TOP200 Szomorú szállodai év

SZOMORÚ SZÁLLODAI ÉV

TOP200 | A turizmust hatványozottan érintette a 2020-as pénzügyi évben a pandémia. Nem teljesen véletlen, hogy az utóbbi néhány hónapban a sajtó kiemelten foglalkozott a területtel. A Figyelő TOP200 kiadvány részletesen taglalja a témát. Következzen néhány pillanatkép a tavaly történtekről.

Igaz, a pandémia idején nem volt kötelező bezárni a szállodákat, de az, hogy külföldi turisták nem jöhettek, és a magyarok közül is csak üzleti utazókat fogadhattak, a legtöbb helyen értelmetlenné tette a nyitvatartást. Egy hotel üzemeltetése ugyanis rendkívül költséges. Ráadásul a bezárt egységnél is igen drága az állagmegóvás. Nem mellesleg a szállodaiparban különlegesen nagy az élőmunkaerő szerepe, ami persze nyomasztó bérköltséget is jelent akkor, ha egyáltalán nincs bevétel.

DANUBIUS

„Egy hotelvállalat számára nincs fájdalmasabb, mint a szállodák bezárása. De amint életbe lépett a járvány miatti szigorítás, azonnal megtettük a szükséges lépéseket. Mivel hamar átláttuk, hogy a Covid-veszély tartós lesz, egyből olyan szervezeti és üzemeltetési intézkedéseket hoztunk, amelyekkel hosszú távon is fenntarthatóvá vált a működésünk. Ezért nem okozott drámai helyzetet a 2020. őszi újabb határzár, amely azért minket is hideg zuhanyként ért a sikeres nyári szezon után” – magyarázta Kovács Balázs, a Danubius Zrt. vezérigazgatója. Csak a budapesti Heliát és a győri Rábát tartották végig nyitva, ahol új koncepcióként irodának is kiadtak néhány szobát. Amennyire a krízishelyzetben az erejükből telt, a munkaerőt is megőrizték, ami kifejezett előnyt jelentett a nyáron, amikor a fővárosi munkatársak is besegítettek a balatoni üzemeltetésbe.

A történelmi előzmények nélküli járványhelyzetben a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) igyekezett mindent megtenni a szakma túléléséért. Flesch Tamás tiszteletbeli elnök szerint a helyzet drámaiságát jelezte, hogy a 2019 előtti összes vendégéjszaka fele a külföldi vendégekhez kötődött. Ez főként Budapestre érvényes ugyan de Nyugat-Magyarországon és a Balatonnál is komoly arányt képviseltek a határon túlról érkezők. Ezeket az érveket is felsorakoztatták, amikor a kormány illetékeseivel tárgyaltak a turizmus-vendéglátás megmentéséről, elérve a minimális célt, a szakma túléléséhez nélkülözhetetlen bértámogatást és ágazatijárulék-elengedést.

HOTEL SILVERINE

„A tavaly őszi leállás a Balatonnál is – ahol bevett gyakorlattá vált az egész éves üzemelés – teljes kilátástalanságot hozott. De miközben 400 milliós renoválással a szálloda teljes megújításán dolgoztunk, a régióbeli hotelekkel együtt igyekeztünk

megőrizni a munkavállalóinkat. Többekhez hasonlóan azonban hiába nyitottunk ki már tavasszal, az oltási igazolvány bevezetéséig csak 10 százalékos forgalmunk volt, ami csupán arra volt elég, hogy a személyzet napi gyakorlata visszaálljon. A főszezon végül a külföldi turisták augusztusi megjelenésének is köszönhetően rekorderedményekkel zárult: volt, ahol a vendégszám nőtt kiemelkedően, másutt az árakat emelték az átlagosnál jobban” – elemzett Rádóczy Andrea, a balatonfüredi Hotel Silverine Lake Resort igazgatója, az MSZÉSZ régióvezetője. Hozzátette: az üzemelési költségek is drasztikusan nőttek. Többet kell fizetni az energiáért, a nyersanyagért, s különösen megdrágult a munkaerő és ehhez kapcsolódóan a toborzás költsége is.

HOTEL & MORE

Másfajta stratégiát követett a Hotel & More független szállodaüzemeltető. Klemm Balázs ügyvezető szerint előnyt jelentett nekik, hogy a 2008-as válság idején indulva megtanulták, miként lehet a legkevesebből a legtöbbet kihozni. Ezért a környék munkavállalóira és az utazóügynökökre alapozva mindvégig nyitva tartották az általuk üzemeltetett, többségében vidéki egységeket. „Ezzel minimalizáltuk a veszteséget és meg tudtuk tartani a dolgozókat, akik a rutinból sem estek ki, ami előnyt jelentett a tavalyi és az idei újranyitásnál. A legnehezebb időszak tapasztalatait összegezve dolgoztam ki azt a hibrid modellt, amelyet elsőként a most bérbe vett Hotel Budapestnél (a régi Körszálló – a szerk.) ültetünk át a gyakorlatba: a ház hotelként, kollégiumként és a jól képzett szakembereknek szállást adva üzemel tovább” – fejtette ki a vezető.

KOLPING HOTEL

Baldauf Csaba, az MSZÉSZ ez évben megválasztott elnöke a családbarát – a kétmilliárdos beruházással most megnyílt Bobo Fun Parkkal az üzleti utazók felé is nyitó – Kolping Hotel igazgatójaként is érzékelte, mennyivel előnyösebb helyzetbe kerültek a vidéki szállodák azzal, hogy a kormány kommunikációja szintén a belföldi nyaralásra buzdított. Szavai szerint e hotelekben azért is volt lényegesen gyorsabb a keresleti oldal felépülése, mert Budapest tradicionálisan nem számít belföldi úti célnak: az emberek inkább csak egy napra utaznak a fővárosba. „Ez év tavaszán azt mondtam, végük lesz a szállodáknak, ha májusban nem térhetnek vissza legalább a hazai vendégek. Szerencsére a nyitás megtörténhetett, és az idei szezon – a SZÉP-kártyának is köszönhetően – rendkívüli eredményeket hozott vidéken, ahol átlagosan 10-15 százalékos áremelés volt. Én is hallottam, hogy akadt, ahol erőteljes drágításba kezdtek, de szerintem az élet majd eldönti, hogy ki választotta a helyes utat. Az európai határok megnyitása ugyanakkor Budapestnek is kedvezett, ahol már ismét van remény az eredményes üzemelésre” – taglalta a szakember.

CONTINENTAL

Flesch Tamás, a Continental Group független szállodaüzemeltető vezetőjeként kiemelte: a fővárosi hoteleiket már akkor kinyitották, amikor látták a 10-15 százalékos foglaltság esélyét, mert az alatt csak a veszteség növekedett volna. A nyár és a kora ősz már ennél is jobb eredményt hozott, s a szakember azt is pozitívumként említette, hogy az árak ugyan némiképp csökkentek, de a budapesti szállodák – amitől a szakmában sokan féltek – a nehéz időszakban sem kezdtek pusztító árversenybe.

A megszólaltatott szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az igazi próbatétel még csak most következik. A fő kérdés, hogy a járványhelyzet lehetővé teszi-e a folyamatos üzemelést, és a vendégek is megfelelő számban érkeznek-e a hagyományosan kevésbé forgalmas őszi–téli időszakban. „Életbe vágó, hogy már megállás nélkül tudjunk működni, mert a korábbi állami bértámogatás ellenére is több milliárd forintot égetett el a szakma a túlélésért. Ráadásul a pandémia okán még olyan nagy a bizonytalanság, hogy napi szintű újratervezésre van szükség, mert egy hétre sem látunk előre a lemondások miatt” – mondta Baldauf Csaba.

A másik nagy kihívás – a vendéglátásban tapasztalthoz hasonlóan – a szakemberhiányhoz kötődik. Ezzel kapcsolatban Flesch Tamás azt mondta: a járványhelyzet miatti bezárások következtében komoly bizalmi válságba került a szakma, amelyet csak évek alatt lehet legyőzni. Mert nem elég, hogy sokan elhagyták a turizmust, a pályakezdők közül is kevesebben jelentkeztek a megszokottnál. Kovács Balázs szerint a kihívást növeli, hogy a krízis alatt a terhelhető, vendégcentrikus és nyelveket beszélő kollégák megtapasztalták, mennyire kapósak a munkaerőpiacon. Így viszont a minőségi munkaerő úgy megdrágult, hogy a bér kitermelése nagy kihívás elé állítja a turizmus szereplőit. A fényt az alagút végén az jelezheti, hogy miközben a szállodaipar még messze nem jutott túl a koronavírus miatti pszichés és különösen anyagi sokkon, van, ahol már most elindult a főként a német turistákhoz kötődő szobafoglalási hullám – de már a 2022-es főszezon tekintetében.

ÉRSEK M. ZOLTÁN

Köszönet a támogatóinknak

Szakmai partner: Együttműködő partnerek: