KELEMEN HUNOR Stabilitás nélkül

STABILITÁS NÉLKÜL

NEM LEHET FEJLŐDNI KELEMEN HUNOR | Önkormányzati választások lesznek vasárnap Romániában. Az erdélyi magyar közösség legnagyobb érdekképviseleti szervezetének, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) az a célja, hogy mintegy kétszáz polgármesteri tisztséget ismét megszerezzen. Elnökét a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjáról, keleti szomszédunk gazdasági helyzetéről és a decemberi parlamenti választások utáni kormánykoalíciós lehetőségekről is kérdezte a Figyelő.

Milyen eredményekre számít az önkormányzati választásokon? – Az önkormányzati megmérettetésne k az RMDSZ esetében van két sajátossága. Az országos választásokkal ellentétben nem szoktunk valamennyi megyében listát állítani, ezért nem mindenhol lehet ránk szavazni. Éppen ezért nem mérvadó a szervezetre leadott voksok számát az országban élő magyarok arányához mérni. Sokkal inkább azt kell látni, hogy van mintegy 215-220 olyan telepü

lés, ahol az egyfordulós választási rendszernek köszönhetően magyar jelölt nyerheti el a polgármesteri tisztséget. Jelenleg kétszáz helységben vannak polgármestereink, tizenöt másikban a legutóbbi választáson a Magyar Polgári Párt (MPP) nyert. Mi azt szeretnénk, ha újból kétszázat, esetleg egypárral többet hódítanánk el. A nagy többségben magyarok lakta Hargita és Kovászna megye tanácselnöki (közgyűlési elnöki) tisztsége mellett meg szeretnénk nyerni a Maros és a Szatmár

megyeit is, ami már sokkal nehezebb, mivel utóbbi kettőben a magyarság aránya mintegy 35 százalék körüli. Célunk, hogy Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben a polgármester is magyar legyen. – Maros és Szatmár megyében általában r omán–magyar küzdelem szokott kialakulni. A román pártok az előző választásokon többnyire összefogtak a magyar jelölt ellen. Az idén tapasztaltak-e ilyesmit? – Volt erre irányuló próbálkozás most is Ma rosvásárhelyen és Szatmárnémetiben, de végül nem jött létre olyan széles körű román összefogás, mint amilyen például 2012-ben volt. Jelenleg biztató, hogy több román pártnak is van erős jelöltje olyan településeken is, ahol a számarányunk 35 százalékra tehető. Így van esélyünk versenyben maradni, és a meccs végéig nyitott küzdelmet folytathatunk. Mert jó tudni, hogy egyetlen mérkőzés sincs lefutva. Maros megyében például tizenhét olyan település van, ahol csak egy polgármesterjelölt indul, s ezekből tizenhatot most is RMDSZ-es elöljáró vezet. Fontos, hogy az ott élők megértsék: noha a polgármesteri tisztség már eldőlt, mégis minél többen el kell menjenek voksolni, mert nem mindegy, hogy a megyei listánk mennyi szavazatot gyűjt be. Ezen múlik ugyanis, hány megyei képviselőnk lesz, valamint ki lesz a tanácselnök. – Ez egyfajta kísérleti szavazás lesz, jár vány idején ugyanis még sohasem volt Romániában voksolás. Mennyire vetheti vissza a pandémia a részvételt? – Európában az eddigi tapasztalatok azt mut atják, hogy ahol az elmúlt fél évben választást szerveztek, mindenütt alacsonyabb volt a részvételi arány. Elképzelhető, hogy a romániai szavazás is beilleszkedik ebbe a sorba. Viszont ma már többet tudunk a koronavírusról. Mindenhol elmondjuk, hogy ha betartjuk a járványügyi védekezési szabályokat, akkor semmiféle pluszkockázatot nem vállalunk azzal, hogy bemegyünk a szavazóhelyiségbe. Nem nagyobb a rizikó, mint a bolti vásárlásnál vagy egy éttermi sörözésnél. Egyébként közvélemény-kutatások nem készültek a részvételi szándékról. – Az RMDSZ számára Marosvásárhely a z egyik stratégiai helyszín, ahol Soós Zoltán személyében egy független jelöltet támogatnak erős kampánnyal. Miért anynyira fontos ez a város? HELYHATÓSÁGOK ROMÁNIÁBAN A szeptember 27-i egyfordulós romániai önkormányzati megmérettetésen közvetlenül választják a polgármestereket, a helyi és a megyei önkormányzati képviselőket, valamint a megyei közgyűlések elnökeit. A mintegy 19 millió lakosú ország 41 megyéjében és Bukarestben tartanak választásokat, így összesen 320 városban és 2861 községben voksolnak a jelöltekre. Az RMDSZ 8390 aspiránst indít, közülük 7499-et a helyi önkormányzatokba, 602-t a megyeiekbe, 286 polgármester- és 10 megyei önkormányzati elnökjelöltje van. A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alkotta Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) 12 megyében 160 helyszínen 2200 jelöltet indít.

– Minden település fontos, de Marosvásá rhelynek van egy többrétegű szimbolikus üzenettartalma. Egykor ez volt Székelyföld központja, és most is úgy tekintünk Vásárhelyre, mint arra a szellemi, kulturális, gazdasági centrumra, amely irányt tud mutatni Székelyföldnek, a Mezőségnek, a Küküllő és a Nyárád mentének. Másrészt ott volt 1990 márciusában a románok és a magyarok közötti véres konfliktus, amely nagyon visszavetette a két közösség közötti bizalmat. Ez még él a kollektív tudatban, valahogy fel kell dolgozni. Harmadrészt azt láttuk, hogy az immár húsz éve regnáló Dorin Florea polgármester lezüllesztette a várost. Minden környező, azonos súlycsoportba tartozó település – Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Nagyszeben, Gyulafehérvár, Brassó, Beszterce – elhúzott Marosvásárhely mellett, amely elszürkült, elposványosodott, széteső város lett. Ez senkinek nem jó, sem a románoknak, sem a magyaroknak, sem a környező településeknek, de a nagyobb régiónak sem. Ezen változtatni kell. Ezelőtt négy évvel is úgy éreztük, hogy elnyerhető a polgármesteri tisztség, közel is voltunk a győzelemhez, mintegy ezerhétszáz szavazattal kapott kevesebbet Soós Zoltán. Azóta még inkább megkopott a polgármester támogatottsága, ezért az idén már nem mert indulni, de megpályázta a megyei önkormányzati elnöki posztot. Remélem, nem nyer, mert nem kellene a Péter Ferenc vezette Maros megyét is szétverni Marosvásárhely után. Ilyen helyzetben, amikor a régi városvezető nem indul, és Soós ismertsége növekedett, arra a következtetésre jutottunk, hogy jó esélye van a győzelemre, ezért támogattuk maximálisan a kampányát.

– A minap kijelentette, hogy az önk ormányzati választások után koalícióra kell lépnie az RMDSZ-nek ott, ahol lehet a kormányzó Nemzeti Liberális Párttal (PNL). Nem elhamarkodott lépés megelőlegezni a bizalmat a liberálisoknak és az általuk támogatott Klaus Johannis államfőnek olyan körülmények között, hogy az elmúlt hónapokban főleg ők gerjesztették a magyarellenességet Romániában? (Az elnök például egyik nyilatkozatában gunyorosan magyarul köszöntötte az ellenzéki román szociáldemokratákat és vezetőjüket, azzal vádolva őket, hogy az RMDSZ-szel titkos paktumot kötöttek, és ki akarják árusítani Erdélyt Magyarországnak, amiért valamit ígérhetett a baloldali tömörülésnek Orbán Viktor – a szerk.) – Sokan rugóztak ezen a kijelentésemen, a mely nem pont úgy hangzott el. Az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőségi ülésén a beszélgetés onnan indult, hogy mennyi csodálatos dolgot lehet művelni abból a 80 milliárd euróból, amelyet Románia kapott a következő hétéves uniós költségvetésből, valamint a helyreállítási alapból. Én meg azt mondtam, hogy az elmúlt években bebizonyosodott: a politikai válságok közepette a bukaresti kormányok nem tudták lehívni a rendelkezésükre álló uniós pénzeket. Politikai stabilitásra van szükség, mert nyolc év alatt tíz kormánya volt az országnak. Hogyan lehet így bármit is megvalósítani, ha egy kabinetnek átlagosan egy esztendő sem jut az ország vezetésére? Ilyen körülmények között még egy autópálya-nyomvonalat sem lehet tervezni, nemhogy építkezni. A kiegyensúlyozottságot csak úgy lehet elérni, ha van egy kormány, amely mögött parlamenti többség áll. Én azt mondtam azon az ülésen, hogy a néppárti tagszervezetek köré építhető a stabilitás, amelynek része lehet az RMDSZ is, amennyiben a feltételek teljesülnek. (A jelenleg kisebbségben kormányzó PNL a decemberben esedékes parlamenti választások legnagyobb esélyese, EPP-tag, s az RMDSZen kívül a néppárthoz tartozik még a volt államfő, Băsescu pártja, amelyet a választási küszöb alatt mérnek – a szerk.) Ez elsősorban azt jelenti, hogy újra kell építeni a bizalmat, amelyet Johannis és a liberálisok az elmúlt négy évben szétvertek. Az önkormányzati választásoknál a mai realitás határozza meg a jelenlegi és a jövőbeli koalíciókat. Mi eddig is a liberálisokkal szövetkeztünk helyi szinten, Bras

sóban, Temesváron, Aradon, Szatmárnémetiben, Nagyenyeden, Kolozs és Hunyad megyében, s ezt az együttműködést az államfő buta, felelőtlen kijelentései ellenére sem szüntettük meg. A következő ciklusban is hasonlóképpen kell ennek történnie, mert úgy néz ki, hogy ezekben a megyékben, városokban újból a liberálisok nyernek. Nem vagyok annak a híve, hogy ha például Kolozsváron a PNL-es Emil Boc újabb polgármesteri mandátumot nyer, akkor valakivel össze kellene fognunk ellene. Ugyanúgy azt sem tudnám elfogadni, hogy ha megnyerjük Marosvásárhelyt, a románok összefogjanak ellenünk, mert ebből nem lesz fejlesztés, fellendülés. Én annak vagyok a híve, hogy akit megválasztottak, a köré kell működő többséget kialakítani ahhoz, hogy egy települést vagy megyét hatékonyan lehessen vezetni. Ha azt mondtam volna, hogy a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kell összefogni, akkor azért szidtak volna, ha azt mondtam volna, hogy senkivel sem kell összefogni, akkor meg azt vetették volna a szememre, hogy aki ilyet mond, az ne politizáljon. Tény, hogy ma a bizalmi szint túl alacsony az RMDSZ és a PNL között, különösen Johannis kijelentései miatt. A liberálisok is sok szemét dolgot tettek országos szinten úgy, hogy az önkormányzatokban több helyen is a szövetségeseink voltak, de az példátlan, hogy államfői szintről ilyen brutális támadást intézzenek a magyarok ellen. Ezt tisztázni kell, erre még van valamennyi idő, ez elsősorban a liberálisok dolga. (Klaus Johannis államfővé választása előtt a PNL elnöke volt – a szerk.) – Van esély arra, hogy ez megtörténjen a d ecember 6-i parlamenti választásokig? – Szeretném, hogy így legyen, de nem ra jtunk múlik. Jelenleg úgy tűnik, hogy a liberálisok szerezhetik a legtöbb mandátumot az országgyűlési megmérettetésen, de addig még van jó néhány hét. A koalíciós tárgyalások sohasem egyszerűek. Mi az elmúlt harminc évben többet voltunk ellenzékben, mint kormányon, de egy dolog biztos: a román–magyar államközi viszonyt, illetve a román többség és a magyar kisebbség kapcsolatát több eszközzel lehetett kezelni és javítani akkor, amikor kormányon voltunk. Ez fontos, mert nem NÉVJEGY 1967-ben, Csíkkarcfalván született, iskolai tanulmányait ebben a községben és Marosvásárhelyen végezte. 1993-ban szerzett állatorvosi diplomát a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi

Egyetemen, majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen fi lozófi át tanult, s 1998- ban államvizsgázott.

Gyerekkora óta szereti az irodalmat. A politikai pályafutása előtt, a rendszerváltáskor indult Jelenlét című kulturális folyóirat társalapítója és főszerkesztő-helyettese, 1990 őszétől pedig a kolozsvári közszolgálati rádió szerkesztője volt, de a Korunk kulturális folyóirat munkatársaként is dolgozott. 1997-ben lett a román kulturális tárca államtitkára, 2000-től parlamenti képviselő, 2007-ben az RMDSZ ügyvezető elnöke. 2011-ben választották az RMDSZ elnökévé. 2009 és 2012 között kulturális miniszter volt, akárcsak 2014-ben – akkor a román kormányban a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltötte. 2009-ben, 2014-ben és 2019-ben az RMDSZ államelnökjelöltje volt.

Irodalmi munkáit több romániai és magyarországi kiadvány publikálta, két verseskötete és egy regénye is megjelent.

Nős, két kiskorú gyermeke van.

akarunk a végtelenségig olyan országban élni, ahol a románok és a magyarok folyamatosan tépik egymást politikai szinten, ami aztán a teljes társadalomra kihat. A legnagyobb hibát a köztársasági elnök követte el, ezt neki kell rendbe raknia. – Bukarest írásos megállapodáshoz kötöt te a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának a folytatását Erdélyben. Hol tartanak az egyeztetések, s mekkora a veszélye annak, hogy a román kabinet megtorpedózza a projektet? – A gazdaságélénkítő programot folyt atni kell, mert nem irányul a románok, illetve Románia ellen, nem sért semmilyen szabályt és a jóérzést sem. Nem elvesz, hanem ad, valamennyi tőkét behoz az ország nemzetgazdaságába, amelyet ott hasznosítanak, ott termelik meg az árut, ott fizetnek adót, ott jönnek létre munkahelyek. Nem is értem a román külügyminisztert és azokat, akik mögötte vannak, amikor ezt kifogásolják. Nem tudom, hol tartanak az egyeztetések, mert nem veszek részt ezeken. A választási kampány után valamilyen módon el kell érni, hogy Székelyföld és a Mezőség után a program a Partiumban is folytatódjék, ugyanis most ez a térség következik. Az emberek, így a románok 99 százaléka is jónak tekinti a projektet, amely nem sérti a román általános politikai és gazdasági érdekeket, sőt pénzt hoz az országba. A mai világban uniós tagállamok és szomszédos országok között nem kell mindent írásba foglalni. Ha egymás szemébe nézünk, kezet fogunk és megegyezünk valamiben, annak működnie kell. Ez nem olyan horderejű kérdés, hogy minden részletét írásba kelljen foglalni. – Milyen gazdasági célokat tart fontosn ak az RMDSZ, és ezek összeegyeztethetők-e a liberálisok nézeteivel? – Költségvetési és beruházási kérdések et illetően nagy vitáink nincsenek a liberálisokkal, ezekről viszonylag gyorsan meg tudunk egyezni, ha egyáltalán eljutunk odáig. Az uniós költségvetési és helyreállítási keret biztos pénz, ezt kell infrastrukturális beruházásokra fordítani, amihez vízió és tervek kellenek, ehhez pedig koherens kormányzás és politikai stabilitás szükséges. A nagy infrastruktúrát kell fejleszteni, így autópályákat, vasutat, repülőtereket szükséges építeni és korszerűsíteni, a konstancai kikötőt kell fejleszteni jelentős összegekkel, mert ezek nélkül nincs hosszú távú fenntartható fejlődés. Romániának nagy a lemaradása e téren, s ha nem a közbeszerzési eljárásokon és a nyomvonalakon vitatkoznának, látványos fejlődést lehetne elérni a következő hétéves költségvetési ciklusban. Emellett a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart kell támogatni, mert olyan időszak következik, amikor az importfüggőséget csökkenteni szükséges. Ezért Romániának nem a nyersanyagot kellene exportálnia, majd visszahoznia azt kész élelmiszerként, hanem a feldolgozóiparát kellene erősítenie. Az egészségügybe szükséges még beruházni, valamint a kis- és középvállalkozásokat kell segíteni, mert ők adják az alapját a gazdaságnak, amely nincs jó állapotban a jelenlegi válsághelyzetben. A nagy kérdés az, hogy az országnak lesz-e olyan kormánya, amely nem vitákkal van elfoglalva, nem apró-cseprő dolgokkal bíbelődik, hanem a pénzt ezekre a fontos célokra költi. Fontos lenne, hogy megépüljön a brassói légikikötő, legyenek járatok a marosvásárhelyi repülőtérre, emellett épüljön meg a várostól induló, Gyergyó-vidéken áthaladó, kelet felé tartó autópálya, továbbá a Brassó és Bákó közötti gyorsforgalmi út, mert akkor Székelyföld két repülőtér és két autópálya között lesz, ami hihetetlen lehetőségeket rejt magában. BORBÉLY TAMÁS