PÉNZFORGALOM Távolodunk

TÁVOLODUNK

A BANKJEGYEKTŐL

PÉNZFORGALOM | Egyre szívesebben használja a készpénzmentes és a személyes kapcsolatot nem igénylő fi zetési megoldásokat a magyar lakosság. Ennek egyik jele az ATM-es pénzbefi zetések volumenének gyors emelkedése is.

Mind több banki ügyfél használja készpénz befizetésére a bankjegykiadó automatákat (ATM) – derül ki a Magyar Nemzeti Bank vonatkozó adataiból. A jegybank statisztikái szerint a kártyabirtokosok 2021 második negyedévében már 2,155 millió alkalommal fizettek be pénzt a hazai ATM-ekbe, ami több mint 30 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Eközben a befizetett pénz értéke 35,4 százalékkal, 478,2 milliárd forintra nőtt, tehát az egy befizetési tranzakcióra jutó átlagos összeg is emelkedett. Eközben az ATM-eknél végrehajtott tranzakciók száma jóval szerényebb ütemben, 8,3 százalékkal növekedett 2020 második negyedévéhez képest, ráadásul úgy, hogy a járvány nyomán bevezetett korlátozó intézkedések igencsak leszorították a bázist.

ELKERÜLIK A PÉNZTÁRAKAT

„Vevő a lakosság az új, elektronikus – egyben készpénzmentes – digitális megoldásokra” – közölte Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője egy üzleti eseményen. Hozzátette: a K&H-nál a készpénzbefizetések több mint 90 százalékát – több 100 milliárdos értékben – már az ATM-ek végzik, ezzel szinte marginálissá vált a fiókos készpénzbefizetés. A K&H-nál megkezdődött a papíralapú ügyintézés nyugdíjazása is, 800 ezer ügyfélnél már a biometrikus aláírást használják, a fiókok 87 százaléka pénztármentes, továbbá a mobilbankos sárgacsekk-befizetések száma havi átlagban 53 ezer, a személyi kölcsönöknél pedig fölénybe került az online igénylés, ezek 53 százaléka az interneten keresztül zaljik. „Ma már tömegesen használják az elektronikus csatornákat. Több mint 600 ezer digitálisan aktív ügyfelünk van, 480 ezren mobilbankolnak rendszeresen és az ügyfelek 85 százaléka választja az elektronikus utat” – mondta Árva András, hozzátéve, hogy a digitalizált plasztiklapok száma meghaladja a 320 ezret. Az összes bankkártyás tranzakció 15 százalékát adják az okoseszközös – azaz okosórás vagy okostelefonos – fizetések, amelyekből az idén 7,3 millió tranzakciót regisztráltak, 45 milliárd forintnyi összegben.

ATM-EK SZÁMA*

5050 5055 5081

5012

4912

2017 2018 2019 2020 2021

*Adott év második negyedének végén. Forrás: MNB

GYORSULÁST HOZOTT A JÁRVÁNY

A digitalizáció – nem meglepő módon – az egész régiónkat jellemzi, a pandémia pedig csak gyorsított a már évek óta tartó folyamaton. A Nézőpont Intézet által elvégzett kutatás adatai alapján a régió lakosságának 83 százaléka örül a készpénzmentes fizetési lehetőségek terjedésének, sőt minden második ember kifejezetten kerüli a bankjegyek használatát. Az öt kelet-közép-európai államban (Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Szlovéniában) végzett kutatás válaszadóinak a fele állította, hogy gyakrabban használ kártyát vagy egyéb digitális megoldást a pandémia óta. Sőt, csaknem minden második megkérdezett úgy vélte, hogy a digitális fizetési lehetőség segített a járvány elleni védekezésben. A régió államai közül Magyarországon és Szlovákiában is többen vannak ma már azok, akik, ha csak tehetik, bankkártyával vagy egyéb digitális módon fizetnek, a régió egészét nézve pedig minden második megkérdezett válaszolt úgy, hogy amennyiben teheti, készpénzmentesen fizet, vagyis kifejezetten kerüli a bankjegyek használatát. A listavezető ebből a szempontból Szlovénia, ahol minden ötödik válaszadó, ha rajta múlna, telje-

sen megszabadulna a készpénztől, és 60 százalék törekszik is arra, hogy ne használjon ilyet, míg az „ellentáborba”, vagyis a készpénzt preferálók csoportjába alig 6 százaléknyian tartoznak.

A megkérdezettek több mint 80 százaléka egyetértett abban, hogy a készpénznél sokkal kényelmesebbek a készpénzmentes megoldások, emellett szinte ugyanennyien biztonságosabbnak is tartják az elektronikus fizetést. Minden egyes vizsgált államban az említett két tényező – kényelem és biztonság – áll az előnyöket és érveket felsorakoztató lista első két helyén (Csehországban, Lengyelországban és Szlovéniában a szolgáltatás globális elérhetősége szerepel a harmadik helyen).

FEJLESZTENÉK A HÁLÓZATOT IS

A készpénzmentes fizetés népszerűségét látva nem meglepő, hogy a megkérdezettek többsége valamennyi államban támogatná, hogy kötelezzék a kereskedőket valamilyen készpénzmentes fizetési lehetőség biztosítására, illetve egyetért annak bevezetésével. (Magyarországon 2021. január 1-jétől az online kaszszát működtető kereskedőknek biztosítaniuk kell legalább egyféle elektronikus fizetést, a hazai megkérdezettek többsége azonban ezt a kötelezettséget még szélesebbre terjesztené és valamennyi kereskedő számára előírná.) A meglévő infrastruktúra fejlesztésére – a vizsgált öt államból – a kártyahasználatban amúgy is vezető Szlovéniában és Csehországban mutatkozik a legnagyobb igény. Lengyelországban, valamint Szlovéniában a kártyaelfogadást támogatók aránya a duplája azokénak, akik szerint nincs erre igény, de Csehországban is határozott többségben vannak azok, akik ösztönöznék, hogy a kereskedők számára előírás legyen a készpénzfizetéssel szemben alternatívát kínálni. A lakossági igények alapján nincs igazán olyan terület, ahol ne használnák szívesen az emberek a bankkártyát, ami szintén azt mutatja, hogy ennek meghiúsulását sok esetben kizárólag a lehetőség hiánya magyarázza.

BELFÖLDI BANKKÁRTYÁS KÉSZPÉNZBEFIZETÉSEK ÉRTÉKE* 353,3

Milliárd forint

306,0 478,2

197,4

53,6 89,5

2016 2017 2018 2019 2020 2021

*Adott év második negyedében. Forrás: MNB

AKADNAK MÉG KIVÉTELEK

Arra a kérdésre, hogy örülnek-e a készpénz visszaszorulásának, az öt ország megkérdezettjeinek mindössze 22 százaléka válaszolt nemmel. A legtöbben Magyarországon siratják a készpénzt, de hazánkban is csupán a válaszadók nagyjából harmada tartozik ebbe a körbe (24 százalékuk inkább teljesen megszabadulna a bankjegyektől). A csak készpénzzel fizetők Szlovéniában vannak a legkevesebben: minden korcsoportban, minden településtípuson és iskolai végzettségre való tekintet nélkül egy számjegyű az arányuk.

A kutatásból az is kiderült, a készpénzhez való ragaszkodás egyik lehetséges motivációja hagyományosan az adóelkerülés, emellett az életkor is fontos befolyásoló tényező lehet: az idősebbek körében valamennyi országban 30 százalék feletti a kizárólag készpénzt használók aránya. Ugyancsak figyelemre méltó megállapítás, hogy az életkor mellett az iskolázottság is gátat jelenthet a készpénzmentes, digitális fizetési megoldásokra való áttérésben – Magyarországon például az alapfokú iskolai végzettségűek fele kizárólag készpénzt használ –, ami jól mutatja a fizetési megoldásokkal kapcsolatos edukáció fontosságát.

BARÁT MIHÁLY