| RÉGIÓ |
JÓ BIZNISZ A MOZGÓKÖNYVTÁR
ROMÁN KIADÓK PERE | Újszerű kezdeményezésként jött létre keleti szomszédunkban az irodai dolgozókat kiszolgáló Bookster vállalkozás, amely „házhoz”, azaz a munkahelyre szállítja a kikölcsönzött kiadványokat. Az alig 83 millió eurós román könyvpiacon működő tíz legnagyobb kiadó szerint a különleges könyvtár illojális konkurenciát jelent 60 millió euróra becsült bevételével.
A Bookster könyvtárat Bogdan Georgescu indította 2013ban, Bukarestben régi üzlettársával, Alexandra Stroéval. Georgescu esete a rendszerváltás utáni karrierépítés egyik jellemző példája. Megjárta a mennyet és a poklot. A közgazdasági egyetemen tanult, de már diákévei idején szobafestést vállalt, festőcsoportokat szervezett, sofőrködött. Autóvezetőként alkalmazta egy ázsiai multi romániai főnöke, aki elég gyorsan rábízta a cég szervizhálózatának a koordinálását. Később egy nemzetközi ingatlanfejlesztő társaság menedzsere lett. Elsőként érzett rá arra, hogy Bukarest északi rozsdaövezete, egykori gyárcsarnokok és gyomos területek helye az irodaházak eldorádója lehet. Az ő ajánlatára költöztek oda az első nagy cégek, a fővárosban megtelepedett multik, s ezeket számos más vállalat követte. A 2008-as nemzetközi válság idején 14 év tapasztalat után kivásárolta magát az ingatlanfejlesztőből, saját vállalkozást alapított, de az első befektetése rosszul sikerült: 15 millió eurót vesztett egy év alatt. Ekkor hosszabb szünetet tartott, sokat utazott, olvasott.
DIVATOT TEREMTETT
FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV
Vallomása szerint élete nehéz pillanataiban mindig a könyvek mentették meg. A szépirodalom mellett az üzleti köteteket is bújta, képezte magát. 2011-ben pedig elkezdett kísérletezni a Booksterrel. Járták a vállalatok HR-osztályait, elmondták, hogy bármit beszereznek a harvardi trendi könyvektől a román kiadványokig. Partnerével úgy vélte: a multiknak sem lehet mindegy, hogy az alkalmazottaik mivel töltik a szabadidejüket, mennyire képzik magukat, pallérozzák általános műveltségüket. Kezdetben elektronikus könyvtárat akartak alapítani, de hamar letettek a tervről, miután felmérették, hogy a románok alig 3 százaléka olvas e-könyveket, miközben az Egyesült Államokban ez az arány 8 százalék. Nem akarták, hogy ennyire leszűküljön a lehetőségeik köre, ezért a nyomtatott kiadványok szegmensébe is belevágtak. Az első nagy ügyfelük egy kolozsvári székhelyű bank volt; így jött az ötlet, hogy országos szállítási hálózatot építsenek ki. A siker nem maradt el, gyorsan szereztek maguknak olvasókat. A vállalkozás azon alapszik, hogy a társaságok alkalmazottai ingyen kölcsönözhetnek ajánlott vagy tetszés szerinti köteteket – ők beszerzik és kiszállítják azokat. Persze az egész lakosság felé nyitottak, a világhálón veszik fel a rendeléseket. A bevételük jelentősebb része abból származik, hogy több mint ezer cég az ügyfelük. A dolgozók a munkahelyükön vehetik át, illetve adhatják vissza a könyveket, ezért a vállalatok cserébe bérleti díjat fizetnek a Booksternek.
RÉS A SZŰK PIACON
Hat évig zavartalanul működtek, de 2019-ben a tíz legnagyobb kiadó, valamint a Romániai Könyvkiadók Egyesülete beperelte
BOGDAN GEORGESCU, A BOOKSTER ALAPÍTÓJA. CÉGÉNÉL FÉLÓRÁS OLVASÁSI SZÜNET IS VAN
őket, hiszen főleg olyan új kiadványokat tesznek elérhetővé ingyen, amelyeknek egy részét a fenti társaságoktól vásárolták. Márpedig a multik dolgozói az átlagnál nagyobb jövedelmük okán a kiadók számára is kiemelt fontosságú potenciális ügyfélkört jelentenek. Két éve zajlik a jogvita, melynek részleteiről a román média sem tud sokat, mivel a bíróság nem enged betekintést a periratba. Az viszont kiderült, hogy a kiadók a kulturális tárcát is beperelték. Azt nehezményezik, hogy a minisztérium a Booksternek közkönyvtári státuszt adott. A felek szintén elzárkóztak a részletek ismertetésétől. A bukaresti média valószínűsíti, hogy hamarosan ítélet születik. Közben a román versenyhivatal is eljárást indított a tíz kiadó ellen kartellezés miatt – közös megegyezés alapján nem hajlandók könyveket eladni a Booksternek. Szakértők szerint a feszültséget a piac szűkössége okozza. Ez az egyik legkisebb Európában, hiszen a románok éves átlagban alig egy-két kötetet olvasnak. A statisztika lesújtó, ugyanis 35 százalék soha életében nem olvasott, a lakosság több mint kétharmada pedig az elmúlt egy évben nem vett a kezébe könyvet. Ötödük havonta egyszer, nyolc százalékuk naponta olvas. Ezzel szemben a Bookster több mint százezer ügyfele éves átlagban 12 kötetet „fogyaszt el”, így egyértelmű, hogy a jogi vita a piaci részesedés megtartásáért folyik, mert a Bookster rendszeresen befizette a jogdíjakat. BORBÉLY TAMÁS 2021/42 FIGYELŐ | 65
F_64-65-Napelem+Roman-konyvtar.indd 65
2021. 10. 18. 16:45
