is megjelent.

Nős, két kiskorú gyermeke van.

akarunk a végtelenségig olyan országban élni, ahol a románok és a magyarok folyamatosan tépik egymást politikai szinten, ami aztán a teljes társadalomra kihat. A legnagyobb hibát a köztársasági elnök követte el, ezt neki kell rendbe raknia.

– Bukarest írásos megállapodáshoz kötötte a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának a folytatását Erdélyben.

Hol tartanak az egyeztetések, s mekkora a veszélye annak, hogy a román kabinet megtorpedózza a projektet?

– A gazdaságélénkítő programot folytatni kell, mert nem irányul a románok, illetve Románia ellen, nem sért semmilyen szabályt és a jóérzést sem. Nem elvesz, hanem ad, valamennyi tőkét behoz az ország nemzetgazdaságába, amelyet ott hasznosítanak, ott termelik meg az árut, ott fizetnek adót, ott jönnek létre munkahelyek. Nem is értem a román külügyminisztert és azokat, akik mögötte vannak, amikor ezt kifogásolják. Nem tudom, hol tartanak az egyeztetések, mert nem veszek részt ezeken. A választási kampány után valamilyen módon el kell érni, hogy Székelyföld és a Mezőség után a program a Partiumban is folytatódjék, ugyanis most ez a térség következik. Az emberek, így a románok 99 százaléka is jónak tekinti a projektet, amely nem sérti a román általános politikai és gazdasági érdekeket,

sőt pénzt hoz az országba. A mai világban uniós tagállamok és szomszédos országok között nem kell mindent írásba foglalni. Ha egymás szemébe nézünk, kezet fogunk és megegyezünk valamiben, annak működnie kell. Ez nem olyan horderejű kérdés, hogy minden részletét írásba kelljen foglalni.

– Milyen gazdasági célokat tart fontosnak az RMDSZ, és ezek összeegyeztethetők-e a liberálisok nézeteivel?

– Költségvetési és beruházási kérdéseket illetően nagy vitáink nincsenek a liberálisokkal, ezekről viszonylag gyorsan meg tudunk egyezni, ha egyáltalán eljutunk odáig. Az uniós költségvetési és helyreállítási keret biztos pénz, ezt kell infrastrukturális beruházásokra fordítani, amihez vízió és tervek kellenek, ehhez pedig koherens kormányzás és politikai stabilitás szükséges. A nagy infrastruktúrát kell fejleszteni, így autópályákat, vasutat, repülőtereket szükséges építeni és korszerűsíteni, a konstancai kikötőt kell fejleszteni jelentős összegekkel, mert ezek nélkül nincs hosszú távú fenntartható fejlődés. Romániának nagy a lemaradása e téren, s ha nem a közbeszerzési eljárásokon és a nyomvonalakon vitatkoznának, látványos fejlődést lehetne elérni a következő hétéves költségvetési ciklusban. Emellett a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart kell támogatni, mert olyan időszak következik, amikor az importfüggőséget csökkenteni szükséges. Ezért Romániának nem a nyersanyagot kellene exportálnia, majd visszahoznia azt kész élelmiszerként, hanem a feldolgozóiparát kellene erősítenie.

Az egészségügybe szükséges még beruházni, valamint a kis- és középvállalkozásokat kell segíteni, mert ők adják az alapját a gazdaságnak, amely nincs jó állapotban a jelenlegi válsághelyzetben. A nagy kérdés az, hogy az országnak lesz-e olyan kormánya, amely nem vitákkal van elfoglalva, nem apró-cseprő dolgokkal bíbelődik, hanem a pénzt ezekre a fontos célokra költi. Fontos lenne, hogy megépüljön a brassói légikikötő, legyenek járatok a marosvásárhelyi repülőtérre, emellett épüljön meg a várostól induló, Gyergyó-vidéken áthaladó, kelet felé tartó autópálya, továbbá a Brassó és Bákó közötti gyorsforgalmi út, mert akkor Székelyföld két repülőtér és két autópálya között lesz, ami hihetetlen lehetőségeket rejt magában.

BORBÉLY TAMÁS

62 | FIGYELŐ 2020/39

F_60_62_kelemen_hunor.indd 62

2020. 09. 21. 16:27

| RÉGIÓ | DARUKEZELÉS 102 MÉTER MAGASRÓL NOVA GORICÁBAN. NYITOTT A VILÁG A BEFEKTETŐK ELŐTT

KÜLFÖLDI BEFEKTETŐK SZLOVÉNIÁBAN ÉLEN AZ OSZTRÁKOK | A ljubljanai jegybank (Banka Slovenije) nemrég közzétett adatai szerint a külföldiek közvetlen befektetései Szlovéniában továbbra is növekedést mutatnak. Tavalyra az előző évhez képest majd öt százalékkal, 16 milliárd euróra emelkedtek. Az utóbbi három évtizedben a szlovén tőke is jól mozgott, a kétmilliós ország cégei 6,6 milliárd eurónyi közvetlen befektetést hajtottak végre külföldön.

A külföldi befektetők tavaly 1,2 milliárd euró tőkét hoztak be az országba, leginkább vállalatok átvétele, illetve egyesítése révén. Többek között tavaly az OTP Bank megvásárolta az SKB Bankot, a szerb AIK Banka átvette a Gorenjska bankot, a luxemburgi székhelyű KJK Alap az Elan vállalatot, az ukrán Myronivsky Hliboproduct agrárcég a Perutnina Ptuj baromfi-feldolgozót, a Generali az Adriatic Slovenica biztosítót, a külföldi befektetők pedig részt vettek a Nova Ljubljanska Banka privatizációjának második kontingensében is. A külföldi befektetőknek megközelítőleg 16 százalékos részesedésük van a vállalatok feltőkésítésében, míg az új, zöldmezős beruházásokban 10 százalékot értek el. Az utóbbiak között az osztrák autóipari Magna, a gyógyszerés egészségiparban használt elasztomert is gyártó svájci Lonstroff, valamint a japán Yaskawa iparirobot-gyártó beruházásai vonzották leginkább a szlovén közvélemény érdeklődését.

FOTÓ: SRDJAN ZIVULOVIC, REUTERS

ELÖL A NÉMET AJKÚAK

Az utóbbi harminc év legnagyobb szlovéniai befektetője Ausztria, amelynek részesedése 3,63 milliárd euróval megközelíti a 25 százalékot. Az osztrákok leginkább a feldolgozó és kereskedelmi tevékenységekbe, valamint a járműkarbantartási és -szervizelési szolgáltatásokba ruháztak be. A második legnagyobb befektető Luxemburg, amely 13 százalékos részesedésével leginkább a pénzügyi és biztosítási üzletbe fektetett be. A harmadik legnagyobb Svájc, és csak utána következik Németország,

majd Olaszország. A ljubljanai jegybank szerint a külföldi vállalatok Szlovéniában tavaly 1,4 milliárd euró hasznot termeltek, illetve rekordnagyságú, 900 millió eurónyi osztalékot fizettek ki.

Az említett legnagyobb befektetőkhöz képest még mindig gyengébb, de az utóbbi néhány évben élénkül a hazai beruházók érdeklődése Szlovénia iránt. A magyarok eddig a kőolajágazatba, a bankszektorba, a turizmusba, a médiába és az autókereskedelembe hoztak tőkét.

MAGYAR NAGYOK ÉS KICSIK

Elsőként, még 1996-ban a Mol lépett be a szlovén piacra, és jelenleg 50 töltőállomása van, de a legnagyobb magyar szereplő az OTP, amely tavaly 323 millió euróért megszerezte az SKB bankot; ez az összeg teszi ki a magyar befektetések háromnegyedét. Egyébként hazai magánszemélyeknek és vállalatoknak több mint száz szlovén cégben van többségi tulajdona, 2020 elejéig – az OTP-t és a Molt leszámítva – 85 millió eurót hoztak be a szlovén gazdaságba. A kisebb média-, idegenforgalmi és autókereskedelmi befektetések mellett érdemes megemlíteni a Mal bizonyos részlegeinek átvételéről is ismert Brezóczki Attila László által irányított Silkem vállalatot, amely mosószer-, kerámia- és vegyipari alapanyagot gyárt és forgalmaz Európa-szerte.

A szlovéniai magyar befektetések összege mintegy 460 millió euró. Az említett közvetlen hazai invesztíciók mellett magyar leányvállalatok közvetítésével több cég is a szlovén piacra lépett, így a Prohumana 2004 által a lengyel Work Service, a Mars Overseas Holding által a Wrigley’s vagy a Rail Cargo által az ÖBB.

LANKADÓ DINAMIKA

Az utóbbi szűk három évtized adatait áttekintve kijelenthető, hogy Szlovénia nyitott a külföldi tőke előtt, hiszen míg 1994-ben az ilyesfajta befektetések kumulatív értéke 1,07 milliárd euró volt, 2018-ban 15,15 milliárdra, 2019 végére pedig majdnem 16 milliárd euróra növekedett. Valószínűsíthető azonban, hogy – miként a 2008-as és a 2012-es válságok során – a járványhelyzet miatt csökken a külföldről érkező befektetések volumene. Ennek első jelei már mutatkoznak, ugyanis 2020 első fél évében a közvetlen külföldi befektetések 552 millió eurót tettek ki, míg a tavalyi év hasonló időszakában 640 milliót.

-TOTI2020/39 FIGYELŐ | 63

F_63_Szlovenia.indd 63

2020. 09. 21. 16:27

| RÉGIÓ |

ÉSZAK-MACEDÓNIA VITÁI | Nehéz politikai döntéseket hozott, nevet is változtatott az uniós közeledés érdekében a kétmilliós lélekszámú ország, az eredmények viszont váratnak magukra.d

A TÜRELEM BALKÁNI BAJNOKAI Észak-Macedóniának meglehetősen kevés szerencséje volt az európai úton.

Noha az állam igyekszik mindenáron az uniós elvárásoknak megfelelően alakítani a politikáját, s megtalálni a nagyok melletti kiskapukat is, sehogy sem akar eljönni a pillanat, amikor jutalmat kap Brüsszeltől. Sőt, az utóbbi években már ígéretet is egyre kevesebbet kapott. Balkáni politikai elemzők nemegyszer hangsúlyozták az elmúlt időszakban, hogy az ország pont olyan messze jár az EU-s tagságtól, mint egy évtizeddel korábban, ha nem messzebb. Miközben hatalmas áldozatokat hozott, s a polgárok bizalmát is kockáztató döntéseket fogadott el a kormány.

A SZOMSZÉDOK ÖLELÉSÉBEN

Függetlenségének 29. évfordulóját ünnepelte szeptember 8-án az Albánia, Koszovó, Szerbia, Bulgária és Görögország között elhelyezkedő, 25,7 ezer négyzetkilométernyi ország. A szűk három évtized alatt meg is gyűlt a baja valamenynyi szomszédjával, hátráltatva ezzel egyrészt a regionális gazdasági együttműködést, s ezáltal a fejlődést és az életszínvonal javulását, másrészt pedig stratégiai célja elérését, az Európai Unióhoz való csatlakozást. Észak-Macedónia mindennapjait hoszszú ideig meghatározták a lakosság negyedét kitevő albán nemzeti közösséggel fennálló viták, amelyek olykor utcai összetűzésekké is fajultak. Ezzel össze-

függésben sokáig feszült volt a viszony Albániával és Koszovóval, de az utóbbi évek jelentős javulást hoztak. Szerbiával előbb a függetlenség kikiáltása és a közös államból való távozás, később pedig Koszovó függetlenségének elismerése miatt hidegültek el a kapcsolatok, amelyek mára ugyancsak javultak, de kiváló államközi viszonyról egyelőre nem lehet beszélni. Az említett gondokat még nagyobbak tetézték, és elsősorban Szkopje nemzetközi mozgásterét szűkítették. Az egyik ilyen nagy kihívást a Görögországgal kialakult több évtizedes névvita jelentette, s ennek rendezését követően, az utóbbi két évben Bulgária gondoskodott arról, hogy ne legyenek unalmasak a macedón külpolitika napjai: előtérbe került a két ország közötti történelmi polémia.

ÚJ NÉV, RÉGI PROBLÉMÁK

A függetlenség 29 évének legnagyobb megpróbáltatását kétségkívül a névvita jelentette. Amióta létrejött, volt jugoszláv köztársaságként jegyezték az államot a nemzetközi dokumentumokban, mert Görögország az azonos nevű tartománya, Makedónia nevének eltulajdonításával – és burkolt területszerzési szándékkal – vádolta meg északi szomszédját. A hosszas nézeteltérés ráadásul 2018 őszén egy bukott referendumot is eredményezett: nem sikerült a népszavazás érvényességéhez szükséges ötvenszázalékos részvételt összehozni annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy a NATO- és EU-csatlakozás érdekében

hajlandók-e a polgárok az ország nevét Észak-Macedóniára változtatni (36 százalékos részvétel mellett az igenek aránya több mint 90 százalék volt; az akkori jobboldali államfő, Gjorge Ivanov a kérdés alkotmányellenességére hivatkozva távolmaradásra buzdította a lakosságot). Azonban a Zoran Zaev vezette balközép kormány úgy vélte, országának más választása nincs: vagy tétlenül nézi, ahogyan szomszédja megakadályozza euroatlanti integrációját, vagy megteszi azt, amiben Athénnal hosszú időt követően végre megállapodott. Így hát a következő esztendő februárjában a kormányt támogató parlamenti többség módosította az állam alkotmányát, s hivatalossá vált az új országnév.

KÍSÉRT A MÚLT

Ha egyeseknek úgy is tűnt, hogy ennek a gordiuszi csomónak a kibogozásával Észak-Macedónia egyenesen az EU kapujában találja majd magát, gyorsan kiábrándulhattak, hiszen az uniós csatlakozási tárgyalások azóta sem kezdődtek el. Tavaly októberben a francia államfő akadályozta meg, de immár – az ígéretek szerint – ez év végéig eldördülhet a startpisztoly (Albánia is ebben reménykedik).

Hacsak Bulgária nem emel vétót. A problémát ebben a viszonyban a közös történelmi személyiségek származása és hovatartozása okozza, s Szófia egyáltalán nem bizonyul rugalmasnak. Előrebocsátotta: amíg nem rendezik a témát, addig Észak-Macedónia ne is álmodjon előrelépésről az EU-ba vezető úton: minden intézményben blokkolják majd e törekvé-

64 | FIGYELŐ 2020/39

F_64-65_macedon.indd 64

2020. 09. 21. 16:27

FOTÓ: ANDREAS SOLARO, EUROPRESS/AFP

A SZKOPJÉBAN SZÜLETETT ALBÁN SZÁRMAZÁSÚ KALKUTTAI SZENT TERÉZ EMLÉKMŰVÉNÉL IMÁDKOZOTT TAVALYI ÉSZAK-MACEDÓNIAI LÁTOGATÁSÁN FERENC PÁPA. A TÖBBNYIRE ORTODOX ÉS MUSZLIM LAKOSSÁGÚ BALKÁNI ORSZÁGOK EURÓPAI INTEGRÁCIÓJÁNAK KULCSFONTOSSÁGÚ FELTÉTELE EGYMÁS MEGBECSÜLÉSE

sét. A legnagyobb gondok Szent Cirill és Szent Metód hittérítő bizánci görög szerzetesek, Nagy Sámuel cár, de mindenekelőtt Goce Delcsev bolgár származású, ám az Oszmán Birodalomban a független Macedóniáért harcoló felkelő megítélése kapcsán merültek fel. Történészi vegyes bizottságok alakultak, amelyek feladata tisztázni a múltat. Megállapodás született tavaly a tekintetben, hogy Bulgária és Észak-Macedónia Cirillt és Metódot néhány további történelmi személyiséggel együtt közösen ünnepli majd, Delcsev azonban egyelőre túl nagy falatnak tűnik. Szófiai vezető politikusok nemegyszer tettek sértő kijelentéseket Észak-Macedónia történelmi múltjára és a bolgárral szinte megegyező nyelvére vonatkozóan, ami ugyancsak nehezíti a politikai párbeszédet.

A VILLÁMGYORS ÚT ÍGÉRETE

Ez az év a koronavírus, a járvánnyal való küzdelem mellett a választásokról szólt. Az esztendő elején lemondott Zo-

ran Zaev miniszterelnök, az előre hozott választásokat azonban a pandémia miatt csak július közepén tartották meg. A szoros eredménnyel zárult megmérettetés után Zaev augusztus végén tudott kormányt alakítani korábbi albán koalíciós partnerei segítségével. Az államvezetőség tisztában van azzal, hogy a polgároknak ígért uniós közeledést most már ideje lenne megkezdeni, lehetetlen helyzetben vannak azonban, hiszen ehhez a tánchoz ketten kellenek, s jó lenne, ha egy harmadik nem próbálná állandóan szétválasztani a partnereket.

A függetlenség napi állami rendezvényen Sztevo Pendarovszki államfő és Zaev is villámgyors EU-s csatlakozást ígért a polgároknak, valamint munkát, fegyelmet, rendet.

Mindebből egyelőre nem lesz semmi – állítják a júliusi választásokon épphogy alulmaradt jobboldali ellenzék erő,

a névváltoztatást is ellenző bonyolult nevű formáció, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért (VMRODPMNE) politikusai; nemcsak a bolgár–macedón vita miatt, hanem elsősorban azért, mert szerintük az állam nyakig merült a korrupció és a bűnözés mocsarába, s egyhamar nem is tud onnan kievickélni. Huszonkilenc év után is ugyanazt ígérgeti a kormány – érvelnek helyesen. Uniót, munkát, rendet akarnak teremteni. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy az elmúlt szűk három évtizednek éppen a felét a jelenleg ellenzéki párt kormányai uralták. Március végén a NATO tagállama lett Észak-Macedónia. Sokan most abban reménykednek, hogy ez az eredmény hátszélként szolgál majd az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.

VIRÁG ÁRPÁD

2020/39 FIGYELŐ | 65

F_64-65_macedon.indd 65

2020. 09. 21. 16:27

ÚJJÁÉPÜL ZÁGRÁB

TELIHOLD, AVAGY AZ ALKOTÁS ÉGI JELE A MÁRIA MENNYBEMENETELE SZÉKESEGYHÁZ EGYIK MEGMARADT TORNYA FÖLÖTT. AZ 1880-AS FÖLDRENGÉS UTÁN IS ÚJJÁÉPÜLT A PÜSPÖKSÉGET ALAPÍTÓ SZENT LÁSZLÓ PALÁSTJÁT ŐRZŐ KATEDRÁLIS

BŐKEZŰSÉG ÉS FORRÁSHIÁNY | A horvát kormány nemrég elfogadta a márciusi földrengés sújtotta főváros és környéke rekonstrukciójáról szóló törvényt. A jogi aktus megszületése ellenére sok a tisztázásra váró kérdés. Az építkezés, az ingatlanok rendbetétele hosszú ideig elhúzódhat, hiszen a kár az egyéves állami költségvetés 60 százalékával egyenlő.

MINDENKIT TÁMOGATNAK

A horvát szábor szeptember 11-én jelentős ellenzéki támogatás mellett fogadta el a törvényt, amely kimondja, hogy a sérült épületek megjavítását az állam akár 60 százalékig állja, az önkormányzatok pedig további 20 százalékkal szállnak be a költségekbe. A maradék rész a tulajdonosokat terheli, amennyiben nem tartoznak valamely kivételt képező kategóriába. Nem kell ugyanis önrészt fizetniük azoknak, akik ingatlanának földrengés előtti értéke nem

haladta meg a 200 ezer kunát (9,57 millió forint), valamint azon családoknak sem, amelyek egy főre eső jövedelme nem éri el a létminimumot. A kivételezettek közé tartoznak még a hadirokkantak és a mozgáskorlátozottak, költségüket az állam átvállalja. Az újjáépítés első fázisában a lakóépületeket és a létfontosságú közintézményeket hozzák helyre. A magáningatlanok tulajdonosai a renoválást az önkormányzatoknál kérvényezhetik. Fontos kikötés, hogy az állami és önkormányzati segítséggel felújított házat, lakást a tulajdonos öt évig nem adhatja el. Ha ezt megteszi, vissza kell fizetnie a munkálatok költségeit az államkincstárnak.

ARCULATI DILEMMÁK

A fővárosi rekonstrukciót illetően az építészszakma megosztott. Egyesek a földrengés előtti állapotok visszaállításában gondolkoznak, mivel meg szeretnék őrizni a belváros XIX. századi hangulatát. Mások úgy vélik, itt a lehetőség a fejlesztésekre, hiszen az 1880-as nagy, a Richterskálán 6,3-es erősségű földrengés után jött létre Zágráb jelenlegi arculata (a katedrálist teljesen átépítették, paloták, szökőku-

tak sora nőtt ki a földből, parkokat alakítottak ki a lerombolt épületek helyén).

Egy dolog azonban biztos: a teljes felújításra jelenleg nincs pénze a kormánynak.

A károkhoz képest minimálisnak mondható az Európai Unió Szolidaritási Alapjából érkező vissza nem térítendő 89 millió eurós (32 milliárd forintos) támogatás.

A kabinet további forrásokra számít EU-s alapokból, a költségek további fedezését pedig az állami büdzséből különíti el a következő években. Az időtartamot egyelőre nem határozták meg.

UGRÁSRA KÉSZEN

Mindenesetre az építőipar már készen áll a projektek kidolgozására, a kivitelezésre. Mindenki arra számít, hogy évekig daruk határozzák majd meg a horvát főváros arculatát. A Horvát Gazdasági Kamara (HGK) az építő- és az építőanyagipar népszerűsítésére kampányt is indított, Építsük be a hazait! jelmondattal. A szervezet egy kiadványt is létrehozott, amely a jelentősebb építőcégek megvalósításait, alkotásait ismerteti, valamint az országban előállított építőanyagokat foglalja katalógusba, hogy a megrendelők könnyebben megtalálják a kivitelezőket és a beszerzési forrásokat.

HORDÓSI DÁNIEL

FOTÓ: ANTONIO BRONIC, REUTERS

A végleges összesítésből kiderül, hogy a földmozgás csaknem 25 ezer fővárosi épületet rongált meg kisebb-nagyobb mértékben, s további ezret a környező régióban: Zágráb és Krapina-Zagorje megyében. A szakértői vizsgálat szerint több mint hatezer teljesen vagy ideiglenesen használhatatlan. A sérült ingatlanok között múzeumok, államigazgatási épületek, iskolák, kórházak is vannak, de 98,5 százalékuk magántulajdon: lakóház, üzlet, céges objektum. A teljes körű felmérés szerint az okozott kár 86 milliárd kuna (több mint 4100 milliárd forint), ez az éves állami költségvetés 60 százalékával egyenlő. Ezért az újjáépítés minden bizonnyal hosszadalmas folyamat lesz, amire a kormány külön stratégiát dolgozott ki.

66 | FIGYELŐ 2020/39

F_66_Zagrab.indd 66

2020. 09. 21. 16:28

| RÉGIÓ |

LENGYEL NYÉRCBŐL NEM LESZ BUNDA

FOTÓ: GETTY IMAGES

KOALÍCIÓS VÁLSÁG VARSÓBAN Nem várt belső feszültséget okozott a kormányzó Egyesült Jobboldal háza táján a Jog és Igazságosság (PiS) által benyújtott, és a múlt héten ellenzéki segítséggel elfogadott állatvédelmi törvény, amely betiltja a prémes állatok tenyésztését, illetve a halal- és kóserhús exportját. Rituális vágást csak a vallási közösségek végezhetnek, szükségleteik kielégítésére.

A vita már akkor kibontakozott, amikor Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke humanitárius okokra hivatkozva egy közösségi felületen elindította a #StopFurChallenge (Stop a prémekre) kampányt, és bejelölte Mateusz Morawiecki kormányfőt, hogy csatlakozzon, fejtse ki véleményét, és küldje tovább más ismerőseinek.

A miniszterelnök a Twitteren közzétett videóban közölte: „Bunda nélkül is nagyon jól nézhet ki az ember a 21. században”, majd bejelölt egy kabinettagot és két újságírót, majd zajlott tovább a kampány. Viszont Jan Krzysztof Ardanowski agrárminiszter a közszolgálati rádióban szembement velük, és kijelentette: támogatja a tenyésztést. Kollégáinak levelet is írt, amelyben kifejtette, hogy a gazdák véleménye szerint a PiS elárulja a vidéket, megszűnt a védelmezőjük lenni.

A parlamenti szavazáson a 460 fős szejm 235 kormánypárti frakciójából 15 PiSképviselő nemmel voksolt, míg a két kisebb koalíciós partner, a 19 fős Szolidáris Lengyelország (Solidarna Polska), illetve a 18 fős Szövetség (Porozumienie) is ellenezte a javaslatot, egyikük tömbben nemmel, a másikuk többnyire tartózkodással fejezte ki nemtetszését. Liberális és baloldali szavazatokkal ment át a törvény.

A nyilvános vita során az egyik fő ellenérv az volt, hogy „a prémes állatok tenyésztésének, valamint a kóser- és halalhús ex-

A SZŐRÖS MESEFIGURÁK RAJONGÓI EGY HÁROM ÉVVEL EZELŐTTI KRAKKÓI TALÁLKOZÓN. KOMOR HANGULATBAN A KORMÁNYPÁRTOK

portjának a tilalma évi 9 milliárd złotytól (mintegy 725 milliárd forinttól) fosztja meg Lengyelországot” (az Agrárgazdasági Intézet igazgatója, Jacek Podgórski ismertette az adatot).

A prémes állatok tenyésztése jelenleg a lengyel mezőgazdaság egyik legjobban szervezett ága. A vállalkozók, gazdák adatai szerint az országban több mint 700 tenyészet üzemel, a hatóságok szerint 810, ahol főként nyércet (354 helyen), rókát, nyestkutyát és csincsillát tartanak, öszszesen mintegy 6,7 millió egyedet (becslések szerint akár tízmilliót). Európában csak Dániában és Finnországban van több ilyen farm. Több nyugati tenyésztő is Lengyelországba költözött, miután országaikban a tiltás miatt bezárták vállalkozásukat.

A tenyészetek összesen négyezer embert foglalkoztatnak, az ágazat összeomlásával munkanélkülivé válnak, a befektetések megsemmisülnek, érvelnek a feldühödött iparági szereplők, akik szerint az egész nem több egy új szeszélynél.

A Központi Statisztikai Hivatal (GUS) adatai szerint a szőrmékből származó bevétel az idei első fél évben csak 157,6 millió złoty (12,7 milliárd forint) volt, ami az egész lengyel export 0,03 százalékát tette

ki. Igaz, a kivitelt a járványhelyzet hátráltatta. Az utóbbi bő egy évtizedben a helyi tenyésztők nagyon jó pozíciót vívtak ki maguknak a globális prémpiacon, vállalkozószellemüknek, nagy kockázatvállalási képességüknek, kiváló minőségű termékeiknek és több száz milliós befektetéseiknek köszönhetően. A lengyel nyersbőröket a koppenhágai, a seattle-i és a torontói aukciósházak értékesítik, de termelésük legfontosabb felvásárlója Kína, így amikor a járvány miatt az ország korlátozásokat vezetett be, elmaradtak a távol-keleti kereskedők – mondja Daniel Chmielewski, az ágazati szövetség elnöke.

Mindenesetre egyelőre koalíciós válság van Varsóban, amihez hozzájárul az is, hogy októberig a PiS 20-ról legalább 14-re szeretné csökkenteni a minisztériumok számát, és a két kisebbik párt a jelenlegi két-két tárca helyett csak egyetegyet kapna.

Döntés a héten születik – nyilatkozta lapzártánk előtt Piotr Müller kormányszóvivő.

A legfőbb ügyészi tisztséget is betöltő Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a Szolidáris Lengyelország vezetője – aki az elmúlt években harciasan szállt szembe a lengyel igazságügyi reformokat ért nyugati bírálatokkal – előrebocsátotta: ha eltávolítják a posztjáról, garantált, hogy pártja nem támogatja a kormányt.

ILONA GIZIŃSKA 2020/39 FIGYELŐ | 67

F_66_67_Zagrab_lengyel.indd 67

2020. 09. 22. 16:00

| RÉGIÓ |

A ljubljanai kormány egy újabb, a koronavírus-járvány következményeit enyhítő tervezetet terjeszt a szociális partnerek, illetve a parlament elé. A fertőzöttekkel kapcsolatba kerülő vagy a „vörös zónákban” dolgozó egészségügyi alkalmazottak újabb 50 százalékos bérkiegészítésre számíthatnak. A kabinet szerint a törvény javítani fogja az általános egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét, a pandémia alatt ugyanis látványosan lelassult az ellátás, egy-egy diagnosztikai vizsgálatra, orvosi beavatkozásra sokat kell várni. A csomag része a járvány szempontjából kulcsfontosságú egészségügyi és védőfelszerelések beszerzése, valamint finanszírozása.

Emellett a kormány gondolkodik a karanténpótlék (bérkompenzáció) érvényességének a meghosszabbításáról, illetve a jogosultak körének kiterjesztéséről is. Régi intézkedés, de jelentős eszközöket emészthet fel, hogy a kabinet a munkahelyek megtartása érdekében az év végéig hosszabbítaná meg a kényszerszabadságon lévő alkalmazottak úgynevezett munkavárási díját, amely minden ágazatban érvényes lenne, de némileg szigorítanák a rendszerbe való belépési feltételeit. Az év végéig egyébként már érvényben van a rövidített munkaidő bérkompenzációja.

-TOTI-

MAGYAR–SZLOVÁK GYORSVASÚT LÉTESÜL

Az új és legfontosabb közlekedési projekt a két ország között a Budapestet Pozsonyon keresztül Varsóval összekötő gyorsvasút – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a komáromi híd múlt heti átadása előtt.

A szlovák sajtó szerint 250 km/óra átlagsebességgel közlekedhetnének a szerelvények, de helyenként a maximális sebesség elérhetné a 350 km/órát is. Ez azt jelenti, hogy Budapest és Pozsony között másfél órára csökkenne a menetidő. Andrej Doležal közlekedésügyi miniszter szerint a sebesség növelésével kisebb távolságokon a légi közlekedéssel is konkurálni lehetne, emellett a sok utas gyors szállítása ökológiai szempontból is előnyös.

Természetesen ez az ambiciózus terv komoly költségekkel jár és a kivitelezése is időigényes. Tulajdonképpen egy V4-es projektről van szó, amelynek célja felgyorsítani a négy főváros közötti vasúti közlekedést. Az elképzelések szerint a jelenlegi 11-12 órás út öt és félre csökkenne Budapest és Varsó között.

-LATI-

HORVÁT KÉZBE KERÜLHET A BUGATTI

A német sajtó, majd a horvát is tálalta, hogy a 32 éves Mate Rimac feltalálóhoz, a szentnedelei (Sveta Nedjelja) székhelyű Rimac Automobili elektromosautó-gyár tulajdonosához kerül a Bugatti. A Volkswagen csoport tulajdonába tartozó olasz–német gyökerű francia márka a Rimac Automobili részvényeinek 49 százalékáért cserébe vált gazdát. A Volkswagennek az üzlet a Rimac elektromos hajtáslánchálózata miatt lehet vonzó, mert ez jelenleg a világ legmodernebb technológiája. Mivel a VW csoport a Porschén keresztül a horvát vállalat több mint 15 százalékát birtokolja, részben már hozzáfér a technológiához, de a részvények további hányadának megszerzésével minden titok feltárulna előttük, ami további megtakarítást jelentene az VW-nek.

Rimacnak is jól jönne a Bugatti megkaparintása, mert köztudott, hogy a vállalatnak nincs megfelelő gyártókapacitása, ezért a modelljeinek piacra kerülése akadozik. Amennyiben a szentnedelei cég a tulajdonoscsere során megkapja a Bugatti franciaországi gyárát is, a probléma megoldódna. Hogy mi lenne a Bugatti márkanév sorsa, egyelőre nem tudni, ám mivel a két vállalat hasonló kaliberű kocsikat gyárt, nem lenne meglepő, ha Rimac előállna egy elektromos Bugattival, amely lényegesen környezetbarátabb lenne a jelenlegi francia szuperautónál. A feltaláló egyébként nem kommentálta a hírt, miszerint a megállapodást a VW vezetői már jóváhagyták, és csak a felügyelőbizottság engedélyére várnak. A Bugattinál ugyancsak elzárkóztak a válaszadástól.

HORDÓSI

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

MEGJÖTT AZ ÖTÖDIK SZLOVÉN „KORONACSOMAG”

68 | FIGYELŐ 2020/39

F_68-69_Terkepes.indd 68

2020. 09. 22. 15:46

| RÉGIÓ |

FELJÖVŐBEN AZ UKRÁN IT-SZEKTOR

FAPADOS, GYORSFORGALMI ALAGÚT ÉPÜL SZERBIÁBAN

A szerb kormány jóváhagyta az állam és a kínai China Road and Bridge Corporation építőipari vállalat közötti 606 millió euró értékű szerződést az Újvidék és a szerémségi Ruma közötti, autópályának nem minősülő, de négysávos, leállósáv nélküli út megépítésére, amely Fruška gorát, vagyis a Tarcalhegységet szeli majd át. Egy mindössze 46 kilométeres szakaszról van szó, amelynek a része egy 3,5 kilométeres kétcsövű alagút is. Zorana Mihajlović építési, közlekedési és infrastruktúraügyi miniszter beszámolója szerint Szerbia még augusztusban megkapta a kínai kormány és az Exim Bank jóváhagyását a pálya építésének hitelből való finanszírozására.

A tárcavezető arra számít, hogy az idei esztendő végéig elkészül a projekt műszaki terve, a jövő év végére pedig elkezdődhet a kivitelezés. Hozzátette azért, hogy a munkálatok kezdete a költségvetés helyzetétől is függ, A kivitelezőnek járó előleg egy részét ugyanis az állam fizeti, másik részét hitelből teremtik elő.

Az Újvidék és Ruma közötti út a két év múlva elkészülő Ruma–Šabac–Loznica 77 kilométeres autópálya-szakaszra kapcsolódik majd. Utóbbit az azerbajdzsáni Azvirt cég építi mintegy 468 millió euróért. A bosznia-hercegovinai határig tartó folyosó tehermentesíti a kamionforgalomtól a helyi főutakat, illetve az ezek mentén lévő településeket, így jelentősen csökkenti majd a zaj- és légszennyezést.

VIRÁG

Ukrajnában 2015-höz képest megduplázódott az informatikai szektorban tevékenykedők száma: 90 ezerről 2019 végére 180 ezerre nőtt az ágazatban foglalkoztatottak létszáma. A tavalyi, körülbelül ötmilliárd dollár éves bevételével az IT-szektor lett a harmadik legjelentősebb szegmens a szolgáltatásexport szerkezetében. A fejlődés robbanásszerű: a bővülés üteme már több éve 25 százalék körül alakul, ami üdítő kivétel a permanens gazdasági válsággal küszködő Ukrajnában.

Az nem meglepő, hogy az IT-szakemberek átlagéletkora 28 esztendő, hiszen a szoftverfejlesztők, programozók túlnyomó része csupán 2-3 éve dolgozik az ágazatban. Viszont az utóbbi öt esztendőben csaknem 80 (!) százalékkal nőtt az iparágban foglalkoztatott nők száma, így már a szakemberek negyede a szebbik nemet képviseli.

Az IT-sok 40 százaléka Kijevben tevékenykedik, a fővárost messze leszakadva követi a kelet-ukrajnai, egymilliónál nagyobb lakosságú Harkiv és Dnyipro, valamint a közéjük beékelődő nyugati Lviv (Lemberg) városa. A szakemberek közel kétharmada ukrán outsourcing IT-cégek alkalmazásában áll, amelyek túlnyomó része amerikai kis- és nagyvállalkozások által kiszervezett, a külföldön megszokotthoz képest Ukrajnában sokkal olcsóbban kivitelezhető fejlesztéseket végez.

Becslések szerint az ágazatban foglalkoztatottak 90 százaléka egyéni vállalkozóként áll szerződéses viszonyban a cégével, és egységadót, valamint szociális járulékot fizet.

Ez jelentősen csökkenti a vállalatok adóterheit, amelyek az outsourcingrendszerben közvetítőként működnek a szolgáltatások megrendelői és a kivitelezők között, de kedvez a szürkegazdaságnak is.

A szektor egyéni vállalkozói tavaly összesen 6,1 milliárd hrivnya (66,76 milliárd forint) adót fizettek be, ami egy főre vetítve 384 ezer forintot jelent. Mindeközben a fejlesztőmérnökök havonta mintegy 2200 dollárt, az országos átlagbér ötszörösét keresik meg. A folyamatosan az államcsőd árnyékában vergődő Ukrajna aktuális kormánya keresi az IT-szektorból származó adóbevételek növelési lehetőségét úgy, hogy közben ne vágja le az aranytojást tojó tyúkot.

SZŐLŐSI 2020/39 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2020. 09. 22. 15:46

| SKYNET |

ITT AZ ÖSSZEHAJTHATÓ KIJELZŐK ÚJ GENERÁCIÓJA HOVÁ FEJLŐDIK MÉG A MOBILTELEFÓNIA? Egymás után újítják meg kissé kiforratlan tavalyi, összehajtható kijelzős mobiljaikat a nagy gyártók. A csúcsmodellek azonban nemcsak méregdrágák, mindennapi hasznuk, használhatóságuk is meglehetősen kérdéses. Nem tudni, elterjedhet-e szélesebb körben az új technológiai divat.

ÖSSZEHAJTHATÓ ÉS TÖBBKIJELZŐS ÚJ TELEFONMODELLEK 2020 MÁSODIK FELÉBEN Gyártó » LG Márkanév » Wing 5G Hozzávetőleges várható ár » 400 ezer forint

70 | FIGYELŐ 2020/39

F_70_71_sky.indd 70

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Van a fővárosi szlengben egy jó szó arra, ami mostanság a mobiltelefóniában történik, ez pedig a „túltolták”. Igen, túlzásba vitték. Talán jobb is, hogy február végén a járványhelyzet miatt elmaradt a barcelonai Mobil-világkongresszus, hiszen megint csak azzal a fura érzéssel távozhatott volna az ember, hogy „mi mindent ki nem találnak a gyártók”. Ezt a fajta előállítói lelkesedést a pandémia sem vetette vissza túlzottan, hiszen egy-két évre előre megvan a fejlesztési menetrend. A piac lassuló növekedése, sőt mostanság konkrét visszaesése pedig kiélezi a versenyt, s mindenáron „jobb és jobb” készülékekkel rukkolnak elő a cégek, ha kellenek azok a közönségnek, ha nem – akár felpörgetik ezzel a keresletet, akár nem.

Szó sincs arról, hogy semmi sem történik. A két-három éve ígért 5G-technológia végre beért, sőt lassan a fontosabb városokban kiépülnek a kereskedelmi ötödik generációs mobilnetes szolgáltatások. Bár nem kifejezetten a mobilosok miatt fon-

Megjegyzés » Nem hajlítható, hanem egymáson elforgatható kijelzők, ami előny is lehet (megbízhatóság, tartósság); sőt így elfogadhatóbb az árfekvés is. A látvánnyal sincs gond, de a hasznosság, a könynyű használhatóság erősen kérdéses.

Gyártó » Motorola Márkanév » Razr 5G Hozzávetőleges várható ár » 540 ezer forint Megjegyzés » Nagyon picire összehajtható, de így kicsi a nagyobbik, belső képernyője is. Igaz, a második generáció itt is jobban sikerült, jobb a hardver, és a fényképező is használhatóbb.

2020. 09. 22. 16:00

| SKYNET |

tos ez, hanem inkább az eljövendő szenzorgazdaság (Internet of Things – IoT) okán, azért ettől függetlenül végérvényesen eloszlatja a 4G-t követően a sebességgel kapcsolatban esetleg még megmaradt kétségeket az új technológia. A legtöbb gyártó csúcsmodellje pedig szépen bele is simul a trendbe: 5G-s csipekkel érkeznek, szinte kötelező jelleggel.

AZ ÚJ MODELLEK

Aminek a bevezetőben érezhető távolságtartás szól, az inkább a különféle, persze méregdrága hajtogatható telefonok megjelenése. Azaz olyan különleges LCDkijelzők használata, amelyek, akárcsak egy papírlap, (szinte) félbehajthatók, újra elhozva a mobilok csiki-csuki korszakát; Gyártó » Samsung Márkanév » Galaxy Z Fold2 Hozzávetőleges várható ár » 700 ezer forint Megjegyzés » Új, kiforrottabb modell a tavalyinál, jól átgondolt, hasznosnak tűnő funkciókkal, de elrettentően magas áron jön piacra.

bár ezúttal képernyővel együtt hajthatjuk őket kétrét.

Talán a Samsung volt a legelső a Fold, valamint a kisebb Flip szériával. E cég most már a második, kiforrottabb iterációval (Galaxy Z Fold2) jelentkezik. De persze az egykori, 2004-ben debütált amerikai klasszis, az anno rendkívül népszerű, kinyitható Motorola Razr is megjelent ezzel az összehajtható LCD-kijelzővel Razr 5G néven.

De ha ez nem lenne elég, akkor ott van még például a versenyben kissé lemaradt LG. A koreaiak is felvették a kesztyűt: dupla képernyős, érdekes módon kereszt alakban elforgatható csúcsmodellel, a Wing 5G-vel léptek piacra.

Félreértés ne essék: látványos technológiai demonstrációkról és új divatikonokról van szó. A nagy kérdés, hogy a divaton túl mi értelmük van ezeknek a torzszülötteknek. Vagy éppen az olyan extrém újdonságoknak, mint a kis, Royole nevű, természetesen kínai gyártó FlexPai 2, minőségi hajtogatható telefonja, amely az ismertebb ZTE márkanév alatt jöhet ki, akár még az év vége előtt. Ez a készülék a képernyő 200 ezer problémamentes oda-vissza hajtogatásával kecsegtet, ami akár napi 100 nyitás-csukással számolva is közel öt és fél éves időtartamot jelent. Ez a kor a mobilpiacon matuzsáleminek számít.

MEGLELIK A HELYÜKET?

Gyártó » ZTE–Royole Márkanév » Royole FlexPai 2 Hozzávetőleges várható ár » 700 ezer forint Megjegyzés » Minőségi, tartós megoldásnak tűnik, ám alig ismert a gyártó-beszállító. Tavasszal mutatták be, de máig nem került piacra.

A húszforintos kérdés már csak az – mint arra többször utaltunk –, hogy megragadnak-e ezek a fura készülékek a piacon, vagy olyan kivételek maradnak, mint anno az emlegetett Motorola Razr, vagy épp a „forradalmi” Nokia Communicator volt. Ezt ma még korai megmondani, ám bizonyosan sok olyan felhasználó van, aki örül majd annak, hogy félbehajtva hordhat a zsebében egy kisebb tabletet, amely ezen csukott állapotában valóban

nem nagyobb egy mai mobilnál. Igaz viszont, hogy kétszer olyan vastag, és az is tény, hogy könnyen duplaannyiba kerülhet, mint egy mai csúcsmodell. Hiszen a pár éve kifejlesztett, látványos technológia mellett a divatot és a fejlesztési költségeket is meg kell fizetni – ahogy ez az újdonságoknál lenni szokott.

HALASKA GÁBOR

MÁRA ÉRETT BE IGAZÁN A folyadékkristályos kijelző (liquid-crystal display – LCD) gyűjtőnév több típust, technológiát takar, melyek működési alapelveit már a múlt század elején lefektették. Az első, kísérleti alkalmazások a hatvanas évekre nyúlnak viszsza, de ipari méretekben a nyolcvanas évek közepétől gyártották a mai LCD-k miniatűr elődjeit, melyek még csak állapotkijelzők voltak, például hifikészülékeken. Monitorokon, majd kisebb tévéken a kilencvenes évek vége felé kezdték használni e kijelzőket; nagyobb képernyőkön pedig jóval az ezredforduló után nyertek teret.

A hajlításra azért még tovább kellett várni: az ívelt tévék és monitorok először a 2014es, Las Vegas-i CES kiállításon jelentek meg. De persze itt még nem a ki-be csukható verziók.

Ezek előállítását egy 2012-ben bejelentett fejlesztés, a Willow Glass és utódai tették lehetővé. A Willow-t az okostelefonok és tévék kijelzőit védő Gorilla üveget készítő Corning cég fejlesztette ki. A papírvékonyságú, mégis nagyon erős „üveg” pergamenszerűen feltekerhető volt. El is készült 2013 októberére az LG a G Flex nevű, ívelt kijelzős okostelefon-modellel, amelynek egy továbbfejlesztett verziója is a piacra került, de a meglévő „hűhafaktor” ellenére csak rétegmodell maradt a G Flex2 is.

A mai, ténylegesen össze is hajtható kijelzők prototípusai 2008-ban jelentek meg. Ekkor a Nokia Morph nevű koncepciójában mutatta be a lehetőséget, majd 2013-ban a Samsung prezentálta saját, hajlítható kijelzőjét, amely végül mégsem az első lett a piacon. Ezt a pálmát a cikkben is említett Royole FlexPai vitte el; 2018 végén debütált 7,8 colos telefonja egy létező, piacra érett termék formájában.

A Samsung pár héttel ugyan, de lemaradt, amikor InfinityFlex márkanévvel bemutatta hajlítható kijelzőjének a prototípusát a saját fejlesztői konferenciáján. Őket a Xiaomi követte 2019 januárjában, amikor a cég vezetője, Lin Pin ugyancsak egy hajlítható-összecsukható telefon prototípusát prezentálta egy videóban.

A nagy ugrást a Samsung tette meg mégis: fogyasztói piacra kész termékét 2019 februárjában mutatta be a barcelonai Mobil-világkongresszuson. Ez volt az első Galaxy Fold. Persze az eseményen más gyártók is igyekeztek bemutatni hajtogatható koncepcióikat a nagyközönségnek. Itt jelentették be a Huawei Mate X érkezését, s az Alcatel márka tulajdonosa, a TCL egy egyedi, DragonHinge névvel illetett megoldással a háromfelé hajtható mobilját demózta.

Azóta a Huawei Mate Xs néven tavasszal már meg is újította modelljét, ám a kínai gyártónak a Google támogatása nélkül most inkább más miatt fáj a feje…

2020/39 FIGYELŐ | 71

F_70_71_sky.indd 71

2020. 09. 22. 16:01

| CAPPUCCINO |

KATONA GÁBOR

Nagyon fiatalon vált felső vezetővé.

Hogyan és mikor került a hazai Hauni élére?

– Három és fél éve egy német fejvadásztól kaptam egy hívást. Az akkor nagyon bezárkózó típusú cég hazai leányvállalatához kerestek pénzügyi ügyvezetőt. A hiányos employer branding ellenére gyorsan meggyőztek, hogy a Hauni egy nagyon jó vállalat, amely főleg a munkavállalóival az. Igen, 35 évesen kerültem ebbe a pozícióba, és majdnem napra pontosan három éve vagyok a Hauni Hungária pénzügyi ügyvezetője. Ez mind a cég oldaláról, mind az én életemben nagy váltás volt. A társaság számára azért, mert ezzel a döntéssel jött el az a pillanat, amikor már nem többségében németek irányítják a hazai leányvállalatot, hanem kialakult egyfajta bizalom, és rábízzák a vezetést a magyar szakemberekre. A mai napig ritka a magyar multivilágban, hogy ilyen mértékben és ilyen szabadságfokkal bíznának rá vállalatot hazai vezetőkre. Az elődöm 15 évig volt ebben a pozícióban, de akkor még akár négy német ügyvezető társaságában. Jelenleg is van papíron bejegyezve még egy német ügyvezető, de ha-

F_72_73_Cappuccino.indd 72

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Harmincas éveiben jár, és már egy óriási, gépgyártásban jelentős multinacionális vállalat pénzügyi ügyvezetője. Pécsre költözött a cég kedvéért, és nem bánja ezt a döntést. „A vállalatcsoport a profit egy részét visszaforgatja a cégen belüli szociális intézkedésekbe és hatékonyságnövelő beruházásokba, másrészt a profit többi részét az alapítványon keresztül eljótékonykodja” – mondta Katona Gábor, a Hauni Hungária Gépgyártó Kft. pénzügyekért és gazdálkodásért felelős ügyvezető igazgatója.

2020. 09. 22. 15:58

| CAPPUCCINO |

marosan ez a formális kontroll is eltűnik.

Lényegében bizonyos KPI-k, a minőség, a profitmarzs és a szállítási határidők betartásán túl más követelmény nincs kiemelt fókuszban irányunkban, mindent úgy csinálhatunk, ahogy jónak látjuk. Ügyvezető kollégám a termelésért és az operatív feladatokért felelős, vele persze szorosan együtt kell működnünk a közös siker érdekében. Ezért a pozícióért Győrből Pécsre költöztem, Győrbe pedig anno az Audi kedvéért mentem Budapestről, ahol előbb ingázni kezdtem, de azt egy fél év után nem igazán bírtam, így odaköltöztem. Korábban főként pénzügyi menedzser szerepekben tevékenykedtem: vezettem már az Invitelnél 30-40 fős számviteli csapatot, az Audinál ennél jellemzően kisebbet.

– Önnek mit jelent ez a felelősség vezetőként? Hogyan élte meg a kezdetet és mit tanult ezen időszak alatt?

– Nehéz volt egy olyan vállalati kultúrába belépni, ahol még a középvezetői szinten is elsősorban idősebb kollégák voltak. Innen indulva kellett megvalósítani azt a stratégiai váltást, amire szükség volt. Már hiszem, hogy igaz a mondás: a stratégiát a vállalati kultúra megeszi reggelire.

– Ezt hogyan érti?

– Úgy, hogy azt gondolnánk, hogy a stratégiai váltást gyorsan szeretnénk bevezetni, de ehhez az emberek is kellenek.

Azt hittem az elején, hogy egy év alatt átviszem a szükséges változtatásokat. Most, három év múltán úgy látom, jó irányba haladunk, de még mindig nem vagyunk az út végén.

– Például milyen változtatások indultak el?

– A német tulajdonos kérésére, illetve a mostani megrendelések, a leterheltség miatt és a bizalom felépülésével lényegesen nagyobb önállóságot kapott a hazai cég, valamint a gyár. Ezért nem kell minden apróságért a német kollégákhoz telefonálni, hogy valamit jóváhagyassunk.

A középvezetői szinten ez a rutin nagyon beégett, így nehéz volt elfogadtatni, hogy elég a mi szavunk, azaz a hazai felső vezetőké egy-egy feladat adott módon való véghezviteléhez.

– Mit érdemes tudni a cégről és mi a különlegessége?

– A Hauni a világ legnagyobb dohánygépgyártó vállalata, 75 éve szinte egyeduralkodó ezen a piacon. A csoport tulajdonosa a Körber Alapítvány, amely azért jött létre, mert a tulajdonos, Körber úr örökös nélkül hunyt el, és minden vagyona

a Körber Alapítványra szállt. Így aztán a teljes vállalatcsoport rendkívül szociális alapon működik: amikor a céghez csatlakoztam, akkor a Német Iparkamara egyik ülésén az egyik legnagyobb német cég német származású hazai vezére gratulált, és mondta, hogy azt még Németországban is szinte mindenki tudja, hogy a Hauni az egyik legszociálisabb vállalat.

A vállalat a profit egy részét visszaforgatja a cégen belüli szociális intézkedésekbe és hatékonyságnövelő beruházásokba, másrészt a nyereség többi részét az alapítványon keresztül eljótékonykodja.

Ezt kevés vállalat teheti meg ma. A Hauni Hungária jelenleg portfólióváltáson megy keresztül, főleg a gyógyszeripar és a logisztika irányába nyitunk.

– Egy picit a cég múltjáról és tevékenységéről is ejtsünk szót, hiszen nem mindenki tudja, hogy mivel foglalkozik a Hauni.

– A Hauni 1994-ben megvásárolta a híres Sopiana gépgyárat, amely már akkor dohányipari gépekhez is gyártott alkatrészeket. Olyan nagy volt a bizalom a cég termékei iránt, hogy a németek csak a vétel után vették lajstromba, mit is vettek meg. A ma ezerfős vállalat kétszáz munkavállalóval indult.

Az egyedi gépgyártás területén speciálisan az alacsony darabszámú gép- és alkatrészgyártásra vagyunk berendezkedve, ez és a kiemelkedő minőség relatíve drága

NÉVJEGY 38 éves.

Az alapdiplomáját pénzintézet szakon a PSZF-en 2007-ben, Executive MBAképesítését pedig a Budapesti Corvinus Egyetemen 2017-ben szerezte.

Korábban dolgozott a KPMG Hungáriánál, az Invitel Távközlési Zrt.-nél és az Audi Hungariánál is.

A Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja, nevéhez fűződik a Baranya Megyei Hauni önkéntes napok megalapítása és a Pécsi Tudományegyetemmel kötött stratégiai megállapodás megszervezése.

Kedvencek Film » a klasszikus filmeket szereti, mint a Keresztapa-trilógia vagy a Csillagok háborúja Könyv » minden, ami fantasy Zene » a 80-as, 90-es évek főleg rockzenéi, Metallica vagy Guns N’ Roses Hobbi » sakk, motorozás és squash

mulatság. Nálunk a megrendelt ötdarabos mennyiség már soknak számít. Ez a minőségi szolgáltatás pedig azon szektorok számára, amelyek jelenleg a vírushelyzet miatt sem tapasztaltak visszaesést, ma is ugyanolyan fontos. Így mi sem számolunk visszaeséssel. A gépeink 98 százaléka külföldi tulajdonosi megrendelésre készül, az árbevételünk 2 százalékát teszik ki az egyéb, nem cégcsoporthoz tartozó vevők.

– Milyen intézkedéseket vezettek be a pandémia miatt? Hányan dolgoznak a vállalatnál, és kellett-e elküldeni munkatársat?

– Rengeteg pluszköltségünk keletkezett, folyamatosan vitaminokat osztunk, beléptetéskor hőmérővel és tervezetten hőkamerával figyeljük a dolgozóink testhőmérsékletét, emellett takarítókat vettünk fel, akik folyamatosan fertőtlenítik a közösségi tereket.

A szellemi dolgozóink természetesen otthonról dolgozhattak, ugyanakkor több kisgyermekes munkavállalónk jelezte, hogy egyszerűen nem tud hazulról nyolc órában dolgozni a digitális oktatás mellett, ettől függetlenül megkapták a teljes bérüket.

A fizikai dolgozóink közül, illetve a teljes állományon belül a rizikócsoportba tartozók – a 60 év felettiek és a krónikus betegséggel küzdők – teljesen otthon maradhattak, nem kellett dolgozniuk, de a teljes fizetésüket ők is megkapták.

Egyetlen munkavállalónkat sem küldtük el a pandémia miatt, a Hauninál ez nem szokás. Ez a németekre jellemző is, hogy ha felvesznek valakit, akkor nyugdíjig gondolkoznak vele. Az önkéntes fluktuációnk jelenleg egy százalék alatti.

A pandémia terjedésének megfékezésére most megint üresek az irodaházaink, ismét otthonról dolgozik, aki teheti. Tavaszszal beruháztunk sávszélességbe, elektronikus aláíró szoftverre és pluszlaptopokra, szükséges eszközökre, tehát most már felkészülten ér minket az esetleges karantén.

– Mi az ön 5-10 éves terve?

– Nagyon sokat áldoztam az életemből azért, hogy itt lehessek, így a közeljövőben saját magamra fókuszálnék. Itt, Pécsen megtaláltam a páromat és otthonra is leltem. A családalapítás ugyanakkor nem mehet a munka rovására, természetesen mindig készen állok a szakmai kihívásokra.

PINTÉR LÍVIA 2020/39 FIGYELŐ | 73

F_72_73_Cappuccino.indd 73

2020. 09. 22. 15:58

| TÁRSADALOM |

FOGLALKOZTATÁS | A járvány őszi hullámában egyelőre jelentősebb korlátozások nélkül zajlik az élet, a cégek nem terveznek leállást. A hazai foglalkoztatási adatok már nagyjából utolérték az év elejit, jóval kedvezőbbek, mint az eurózónában, de mutatkoznak azért figyelemre érdemes jelek.

A MUNKA NEM ÁLLHAT LE

Ismét a járvány kellős közepén járunk, ám ezúttal más stratégiával. A kormány a differenciált esetkezelés mellett tette le a voksát. Ahogy fogalmaztak, az országnak működnie kell. A gazdasági akcióterv munkaerő-megtartásra irányuló intézkedései sikeresnek mondhatók, a munkahelyvédelmi bértámogatást közel 18 ezer vállalkozás igényelte 207 ezer fő foglalkoztatásához, összesen csaknem 35 milliárd forint értékben – erről Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár számolt be. Az 57 milliárd forintos összköltségű munkahelyteremtő bértámoga-

FOTÓK: KLAUS VEDFELT, GETTY IMAGES; FIGYELŐ-ARCHÍV

HULLÁMVASÚT A MUNKAERŐPIACON

A 2020-as esztendő úgy vonul be a hazai munkaerőpiac nem létező évkönyvébe, hogy az év eleji kritikus munkaerőhiány a járvány miatt a növekvő munkanélküliség irányába fordult, majd a nyár folyamán szinte teljesen visszatért a pandémia előtti helyzethez. Orbán Viktor miniszterelnök ennél is messzebbre tekintett múlt pénteki rádiós interjújában.

Szerinte hamarosan újra a munkaerőhiány problémájával kell szembenézni.

Az tavasszal jól látszódott, hogy az idegenforgalom, a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar szenvedi el a legnagyobb károkat; a leállást követően szinte rögtön elbocsátották az alkalmazottak nagy részét. Azt viszont kevesen gondolták, hogy az újranyitás felszippantja a minőségi munkaerőt, s a belföldi turizmus kifejezetten erős nyári szezont ér el, amelyet a szeptember a kedvező időjárás miatt tovább javít.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára egy konferencián az ipari termelés helyzetére vonatkozóan úgy fogalmazott: a tavaszi korlátozó intézkedések által jelentős mértékben érintett járműiparnak soha nem látott értékű megrendelése van, ami igaz az autógyártókra és az első körös beszállítókra egyaránt. A második-harmadik körös beszállítók időben elcsúsztatva követik a kapacitáskihasználás bővülését.

A fentieket a KSH foglalkoztatási adatai is alátámasztják: augusztusban – az idén először – 4,5 millióan dolgoztak. A 15–64 éves korosztályban mindkét nem foglalkoztatási rátája 0,2 százalékponttal magasabb volt az egy esztendővel korábbinál, jelenleg 70,7 százalékos az összérték. A munkanélküliség ez év márciusától júniusig intenzíven nőtt. Július óta csökken az állástalanok létszáma, ennek ellenére augusztusban 28 ezer fővel többen kerestek munkát, mint egy évvel azelőtt.

74 | FIGYELŐ 2020/39

F_74_76_munkaeropiac.indd 74

2020. 09. 22. 15:47

| TÁRSADALOM |

ÜRES ÁLLÁSHELYEK SZÁMA ITTHON, 2020. II. NEGYEDÉV 684

2*?ö,&?)&8 ,

13 720 IPAR

2 771 5 9ö.5&7 Forrás: KSH

tásra 37 ezer vállalkozás pályázott, a foglalkoztatók 49 ezer álláskeresőnek tudtak állást biztosítani. Az általános bértámogatási programok iránt a turizmus és vendéglátás, a kereskedelem, valamint a feldolgozóipar cégei érdeklődtek leginkább.

Ezek mellett majdnem 23 ezer kutató-fejlesztő mérnök munkahelyének a megtartásához járult hozzá a kormány, ennek összköltsége meghaladta a 17 milliárd forintot.

ÓVATOSSÁG

Martis István, a legnagyobb állásközvetítő portál, a Profession.hu ügyvezetője a Figyelőnek elmondta: a munkaerőpiac nagyon jó indikátora annak, hogy mi történik a gazdaságban. „Mindig igen gyorsan reagál egy válságra; a nagyvállalatok berántják a kéziféket, azonnal megkezdik a költségek kontrollálását, a kisvállalatoknál pedig sebesen beavatkoznak, elküldenek embereket” – világított rá a szakember. Egy álláskereső portálon pedig rögtön lecsapódik mindez, azonnal látják a változások irányát. „Tavasszal, amikor az iskolák bezártak, az új megrendeléseink száma 80-90 százalékkal visszaesett, de ugyanez történt mindenütt Európában. Onnantól kezdve mindenki azt kutatta, mikor jön a visszatérés, s hogy milyen tendenciát ír majd le. Mi is számtalan forgatókönyvet dolgoztunk ki. Most az látszik, hogy elindult egyfajta normalizálódás. Nincs arról szó, hogy itt valami viszszapattanna, hanem a lezárást követően az élet próbál visszatérni a normális kerékvágásba. Valamelyest javult a helyzet, és szerintem innen már csak centiről centire változik tovább. Azt is el tudom képzelni, hogy két-három év múlva érünk el oda, hogy a munkaerőpiacon az új ajánlatoknak a száma megüti azt a szintet, amely 2020 elején volt jellemző – tette hozzá. – Ezrek vesztették el a munkájukat a vendéglátásban és az idegenforgalmi szektorban. Míg az elmúlt években lasszóval kellett fogni ezeken a területeken az em-

bereket, most tömegesen jelentek meg, az egész dinamika fejre állt. Az várható, hogy szép lassan magukra találnak az ágazatok, a régiók, ez mutatja majd a gazdaság visszaerősödésének a kezdetét. Mi úgy számolunk, hogy a jövő év második felében indulhatnak el kedvező folyamatok.”

A válság azonnal hatást gyakorol a fizetésekre is. Martis István elmondta: sok cég valamilyen formában hozzányúlt a bérekhez, jellemzően átmenetileg. „Mivel most jóval könnyebb embert találni, a keresetek csökkenni fognak. Nemrég mesélte egy nagy étterem vezetője, hogy március előtt szinte bárkit felvettek jelentős kompromisszumokkal, magas bérért, most pedig megkaphatják a legjobbakat, ugyanis sorban állnak kevesebb pénzért” – hozott egy példát.

Egy másik érdekes kérdés, hogy a mostani helyzetben mi történik a magas szintű képzettséget igénylő hiányszakmák művelőivel, például mérnökökkel, informatikusokkal. Az ügyvezető úgy fogalmazott: vannak a munkaerőpiacnak strukturális problémái, amelyek hosszú távon adnak muníciót. Öregszik a munkaerőpiac, ismertek a hiányszakmák. „Ezeket a problémákat érinti a válság, de nem oldja meg. E területeken annyiban más a helyzet, hogy a foglalkoztatók kétszer is meggondolják, elküldjenek-e embereket.

Említésre érdemes viszont, hogy a mun-

A 15–64 ÉV KÖZÖTTI FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA MAGYARORSZÁGON*

*_JW K÷

4433,8

4316,1

3698,1 70,0

68,7

54,9 470,7 2010

154,8

213,0

2019 2020 Foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma Foglalkoztatási ráta (százalék)

*Adott év II. negyedévében.

Forrás: KSH

MARTIS ISTVÁN. LASSAN MAGUKRA TALÁLNAK AZ ÁGAZATOK

kavállalók részéről megjelent a nagy fokú óvatosság: sokan visszamondták az új állások iránti érdeklődésüket, megőrizték a biztos munkájukat, nem kockáztattak. Ez még azokon a területeken is komoly lassulást okozott, amelyeket nem érintett anynyira a krízis. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarország kis ország, itt egy-egy cég tud a trendek ellenében is működni” – fűzte hozzá.

Szeptemberben rendszerint fellendül a munkaerőpiac, ez most is így van a szakember szerint. „Hozzá kell tenni: az előző évhez képest szerényebb mértékben indult meg a nyári szabadságok utáni élet, a piac nem tért vissza a normál működéshez. Az ügyfeleink készülnek a második hullámra. Bármennyit is tanult a home office-ról meg a remote work tematikáról, minden cég küzd még ezzel. Olyan befékezés nem lesz, mint tavasszal volt, de nem számítok arra, hogy közelebb kerülünk a normához. Onnan lehet látni, hogy nehéz a gazdasági helyzet, hogy rekordokat dönt az állásportál látogatottsága. A múlt héten volt egy történelmi rekordunk: a húszéves működésünk alatt sosem volt ekkora napi forgalom. Ez sok mindent elmond a jelenlegi helyzetről” – foglalta öszsze Martis István.

VÁLTOZÓ MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS

G.Nagy Balázs, a Trenkwalder magyarországi cégcsoportjának ügyvezetője a Figyelő kérdésére elmondta: a tavasszal kialakult válság a gazdasági szereplőknek azért okozott nagy fejfájást, mert az ok nem gazdasági természetű. „Emiatt 2020/39 FIGYELŐ | 75

F_74_76_munkaeropiac.indd 75

2020. 09. 22. 15:47

| TÁRSADALOM |

G.NAGY BALÁZS. A TÁRSADALMI FELELŐSSÉGÜNKKEL IS TISZTÁBAN VAGYUNK

nem voltak meg az eszközeik ahhoz, hogy megszüntessék vagy enyhítsék a krízist.

Ez egy alapvető különbség a korábbi recessziókhoz képest. A szereplők csak követni tudták a válság alakulását, s számolniuk kellett egy jogi természetű korlátozással is az egészségügyi probléma mellett. A kettő együtt megkötötte a vállalkozók kezét. Most, a második hullámban annyiban más a helyzet, hogy a jogi környezet jelenleg kevésbé korlátozó, jobban figyelembe veszi a gazdaság érdekeit” – fejtette ki a szakember.

Hozzátette azt is: március közepén pánikhoz közelítő tanácstalanság alakult ki.

Akkor háromszáz céget – jellemzően az ügyfélkörükből – kérdeztek meg arról, miként gondolkodnak. „Nagyjából harmaduknak az volt az őszinte válasza, hogy nem tudja. Hetekkel azelőtt még mindenki bővülni szeretett volna, embereket felvenni, s az volt a gondja, hogy nincs megfelelő munkaerő. Egyik napról a másikra változott meg a helyzet. Nekünk két alapüzletágunk van: a munkaerő-közvetítés és -kölcsönzés. A kettő között az a különbség, hogy az utóbbi egy rugalmas foglalkoztatási forma. Nálunk állásban lévők munkaerejét kölcsönözzük, ma már fehér- és kékgalléros területeken is. A közvetítés során csak a toborzást vállaljuk, s egy rövid garanciális időszak után magukra hagyjuk az ügyfeleket és a jelöltjeinket, dolgozzanak együtt tovább. Márciustól májusig a

munkaerő-kölcsönzésben 20-25 százalékos csökkenés volt, de a közvetítés lefeleződött – szemléltette az akkori állapotokat az ügyvezető. – Mi nem a leépítés és az azonnali költségcsökkentés stratégiáját választottuk. Méretünkből fakadóan vannak tartalékaink, és a társadalmi felelősségünkkel is tisztában vagyunk. Megtehettük azt, hogy megtartottuk az embereinket, és a kényszerűségből felszabaduló időben elkezdtük képezni őket. Megvalósítottuk vagy elkezdtük megvalósítani azokat a digitális fejlesztéseket, amelyeket eddig kapacitás hiányában toltunk magunk előtt. Ennek köszönhetően amikor a munkaerő-kölcsönzésben megjelentek az igények, azonnal tudtunk teljesíteni, ezért ez a szegmensünk július-augusztusra viszszaállt a márciusi szintre.”

Nagy méretű szervezethez képest szokatlan gyorsasággal és rugalmassággal reagált a Trenkwalder Magyarország a kialakult helyzetre. „Ennek egyik oka, hogy a munkavállalóink megértették és vállalták, hogy most az elbocsátások ellen, a többiekért is kell dolgozniuk. Másrészt minden technológiánk megvolt a

BETÖLTETLEN ÁLLÁSHELYEK 2020. II. NEGYEDÉV* Csehország Belgium Ausztria Hollandia Lettország Németország Magyarország Svédország Eurózóna átlaga EU-átlag Finnország Luxemburg Málta Szlovénia Észtország Litvánia Ciprus Bulgária Olaszország Horvátország Szlovákia Írország Spanyolország Lengyelország Portugália Románia Görögország

Százalék

3,1

5,4

2,6 2,4 2,2 2,1 2,0 1,8 1,6 1,6 1,5 1,4 1,4 1,4 1,3 Betöltetlen 1,3 álláshelyek aránya (a rendelkezésre 1,2 álló álláshelyekhez 0,9 viszonyítva) 0,9 0,8 0,8 0,7 0,7 0,7 0,7 0,7 0,3

*Teljes gazdaságra nézve, szezonális hatások nélkül.

Forrás: ec.europa.eu/eurostat

digitális üzletmenethez, csak eddig nem használtuk, sok okból. Most, a kényszerhelyzetben egyik pillanatról a másikra elkezdtük napi szinten alkalmazni ezeket, s ez sosem tapasztalt flexibilitást és hatékonyságnövekedést nyújtott” – mondta G.Nagy Balázs.

Az eredeti éves tervet azonban nem tudják tartani, sőt a szakember úgy fogalmazott, hogy ettől nagyon messze vannak. „Visszatértünk a márciusi állapothoz, de mivel megtartottuk az embereinket, nem zártuk be az irodáinkat, a tavaszi hónapok erősen negatívban voltak. Költöttünk, digitális és egyéb olyan fejlesztéseket hajtottunk végre, amelyek további költségeket jelentettek a válság időszakában. De úgy számoltunk, hogy valamikor vége lesz ennek a helyzetnek. Augusztusra viszsza is állt a kölcsönzés. A közvetítés hoszszabb kifutással tér vissza a rendes kerékvágásba, mert a piac nagyobb része még mindig óvatos, hosszabb távon nem tervez munkaerő-felvétellel. Ez rossz előjel abból a szempontból, hogy hosszú távon hátráltatja majd a növekedést” – foglalta össze az ügyvezető. „Annak ellenére, hogy a foglalkoztatási adatok javulnak, sőt már megközelítik az év eleji szintet, a teljes foglalkoztatás még nem elegendő a gazdasági növekedéshez, annak csak egy faktora” – fejtette ki.

A szeptemberi beindulást a Trenkwaldernél is érzékelik. A salescsapat 30 százalékkal növelte a megrendelések számát júliushoz képest, de ez még mindig nem éri el a tavaly szeptemberi állományszintet. Ám azonnal hozzátette G.Nagy Balázs, hogy a 2019-es és a 2018-as esztendő rekordév volt ezen a piacon – az ötéves tervezésük során már a járvány előtt is 2021-re a növekedés visszaesésével számoltak.

Az őszi és az év végi időszaktól nem várnak számottevő bővülést, tartják azt a szintet, amit most elértek. „Ha nem lesz nagyon súlyos az egészségügyi helyzet, akkor nem lesznek a gazdaságot is érintő korlátozó intézkedések. A tavaszi tapasztalatok birtokában a foglalkoztatók ebben az esetben meg tudják szervezni a munkát.

De amint megint home office-ra és otthoni tanulásra kell átállni, akkor minden szereplő teljesítménye lecsökken. Ezeket az új helyzeteket nem biztos, hogy zökkenőmentesen meg tudják oldani a vállalatok” – világított rá a szakember.

LENGYEL GABRIELLA

76 | FIGYELŐ 2020/39

F_74_76_munkaeropiac.indd 76

2020. 09. 22. 15:47

kedvenc zenészeid koncertjei #vigyazzunkegymasra

raktarkoncert.hu

#2020

BALÁZS FECÓ TÓTH GABI TÓTH VERA EDDA MŰVEK NEOTON CHARLIE RADICS GIGI MAGNA CUM LAUDE HOOLIGANS RÚZSA MAGDI

F_77_garazskoncert_hirdi.indd 77

2020. 09. 22. 15:47

| TÁRSADALOM |

BELEFULLADUNK A SAJÁT RONGYAINKBA

FENNTARTHATÓSÁG | 2000 és 2014 között megduplázódott a divatipar termelése.

Kétségtelen, hogy növekszik a föld lakosságának a lélekszáma, de nem ilyen mértékben. Évente több mint százmilliárd darab ruhát vásárolnak meg világszerte, miközben a forgalomban lévő textíliák harmadát annak összetétele miatt csak kisszámú üzem tudja újrahasznosítani.

Tabutéma mindeközben, hogy az újrahasznosítás is súlyos környezeti terhelést jelent.

IRREÁLIS TÚLTERMELÉS

De mit csinálunk ma fölös rongyainkból?

Természetesen – ruhát. Az ökológiai változásokat kutató francia Ademe (Agence de la transition écologique) szerint több mint 100 milliárd darab ruhát vásárolnak meg világszerte egy év alatt. Nem csoda, hiszen 2000 és 2014 között megduplázó-

FOTÓ: TAMI CHAPPELL/NIKE HANDOUT, REUTERS

„Ment-e a könyvek által a világ elébb?”

Az olvasó meghökkenhet: miért idézzük egy ruhaiparról szóló cikkben Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című versét?

Nos, a lángelmű poéta korában, mint e költeményből is kiderül, levetett rongyokból, fölös textíliákból kinyert alapanyagból készültek a könyvek – tegyük hozzá, jobb papírminőségben, mint a napjainkban fából, szalmából gyártottak.

A CIPŐKET IS ÚJRAHASZNOSÍTJÁK. A NIKE TETT KORÁBBAN KÍSÉRLETET ARRA, HOGY BEGYŰJTSE ÉS ÚJRA FELDOLGOZZA A KIDOBÁSRA SZÁNT SPORTCIPŐKET

78 | FIGYELŐ 2020/39

F_78-79_ujrahasznositott_divat.indd 78

2020. 09. 22. 15:48

| TÁRSADALOM |

dott a divatipar termelése. Ma átlagosan 60 százalékkal több ruhát veszünk, mint 15 esztendővel ezelőtt. Az Ademe felméréseit összegző 2019-es tanulmány is rámutat: a ruhagyártás túlpörgése több szinten is problémát jelent, különösen az ipari szereplők részére, mert raktározniuk kell a rettentő mennyiségű, vevőre nem talált készletet. De éppígy gondot okoz a fogyasztóknak is, akiket valósággal elárasztanak a szekrényeikből rájuk dőlő használt darabok, s nem tudnak velük mit kezdeni.

Három megoldást javasolnak a szakemberek. Az első: csere vagy eladás útján találhat új gazdára a textília. A második a ruhajavítás, a harmadik a reciklálás.

Franciaországban, ahol törvényi szinten is próbálnak gátat vetni az újrahasznosítható ruhaneműk pazarlásának, a fölösleg nyomasztó sorsa egyre inkább társadalmi párbeszéd tárgyát képezi. Úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlan ez a gépezet: 2016-ban a The Guardian megvizsgálta a H&M reciklálási világhét elnevezésű akcióját, melynek során a globális cég 1000 tonna ruhát gyűjtött össze. A brit lap szerint a jelenlegi újrahasznosítási technológiák mellett ez 12 évre elegendő alapanyag lett volna a társaság számára.

Csakhogy a valóság kijózanító: ez a bizonyos ezer tonna éppen hogy megfelel annak a mennyiségnek, amelyet egy ilyen világmárka mindössze 48 óra alatt értékesít. Önmagában a reciklálás tehát nem oldja meg az divatipar túltermelésének és túlfogyasztásának a problémáját – mondják a szakemberek.

Az eljárással, mint a neve is mutatja, már silányabb minőségű áru állítható elő. A recikláláskor az alapanyag olyan mechanikus folyamaton megy keresztül, melynek során a ruhát alkotó szálak rövidebbek lesznek, s ez gyengébb minőségű ruhaneműt eredményez, mint az először felhasznált anyagból készült darabok. Később már csak szigetelésre, matractömésre tudják felhasználni ezeket az anyagokat.

Az effajta értékcsökkentő újrahasznosítással nyert textília jelenleg a ruhaipari termelés mindössze egy százalékát adja.

Nem valamiféle végtelen körforgásról, hanem a környezetet terhelő matériák keletkezésének a kitolásáról beszélhetünk.

(Miközben ügyes marketingfogással az újrahasznosított árukon egy végtelenségig tartó körforgásra utaló embléma látható – a szerk.)

Ahhoz, hogy a textília könnyen újrahasznosítható legyen, bizonyos számú paraméternek meg kell felelnie. Ilyen például az összetétele, hiszen lehet 100 százalék pamut vagy százszázalékos poliészter is. Egy olyan textil, amely egyféle összetevőből áll, mindenképpen könynyebben reciklálható, mint a többkom-

nőségi problémák mellett a díszítések, a gombok, a cipzárak is komoly buktatót jelentenek; ezektől meg kell szabadítani a textíliát, hogy reciklálható legyen.

NEM EGY STERIL FOLYAMAT

A reciklálás a legkevésbé sem steril körülmények között megy végbe. Energiaigényes technológiai folyamatról van szó, ami számos olyan szennyező anyagot is termel, amely súlyosan károsítja környezetünket. A fogyasztóknak általában fogalmuk sincs arról, amikor „zárt körű” vagy „állandó és végtelen” reciklálásról hallanak, hogy a valóságban a késztermékek milyen kis, nehezen kimutatható és igazolható hányadáról mondható ez el.

Ha a divatipar ilyen mértékben ontja tovább a termékeit, az eladott áruk 2050-re elérhetik az évi 175 millió tonnát, ami a jelenlegi mennyiség háromszorosa.

A Fashion Revolution aktivistái szerint „a legtartósabbb ruha az ön szekrényében

FOTÓ: JUAN MEDINA, REUTERS

ZÖLDÁLMOK – ÉS A REALITÁS

A kormányzati szinten is támogatott „ökológiai átalakulást” segítő Eco TLC adatai szerint Franciaországban évente 2,6 milliárd darab divatcikket vásárolnak. E mennyiség 38 százalékát gyűjtik be egy esztendő alatt. Az újrahasznosítási folyamatba így bekerülő 239 ezer tonna textil 33,5 százalékából lesz reciklálásra alkalmas alapanyag, a maradékot megsemmisítik vagy próbálják újraértékesíteni, esetleg eladományozni. Az újrahasznosítás folyamán az így megmaradt anyagok 10 százalékát felszabdalják, hogy rongy legyen belőle, s mindössze 23,4 százalék kerül be ismét a gyártásba, melynek eredményeként új alapanyag készül.

A már egyszer felhasznált alapanyagok újbóli igénybevétele a downcycling, avagy az értékcsökkentő újrahasznosítás.

KÉNYSZERŰ ÖNKORLÁTOZÁS. A NAGY DIVATHÁZAK MÁR KEVESEBB BEMUTATÓT TARTANAK IDÉN

ponensű anyagok vagy a „szörnyű keverékek”. Ma a forgalomban lévő textíliák mintegy harmada pamut-poliészter. Ezeket a vegyes összetételű anyagokat eleve kevés üzem tudja újra felhasználni. A mi-

van”. A fogyasztói társadalom tényleg csak akkor tudja ezt a fenyegető, irtózatos környezetterhelést jelentő növekedést elkerülni, ha megbarátkozik a használtruhavásárlás, az otthoni vagy műhelyben történő javítás, a ruhák adományozása, cseréje gondolatával.

DÁLNOKI ZOLTÁN 2020/39 FIGYELŐ | 79

F_78-79_ujrahasznositott_divat.indd 79

2020. 09. 22. 15:48

| SPORT |

MAINZI MESE – HAPPY END NÉLKÜL

SZALAI ÁDÁM Létszámfelettivé vált német klubjában a magyar válogatott csatára, noha az elmúlt tíz évben csaknem 250 Bundesliga-meccs került a lábába. Mivel szűk a merítés, a Bulgária elleni Eb-pótselejtezőig ki kell másznia a gödörből.

LISZTES ÉS KIRÁLY ELŐTT

Egyenes beszéd, a magyar klubházak és öltözőfolyosók környékén szocializálódottak számára szokatlan is. Az első reakciók abban a tekintetben vegyesek, hogy míg a német szurkolók többsége szerint méltánytalanul bántak Szalai Ádámmal, addig a magyar drukkerek azon csoportja, amely a válogatottban nyújtott teljesítménye miatt is vissza-visszatérően bírálja a 32 éves csatárt, most szinte örömtáncot jár. Pedig nem akárki a kritika célpontja: Szalai megszakítás nélkül 11 szezont húzott le a világ egyik legerősebb bajnok-

ságának tartott Bundesligában, ahol 246 mérkőzésen 52 gólt szerzett, emellett a Német Kupában 15 fellépésén 7-szer volt eredményes. Viszonyításképp, hogy mit jelent a 246 Bundesliga-meccs: a Herthalegenda Dárdai Pál 286-ig jutott, de Lisztes Krisztián megállt 206-nál, Király Gábor 198-nál, Huszti Szabolcs 161-nél, Haj-

nal Tamás pedig 150-nél, mégis jó szívvel emlékeznek rájuk Stuttgarttól Hannoveren át Dortmundig.

Ami a játékperceket illeti, tény, hogy a Bundesliga 2020–2021-es idényének nyitányán nemhogy a kezdőcsapatba, a cserék közé sem nevezte Szalai Ádámot a Mainz vezetőedzője, Achim Beierlorzer.

Ki is kapott az együttes 3–1-re a Gulácsi Pétert és Willi Orbant foglalkoztató RB Leipzig otthonában, de ne legyenek illúzióink, a Lipcse más kategória, valószínűleg Szalaival a frontvonalon sem lett

FOTÓ: KOSZTICSÁK SZILÁRD, MTI

Ha nem is derült égből villámcsapásként érkezett a Kicker beszámolja, sokakat meglepett a német futballszaklap azzal a hét eleji fejleménnyel, hogy Szalai Ádám már nem tagja a Bundesligában szereplő 1. FSV Mainz első csapatának. Rouven Schröder nem is köntörfalazott az indoklás során: a magyar válogatott csatár a további sportszakmai terveikben már nem kap szerepet. A klub sportigazgatójának állítása szerint lehetetlen, hogy a Szalai által remélt játékperceket ebben az idényben megkapja Mainzban. És mivel a szakmai stáb tagjai tudják, milyen fontos a támadónak a magyar válogatott és a jövő évi Európabajnokság, úgy ítélik meg a helyzetet, hogy az lenne neki a legjobb, ha a jövőben más irányt venne a pályája, és új klubot keresne magának.

80 | FIGYELŐ 2020/39

F_80_81_sport.indd 80

2020. 09. 22. 15:59

| SPORT |

ELSŐ A VÁLOGATOTT. SZALAI ÁDÁM 2009 ÓTA SOKAT TETT A NEMZETI CSAPAT SIKERES SZEREPLÉSÉÉRT

fordulóban, az Eintracht Frankfurt ellen.

Erre az sem lehet mentség, hogy a 27-ből 15-ször csak csereként állt be, hiszen volt 1139 perce, hogy ennél lényegesen többször zörgesse meg a hálót. Ezt megelőzően, 2014 és 2019 között egy féléves hannoveri kitérőtől eltekintve a Hoffenheimet erősítette, és öt-hat gólt akkor is betett a közösbe, ha nem volt főszereplő. Ha már a játékpercek: 772 is elég volt neki a 2016– 2017-es kiírásban nyolc találathoz, ami azt jelentette, hogy bár epizodista volt, átlagosan 96,5 percenként betalált.

A SCHALKE-SZERZŐDÉS VOLT A CSÚCS

volna lényegesen könnyebb dolguk a vendégeknek. Tíz nappal a szeptember 21-i „válás” híre előtt viszont a 193 centis magyar válogatott futballista nagyon is ott volt a pályán, a Havelse elleni idegenbeli kupameccsen a 60. percben, 1–1-nél állt be, bő negyedórával később pedig betalált, hogy aztán 5–1-es mainzi siker legyen a vége. Az előző szezon statisztikáját tekintve azonban nehéz lenne azt mondani, hogy nem érheti szó a ház elejét, hiszen Szalai Ádám bár 27 bajnokin jutott szóhoz, csak egyszer volt eredményes, a 13.

Szalai Ádám sosem volt egy cselgép, a nagy szólók, a finom megoldások embere, de a rá fellőtt labdákat a legmagasabb szinten is megtartja, lekészíti az érkező társaknak, vagy ha van elég helye, ideje, kapura fordul. Nyilvánvaló, hogy tehetség nélkül nem lehet ilyen szintre eljutni, de a szorgalmának és a kitartásának legalább annyit köszönhet. Jellemző, hogy a Honvédnál és az Újpesten töltött évek után már 16 évesen kikerült Stuttgartba, hogy a családtól távol, a lehető legtöbbet tanulhasson, majd a Real Madrid Castillában töltött spanyolországi évek után 2010-ben tért vissza Németországba. A Bundesligában 2013-ban volt a csúcson, amikor egy 13 bajnoki gólt hozó évaddal zárta az első mainzi korszakát, és lett a szebb napokat látott, Bajnokok Ligájában vitézkedő Schalke 04 csatára. Nyolcmillió eurót fizettek érte a gelsenkircheniek, az volt a terv, hogy a hollandok világbajnoki ezüstérmes csatára, Klaas-Jan Huntelaar ékpárja lesz.

Csakhogy Huntelaar megsérült a PAOK elleni sorsdöntő BL-selejtezők előtt, így hirtelenjében Szalai lett a Schalke első számú támadója. Az 1–1-es eredményt hozó Ruhr-vidéki első felvonás nem volt túl biztató, de a szaloniki visszavágón Szalai lényegében egymaga lőtte fel a BL-főtáblára a németeket, miután duplával vette ki a részét a Schalke 3–2-es görögországi győzelméből. „Bravó, Ádám” – emlékezhetünk, hogy a közösségi oldalán még Orbán Viktor miniszterelnök is külön gratulált Szalai Ádámnak az extraklasszis teljesítményhez.

Akkor 25 éves volt a magyar center, az idén december 9-én viszont már a 33-at tölti be. A csaknem 250 Bundesliga-meccs mellett pedig a nemzeti csapatban is akadtak jó pillanatai szép számmal, még ha a kritikusai ezeket hajlamosak is elfelejteni. A 2009-es bemutatkozása óta 63 találkozón 21-szer volt eredményes címeres mezben. Az első gólját, és egyben az első mesterhármasát 2010. október 8-án, San Marino ellen szerezte (8–0), négy nappal később pedig a finnországi Eb-selejtezőn is betalált (2–1), de beköszönt többek között a vb-ezüstérmes horvátoknak, Törökországnak, Svájcnak, Bulgáriának is. A legtöbbet visszajátszott mozzanat azonban alighanem a 2016. június 14-i, amikor Magyarország 44 év után jutott ki az Európa-bajnokságra, és ott Szalai góljával kezdődött minden: Ausztria 2–0-s legyőzése, a bravúros csoportgyőzelem, a várakozásokon felüli nyolcaddöntős szereplés. A népszerű kommentátor, Hajdú B. István szavaival élve, „550 nap után be lehet azt tuszkolni, pöckölni”, utalt arra, hogy a lehető legjobbkor törte meg gólcsendjét a futballista.

TISZTA VIZET A POHÁRBA

Nem kevésbé volt emlékezetes, igaz, egészen más miatt, Szalai Ádám 2013. októberi, telki sajtótájékoztatója. A hollandoktól elszenvedett 8–1-es vereség után nyers őszinteséggel tárta fel a megjelent újságíróknak, hogy szerinte miért tart ott a magyar futball, ahol. A versenyképesség hiányát elsősorban a tehetségeket kinevelni képtelen utánpótlásképzésben, ezáltal a magyar edzők szakmai hiányosságaiban látta. Nagy port kavart a szavaival, később, amikor már nem Egervári Sándor, hanem Pintér Attila volt a kapitány, a játékos ki is jelentette, hogy amíg ő irányítja a válogatottat, nem húzza fel a címeres mezt. Ezzel Huszti Szabolcs 2010-es esete után ő volt a második, aki így döntött, igaz, miután Dárdai Pál lett a szakvezető, a középcsatár visszatért. Egy biztos, fontos, hogy így vagy úgy, de Szalai Ádám újra játékban legyen. Marco Rossi is első számú csatárként, ráadásul csapatkapitányként számol vele. Még ha az eredményesség ma már sokkal inkább a Szoboszlai Dominik és Sallai Roland vezette új generáción múlik, egy jó állapotban lévő Szalai Ádámra alighanem nagy szüksége lesz Rossinak október 8-án, Szófiában, a Bulgária elleni Eb-pótselejtezőn.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2020/39 FIGYELŐ | 81

F_80_81_sport.indd 81

2020. 09. 22. 15:59

| KULTÚRA |

MERT NEM LEHET FELEDNI

Január 31-ig tekinthető meg a Vigadó Galériában a Mert nem lehet feledni című művészeti tárlat, ahol több mint ötven művész félszáznál több műtárgya kortárs képző- és iparművészeti kontextusban értelmezi a trianoni békeszerződés 100. évfordulóját.

KIÁLLÍTÁS, KÖNYV, AUKCIÓ AZ ÉRTÉKIRÁNYTŰ

DR. MANDEEP RAI | A szerző karrierje a befektetési bankok világában indult, majd a kockázati tőke, a nemzetközi fejlesztés, később pedig a televíziós újságírás irányába mozdult el. Közel 150 országba látogatott el, ahol testközelből látta, miként alakítják az értékek egy-egy ország és lakói életét. Véleménye szerint bárhová is megy az ember, mindenhol jelen van valami teljesen nyilvánvaló, ám mégis kimondatlan kulturális nyelv, amely a mindennapi élet megannyi területét irányítja.

A DIGITÁLIS ADATOK GEOPOLITIKÁJA AMAËL CATTARUZZA | A szerző

76. MŰVÉSZETI AUKCIÓ Szeptember 29–30-án tartja a BÁV őszi művészeti aukcióját, a MOM Kulturális Központban. Az árverés ékszerszekciójából kiemelkedik a Van Cleef & Arpels különleges, csavart karika fülbevalója, amelynek belső és külső ívét 54 darab, mintegy 8 karátnyi tökéletes bagett- és kerek csiszolású briliáns díszíti.

Az aukcióra kerülő tárgyak a hét folyamán megtekinthetők a helyszínen.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

a földrajztudomány doktora, a Saint-Cyr katonai akadémia (ESM) és az Écoles de Coëtquidan kutatóközpontjának (CREC) előadója, a Geode (Géopolitique de la Datasphère) kutató- és képzési központ munkatársa. E könyvében a XXI. század új atlaszát vázolja fel számunkra geopolitikai aspektusból.

Többek között arra is rávilágít, hogyan változtatták meg a technológia által hajtott dinamikák a gazdasági versenyt, s milyen új képességeken múlik, hogy e nyitott és hálózatalapú világban térségeink sikeressé váljanak.

82 | FIGYELŐ 2020/39

F_82_ajanlo.indd 82

2020. 09. 22. 15:50

F_BIII-metropol.indd III

2020. 09. 22. 14:39

MEGJELENT!

A VILÁG KEDVENC FUTBALLMAGAZINJA WWW.FOURFOURTWO.HU

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! F_BIV-442.indd IV

2020. 09. 22. 14:39