BARÁT MIHÁLY Kezelhető szinteken

KEZELHETŐSZINTEKEN

BARÁT MIHÁLY FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

Bő egy hét múlva kiderül, hogy a még hiteltörlesztési moratóriumban lévő adósok mekkora hányada él továbbra is a fizetési haladékkal, vagyis mekkora az a vállalati és lakossági ügyfélkör, amelynek vélhetően tényleges nehézségeket okoz a tartozásának törlesztése. Ehhez a körhöz adódnak hozzá azok, akik nem jogosultak arra, hogy a moratóriumban maradjanak, ám valamilyen okból számukra is nehézséget okoz a törlesztés.

Mindezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy az előttünk álló időszakban jelentősen növekszik a hitelintézetek nemteljesítő portfóliójának a nagysága és aránya, tehát az első fél év végén kimutatott 3,4 százalékos NPL-rátának (ez a nemteljesítő hitelek teljes állományhoz viszonyított arányát jelenti) minden bizonnyal búcsút lehet inteni. A kérdés mindössze az, hogy végül mekkora lesz az emelkedés az NPLrátában, és mekkora lesz az a problémás vagy átstrukturálandó hitelportfólió, amelyet valamilyen módon kezelnie kell a szektornak.

Azzal együtt viszont, hogy a moratórium fokozatos kivezetése a banki hitelportfóliók minőségének romlásával is együtt jár, drámai fordulatra – tehát a problémás állomány ugrásszerű növekedésére – több okból sem kell számítani. Egyrészt a járvány okozta visszaesést mostanra gyakorlatilag ledolgozta a magyar gazdaság, ami magával hozta a lakosság és a vállalati szektor pénzügyi helyzetének javulását is. Másrészt a jelenleg még moratóriumban lévő adósok jelentős része – fő-

ként a lakossági oldalon – úgy vesz részt a programban, hogy erre nincs is igazán szüksége: vagy spekulatív okból döntött eddig a maradás mellett, vagy egyszerűen nem is foglalkozott a törlesztés halasztásának járulékos következményeivel. Harmadrészt a moratórium ideje alatt azoknak is volt idejük felkészülni a halasztás lejártát követő időszakra, akik ténylegesen nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek: elég csak arra gondolni, hogy azoknak, akik ezúttal is élnek a moratórium lehetőségével, akár több mint két évük is lehet átgondolni az előttük álló lehetőségeket. Végül azt is érdemes figyelembe venni, hogy banki és szabályozói oldalról is egyre intenzívebben hívják fel a figyelmet a moratóriumban maradás pénzügyi következményeire, tehát joggal lehet számítani arra, hogy azok, akik csak tehetik, november elejével ismét elkezdik törleszteni a hiteleiket.

Az pedig, hogy a járvány végül mekkora hatást gyakorolt a lakosság és a vállalatok fizetőképességére, csak nagyjából a következő év végére derülhet ki: bízni lehet viszont abban, hogy a különleges elbánást igénylő adósságtömeg ezúttal bőven a kezelhető szinten belül marad.

Azzal együtt viszont, hogy a moratórium fokozatos kivezetése a banki hitelportfóliók minőségének romlásával is együtt jár, drámai fordulatra több okból sem kell számítani.