ELŐVÁLASZTÁS Márky-Zay nyert Gyurcsány rendet vág

MÁRKI-ZAY NYERT,

GYURCSÁNY RENDET VÁG

ELŐVÁLASZTÁS | Most úgy tűnik, hogy az ellenzéki összefogás Márki-Zay Péter listavezetésével vághat neki a választási kampánynak. Az előválasztást a hódmezővásárhelyi polgármester nyerte, a fogadkozások ellenére azonban korántsem biztos, hogy egy választási győzelem esetén ő lenne a miniszterelnök.

Cikkünk felvezetésében azért használtunk feltételes módot, mert az ellenzéki összefogások történetében nem példa nélküli, hogy a belső egyeztetések, feszültségek felborítják a korábbi papírformát.

BAJNAI ÉS BOTKA

2014-ben például Bajnai Gordon volt az ellenzék nagy reménysége, a másfél évvel korábban általa létrehozott Együtt nevű mozgalom egyes közvélemény-kutató intézeteknél még a Fideszt is megelőzte a népszerűségi versenyben. Bajnai aztán még miniszterelnök-jelölt sem lett, pedig ő is azzal lépett a pástra, hogy a Millával (Egymillióan a sajtószabadságért Facebook-csoport – a szerk.) az ellenzék megújítását is elvégzi. Aztán szövetkezett a nem épp megújuláspárti MSZP-vel. A cél az volt, hogy Gyurcsány Ferencet és pártját, a Demokratikus Koalíciót kiszorítsák az ellenzéki megállapodásból. Ez egy ideig sikerült is, de a „baloldali közhangulat” végül kikényszerítette Gyurcsány bevételét a szövetségbe, amelynek a szocialisták akkori elnöke, Mesterházy Attila lett a kormányfőjelöltje. A Fidesz kétharmados többséget szerzett a választáson. A 2018-as ellenzéki kampány is izgalmasan alakult. A korteskedést az MSZP már 2017 tavaszán megkezdte, Botka László szegedi polgármestert választották miniszterelnök-jelöltnek. Ő már idejekorán egyértelművé tette: csak olyan listát hajlandó vezetni, amelyen nincs rajta Gyurcsány. Botka ugyanis felmérte, hogy az akkoriban is a legelutasítottabb politikussal kevés az esély a győzelemre. A háttérben hiába puhították folyamatosan, ragaszkodott elvi álláspontjához. Ez lett a veszte, s október elején lemondott a kormányfőjelöltségről. A baloldal ezután Karácsony Gergelyt emelte pajzsra, aki már nem volt Gyurcsány ellen. A Fidesz újra kétharmados többséget szerzett a parlamenti megmérettetésen.

Ha az ellenzék győz a választáson, korántsem biztos, hogy Márki-Zay Péter lesz a miniszterelnök.

TAKTIKA

Az előválasztás kapcsán a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, a Momentum és a radikális jobboldalról lassan a baloldal mellé sodródó Jobbik már jó előre megegyezett a közös lista és listavezető állításáról. A 2019-es főpolgármester-választás előtti voksolás volt a minta a most ellenzéki politikai innovációként bemutatott országos akció lebonyolításában; kétségkívül az is szerepet játszhatott Karácsony Gergely akkori budapesti győzelmében. Tény, hogy egy ilyen folyamatot országosan sokkal bonyolultabb levezényelni, de ez valójában az oppozíció mozgósító előkampánya volt. Ügyes trükk volt az egész korteskedést úgy prezentálni, mintha egy valódi, jogi kötelékkel is felvértezett voksolásról lenne szó. Megalapították például az Országos Előválasztási Bizottságot, amelynek az elnevezése hasonlít a hivatalos állami testületére (Nemzeti Választási Bizottság). Emellett az igazi szavazásoknál használtakra hajazó egyéni választókerületi és „miniszterelnök-jelölti” szavazólapokat gyártottak, szavazóköröket szerveztek, internetes voksolási lehetőséget biztosítottak az érdeklődőknek (utóbbi egyébként a kiberbiztonsági veszély, a csalási lehetőségek miatt egy valódi hazai választáson nem lehetséges – a szerk.). A voksok számlálásában azonban a hat párt képviselőin kívül külsős delegált vagy szakértő nem vehetett részt. Ezért csak arra tudunk hagyatkozni, amit az ellenzéki aktivisták

DOBREV KLÁRA ÉS MÁRKI-ZAY PÉTER KÉZFOGÁSA. ELLENFELEKBŐL SZÖVETSÉGESEK

közöltek. E szerint az első fordulóban 630 ezren, a második, miniszterelnök-jelölti választáson 670 ezren vettek részt. Úgy tűnik tehát, hogy az elhivatott törzsszavazók mozgósítása sikerült. A 2018-as országos parlamenti megmérettetésen csak az MSZP–Párbeszéd-listára 680 ezren szavaztak. A rendszerváltás óta ez jelentette a szocialisták legrosszabb szereplését. A három évvel ezelőtti összellenzéki szavazatszám 2,488 millió volt.

NINCS MINISZTERELNÖK-JELÖLT

A pártpolitika célja a közbeszéd uralása is, ezért sem véletlen, hogy a második fordulót miniszterelnök-jelölti versengésnek állította be az ellenzék. Csakhogy Magyarországon nem elnöki rendszer honosodott meg, mint Franciaországban vagy az Egyesült Államokban, ahol éles előválasztási versenyben választják ki a politikai szervezetek az aspiránsokat. S ott a hivatalos megmérettetésen tényleg rájuk is szavazhatnak a választók. A hazai szabályozás viszont nem ismeri a miniszterelnök-jelölt fogalmát. Ez a rendszerváltás óta így van, a vegyes választási rendszerben egyéni választókerületi indulók és pártlisták szerepelnek. A pártlisták vezetőiből lesznek a kormányfőjelöltek, bár ez sem törvényszerű: 1994-ben az MSZP nem nevezett meg aspiránst, Horn Gyula hivatalosan listavezető volt, így lett végül miniszterelnök. Ő tehát parlamenti mandátummal a zsebében lehetett kormányfő, de ez sem szükségszerű. 1993-ban, Antall József halála után Boross Péter, a 2004ben Medgyessy Pétert váltó Gyurcsány Ferenc, a 2009-ben miniszterelnökké avanzsált Bajnai Gordon még parlamenti képviselő sem volt, amikor az Országgyűlés megválasztotta. Ezeken a szabályokon a tizenegy éve kétharmados többséggel kormányzó Fidesz–KDNP sem változtatott. Tehát a listavezetés és a parlamenti képviselőség sem jelent garanciát a miniszterelnökségre. Igaz, az is tény, hogy a hazai rendszerváltás utáni politikatörténetben mindig a nyertes párt vagy szövetség élén álló politikus kezdte meg a ciklus elején a kormányzást. Közülük a már említett szocialista Medgyessy volt a legkevesebb ideig hivatalban, neki két év és három hónap után telt ki az ideje. Medgyessyt – akinek Dobrev Klára volt a kabinetfőnöke – az általa lemondatott sportminisztere, volt főtanácsadója, Gyurcsány váltotta a poszton.

A DK elnöke tökéletesen tisztában van tehát a jogi helyzettel. Nem véletlenül üzent elég egyértelműen az „ellenzékváltó” hangulatot magáévá tett, az előválasztáson Dobrev Klárát legyőzött Márki-Zay Péternek. „Valójában az ellenzéki pártok parlamenti helyekért küzdenek, és amenynyiben a választásokon ezek a formációk többséget szereznek, úgy mi választhatunk kormányfőt. Először legyen többségünk a parlamentben, aztán választunk miniszterelnököt” – fogalmazott a pártelnök. Magyarul – amennyiben az ellenzéki összefogás győz – korántsem biztos, hogy Márki-Zay lesz a kormányfő. Azt ugyanis a parlamenti többség választja. A DK elnöke finoman azt is jelezte: az előválasztás után az ő pártja vált a legerősebb ellenzéki szervezetté, 32 egyéni képviselőjelöltjük van. „Száz ellenzéki szavazóból 43 az egyetlen versenyben maradt párt, a Demokratikus Koalíció jelöltjére voksolt” – összegzett.

PINDROCH TAMÁS