VILÁGTALÁLKOZÓ BELGRÁDBAN El nem

EL NEM KÖTELEZETT SZERB NOSZTALGIA

VILÁGTALÁLKOZÓ BELGRÁDBAN | Koszovó-politikáját igyekezett népszerűsíteni, és haditechnikai piacának a bővítése érdekében lobbizott Szerbia az el nem kötelezett országok mozgalmának múlt heti, belgrádi csúcstalálkozóján.

Hosszú idő után újra Belgrádban üléseztek az úgynevezett el nem kötelezett országok. Jelenleg 120 tagállama és másfél tucat megfigyelője van a mozgalomnak. A múlt heti eseményen a világ 105 országa képviseltette magát, valamint nemzetközi szervezetek. Mintegy 40 külügyminiszter vett részt a rendezvényen, köztük különleges vendégként Szergej Lavrov, a moszkvai diplomácia vezetője. Oroszország ez évtől megfigyelőként van jelen a szervezetben.

A mozgalom 1961-ben tartotta meg első ülését, ugyancsak Belgrádban. Az akkori délszláv államalakulat, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) kezdeményezésére hozták létre, s az alapító okiratot Josip Broz Tito „örökös” jugoszláv elnök, Gamal Abden-Nasszer egyiptomi államfő és Dzsaváharlál Nehru indiai kormányfő írta alá. A szervezet eredeti célja voltaképpen a hidegháborúban szemben álló felek – az Egyesült Államok köré szerveződött kapitalista tömb és a Moszkva által vezetett kommunista tábor – konfliktusától távolságot tartó országok együttműködése volt. Az alapítók elképzelése szerint az el nem kötelezettek tömörülésének egy harmadik erőt kellett volna jelentenie a világpolitikában, mivel azonban a csatlakozott államok egy része a tagság elnyerését követően inkább valamelyik létező pólus mellett döntött, így katonai szerepe sohasem lett, idővel inkább a kereskedelmi kooperáció került előtérbe.

ALEKSANDAR VUČIĆ SZERB ELNÖK ÉS SZERGEJ LAVROV OROSZ KÜLÜGYMINISZTER. MEGFIGYELŐI STÁTUSZBAN AZ EL NEM KÖTELEZETTEK TÁBORÁBAN

MEGFIGYELNI IS ELÉG

Igaz, a volt Jugoszlávia alapító államnak számít, de annak széthullását követően Szerbia csak megfigyelői státuszt kapott a szervezetben, ekként vesz ma is részt a munkában. Egyelőre nem tervez e tekintetben változást, amiben az is szerepet játszhat, hogy – a kilencvenes évek véres eseményei közepette kvázi önállóságot szerzett – Bosznia-Hercegovinának sem sikerült 1995-ben teljes tagságot szereznie.

A múlt heti csúcsot Szerbia Azerbajdzsánnal közösen szervezte meg. A cél – a belgrádi tisztségviselők elmondása szerint legalábbis – a hat évtizedes fennállás megünneplésén túl a gazdasági lehetőségek felkutatása volt. Aleksandar Vučić szerb államfő nemegyszer nyomatékosította az értekezlet ideje alatt, hogy hazájának két meghatározó érdeklődési köre van a tagokkal kapcsolatban. A gazdagabb, fejlettebb országok esetében a potenciális beruházások felkutatására, a kevésbé fejlett államok tekintetében pedig a szerb árukivitel, illetve szolgáltatásnyújtás erősítésére törekednek. Nem titkolt szándéka volt Belgrádnak, hogy ez utóbbiak esetében elsősorban a szerb fegyveripar terjeszkedéséért lobbizzon. Így egyáltalán nem véletlen, hogy az el nem kötelezettek mozgalmának a konferenciájával párhuzamosan megnyílt a fővárosi Vásártéren a szintén jubileumi (tizedik) kiadása a Fegyverek és Kato-

CSALÁDI FOTÓRA KÉSZÜLŐDNEK A BELGRÁDI CSÚCSTALÁLKOZÓ RÉSZTVEVŐI. PIACSZERZÉSRE IS ALKALMAS A VILÁGMOZGALOM

nai Felszerelések Nemzetközi Kiállításának, ahol többek között bemutatták a déli szomszédunkban gyártott 13 ülőhelyes, ágyúval ellátott Lazanski multifunkcionális harckocsit és a még korábban megalkotott Lazar tankot is.

ÉPÍTŐIPAR ÉS IT-SZEKTOR

Bojan Stanić, a Szerbiai Gazdasági Kamara képviselője az el nem kötelezettek tanácskozása alatt megszervezett gazdasági fórum kapcsán úgy nyilatkozott: az országok többségének hazája fel tudja kínálni az építő-, gépiparában, mezőgazdaságában és nem utolsósorban ITszektorában rejlő kiviteli kapacitásokat. Például a szervezetben jelen lévő afrikai államok többségénél Szerbia mindegyik felsorolt területen fejlettebb, így exportőr, de akár beruházó is lehet az ő esetükben. A közel-keleti és délkelet-ázsiai országoknak viszont jelentős tőkéjük van és fejlettebb technológiájuk, így e relációt tekintve a hazájában történő beruházások területén nyílhatnak lehetőségek – állapította meg a szakember.

Goran Rodić, az építőipari kamara alelnöke szerint nem ennyire egyszerű a képlet, hiszen a legnagyobb potenciált jelentő afrikai államokkal eddig is kapcsolatban volt a szervezet. Valóban volt érdeklődés a szerb építők iránt, de az egykori Jugoszlávia korszakából ismert nagyvállalatok szinte mindegyike tönkrement, így a megkeresésekre elutasító válaszokat kellett adni. Úgy véli, az államnak a magánvállalatok előnyben részesítésére kellene figyelnie, mert a szerb IT-szektornak jelentős a külpiaci potenciálja. Emlékeztetett: 1983-ban 2,3 milliárd dollárt jövedelmezett az országnak a külföldi tevékenység. Zimbabwéban gátakat, lakótömböket, hidakat, Algériában és Marokkóban autópályákat, Irakban föld alatti tárhelyeket, Líbiában pedig vízvezetékrendszereket épített az akkori államszövetség. Nem lehet ezeket az időket varázspálcával visszahozni – értékelte a szakember.

HÁROM SZERB PRIORITÁS

A hatalmas belgrádi csúcstalálkozót követően az elemzők többsége azt állapította meg, hogy Szerbia elsősorban a Pristinával kapcsolatos politikáját akarta népszerűsíteni. Főként a kisebb afrikai államokat igyekezett meggyőzni, hogy vonják vissza Koszovó függetlenségének az elismerését, vagy amelyik ezt nem tette meg, tartson ki álláspontja mellett. A szerb fegyveripar bemutatása mellett a vakcinaadományozás is fontos részét képezte a Belgrád által felvillantott lehetőségeknek. A fókusz általában véve a déli szomszédunknál fejletlenebb államok megsegítésén volt, cserébe az olyan „apróbb” ellenszolgáltatásokért, mint például az előbb említett koszovói státus szerbek számára kedvező megítélése, valamint katonai felszerelések megrendelése. Azt persze egyelőre nem lehet tudni, hányan jelezték importszándékukat, de az elemzők többsége szerint jelentősebb, hosszan tartó hatásai nem lesznek ennek a konferenciának.

IDŐUTAZÁS KIS HASZONNAL

A legtöbben abban is egyetértettek, hogy az el nem kötelezettek értekezletét két üzenet határozta meg a leginkább. Ukrajna felszólította a megjelent államok képviselőit, hogy határozottabban lépjenek fel Oroszország ellen a krími területfoglalás és belügyekbe való beavatkozás miatt. Azerbajdzsán pedig a vakcinaelitizmust kritizálta erélyesen: a szegényeknek nem jut oltás, a gazdagoknak viszont már három dózis is – hangzott el.

Ami Szerbiát illeti, a konferencia megszervezése elsősorban belpolitikai téren aratott siker, valamint nosztalgia: emlékezés egy olyan országra (Jugoszláviára), amelyik a múlt században európai és világviszonylatban egyaránt a „nagyobbak” közé sorolhatta magát. Ha mindehhez kisebb gazdasági sikerek is társulnak, az már kész főnyeremény.

VIRÁG ÁRPÁD