| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
KÖZÉPPONTBAN A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
FOTÓ: GETTY IMAGES
MI-STRATÉGIA | Három intézményt is életre hív a kormányzat a mesterséges intelligencia (MI) kutatása, vizsgálata kapcsán. De miért fontos ez az új terület?
A mesterséges intelligencia az átlag számára megfoghatatlan, ismeretlen terület. A gyakorlatban ma még ritkán használnak ilyen okos gépeket, pontosabban algoritmusokat, programokat, így az utca embere szinte csak a Terminátor-filmekre tud gondolni. Pedig – elsősorban – korántsem arról van szó, hogy intelligens, sőt emberszerű, hibátlan, hideg logikával gondolkodó gépek fenyegetnek majd a következő években. Hosszabb távon persze alapos átalakulás jön, de a háborúk kirobbantásáról aligha robotok döntenek a következő évtizedekben; olyanfajta öntudatról, mint amely a filmeken látható, azért – ma még legalábbis – nincs szó. Miről is van akkor szó? Első körben kutatás-fejlesztésről, hatalmas, globális üzletről. Az MI elterjedése viszont legalább akkora változásokat hozhat, mint a hetvenes-nyolcvanas évektől a számítástechnika megjelenése a mindennapokban. A mesterséges intelligencia korábban soha nem látott menynyiségű adatról, annak rendszerezéséről, felhasználásáról szól az éghajlatkutatásban, a fenntarthatóbb gazdaságok megteremtésében, az önvezető járművek megalkotásában és nem utolsósorban az egészségügyben. Magyarország ezért is erősít rá több szinten az MI kutatására, alkalmazási lehetőségeire és a trendek figyelemmel kísérésére. Pár napja kormányhatározat is született nemcsak e terület stratégiájáról (amely februárban készült el), hanem annak konkrét megvalósításáról is, továbbá három új szervezet létrehozásáról – méghozzá október végéig. A meglévő intézményrendszer keretein belül, az innovációs és technológiai miniszter felügyelete alatt létrejön a Mesterséges Intelligencia Innovációs Központ, valamint életre hívják a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot, azonkí-
vül megalakul a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség. Ez utóbbi kialakításában az ITM mellett részt vesz a kormányfő kabinetfőnöke, az igazságügyi miniszter és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke is. Mint említettük, bő fél évvel ezelőtt lett kész az ITM berkein belül a Mesterséges intelligencia stratégia, amely az MI térhódításával jelentkező technikai és a humán tudomány berkeibe tartozó kérdésekre keres választ. Korábban Palkovics László miniszter ennek kapcsán kijelentette: az MI használata számos erkölcsi és társadalomtudományi kérdést von maga után, például azt, hogy a természetes intelligenciát mennyiben fogja háttérbe szorítani. Rövidebb távra tekintve viszont a gazdasági hatásokról beszélt a tárcavezető is: a várakozások szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása 2030-ban 14 százalékkal, azaz mintegy 7000 milliárd forinttal járul majd hozzá a GDP-hez – húzta alá a stratégia elkészülte után. Az MI használati lehetőségei közül az arcfelismerést, az állapotfelmérést, a röntgent, a hazugságfelismerést, a meghibásodásra utaló zajok azonosítását (mezőgazdasági gépeken), valamint az önvezető járművek megjelenését emelte ki. A hazai stratégián több mint kétszáz intézmény és cég dolgozott. Az anyag pedig – egyebek mellett – tartalmazza az adattörvények módosítását, szól a nemzeti laboratórium létrejöttéről, kitér a vállalatok ösztönzésére, képzések indítására, az automatizált ügyintézésre például az egészségügy területén, foglalkozik a kutatás-fejlesztéssel, valamint az infrastruktúra-fejlesztéssel, továbbá a rendezendő etikai és jogszabályi ügyekkel. HG
2020/39 FIGYELŐ | 19
F_18_19_gazdasagi_MI.indd 19
2020. 09. 21. 16:07
