RÉGIÓS HÍREK

MAXIMÁLT ÜZEMANYAGÁRAK HORVÁTORSZÁGBAN

Déli szomszédunkban is folyamatosan emelkedett a benzin és a gázolaj ára, emiatt a társadalom elégedetlensége „az egekbe szökött”. A múlt héten a dízel litere már 11,34 kunába, azaz majdnem 547 forintba került, míg a benzinért 11,30 kunát, csaknem 545 forintot kellett fizetni a töltőállomásokon. A kormány a drágulás megfékezése érdekében fix árakat állapított meg. A rendelet október 16-án lépett érvénybe, és harminc napig tart. Ez idő alatt a gázolaj literjét 11, a benzinét 11,10 kunánál (azaz 530,2, illetve 535 forintnál) többért nem árusíthatják a kutakon. A döntés felháborította az országban működő töltőállomás-hálózatok tulajdonosait, üzemeltetőit, hiszen jelentős bevételkiesést okoz. Különösen azért, mert a rendelet nem tesz különbséget a prémium- és a hagyományos üzemanyagok között, ezért a jobb minőségűeket is ugyanazon a kiskereskedelmi áron forgalmazhatják, mint az olcsóbbakat. Déli szomszédunk legnagyobb olajvállalata, az Ina úgy döntött, hogy egyelőre beszünteti a prémiumtermékek utántöltését a kutakon, de a meglévő készleteket még kiürítik. A példáját mindenki követi, egyedül a Horvátországban mindössze 47 állomással jelen lévő Lukoil jelentette be, hogy nem tervezi ezen üzemanyagok kivezetését. A kormány rendelkezése nem érinti a gázüzemű járművek tulajdonosait, így az LPG ára tovább növekszik; a hét elején már 5,67 kunába (273,2 forint) került literenként.

H. D.

NYUGDÍJAS ÉVEIKRE TARTALÉKOLNAK

Lassan, de biztosan egyre népszerűbbek lesznek Szerbiában a magánnyugdíjpénztárak. A jelenlegi adatok szerint a hétmilliós országban mindössze 207 ezren fizetnek bizonyos öszszeget megtakarítási, nyugdíj-kiegészítési céllal valamelyik kasszának. Zömmel a 40 és 60 év közöttiek szánták el magukat erre a lépésre. Átlagban havonta 34 eurót utalnak át e megtakarítási számlákra, amelyeken a felgyűlt átlagos összeg fejenként 1711 euró. Az önkéntes nyugdíjpénztárt választók 57,4 százaléka férfi – közölte jelentésében a Szerb Nemzeti Bank. Az összes magánkasszában 409 millió euró van jelenleg, ami növekedést jelent a korábbi esztendők adataihoz képest. 2010hez viszonyítva négyszer, 2016-hoz mérten két és félszer nagyobb a befizetett összeg. Általában ötszázalékos éves nyereséget kínálnak a privát biztosítók. Déli szomszédunkban az átlagnyugdíj szeptember végén 249 eurót tett ki.

VIRÁG

EGYENES AZ ÚT BOSZNIÁBA

Nemrég ünnepélyes keretek között adták át a Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát a Száva folyó fölött összekötő első autópályahidat. A szlavóniai Svilaj falu környékén áthaladó építmény a Budapest–Eszék–Szarajevó–Ploče-sztráda részét képezi. A műtárgy 660 méter hosszú és 29 méter széles, építését pedig a két ország közösen finanszírozta. A munkálatok összértéke mintegy 25 millió euró, amit a felek ötven-ötven százalékban álltak. A büdzséhez az Európai Bizottság is hozzájárult, a két ország önrészének az 58 százalékát vállalta át. Az új átkelő ugyanis nem csupán egy határon átnyúló beruházás, hanem az EU számára is híd a Nyugat-Balkánra. Éppen ezért a megnyitón Andrej Plenković horvát kormányfő és Zoran Tegeltija, Bosznia-Hercegovina minisztertanácsának elnöke mellett jelen volt Ursula von der Leyen EB-elnök is. A hidat egyelőre csak a személyautók használhatják, mivel a határ bosnyák felén még nem készült el a kamionterminál. A Száva-híd elkészültével az 5C korridor horvátországi részéből már csak néhány kilométer hiányzik, Eszék és a magyar határ között. Ez a kis szakasz várhatóan az év végéig megépül, de csak 2024ben kapcsolódik össze a szintén építés alatt álló M6-os autópálya déli szakaszával. A páneurópai sztráda teljes egészében történő megvalósulására viszont előreláthatólag még legalább egy évtizedet várni kell, mivel a Szávától délre eső 335 kilométernyi útból egyelőre csak 113 készült el. Horvátország és Bosznia-Hercegovina még egy közös autópályahidat épít Gradiška térségében. Ez várhatóan jövőre lesz kész. Az új építményektől a régi határátkelők tehermentesítését remélik, hiszen azok forgalma az utóbbi években drasztikusan megnőtt.

HORDÓSI

AZ ÁLLAMFŐI JOGKÖRÖKRŐL VITATKOZNAK

Miloš Zeman cseh államfő a prágai katonai kórház véleménye szerint jelenleg nem képes ellátni a tisztségéből eredő feladatokat. Erről hétfőn beszélt Miloš Vystrčil, a szenátus elnöke, a képviselőházi választásokon nyertes Polgári Demokrata Párt (ODS) tagja.

A szenátusi vezető azt követően kérte a kórház véleményét, hogy az elnöki hivatal már több mint egy hete nem adott kielégítő tájékoztatást Miloš Zeman állapotáról. A 77 éves, krónikus betegségekben szenvedő államfőt egy nappal a parlamenti alsóházi (képviselőházi) választások után, október 10én, vasárnap vitték be a kórházba, ahol az intenzív osztályon kezelik. Állítólag a múlt szerda óta nem tudja ellátni hivatalát, de a képviselőház búcsúzó elnöke, Radek Vondráček (a jelenleg még kormányzó ANO párt tagja) egy nappal később járt nála, és azt mondta, hogy az államfő jobban van.

Közben a rendőrség vizsgálatot indított, hogy kiderítse: ha az elnök valóban nem tudta ellátni a feladatát, akkor valaki meghamisította-e az aláírását a választások után felálló alsóház november 8-i alakuló ülését összehívó dokumentumon, illetve a brnói regionális bíróság új elnökét kinevező okmányon. Az államfő feladata az is, hogy kit bíz meg kormányalakítással, de formálisan ezt még nem tette meg. (A kétszáz fős parlamentben a legtöbb mandátuma [72] Babiš pártjának van, de a választást az ODS által vezetett Spolu [Együtt Koalíció] nyerte, minimális előnnyel.) Mindenesetre mind a hivatalban lévő miniszterelnök, Andrej Babiš, az ANO vezetője – aki már bejelentette, hogy ellenzékbe vonul –, mind pedig a várható utóda, Petr Fiala, a választásokon győztes ODS elnöke felszólította az államfői hivatal vezetőjét, Vratislav Mynářt, hogy mondjon le.

A cseh alkotmány szerint az államfői hatáskörök elvonásáról a képviselőház és a szenátus abszolút többséggel dönt. Ilyen esetben az államfő feladatait részint a kormányfő, részint a képviselőház elnöke veszi át, de utóbbinak, Radek Vondráčeknek most csütörtökön lejárt a mandátuma. Így meg kell várni az új képviselőház novemberi alakuló ülését, de a szenátus is leghamarabb október 26-án ül össze.

M. J.

ELHÚZÓDÓ ROMÁN KORMÁNYVÁLSÁG

Nem sikerült koalíciós megállapodásra jutnia a főbb romániai pártokkal Dacian Cioloș román kormányfőjelöltnek, aki ezért a kabinetjébe kizárólag az általa vezetett Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) politikusait jelölte minisztereknek. A parlament szakbizottságai keddi lapzártánkkor hallgatták meg az aspiránsokat, a kabinetről való parlamenti voksolást szerdára tűzték napirendre. Elemzők azt jósolták, hogy az USR elnökének a kormányjavaslata megbukik, hiszen mind egykori koalíciós társai – a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) –, mind az ellenzéki szociáldemokraták (PSD) közölték: nem hajlandók megszavazni egy egyszínű USR-kabinetet. A liberálisok arra hivatkoztak, hogy egykori koalíciós társaik buktatták meg a Florin Cîțu liberális pártelnök, jelenlegi ügyvivő miniszterelnök kormányát, ezért Cioloșékat „büntetésből” a Szociáldemokrata Párthoz és a szélsőségesen nacionalista, vírustagadó Románok Egyesüléséért Szövetséghez (AUR) küldték, hogy velük egyeztessenek, ha már együtt idézték elő a jelenlegi helyzetet.

Klaus Johannis államfő azt követően bízta meg Cioloșt kormányalakítással, hogy a pártok közül majdnem egyedül az USR javasolt miniszterelnököt. (Mert ugyan az RMDSZ is ajánlotta, hogy ideiglenesen, hat hónapig legyen magyar kormányfője az országnak, de ezt az elnök nem vette figyelembe.) Elemzők szerint Cioloșt pusztán taktikázásból bízta meg kormányalakítással a liberálisokkal szoros viszonyban lévő Johannis, hiszen biztosra vette, hogy az USR nem tud parlamenti támogatást szerezni a kabinetjének. Így most az államfő előtt megnyílik az út, hogy ismét Cîțut kérje fel erre, amit eddig alkotmányos korlátok miatt nem tehetett meg, ugyanis egy megbuktatott kormányfőt azonnal nem lehet újból kormányalakítással megbízni. Szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy az ellenzéki szociáldemokraták a súlyos járványügyi válsághelyzetre való tekintettel megszavaznak majd egy Cîțu által vezetett kisebbségi kabinetet. Ugyanakkor az is elképzelhető szerintük, hogy Johannis is enged, és egy másik liberális politikust kér fel kormányalakításra, ami lehetővé tenné a régi PNL–USR–RMDSZ-koalíció újbóli felállását.

BORBÉLY