WINDISCH LÁSZLÓ Népszámlálásra

NÉPSZÁMLÁLÁSRA

Hogyan készül a KSH a tervezett népszámlálásra? Miben írta át az előkészületeket a cenzus elhalasztása? – Kicsit úgy jártunk a 2021-es népszámlálással, mint az olimpikonok a 2020-as játékokkal, hosszú, többéves felkészülést követően a startpisztoly eldördülése előtti pillanatokban kellett a halasztás mellett dönteni. Népszámlálásra a világ legtöbb államában 10 évente kerül sor – amenynyiben egy pandémia közbe nem szól. A vírushelyzet miatt Magyarország – az EU több tagállamához hasonlóan – a halasztás mellett döntött, és 2021 tavasza helyett 2022 őszén tartja meg a népszámlálást. Ez rendkívül fontos össztársadalmi feladata egy nemzetnek, hiszen jó néhány, az ország társadalmi, gazdasági fejlesztéséhez szükséges döntés alapjait jelentik ezek az adatok. Pontosan ezért lehetett kiemelten fontos, hogy semmiféle egészségügyi kétely vagy aggodalom ne kísérhesse az összeírást. A statisztikai hivatalok szempontjából hatalmas feladat egy népszámlálás levezénylése, többéves előkészítés előzi meg. Ezekkel a KSH elkészült, a hátralévő idő legfontosabb feladata egyrészt a készségek, az infrastruktúra megőrzése, naprakészen tartása, másrészt az aktív kommunikáció. Minden háztartás kötelezően részt kell, hogy vegyen a népszámlálásban, de nagyon fontos, hogy a jogi kötelezettség mellett lássák, értsék is az emberek, hogy az ő érdekükben történik mindez, az ő mindennapjaikat, jövőjüket befolyásoló döntések megalapozása a népszámlálás. Épp ezért választottuk a 2022-es népszámlálás szlogenjéül azt, hogy „Feleljünk, Egymásért!” – Milyen új technikai megoldásokat kívánnak majd alkalmazni? Részben a pandémia miatt nehéz kérdezőbiztosokat találni? – Az adatok online kitöltésére már 2011ben is volt lehetőség, akkor ez még újdonság volt világszerte, olyannyira, hogy abban az időben még az Egyesült Államok sem vállalkozott ennek bevezetésére. Ez lesz az első teljesen elektronikus népszámlálás Magyarország történelmében. A válaszadók egy erre a célra létrehozott internetes felületen keresztül önállóan felelhetnek a kérdésekre, vagy ha nem szeretnének élni ezzel a lehetőséggel, akkor számlálóbiztosok segítségével, interjú keretében adhatják meg az adataikat, amelyeket tableteken rögzítenek. Az információ így közvetlenül a KSH zárt adatbázisába kerül, ami az adatok védelme szempontjából minden korábbinál biztonságosabb népszámlálást tesz lehetővé. Az önálló, online kitöltést szeretnénk ösztönözni, ez az érintettek számára is a legkényelmesebb, továbbá jelentős költséget takarít meg az állam számára.

Emiatt komoly nyereményjátékot is tervezünk, az online kitöltők között értékes ajándékokat sorsolunk ki. A tervezett fődíj egy elektromos autó is lehet, ám erről később döntünk. Kevésbé látványos, de nagyon fontos fejlesztést jelent a korábbiakhoz képest, hogy a kérdőívek feldolgozása során adminisztratív nyilvántartási adatokat is felhasználunk. Ez egy előremutató fejlesztés, a távlati célja, hogy a jövőben ne csak tízévente, egy költséges népszámlálás keretében jussunk ilyen számokhoz. A világ mára rendkívüli módon felgyorsult, a társadalmi, gazdasági vál-

KÉSZÜLÜNK WINDISCH LÁSZLÓ | A népszámlálás rendkívül fontos össztársadalmi feladata egy nemzetnek, hiszen jó néhány, az ország társadalmi, gazdasági fejlesztéséhez szükséges döntés alapjait jelentik ezek az adatok. Minden háztartás kötelezően részt kell, hogy vegyen a népszámlálásban, de nagyon fontos, hogy a jogi kötelezettség mellett lássák, értsék is az emberek, hogy az ő érdekükben történik mindez, az ő mindennapjaikat, jövőjüket befolyásoló döntések megalapozása a népszámlálás – mondta a Figyelőnek a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. tozások kimutatásához ez az adatgyűjtési módszer már nem megfelelő. Ezzel egybecseng, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat 2025-től évenkénti adatszolgáltatást ír elő a nemzeti statisztikai hivatalok számára. Ennek kiszolgálásához is elkerülhetetlen, hogy a jövőben a lakosság terhelése nélkül, a nyilvántartások statisztikai felhasználásával tudjunk adatokat előállítani. Mindezek mellett az adminisztratív adatok 2022-ben abban is segítenek minket, hogy teljes népszámlálást tarthassunk, azaz látható legyen, hogy minden válaszadótól beérkeztek-e a kérdőívek. A népszámlálás mindannyiunk közös ügye, és bár a járvány miatt nem tarthattuk meg az eredeti időpontban, talán pont a pandémia segíthet bennünket abban, hogy ez a közös felelősségvállalás minden korábbinál erőteljesebben legyen jelen a társadalmunkban. Hiszen ez a felelős gondolkodás késztetett minket arra, hogy maszkot hordjunk egymásért, hogy betartsuk a különböző korlátozó intézkedéseket. A népszámlálási kérdőívre válaszolni is ehhez hasonló közös felelősségünk. A népszámlálásban várhatóan közel 30 ezer számlálóbiztos vesz majd részt. Bízunk benne, hogy akadálymentesen kezdhetik meg a munkájukat. – Az elmúlt másfél évben a KSH folyamatosan frissülő adatsort tett közzé a járvánnyal és az oltakozással összefüggésben. Milyen volt az érdeklődés ezek iránt, és általában hogyan érintette a pandémia a szervezet működését?

– A járvány hatására a hivatal új szerepben találta magát: megváltoztak a korábbi preferenciák az adatszolgáltatást nézve. A szinte napról napra módosuló társadalmi, gazdasági körülmények követésére minden korábbinál gyorsabban és pontosabban kellett megbízható információkat szolgáltatnia a hivatalnak a politikai döntéshozók, a gazdasági irányítók és a lakosság számára.

Azt mondhatom, hogy a KSH jól vizsgázott ebben a helyzetben. Gyorsan reagált, több területen is fejlesztéseket indított el, a korábbiaknál hamarabb és gyakrabban állított elő egyes adatokat, ahol pedig szükséges volt, részben új adatforrásokra kezdett támaszkodni, illetve megváltoztatta a hagyományos közlési módjait is. Megnyitotta a Koronavírus doszsziét, amely a pandémia gazdasági és társadalmi hatásaihoz kapcsolódó adat-öszszeállításokat, elemzéseket tartalmazta, illetve elindította a Heti Monitort, amely a járványügyi veszélyhelyzet szempontjából legfontosabb területek folyamatainak alakulását mutatta be ‒ hetente frissülő adatok mentén. Ez utóbbi a mai napig a KSH egyik legkeresettebb terméke.

– A pandémia alatt a hivatal hogyan tudta vizsgálni a fogyasztói kosarat? Tervezik-e, hogy a jövőben módosítják ennek az összetételét? – A járvány előtti időszakban a fogyasztási szerkezet évről évre jellemzően csak kismértékben változott. A KSH a fogyasztóiár-index, azaz az infláció számításához minden évben felméri a termékek és szolgáltatások körét, valamint frissíti az aggregáláshoz szükséges súlyokat. Ugyanakkor, míg a pandémia előtt ez elsősorban a tárgyévnél két esztendővel korábbi háztartási fogyasztási kiadások adatait jelentette, addig a 2021-re vonatkozó súlyok tavaly év végi kiszámításakor a 2019-es adatok mellett 2020 első három negyedévének már rendelkezésre álló számait is felhasználtuk. Így pontosabb becslést tudtunk adni a járvány által már befolyásolt fogyasztási szerkezetről. Például a pandémia következtében leginkább a külföldi üdülésekre, valamint az éttermi étkezésre fordított kiadások csökkentek, ami az új módszernek köszönhetően már az idei év súlyaiban is megjelent. – Nagy felelősség hárul a KSH-ra, hiszen a friss adatokat nagyon alaposan vizsgálják a gazdaság szereplői és az elemzők is. Az inflációval kapcsolatos számaikat pedig sokszor éri kritika, hisz az „utca embere” szerint a piacokon, az élelmiszereket tekintve jóval nagyobb a pénzromlás, mint amit a hivatal közöl. Ezt miként látják? – Jó néhány kutatás vizsgálta már az egyén által érzékelt és a hivatalosan publikált infláció közötti különbség okait. Az egyik ilyen, hogy az egyén fogyasztási szerkezete nem feltétlenül „átlagos”, és ez már önmagában is eltérést okozhat. Például az emberek nem minden évben vásárolnak tévét, autót vagy más tartós cikket, ugyanakkor az országos átlagban ezek nem elhanyagolható tételek. Legalább ennyire fontos szerepet játszanak a pszichológiai tényezők: az ember túlélési ösztöne, hogy a rossz élmények sokkal jobban megragadnak a memóriánkban. Így az érzékelt infláció emlékekre támaszkodó „kiszámításakor” a valósnál nagyobb szerepet kapnak a kellemetlen élményként könnyebben felidézett áremelkedések, miközben az árcsökkenésekről vagy arról, ha egy ellenérték változatlan maradt, könnyebben megfeledkezünk. Ez a hatás hatványozottabban

jelentkezik az élelmiszereknél, amelyek ára a szezonális jelleg és a gyakori akciók miatt változékonyabban alakul felfelé és lefelé is. Ezzel szemben a hivatalos, KSH által közzétett fogyasztóiárindex objektív és nem befolyásolják a pszichológiai hatások. – Miért szüntette meg a hivatal a létminimum számítását? – Csak 2015-ig volt használatban a létminimum-mutató, viszont mivel már nem volt alkalmas a neki szánt funkció betöltésére, ezért akkor kivezették. A mutató módszertanának 1990-es kialakítása óta gyökeresen átalakultak olyan döntő jelentőségű körülmények, mint a jövedelmi viszonyok, a lakosság fogyasztási szerkezete vagy a háztartások összetétele. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés mérésének egységes, nemzetközileg elfogadott eszköze a laekeni indikátorok köre, amely a szegénységet komplex módon, több dimenziót figyelembe véve méri. A KSH ezért 2015-ben úgy döntött, hogy a szegénység mérésére kizárólag a laekeni indikátorokat használja, amelyek sokkal árnyaltabb képet mutatnak a társadalom ezen szegmenséről.

Ezen indikátorok azt mutatják, hogy a kétezres évek közepén megindult a szegények számának növekedése, amit 2012ben sikerült megállítani, azóta pedig markánsan csökken Magyarországon ezen mutatók értéke. A súlyos anyagi helyzetben, a javaktól való megfosztottságban élők aránya például a 2007-es 17,9 százalékról 2012-ig 27,8-re emelkedett, innen sikerült 8 százalékra csökkenteni 2019-re. Hamarosan megjelennek a 2020as adatok is, és annyit előzetesen el lehet mondani, hogy a járványhelyzet ellenére sem nőtt a szegények száma Magyarországon. – A szülőknek tervezett szja-visszatérítést az 5,5 százalék feletti GDP-bővüléshez kötötte a kormány. Az első háromnegyed év elteltével ön szerint éves szinten mennyivel nőhet az idén a magyar gazdaság?

– A KSH 2021-re vonatkozóan a második negyedév és az első fél év GDP-adatát számította és publikálta szeptember végéig bezáróan. Ez alapján 2021 második negyedében a gazdaság 17,8 százalékkal nőtt 2020 második negyedéhez képest, és 2,9 százalékkal az előző negyedévhez viszonyítva. Az első fél évben 7,6 százalékos bővülést mértünk az előző esztendő azonos időszakához képest. A harmadik negyedéves adatok első becslése 2021. november 16-án, míg a negyedik negyedévre és az egész 2021-re vonatkozó első éves becslés 2022. február közepén jelenik meg. A KSH nem végez és publikál előrejelzéseket, így egyelőre csak a személyes véleményemet mondhatom el: egész biztos, hogy az 5,5 százalékos éves GDP-bővülést el fogjuk érni, és inkább 7 százalék körüli éves növekedést tartok valószínűnek.

– Mit mondhatunk, hogyan alakul az egyes gazdasági ágazatok teljesítménye a legfrissebb adatok szerint? Látszódnak már a kilábalás jelei a járvány harmadik hulláma után? – Természetesen igen, hiszen a 17,8 százalékos második negyedéves bővüléssel már meg is haladtuk a válság előtti kibocsátás szintjét. Magyarország az egyik leggyorsabb gazdasági helyreállást mutató állam az EU-ban. A járvány a gazdaság szinte minden területének teljesítményét kedvezőtlenül befolyásolta, a harmadik hullám azonban már nem okozott akkora visszaesést a gazdaságban, mint az első és a második. Mostanra több ágazat teljesítménye már a pandémia előtti, 2019. évi szintet is meghaladja. A gazdasági növekedés hajtómotorja, az ipar teljesítménye például 2021 februárja óta növekvő tendenciát mutat, annak ellenére, hogy a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások következtében a járműgyártás volumene visszaesett. Az ipari termelés 2020 minden hónapjában meghaladta a 2019es év adott havi kibocsátását. – Összességében mit tapasztalnak, nő vagy csökken a KSH szolgáltatásai iránti igény? – A felhasználói visszajelzésekből, a honlapletöltési adataiból és a KSH-adatokra hivatkozó sajtómegjelenések, nyilatkozatok és tanulmányok számából egyértelműen kijelenthetjük, hogy nő a szolgáltatásaink iránti igény. Ez egy örvendetes és évek óta erősödő tendencia, ami most, a járványhelyzet alatt még erőteljesebbé vált. A statisztikai adatokat táblázatos formában megjelenítő „STADAT” tartalmainak letöltöttsége 2020-ban például naponta tízezres nagyságrendű volt, az éves összes letöltései száma a 2019-ben mért közel 4 millióról 2020-ra – részben a pandémiás helyzet miatt – mintegy 5 millióra növekedett, és már látszik, hogy ez a szám 2021-re még tovább emelkedik. Látható, hogy nagyon sikeresek az éves, negyedéves folyamatokat bemutató kiadványok, táblagyűjtemények és adatbázisok, az igazán élénk kereslet pedig a legfrissebb adatokat tartalmazó adat-öszszeállítások, adatvizualizációk és gyorstájékoztatók iránt mutatkozik.

NÉVJEGY

43 éves jogász, asztalos, 2021 januárjától a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. Szakmai pályafutását 2002–2011 között az APEH-ben (a NAV elődjénél) kezdte, először jogászként dolgozott, majd az APEH osztályvezetője, főosztályvezetője, később adóügyi igazgatóhelyettese lett. 2011–2013 között a Nemzetgazdasági Minisztérium Adó- és Vámigazgatási Főosztályának vezetői, 2013-tól az MNB Költségvetési Elemzések Igazgatósága igazgatói tisztségét töltötte be. 2013–2019 között a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős alelnöke, egyúttal a Monetáris Tanács tagja. Az Országos Betétbiztosítási Alap Igazgatótanácsának elnöke volt 2014–2019, illetve a Budapesti Corvinus Egyetem Konzisztóriumának tagjaként tevékenykedett 2016–2019 között. A Magyar Közgazdasági Társaság Fenntarthatósági Szakosztály elnökségi tagja 2017-től, tavaly óta pedig a Színház- és Filmművészetért Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke. 2019-ben megkapta a Budapesti Corvinus Egyetem Ezüst Corvina-díját, 2020-ban a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje elismerést érdemelte ki.

TÓTH BALÁZS