Figyelő 2021. 42. sz.

Ü Z L E T I

H E T I L A P

WINDISCH LÁSZLÓ, A KSH ALELNÖKE

JÖVŐRE JÖN A NÉPSZÁMLÁLÁS ÚJ UTAKON A SCHILLER-CSOPORT

BERUHÁZÁS ÉS KONSZOLIDÁCIÓ

NAGY GONDBAN A JEGYBANKÁROK

STAGFLÁCIÓS FÉLELMEK A GAZDASÁGBAN

GLOBÁLIS PC-PIAC

HIRTELEN LECSENGETT A VÁSÁRLÁSI HULLÁM

PAPP DÁNIEL, az MTVA vezérigazgatója

A közmédia felnőtt a XXI. századhoz 42. SZÁM | 2021. OKTÓBER 21–27.

ÁRA: 790 FT

F_BI-Papp-Daniel.indd 1

2021. 10. 19. 15:13

A nagy legendák sorozat következő része:

MEGJELENT! 2021. októb er

20. – nove mber 3.

5 $ 9 $ 3 Ą

Ára: 395

, & 9 Ft (-

SUZUKI HIB RID MODEL LEK Bizonyít

ványosztá s!

3Ą ,

& 9(-

ÁK D N E G LE

16

O L DA

L

A

Jön az Ineos Gre nadier MAGYA

CS

395AK Ft SM

K DÉ N

ST AJÁ MO

T

5$ 9$

LE

melléklettel!

4.

rész

E LLÉ

K

RORSZÁGO N IS PIA ACRA LÉP!

Tanácsad ó GUMICSŐH ALÁL

BJA! Grand Ch 30OéV vÁ esBa Cinqu erokee T E N e c e K n to A Y A CSÚCS-J G Á V EEP A AJÁNDÉK MELLÉKLETTEL

É K É N Y J Á T M E R E Y N

magazin Az Autó-Motor l mos t eg y a v á m á z s b b ja legú amborghini L 8 /1 1 o g ra u Bb tómodellt Sián FKP 37 au nyerhet! kszabályzat: Részletek és játé atek automotor.hu/j a: Játék időtartam – november 3. . 0 2 r e b tó k o . 2021

A kép illusztráció.

A kép csak illusztráció.

A kép illusztráció.

A VEZETŐ MAGAZIN

Keresse az üzletekben!

Adatvédelmi tájékoztatónk elérhető az http://www.automotor.hu/adatvedelem/ oldalon.

F_BII-auto.indd II

2021. 10. 19. 14:43

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 BARÁT MIHÁLY Kezelhető szinteken

CÍMLAPON

10 PAPP DÁNIEL Az innováció a legfontosabb

18

GAZDASÁG ÉS POLITIKA Népszámlálásra készülünk

A népszámlálás rendkívül fontos össztársadalmi feladata egy nemzetnek, hiszen jó néhány, az ország társadalmi, gazdasági fejlesztéséhez szükséges döntés alapjait jelentik ezek az adatok. Minden háztartás kötelezően részt kell, hogy vegyen a népszámlálásban, de nagyon fontos, hogy a jogi kötelezettség mellett lássák, értsék is az emberek, hogy az ő érdekükben történik mindez, az ő mindennapjaikat, jövőjüket befolyásoló döntések megalapozása a népszámlálás – mondta a Figyelőnek Windisch László, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese.

24

14 ELŐVÁLASZTÁS Márky-Zay nyert,

Gyurcsány rendet vág 16 REZSICSÖKKENTÉS Energiapiac: viszonylag kedvező helyzetben vagyunk 18 WINDISCH LÁSZLÓ Népszámlálásra készülünk 22 REFORMKONYHA Közétkeztetés és beszerzés

CÉGVILÁG

24 SCHILLER Egymásba érő generációk

Egymásba érő generációk

Három férfi, egy család, negyven év, egy generációváltás, 5,5 milliárdos beruházás. Címszavakban így foglalható össze a hazai autókereskedelem meghatározó szereplőjének számító Schiller-csoport története. A nemrég átadott telephelykomplexum mellett a cég irányításának most lezajlott egységesítése, konszolidációja is a jövőbe mutat.

52

Stagfláció fenyegeti a világgazdaságot

Lassuló gazdasági bővülés, növekvő infláció – a jegybankárok réme közeleg.

70

28 ELEKTROBIKER Forradalom 30 32 34 36 40

a városi közlekedésben TOP200 Szomorú szállodai év RECNGO Stúdiót a zsebébe mindenkinek! RIASZTÓ Csökkenhet a vadbalesetek száma HERDON ISTVÁN Nem baj, ha nem mindig a főnök a főnök ÚJRANYITÁS Nem enyhül a munkaerőhiány

SZEMÉLYI HÍREK

42 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

Bevásároltunk a számítógépekből a pandémia alatt

Világszerte szinte leállt a személyi számítógépek eladásának a növekedése szeptember végére. A várható fekete péntekek időszaka és az ünnepi szezon sem lehet olyan erős, mint tavaly volt, így a globális várakozások is visszafogottak. A valószínűsíthető gyenge piaci teljesítményen a Windows 11 érkezése sem sokat változtathat. Címlap: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

PÉNZ BESZÉL

44 PÉNZFORGALOM Távolodunk a bankjegyektől

46 HITELTARTOZÁSOK Beépült részletek

TŐZSDE

47 OTP CSOPORT Dolgozókból tulajdonosok

48 AUTOWALLIS Emelik a tétet

GEOPOLITIKA

50 BEFEKTETÉSI BANKOK A Goldman Sachs kalandjai Kínában

52 JEGYBANKI POLITIKA Stagfláció fenyegeti a világgazdaságot

54 DÉLKELET-ÁZSIA Újra kiéleződött

a tajvani kérdés 56 ENERGIAPIACOK Orosz szabályok szerint játsszák a nagy európai energiameccset 58 MÉDIAPIAC Amerikában terjeszkedik az Axel Springer

RÉGIÓ

60 VILÁGTALÁLKOZÓ BELGRÁDBAN El nem kötelezett szerb nosztalgia

62 MINDEN SZEM AZ ÚJ PRÁGAI VEZETÉSEN Holtponton a turówi bányaügy

63 ELEKTROMOBILITÁS SZLOVÉNIÁBAN A jövő autóiparát fejlesztik

64 HORVÁT GEOTERMIKUS ENERGIA

Feltalálják a meleg vizet 65 ROMÁN KIADÓK PERE Jó biznisz a mozgókönyvtár

66 KRUMPLIFELDOLGOZÓ GYERGYÓBAN

Megnő a becsülete a „szegények kenyerének”

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 MEGTORPANÁS Bevásároltunk a

számítógépekből a pandémia alatt

CAPPUCCINO

72 SZILÁGYI-CSÜLLÖG MÓNIKA

TÁRSADALOM

74 EGÉSZSÉGÜGY Tanuljuk a távgyógyítást 76 PANDÉMIA Az oltottak jó eséllyel megússzák

78 HÁROM KIRÁLYFI, HÁROM KIRÁLYLÁNY

Tovább él a Kopp–Skrabski-életmű

SPORT

80 NEWCASTLE UNITED Szaúdi szarkák

AJÁNLÓ

82 KÖNYVEK, KONCERTEK, KÉPEK

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/42 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 10. 19. 16:45

| A HÉT HÍREI | A magyar kormánynak az a szándéka, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret visszavásárolja, és ez bármelyik pillanatban megtörténhet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közmédiának a szerbiai Ludason. A kormányfő közölte: az a helyes, ha az egyetlen igazán komoly nagy nemzetközi repterünk magyar kézben van, ezért helyes is visszavenni, és a gazdaság elég erős ahhoz, hogy ezt meg is tudjuk tenni. A vásárlás bármelyik pillanatban lezárulhat – tette hozzá. Úgy vélte, ha állami kézbe kerül a repülőtér, olyan fejlesztésekre kerülhet sor, amelyek két-három osztállyal felértékelik a légikikötőt és így egész Budapestet.

HAMAROSAN ELDŐLHET A BUDAPESTI REPTÉR SORSA A VÁRTNAK MEGFELELŐEN LÉPETT AZ MNB A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 1,80 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot október 19-i ülésén, és azonos mértékben emelte a kamatfolyosót is, 0,85 és 2,75 százalék közé. A döntés megfelelt az előzetes elemzői várakozásoknak. A testület – emlékeztetett az MTI – júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon.

A svájci tulajdonosú Swiss Krono Kft. 17 milliárd forintos beruházással bővíti gyártókapacitását Vásárosnaményben, amelyhez a magyar kormány 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Közölte: a svájci faipari cég a beruházással a már meglévő 145 munkahelyet megerősíti, emellé 28 újat hoz létre, továbbá tíz évre vállalja, hogy a tevékenységét fenntartja. A beruházással az OSB-lapok (farost lemezek) gyártásának kapacitása mintegy másfélszeresére növekszik. A cég az új kapacitással előállított termékek több mint 70 százalékát nemzetközi piacokon értékesíti, így a magyar gazdaság exportja is növekszik majd.

A HÉT 1,3 SZÁMA

százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene augusztusban az előző év azonos időszakához képest. Az EU-ban a ráta –1,8 százalék volt. A legnagyobb visszaesést Spanyolországban (–13,9 százalék), Romániában (–7,0), Szlovéniában (–6,8) regisztrálták. A legnagyobb emelkedést Magyarországon (10,2), Lengyelországban (7,9), illetve Finnországban (4,7 százalék) mérték.

FOTÓK: ISRAEL ANTIQUITIES AUTHORITY, NIR DISTELFELD; GETTY IMAGES; FIGYELŐ-ARCHÍV; MTI

SVÁJCI NAGYBERUHÁZÁS VÁSÁROSNAMÉNYBEN

4 | FIGYELŐ 2021/42

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 10. 19. 16:45

| A HÉT HÍREI |

A HÉT „A pénz politikai levegő. Nélküle, társaságban élsz, lélegzetet nem IDÉZETE kivehetsz” – Fáy András. FELVÁSÁROLJA A MAGNET BANK A SOPRON BANKOT BÁTRABBAN ADÓSODNAK EL A MAGYAROK

A MagNet Bank Zrt. felvásárolja a Hypo-Bank Burgenland AG magyarországi leányvállalatát, a Sopron Bank Zrt.-t – jelentették be az érintettek. A tranzakcióhoz szükséges a Magyar Nemzeti Bank engedélye, amellyel a Sopron Bank a MagNet Bank 100 százalékos leányvállalatává válik. A Sopron Bank Zrt. értékesítését követően a Hypo-Bank Burgenland AG Magyarországon vállalati ügyfelek kiszolgálására helyezi a hangsúlyt – elsősorban az ingatlanfinanszírozás területén. Fáy Zsolt, a magyar közösségi bank elnöke kijelentette: „A felvásárlással a MagNet Bank nemcsak nyugatmagyarországi fiókhálózatra tesz szert, de közel duplájára növelheti piaci részesedését, amely lehetőséget teremt a további dinamikus fejlődésre, és olyan régiókba is eljuttathatja az értékalapú bankolást, ahol eddig ez kevésbé volt elérhető.”

;

A magyarok döntő többsége nem erre számított, amikor tíz évvel ezelőtt elképzelte, milyen lesz a pénzügyi helyzete ma: csupán 17 százalékuk állítja, hogy bejöttek a várakozásai, 28 százalék jobbnak érzi az anyagi körülményeit, az emberek közel fele pedig csalódott: rosszabbul alakulnak a pénzügyeik, mint ahogy azt egy évtizede tervezték – derült ki a Cofidis Hitel Monitor reprezentatív kutatásából. A felmérés adatai alapján ugyanakkor a magyarok nyitottabban állnak a hitelfelvételhez, mint korábban: az elmúlt tíz évben 9 százalékponttal, 66 százalékra nőtt a kölcsönelfogadás mértéke, a negatív megítélés pedig 8 százalékponttal, 29 százalékra csökkent a 2011-es állapotokhoz képest.

;

;

KERESZTES LOVAG KARDJÁT TALÁLTÁK MEG IZRAELBEN

Q

,

Egy keresztes lovag 900 éve tengerbe ejtett kardját találta meg egy izraeli amatőr búvár Haifa tengerparti város közelében – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerint a kard megtalálásának helye, a Haifától délre fekvő öböl már a keresztes hadjáratok korában, a 11–14. században is kikötőként szolgálhatott. „Gyönyörű és ritka darab ez a tökéletes állapotban megőrződött kard, amely valószínűleg egy keresztes lovagé volt, mintegy 900 évvel ezelőtt” – mondta Nir Distelfeld, az IAA szakértője a lapnak.

2021/42 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 10. 19. 16:46

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 10. 19. 16:46

A tengerből kigyűjtött műanyag- és ruhahulladékok a ghánai Jamestown mellett. A tengerben található szemetet vizeik védelme érdekében a helyi halászok gyűjtik össze.

F_06-07_nagytotal.indd 7

FOTÓ: MUNTAKA CHASANT, REX/SHUTTERSTOCK, PUZZLEPIX

NAGYTOTÁL

2021. 10. 19. 16:46

| PUBLICISZTIKA |

KEZELHETŐ SZINTEKEN Bő egy hét múlva kiderül, hogy a még hiteltörlesztési moratóriumban lévő adósok mekkora hányada él továbbra is a fizetési haladékkal, vagyis mekkora az a vállalati és lakossági ügyfélkör, amelynek vélhetően tényleges nehézségeket okoz a tartozásának törlesztése. Ehhez a körhöz adódnak hozzá azok, akik nem jogosultak arra, hogy a moratóriumban maradjanak, ám valamilyen okból számukra is nehézséget okoz a törlesztés. Mindezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy az előttünk álló időszakban jelentősen növekszik a hitelintézetek nemteljesítő portfóliójának a nagysága és aránya, tehát az első fél év végén kimutatott 3,4 százalékos NPL-rátának (ez a nemteljesítő hitelek teljes állományhoz viszonyított arányát jelenti) minden bizonnyal búcsút lehet inteni. A kérdés mindössze az, hogy végül mekkora lesz az emelkedés az NPLrátában, és mekkora lesz az a problémás vagy átstrukturálandó hitelportfólió, amelyet valamilyen módon kezelnie kell a szektornak. Azzal együtt viszont, hogy a moratórium fokozatos kivezetése a banki hitelportfóliók minőségének romlásával is együtt jár, drámai fordulatra – tehát a problémás állomány ugrásszerű növekedésére – több okból sem kell számítani. Egyrészt a járvány okozta visszaesést mostanra gyakorlatilag ledolgozta a magyar gazdaság, ami magával hozta a lakosság és a vállalati szektor pénzügyi helyzetének javulását is. Másrészt a jelenleg még moratóriumban lévő adósok jelentős része – főBARÁT MIHÁLY FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

Azzal együtt viszont, hogy a moratórium fokozatos kivezetése a banki hitelportfóliók minőségének romlásával is együtt jár, drámai fordulatra több okból sem kell számítani.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

ként a lakossági oldalon – úgy vesz részt a programban, hogy erre nincs is igazán szüksége: vagy spekulatív okból döntött eddig a maradás mellett, vagy egyszerűen nem is foglalkozott a törlesztés halasztásának járulékos következményeivel. Harmadrészt a moratórium ideje alatt azoknak is volt idejük felkészülni a halasztás lejártát követő időszakra, akik ténylegesen nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek: elég csak arra gondolni, hogy azoknak, akik ezúttal is élnek a moratórium lehetőségével, akár több mint két évük is lehet átgondolni az előttük álló lehetőségeket. Végül azt is érdemes figyelembe venni, hogy banki és szabályozói oldalról is egyre intenzívebben hívják fel a figyelmet a moratóriumban maradás pénzügyi következményeire, tehát joggal lehet számítani arra, hogy azok, akik csak tehetik, november elejével ismét elkezdik törleszteni a hiteleiket. Az pedig, hogy a járvány végül mekkora hatást gyakorolt a lakosság és a vállalatok fizetőképességére, csak nagyjából a következő év végére derülhet ki: bízni lehet viszont abban, hogy a különleges elbánást igénylő adósságtömeg ezúttal bőven a kezelhető szinten belül marad.

8 | FIGYELŐ 2021/42

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 10. 19. 16:46

| SZÁMLÁLÓ |

TÚL A CSÚCSON AZ IT-PIAC? A 2020-as a bezártság, a pandémia okán csúcsév volt az infokommunikációs eszközök keresletében, idén azonban HXFP F O¥W[¥S^ NQQJY[J F_ TYYMTSN RZSPF TYYMTSN YFSZQ¥X OJL^­GJS YJQY JQX÷ K­Q ­[ [TQY JW÷X & JX YFS­[PJ_I­X J Y­WJS L^JSLJ [TQY ­X [¥WMFY·FS F PFW¥HXTS^N X_J_TS XJR QJX_ Y¾Q JW÷X AZ INTERNETHÁLÓZAT ADATFORGALMA*

A helyhez kötött, nem mobil internet forgalma, petabájt

505,4

594,2

UJYFG¥OY " YJWFG¥OY

627,5

649,2

898,5 870,8

2020

Forrás: KSH

A MOBILADATFORGALOM NEGYEDÉVENTE 250

747,4

937,9

A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPEK ELADÁSAI VILÁGSZERTE Millió darab

Petabájt

200

239,2

272,4

290,8

308,3

350,9 365,3

287,6

269,7 262,6 259,7 262,5

50 0

2020

2006 2007 2008 2009 2020 Idén – a korábban várt 20 százalék körüli növekedéssel szemben – ma már csupán X_¥_FQ­P PºWÀQN G÷[ÀQ­XXJQ X_¥RTQ F QJLYºGG [J_JY÷ JQJR_÷ [¥QQFQFY

Forrás: KSH

+TWW¥X 8YFYNXYF HTR

&? .39*73*9 *1ö+.?*9 8*0 8? 2& 8 &? * 0 ?.,&?,&9 8 9 73>*7 8* 2&,>&7478? ,43 .SYJWSJY JQ÷ƻ_JY­XJP X_¥RF QFPTXWF

*QJPYWTSNPZX PFUHXTQFYKJQ[­YJQ FW¥S^F F Pº_MN[FYFQTPPFQ F Ɠ ­[JX QFPTXX¥L PºW­GJS

60

50

800

40

600

30

400

20

200

0

2005

2006

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2007

2008

2009

2020

0 Forrás: KSH

2021. 10. 19. 16:46

| CÍMLAPON | PAPP DÁNIEL

10 | FIGYELŐ 2021/42

F_10-13_cimlap.indd 10

2021. 10. 19. 16:47

| CÍMLAPON | PAPP DÁNIEL

AZ INNOVÁCIÓ A LEGFONTOSABB

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

PAPP DÁNIEL | A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) fejlettségben mostanra érte el a felnőttkort, s ma már egy XXI. századi vállalat képét nyújtja – mondta a több mint kétezer embert foglalkoztató részvénytársaság vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjúban. A közmédia vezetőjétől megtudtuk, mi a véleménye a költségvetésüket, valamint a hírszerkesztési gyakorlatukat érő bírálatokról. Egyúttal elárulta: jövőre a Duna TV és az M5 oktatási-kulturális csatorna is megújul mind tartalmilag, mind képileg. A szakember a legfontosabb feladatának az innovációt tartja. Három éve nevezték ki az MTVA vezérigazgatójának, ami azt jelenti, hogy a poszton eddig eltöltött idejének több mint a fele a koronavírus-járvány árnyékában telt. Hogyan alakította át a közmédia szervezetének az életét a pandémia? – A kollégák felé az első szavam a köszönet volt, hiszen mégiscsak egy tartalom-előállító cég vagyunk, ennek megfelelően pedig az elsődleges elv az, hogy műsornak lennie kell. Ez vonatkozik a tévére, a rádióra, az online-ra és a hírügynökségre egyaránt. Ezt a munkatársak a nehézségek közepette is pontosan tudták, s tették a dolgukat. Sokféle szempontot kellett figyelembe vennünk, de természetesen a legfontosabb a dolgozóink egészségének a védelme volt. Így számos intézkedést hoztunk a megfertőződés esélyének a minimalizálása érdekében. – Hogyan alakult az MTVA személyi állománya az elmúlt években, és milyen paraméterek jellemzik ma a munkaerőt? – Jelenleg valamivel több mint kétezer belsős munkavállalója van a vállalatnak, emellett több száz fő segíti bizonyos produk2021/42 FIGYELŐ | 11

F_10-13_cimlap.indd 11

2021. 10. 19. 16:48

| CÍMLAPON | PAPP DÁNIEL

ciók megvalósulását. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni, hogy 2011-ben jött létre az MTVA, tehát az idén ünnepeltük a tizedik évfordulót. Amikor egy évtizeddel ezelőtt megtörtént az átalakítás, és négy cég – a Magyar Televízió, a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI – integrálódott, csaknem négyezer ember tartozott a közmédia kötelékébe. Azóta tehát ez a létszám megfeleződött, ami egy óriási hatékonyságnövelés eredménye, hiszen az állomány jelentős csökkenése mellett a médiaszolgáltató közreműködésével sok új tematikus csatornát és adást tudtunk indítani. Tíz esztendő alatt több mint a másfélszeresére nőtt a legyártott műsorpercek száma, ami azt igazolja, hogy sokkal hatékonyabban tudunk műsort készíteni, egyebek mellett az egyes szervezeti egységek közötti együttműködésnek köszönhetően. Példaként említhetem, hogy egy-egy eseményre ma már nem kell külön tévé- és rádióstábot delegálnunk. A szervezeti struktúrát ugyancsak teljesen megreformáltuk.

Tíz esztendő alatt több mint a másfélszeresére nőtt a legyártott műsorpercek száma. – Milyen életpályamodellt kínálnak a munkatársaknak, és mekkora arányú fluktuációval szembesülnek? – Megítélésem szerint a magyar médiapiac kissé túlméretezett. Ennek is betudható, hogy állandó a fluktuáció az MTVA minden platformjánál. S vannak olyan hiányszakmák – elsősorban műszaki vonalon –, amelyeknél nekünk is folyamatos teendőt ad a munkaerő-utánpótlás. A vezérigazgatói stratégiám egyik központi eleme, hogy igyekszünk minden posztra a lehető legjobb szakembereket felkérni és alkalmazni. Azt szeretném, hogy legyen egyfajta státuszszimbólum a közmédiában dolgozni. Ezen a téren igen nagyot léptünk előre. Az operatőreinket, a vágóinkat például szüntelenül csábítják a filmvilágból, de a szerkesztőkre, riporterekre is mindig nagy a kereslet. Ám nemcsak a szervezetre, hanem a tartalomra és az eszközparkunkra vonatkozóan is az innovációt és a kreatív fejlődést tűztem ki célul. S nyugodtan mondhatom: az MTVA fejlettségben most érte el a felnőttkort. Immár abban a stádiumban vagyunk, hogy egy XXI. századi vállalat képét nyújtjuk. Átalakítottuk a szervezeti rendszerünket és működésünket, sokkal gyorsabb a döntéshozatal folyamata, kevesebb a vezető beosztású munkatárs. Emellett képzési lehetőségeket biztosítunk a kollégáknak mind házon belül, mind „külsős” tanfolyamokon, s az anyanyelvi kultúra, valamint a nyelvhelyesség ápolására is nagy figyelmet fordítunk a Montágh Testületen keresztül. Egy életpályamodellt akarunk felkínálni az itt dolgozóknak: azt szeretnénk elérni, hogy ha valaki munkát vállal nálunk, és jól is dolgozik, akkor bizonyos időközönként előreléphessen.

– Többször is említette a hatékonyságot. Mennyire mutatkozik meg ez a központi költségvetési források felhasználásában? Sok támadás éri ugyanis az MTVA-t a százmilliárd forintot meghaladó állami büdzséjének a mérete miatt. – Állandóan megpróbálnak minket a politika színterére ráncigálni, de nekünk nem feladatunk, hogy ott szereplők legyünk. Mégiscsak a közmédiáról van szó, amely pártoktól független, objektív. A gazdálkodásunk teljesen átlátható, a beszámolóink nyilvánosak, részletesen kifejtve bennük, hogy mennyit és mire költünk. A költségvetésünk egyáltalán nem eltúlzott, hiszen azokra a célfeladatokra kapjuk, amelyeket egyébként törvényi kötelezettségünk is ellátni. A keret egy jelentős – tízmilliárd forintot bőven túllépő – része például műsorszórásra megy el. Az ideálisnak azt tartanám, ha a büdzsénk több mint felét műsorkészítésre fordíthatnánk. Ám még nem tartunk itt. Az anyagiakról szólva úgy összegeznék, hogy a feladatainkra megfelelő mennyiségű pénzt kapunk. – Jelenleg milyen beruházások, fejlesztések folynak a cégnél? – Állandó építkezések zajlanak. Most például az M5 oktatási-kulturális csatorna, hamarosan pedig a Duna TV kap önálló stúdiót. Teljes technológiamegújítás zajlik az infrastruktúránkban. Olyan eszközparkot kapott az informatikai és a műszaki rendszer, amely a legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítja egy XXI. századi médiavállalat működéséhez. A közelmúltban korszerűsítettük a háttértárunkat és a szerverparkjainkat. Amikor külföldi szakmai vendégeket fogadunk, azt szokták mondani: „Ez igen!” Ez az a színvonal, amelyhez hozzászoktak. Emellett itt is kiemelném az innováció fontosságát. Az elsők voltunk például az M3-mal abban, hogy a tartalmat a broadcastról az online világba tereltük át. Ugyanilyen trendteremtő volt a webes lebonyolító rendszerünk, amelyet a foci-Eb és a nyári olimpia alatt próbálhattak ki a nézők. Ennek lényege, hogy egyszerre fut öt online csatornánk, amelyeken párhuzamosan lehet nézni az eseményeket. Az M4 Sportot az ötkarikás játékok alatt elsősorban a magyarok szerepléseire pozicionáltuk, de az interneten minden egyéb történés is elérhető volt. Szintén élen járunk a modern kor elvárásainak mindenben megfelelő, professzionális technikával felszerelt, világszínvonalú stúdiók kialakításában, amelyek segítségével korábban sosem látott minőségben elevenedhetnek meg a nézők szeme előtt a tartalmak. Megemlíthetem például ennek körében a megújult Időjárás-jelentésünket, amelynek egyedülálló lett a megjelenési formája. A folyamatos innováció jegyében annyit már most elárulhatok, hogy jövőre a Duna TV mint a nemzet csatornája és az M5 is megújul mind tartalmilag, mind vizuálisan. Szintén az újításokhoz kapcsolódik, hogy ismét elkezdtünk olyan produktumokat gyártani, amelyek egy ideig szüneteltek. Ennek ékes példája a Toldi című animációs sorozat vagy a Rozmaring kunyhó bábsorozat. – Fizikailag ma már egy helyen, a Kunigunda útján lévő gyártóbázison működik a teljes közmédia? – Igen, a Duna TV és a Magyar Rádió költöztetése után most már az MTI is itt van. Tulajdonképpen egy műsorgyártó komplexum üzemel a Kunigunda útján. Egyedül a zenei együtteseknek van külön székházuk, ők hamarosan a Jókai utcába költöznek.

12 | FIGYELŐ 2021/42

F_10-13_cimlap.indd 12

2021. 10. 19. 16:48

| CÍMLAPON | PAPP DÁNIEL

NÉVJEGY Közgazdász, a Külkereskedelmi Főiskolán, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerzett diplomát. Dolgozott a Magyar Rádióban, majd a Magyar Televízióban (MTV). Később az Echo TV és a Magyar Hírlap szerkesztője volt. 2010-ben tért vissza az MTV-be. 2011-ben az MTVA-nak a hír- és hírháttérműsorokkal, majd a közéleti műsorokkal foglalkozó főszerkesztősége élére nevezték ki. 2014-től tartalomszolgáltatási igazgató, 2018 óta vezérigazgató. Negyvenhárom éves, négy gyermek édesapja.

– Hogy látja, a jelenlegi televíziócsatorna-struktúrában megtalálták a kívánatos működési modellt? – Még tartalomszolgáltatási igazgató voltam, amikor tulajdonképpen igazodtunk ahhoz a világszerte tapasztalható tendenciához, mely szerint a műsorszolgáltatók nem egy általános csatornán futtatják az összes tartalmukat, hanem inkább tematikus kínálatot nyújtanak. A magyar közmédiának annyiféle feladata van, hogy mi is úgy gondoltuk, ezek közül több is megér önálló platformot. Így jött létre az M1 hírcsatorna, amelynek az azóta elért eredményei azt igazolják: jó döntés volt az elindítása. A gyermekeknek szól az M2, amely nem sugároz reklámot, és teljesen erőszakmentes. A szülők biztosak lehetnek benne, hogy ha a gyermekük itt néz mesét, akkor nem fog találkozni semmilyen deviáns magatartásformával. Az M4 Sport esetében a nézettségi adatok is azt bizonyítják, hogy sportnemzet vagyunk, a magyar lakosság sportműsor iránti igényei gyakorlatilag kielégíthetetlenek. Bár még nincs vége az évnek, de az idén a legnézettebb hazai televízió-műsor a magyar labdarúgó-válogatott szereplése volt az Európa-bajnokságon. Ügyelünk egyébként arra, hogy ne csak látványcsapatsportágakat közvetítsünk. Általánosságban azt is el kell mondanom, hogy a közmédiában nem a nézettség az első számú kritérium. Ha ugyanis az lenne, akkor nagyon sok olyan feladatot nem tudnánk teljesíteni, amely igenis kötelességünk. Az M5-tel kapcsolatban például sokszor megjegyzik, hogy csak 15 ezren nézték a műsorra tűzött operaelőadást. Erre úgy szoktam reagálni: meg kell nézni, hogy az adott darabot a színházban hányan látták, és fel kell hívni a figyelmet, hogy a tévében tízszer többen. S persze úgyszintén dolgunk, hogy a külhoni magyarság életének fontos mozzanatairól beszámoljunk. – A felsoroltak közül talán az M1 van a legnagyobb reflektorfényben, s ellenzéki oldalról a legtöbb bírálatot is ez a csatorna és a hírszerkesztési gyakorlata kapja. Hogyan kommentálja ezeket a minősítéseket? – Azáltal, hogy az M1 egy népszerű, nézett, trendteremtő hírcsatornává vált, szinte természetes, hogy támadások kereszttüzébe került. A hírműfajt – akár politikai oldalaktól függően is – sokféleképpen lehet értelmezni, de nekünk az a célunk és jogszabályi feladatunk, hogy mindent tényszerűen közöljünk. Nyilvánvaló, hogy mindenki máshogy interpretál bizonyos helyzeteket, ezért nem feltétlenül felel meg az ő felfogásának az, ahogy mi a híreket sugározzuk. De fontos, hogy az M1 minden magyarországi, Kárpát-medencei történést szinte azonnal, élőben képes bemutatni. Ez nagy előnyünk. Ráadásul ha valamit élőben közvetítünk, onnantól kezdve nehéz értelmezési vitákba bocsátkozni. A kollégák felkészültek, a szerkesztési elvek pártatla-

nok, objektívek, ezért csak azt tudom mondani nekik, hogy nyugodtan folytassák a munkájukat. Ezzel nem azt állítom, hogy mi hibátlanok vagyunk. De ha hibázunk, azt el is ismerjük. Ezt elmondtam az ide néhány éve bejövő ellenzéki képviselőknek is. Hozzátenném ugyanakkor, hogy érdemes alaposan megvizsgálni az etalonként hivatkozott angolszász világban manapság készülő interjúkat. Ezekben azt látni, hogy egyes műsorvezetők meglehetősen elfogultak, egyoldalú forrásokból tájékozódnak, és ezek alapján kérdezik az alanyokat. – Magyarországon ma több mint egy tucat sporttévé kínálata érhető el, sok tehát a konkurens a piacon. Mi alapján dől el, hogy az M4 Sport mely események közvetítésének a jogát veszi meg? – A nemzetközi események jogdíja – és nem csak a sportban – folyamatosan és meredeken nő. Az elmúlt évben például a sport területén százötven-kétszáz százalékos jogdíjdrágulás is előfordult. Látható tehát, hogy borzasztó nagy a verseny. Az a vád pedig igazságtalan, mely szerint mi minden sportesemény jogát bekebelezzük, hiszen például a spanyol labdarúgó-bajnokság közvetítése nem feladatunk. Az M4 Sport credója az, hogy az idehaza zajló összes sporteseményt bemutatja, továbbá minden olyan nemzetközi történést, amelyben van magyar résztvevő. – A rádiós műsorszórás jövőjével kapcsolatban milyen elképzeléseik vannak? – A Kossuthnak, a Petőfinek, a Bartóknak és a Dankónak együtt megközelítőleg harminchat százalékos a részesedése a magyar piacon. De nekünk itt sem az az első, hogy mindenáron piacvezetők legyünk, hanem hogy minőségi tartalmat szolgáltassunk. Tudjuk például, hogy a komolyzene-rajongók nem egy többmilliós tábort képviselnek. Mi viszont úgy gondoljuk: egyetemleges és magyar szempontból egyaránt egy olyan kulturális értékről van szó, amelyet feladatunk közvetíteni. Ennek a felülete a Bartók rádió, amely kortárs szerzők műveit is rögzíti és sugározza. A Kossuth egyértelműen megkerülhetetlen: volt, van, lesz. Szerintem egyébként élete folyamán előbb-utóbb mindenki Kossuth-hallgatóvá válik. A Petőfivel kapcsolatban kiemelném azt a projektünket, melynek célja a koronavírus-járvány miatt erősen megtépázott magyar könnyűzenének a támogatása és előnyben részesítése a tévé-, a rádió- és az online szegmensben egyaránt. A legfiatalabb csatornánk a Dankó, amelynek óriási a sikere. A hallgatói visszajelzések világosak: noha nincs a kirakatban, de nagy igény van a magyar kultúra szerves részét képező nótavilágra, nép- és cigányzenére, valamint operettre. – A közmédiának nagyon gazdag az archívuma. Milyen terveik vannak arra nézve, hogy az anyagai minél szélesebb körben elérhetők legyenek a nagyközönség számára? – Az archívumunk feladata több évtized képi és hanganyagának a digitalizálása. A számok elképesztők: tizennyolc kilométernyi rádiós szalagunk van – nem hosszában, hanem élére állítva –, ez idáig négy kilométert digitalizáltunk. Az MTI fotói közül eddig 450 ezer darabbal végeztünk. Ezek így már kereshetők. Persze ahogy fejlődik a technológia, úgy gyorsul fel ez a munka. De amikor először meglátták a kollégák az átalakítandó adatmennyiséget, azt mondták, ez legalább harminc évig fog tartani. Most hét-nyolc esztendős távlatban gondolkozunk. Nemcsak feladatunk, hanem magunkkal szemben is elvárás, hogy az utókornak minden kincs rendelkezésére álljon elektronikus formában. HELMECZI ZOLTÁN 2021/42 FIGYELŐ | 13

F_10-13_cimlap.indd 13

2021. 10. 19. 16:48

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MÁRKI-ZAY NYERT, GYURCSÁNY RENDET VÁG ELŐVÁLASZTÁS | Most úgy tűnik, hogy az ellenzéki összefogás Márki-Zay Péter listavezetésével vághat neki a választási kampánynak. Az előválasztást a hódmezővásárhelyi polgármester nyerte, a fogadkozások ellenére azonban korántsem biztos, hogy egy választási győzelem esetén ő lenne a miniszterelnök.

Cikkünk felvezetésében azért használtunk feltételes módot, mert az ellenzéki összefogások történetében nem példa nélküli, hogy a belső egyeztetések, feszültségek felborítják a korábbi papírformát.

BAJNAI ÉS BOTKA

2014-ben például Bajnai Gordon volt az ellenzék nagy reménysége, a másfél évvel korábban általa létrehozott Együtt nevű mozgalom egyes közvélemény-kutató intézeteknél még a Fideszt is megelőzte a népszerűségi versenyben. Bajnai aztán még miniszterelnök-jelölt sem lett, pedig ő is azzal lépett a pástra, hogy a Millával (Egymillióan a sajtószabadságért Facebook-csoport – a szerk.) az ellenzék megújítását is elvégzi. Aztán szövetkezett a nem épp megújuláspárti MSZP-vel. A cél az volt, hogy Gyurcsány Ferencet és pártját, a Demokratikus Koalíciót kiszorítsák az ellenzéki megállapodásból. Ez egy ideig sikerült is, de a „baloldali közhan-

gulat” végül kikényszerítette Gyurcsány bevételét a szövetségbe, amelynek a szocialisták akkori elnöke, Mesterházy Attila lett a kormányfőjelöltje. A Fidesz kétharmados többséget szerzett a választáson. A 2018-as ellenzéki kampány is izgalmasan alakult. A korteskedést az MSZP már 2017 tavaszán megkezdte, Botka László szegedi polgármestert választották miniszterelnök-jelöltnek. Ő már idejekorán egyértelművé tette: csak olyan listát hajlandó vezetni, amelyen nincs rajta Gyurcsány. Botka ugyanis felmérte, hogy az akkoriban is a legelutasítottabb politikussal kevés az esély a győzelemre. A háttérben hiába puhították folyamatosan, ragaszkodott elvi álláspontjához. Ez lett a veszte, s október elején lemondott a kormányfőjelöltségről. A baloldal ezután Karácsony Gergelyt emelte pajzsra, aki már

Ha az ellenzék győz a választáson, korántsem biztos, hogy Márki-Zay Péter lesz a miniszterelnök.

nem volt Gyurcsány ellen. A Fidesz újra kétharmados többséget szerzett a parlamenti megmérettetésen.

TAKTIKA

Az előválasztás kapcsán a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, a Momentum és a radikális jobboldalról lassan a baloldal mellé sodródó Jobbik már jó előre megegyezett a közös lista és listavezető állításáról. A 2019-es főpolgármester-választás előtti voksolás volt a minta a most ellenzéki politikai innovációként bemutatott országos akció lebonyolításában; kétségkívül az is szerepet játszhatott Karácsony Gergely akkori budapesti győzelmében. Tény, hogy egy ilyen folyamatot országosan sokkal bonyolultabb levezényelni, de ez valójában az oppozíció mozgósító előkampánya volt. Ügyes trükk volt az egész korteskedést úgy prezentálni, mintha egy valódi, jogi kötelékkel is felvértezett voksolásról lenne szó. Megalapították például az Országos Előválasztási Bizottságot, amelynek az elnevezése hasonlít a hivatalos állami testületére (Nemzeti Választási Bizottság). Emellett az igazi szavazásoknál használtakra hajazó egyéni választókerületi és „miniszterelnök-jelölti” szavazólapokat gyártottak, szavazóköröket szerveztek, internetes voksolási lehetőséget biztosítottak az érdeklődőknek (utóbbi egyébként a kiberbiztonsági veszély, a csalási lehetőségek miatt egy valódi hazai választáson nem lehetséges – a szerk.). A voksok számlálásában azonban a hat párt képviselőin kívül külsős delegált vagy szakértő nem vehetett részt. Ezért csak arra tudunk hagyatkozni, amit az ellenzéki aktivisták

14 | FIGYELŐ 2021/42

F_14-15_elovalasztas.indd 14

2021. 10. 19. 16:48

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

DOBREV KLÁRA ÉS MÁRKI-ZAY PÉTER KÉZFOGÁSA. ELLENFELEKBŐL SZÖVETSÉGESEK

közöltek. E szerint az első fordulóban 630 ezren, a második, miniszterelnök-jelölti választáson 670 ezren vettek részt. Úgy tűnik tehát, hogy az elhivatott törzsszavazók mozgósítása sikerült. A 2018-as országos parlamenti megmérettetésen csak az MSZP–Párbeszéd-listára 680 ezren szavaztak. A rendszerváltás óta ez jelentette a szocialisták legrosszabb szereplését. A három évvel ezelőtti összellenzéki szavazatszám 2,488 millió volt.

FOTÓ: VÖRÖS SZILÁRD

NINCS MINISZTERELNÖK-JELÖLT

A pártpolitika célja a közbeszéd uralása is, ezért sem véletlen, hogy a második fordulót miniszterelnök-jelölti versengésnek állította be az ellenzék. Csakhogy Magyarországon nem elnöki rendszer honosodott meg, mint Franciaországban vagy az Egyesült Államokban, ahol éles előválasztási versenyben választják ki a politikai szervezetek az aspiránsokat. S ott a hivatalos megmérettetésen tényleg rájuk is szavazhatnak a választók. A hazai szabályozás viszont nem ismeri a miniszterelnök-jelölt fogalmát. Ez a rendszervál-

tás óta így van, a vegyes választási rendszerben egyéni választókerületi indulók és pártlisták szerepelnek. A pártlisták vezetőiből lesznek a kormányfőjelöltek, bár ez sem törvényszerű: 1994-ben az MSZP nem nevezett meg aspiránst, Horn Gyula hivatalosan listavezető volt, így lett végül miniszterelnök. Ő tehát parlamenti mandátummal a zsebében lehetett kormányfő, de ez sem szükségszerű. 1993-ban, Antall József halála után Boross Péter, a 2004ben Medgyessy Pétert váltó Gyurcsány Ferenc, a 2009-ben miniszterelnökké avanzsált Bajnai Gordon még parlamenti képviselő sem volt, amikor az Országgyűlés megválasztotta. Ezeken a szabályokon a tizenegy éve kétharmados többséggel kormányzó Fidesz–KDNP sem változtatott. Tehát a listavezetés és a parlamenti képviselőség sem jelent garanciát a miniszterelnökségre. Igaz, az is tény, hogy a hazai rendszerváltás utáni politikatörténetben mindig a nyertes párt vagy szövetség élén álló politikus kezdte meg a ciklus elején a kormányzást. Közülük a már említett szocialista Medgyessy volt a legkevesebb ideig hivatalban, neki két év és

három hónap után telt ki az ideje. Medgyessyt – akinek Dobrev Klára volt a kabinetfőnöke – az általa lemondatott sportminisztere, volt főtanácsadója, Gyurcsány váltotta a poszton. A DK elnöke tökéletesen tisztában van tehát a jogi helyzettel. Nem véletlenül üzent elég egyértelműen az „ellenzékváltó” hangulatot magáévá tett, az előválasztáson Dobrev Klárát legyőzött Márki-Zay Péternek. „Valójában az ellenzéki pártok parlamenti helyekért küzdenek, és amenynyiben a választásokon ezek a formációk többséget szereznek, úgy mi választhatunk kormányfőt. Először legyen többségünk a parlamentben, aztán választunk miniszterelnököt” – fogalmazott a pártelnök. Magyarul – amennyiben az ellenzéki összefogás győz – korántsem biztos, hogy Márki-Zay lesz a kormányfő. Azt ugyanis a parlamenti többség választja. A DK elnöke finoman azt is jelezte: az előválasztás után az ő pártja vált a legerősebb ellenzéki szervezetté, 32 egyéni képviselőjelöltjük van. „Száz ellenzéki szavazóból 43 az egyetlen versenyben maradt párt, a Demokratikus Koalíció jelöltjére voksolt” – összegzett. PINDROCH TAMÁS 2021/42 FIGYELŐ | 15

F_14-15_elovalasztas.indd 15

2021. 10. 19. 16:48

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ENERGIAPIAC: VISZONYLAG KEDVEZŐ HELYZETBEN VAGYUNK

REZSICSÖKKENTÉS | Úgy tűnik, hogy Magyarország a jövőben is képes lesz fenntartani a rezsicsökkentésnek köszönhető alacsony lakossági energiaárakat – vélekedett a Figyelőnek Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának a vezetője.

A koronavírus-járvány utáni helyreállítás miatt a gazdasági aktivitás és az energiaigények világszerte jelentősen megnövekedtek. Mivel a kínálati oldal nem volt képes lépést tartani a kereslettel, az energiaárak márciustól kezdődően növekvő pályára álltak, és a nyár elejére már számottevően meghaladták az előző esztendőkben tapasztalt átlagárakat – emlékeztetett Hortay Olivér. Mint mondta, több piaci szereplő korrekcióra számított, s a nyár végére, az ősz elejére halasztotta beszerzéseit, ami a keresletet is a gázév végére koncentrálta. A kínálat azonban továbbra is szűkös maradt, így az ellenértékek az ősz elejére korábban nem látott magasságokba emelkedtek, a tárolókat pedig a fűtési szezon kezdetére sem sikerült kellő mértékben feltölteni. Megkérdeztük, hogy az uniós klímapolitikának milyen hatása van a jelenlegi helyzetre. A szakértő kifejtette: Brüsszel az elmúlt tíz évben – elsősorban klímavédelmi megfontolásból – olyan szabályozási környezetet alakított ki, amely a hagyományos kitermelési és átalakítási technológiák leépüléséhez vezetett. Az Európai Bizottság által támogatott energiatermelési technológiák csak időszakosan képesek helyettesíteni a kivezetett kapacitásokat, s így az EU külső kitettsége jelentősen megnövekedett. „A technológiai orientáció a források diverzitásának a szűküléséhez vezetett, melynek okán a jelenleg világszinten tapasztalható energiahiányos helyzet az uniót fokozottan érinti, mert a megerősödött importigényét ezúttal csak korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló, rend-

kívül drága külső forrásokból képes kielégíteni” – magyarázta Hortay Olivér. Rámutatott: a körülményekhez képest Magyarország kedvező helyzetben van. A gáztárolók feletti állami kontroll miatt a hazai töltöttségi szint nagymértékben meghaladja az EU-s átlagot, s az Oroszországgal kötött hosszú távú gázszerződés feltételeiről az energiaválság kirobbanását megelőzően sikerült megállapodni. Emellett a paksi atomerőmű kiszámítható és olcsó árammal képes ellátni a háztartási igények jelentős részét. Az üzletágvezető hangsúlyozta: úgy tűnik tehát, hogy hazánk a jövőben is képes lesz fenntartani a rezsicsökkentésnek köszönhető alacsony lakossági energiaárakat. Kitért arra is, hogy az európai energiapiac nagy fokú integrációja következtében a magas árak a hazai energiatőzsdékre is begyűrűztek, így azok a magyar vállalatokat szintén negatívan érintik. Magyarország és az unió tagállamai in-

A gáztárolók feletti állami kontroll miatt a hazai töltöttségi szint jelentősen meghaladja az uniós átlagot.

tenzíven dolgoznak azoknak az eszközöknek a kialakításán, amelyekkel enyhíthetik a cégekre nehezedő árnyomást, azonban a részletek még nem ismertek. Ennek fő oka, hogy a piacok összekapcsoltsága miatt az országoknak egyeztetniük szükséges a beavatkozásaikat, s néhány kérdésben közösen kell határozniuk. Az október 21-én és 22-én tartandó EU-csúcs kiemelt témája lesz az energiaválság kezelése, így várhatóan ezt követően derül ki pontosabban, hogy milyen segítséget kaphatnak a vállalatok. Az európai atomvitáról is beszélt lapunknak Hortay. Mint ismeretes, a napokban Emmanuel Macron francia elnök egy új unión belüli – hazánkat is a tagjai között tudó – atomenergia-szövetség elképzelését jelentette be. A szakértő szerint a nukleáris energia körüli diskurzusnak két okból is nagy jelentősége van. Egyrészt úgy tűnik, hogy a közösség ambiciózus karbonsemlegességi célkitűzései nem érhetők el atomerőművek nélkül, így azok kivezetése ellentétes a minden tagállam által elfogadott klímavédelmi törekvésekkel. Másrészt e létesítmények leépítése annak az elhibázott brüsszeli szakpolitikának a legkézzelfoghatóbb megnyilvánulása, amely központilag elhatározott módon preferál vagy ellenez technológiákat, nem hagyva teret az aktuális helyzethez való rugalmas alkalmazkodásnak. A harcnak így szimbolikus jelentősége is van, mert a nukleáris energia elfogadtatásán keresztül az Európai Bizottság egy észszerűbb, technológiasemleges megközelítés felé terelhető. PINDROCH TAMÁS

16 | FIGYELŐ 2021/42

F_16_rezsicsokkentes.indd 16

2021. 10. 19. 16:49

Tematikus_egyuttmukodes_200x292.indd F_17_miniszter_hirdetes.indd 17 1

2021. 10. 05. 19. 13:55 16:49

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÉPSZÁMLÁLÁSRA KÉSZÜLÜNK Hogyan készül a KSH a tervezett népszámlálásra? Miben írta át az előkészületeket a cenzus elhalasztása? – Kicsit úgy jártunk a 2021-es népszámlálással, mint az olimpikonok a 2020-as játékokkal, hosszú, többéves felkészülést követően a startpisztoly eldördülése előtti pillanatokban kellett a halasztás mellett dönteni. Népszámlálásra a világ legtöbb államában 10 évente kerül sor – amenynyiben egy pandémia közbe nem szól. A vírushelyzet miatt Magyarország – az EU több tagállamához hasonlóan – a halasztás mellett döntött, és 2021 tavasza helyett 2022 őszén tartja meg a népszámlálást. Ez rendkívül fontos össztársadalmi feladata egy nemzetnek, hiszen jó néhány, az ország társadalmi, gazdasági fejlesztéséhez szükséges döntés alapjait jelentik ezek az adatok. Pontosan ezért lehetett kiemelten fontos, hogy semmiféle egészségügyi kétely vagy aggodalom ne kísérhesse az összeírást. A statisztikai hivatalok szempontjából hatalmas feladat egy népszámlálás levezénylése, többéves előkészítés előzi meg. Ezekkel a KSH elkészült, a hátralévő idő legfontosabb feladata egyrészt a készségek, az infrastruktúra megőrzése, naprakészen tartása, másrészt az aktív kommunikáció. Minden háztartás kötelezően részt kell, hogy vegyen a népszámlálásban, de nagyon fontos, hogy a jogi kötelezettség mellett lássák, értsék is az emberek, hogy az ő érdekükben történik mindez, az ő mindennapjaikat, jövőjüket befolyásoló döntések megalapozása a népszámlálás. Épp ezért választottuk a 2022-es népszámlálás szlogenjéül azt, hogy „Feleljünk, Egymásért!” – Milyen új technikai megoldásokat kívánnak majd alkalmazni? Részben a pandémia miatt nehéz kérdezőbiztosokat találni? – Az adatok online kitöltésére már 2011ben is volt lehetőség, akkor ez még újdonság volt világszerte, olyannyira, hogy ab-

WINDISCH LÁSZLÓ | A népszámlálás rendkívül fontos össztársadalmi feladata egy nemzetnek, hiszen jó néhány, az ország társadalmi, gazdasági fejlesztéséhez szükséges döntés alapjait jelentik ezek az adatok. Minden háztartás kötelezően részt kell, hogy vegyen a népszámlálásban, de nagyon fontos, hogy a jogi kötelezettség mellett lássák, értsék is az emberek, hogy az ő érdekükben történik mindez, az ő mindennapjaikat, jövőjüket befolyásoló döntések megalapozása a népszámlálás – mondta a Figyelőnek a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese.

ban az időben még az Egyesült Államok sem vállalkozott ennek bevezetésére. Ez lesz az első teljesen elektronikus népszámlálás Magyarország történelmében. A válaszadók egy erre a célra létrehozott internetes felületen keresztül önállóan felelhetnek a kérdésekre, vagy ha nem szeretnének élni ezzel a lehetőséggel, akkor számlálóbiztosok segítségével, interjú keretében adhatják meg az adataikat, amelyeket tableteken rögzítenek. Az információ így közvetlenül a KSH zárt adatbázisába kerül, ami az adatok védelme szempontjából minden korábbinál biztonságosabb népszámlálást tesz lehetővé. Az önálló, online kitöltést szeretnénk ösztönözni, ez az érintettek számára is a legkényelmesebb, továbbá jelentős költséget takarít meg az állam számára. Emiatt komoly nyereményjátékot is tervezünk, az online kitöltők között értékes ajándékokat sorsolunk ki. A tervezett fődíj egy elektromos autó is lehet, ám erről később döntünk. Kevésbé látványos, de nagyon fontos fejlesztést jelent a korábbiakhoz képest, hogy a kérdőívek feldolgozása során adminisztratív nyilvántartási adatokat is felhasználunk. Ez egy előremutató fejlesztés, a távlati célja, hogy a jövőben ne csak tízévente, egy költséges népszámlálás keretében jussunk ilyen számokhoz. A világ mára rendkívüli módon felgyorsult, a társadalmi, gazdasági vál-

tozások kimutatásához ez az adatgyűjtési módszer már nem megfelelő. Ezzel egybecseng, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat 2025-től évenkénti adatszolgáltatást ír elő a nemzeti statisztikai hivatalok számára. Ennek kiszolgálásához is elkerülhetetlen, hogy a jövőben a lakosság terhelése nélkül, a nyilvántartások statisztikai felhasználásával tudjunk adatokat előállítani. Mindezek mellett az adminisztratív adatok 2022-ben abban is segítenek minket, hogy teljes népszámlálást tarthassunk, azaz látható legyen, hogy minden válaszadótól beérkeztek-e a kérdőívek. A népszámlálás mindannyiunk közös ügye, és bár a járvány miatt nem tarthattuk meg az eredeti időpontban, talán pont a pandémia segíthet bennünket abban, hogy ez a közös felelősségvállalás minden korábbinál erőteljesebben legyen jelen a társadalmunkban. Hiszen ez a felelős gondolkodás késztetett minket arra, hogy maszkot hordjunk egymásért, hogy betartsuk a különböző korlátozó intézkedéseket. A népszámlálási kérdőívre válaszolni is ehhez hasonló közös felelősségünk. A népszámlálásban várhatóan közel 30 ezer számlálóbiztos vesz majd részt. Bízunk benne, hogy akadálymentesen kezdhetik meg a munkájukat. – Az elmúlt másfél évben a KSH folyamatosan frissülő adatsort tett közzé a járvánnyal és az oltakozással összefüggésben. Milyen volt az érdeklődés ezek iránt, és általában hogyan érintette a pandémia a szervezet működését?

18 | FIGYELŐ 2021/42

F_18-20_KSH-interju.indd 18

2021. 10. 18. 17:07

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

– A járvány hatására a hivatal új szerepben találta magát: megváltoztak a korábbi preferenciák az adatszolgáltatást nézve. A szinte napról napra módosuló társadalmi, gazdasági körülmények követésére minden korábbinál gyorsabban és pontosabban kellett megbízható információkat szolgáltatnia a hivatalnak a politikai döntéshozók, a gazdasági irányítók és a lakosság számára. Azt mondhatom, hogy a KSH jól vizsgázott ebben a helyzetben. Gyorsan reagált, több területen is fejlesztéseket indított el, a korábbiaknál hamarabb és gyakrabban állított elő egyes adatokat, ahol pedig szükséges volt, részben új adatforrásokra kezdett támaszkodni, illetve megváltoztatta a hagyományos közlési módjait is. Megnyitotta a Koronavírus doszsziét, amely a pandémia gazdasági és társadalmi hatásaihoz kapcsolódó adat-öszszeállításokat, elemzéseket tartalmazta, illetve elindította a Heti Monitort, amely a járványügyi veszélyhelyzet szempontjából legfontosabb területek folyamatainak alakulását mutatta be ‒ hetente frissülő adatok mentén. Ez utóbbi a mai napig a KSH egyik legkeresettebb terméke.

– A pandémia alatt a hivatal hogyan tudta vizsgálni a fogyasztói kosarat? Tervezik-e, hogy a jövőben módosítják ennek az összetételét? – A járvány előtti időszakban a fogyasztási szerkezet évről évre jellemzően csak kismértékben változott. A KSH a fogyasztóiár-index, azaz az infláció számításához minden évben felméri a termékek és szolgáltatások körét, valamint frissíti az aggregáláshoz szükséges súlyokat. Ugyanakkor, míg a pandémia előtt ez elsősorban a tárgyévnél két esztendővel korábbi háztartási fogyasztási kiadások adatait jelentette, addig a 2021-re vonatkozó súlyok tavaly év végi kiszámításakor a 2019-es adatok mellett 2020 első három negyedévének már rendelkezésre álló számait is felhasználtuk. Így pontosabb becslést tudtunk adni a járvány által már befolyásolt fogyasztási szerkezetről. Például a pandémia következtében leginkább a külföldi üdülésekre, valamint az éttermi étkezésre fordított kiadások csökkentek, ami az új módszernek köszönhetően már az idei év súlyaiban is megjelent. – Nagy felelősség hárul a KSH-ra, hiszen a friss adatokat nagyon alaposan vizsgálják a gazdaság szereplői és az

elemzők is. Az inflációval kapcsolatos számaikat pedig sokszor éri kritika, hisz az „utca embere” szerint a piacokon, az élelmiszereket tekintve jóval nagyobb a pénzromlás, mint amit a hivatal közöl. Ezt miként látják? – Jó néhány kutatás vizsgálta már az egyén által érzékelt és a hivatalosan publikált infláció közötti különbség okait. Az egyik ilyen, hogy az egyén fogyasztási szerkezete nem feltétlenül „átlagos”, és ez már önmagában is eltérést okozhat. Például az emberek nem minden évben vásárolnak tévét, autót vagy más tartós cikket, ugyanakkor az országos átlagban ezek nem elhanyagolható tételek. Legalább ennyire fontos szerepet játszanak a pszichológiai tényezők: az ember túlélési ösztöne, hogy a rossz élmények sokkal jobban megragadnak a memóriánkban. Így az érzékelt infláció emlékekre támaszkodó „kiszámításakor” a valósnál nagyobb szerepet kapnak a kellemetlen élményként könnyebben felidézett áremelkedések, miközben az árcsökkenésekről vagy arról, ha egy ellenérték változatlan maradt, könnyebben megfeledkezünk. Ez a hatás hatványozottabban 2021/42 FIGYELŐ | 19

F_18-20_KSH-interju.indd 19

2021. 10. 19. 10:02

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÉVJEGY 43 éves jogász, asztalos, 2021 januárjától a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese.

jelentkezik az élelmiszereknél, amelyek ára a szezonális jelleg és a gyakori akciók miatt változékonyabban alakul felfelé és lefelé is. Ezzel szemben a hivatalos, KSH által közzétett fogyasztóiárindex objektív és nem befolyásolják a pszichológiai hatások. – Miért szüntette meg a hivatal a létminimum számítását? – Csak 2015-ig volt használatban a létminimum-mutató, viszont mivel már nem volt alkalmas a neki szánt funkció betöltésére, ezért akkor kivezették. A mutató módszertanának 1990-es kialakítása óta gyökeresen átalakultak olyan döntő jelentőségű körülmények, mint a jövedelmi viszonyok, a lakosság fogyasztási szerkezete vagy a háztartások összetétele. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés mérésének egységes, nemzetközileg elfogadott eszköze a laekeni indikátorok köre, amely a szegénységet komplex módon, több dimenziót figyelembe véve méri. A KSH ezért 2015-ben úgy döntött, hogy a szegénység mérésére kizárólag a laekeni indikátorokat használja, amelyek sokkal árnyaltabb képet mutatnak a társadalom ezen szegmenséről. Ezen indikátorok azt mutatják, hogy a kétezres évek közepén megindult a szegények számának növekedése, amit 2012ben sikerült megállítani, azóta pedig markánsan csökken Magyarországon ezen mutatók értéke. A súlyos anyagi helyzetben, a javaktól való megfosztottságban élők aránya például a 2007-es 17,9 százalékról 2012-ig 27,8-re emelkedett, innen sikerült 8 százalékra csökkenteni 2019-re. Hamarosan megjelennek a 2020as adatok is, és annyit előzetesen el lehet mondani, hogy a járványhelyzet ellenére sem nőtt a szegények száma Magyarországon. – A szülőknek tervezett szja-visszatérítést az 5,5 százalék feletti GDP-bővüléshez kötötte a kormány. Az első háromnegyed év elteltével ön szerint éves szinten mennyivel nőhet az idén a magyar gazdaság?

Szakmai pályafutását 2002–2011 között az APEH-ben (a NAV elődjénél) kezdte, először jogászként dolgozott, majd az APEH osztályvezetője, főosztályvezetője, később adóügyi igazgatóhelyettese lett. 2011–2013 között a Nemzetgazdasági Minisztérium Adó- és Vámigazgatási Főosztályának vezetői, 2013-tól az MNB Költségvetési Elemzések Igazgatósága igazgatói tisztségét töltötte be. 2013–2019 között a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős alelnöke, egyúttal a Monetáris Tanács tagja. Az Országos Betétbiztosítási Alap Igazgatótanácsának elnöke volt 2014–2019, illetve a Budapesti Corvinus Egyetem Konzisztóriumának tagjaként tevékenykedett 2016–2019 között. A Magyar Közgazdasági Társaság Fenntarthatósági Szakosztály elnökségi tagja 2017-től, tavaly óta pedig a Színház- és Filmművészetért Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke. 2019-ben megkapta a Budapesti Corvinus Egyetem Ezüst Corvina-díját, 2020-ban a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje elismerést érdemelte ki.

– A KSH 2021-re vonatkozóan a második negyedév és az első fél év GDP-adatát számította és publikálta szeptember végéig bezáróan. Ez alapján 2021 második negyedében a gazdaság 17,8 százalékkal nőtt 2020 második negyedéhez képest, és 2,9 százalékkal az előző negyedévhez viszonyítva. Az első fél évben 7,6 százalékos bővülést mértünk az előző esztendő azonos időszakához képest. A harmadik negyedéves adatok első becslése 2021. november 16-án, míg a negyedik negyedévre és az egész 2021-re vonatkozó első éves becslés 2022. február közepén jelenik meg. A KSH nem végez és publikál előrejelzéseket, így egyelőre csak a személyes véleményemet mondhatom el: egész biztos, hogy az 5,5 százalékos éves GDP-bővülést el fogjuk érni, és inkább 7 százalék körüli éves növekedést tartok valószínűnek.

– Mit mondhatunk, hogyan alakul az egyes gazdasági ágazatok teljesítménye a legfrissebb adatok szerint? Látszódnak már a kilábalás jelei a járvány harmadik hulláma után? – Természetesen igen, hiszen a 17,8 százalékos második negyedéves bővüléssel már meg is haladtuk a válság előtti kibocsátás szintjét. Magyarország az egyik leggyorsabb gazdasági helyreállást mutató állam az EU-ban. A járvány a gazdaság szinte minden területének teljesítményét kedvezőtlenül befolyásolta, a harmadik hullám azonban már nem okozott akkora visszaesést a gazdaságban, mint az első és a második. Mostanra több ágazat teljesítménye már a pandémia előtti, 2019. évi szintet is meghaladja. A gazdasági növekedés hajtómotorja, az ipar teljesítménye például 2021 februárja óta növekvő tendenciát mutat, annak ellenére, hogy a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások következtében a járműgyártás volumene visszaesett. Az ipari termelés 2020 minden hónapjában meghaladta a 2019es év adott havi kibocsátását. – Összességében mit tapasztalnak, nő vagy csökken a KSH szolgáltatásai iránti igény? – A felhasználói visszajelzésekből, a honlapletöltési adataiból és a KSH-adatokra hivatkozó sajtómegjelenések, nyilatkozatok és tanulmányok számából egyértelműen kijelenthetjük, hogy nő a szolgáltatásaink iránti igény. Ez egy örvendetes és évek óta erősödő tendencia, ami most, a járványhelyzet alatt még erőteljesebbé vált. A statisztikai adatokat táblázatos formában megjelenítő „STADAT” tartalmainak letöltöttsége 2020-ban például naponta tízezres nagyságrendű volt, az éves összes letöltései száma a 2019-ben mért közel 4 millióról 2020-ra – részben a pandémiás helyzet miatt – mintegy 5 millióra növekedett, és már látszik, hogy ez a szám 2021-re még tovább emelkedik. Látható, hogy nagyon sikeresek az éves, negyedéves folyamatokat bemutató kiadványok, táblagyűjtemények és adatbázisok, az igazán élénk kereslet pedig a legfrissebb adatokat tartalmazó adat-öszszeállítások, adatvizualizációk és gyorstájékoztatók iránt mutatkozik. TÓTH BALÁZS

20 | FIGYELŐ 2021/42

F_18-20_KSH-interju.indd 20

2021. 10. 18. 17:07

΁ŘſǏƋ΁ƣǡñśğŨĎğƛğň΁ ŪòşƷŪś΁ƯñŪƷşŪñś eğşğŪƯśğǡǡ΁®ǡğĺğėğŪ΁ňŪėƷşŶ΁ĺòǡƣǡğƛğşƋ΁śĠƘǡĠƣƽŪśƛğ͗ 'Ʒòşňƣ΁ƣǡñśśĠƘǡĠƣƽŪś΁ŘſǏƋƯ΁ñė΁ñ΁śğǡğėĎğ͗

®ë gs ΁͟΁g ¦¦U0¦΁͟΁sÙs ŨǏŨ͒śñƛƛňğƛƘŵƛƯñş͒łƷ͟ėƷñşňƣͨƣǡñśśğƘǡğƣ

F_21_MVM_brending_hirdetes.indd 21 MVM_Employer_branding_SZEGED_210x302_1004.indd 8

2021.10.10. 16:08 2021. 04.18. 16:18:16

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KÖZÉTKEZTETÉS ÉS BESZERZÉS

REFORMKONYHA | A hazai kis- és őstermelőket, valamint az élelmiszeriparban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat hozhatja helyzetbe az a jövő január elsejétől hatályos szabályozás, amely előírja: a közétkeztetésben használt termékek legalább hatvan százalékának úgynevezett rövid ellátási láncban beszerzett, illetve helyi élelmiszerekből kell származnia. A szakma gyakorlati útmutatást vár az agrártárcától. A közétkeztetési rövid ellátási lánc alkalmazása lehetővé teszi, hogy jó minőségű, hazai élelmiszerekből készült, helyi ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára – mondta az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a napokban egy szakmai rendezvényen. Erdős Norbert emlékeztetett: 2022-től hatvan-, 2023-tól pedig már nyolcvanszázalékos arányban kell az új eljárásnak megfelelően beszerezni a termékeket. Ez szerinte kellő felkészülési időt biztosít a konyháknak az átállásra. „Az intézkedéssel elérhetjük a vidéken élők életszínvonalának a javítását, valamint a magyar emberek jó minőségű, megbízható élelmiszerekkel történő ellátását” – tette hozzá a politikus.

ebédjét, uzsonnáját vagy éppen vacsoráját közétkeztetés formájában. A törvény nevesíti is az oktatási, a szociális, az egészségügyi és a bentlakásos intézményeket, valamint a táborokat és az egyes munkahelyeket. De mit is jelent a közétkeztetési rövid ellátási lánc kifejezés? A jogi megfogalmazás szerint azt, hogy az ételkészítéshez élelmiszereket biztosító termelő és a főzőkonyha üzemeltetője között az ellátási láncban legfeljebb egy köztes szereplő, például egy nagykereskedő, egy disztribútor vesz részt. A kabinet rendelete értelmében a metódust a közétkeztetési közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni. Az így megkötött szerződések leg-

ÚJ FOGALOM

Az intézkedést már csak azért is érdemes alaposan szemügyre venni, mert naponta másfél-két millió ember kapja reggelijét,

DIÁKOK AZ EGYIK KECSKEMÉTI MENZÁN. MEGÉRDEMLIK A JÓ MINŐSÉGŰ ÉTELT

22 | FIGYELŐ 2021/42

F_22-23_kozetkeztetes.indd 22

2021. 10. 18. 16:31

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A 2017-ES KÖZÉTKEZTETÉSI SZAKÁCSVERSENY REGIONÁLIS DÖNTŐSEI. MAGYAR ÍZLÉS, MAGYAR ALAPANYAG

feljebb két évre szólhatnak, s maximum ugyanennyivel hosszabbíthatók meg. A nyertes kiválasztásakor az ajánlatkérő értékelési szempontként figyelembe veheti például azt, hogy milyen hosszú az ételkészítés és a tálalás helye közötti szállítás ideje, vagy hogy a beszállított élelmiszereknél mekkora az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó produktumok aránya. Előnyt élvezhet továbbá az a szolgáltató, amelyik vállalja a diétás étkeztetés biztosítását.

FOTÓK: UJVÁRI SÁNDOR, BALOGH ZOLTÁN, MTI

A SZAKMA VÉLEMÉNYE

„Az állam joggal várja el, hogy a jelentős – bár reálértéken az elmúlt éveket tekintve csökkenő –, részben általa finanszírozott közétkeztetési rendszerben a kívánt minőségű, valamint a környezeti fenntarthatóságot támogató, rövid ellátási láncon keresztül biztosított élelmiszereket használják fel” – nyilatkozta a Figyelőnek a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (Közszöv) az elnöke. Zoltai Anna elsődlegesen arra hívta fel a figyelmet, hogy a szóban forgó rendelet egyelőre csak a közbeszerzési szerződéssel szabályozott közétkeztetési szolgáltatásra vonatkozik. Így a fogyasztóknak körülbelül a harminc százalékát érinti majd. A szakember ugyanakkor több fontos aspektusra is rámutatott; például arra, hogy az elmúlt években elterjedt a konyhakész, tisztított áruk alkalmazása a szektorban. A tisztítóüzemek, amikor lehetőségük van rá, hazai elsődleges produktumot vásárolnak fel és tisztítanak. Ám költséghatékonysági okokból nagykereskedőn keresztül értékesítik a terméküket a közétkeztetőknek – magyarázta. Meglátása szerint ebben az esetben teljesül a jogalkotói szándék, hiszen Magyarországon megtermelt alapanyagról van szó, viszont a rövid ellátási lánc fogalomrendszere miatt ezek az egységek mégis kiszorulnak a hatvan-, illetve a nyolcvanszázalékos beszerzési keretből. Felvetette továbbá, hogy számos elsődleges mezőgazdasági termék esetében az ország éghajlati adottságai, valamint a tárolási lehetőségek okán csak korlátozottan biztosítható az egész éves rendelkezésre állás. A Közszöv 2019-es adatai alapján a közétkeztetésben csak megközelíteni tudta a hatvan százalékot a hazai termelésű burgonya, fejes káposzta, karalábé és vöröshagyma aránya. A fennmaradó részt tekintve importra volt szükség az előbb említett okokból, és kétségesnek tartják, hogy ezen tudnak változtatni. Meglepő, egyben szomorú adat, hogy például fokhagymából mindössze tizenöt százalékban tudtak hazait felhasználni, mivel drasztikusan lecsökkent a termelők száma.

Zoltai Anna arról is beszélt: szem előtt kell tartani, hogy a kistermelők az elsődleges élelmiszereket az időjárási körülményektől függően az esztendő egy adott szakaszában takarítják be, amely sok esetben a nevelési-oktatási időszakon kívül esik, a tartósítási megoldások pedig limitáltak. Emellett a kézműves jelzővel illetett produktumokat a nagy tételben kapható társaiknál gyakran lényegesen drágábban árulják, így azokat a csökkenő reálértéken finanszírozott közétkeztetés nem vagy csak kismértékben képes befogadni – jegyezte meg. A Közszöv elnöke megoldási javaslataik között szorgalmazta a közétkeztetés rendszerének strukturális átalakítását, egy piaci alapú működési elv kidolgozását, valamint duális étlap bevezetését. Egyúttal kezdeményezte a vonatkozó kormányrendelet egyértelmű alkalmazását segítő útmutató kiadását az Agrárminisztériumnál.

HUNGAST

„A jogalkotó szándéka teljesen egyértelmű, a céljaival, credójával a legteljesebb mértékben azonosulni tudunk. Annál is inkább, mert mi már évekkel ezelőtt elindítottuk a Hazai alapanyagok a magyar menzán (HAMM) programunkat.” Ezt már a közétkeztetés területén piacvezető Hungast-csoportnak a tulajdonosa, a George’s Venture Capital Zrt. közölte a Figyelő érdeklődésére. Enyedi Csaba, a Hungast kommunikációs igazgatója hangsúlyozta: a cég számára már korábban is alapvető fontosságú volt, hogy magyar beszállítók termékeit használja, népszerűsítse. Lényegesnek tartják ugyanis, hogy a fogyasztóik megismerjék a magyar alapanyagok választékát, és tudatában legyenek az egészséges élelmiszerek egészséges életmódot támogató összetevőinek. Azt vallják: a hazai fogyasztói ízlésvilágot csakis a honi alapanyagokból készült fogások elégítik ki maximálisan. „Tehát nekünk – szinte egyedüli vállalatként a szektorban – már eddig is kifejezett célunk volt, hogy az ellátási láncok a lehető legrövidebbek legyenek, mert ez egyaránt jelenti a frissességet, a környezetünk védelmét és természetesen a magyar munkaerő hozzáadott értékét, szaktudását” – folytatta a szakember, hozzátéve: e törekvésüket érvényesítik akkor is, ha számos esetben az importtermékek olcsóbbak, mint az országhatáron belül fellelhető társaik. Nem tartja egyébként kizártnak, hogy az említett programjuk is hozzájárult ötletszinten a kormány rendeletéhez. Enyedi Csaba ugyanakkor egyetért azzal, hogy a részletszabályok, gyakorlati útmutatók kiegészítésként még jól jöhetnek, mert azok segítségével az érintett szereplők megfelelően, életszerűen alkalmazhatják a regulákat. Ezekre már csak azért is szükség van, mert azt tapasztalják, hogy úgy a szolgáltatók, mint a szakmai szervezetek között élénk vitákat szül az előírások megfelelő értelmezése. Arról is kérdeztük a cégcsoportot, milyen kihívásokkal kell szembenézniük ma a közétkeztetőknek. Erre válaszul a kommunikációs igazgató egyebek mellett a munkaerőhiányt és az alapanyagár-növekedést említette. De idesorolta a betarthatatlanul leredukált sótartalmi beviteli értékeknek való megfelelést – az óvodások napi háromszori étkezésére például összesen két gramm só juthat, ami éppen tíz dekagramm kenyér sótartalma –, valamint a speciális étrendet igénylők számának a drasztikus ütemű növekedése miatti többletköltségeket is. HELMECZI ZOLTÁN 2021/42 FIGYELŐ | 23

F_22-23_kozetkeztetes.indd 23

2021. 10. 18. 16:31

| CÉGVILÁG | A KÉT FIATAL VEZETŐ. ÚJ BERUHÁZÁS A SCHILLER HÁZA TÁJÁN

SCHILLER | Három férfi, egy család, negyven év, egy generációváltás, 5,5 milliárdos beruházás. Címszavakban így foglalható össze a hazai autókereskedelem meghatározó szereplőjének számító Schiller-csoport története. A nemrég átadott telephelykomplexum mellett a cég irányításának most lezajlott egységesítése, konszolidációja is a jövőbe mutat.

EGYMÁSBA ÉRŐ GENERÁCIÓK „Már kantáros nadrágban bejártam édesapám műhelyébe. Amikor 1990-ben elkezdett tárgyalni az Opellel, a szervizben töltöttem a gyakorlati időmet. Onnan kért el a szakoktatótól, hogy a Népfürdő utca sarkán álló telepünk apró irodájában, még gyerekként részt vehessek a sorsdöntő tárgyaláson. Sőt én is aláírhattam az első szerződést, aminek jogilag

nem volt ugyan jelentősége, de édesapám jól számolt: az a gesztus hihetetlen elkötelezettséget váltott ki belőlem a családi vállalkozás iránt” – idézte fel a kezdeteket Schiller Gábor, a Schiller Autóház ügyvezető igazgatója. Ő hasonló tudatossággal vonta be az üzletbe a harmadik generációt képviselő fiát, Márkot, aki stratégiai és marketingigazgatóként segíti a vállalkozást. A családi márkát 1980-tól eredeztetik, amikor az alapító nagypapa, Schiller Péter magánvállalkozóként gumis műhelyt nyitott a Váci úton. Ezt követte az autószerelő műhely, majd a hasz-

náltautó-kereskedés. 1991-ben alakult meg a mai cégcsoport első vállalkozása, a Schiller Autóház Kft. „Mire édesapám átadta a stafétabotot, autószerelőként, munkafelvevőként, a karambolos üzem, majd a használtautó-telep vezetőjeként az alapoktól megismertem az összes lényeges munkafolyamatot. Majd elértünk arra a szintre, amikor már úgy éreztem, a cégeink és a munkavállalók száma annyira megnőtt, hogy az irányítás már meghaladná az erőmet, ezért el kell kezdeni menedzsmentet építeni. A csoport konszolidációját magában foglaló

24 | FIGYELŐ 2021/42

F_24-26_schiller.indd 24

2021. 10. 18. 16:32

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| CÉGVILÁG |

folyamat nagyjából mostanra zárult le: a mátrixszerű felállás a profit- és költségcenterekre épül, itt mindenkinek megvan a pontos feladata. Én már nem foglalkozom a napi operációval, helyette a stratégiaalkotásra tudok koncentrálni” – fejtette ki a szakember. Úgy érzi, számára a családi használtautó-kereskedés felvirágoztatása, az ehhez kötődően létrehozott szervezeti modell kialakítása és folyamatos fejlesztése volt az egyik legjobb menedzseriskola. A csoport időközben flottakezelő, majd gépkocsibérléssel foglalkozó vállalatot alapított, a 2000-es évek elején pedig – az európai uniós szabályozással élve – az Opel mellett a Škoda, majd a Toyota márkát is felvette értékesítési palettájára. Megtanulták, hogy a párhuzamos üzemeltetés mel-

lett, egyik márkának sem kedvezve, miként lehetnek sikeresek.

TÖBB LÁBON ÁLLÁS

„A papám igazi első generációs vállalkozóként az üzlettel járó ezer gondja-baja miatt megpróbálta magáról lefejteni azokat a feladatokat, amelyekkel nem nagyon szeretett foglalkozni. Így vettem át fokozatosan a gazdasági terület irányítását, majd egyre több döntési jogosultságot kaptam, mielőtt megtörtént a nemzedékváltás. Utóbbi előkészítéséhez 2006-ban a nagy tapasztalattal felvértezett interim menedzser, Steiner László szakértelmét is

igénybe vettük egy féléves projekt keretében. Őt tekintem a mentoromnak, mert az ő segítségével tanultam meg, hogy egy ekkorára növekedett csoportot milyen vezetési elvekkel lehet eredményesen öszszefogni, irányítani. Mit érdemes monitorozni, hogyan javasolt számonkérni, s mennyit célravezető valamiért kifizetni” – tette hozzá az ügyvezető igazgató. Vezetőként nem a konfliktuskeresők közé tartozik: a példamutatásban és a kollégák motiválásában látja a siker útját. Nem titkolja, hogy a független menedzsment kiválasztása rögös útnak bizonyult, amely a sikerélmények mellett csalódásokkal volt kikövezve. 2021/42 FIGYELŐ | 25

F_24-26_schiller.indd 25

2021. 10. 18. 16:32

| CÉGVILÁG |

A több lábon állás előnye a 2008-as globális gazdasági válság idején is megmutatkozott. A sikeres túlélés alapját az jelentette, hogy a nagy forgóeszköz-igényű autókereskedelemben a társaság mindig arról volt híres, hogy nagy raktárkészlettel dolgozik – ezzel komoly előnyre tett szert. Meghatározó volt, hogy a nagy kapacitású szervizek és a karambolos üzem, valamint a flottakezelő révén a szolgáltatási oldalon az új kocsik iránti igény viszszaesésének az időszakában is folyamatosan tudott bevételt termelni. Erre a stabilitásra alapozva pedig megvásárolt egy FIAT haszongépjárművekkel kereskedő céget az M3-as bevezető mellett – az egység ma Renault-, Dacia-szalonként üzemel –, s ezzel a FIAT hazai forgalmából is komoly szelet jutott neki. „Mivel nagy gépkocsijavítói kapacitásunk van, »a sok fillér adja a forintot« elvét követve olyan partnerekkel igyekszünk együttműködni, amelyek márkáival erős forgalmat tudunk elérni. Persze volt már olyan, hogy megszűnt a kapcsolat, és olyan is, amikor mi utasítottuk el egy brand jelentkezését, mert nem láttuk benne az általunk elvárt potenciált. Viszont a prémiummárkának számító Lexusszal például meggyőződésünk szerint hosszabb távon komoly forgalombővülést tudunk produkálni” – taglalta Schiller Gábor.

ÚJ UTAKON

A stratégiaváltás egyben egy új fejezet kezdete, mert a több mint 300 főt foglalkoztató, közel 30 milliárdos forgalmú cégcsoport a közelmúltban nyitotta meg 90 ezer négyzetméteres új, többfunkciós telephelyét a klasszikus bázisnak számító Váci út újpesti részén. Ehhez kötődik a társaság konszolidációja, melynek keretében több márkakereskedést is a Schiller Autóházba olvasztanak, miközben a használtautó-üzletág és a flottakezelő továbbra is önálló marad. „Régi tervünk volt az új telephely létrehozása, ráadásul kinőttük az előzőeket. A másik mozgatórugó az volt, hogy mi mindig a mérethatékonyságra törekedtünk – ezért nem is terjeszkedtünk Észak-Pesten kívül. Az 5,5 milliárd forintból felépült létesítmény ezt a logisztikai stratégiát tökéletesítette azzal, hogy egymáshoz közel fekszenek a telephelyek, így van átjár-

hatóság a szervizek, valamint a központi raktárunk között. A szinergiák kihasználásán kívül a dolgozói létszám optimalizálására is lehetőségünk nyílt, de senkit sem küldtünk el, hanem a még nagyobb volumenek elérésére törekedve többeknek új beosztást találtunk. A régi telephelyeinket pedig értékesítettük vagy bérbe adtuk” – mondta Schiller Márk. A harmadik generációt képviselő üzletember pályafutása egyébként a várakozások ellenére sem egyenesen vezetett a családi márkához. „Azt szoktam mondani, hogy már az óvodában is az autó volt a jelem. Belém égtek azok az emlékek is, amikor a hétvégi családi programok során a szalonjainkban csodáltam a kocsikat, majd 13 éves koromtól egészen az egyetem végéig nyaranta folyamatosan dolgoztam a cégünknél: a szervizben, azután az autókölcsönzőnkben a háttérben, később a közvetlen ügyfélszolgálaton. Az egyetem után mégis úgy éreztem, másutt is ki kell próbálnom, amit tudok. Így lettem másfél évig marketingmenedzser egy olyan automata sörfőző gépet gyártó startupnál, amellyel a mai napig tartjuk az országos rekordot azzal a 725 ezer dollárral, amelyet közösségi finanszírozásból – crowdfundingból – a berendezések előállításához szereztünk. Rendkívül tanulságos időszak volt, azzal az érdekességgel, hogy akkor még folyékonyan beszéltem a kínai nyelvet, így egészen izgalmas volt az ázsiaiakkal úgy beszélni, hogy pontosan értettem, amit mondanak, miközben ők ezt nem tudták” – idézte fel a múltat a fiatal üzletember, aki hat éve tért vissza a családi vállalkozáshoz, amikor úgy érezte, hogy a startupnál nem úgy valósulnak meg az ötletei, ahogyan azt gondolta. „Már igen jól ismertem a marketing világát, és erősen fókuszáltam a közösségi médiára is. Letettem egy tervet az asztalra, s így lett enyém a csoport marketingvezetői pozíciója, később pedig kaptam egy stratégiai jelzőt az előbbi elé, és igazgatói szintre léptem, hogy tovább javítsuk az ügyfélszolgálatot, az IT-képességeket, meghonosítsuk a digitalizációt. A megújulást a szakterületek vezetőit bevonva, a cégcsoport executive boardjával, vagyis igazgatótanácsával együtt hajtjuk

végre. A testületben az elnök édesapám mellett az autós cégeink (szerviz, új- és használtautó-üzletág) irányítója, a flottaés rent-a-car vállalatunk ügyvezetője, a pénzügyi és kontrollingigazgató, valamint a személyzeti és a képzési vezető társaságában veszek részt” – vázolta a felállást Schiller Márk. Kiemelte, hogy a Covid időszaka is megmutatta, milyen szilárd alapjai vannak a társaságnak. Nemcsak anyagilag, hanem kulturálisan és a szervezettség terén is. Érdekességként megemlítette, hogy a járvány kitörése után nem csupán a fertőzések megelőzését tartották kiemelten fontosnak, hanem azt is, hogy az összes online felületet felhasználva az internetes járművásárlást szintén lehetővé tegyék. Meglepő módon azonban havonta maximum egy ember igényelte ezt, mindenki más személyesen is meg akarta ismerni a gépkocsit.

HATÉKONYSÁG

„Az új telephelyre költözve a legfontosabb feladatunk most az, hogy a hatékonyság felé billentve a mérleget az új körülményekhez optimalizáljuk a működési folyamatainkat. Figyelembe véve azt is, hogy több olyan funkció van már – például az autómosás, a vizsgáztatás –, amelyet a jövőben központilag kezelünk. De nem állunk meg: az a telek, amelyen a fenti objektum áll, 26 ezer négyzetméteres, mögötte pedig van egy 45 ezer m2-es telkünk járművek tárolására, a város felőli oldalon pedig még egy kisebb földterületünk, ahová egy 300 gépkocsinak elegendő használtautó-telephelyet tervezünk, amely 2023-ban nyit meg” – tette hozzá a szakember. Emellett az újabb kihívásra, az elektromos autók előretörésére is felkészül a többgenerációs családi vállalkozás, ahol tapasztalatból mondják: a közhiedelemmel ellentétben nem a használt, hanem az új járgányok eladása a nehezebb, mert ahogy két egyforma használt gépkocsi nincs, az újak esetében ez nem mondható el. Ezért is döntően fontos, hogy milyen környezettel, szolgáltatási háttérrel támogatják az értékesítést. ÉRSEK M. ZOLTÁN

26 | FIGYELŐ 2021/42

F_24-26_schiller.indd 26

2021. 10. 18. 16:32

F_27_MVM_hirdetes.indd 27

2021. 10. 18. 16:08

| CÉGVILÁG |

FORRADALOM A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN ELEKTROBIKER | A dugóban araszolásból és a drága benzinből egyre több embernek van elege, s ha már átülnek egy motorra, az legyen zöld – véli Pusztai József, a legnagyobb magyar elektromosmotor-kereskedés tulajdonosa. Minőségi e-robogót egymillió forint alatt nem kapni, de mivel a havi üzemeltetési díj nagyjából egy BKV-bérlet ára, mindennapos használattal hamar megtérülhet a beruházás.

A legnagyobb hazai elektromosmotor-kereskedést, az ElektroBikert két évvel ezelőtt az a motiváció hívta életre, hogy a több lábon állás lehetőségét kereste a Tiszta Energiák Kft., amely addigra már a napelemes piac minden szegmensében megerősítette pozícióit, vállalati és lakossági igényeket kiszolgálva, kis- és nagykereskedőként egyaránt. „Azt tapasztaltam, hogy akinek napeleme van, annak előbb-utóbb lesz elektromos járműve, és ez fordítva is igaz” – mondta a Figyelőnek Pusztai József, az ElektroBiker alapító-tulajdonosa. Kézenfekvő volt a választás, miután nemcsak a villanyautók, hanem a kerékpárok, a pedelecek piaca is relatíve telítetté vált, az elektromos motoroknál viszont volt mozgástér.

SIMSONOS NOSZTALGIA

„Gyerekkorom óta motorozom. Gondoltam, összekötöm a hobbit a munkával, csakhogy nem kevés időbe, energiába került az üzlet beindítása” – árulta el a vállalkozó. Nyolcéves volt, amikor az édesapja megtanította motorozni, a szocializmus alkonyán, klasszikus, Simson S50-es modellen, amelyről akkor még a lába sem ért le a földig. De persze ült a szintén sokaknak régi ismerős Babettán is. „Aztán, ahogy növekedtem, úgy nőttek velem együtt a motorok is. A Jawa, MZ, Ural trió egyik tagját sem kell bemutatni a műfaj szerelmeseinek” – idézte fel a szakember, akinek a középiskolás éveit is végigkísérte zsebpénz-kiegészítésként barátok, ismerősök motorjának a javítgatása. Huszonévesen jellemzően japán

gyártmányú vasparipákon száguldozott. A nagyobb sportmotorok után állt 250 köbcentis terep-Honda és 690-es KTM is a garázsában. Ma már a sebesség hajhászása helyett inkább a terep-túra motorozás tölti ki a szabadidejét. Szívesen jár a Balkánra – egy Ducati Desert Sled nyergében szeli át Erdélyt, a Kárpátokat, Szlovéniát, Horvátországot, a következő úti cél pedig Görögország lehet. Nem a legolcsóbb termékek forgalmazására törekednek, sokkal inkább elérhető áron kínálnának jó minőséget, ezért az 1–3 millió forintos kategóriát lőtték be – a kisebb robogóktól a rendszámos nagymotorokig. Bár vannak a piacon 8-10 mil-

Az 1–3 milliós sávban le lehet fedni a városi és elővárosi közlekedés igényeit.

liós vagy a feletti példányok is, úgy ítélték meg, hogy az 1–3 milliós sávban tökéletesen le lehet fedni a városi és elővárosi közlekedés igényeit. „Egy egymillió forintos elektromos segédmotoros kerékpár esetében csak az ár egyik felét teszi ki maga a motor, a másikat az akkumulátor. Az utóbbi megbízhatóságát kockáztatja, aki ennél olcsóbbat vesz. Hamar kiderül, hogy ezen nem lehet büntetlenül spórolni” – hívta fel a figyelmet a tulajdonos.

EBBEN IS JÓ KÍNA

A napelemgyártáshoz hasonlóan az e-bike-ok kibocsátásában is éllovas kínai gyártók produktumai mellett az ElektroBiker kínálatában a spanyol kétkerekűek a legjellemzőbbek. Akadt olyan nagy, ismert piaci szereplő, amellyel azért nem bútoroztak össze, mert a cég a benzines változatokat is be akarta hozni. Pusztaiék azonban kitartottak az alapelvük mellett, miszerint csak elektromos motorokkal foglalkoznak. „Mindenevő vagyok, de rá kellett jönnöm, hogy a motorosok többsége konzervatív, kevésbé nyitott az újdonságokra. Őket nehéz megszólítani, éppen ezért az új ügyfelek többsége egyelőre abból a körből kerül ki, amelynek elege van a dugóban araszolásból, a drága benzinből, s ha már átül egy motorra, az legyen zöld” – vázolta fel az ElektroBiker atyja. A profi tesztelők, versenyzők viszont érdeklődnek az e-gépek iránt, és idővel ez átragadhat az átlagos motorosokra is. Kifejtette: míg egy elektromos autó tízmillió forintba kerül, addig egy e-robogó csak egymillióba, a havi üzemeltetési díja

28 | FIGYELŐ 2021/42

F_28-29_elektrobiker.indd 28

2021. 10. 18. 16:32

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

pedig nagyjából egy BKV-bérlet ára, ráadásul egy egyórás autóút napszaktól függetlenül két keréken legfeljebb 25-30 perc a városban. A költségekben mért szakadéknyi különbséget úgy vezette le Pusztai József, hogy egy „zöld” kismotor 4,5 kilowattórával 100 kilométert is megtesz, ami nem kerül többe 200 forintnál, ezzel szemben egy hagyományos, benzines verzió, ha csak 3 litert fogyaszt hasonló menetdinamikával 100-on, a magas üzemanyagár miatt máris elvisz 1500 forintot. Az utóbbiban mindemellett azért illik évente olajat is cserélni, az egyéb karbantartási kiadásokról nem beszélve, az elektromos motorhoz viszont nem kell hozzányúlni, még a fékpofa is lassabban fogy el.

HANGULAT HANG NÉLKÜL

„És hogy hiányzik-e a motor hangja? Nem! Csak a praktikumot látom: az e-jármű kényelmes, gyors, nem berreg, nem kell tankolgatnom, csak hazamegyek, bedugom a konnektorba és kész” – vázolta a tulajdo-

nos. Úgy véli, a szegmens organikus növekedése sem lebecsülendő, amíg azonban ilyen drága az akkumulátor, érdemes lenne több célzott támogatási programot indítani. Ennek szükségességére már korábban is felhívták a figyelmet, s a szakmai javaslat olyan formában meghallgatásra is talált, hogy az e-autós konstrukcióval egy kalap alá véve volt lehetőség robogók beszerzésére is. Az idén azt szorgalmazták, hogy legyen külön büdzsé a motorkerékpárok esetében, emeljék feljebb a maximált árat, s tegyék a pályázat tárgyává nagymotorok vásárlását is. Ebből egyelőre annyi valósult meg, hogy 1,1 millió forint lett a küszöb. A cégvezető példaként a görög modellt hozta fel: ott nincsenek pályázati rohamok, a támogatott beszerzés egész évben elérhető. Igaz, a mediterrán országokban jóval hosszabb a szezon, elterjedtebbek az

elektromos motorok; ahogy Görög-, úgy Olasz- vagy Spanyolországban is százával állnak a járművek az utcasarkokon. Ezzel szemben itthon visszaüt, ha meghirdetnek egy felhívást, de jó darabig nem írják ki: addig pang a piac, mert sokan az ingyenpénzre várnak. Az első teljes üzleti év a 2020-as volt az ElektroBikernél: bő 200 motor értékesítésével csaknem 250 millió forintos forgalmat értek el. A Covid-válság miatt az idén csak stagnálásról számolhatnak be. Pusztai József úgy látja, ebben a szűk szegmensben az ország legnagyobb elektromosmotor-kereskedésével a háta mögött is távoli cél az 1 milliárdos éves árbevétel, a duplázást, vagyis az 500 millió forint értékű eladást viszont két-három esztendőn belül reálisnak tartja. A legtöbb vásárló nem meglepő módon budapesti és agglomerációbeli, de szerte az országban egyre élénkebb az érdeklődés. A Balaton partjáról éppúgy érkeznek megrendelések, mint Veszprémből, Győrből vagy Sopronból. Az értékesítés mellett elvileg a bérbeadásból is bejöhetne a bevételek 8-10 százaléka, de a pandémia itt is közbeszólt. Békeidőben ugyanis a különféle rendezvények, turisztikai attrakciók népszerű eleme az élménymotorozás, amelyhez az ElektroBiker többféle járművet biztosít. „Tesztmotorok kibérlésére is van lehetőség, s ha az ügyfél elégedett és a vásárlás mellett dönt, akkor beszámítjuk a vételárba a bérleti díjat” – avatott be a részletekbe az alapító. Akad egy-két szintén elhivatott disztribúciós partner, de Pusztai elsősorban nem a nagy-, hanem a kiskereskedelemre épít, amit a pluszszolgáltatások, így a saját szerviz megléte is erősít. „Átalakítunk, tuningolunk, akkumulátort építünk, bármit megcsinálunk házon belül. És ami persze a motoros társadalomnak leginkább a sajátja: igyekszünk baráti légkört, klubhangulatot kialakítani” – tette hozzá a szakember, majd öblös hangon felbőgő motor helyett néma csendben gurult ki a szalonból egy szemrevaló kétkerekűn. GYÖNGYÖSI BALÁZS

2021/42 FIGYELŐ | 29

F_28-29_elektrobiker.indd 29

2021. 10. 18. 16:32

| CÉGVILÁG |

SZOMORÚ SZÁLLODAI ÉV

TOP200 | A turizmust hatványozottan érintette a 2020-as pénzügyi évben a pandémia. Nem teljesen véletlen, hogy az utóbbi néhány hónapban a sajtó kiemelten foglalkozott a területtel. A Figyelő TOP200 kiadvány részletesen taglalja a témát. Következzen néhány pillanatkép a tavaly történtekről.

DANUBIUS

„Egy hotelvállalat számára nincs fájdalmasabb, mint a szállodák bezárása. De amint életbe lépett a járvány miatti szigorítás, azonnal megtettük a szükséges lépéseket. Mivel hamar átláttuk, hogy a Covid-veszély tartós lesz, egyből olyan szervezeti és üzemeltetési intézkedéseket hoztunk, amelyekkel hosszú távon is fenntarthatóvá vált a működésünk. Ezért nem okozott drámai helyzetet a 2020. őszi újabb határzár, amely azért minket is hideg zuhanyként ért a sikeres nyári szezon után” – magyarázta Kovács Balázs, a Danubius Zrt.

vezérigazgatója. Csak a budapesti Heliát és a győri Rábát tartották végig nyitva, ahol új koncepcióként irodának is kiadtak néhány szobát. Amennyire a krízishelyzetben az erejükből telt, a munkaerőt is megőrizték, ami kifejezett előnyt jelentett a nyáron, amikor a fővárosi munkatársak is besegítettek a balatoni üzemeltetésbe. A történelmi előzmények nélküli járványhelyzetben a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) igyekezett mindent megtenni a szakma túléléséért. Flesch Tamás tiszteletbeli elnök szerint a helyzet drámaiságát jelezte, hogy a 2019 előtti összes vendégéjszaka fele a külföldi vendégekhez kötődött. Ez főként Budapestre érvényes ugyan de Nyugat-Magyarországon és a Balatonnál is komoly arányt képviseltek a határon túlról érkezők. Ezeket az érveket is felsorakoztatták, amikor a kormány illetékeseivel tárgyaltak a turizmus-vendéglátás megmentéséről, elérve a minimális célt, a szakma túléléséhez nélkülözhetetlen bértámogatást és ágazatijárulék-elengedést.

HOTEL SILVERINE

„A tavaly őszi leállás a Balatonnál is – ahol bevett gyakorlattá vált az egész éves üzemelés – teljes kilátástalanságot hozott. De miközben 400 milliós renoválással a szálloda teljes megújításán dolgoztunk, a régióbeli hotelekkel együtt igyekeztünk

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Igaz, a pandémia idején nem volt kötelező bezárni a szállodákat, de az, hogy külföldi turisták nem jöhettek, és a magyarok közül is csak üzleti utazókat fogadhattak, a legtöbb helyen értelmetlenné tette a nyitvatartást. Egy hotel üzemeltetése ugyanis rendkívül költséges. Ráadásul a bezárt egységnél is igen drága az állagmegóvás. Nem mellesleg a szállodaiparban különlegesen nagy az élőmunkaerő szerepe, ami persze nyomasztó bérköltséget is jelent akkor, ha egyáltalán nincs bevétel.

30 | FIGYELŐ 2021/42

F_30-31_top200_ajanlo2.indd 30

2021. 10. 18. 16:33

| CÉGVILÁG |

megőrizni a munkavállalóinkat. Többekhez hasonlóan azonban hiába nyitottunk ki már tavasszal, az oltási igazolvány bevezetéséig csak 10 százalékos forgalmunk volt, ami csupán arra volt elég, hogy a személyzet napi gyakorlata visszaálljon. A főszezon végül a külföldi turisták augusztusi megjelenésének is köszönhetően rekorderedményekkel zárult: volt, ahol a vendégszám nőtt kiemelkedően, másutt az árakat emelték az átlagosnál jobban” – elemzett Rádóczy Andrea, a balatonfüredi Hotel Silverine Lake Resort igazgatója, az MSZÉSZ régióvezetője. Hozzátette: az üzemelési költségek is drasztikusan nőttek. Többet kell fizetni az energiáért, a nyersanyagért, s különösen megdrágult a munkaerő és ehhez kapcsolódóan a toborzás költsége is.

HOTEL & MORE

Másfajta stratégiát követett a Hotel & More független szállodaüzemeltető. Klemm Balázs ügyvezető szerint előnyt jelentett nekik, hogy a 2008-as válság idején indulva megtanulták, miként lehet a legkevesebből a legtöbbet kihozni. Ezért a környék munkavállalóira és az utazóügynökökre alapozva mindvégig nyitva tartották az általuk üzemeltetett, többségében vidéki egységeket. „Ezzel minimalizáltuk a veszteséget és meg tudtuk tartani a dolgozókat, akik a rutinból sem estek ki, ami előnyt jelentett a tavalyi és az idei újranyitásnál. A legnehezebb időszak tapasztalatait összegezve dolgoztam ki azt a hibrid modellt, amelyet elsőként a most bérbe vett Hotel Budapestnél (a régi Körszálló – a szerk.) ültetünk át a gyakorlatba: a ház hotelként, kollégiumként és a jól képzett szakembereknek szállást adva üzemel tovább” – fejtette ki a vezető.

KOLPING HOTEL

Baldauf Csaba, az MSZÉSZ ez évben megválasztott elnöke a családbarát – a kétmilliárdos beruházással most megnyílt Bobo Fun Parkkal az üzleti utazók felé is nyitó – Kolping Hotel igazgatójaként is érzékelte, mennyivel előnyösebb helyzetbe kerültek a vidéki szállodák azzal, hogy a kormány kommunikációja szintén a belföldi nyaralásra buzdított. Szavai szerint e hotelekben azért is volt lényegesen gyorsabb a keresleti oldal felépülése, mert Budapest tradicionálisan nem számít belföldi úti célnak: az emberek inkább csak egy napra utaznak a fővárosba. „Ez év tavaszán azt mondtam, végük lesz a szállodáknak, ha májusban nem térhetnek vissza legalább a hazai vendégek. Szerencsére a nyitás megtörténhetett, és az idei szezon – a SZÉP-kártyának is köszönhetően – rendkívüli eredményeket hozott vidéken, ahol átlagosan 10-15 százalékos áremelés volt. Én is hallottam, hogy akadt, ahol erőteljes drágításba

kezdtek, de szerintem az élet majd eldönti, hogy ki választotta a helyes utat. Az európai határok megnyitása ugyanakkor Budapestnek is kedvezett, ahol már ismét van remény az eredményes üzemelésre” – taglalta a szakember.

CONTINENTAL

Flesch Tamás, a Continental Group független szállodaüzemeltető vezetőjeként kiemelte: a fővárosi hoteleiket már akkor kinyitották, amikor látták a 10-15 százalékos foglaltság esélyét, mert az alatt csak a veszteség növekedett volna. A nyár és a kora ősz már ennél is jobb eredményt hozott, s a szakember azt is pozitívumként említette, hogy az árak ugyan némiképp csökkentek, de a budapesti szállodák – amitől a szakmában sokan féltek – a nehéz időszakban sem kezdtek pusztító árversenybe. A megszólaltatott szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az igazi próbatétel még csak most következik. A fő kérdés, hogy a járványhelyzet lehetővé teszi-e a folyamatos üzemelést, és a vendégek is megfelelő számban érkeznek-e a hagyományosan kevésbé forgalmas őszi–téli időszakban. „Életbe vágó, hogy már megállás nélkül tudjunk működni, mert a korábbi állami bértámogatás ellenére is több milliárd forintot égetett el a szakma a túlélésért. Ráadásul a pandémia okán még olyan nagy a bizonytalanság, hogy napi szintű újratervezésre van szükség, mert egy hétre sem látunk előre a lemondások miatt” – mondta Baldauf Csaba. A másik nagy kihívás – a vendéglátásban tapasztalthoz hasonlóan – a szakemberhiányhoz kötődik. Ezzel kapcsolatban Flesch Tamás azt mondta: a járványhelyzet miatti bezárások következtében komoly bizalmi válságba került a szakma, amelyet csak évek alatt lehet legyőzni. Mert nem elég, hogy sokan elhagyták a turizmust, a pályakezdők közül is kevesebben jelentkeztek a megszokottnál. Kovács Balázs szerint a kihívást növeli, hogy a krízis alatt a terhelhető, vendégcentrikus és nyelveket beszélő kollégák megtapasztalták, mennyire kapósak a munkaerőpiacon. Így viszont a minőségi munkaerő úgy megdrágult, hogy a bér kitermelése nagy kihívás elé állítja a turizmus szereplőit. A fényt az alagút végén az jelezheti, hogy miközben a szállodaipar még messze nem jutott túl a koronavírus miatti pszichés és különösen anyagi sokkon, van, ahol már most elindult a főként a német turistákhoz kötődő szobafoglalási hullám – de már a 2022-es főszezon tekintetében. ÉRSEK M. ZOLTÁN

Köszönet a támogatóinknak

Szakmai partner: Együttműködő partnerek:

2021/42 FIGYELŐ | 31

F_30-31_top200_ajanlo2.indd 31

2021. 10. 18. 16:33

| CÉGVILÁG |

STÚDIÓT A ZSEBÉBE MINDENKINEK!

RECNGO | A mobiltelefont varázsolja félprofesszionális műsorgyártó stúdióvá egy hazai fejlesztés. A Ustream nyomdokain fejlesztett applikáció révén a fiatal youtuberek és facebookos közvetítők minőségi, látványos videótartalmakat állíthatnak elő. A cég most kapott 250 millió forintos befektetést a Hiventurestől.

FOTÓ: RECNGO

SZÉL GERGELY ÉS SCHWARZ GÁBOR ALAPÍTÓK. NEM CSAK EGY ORSZÁGRA FÓKUSZÁLNAK

32 | FIGYELŐ 2021/42

F_32-33_Recngo.indd 32

2021. 10. 18. 16:33

| CÉGVILÁG |

A RECnGO egy hazai, videótechnológiai szoftverfejlesztéssel foglalkozó, jó pár éve alapított, innovatív startup. Fő terméke egy mobilapplikáció – multiplatform streaming app –, amely egy többplatformos videós közvetítést lehetővé tevő megoldás. Bárki számára elérhető, egyszerűen használható. Élő közvetítéseknél alkalmazott, valós idejű hobbi- és félprofesszionális műsorgyártás valósítható meg általa mobileszközökkel. Az applikáció minőségére egyfajta garancia, hogy nem tapasztalatlan „ficsúrok” dobták össze pár nap alatt. A vállalkozásba az ágazatban komoly tapasztalattal felvértezett ex-ustreames Schwarz Gábor vágott bele alapítótársával, Szél Gergellyel, akivel már 2015 óta együtt dolgoznak más projekteken.

IGÉNYEK

Az ötlet háttere, hogy a videós tartalomkészítés igen jelentős átalakuláson ment és megy keresztül. Mindez az elmúlt tíz évben lezajlott technológiai fejlődésnek, a rengeteg újításnak köszönhető. Ezek főként a mobilok fényképező-, videós és internetes képességei terén történtek. Egy mai telefon elektronikailag már bőven tudja azt, amit egy évtizede egy félprofesszionális fotóapparát tudott. E változás pedig megköveteli, hogy a hagyományos videózás és tartalomgyártás átalakuljon, ahogy látjuk is magunk körül az ezerszámra jelentkező youtubereket és facebookos élővideózókat. Tehát az okostelefonok rohamos és állandó fejlődése, a digitális technológia, a wifi, a mobilinternet (5G) széles körű elterjedése, használata révén a tartalomgyártás és -fogyasztás formája is alapjaiban változott meg. „A piacon óriási most a verseny, hiszen a tartalomgyártás, főként a mobilos, gőzerővel fejlődik. Ma már ez egy kikerülhetetlen terület, és ami még fontosabb, lassan alapvető készség a videós anyagok készítése a fiatalok körében.

Egyes esetekben immár az is elmondható, hogy egy tehetségesebb tini vagy egy gyakorlott social influencer lényegében olyan minőségű videóműsort tud akár a telefonján is elkészíteni, mint egy alacsony kommunikációs költségvetéssel működő erre szakosodott cég” – mondta Schwarz Gábor.

KORÁBBAN

A csapat legutóbbi projektje, a Magyar Telekom Nyrt. számára készített Vivicittá 2021 „összefutóshow” nagy siker volt. Tíz híresség váltóban vágott neki a 10 kilométeres távnak, amit egyetlen telefon segítségével, 5G-hálózatot használva közvetítettek. Az eredmény tökéletesen megmutatta, hogy milyen széleskörűen és kreatívan lehet élni a mobileszközökkel való streamelés nyújtotta szabadsággal – foglalta össze Szél Gergely ügyvezető.

ELISMERÉSEK

A társaság nemzetközi és hazai ügyfelei bizalmára a legbüszkébb, hiszen egy újfajta technológiai megoldással szolgálva őket kiemelkedő eredmény érhető el. Az idén a csapat több elismerésben részesült: bekerültek a Microsoft és a Google startupprogramjaiba is. Helyet kaptak a Top 100 magyar digitális fejlesztés kiadványban, szerepeltek az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures évkönyvében, a legígéretesebb tíz csapat között. Nem mellesleg a tőkebefektetési alap úgy jellemezte a céget, hogy a portfólió egyik legígéretesebb innovatív vállalkozása. Pedig a Hiventures éves szinten immár mintegy 100-100 induló társaságba fektet. De ennél is nagyobb elismerés maga a tőkebefektetés: szeptemberben a tőkealap 250 millió forinttal szállt be a cégbe, mégpedig a közepes startupokra szakosodott Magvető befektetési program keretében. E jó ütemű tőkeinvesztíciókkal megfelelő mértékben lehetséges a növeke-

dés és az előrehaladás – vélik a társaságnál. A jövőben is terveznek tőkét bevonni, hiszen „mesterséges intelligencia”, „edukációs használat”, „vásárlás” funkciót is fejlesztenek éppen. Ezeknek szerintük kiemelkedő piaci lehetőségeik vannak.

NEMZETKÖZI SZINT

A negyedmilliárd forintos összeg főként annak szól, hogy alapjaiban a RECnGO nem egy országra vagy egy régióra fókuszál, hanem egy nemzetközi szinten is várhatóan jól értékesíthető termékkel szolgál a piacán. A Google Play alkalmazás-áruházból szabadon letölthető. Még ebben az évben tervezik az iOS-es verzió kivitelezését és letölthetővé tételét. Ugyanakkor a hazai megrendelői állomány inkább az üzleti (B2B) oldalon erősebb. Itt azt tervezik, hogy a nemzetközi vonalakat is jobban megerősítik, azaz bizonyos webes, illetve nagyobb megbízók szoftveres szolgáltatáscsomagjában kap helyet ez a videós megoldás. De az egyéni felhasználókról sem feledkeznek el: azaz a B2C oldalon az angolszász nyelvterületeken akarnak jelentős áttörést elérni, főként Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. A RECnGO számára persze az a kihívás a külföldi piacra lépéskor, hogy megfelelően megismerje és értse az adott területet. Európát tekintve épp egy a lengyel piacra vezető program keretein belül készülnek fel a helyi terjeszkedésre, s később tágítanák a kört. A fejlesztések és az új piacok okán a csapat kiemelt célja értelemszerűen a bővülés, amellyel nemcsak a jelenlegi B2C-s célcsoport elérését tudják növelni, hanem a B2B-s irányba is képesek nyitni, hogy a vállalati ügyfeleik kiszolgálását is erősíthessék. HG 2021/42 FIGYELŐ | 33

F_32-33_Recngo.indd 33

2021. 10. 18. 16:33

| CÉGVILÁG |

CSÖKKENHET A VADBALESETEK SZÁMA

RIASZTÓ | Jól működő vadriasztó eszközt fejlesztett ki egy magyar startup. A találmány sokkal hatékonyabb a korábbi megoldásoknál, jobb támogatást nyújt a vadbalesetek elkerüléséhez. Koltai Viktor feltaláló, az új megközelítésű vadriasztó ötletének a megálmodója a közlekedésbiztonság területén dolgozott egy évtizeden át. Jelentős problémának találta a növekvő számú vadgázolást. Ismerve a piacon lévő riasztókat, elhatározta, hogy utánajár, milyen hatásfokkal működnek ezek az eszközök. A vizsgálatok azt bizonyították, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható, autóra szerelhető vadsípok nem megfelelő hatásfokkal működnek. Ez alapján döntötte el a szakember, hogy létrehoz egy olyan terméket, amely bizonyítottan jobb teljesítményt nyújt. Egy év áldozatos munka, kísérletezés, tesztfolyamat eredményeként 2019-ben megszületett a Siren7 vadriasztó síp, amely Koltai Viktor szerint sokkal hatékonyabb, mint a legtöbb konkurens produktum.

több új mérföldkőhöz érkeztek. Egyrészt újabb eredményt hozott a termékfejlesztés, másrészt az első hónapok eladási tapasztalatait számba véve újragondolták az értékesítési stratégiát. Ahogy említettük, a vevők visszajelzése alapján továbbfejlesztették a produktumot, és megszületett a Siren7MAX vadriasztó síp. Az elődjéhez képest nagyobb teljesítményű, s kitaláltak egy új, megbízható rögzítési módot is. Az esz-

Az értékesítés kapcsán négy csatornát határoztak meg: a direkt webshopos eladást, a korrekt viszonteladói hálózatot, a flottás partnerek kiszolgálását és – nem utolsósorban – a nemzetközi viszonteladói hálózat kiépítését. Mindegyik területen komoly eredményeket tudnak felmutatni. Céljuk, hogy a magyar piaci jelenlétet megerősítsék, valamint kialakítsák a termék exportpiacát, kizárólagos forgalmazói rendszer kiépítésével. Várhatóan még ebben az évben indulnak Szlovákia, Csehország, Németország, Ausztria, Románia területén. Emellett előrehaladott tárgyalásokat folytatnak skandináv államokkal, s a tengerentúlra is „kikacsintottak”.

Maga az eszköz 3 kHz-es frekvencián sugároz hangot, 115 dB-es erősséggel, és mintegy 300-350 méter sugarú körben fejtheti ki a hatását. Különlegessége: egy olyan frekvenciát állítottak be, hogy az emberi fül is hallja, ezzel tehát folyamatos visszajelzést kapunk a készülék működéséről. A síp hangteljesítményének a bemérését a KTI (Közlekedéstudományi Intézet) végezte, amely jegyzőkönyvben igazolta a termék akusztikai jellemzőit. Az idén az értékesítési rendszer átalakításába bevonták a Safety Products 7 Kft.-t, amely a forgalmazás jogosultja a hazai piacon és a nemzetközieken. A cég tulajdonosa és ügyvezetője Popper Péter, aki az elmúlt tíz évben egy hazai vezetéstechnikai központ irányítója volt. Társalapítóvezető Dalnoki Balázs, aki az autóimportőri szakmából érkezett. Mind a ketten elkötelezett hívei a közlekedésbiztonságnak.

A KEZDETEK

A Siren7 vadriasztó jól teljesített a magyar piacon, s az európai értékesítési csatornák is beindultak. Ezzel pedig az idén

köz mágnessel fixálható, az autó tetején. Ezzel elérték, hogy a készülék mobil legyen, hiszen ott használják, ahol igazán szükség van rá, és nem kell fixen telepíteni a gépkocsikra.

SIKEREK, CÉLOK, KIHÍVÁSOK

„A 2019-es piacra vezetés sikeres volt, azonban számos előre nem tervezett kihívással kellett megküzdenünk. Természetesen a Covid-helyzet minket is érintett, direkt salestevékenységet nem tudtunk folytatni, azonban az online csatornák jól teljesítettek. Rengeteg tapasztalatot szereztünk, értékeltük vásárlóink viszszajelzését, és mindezen tudás birtokában mindent elkövetünk, hogy profi termékünknek professzionális üzleti környezetet teremtsünk” – fejtette ki a feltaláló.

Ezzel párhuzamosan megerősítették a gyártási kapacitásukat, újragondolták és racionalizálták a folyamatokat. Ám az említett és más külföldi piacok kiépítésével kapcsolatosan a legnagyobb kihívás olyan tőkeerős és megbízható partnereket találni, akikre bátran rábízhatják a termékértékesítést. De jelentős feladat a gyártási kapacitás további stabilizálása és növelése is. Nagy álmuk a tengerentúli piacon történő megjelenés, ezt az elkövetkező két évben szeretnék meglépni. Ide azonban már kockázati tőke bevonására is szükség lesz, hogy megfelelő készletük legyen. Eddig ugyanis saját tőkéből gazdálkodtak, de ez elkerülhetetlen lesz. A befektetőkeresés Popper Péter és Dalnoki Balázs feladata, de a lokális sikerek alapján feltehetően találnak majd jó tőkés partnert. HG

FOTÓ: VARGA GYÖRGY, MTI

EGYEDI

34 | FIGYELŐ 2021/42

F_34_vadriaszto.indd 34

2021. 10. 18. 16:49

F_35_kavosz_hirdetes.indd 35

2021. 10. 18. 16:09

| CÉGVILÁG |

HERDON ISTVÁN | Az ipari ingatlanok fejlesztésének a piacán kitűnő renoménak örvendő Xanga pár éve gyökeres struktúraváltást határozott el. Az új rendszer a korábbinál sokkal nagyobb fegyelmet, nagyobb számú és felkészültebb csapatot követel meg a korábbinál. A tulajdonos-vezérigazgató szerint azonban ezek ellenére – vagy éppen ezek miatt – jóval hatékonyabbak is.

36 | FIGYELŐ 2021/42

F_36-38_Herdon-interju.indd 36

2021. 10. 18. 16:35

| CÉGVILÁG |

NEM BAJ, HA NEM MINDIG A FŐNÖK A FŐNÖK

NÉVJEGY Debreceni Agrártudományi Egyetem, Közgazdasági Szak, 1982–1987. Nemzetközi Bankárképző, 1992. Több mint 20 éves tapasztalat az ipari ingatlanfejlesztés területén (100 millió eurót meghaladó volumenben), technológiai transzfer menedzselése, repülőtér-üzemeltetési tapasztalat. 15 év banki tapasztalat, kockázatelemzés, kockázatitőke-befektetés szakértője, startupvállalkozások finanszírozása.

Angolul németül és oroszul beszél. Nős, három gyermek édesapja.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Számos Európai Bizottság által támogatott projektben vett részt pénzügyi szakértőként.

A mondás úgy tartja: győztes csapaton ne változtass. Önök miért döntöttek az idő- és erőforrás-igényes struktúraváltás mellett? – Üzleti modellünk lényege, hogy gyárakat, üzemcsarnokokat építünk hosszú távú bérbeadási céllal saját ipari parkjainkban, illetve saját tulajdonú területeinken. Ezen most sem változtattunk, hiszen világos, hogy a modell kiválóan működik. De éppen ezért olyan növekedési potenciálja van, amelynek „aprópénzre váltásához” más struktúrára és nagyobb, felkészültebb csapatra van szükségünk. Ezért vágtunk bele két éve a szerkezetátalakításba. Ennek a folyamatnak az utolsó periódusában vagyunk, és az év végéig teljesen be is fejezzük a belső reformjainkat. Az újítás lényege, hogy ezentúl nem gazdasági társaságként kezeljük, fektetjük be a mozgósítható tőkét, hanem tőkealapokat hívunk életre, és ezek pénzével alapkezelőként gazdálkodunk. Az átalakulás létszámbővüléssel és olyan szaktudás megjelenésével járt együtt, amellyel korábban nem voltunk felvértezve. Bizonyos szakemberek alkalmazását ugyanis a befektetési alapok, alapkezelők működését szabályozó nemzeti banki és pénzügyi felügyeleti előírások kötelezővé teszik. Az ő dolguk a projektek, ötletek, megkeresések előminősítése, a kidolgozás, a befektetési döntések előkészítése. Amikor elkészül az előterjesztés, minden szükséges értékbecsléssel, piaci értékeléssel, akkor jön a végső határozat az alapkezelőnél arról, hogy megvalósul-e az adott projekt. Más megközelítésben: belefér-e valamelyik meglévő tőkealap befektetési profiljába, illetve érdemes-e új tőkealapot létrehozni a kivitelezéséhez. – Milyen szerv dönt erről? – A végső döntést az alapkezelő vezérigazgatójaként én hozom meg, de kifejezetten azon előkészített anyagok alapján, amelyeket a kollégák elém terjesztenek.

Persze vannak szubjektív elemek, „nemszeretem” meg „szeretem” projektek, de ugye a matek az matek. Van olyan, hogy szeretem, nem szeretem, akkor is megcsinálom. Ha mégis meg akarunk valósítani egy olyan tervet, amelyet a matek nem támogat, akkor igyekszünk megtalálni azt a szerződéses előnyt vagy plusztőkét, partnert, amellyel-akivel csökkenteni tudjuk a kockázatot. – Miben különbözik az alapkezelő, az alapok működése egy részvénytársaság vagy egy kft. üzemelésétől? – A leglényegesebb differencia az, hogy míg a részvények és üzletrészek tulajdont keletkeztetnek a gazdasági társaságban, addig nem lesz tulajdonos az, aki befektetési jegyet vásárol egy tőkealapban, viszont nagyon szigorúan megszabhatja, hogy mire lehet felhasználni a benne lévő tőkét. A kezelési szabályzat nem csupán azt rögzíti, hogy milyen típusú fejlesztések érdeklik a befektetőket, mire fordíthatjuk a pénzt, azt is megköti, milyen feltételekkel, milyen időintervallumon belül mekkora hozamot kell produkálnia az invesztíciónak. Egy részvénytársaságnál a tulajdonosoknak (illetve az őket képviselő igazgatótanácsnak) folyamatosan határozniuk szükséges arról, hogy mit csináljon vagy éppen ne csináljon a cég. Abban a struktúrában viszont, amelyben mi működünk, ha van egy zöldtőkealap, amely azért jött létre, hogy napelemeket telepítsen, nem kell túlzottan sok döntés a tulajdonos részéről, hiszen biztosan nem fog szállodát építeni, mert a befektetési szabályzat szerint nem teheti. Amennyiben ingatlanfejlesztésre hozunk létre tőkealapot, akkor annak a pénzéből az alapkezelő nem ingatlant vásárol, hanem ingatlant épít. Nem mindegy tehát, hogy befektetési alapot vagy fejlesztési tőkealapot hozunk létre. – Mekkora létszámú és milyen felépítésű csapattal dolgozik a Xanga? – Korábban egy húszfősnél kisebb csoporttal oldottuk meg a feladatokat, de a struktúraátalakítás miatt nagyon jelentős 2021/42 FIGYELŐ | 37

F_36-38_Herdon-interju.indd 37

2021. 10. 18. 16:35

| CÉGVILÁG |

Az autógyárak ellátási láncában a kargó nagyon fontos elem, minden gépkocsiüzem közelében van ilyen bázis. létszámfejlesztést hajtottunk végre, gyakorlatilag megdupláztuk kollégáink számát. Alapkezelőként az MNB által felügyelt szervezet vagyunk, jelentési kötelezettségünk van, így a szabályos, prudens működés követelményének a teljesítéséhez olyan szakemberekre is szükségünk lett, akikre korábban nem volt. Ilyen munkatársként vettünk fel több banki tapasztalattal felvértezett kockázatkezelőt is. De a belső működési szabályzatunk szintén köt bennünket: a projektek lebonyolítása strukturált rendszerbe került, melynek keretében megfelelő előtanulmányok alapján döntünk a tőkebefektetésről. Ez is nagyon körültekintő, transzparens, szigorúan szabályozott folyamat. Itt a tulajdonos mozgástere is behatárolt. Gyakorlatilag van egy menetrend, ezt minden projektnél be kell tartani. Teszteket csinálunk, piaci tanulmányokat, kudarcvizsgálatot végzünk, mielőtt belekezdünk egy projektbe. Az egész struktúra auditált, méghozzá magasra tettük a mércét – jellemzően big fouros auditjaink vannak. Továbbá a legnagyobb ingatlan-értékbecslő nemzetközi cégek – JLL, Cushman & Wakefield, CBRE, Colliers – mérik fel az objektumokat, mert minden ingatlanról értékelés készül. Ez óriási dolog, hiszen ha ezek a velünk együtt dolgozó szakemberek, cégek valamire azt mondják, hogy egy forint, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a nemzetközi piacon is annyi. – Milyen konkrét eredményei vannak a struktúraátalakításnak? – Elsősorban a növekedésben jelentkezik az előny, hiszen ezzel a működési szisztémával és szakembergárdával jóval több projektet tudunk megvalósítani. Ugyanakkor még mindig nem elég a kiművelt emberfő, sokkal több projektet regisztrálunk, mint amelynek a kezeléséhez elegendő lenne a kapacitásunk. Jelentős ugyan a rendelkezésünkre álló forrás, ám ennek megkeresni a megfelelő hozamot produkáló befektetési lehetőségét korántsem könnyű feladat. A kifejezetten célirányos

beruházásokat végrehajtó alapjaink egyik legjelentősebbike a Debreceni Iparfejlesztési Alap, amely a Határ úti ipari parkban eddig három gyárfejlesztést vitt véghez. Legutóbb a lélegeztetőgépek áramlásmérőibe szenzorokat gyártó és ebben piacvezető svájci Sensirion üzemét adtuk át. A tudományos és technológiai park egyik helyszínén, a repülőtéri logisztikai központunkban 4000 négyzetméternyi iroda építése van folyamatban, a kargóbázison pedig egy 6000 négyzetméteres fejlesztés történik. Debrecenen kívül Nyíregyházán és Miskolcon kezdtünk ipari infrastruktúra-fejlesztésbe. – Az ingatlanalapok általában stabil minősítésűek világszerte, de kockázat azért mégiscsak van bennük. A Xanga alapjai mekkora kockázatot vállalnak, mennyi az úgynevezett hideg fejlesztés? – Szemben a „built-to-suit” konstrukcióval, amikor is aláírt szerződés birtokában teljesen a leendő bérlő igényei szerint dolgozunk, természetesen előre nem vagy nem egészen lekötött spekulatív fejlesztéseket is eszközlünk. Ezeket inkubátornak nevezzük. A tőkealapok üzletpolitikája szerint már 50 százalékos igény regisztrálása mellett megvalósítjuk a teljes beruházást. Ettől a gyors megtérülést ígérő projektek esetében eltérhetünk, de a Covid alatt száz százalékban kockázati alapon nem fejlesztettünk. Ötvenszázalékos előre lekötött konstrukcióban kiviteleztünk viszont egy 5000 négyzetméteres inkubátoros invesztíciót, s itt már a százszázalékos bérbeadás is megvalósult. Ugyanígy a repülőtéri irodaberuházásunknál 50 százalékos a potenciál, de már több céggel tárgyalok a teljes épület tekintetében. – Úgy tudom, a kargóbázis Debrecen, a Tiszántúl, de akár a szomszédos országok közel eső területeit is magában foglaló nagyrégió fejlődése szempontjából kulcsfontosságú lehet. – Nyilván egy kargóbázis a jövőnek épül, így minden fejlesztési elképzelésnek nagyon rugalmasnak kell lennie. Mi a deb-

receni reptéri bázist még akkor kezdtük el fejleszteni, amikor többségi tulajdonosai voltunk a légikikötőnek. A célunk ezzel a repülőtér bevételeinek az erősítése volt. Jelen helyzetben ha leszáll egy kargógép, annak lepakolása a reptéri műveletekhez kapcsolódik, vagyis a légikikötőnek hoz bevételt, nem nekünk. Mi egy szimpla bérleti díjat veszünk el, a technológiai transzfert pedig az a cég hajtja majd végre, amelyik az árut fogja mozgatni. Nekünk a repülőtéren jelenleg mintegy harmincezer négyzetméternyi, légi és földi oldali kiszolgálásra egyaránt alkalmassá tehető területünk van, amely az új beruházásokkal együtt tavaszra közel negyvenezer négyzetméterre bővül. Azonban szerződés szerint összesen ötvenezer négyzetméterünk lehet, amelyből a terveink alapján a jövőben harmincezer szolgál légi oldali használatra, húszezer pedig földi oldali célokra. A mostani, hatezer négyzetmétert érintő invesztíciónk hideg fejlesztés. – Milyen most a kargóbázis forgalma? – Az autógyárak ellátási láncában a kargó nagyon fontos elem. Minden gépkocsiüzem közelében van ilyen bázis, e nélkül nem is működik ez a végtelenül kiélezett versenynek kitett szektor. Kézenfekvő tehát, hogy mi is a BMW megjelenésétől várjuk a teherforgalom fellendülését. A reptér egyéb fejlesztéseitől függően – Wizz Air-járatok, turisztika, egyebek – a München–Debrecenviszonylatban (másfél órás repülőút) napi többszöri forduló is lehetséges, akár személyi, akár teherforgalom formájában. Ez szerintem realitás. – A repülőtéri fejlesztéseken túlmenően hogyan készülnek a BMW érkezésére? – Mi is, mint mindenki más, várjuk annak a potenciálnak a megjelenését, amely a beszállítókra vonatkozik. Ennek az igénynek a kiszolgálása megítélésem szerint nagyon nehéz feladat lesz. – Miként hatott a cégcsoportra a Covid? – Természetesen, mint ahogy a világon mindenkit, úgy minket is érintett a járvány, de jelentősebb problémák szerencsére nem jelentkeztek, nem voltak gyárleállások. Néhány bérlőnk kicsit nehezebb helyzetbe került, s ezért apróbb kedvezményeket kért, amelyeket meg tudtunk adni nekik. Nekünk is bankhitelt kell fizetni, hozamot kell elérni – ennek a struktúrának a stabilitása nagyon fontos, ez az engedményeknek is határt szab –, de szerencsére az igények és a lehetőségek nem szakadtak el túlzottan egymástól. DOMBI MARGIT

38 | FIGYELŐ 2021/42

F_36-38_Herdon-interju.indd 38

2021. 10. 18. 16:35

PR

FRISS, EGÉSZSÉGES, FENNTARTHATÓ TERMÉKEKKEL A VÁSÁRLÓKÉRT Több mint negyedszázada van jelen a Tesco Magyarországon, mára a hazai és a regionális kiskereskedelem egyik legnagyobb áruházláncává vált, amely kiemelten fontosnak tartja az együttműködést a hazai termelőkkel, a fenntartható és egészséges élelmiszerek forgalmazását és nem utolsósorban környezetünk védelmét. Kámán Tamással, a Tesco beszerzési igazgatójával beszélgettünk.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

– A forgalmazott termékek mekkora része származik hazai forrásból? – A frissáru-forgalmunk közel 70%-át szerezzük be magyar termelőktől, de egy adott hazai termék szezonjában ez szinte 100%, és törekszünk az exportra is. Idén például 2,7 millió kilogramm magyar dinnye került a cseh és a szlovák piacra, a régió három országában pedig összesen több mint 7 millió kilogrammot értékesítettünk. De például a csomagolt csirketermékeinket is hazai beszállító, a Master Good biztosítja. Fontos, hogy a polcokon az egy kategórián belül található termékek választéka, darabszáma nem feltétlenül tükrözi azt, hogy abból a hazai mekkora volument képvisel a forgalomban. Lehet, hogy egy termékcsoporton belül csak kétféle magyar termék található a polcainkon, de azokból értékesítjük a legtöbbet. – A Tesco hogyan küzd az élelmiszer-pazarlás ellen? – Az ezzel kapcsolatos vállalásaink egyik része a 2017-ben bevezetett Perfectly Imperfect program. Célunk, hogy a lehető legfinomabb és legszebb termékek kerüljenek a polcokra, azonban minden termelőnél előfordulnak olyan zöldségek és gyümölcsök, amelyek fogyaszthatók, jó minőségűek, csak éppen nem esztétikusak. Ezeket az üzleteinkben kedvező áron értékesítjük. Továbbá 2013 óta létezik az élelmiszermentő programunk, amely keretében áruházainkban a nap végén összegyűjtjük a már nem eladható, de fogyasztásra még alkalmas

pékárut, zöldséget, gyümölcsöt, és az Élelmiszerbankon keresztül évente közel százezer rászoruló családhoz juttatjuk el. – A speciális étkezési igényű vásárlóknak milyen megoldásokat kínálnak? – Az egészséges kategóriában közel hatszázféle friss árut és több mint ezerféle tartós élelmiszert forgalmazunk, ebbe beletartoznak az ételintoleranciával kapcsolatos, illetve a csökkentett cukortartalmú és a biotermékek is. Három fontos vállalást tettünk az elmúlt időszakban: szeretnénk növelni az egészséges termékeink arányát, megemelni a növényi alapú termékek forgalmát 2025-ig 300%-kal, illetve csökkenteni a saját márkás termékeink só-, cukor- és zsírtartalmát. Emellett tavaly bevezettük a Friss 5 programot, amellyel igyekszünk a fogyasztóknak minden héten ötféle kulcsfontosságú, minőségi zöldséget és gyümölcsöt kínálni elérhető áron. – A környezetterhelés csökkentéséhez hogyan járul hozzá a Tesco? – Az elmúlt évben a nehezen újrahasznosítható anyagok kikerültek a saját márkás termékeink csomagolóanyagaiból, 2025-re pedig 100%-ban újrahasznosíthatóvá vagy újrafelhasználhatóvá szeretnénk tenni azokat. Fontos célunk továbbá, hogy 2025-ig megfelezzük a csomagolások súlyát, ezzel is hozzájárulva a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. 2021/42 FIGYELŐ | 39

F_39_TESCO_PR.indd 39

2021. 10. 18. 16:10

| CÉGVILÁG |

NEM ENYHÜL A MUNKAERŐHIÁNY ÚJRANYITÁS | Az elindulás jól sikerült, de a gazdasági prosperitással együtt a munkaerőhiány is visszatért, sőt bizonyos szektorokban súlyosabb is lett, mint 2019 végén volt. Egy portál friss adatai szerint 2020 szeptemberéhez képest ez év azonos időszakára 70 százalékos növekedést tapasztaltak a feladott álláshirdetések számában.

40 | FIGYELŐ 2021/42

F_40-41_Munkaerohiany.indd 40

2021. 10. 18. 16:35

| CÉGVILÁG |

A pandémia kapcsán a vállalati világban a legtöbben azt gondolták, hogy enyhül a több esztendeje növekvő munkaerőhiány. Ám ez tavaly is csupán részben volt így, főként azokban a szakmákban, ahol a turizmusból és vendéglátásból felszabadult tízezrek elhelyezkedtek. Így hát e tekintetben jobb lett a helyzet, de csak rövid távon. Azaz a cégvezetők és a HR-esek öröme nem sokáig tartott: az ez év tavaszán megélt újranyitással gyakorlatilag ismét kiszáradtak a munkaerő-utánpótlás forrásai. Egy friss felmérés is ezt támasztja alá, amelynek az eredményét a Profession.hu állásoldal weben megtartott minapi HR-konferenciáján ismertették. E szerint a 2020. szeptemberi adatokhoz képest mintegy 70 százalékkal növekedett náluk a feladott hirdetések száma. Ezen belül a kékgalléros munkakörökre vonatkozó ajánlatoké 61 százalékkal bővült. Ezen a site-on egyébként a hazai online hirdetések mintegy felét adják fel.

VÁLTOZÓ ATTITŰD

Az átoltottság javulásával számos ágazat azonnal újraindult, sőt a magánerős beruházások mellett a vállalatiak is a legtöbb helyen „zöld lámpát” kaptak. Emellett a munkavállalók, ha lehet, még tudatosabbak lettek, illetve sokakban megerősödött a vágy a munkahelyváltás iránt. Ez év tavasza így jobbára a tömeges munkahelyváltások időszaka lett, rengeteg kkv találta ezért magát kulcsember(ek) nélkül. A lendületes újranyitás a váltáson gondolkodó dolgozóknak jelentett nagy lehetőséget, hiszen új álláshelyek is nyíltak, amelyek esetében ráadásul nem az akár több éve kialkudott szerényebb keresetekkel operáltak, hanem a ma jellemző nagyobb bérekkel kezdték csábítani az embereket.

FOTÓ: GETTY IMAGES

HIÁNY ÉS INFLÁCIÓ

Igen kaotikus másfél év van a cégek és a munkavállalók mögött: át kellett vészelniük a pandémia legnehezebb időszakait; sok helyütt elharapódzott az áruhiány (főleg a csipek és az építőanyagok terén), valamint az árak (és velük a bérigények) növekedése is elképesztő volt. Elsősorban az építőanyagok (fa, acéltermékek, ragasztók) drágultak nagymértékben, de sok alapélelmiszer (főként gyü-

mölcs, zöldség) is. Az utóbbi hetekben pedig a nemzetközi energiaárak kezdtek emelkedni, ami nyilván még feljebb tolja a hazai inflációs számokat. A látványos drágulások azért lényegesek, mert ezek csak gyorsítják a munkabérigények – amúgy sem lanyha – növekedési ütemét.

HOL VAN GOND?

Természetesen a munkaerőhiány különbözőképpen jelentkezik, ágazatonként eltérő mértékben. Az IT-szektorban például soha nem látott passzivitás tapasztalható. A szakértők szerint a 2019 előtti időszakhoz képest is többet kell küzdeniük a cégeknek, illetve a toborzást végzőknek egy-egy jó jelöltért. Ráadásképpen a sok nyitott pozíció miatt az álláskeresőknek több lehetőségük nyílt válogatni az ajánlatok között. Emellett a munkahelyekkel kapcsolatos preferenciáik is megváltoztak. Például a home office lehetősége, illetve engedélyezett mennyisége a váltás egyik legfontosabb motivációs tényezője lett – legalábbis az irodai munkakörökben. Az igazán alkalmas dolgozók megszerzése és megtartása ebben a helyzetben alapvető. Egy vállalat sem engedheti (engedhetné) meg magának, hogy elveszítse a munkavállalóit. Mivel pedig a munkakeresési kedv is jelentősen nőtt, így az erősödő HR-versenyben nehezebb kitűnniük a társaságoknak. Vagy egyáltalán megszólítaniuk a számukra megfelelő munkaerőt, ezért sok helyütt nőttek a toborzásra fordított kiadások. Igaz, nem mindenhol: a cégek kevesebb mint harmada, azaz a felmérésben nyilatkozók 29 százaléka válaszolta azt, hogy több pénzt költ verbuválásra, s mindössze 7 százalékuk ad ki erre kevesebbet, mint 2020-ban. A szakértők szerint ugyanakkor a toborzásnál érdemes nagy lendülettel elindulni, mert a folyamat manapság sok hónapig elhúzódik, s emiatt a cégek munkától, nyereségtől esnek el. Sőt nő a meglévő kollégák munkaterhe, így akár extra elvándorlással is számolni kell.

A hibák jelentős része abból adódik, hogy mindig egyetlen adott csatornát használnak a verbuválók és a vezetők, s csak akkor állnak át egy alternatívára, ha már kiderült, hogy az addigi módszer eredménytelen. Így történhet meg, hogy akár egy év is eltelik, mire be tudnak tölteni egy pozíciót. Fontos, hogy a csatornákat jól válasszuk meg, és időben is egymáshoz közel folytassuk a toborzási kampányokat a különböző platformokon. A jelentkezőket pedig érdemes egy adott platformra terelni, ezzel időt és kapacitást spórolva meg mindkét fél számára. Persze a járvány számos vállalat alkalmazkodóképességét próbára tette, és a korábbinál jóval inkább előtérbe kerültek a kollégák egyéni problémái. A szervezeten belüli emberi kapcsolatok fenntartása és ápolása pedig sokkal nehezebb a távmunkavégzésre történő átállás óta.

MEGUGRÓ FIZETÉSI IGÉNYEK

Egyébiránt a Profession.hu a saját adatbázisa alapján a segéd-, a betanított és a szakmunkások keresletének és kínálatának a viszonyáról, az elvárt fizetésről is kutatást publikált. E szerint a havi bérigény jelentősen megnőtt 2021-re – a releváns álláskeresők átlagosan nettó 233 000 forintos fizetésre számítanak. A segéd-, betanított és szakmunkásokat toborzó hirdetések számát vizsgálva is szignifikáns ugrást láthatunk. Ahogy említettük, az ez év szeptembere előtti 12 hónapban mintegy hetven százalékkal több hirdetés került ki a Profession.hu-ra. Az építőipari álláshirdetések száma 41 százalékkal emelkedett az elmúlt egy év folyamán. Igaz, pandémia ide vagy oda: ebben a szektorban már évek óta szakemberhiány van. Az e mögötti okok sokrétűek, de érdemes kiemelni a külföldre vándorlást, a szakma elöregedését, a megfelelő mennyiségű és minőségű utánpótlás elmaradását. Érdekes azt is megvizsgálni, hogy mely munkakörök a legkeresettebbek manapság a kékgalléros, azaz kétkezi jellegű munkák világában. Leginkább a gépkezelők iránti igény ugrott meg: 113 százalékos növekedés mérhető. Ezt követi a betanított munka (103 százalék), a felszolgáló-pincér-pultos szakma (101), a konyhai tevékenység (86) és a műszerészi feladatok (83). A legkevésbé dinamikusan növekvő kategóriák: a takarítás, tisztítás (19 százalék), a személy- és vagyonvédelem (6). HG 2021/42 FIGYELŐ | 41

F_40-41_Munkaerohiany.indd 41

2021. 10. 18. 16:35

| SZEMÉLYI HÍREK |

TELENOR MAGYARORSZÁG

Takács József a Telenor Magyarország új pénzügyi vezérigazgató-helyettese. A szakember 2018-ban csatlakozott a céghez, ahol eddig a kontrolling és tervezés területet vezette igazgatóként. Diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte vállalati pénzügyi szakirányon, később Szingapúrban és Franciaországban elvégezte az Insead üzleti iskola MBA-programját. Pénzügyi tapasztalatait Luxemburgban, az Európai Beruházási Bank-csoportnál, hazatérve pedig a Boston Consulting Groupnál szerezte. Foglalkozott finanszírozással, tőkepiaci tranzakciókkal, kockázatelemzéssel és pénzügyi modellezéssel is. A távközlési szektorral a Vodafone-nál került kapcsolatba, ahol előbb stratégiai és üzletfejlesztési igazgató lett, majd nagykereskedelmi és M&A-igazgatói pozícióban dolgozott, továbbá a Tesco Mobile igazgatósági tagja volt.

MAGYAR BANKHOLDING

Január 1-jei hatállyal csatlakozik Kutas István a Magyar Bankholdinghoz mint kommunikációs vezető. A csoport kiemelt ügyekért, kormányzati kapcsolatokért, ESGfenntarthatóságért és kommunikációért felelős területét erősíti majd. A szakember az elmúlt három évben a Magyar Telekom vállalati kommunikációs vezetője volt, ezt megelőzően hét esztendeig a Telenor céges kommunikációs és fenntarthatósági igazgatójaként tevékenykedett. Korábban öt évig dolgozott az E.ON több érdekeltségénél, kommunikációs vezetői karrierjét pedig a Béres Gyógyszergyárnál kezdte.

ROCHE MAGYARORSZÁG Közel két évtizedes, a diagnosztikától a gyógyszeriparon át a diabétesszel élők ellátásáig a vállalatcsoport számos területén szerzett tapasztalattal felvértezve érkezett Magyarországra Raffaella Bondi, a Roche Magyarország újonnan kinevezett ügyvezető igazgatója. A négy nyelven beszélő, filozófia, marketing és kommunikáció szakon diplomázott szakember korábban Svájcban, Dániában és a szülőhazájában, Olaszországban is dolgozott a biotechnológiai cég alkalmazásában.

UNIQA BIZTOSÍTÓ

ZUBOR TIBOR

RAFFAELLA BONDI

Új taggal egészült ki az Uniqa Biztosító felső vezetői boardja: Zubor Tibor vállalatiüzletág-igazgatóként támogatja a társaság irányítását az új stratégiai célok elérésében. A közgazdasági végzettségű biztosítási szakember 17 esztendő után igazolt át az Allianztól, ahol számos menedzsmenti pozíciót töltött be. Az elmúlt több mint hat évben a brókerszegmenst és a vállalati értékesítés területét vezette. A biztosítóhoz ez év nyarának végén csatlakozott.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

KUTAS ISTVÁN

TAKÁCS JÓZSEF

42 | FIGYELŐ 2021/42

F_42_szemelyihirek.indd 42

2021. 10. 18. 16:36

PR

GONDOLKODJ, MIELŐTT KATTINTASZ! Egyre tudatosabbak az emberek, és egyre többen vannak azok, akik felismerik, ha adathalász e-mailt vagy SMS-t kapnak. A tét nagy: személyes adataink és a bankszámlán lévő pénzünk kerülhet könnyen veszélybe, ha káros e-mail hivatkozásra kattintunk vagy ártalmas SMS-re, megtévesztő hívásra válaszolunk.

FORRÁS: MAGYAR POSTA YOUTUBE-CSATORNÁJA

Jelenet a Leveles professzor videósorozat Önvédelmi kurzus című epizódjából

Magyarországon is jelentős számban történik ilyen visszaélés. A rendőrség adatai szerint a tavalyi évben az egyik leggyakoribb és leginkább növekvő tendenciát mutató online támadástípus volt. Gyakori, hogy a csalók jellemzően egy-egy kiemelt időszakhoz, eseményhez vagy hírhez kapcsolódóan indítanak ilyen jellegű támadásokat. Így például karácsonykor, húsvétkor, leárazások, akciók idején. A Magyar Posta is évek óta célkeresztben van, 2020-ban is jelentős számban érkezett bejelentés adathalász e-mailekről, SMS-ekről és hívásokról. A vállalat éppen ezért évek óta aktív szerepet vállal az adathalász bűncselekmények megelőzésében és a kiberbiztonsági tudatosság, éberség erősítésében. Rendszeresen tesz közzé figyelmeztetéseket, hivatalos szervekkel működik együtt és folyamatos edukációt biztosít több csatornán, köztük a posta.hu hivatalos weboldalon és a közösségi médiában is. A visszajelzések szerint az ügyfelek egyre tájékozottabbak, éberebbek, és többnyire felismerik a gyanúra okot adó jellemzőket. A társaság nemcsak a jelenségre akarja a figyelmet felhívni, hanem fontosnak tartja azt is megmutatni, hogy mik azok a jelek, amelyek már első látásra gyanúra adhatnak okot. Feltűnő lehet a magyartalan, helyesírási hibákat tartalmazó megfogalmazás, az ékezetek hiánya, a túl kecsegtető, drága telefonvagy egyéb nyeremény ígérete. Furcsa lehet a túlzottan sürgető hangvétel, az ismeretlen hívószám vagy ha arról kapnak értesítést, hogy csomagja érkezett, pedig közben nem is rendelt semmit.

A feladó e-mail-címét, SMS vagy hívás esetén a küldő vagy hívó fél telefonszámát érdemes ellenőrizni, mert ebből is kiderülhet, hogy megtévesztésről van szó. Fontos tudni, hogy sem a Posta, sem pedig más szolgáltató nem kér be személyes adatokat sem e-mailben sem pedig telefonon keresztül. Korábban jellemzően nyeremény ígéretével és csomag érkezéséről való hamis tájékoztatással próbálkoztak a csalók. Idén azonban újabb, már más tartalmú megtévesztést kísérelnek meg az elkövetők, ehhez pedig a 2021. július 1-jétől hatályos jogszabályi változás is hozzájárult, amelynek értelmében a harmadik országból érkező küldemények áfamentessége megszűnt. A nemzetközi importküldemények esetén a vámkezelési díjak online kiegyenlíthetők, a bűnelkövetők ezt használták ki, és az adathalász e-mailekben, SMS-ekben a vámkezeléssel kapcsolatos díjak kifizetését, csomagok átvételéhez a szállítási cím egyeztetését kérik. Azonban a Posta kizárólag nemzetközi küldemények esetén a vámkezelési díjak kiegyenlítésekor küld online vagy SMS fi zetési értesítést, amelyben minden esetben a www.posta.hu/ szolgaltatasok/vam link szerepel. Az adathalászat ellen legjobban a prevencióval és a tudatosság növelésével lehet védekezni. A kibervédelmi szervezetek ezért 2012 óta minden év októberében Európa-szerte megszervezik az Európai Kiberbiztonsági Hónapot, amelyhez 2016 óta Magyarország is csatlakozik. Az akció fő mottója: Gondolkodj, mielőtt kattintasz! 2021/42 FIGYELŐ | 43

F_43_Posta_PR.indd 43

2021. 10. 18. 16:10

| PÉNZ BESZÉL |

TÁVOLODUNK A BANKJEGYEKTŐL

PÉNZFORGALOM | Egyre szívesebben használja a készpénzmentes és a személyes kapcsolatot nem igénylő fizetési megoldásokat a magyar lakosság. Ennek egyik jele az ATM-es pénzbefizetések volumenének gyors emelkedése is.

ELKERÜLIK A PÉNZTÁRAKAT

„Vevő a lakosság az új, elektronikus – egyben készpénzmentes – digitális megoldásokra” – közölte Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője egy üzleti eseményen. Hozzátette: a K&H-nál a készpénzbefizetések több mint 90 százalékát – több 100 milliárdos értékben – már az ATM-ek végzik, ezzel szinte marginálissá vált a fiókos készpénzbefizetés. A K&H-nál megkezdődött a papíralapú ügyintézés nyugdíjazása is, 800 ezer ügyfélnél már

okostelefonos – fizetések, amelyekből az idén 7,3 millió tranzakciót regisztráltak, 45 milliárd forintnyi összegben. a biometrikus aláírást használják, a fiókok 87 százaléka pénztármentes, továbbá a mobilbankos sárgacsekk-befizetések száma havi átlagban 53 ezer, a személyi kölcsönöknél pedig fölénybe került az online igénylés, ezek 53 százaléka az interneten keresztül zaljik. „Ma már tömegesen használják az elektronikus csatornákat. Több mint 600 ezer digitálisan aktív ügyfelünk van, 480 ezren mobilbankolnak rendszeresen és az ügyfelek 85 százaléka választja az elektronikus utat” – mondta Árva András, hozzátéve, hogy a digitalizált plasztiklapok száma meghaladja a 320 ezret. Az összes bankkártyás tranzakció 15 százalékát adják az okoseszközös – azaz okosórás vagy

2&,>&7478? ,43 2Ď0 )ö ATM-EK SZÁMA* 5050

5055

5081 5012 4912

2017

2018

2019

*Adott év második negyedének végén.

2020

2021

Forrás: MNB

GYORSULÁST HOZOTT A JÁRVÁNY

A digitalizáció – nem meglepő módon – az egész régiónkat jellemzi, a pandémia pedig csak gyorsított a már évek óta tartó folyamaton. A Nézőpont Intézet által elvégzett kutatás adatai alapján a régió lakosságának 83 százaléka örül a készpénzmentes fizetési lehetőségek terjedésének, sőt minden második ember kifejezetten kerüli a bankjegyek használatát. Az öt kelet-közép-európai államban (Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Szlovéniában) végzett kutatás válaszadóinak a fele állította, hogy gyakrabban használ kártyát vagy egyéb digitális megoldást a pandémia óta. Sőt, csaknem minden második megkérdezett úgy vélte, hogy a digitális fizetési lehetőség segített a járvány elleni védekezésben. A régió államai közül Magyarországon és Szlovákiában is többen vannak ma már azok, akik, ha csak tehetik, bankkártyával vagy egyéb digitális módon fizetnek, a régió egészét nézve pedig minden második megkérdezett válaszolt úgy, hogy amennyiben teheti, készpénzmentesen fizet, vagyis kifejezetten kerüli a bankjegyek használatát. A listavezető ebből a szempontból Szlovénia, ahol minden ötödik válaszadó, ha rajta múlna, telje-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Mind több banki ügyfél használja készpénz befizetésére a bankjegykiadó automatákat (ATM) – derül ki a Magyar Nemzeti Bank vonatkozó adataiból. A jegybank statisztikái szerint a kártyabirtokosok 2021 második negyedévében már 2,155 millió alkalommal fizettek be pénzt a hazai ATM-ekbe, ami több mint 30 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Eközben a befizetett pénz értéke 35,4 százalékkal, 478,2 milliárd forintra nőtt, tehát az egy befizetési tranzakcióra jutó átlagos összeg is emelkedett. Eközben az ATM-eknél végrehajtott tranzakciók száma jóval szerényebb ütemben, 8,3 százalékkal növekedett 2020 második negyedévéhez képest, ráadásul úgy, hogy a járvány nyomán bevezetett korlátozó intézkedések igencsak leszorították a bázist.

44 | FIGYELŐ 2021/42

F_44-45_bank.indd 44

2021. 10. 18. 16:37

| PÉNZ BESZÉL |

sen megszabadulna a készpénztől, és 60 százalék törekszik is arra, hogy ne használjon ilyet, míg az „ellentáborba”, vagyis a készpénzt preferálók csoportjába alig 6 százaléknyian tartoznak. A megkérdezettek több mint 80 százaléka egyetértett abban, hogy a készpénznél sokkal kényelmesebbek a készpénzmentes megoldások, emellett szinte ugyanennyien biztonságosabbnak is tartják az elektronikus fizetést. Minden egyes vizsgált államban az említett két tényező – kényelem és biztonság – áll az előnyöket és érveket felsorakoztató lista első két helyén (Csehországban, Lengyelországban és Szlovéniában a szolgáltatás globális elérhetősége szerepel a harmadik helyen).

FEJLESZTENÉK A HÁLÓZATOT IS

A készpénzmentes fizetés népszerűségét látva nem meglepő, hogy a megkérdezettek többsége valamennyi államban támogatná, hogy kötelezzék a kereskedőket valamilyen készpénzmentes fizetési lehetőség biztosítására, illetve egyetért annak bevezetésével. (Magyarországon 2021. január 1-jétől az online kaszszát működtető kereskedőknek biztosíta-

BELFÖLDI BANKKÁRTYÁS KÉSZPÉNZBEFIZETÉSEK ÉRTÉKE* 353,3 Milliárd forint

478,2

AKADNAK MÉG KIVÉTELEK

306,0

197,4

53,6 2016

89,5 2017

2018

*Adott év második negyedében.

2019

2020

úsulását sok esetben kizárólag a lehetőség hiánya magyarázza.

2021

Forrás: MNB

niuk kell legalább egyféle elektronikus fizetést, a hazai megkérdezettek többsége azonban ezt a kötelezettséget még szélesebbre terjesztené és valamennyi kereskedő számára előírná.) A meglévő infrastruktúra fejlesztésére – a vizsgált öt államból – a kártyahasználatban amúgy is vezető Szlovéniában és Csehországban mutatkozik a legnagyobb igény. Lengyelországban, valamint Szlovéniában a kártyaelfogadást támogatók aránya a duplája azokénak, akik szerint nincs erre igény, de Csehországban is határozott többségben vannak azok, akik ösztönöznék, hogy a kereskedők számára előírás legyen a készpénzfizetéssel szemben alternatívát kínálni. A lakossági igények alapján nincs igazán olyan terület, ahol ne használnák szívesen az emberek a bankkártyát, ami szintén azt mutatja, hogy ennek meghi-

Arra a kérdésre, hogy örülnek-e a készpénz visszaszorulásának, az öt ország megkérdezettjeinek mindössze 22 százaléka válaszolt nemmel. A legtöbben Magyarországon siratják a készpénzt, de hazánkban is csupán a válaszadók nagyjából harmada tartozik ebbe a körbe (24 százalékuk inkább teljesen megszabadulna a bankjegyektől). A csak készpénzzel fizetők Szlovéniában vannak a legkevesebben: minden korcsoportban, minden településtípuson és iskolai végzettségre való tekintet nélkül egy számjegyű az arányuk. A kutatásból az is kiderült, a készpénzhez való ragaszkodás egyik lehetséges motivációja hagyományosan az adóelkerülés, emellett az életkor is fontos befolyásoló tényező lehet: az idősebbek körében valamennyi országban 30 százalék feletti a kizárólag készpénzt használók aránya. Ugyancsak figyelemre méltó megállapítás, hogy az életkor mellett az iskolázottság is gátat jelenthet a készpénzmentes, digitális fizetési megoldásokra való áttérésben – Magyarországon például az alapfokú iskolai végzettségűek fele kizárólag készpénzt használ –, ami jól mutatja a fizetési megoldásokkal kapcsolatos edukáció fontosságát. BARÁT MIHÁLY 2021/42 FIGYELŐ | 45

F_44-45_bank.indd 45

2021. 10. 18. 16:37

| PÉNZ BESZÉL |

BEÉPÜLT RÉSZLETEK

HITELTARTOZÁSOK | A legtöbb európai országban jelentősen csökkent a nemteljesítő kölcsönök aránya a járvány hatására, ami leginkább a pandémiával összefüggésben hozott kormányzati intézkedéseknek köszönhető. A moratóriumban lévő hazai adósok többsége napi kiadásokra fordította a felszabadult összeget. Rég nem látott alacsony szinten jár a hitelintézetek nemteljesítő hiteleinek aránya (NPL-ráta) Magyarországon: a mutató a második negyedév végén 3,4 százalékon állt, miközben az érintett kölcsönök állománya tavaly több mint 35 százalékkal csökkent – mondta a kinnlévőség-kezeléssel foglalkozó EOS Csoport által rendezett háttérbeszélgetésen Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a kedvező hazai NPL-rátában a koronavírus-járvány hatásait enyhíteni hivatott intézkedéseknek – leginkább a törlesztési moratóriumnak – is nagy a szerepük. A halasztás vége utáni időszakban viszont az NPL-ráta jelentősen, nagyjából 6 százalékponttal

növekedhet Magyarországon, vagyis a jövő év végére, 2023 elejére elérheti a 8-10 százalékot. Az azonban nem várható, hogy óriási új állomány zúdul a követeléskezelői piacra, akár 15-20 százalékos nemteljesítési arány mellett. Az ügyvezető igazgató úgy véli, a novembertől csak rászorultsági alapon elérhető törlesztési moratórium 2022 közepére várható teljes kivezetése után ismét beindulhat a követeléskezelési piac, először a vállalati, majd a lakossági oldalon.

HASONLÓ FOLYAMATOK

A csoport az idén is megvizsgálta a nemteljesítő hitelek egyes országokban keletkező állományának alakulását. Bár a különböző piacok eltérően reagáltak az

6,6

AZ NPL-RÁTA ALAKULÁSA A HAZAI HITELINTÉZETI SZEKTORBAN* Százalék

4,9 4,0

3,4 2018

2019

*Adott év második negyedében.

2020

2021 Forrás: MNB

egészségügyi válságra, az elmondható, hogy többek között a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően szinte minden országban apadt ezen kölcsönök száma és aránya. A legnagyobb csökkenést a 2020-as egész évet tekintve Albánia (–65 százalék), Ukrajna (–38), Magyarország (–35,6) és Lettország (–31) produkálta. „Bár a nemteljesítő hitelek piaca a kinnlévőség-kezelő vállalatok szemszögéből jelentősen zsugorodott, egy elhúzódó pandémia esetén bekövetkező sokk felfelé módosíthatja a jelenlegi várakozásokat” – vélekedett Lencsés Tamás. A megtakarításokat szemlélve ugyanakkor az látható – tette hozzá –, hogy a legalább három hónapra elegendő megtakarítást felhalmozott lakosság aránya csökkent 2020 augusztusa és 2021 márciusa között, függetlenül a moratórium igénybevételétől.

Az EOS elemzése arra is kitér, hogy a törlesztés felfüggesztésében részt vevő háztartások mire használták fel a be nem fizetett részleteket. „Azt látjuk, hogy a 2021. júniusi adatok alapján a lakosok döntő többsége, 63 százaléka beépítette az alapvető megélhetési büdzsébe a moratórium következtében megmaradt pénzt, amiből arra következtethetünk, hogy a haladék lejártát követően növekedés várható a nemteljesítő hitelek piacán” – emelte ki az ügyvezető igazgató. Figyelemre méltó emellett, hogy ugyan a már kinnlévőség-kezelőkhöz került tartozásoknál nem volt és most sem érvényes állami törlesztési moratórium, az EOS mégis önkéntesen biztosította egy halasztás lehetőségét, amivel a járvány hatásai miatt a legnehezebb helyzetbe került háztartásoknak nyújtott segítséget: ezzel azonban az érintett ügyfelek mindössze 0,04 százaléka élt. B. M. T.

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

ELKÖLTÖTTÉK A TÖBBLETET

46 | FIGYELŐ 2021/42

F_46-47_EOS--OTP.indd 46

2021. 10. 18. 16:40

| TŐZSDE | CSÁNYI SÁNDOR ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ. A JÖVŐ ÉV VÉGÉRE 100 MILLIÁRD EURÓ KÖRÜL LEHET A CSOPORTSZINTŰ MÉRLEGFŐÖSSZEG

DOLGOZÓKBÓL TULAJDONOSOK

OTP CSOPORT | Új munkavállalói résztulajdonosi program létrehozásáról és támogatásáról döntött rendkívüli közgyűlésén az OTP Bank. Az OTP Bank rendkívüli közgyűlésén a részvényesek a Különleges munkavállalói résztulajdonosi program (KMRP) támogatásáról döntöttek. A határozat szerint ezt a hitelintézet munkavállalói hozzák létre, független jogi egységként. A projekt az eddigi – és a továbbiakban változatlanul folytatódó – Munkavállalói résztulajdonosi program mellett működik majd. A közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy az OTP saját részvényt értékesítsen a KMRPszervezeteknek, összesen legfeljebb 210 milliárd forint értékben. Ha a megszerzett részvénycsomag értéke beszerzési áron legalább 200 milliárd forint, akkor a bank maximum évi 5 milliárdos támogatást nyújt a munkavállalói szervezeteknek.

FOTÓ: KOVÁCS TAMÁS, MTI

STABIL TŐKEHELYZET

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az eseményen arról is szólt, hogy a cég jövedelmezőségét 2019-ig erőteljes növekedés jellemezte. Tavaly a kockázati költségek miatt visszaesés következett be, a tőkearányos megtérülés (RoE) 13 százalékos lett, de a bank stabilan működött tovább. Az idén a RoE 19,1-es szintre

nőtt. A működési eredmény 18 százalékkal javult január–júniusban éves alapon, s bővültek a hitelek is. Bulgáriában és Oroszországban szintén gyarapodott a hitelállomány, s a második fél évben még nagyobb növekedést várnak. A csoporton belül hazánk súlya folyamatosan csökken, de a bővülés motorja továbbra is az anyaország, részben az államilag támogatott hitelprogramoknak

20

AZ OTP ÁRFOLYAMA

Ezer forint

18 16 14 12 10 8 6

X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. 2020 2021

Forrás: BÉT

köszönhetően. Mind a lakossági, mind a vállalati területen sikeresen szerepelt a pénzintézet. A moratórium után sem számol az OTP a nemteljesítő hitelek állományának jelentős növekedésével – mondta Csányi Sándor. A bank tőkehelyzete stabil, az elsődleges tőkemutató (CET1) 15,1 százalékon áll. Az MNB ajánlása miatt 2019 és 2020 után sem fizettek osztalékot, de 119 milliárd forintot erre elkülönítettek és levontak a szavatolótőkéből, emellett az idei első fél év után is levontak 42 milliárdot. Az Európai Központi Bank stressztesztjén kiválóan szerepelt a hitelintézet.

AKVIZÍCIÓK ÉS NÖVEKEDÉS

Az akvizíciókkal Ukrajna és Oroszország kivételével jelentősen javította pozícióját a bankcsoport. Az OTP Üzbegisztánban bejelentett egy nem kötelező érvényű ajánlatot az Ipoteka Bank 75 százalékos részvénycsomagjára, Szlovéniában pedig a Nova KBM felvásárlása után piacvezető bankká válik. Csányi Sándor szerint stratégiai jelentőségű a középázsiai ország, ugyanis az OTP lenne az első bankot privatizáló pénzintézet a több mint 30 millió lakost számláló Üzbegisztánban. Az Ipoteka az ország ötödik legnagyobb pénzintézete közel 9 százalékos piaci részesedéssel és több mint 1,2 millió lakossági ügyféllel. Emellett vizsgálják azt is, hogy beszálljanak-e egy hamarosan induló kínai, online hitelezéssel foglalkozó vállalkozásba. Az OTP piaci kapitalizációja most 14,4 milliárd euróra rúg. Az elnök-vezérigazgató bízik abban, hogy a forint erősödik majd, ennek eredményeként még több versenytársát megelőzheti a pénzintézet. A csoport mérlegfőösszege 2022 végére a tervek szerint 100 milliárd euró körül lesz. Csányi Sándor azt várja, hogy jövőre csökken idehaza a költségvetési hiány, de további kockázatokat jelenthet a pandémia és a növekvő infláció. Ennek ellenére a hitelállomány és a fogyasztás bővülésében bízik, miután a gazdasági helyzet javul, a reálbérek növekednek. Elmondta: a hitelprogramokon túl a fenntarthatóságot is fontosnak tartják, legutóbb például 90 milliárd forintos összegben bocsátottak ki zöldjelzálogleveleket. TÓTH BALÁZS 2021/42 FIGYELŐ | 47

F_46-47_EOS--OTP.indd 47

2021. 10. 18. 16:40

| TŐZSDE |

EMELIK A TÉTET

AUTOWALLIS | Éles szemmel észrevéve a kínálkozó piaci lehetőséget, az AutoWallis a technológiai váltással elfoglalt autógyártóktól átveszi az eddig féltve őrzött nagykereskedelmi jogokat.

jelentős eseményt természetesen Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója szintén megtisztelte jelenlétével. A befektetők az intézményi jegyzés folyamán a 107–122 forintos ársávon belül kialakuló végleges áron jegyezhetnek majd az összesen mintegy 93,5 millió felkínált részvényből, az esetleges túljegyzést is bekalkulálva. A lakossági befektetőktől 1-1,5 milliárd forintos kötelezettségvállalásra számít a társaság az október 25-től november 9-ig tartó jegyzési időszak alatt, míg az intézmények az előzetes várakozások sze-

rint 5-6,5 milliárdos értékben nyújthatják be igényüket november 2. és 9. között. Így együttesen 6-8 milliárd folyhat be a most már regionális lefedettséggel működő vállalatcsoporthoz, de nem lehetetlen, hogy némi túljegyzéssel a 10 milliárd forintos álomhatárt is túllépik – mondta Ormosy Gábor.

AKVIZÍCIÓK ÉS FEJLESZTÉSEK

A forrásbevonás hátterében az AutoWallis növekedési stratégiája áll, amely 2025-ig 16–38 milliárd forint értékű akvizíciókkal és fejlesztésekkel számol. A cég ugyanis

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A jövő hétfőn jön el végre a nagy nap, amikor 2017 óta először újra nyilvános részvénykibocsátásra kerül sor a Budapesti Értéktőzsdén. A kibocsátó pedig az AutoWallis lesz – jelentette be a börze Prémium kategóriájában jegyzett autósvállalat a minap tartott sajtótájékoztatón, ahol a konszern teljes vezérkara megjelent, Müllner Zsolt cégelnök és Ormosy Gábor vezérigazgató vezetésével. A magyar tőkepiac szempontjából is rendkívül

48 | FIGYELŐ 2021/42

F_48-49_wallis.indd 48

2021. 10. 18. 16:58

| TŐZSDE |

AZ AUTOWALLIS ÁRFOLYAMA

130

Ezer forint

120 110 100 90 80 70 60

X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. 2020 2021

Forrás: BÉT

reskedések és szervizpontok felvásárlását tervezi, továbbá új országokban is meg kíván jelenni. Mindezen célok elérése érdekében az AutoWallis olyan ingatlanberuházásokat is tervez, melyek a fenntarthatósági szempontokat, valamint a társaság zöldfinanszírozási keretrendszerét figyelembe véve támogatják kereskedelmi tevékenységét. Végül a szolgáltatások terén be akarják indítani a regionális flottakezelést, a meglévő szinergiákra építő üzleti tevékenység, a digitális értékesítési csatornák és adatelemzési képességek, valamint a szervizszolgáltatás és a rövid távú autóbérlés fejlesztését.

TÖBB FORRÁST IS HASZNÁLNAK

A tervezett beruházásokra fordítandó költségek említett nagyságrendjéből jól látható, hogy a nyilvános részvénykibocsátás csupán az egyike lesz a szükséges forrásoknak. Mellette – mint a cég topmenedzserei elárulták – felhasználják a kötvénykibocsátásokból, a banki hitelfelvételekből rendelkezésre álló összegeket is, és persze a vállalat saját cashflow-termelése is a növekedés megalapozását szolgálja majd. Az AutoWallis saját várakozásai szerint a tavalyi 88 milliárd forintos árbevételét az idén 191–212 milliárdosra bővítheti, s az organikus növekedésnek és az évi egy-két tranzakciónak köszönhetően ez 400 milliárd fölé hízhat az évtized közepére. A vezérigazgató hangsúlyozta: ez idő alatt terveik szerint az EBITDA több mint a hatszorosára, a 14–15,2 milliárd forintos sávba ugorhat. A szakember a sajtótájékoztatón végül kiemelte: a lakosság most vehet részt először a társaság tőkeemelésében. Bíznak benne, hogy a jelenlegi, csaknem 2800 kisbefektető mellé több száz új részvényes csatlakozik majd.

NEM CSAK KERESKEDŐK a következő években mindhárom fő működési területén bővíteni kíván. Egyrészt újabb autóbrandeket vonna be nagykereskedelmi működésébe, másfelől a meglévő kiskereskedelmi tevékenysége – a csoport jelenleg a BMW, a Dacia, az Isuzu, a Jaguar, a Kia, a Land Rover, a Maserati, a Mini, a Nissan, az Opel, a Peugeot, a Renault, a SsangYong, a Suzuki, a Toyota és a Sixt rent-a-car márkát képviseli, továbbá Saab-alkatrészeket értékesít – organikus bővítése mellett többmárkás, több telephelyes, illetve stratégiai helyeken meghatározó piaci erejű kiske-

A befektetők a röpködő milliárdok láttán persze csak kapkodják a fejüket, és nem értik, hogy egy autókereskedő cég, még ha kiemelkedően sikeres is, hogy juthatott el idáig, s miként tűzhet ki, ha lehet, még vérmesebb célokat maga elé. Nos, mindezt a globális autóipari ellátási lánc átalakulása teszi lehetővé, amit az AutoWallis vezetői éles szemmel vettek észre. A gépkocsigyárak tudniillik a jövőben az e-autók piaci bevezetése és a digitális fordulat következtében most már valóban csak a gyártásra és a technoló-

giaváltásra fókuszálnak, így a korábban sok esetben kizárólagosan általuk birtokolt nagykereskedelmi jogokat a KözépEurópához hasonló töredezett régiókban kénytelenek független piaci szereplőknek átadni. A fogyasztók körében ugyanakkor növekszik az alternatív mobilitás iránti igény, de a tulajdonlás a közösségi autózás mellett is fennmarad. Viszont a vevők márkahűsége csökken, ezért nyitottabbá váltak a márkafüggetlen mobilitási megoldásokra. Minderre tekintettel az autóiparnak szüksége lesz az olyan meghatározó regionális szereplőkre, amelyek sikerrel konszolidálták a megnyíló nagykereskedelmi lehetőségeket, csoportszinten sok márkát képviselnek, a stratégiai jelentőségű földrajzi pontokon pedig kiváló minőségű kiskereskedelmi pontjaik vannak. Lefedik a teljes értékláncot, azaz a nagykereskedelemtől indulva a kiskereskedelmen át valamennyi nagy hozzáadott értékű mobilitási és kapcsolódó szolgáltatás a portfóliójuk részévé vált. Emellett professzionális IT-megoldásokkal és adatelemzési kompetenciákkal többcsatornás értékesítési modellt, saját online piactereket építenek ki, miközben a tevékenységük megkérdőjelezhetetlenül környezetbarát. Ha pedig ezeket a trendeket végigkövetjük, már előttünk is áll az AutoWallis titka és szeptemberben közzétett frissített, környezettudatos növekedési stratégiája. Egy mondattal összefoglalva: a társaság szimpla autókereskedőből komplett mobilitási szolgáltatóvá alakul.

SZÉPEK A SZÁMOK IS

Az AutoWallis közben közzétette értékesítési adatait is az első háromnegyed évre vonatkozóan. A vállalat által eladott járművek száma éves összevetésben 241 százalékkal, 18 792-re nőtt. A nagykereskedelmi üzletág több mint négyszer anynyi új gépkocsit, összesen 12 386-ot értékesített, ami elsősorban a harmadik negyedévben felpörgött Opel és SsangYong márkának volt köszönhető. A kiskereskedelmi üzletágban 5201 új és 1205 használt járgány talált gazdára, ami 185, illetve 55 százalékos növekedésnek felel meg. A szolgáltatásokon belül a szervizórák száma több mint megduplázódott, a Sixt autókölcsönző bérleti napjaié pedig 101 százalékkal emelkedett. MURÁNYI ERNŐ 2021/42 FIGYELŐ | 49

F_48-49_wallis.indd 49

2021. 10. 18. 16:58

| TŐZSDE |

A GOLDMAN SACHS KALANDJAI KÍNÁBAN A Wall Street egyik legnagyobb befektetési bankja, a Goldman Sachs (GS) számára a teljes ellenőrzés átvétele kínai leányvállalata fölött az elmúlt harminc év kitartó erőfeszítéseinek a megkoronázása volt, egyben belépő a gigantikus ázsiai ország pénzpiacán való terjeszkedéshez. David Solomon, a cég vezérigazgatója tavaly decemberben szerény, de azért diadalittas közleményben jelentette be az áttörést. Tíz hónap elteltével azonban a Goldman pozíciói sokkal kevésbé tűnnek biztosnak. Júniusban az amerikai társaság szervezte az utazásmegosztó Didi nyilvános részvénykibocsátását. Augusztusban az egyik legnagyobb versenytárs, a JPMorgan Chase lett az első nyugati bankház, amely önállóan beléphetett a kínai értékpapírpiacra. Közben a befektetési banki lehetőségek erősen behatárolódtak, ahogy Peking szo-

BEFEKTETÉSI BANKOK | A GS sikerre volt ítélve Kínában. Az utóbbi időben azonban váratlanul fordult a helyzet.

rosabbra fogta a gyeplőt a legnagyobb vállalatok esetében, főleg a technológiai szektorban.

JÓKOR, JÓ HELYEN

A Goldman, mint említettük, hosszú évtizedek óta igyekszik minél jobb kapcsolatokat ápolni Kínával. Emlékezetes Hank Paulson korábbi vezérigazgató 1992-ben tett pekingi látogatása, melynek folyamán találkozott Csiang Cö-minnel, aki egy évvel később lett a távol-keleti ország elnöke. Ezt követően a GS vezérkara szinte menetrendszerűen járt ki Kínába, ápolták a politikai kapcsolatokat. Ennek meg is lett az eredménye: a Goldman volt az első nyu-

gati cég, amely befektetési banki közös vállalatot hozott létre egy kínai partnerrel. Együtt szervezték a PetroChina 2000es és a Bank of China 2006-os nyilvános részvénykibocsátását. 2000-ben végrehajtottak egy akkor Kínában még igencsak szokatlan tranzakciót: Kuangtung tartomány alkormányzóját segítették ki egy 6 milliárd dolláros adósság átstrukturálásával. Ez volt az első példa arra, hogy egy kínai helyhatóság egy külföldi befektetési bank szolgálatait vette igénybe. A tartomány akkori alkormányzóját, Vang Csisant a pártvezetés Peking polgármesterének tette meg. Ő volt az, aki az igazi áttörést lehetővé tette: a GS közös társaságot alapított egy helyi brókercéggel, a Gao Hua Securitiesszel. Vang 2018-ban Kína

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV, REUTERS

LLOYD BLANKFEIN, A GOLDMAN SACHS ELNÖKE PEKINGBEN. GYÖNYÖRŰ BARÁTSÁGNAK INDULT

50 | FIGYELŐ 2021/42

F_50-51_GoldmanSachs.indd 50

2021. 10. 18. 16:40

2017

2018

2019

*2021. X. hó, csak 1–11-ig.

2020 2021*

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

alelnöke lett. A következő években fokozatosan oldották a tőkepiaci szabályozást, így tavaly a GS kivásárolta kínai partnerét a vegyesvállalatból, s szövetségre lépett egy sokkal nagyobb piaci játékossal: az ICBC bankkal alapítottak vagyonkezelői üzletágat. Aztán következett egy újabb nagy dobás: elnyerték a Didi tőzsdei bevezetésének szervezői jogát.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

VIHARFELHŐK

Hamarosan azonban beütött a mennykő. Júliusban, csupán két nappal a 4 milliárd dolláros tőzsdei részvényértékesítést követően Peking adatszivárogtatással vádolta meg a Didit, és megtiltotta neki, hogy új ügyfelekre tegyen szert. A papírok árfolyama kapásból megfeleződött. Skizofrén helyzet állt elő: a vezetés előírta, hogy az egymilliónál több fogyasztót kiszolgáló cégek ellenőriztessék adatbázisaikat a kínai hatóságokkal, mielőtt tengerentúli tőzsdei bevezetést hajtanak végre. Ugyanakkor az amerikaiak szigorúbb és részletesebb adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő. A GS és USA-beli szektortársai ezzel harapófogóba kerültek, egy csaknem húszéves, busás hasznot hozó üzletág került veszélybe. Hszi Csin-ping, a népköztársaság elnöke meghirdette új programját, amely a technológiai cégek, az oktatási piac, valamint az online játékok szigorúbb ellenőrzését célozza – az amerikai tőzsdén jegyzett legnagyobb kínai vállalatok kapitalizációja ezer milliárd dollárral zuhant. A két nagyhatalom torzsalkodása a legrosszabbkor jött a GS-nek, főleg Todd Lelandnek, aki harmincéves karrierjének a nagy részét az Egyesült Államokban és Európában töltötte, s 2018-tól irányítja a befektetési bank ázsiai tevékenységét – Hongkongból. Egészen mostanáig az volt a legfőbb feladata, hogy valamiképpen tisztára mossa cégét az úgynevezett 1MDB-botrány kapcsán. A vád szerint a Goldman állami hivatalnokokat vesztegetett meg, hogy elnyerje

TODD LELAND, A GOLDMAN SACHS KÍNAI ÜGYEKÉRT FELELŐS VEZETŐJE. RENDHAGYÓ MÓDSZEREKKEL KÉNYTELEN DOLGOZNI

a malajziai állami vagyonalap megbízásait, továbbá nem adott le vészjelzést, amikor kiderült, hogy az állami pénzek magánszámlákon landolnak. Az affér egy 3,9 milliárd dolláros peren kívüli egyezséggel ért véget, s jócskán megtépázta a GS renoméját a térségben. A scandalum meg nagyobb ösztönzést adott az amerikai társaságnak, hogy egyedül irányítsa kínai műveleteit. Nagyon nem hiányzott nekik egy esetleg becsúszó újabb korrupciógyanús ügy. Ennek azonban még nagyobb ára volt: a cég ügyeiben immár nem vesz részt a Gao Hua Securities vezetője, Fang Feng-lej. Az ő szerepét aligha lehet túlértékelni a GS kínai nyomulásában. Ő volt az például, aki tető alá hozta a China Mobile 1997-es

nyilvános részvénykibocsátását. A GS és a Gao Hua szakítása egyelőre a felügyeleti hatóságok jóváhagyására vár, ami abból a szempontból meglehetősen aggasztó, hogy a JPMorgan már megkapta az engedélyt saját vállalat működésére Kínában, annak ellenére, hogy hét hónappal a Goldman után adta be az erre irányuló kérelmet. Ha végül a GS is megkapja, az sem lesz fáklyásmenet. A felügyelet például a tárgyalások folyamán felvetette – adatvédelmi szempontokra hivatkozva –, hogy a kínai leánytól nem lehet majd feljegyzéseket, memókat küldeni külföldre, így az amerikai anyacégnek sem, ami azért finoman szólva is szokatlan gyakorlat az üzleti világban.

A KÍNAI BEFEKTETÉSI BANKI SZEKTOR BEVÉTELEI*, 2021

A folyamatot a GS részéről irányító Leland is rendhagyó lépésekre kényszerült. A vállalatnál hagyomány, hogy saját munkaerővel dolgoznak. A vezető azonban új befektetési banki csapatot épített, számos helyi pénzügyi szakembert alkalmazva. A létszám nagyjából harmada belőlük áll – a régi motorosok szemében ez felér egy kultúrsokkal. Kívülállóként érkezett a csapathoz Kevin Sneader is, aki a McKinsey tanácsadó cég ügyvezető partnere volt – ő az első nem bankár, aki társvezetői pozíciót kapott a Goldmannél. Feladata a társaság klientúrájának az átszervezése és menedzselése. Ez szintén nem könnyű dolog. A GS még 1999-ben vásárolta be magát a Jack Ma neve által fémjelzett Alibabába. 2015-ben az amerikaiak egyik korábbi csúcsmenedzsere, Michael Evans lett a technológiai óriás elnöke. Mindazonáltal a GS nem játszott semmilyen szerepet az Alibaba pénzügyi leánya, az Ant Group 37 milliárd dollárosra tervezett, ám a kínai hatóságok által elkaszált nyilvános részvénykibocsátásában – mintha megérezték volna, hogy baj lesz. D. GY.

Millió dollár

CITIC Securities China International Capital Corp. China Securities KÍNAI BANKOK

Záróárak havi átlaga, dollár

450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

Haitong Securities Huatai Securities Guotai Junan Securities China Merchant Securities Bank of China

195 146 Minsheng Securities 140 Gusen Securities 138 Goldman Sachs

AMERIKAI BANKOK

A GOLDMAN SACHS 9ö?8)*. 7+41>&2&

Morgan Stanley JPMorgan BofA Securities Citi

*Nettó.

522 422 401 345 343

802

345 294 168 149 141 Forrás: Dealogic

SZOKATLAN FELÁLLÁS

2021/42 FIGYELŐ | 51

F_50-51_GoldmanSachs.indd 51

2021. 10. 18. 16:40

| GEOPOLITIKA |

STAGFLÁCIÓ FENYEGETI A VILÁGGAZDASÁGOT

JEGYBANKI POLITIKA | Lassuló gazdasági bővülés, növekvő infláció – a jegybankárok réme közeleg.

A világon csaknem mindenhol ugyanaz a rémálom kínozza a központi bankok döntéshozóit: lassul a gazdasági növekedés, viszont a kínálati sokkok miatt emelkedik az inflációs szint – ezt nevezik stagflációnak, a jegybankárok rémének.

SOKK SOKK HÁTÁN

Norvégiában és több feltörekvő országban már emelkednek a kamatszintek. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed), valamint a Bank of England szintén lépéseket tett a szigorúbb monetáris politika irányába. Az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of Japan azonban továbbra is az ultralaza megközelítést alkalmazza. A hagyományos elméletek szerint egy jegybank nem igazán tud mit kezdeni a kínálati sokkok által előidézett inflációval, például azzal, hogy az olajár a közelmúltban hétéves csúcsra szökött fel. A változékony árú termékek drágulására kamatemeléssel reagálni meglehetősen kockázatos vállalkozás, nem véletlenül használják a központi bankok az ilyen produktumok ármozgását kiszűrő maginflációt. Az alapvető probléma ezzel az, hogy a monetáris politika általában a keresletet szabályozza. Ha túl gyorsan erősödik a költekezés, akkor inflációs veszély alakul ki, így egy magasabb kamatszint, a hitel árának a növelése csökkenti a háztartások és a vállalatok fogyasztási, beruházási hajlandóságát.

Ez az összefüggés azonban igencsak megkérdőjeleződik akkor, amikor az árak emelkedésének a hátterében a beszállítói láncok szakadozása, az energia drágulása vagy a munkaerőhiány áll. Egy ilyen helyzetben nem sok mindent tehet a monetáris politika. Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója mondta a közelmúltban, hogy egy jegybank nem tud csipeket gyártatni, nem képes fújni a szélerőművek kerekeit, és roppant sajnálatos módon még kamionsofőröket sem tud képezni.

INFLÁCIÓ AZ EURÓZÓNÁBAN 5,4 ÉS AZ USA-BAN Ezer pont

USA 1,4 –0,3 XII. I. II. 2020

5,2 3,4

Eurózóna III. IV.

Forrás: Eurostat, Fed

V. VI. VII. VIII. IX. 2021

Néha működik a restriktív monetáris politika. Például az 1970-es években, az olajárrobbanás idején a Bundesbank ezzel képes volt elejét venni annak, hogy az infláció meggyökeresedjen a gazdaságban. Otmar Issing, az EKB korábbi vezető közgazdásza egy cikkében meg is jegyzi, hogy az akkori nyugatnémet jegybank által képviselt monetáris szigor egyértelmű jelzést adott három éven keresztül a gazdasági döntéshozók és a háztartások számára egyaránt. Az intézmény képes volt előremutatóan irányítani a gazdasági várakozásokat. A pi-

aci szereplők elhitték, hogy áremelési törekvéseikre a központi bank kamatnöveléssel válaszol.

ÁTNÉZNEK AZ INFLÁCIÓN

Pár évtizeddel később, 2011-ben az EKB igyekezett lemásolni a Bundesbank korábbi hozzáállását, s egy élelmiszer- és energiakínálati sokk kellős közepén kamatot emelt – ma erre katasztrofális hibaként emlékeznek a közgazdászok, mert felerősítette az eurózóna válságát. A két helyzet között az volt a különbség, hogy 2011-ben a kínálati sokknak nem voltak tovagyűrűző hatásai, így a kamatemelés szükségtelen és káros volt. Most, tíz évvel később a világ jegybankjai hasonló kötéltáncos-mutatványra kényszerülnek. Ha túl korán szigorítanak, megfojtják a kibontakozó növekedést, ha túl későn, akkor inflációs várakozások épülnek ki a gazdaságban. Jay Powell, a Fed elnöke szeptember végén elismerte: az amerikai intézményt meglepte, hogy milyen szűk keresztmetszetek alakultak ki a kínálati oldalon. Ugyanakkor a központi bank továbbra is tartja magát ahhoz, hogy „átnéz” az infláción. Meg van győződve arról, hogy egyszeri jelenségek hajtották fel az árakat az USA-ban. A piac ezt egyelőre el is hiszi neki – kérdés, meddig. Az infláció részben pszichológiai tényező. A jegybankok szoktak is felméréseket közölni a tényleges és a gazdasági szereplők által érzékelt pénzromlás különbségéről. Ha a vállalatok azt látják, hogy a versenytársaik ár- és béremeléseiket ké-

52 | FIGYELŐ 2021/42

F_52-53-Stagflacio.indd 52

2021. 10. 18. 16:41

FOTÓ: GETTY IMAGES

| GEOPOLITIKA |

pesek áthárítani a fogyasztókra, egyre többen fognak így cselekedni. Ezzel egyfajta hólabdahatásként az inflációs spirál egyre feljebb tekeredhet. Az előrejelzések szerint az amerikai gazdaság az idén 6 százalékkal bővül, miközben a kamatszint nulla körüli. A Fed tisztségviselői már jelezték: 2023 végéig legalább három kamatnövelésre lehet számítani. Ha viszont beindul a cégeknél az áremelési hullám, korábban kezdődő és intenzívebb monetáris szigorra lehet szükség. A Bank of England jegybankárainak éppen a munkaerőhiány miatt fáj leginkább a fejük. Ha azt látják, hogy a bérek a termelékenység bővülése nélkül is növekednek – amire igen jó esély van –, az azt jelzi, hogy a kereslet folyamatosan meghaladja a kínálatot, márpedig ez monetáris politikai választ igényel. Az eurózónában a munkanélküliségi ráta

nagyobb, mint Nagy-Britanniában, kevésbé akut a munkaerőhiány. Christine Lagarde, az EKB elnöke hangsúlyozta is a közelmúltban, hogy nem követi a többi nagy jegybank várhatóan szigorító monetáris politikáját – annak ellenére, hogy az euróövezetben a fogyasztói árak növekedési üteme 13 éves csúcson áll. Lagarde egyetért amerikai kollégájával abban, hogy a kínálati sokkok által felhajtott infláció átmeneti jelenség, s amíg be nem indul egy béremelkedési spirál, az Európai Központi Bank lehorgonyzottnak tekinti a pénzromlással kapcsolatos várakozásokat. Az igazán nagy kérdés az, hogy ez meddig marad így. A német Ifo gazdaságkutató intézet szerint egyelőre valóban nem látszik, hogy a bérmegállapodások magasabb inflá-

ciós szinthez vezetnének, ugyanakkor a Németországban hagyományosan nagy érdekérvényesítő képességű szakszervezetek már „felébredtek” és nagyobb fizetéseket követelnek.

SZOKATLAN MEGOLDÁSOK

Japánban viszont teljesen más a helyzet. A Bank of Japan évtizedek óta szinte heroikus küzdelmet folytat a defláció ellen (elöregedő társadalom, csökkenő lakossági fogyasztás), számukra a kínálati sokkok éppen hogy kapóra jönnek – legalább csinálnak némi kis inflációt. A koronavírus-járvány által okozott válság szokatlan megoldásokra késztette a világ jegybankjait. Korábban soha nem látott helyzet állt elő, amely a remélhető kilábalás folyamán valószínűleg szintén szokatlan jegybanki válaszokat kényszerít majd ki. D. GY. 2021/42 FIGYELŐ | 53

F_52-53-Stagflacio.indd 53

2021. 10. 18. 16:41

| GEOPOLITIKA |

ÚJRA KIÉLEZŐDÖTT A TAJVANI KÉRDÉS

STÁTUSKÉRDÉS

A sziget státusa továbbra sem egyértelmű. A Kínai Népköztársaság az ország részének tekinti a szigetet. 1971-ben az ENSZben többségi szavazással döntöttek úgy, hogy Kínát a világszervezetben nem Tajpej, hanem Peking képviseli majd. Ma már

a világ országainak a túlnyomó többsége Pekinget ismeri el, amit Tajvan úgy igyekszik áthidalni, hogy számos ilyen államban képviseletet tart fenn. A hatalmas szomszéddal való kapcsolatokat nem nagyon feszegető Kuomintanggal ellentétben a DPP Tajvan különállását (sőt egyes értelmezések szerint Kína kizárólagos képviseletét) szorgalmazta,

amely feldühítette a pekingi vezetést. A kínai katonai nyomást ellensúlyozandó Washington tavaly ötmilliárd dollár értékben adott el fegyvereket Tajpejnek. A tajvani vezérkari főnök megjegyezte: a térségben negyven éve nem tapasztaltak ilyen mérvű katonai feszültséget, mint most. Kínai harci gépek tucatjai, köztük H–6-os bombázók hatoltak be a vitatott

A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS TAJVAN (KÍNAI TAJPEJ) KÖZTI KERESKEDELEM Kereskedelmi forgalom, milliárd dollár

Meglódul a forgalom, amelynek 65%-át a tajvani kivitel adja Ekkor még a tajvani import nagyobb Kétharmados tajvani exporthányad volt valamivel, mint az export 150,5 142,0 131,0 A tajvani export 123,0 A tajvani import 116,0 R­L OJQJSY÷XJS a forgalom kétharmada 99,0 78,0 meghaladja az exportot 56,0 5,0 1998

7,7

2000

Forrás: taiwan.gov.tw

19,0 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018 Fordul a kocka, Tajvan többet exportál a kínai A politikai légkör javulása szárazföldre, mint amennyit onnan importál nem gyorsítja a kereskedelmet

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

Kína és Tajvan (Kínai Köztársaság, Kínai Tajpej) egyedülállóan szoros kapcsolatban áll egymással, kiváltképpen a két fél gazdasága fonódott össze. Az áttörés 2008-ban következett be, amikor a jobboldali-konzervatív Kuomintang párt adta a sziget elnökét. Egészen 2016-ig Tajpej nem feszegette az önállóság kérdését, amit Pekingben elfogadtak, s nagy erővel láttak hozzá a gazdasági kapcsolatépítéshez. Közvetlen légi járatok indultak, a szárazföldről sok millió turista, szétszakadt családok képviselői érkeztek a szigetre. Öt esztendeje, amikor Tajvanon a liberálnacionalista és függetlenségpárti DPP (Demokratikus Haladó Párt) vezetője, Caj Jing-ven elnök lett, a politikai kapcsolatok kihűltek, miközben a gazdasági együttműködés töretlenül bővült.

DÉLKELET-ÁZSIA | Az USA és Kína közti ellentét most Tajvan kapcsán éleződött ki. Évtizedek óta nem látott katonai feszültség robbant ki a térségben.

54 | FIGYELŐ 2021/42

F_54-55_tajvani-kerdes.indd 54

2021. 10. 18. 16:41

| GEOPOLITIKA | KATONAI HELIKOPTEREK TAJVANI ZÁSZLÓVAL. AZ USA NEM AVATKOZNA BE, HA A KÍNAIAK MEGINDULNÁNAK

0&943&. *7ö;.8?43>40 2*,48?1 8& A TAJVANI-SZOROS KÉT OLDALÁN, 2020

Oroszország

Mongólia

án Pa kis zt

„STRATÉGIAI BIZONYTALANSÁG”

Kína vélhetőleg bármikor képes lenne lerohanni a hét magyar megyényi szigetet. Ugyan az Egyesült Államok, a NATO, az USA ázsiai katonai szövetségesei (elsősorban Japán és Dél-Korea) igen jelentős haditengerészeti-tengerészgyalogsági erőt vontak össze a térségben, legalább négy, egy-egy repülőgép-hordozó által vezetett csapásmérő csoportot, elemzők nem tartják valószínűnek, hogy Washington Tajvan oldalán beavatkozna a szigeten egy kínai partraszállás megakadályozására. A Financial Times stratégiai bizonytalanságkeltésről mint amerikai taktikáról beszél, amellyel az Egyesült Államok megtéveszti az ellenfelet, ugyanakkor nem kötelezi el magát egyértelműen a katonai védelem mellett – amely csaknem biztosan nukleáris összecsapásba torkollna. Mint a CIA nemrég felállított Kína-figyelő központja is jelzi, Washington első számú stratégiai ellenfelének Pekinget (és nem Moszkvát) tekinti. Ám egy fegyveres konfliktus esetén Oroszország bizonyára beavatkozna a távol-keleti óriás oldalán, miként azt a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) titkos zára-

Nep

ál

India

Kína Tajvan 8_¥WF_KºQIN JW÷P Q­YX_¥RF -FWHPTHXNP 9À_­WX­L 3FL^ UFWYWF X_¥QQ±Y· MFO·P Bhután 9JSLJWFQFYYO¥W·P India ;FI¥X_L­UJP Q­LNJW÷ 'TRG¥_·L­UJP Banglades anglades lad la a Tajv ajvv 0FYTSFN X_¥QQ±Y·L­UJP TTajvan Mianmar

*Harckocsikat viszn visznek. Forrás: ameri amerikai m védelmi minisztérium

Vietnam Vietnam Laosz

déka is előírhatja – akár passzív támogatóként, hadi-, üzemanyag-szállításokkal. A múlt század ötvenes éveiben Tajvan és a népi Kína naponta tüzérségi párbajt vívott a térségben. A hatalmas szomszéd nehéztüzérséggel lőtte a partjaitól néhány kilométerre lévő, tajvani ellenőrzés alatt álló szigeteket, elsősorban Kimojt és Macut, amire az ott állomásozó tüzérek hasonló módon válaszoltak. Később az ágyúzás megszűnt, és a szigetek lakói kínai gránátok repeszdarabjait, a belőlük készített emléktárgyakat adták el a turistáknak, köztük a népi kínaiaknak. Utóbbiak az enyhülés éveiben (2008–16) a szigetek és a Kínai Népköztársaság partjai között járó komppal érkeztek oda, hogy megnézzék a híres madárrezervátumokat, s vásároljanak a valaha elaknásított partokon ma már – az aknák felszedése

GIGANTIKUSRA FELHIZLALT DISZNÓ EGY TAJVANI ÜNNEPEN. TAJVAN AZ EGYIK LEGNAGYOBB BERUHÁZÓ KÍNÁBAN

FOTÓ: REUTERS

za És

Kínai Népköztársaság

ea

or

k-K

DélKKorea oreaa

Dél-kínai-tenger

Fülöp-sszige szig igeetek

JJapá aapá apán pá pá

Cse nd esóce án

Kirgizisztan

státusú terület légterét övező, de a felségterülethez nem tartozó légvédelmi azonosító zónába (ADIZ). Mindeddig nem érkezett hír arról, hogy a gépek megsértették volna a tajvani légteret – azaz Peking kontrollálja a katonai nyomást.

Jaapán-teng er

Kazahsztán

után – bőven termő cirokból készített méregerős párlatból, a kaoliangból.

GAZDASÁGI KAPCSOLATOK

Tajvan Kínában az egyik legnagyobb beruházó. A 36 193 négyzetkilométeres terület 23,5 milliós lakosságával 1991 és 2020 között mintegy 200 milliárd dollárt ruházott be a szárazföldön. Az elektronika, az IT terén a legfejlettebbek közé tartozik a világon. Gazdaságilag a sziget erősen Pekingre van utalva, hiszen tavaly exportjának mintegy 44 százalékát Kína (beleértve Hongkongot is) vette fel. A múlt évben a pandémia ellenére a szárazföldre irányuló tajvani kivitel 12 százalékkal haladta meg a 2019-es szintet. Kerülő utakon bonyolódnak le Tajpej határon túli beruházásai és a Tajvanon eszközölt külföldi invesztíciók zöme. A sziget mintegy hétmilliárd dolláros kinti befektetését illetően az elsődleges célállomás a karibi térség Nagy-Britannia által ellenőrzött területei. Ugyanígy a Tajvanba irányuló külföldi invesztíciók elsődleges forrása a fenti karibi térség. Azonban hírforrásaink szerint ezek a számok nem tükrözik a valós helyzetet, hiszen a szárazföldről érkező, illetve az ott eszközölt beruházások nincsenek benne a statisztikában. Ennek egyik magyarázata: a jelenleg is regnáló kormányzat a Kínai Népköztársaságot nem tekinti külföldnek, hanem ki nem mondva Tajvan részeként kezeli. Így a szárazfölddel fenntartott gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok a Tajvani-szoros két partja közti (cross-strait trade) forgalom címszóval szerepelnek a tajpeji statisztikákban. D. P. 2021/42 FIGYELŐ | 55

F_54-55_tajvani-kerdes.indd 55

2021. 10. 18. 16:41

| GEOPOLITIKA |

OROSZ SZABÁLYOK SZERINT JÁTSSZÁK A NAGY EURÓPAI ENERGIAMECCSET

ENERGIAPIACOK | Az európai gáztárolók feltöltöttségi szintje 20 százalékkal marad el az ilyenkor szokásostól. A gázhiány a környezetszennyező szén felé tereli az ipart és az energiatermelést.

Európa-szerte romlik az energiaellátási helyzet, amit kifejeznek a tovagyűrűző áremelkedések, amelyek érintik a földgázt, a kőolajat, a szenet, az elektromos áramot. Németországban már nagyvállalatok – Salzgitter, Swiss Steel – is mérlegelik az elbocsátásokat, a termeléskorlátozást.

JÖN A SZÉN

Az okok sokrétűek. Kiváltképpen Németország túlbecsülhette képességeit a megújuló energiaforrásokra való gyors áttérés kapcsán. A nem megfelelő helyzetfelmérésre példa ez év első fele, amely a vártnál gyengébb szelek miatt a szélenergia hasznosításának (áramtermelés) nagyarányú, több mint húszszázalékos visszaesését hozta. Ezzel párhuzamosan ismét előretört a környezetkárosító szén, melynek

az aránya drámaian megugrott a német villamosenergia-előállításban. A szénalapú termelés 2021 január–júniusában a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) jelentése szerint 35 százalékkal nőtt 2020 azonos időszakához mérten, és ezen erőforrás részesedése a korábbi 20-ról 27 százalékra ugrott. Berlin, amely a kormányváltással vajúdik, még nem foglalkozott érdemben ezzel a problémával, amely másutt is jelentkezik. Nő a nyomás az európai vezetőkön, hogy az atomenergiát „zöldítsék ki” és tegyék át a zöldforrások csoportjába. Az erre vonatkozó előterjesztést aláíró tíz EU-tagállam között Magyarország és Franciaország is ott van. Globálisan tekintve Ázsiának, Kínának a vártnál gyorsabb gazdasági talpra állása, az ebből következő energiaéhség

a nagy energiatermelőket is megzavarta. Amerika cseppfolyósított földgázának (LNG) az exportját az ázsiai fogyasztók, Japán, Dél-Korea irányába terelte. Tudja, hogy Európában nem versenyezhet a drága nyersanyaga a 25-30 százalékkal olcsóbb oroszországi csővezetéki gázzal. A tengerentúlon, de kiváltképpen az öreg kontinensen elkalkulálták magukat az illetékesek. Az európai gáztárolók feltöltöttségi szintje több mint 20 százalékkal marad el az ilyenkor szokásostól (összehasonlításul: az USA-ban 7 százalékkal van kevesebb e létesítményekben).

PUTYINI TAKTIKA

Földrészünkön az idén tovább nőttek az importgázárak és a fogyasztóknál jelent-

FOTÓ: MARCUS GOLEJEWSKI, REUTERS

AZ LNG ELLEN TÜNTETŐ KLÍMAAKTIVISTÁK NÉMETORSZÁGBAN. SE ATOM, SE SZÉN, SE GÁZ...

56 | FIGYELŐ 2021/42

F_56-57-Energiahelyzet.indd 56

2021. 10. 18. 16:42

| GEOPOLITIKA | VLAGYIMIR PUTYIN A SZENTPÉTERVÁRI GAZDASÁGI FÓRUMON. BEJÖTT AZ OROSZ ELNÖK STRATÉGIÁJA

kező háztartási gázárak. Változatlanul Svédországban a legdrágább ez a nyersanyag. Magyarország a lista végén áll, itt az ellenérték a svéd harmadánál is kevesebb. Mint a Politico felhívja rá a figyelmet, az európai drágulásnak hosszabb távú kihatása lesz a kontinens lakóinak az életszínvonalára, életminőségére. A földgáz ugyanis Nyugat-Európában nemcsak a legelterjedtebb lakásfűtési mód, hanem a műtrágyagyártás alapanyaga is. Ez utóbbi a termőerejét nagyrészt elvesztett ottani mezőgazdasági termőterület művelésének létfontosságú hozzávalója. A műtrágyadrágulás felfelé tolja az alapvető élelmiszerek, a zöldség-gyümölcs, a gabonafélék árát. Úgy tűnik, Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét jól taktikázott. A nagy orosz energiajátszma roppant egyszerű: „vagy engedélyezitek a tízmilliárd euróba került Északi Áramlat II. csővezetékpáros üzembe helyezését, vagy nem kaptok elegendő földgázt”. Ehhez mellékszálként hozzátették Ukrajnát is. Ha lesz engedély, elindulhat a korlátozott menynyiségű gáztranzit az ukrán vezetékeken át Nyugat-Európába – jelezték Brüsszelnek a moszkvai feltételeket.

EU-GÁZIMPORT, 2020* Milliárd köbméter

79

FOTÓ: EVGENIA NOVOZHENINA, REUTERS

Németország 66

Olaszország 37

Franciaország 31

Spanyolország Hollandia

20

Összes EU-import: 326 (2019: 358)

*Az öt legnagyobb behozatalt lebonyolító tagország. Forrás: Európai Bizottság

A Kreml északkeleti szomszédunk irányában is újabb megszorítást léptetett életbe. Gyakorlatilag szétkapcsolja az oroszországi és az ukrajnai nagyfeszültségű áramhálózatot a két rendszer közti, 50 hertzes technikai kapocs „deszinkronizálásával”. Eddig az ukránok több-kevesebb rendszerességgel importáltak áramot az oroszoktól, ennek a lehetősége most megszűnhet. Ezzel Kijev könnyen két szék között a pad alá eshet. A deszinkronizálással de facto már nem tagja az egykori Szovjetunió államait összekapcsoló nagyfeszültségű vezetékrendszernek, de még messze van attól, hogy az európai UCTE-hez vagy az öreg kontinens vezetékeinek az operátorait tömörítő ENTSO-E-hez kapcsolódjon. Ha tehát lerobban egy nagy ukrán áramtermelő erőmű (mondjuk szénhiány miatt, amire már volt példa), nem nagyon lesz honnan pótolni a kieső elektromosságot.

CSÖKKEN AZ EU SAJÁT TERMELÉSE

Európának alapvetően két forrása van pótlólagos gázimportra: Oroszország és az LNG – idézi a Financial Times Tom Marzec-Mansert, az ICIS szénhidrogénárfigyelő, -elemző cég munkatársát. A szakember hozzátette: e két tényező egyikét sem vették igénybe megfelelő módon az érintettek. Vlagyimir Putyin oroszországi elnök más szavakat használva nagyjából ugyanezt mondta. Moszkvában, a Manyezs rendezvénycsarnokban október közepén, az amerikai CNBC műsorvezetője, Hadley Gamble által moderált panelbeszélgetésen – ame-

OROSZORSZÁG RÉSZESEDÉSE AZ EU FÖLDGÁZIMPORTJÁBÓL

Százalék 35,0

32,0

37,5

39,9

40,2

45,5

43,4

2010 2012 2014 2016 2018 2019 2020

Forrás: statista.de

lyen részt vett négy prominens elnök-vezérigazgató, Bernard Looney (BP), Patrick Pouyanné (TotalEnergies), Darren Woods (ExxonMobil) és Ola Källenius (Daimler) – Putyin arra utalt: Nyugat-Európa elmulasztotta a gáztárolók időben való feltöltését, annak ellenére, hogy a Gazprom 10 százalékkal növelte a térségbe szállított gáz mennyiségét. Nyugati források ennek pontosan az ellenkezőjét állítják. Az EU-ban tavaly tovább csökkent a saját gáz termelése, 54,4 milliárd köbméterre a 2019-es 70 milliárdról. A legnagyobb termelő Hollandia, Románia és Németország. Oroszország részesedése a 2020-as teljes uniós földgázbehozatalban 43,4 százalékos volt, ami több mint két százalékkal kisebb érték, mint a tavalyelőtti, rekordot jelentő 45,5-es arány. Hasonlóan jelentős az EU kiszolgáltatottsága az orosz olajimportnak. 2019ben a teljes uniós kőolaj-behozatal több mint negyede Oroszországból származott. A második helyen Norvégia áll 10,4, a harmadikon Irak 8,7, a negyediken Nigéria 8,1, az ötödiken Kazahsztán 7,6 százalékkal. D. P. 2021/42 FIGYELŐ | 57

F_56-57-Energiahelyzet.indd 57

2021. 10. 19. 10:00

| GEOPOLITIKA |

AMERIKÁBAN TERJESZKEDIK AZ AXEL SPRINGER

JAC VANEK, KELTIE KNIGHT ÉS BECCA TOBIN SZELFIZIK EGY 2016-OS DÍJÁTADÓ GÁLÁN, LOS ANGELESBEN. FELÉPÍTETTÉK MAGUKAT

A Forbes megállapodott egy speciális akvizíciós társasággal, hogy a vele való egyesülés révén nyilvános céggé válik. A Magyarországon is jelen lévő amerikai magazin kiadóját az ügylet 630 millió dol-

lárra értékeli. Ezzel párhuzamosan folytatja USA-beli terjeszkedését a KKR kockázatitőke-társaság által dominált Axel Springer is. A német médiakonglomerátum a Politico című, amerikai és európai kiadással is megjelenő internetes portált veszi meg. A tranzakció részleteiről hivatalosan nem sokat közöltek, annyi azon-

ban kiszivárgott, hogy a vételár meghaladja az egymilliárd dollárt.

TERJESZKEDIK AZ AXEL

A Forbes a Magnum Opus Acquisition nevű céggel állapodott meg, amely mögött az L2 Capital befektetési vállalat áll. A nyilvánossá válás révén az amerikai ki-

FOTÓK: LILLY LAWRENCE, JÖRG CARSTENSEN, GETTY IMAGES

MÉDIAPIAC | Egy speciális akvizíciós társasággal való egyesülés révén von be tőkét a Forbes. Az Axel Springer folytatja amerikai szerzéseit – ezúttal a Politico című internetes lapot vásárolja fel.

58 | FIGYELŐ 2021/42

F_58-59-Forbes.indd 58

2021. 10. 18. 16:43

| GEOPOLITIKA |

adó 600 millió dollárhoz jut – ebben más invesztoroknak is szerepük lesz. Az Axel, amely többek között a német Die Welt és Bild című lap kiadója, hat évvel ezelőtt nagy erőkkel próbálta meg bekebelezni a Financial Timest – sikertelenül, mert azt a japán Nikkei szerezte meg. Az akvizíciós hullám azonban nem állt meg; a Business Insider című portált 343 millió dollárért vásárolta fel 2015-ben a német konglomerátum, majd többségi tulajdonrészt szerzett a Morning Brew hírlevélküldő kiadóban. Az Axel már jelenleg is felerészben tulajdonosa a Politico európai kiadásának. Most a maradék 50 százalékot is megveszik, továbbá hozzájutnak a Protocol című technológiai portálhoz, amelyet szintén Robert Allbritton, a Politico kiadója alapított és ellenőriz. Az amerikai oldalak felvásárlása már évek óta napirenden van. Ugyanakkor Mathias Döpfner, az Axel Springer vezérigazgatója nyilatkozataiban utalt arra, hogy vannak más célpontjaik is. Ilyen például az Axios, amelyet korábbi politicós újságírók alapítottak. A német kiadóba 2020ban szállt be a KKR, kivezette a tőzsdéről, s a tőkeinjekció révén a kisrészvényesek akadékoskodása nélkül hajthatnak végre komolyabb invesztíciókat a digitális médiában. Az övék például a StepStone nevű álláskereső, valamint az Immonet ingatlanos portál.

ZSUGORODIK A MÉDIAPIAC

A Politico című lapot 2007-ben alapította két, korábban a Washington Postnál dolgozó újságíró, Robert Allbritton pénzügyi támogatásával. A brüsszeli székhelyű Politico Europe 2014-ben jött létre. Az Axel Springer bevásárlása nehéz időkben valósul meg. Az amerikai lapok (nyomtatottak és digitálisak együtt) előfizetőinek a száma tavaly 6 százalékkal csökkent, a Pew Research felmérése szerint a 2007-es szint felére. A koronavírus-járvány meglökte ugyan a digitális hirdetések szegmensét (az USA-ban 152 milliárd dolláros jelenleg ez a piac), de ezek a bevételek alig-alig csordogálnak le a kiadókhoz. A tavalyi volt az első év, amikor a Big Tech cégei közé tartozó Facebook, Google, Amazon hirdetési bevétele meghaladta a médiáét. Az elnökválasztás esztendejében számos kiadó az előfizetéses rendszerben látta a kiutat a csávából. Ez valamennyire működött is, viszont a politikai turbulenciák elültével alábbhagyott az érdeklődés.

FOLYIK A MUNKA A BILD TÉVÉSTÚDIÓJÁBAN. ÚJ UTAKAT KERESNEK

A tendenciát jól jelzi, hogy a három nagy amerikai kábeles hírtelevízió főműsoridős nézettsége ez év második negyedében 35 százalékkal zuhant az egy esztendővel korábbihoz képest – a legnagyobb esés a CNN-nél következett be. A New York Times szeptember elején közölte, hogy lemorzsolódik előfizetőinek a száma. A Comscore statisztikái szerint a Washington Post, a Wall Street Journal és a USA Today honlapjának a látogatottsága a nyáron 10 százalék körüli mértékben esett vissza 2020 azonos időszakához viszonyítva. Az olyan, korábban üstökösnek számító lapok, mint például a Vice vagy a BuzzFeed, speciális célú akvizíciós társaságok révén próbálnak meg tőkéhez jutni.

MEGÉRI MEGVENNI A BEFOLYÁST

Mindezek tükrében adódik a kérdés, hogy miért éri meg az Axel Springernek (a KKRnek) egy olyan piacon terjeszkedni, ahol mind kevesebb a hirdetés és egyre csökken az olvasottság. A német kiadónak nagy tervei vannak. Amikor bejelentették az ügyletet, közölte: „Célunk a vezető szerep elérése a demokratikus digitális média piacán.” Ehhez azonban értelemszerűen rengeteg pénz, a piaci koncentráció felgyorsulása kell. Amikor a Google és a Facebook szívja fel a hirdetési összegeket, a média két dolgot tehet: vagy igyekszik olyan speciális hírekből, portálokból pénzt csinálni, amelyekkel a technológiai titánoknak nem éri meg foglalkozni, vagy megpróbál valamennyi be-

vételt visszanyerni tőlük. Az Axel célja, hogy a Politico felvásárlásával mindkét lehetőséget egyszerre valósítsa meg. A Politico bevételeinek a meghatározó része hírlevelekből áll. Ezzel párhuzamosan a politika, a gazdaság mélyrétegeiből származó exkluzív hírekre fókuszál. Ezekkel sikerült elérnie, hogy oldalainak a látogatottsága a júliussal zárult 12 hónapban 28 százalékkal emelkedett. Olyan magasan képzett, befolyásos olvasói közösséget ér el, amely vonzó a hirdetők számára, s amely a Facebook és a Google minden adatbányászati mágiája ellenére nehezen hozzáférhető. Ráadásul a Politico 200 millió dolláros bevételének nagyjából a fele az úgynevezett „prós” előfizetői körből származik. Ez a réteg a valóban nagyon exkluzív politikai információkra kíváncsi és azokért fizetni is hajlandó amerikai lobbiiparból kerül ki. (Éves szinten az USA lobbiszektorát 3,5 milliárd dollárosra becsülik.) Adatbázisokat, listákat kínálnak, valamint a törvényhozás folyamatainak részletes bemutatását. (A Capitolium folyosóin igen bennfentes The Hill című, hasonló újságot például 130 millió dollárért vette meg nemrég egy helyi tévétársaság, a Nexstar.) A Politico felvásárlásával az Axel befolyást szerez egy olyan időszakban, amikor egyre erősebb a politikai nyomás a Big Tech vállalatain. Washington sorra készíti elő a trösztellenes eljárásokat a technológiai óriások ellen, s ebben a helyzetben felértékelődik egy a politika belső köreibe belelátó lap. D. GY. 2021/42 FIGYELŐ | 59

F_58-59-Forbes.indd 59

2021. 10. 18. 16:43

| RÉGIÓ |

EL NEM KÖTELEZETT SZERB NOSZTALGIA VILÁGTALÁLKOZÓ BELGRÁDBAN | Koszovó-politikáját igyekezett népszerűsíteni, és haditechnikai piacának a bővítése érdekében lobbizott Szerbia az el nem kötelezett országok mozgalmának múlt heti, belgrádi csúcstalálkozóján.

ALEKSANDAR VUČIĆ SZERB ELNÖK ÉS SZERGEJ LAVROV OROSZ KÜLÜGYMINISZTER. MEGFIGYELŐI STÁTUSZBAN AZ EL NEM KÖTELEZETTEK TÁBORÁBAN

így katonai szerepe sohasem lett, idővel inkább a kereskedelmi kooperáció került előtérbe.

MEGFIGYELNI IS ELÉG

Igaz, a volt Jugoszlávia alapító államnak számít, de annak széthullását követően Szerbia csak megfigyelői státuszt kapott a szervezetben, ekként vesz ma is részt a munkában. Egyelőre nem tervez e tekintetben változást, amiben az is szerepet játszhat, hogy – a kilencvenes évek véres eseményei közepette kvázi önállóságot szerzett – Bosznia-Hercegovinának sem sikerült 1995-ben teljes tagságot szereznie. A múlt heti csúcsot Szerbia Azerbajdzsánnal közösen szervezte meg. A cél – a belgrádi tisztségviselők elmondása szerint legalábbis – a hat évtizedes fennállás megünneplésén túl a gazdasági le-

hetőségek felkutatása volt. Aleksandar Vučić szerb államfő nemegyszer nyomatékosította az értekezlet ideje alatt, hogy hazájának két meghatározó érdeklődési köre van a tagokkal kapcsolatban. A gazdagabb, fejlettebb országok esetében a potenciális beruházások felkutatására, a kevésbé fejlett államok tekintetében pedig a szerb árukivitel, illetve szolgáltatásnyújtás erősítésére törekednek. Nem titkolt szándéka volt Belgrádnak, hogy ez utóbbiak esetében elsősorban a szerb fegyveripar terjeszkedéséért lobbizzon. Így egyáltalán nem véletlen, hogy az el nem kötelezettek mozgalmának a konferenciájával párhuzamosan megnyílt a fővárosi Vásártéren a szintén jubileumi (tizedik) kiadása a Fegyverek és Kato-

FOTÓK: EUROPRESS/AFP

Hosszú idő után újra Belgrádban üléseztek az úgynevezett el nem kötelezett országok. Jelenleg 120 tagállama és másfél tucat megfigyelője van a mozgalomnak. A múlt heti eseményen a világ 105 országa képviseltette magát, valamint nemzetközi szervezetek. Mintegy 40 külügyminiszter vett részt a rendezvényen, köztük különleges vendégként Szergej Lavrov, a moszkvai diplomácia vezetője. Oroszország ez évtől megfigyelőként van jelen a szervezetben. A mozgalom 1961-ben tartotta meg első ülését, ugyancsak Belgrádban. Az akkori délszláv államalakulat, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) kezdeményezésére hozták létre, s az alapító okiratot Josip Broz Tito „örökös” jugoszláv elnök, Gamal Abden-Nasszer egyiptomi államfő és Dzsaváharlál Nehru indiai kormányfő írta alá. A szervezet eredeti célja voltaképpen a hidegháborúban szemben álló felek – az Egyesült Államok köré szerveződött kapitalista tömb és a Moszkva által vezetett kommunista tábor – konfliktusától távolságot tartó országok együttműködése volt. Az alapítók elképzelése szerint az el nem kötelezettek tömörülésének egy harmadik erőt kellett volna jelentenie a világpolitikában, mivel azonban a csatlakozott államok egy része a tagság elnyerését követően inkább valamelyik létező pólus mellett döntött,

60 | FIGYELŐ 2021/42

F_60-61_világtalalkozo.indd 60

2021. 10. 18. 16:43

| RÉGIÓ |

CSALÁDI FOTÓRA KÉSZÜLŐDNEK A BELGRÁDI CSÚCSTALÁLKOZÓ RÉSZTVEVŐI. PIACSZERZÉSRE IS ALKALMAS A VILÁGMOZGALOM

nai Felszerelések Nemzetközi Kiállításának, ahol többek között bemutatták a déli szomszédunkban gyártott 13 ülőhelyes, ágyúval ellátott Lazanski multifunkcionális harckocsit és a még korábban megalkotott Lazar tankot is.

ÉPÍTŐIPAR ÉS IT-SZEKTOR

Bojan Stanić, a Szerbiai Gazdasági Kamara képviselője az el nem kötelezettek tanácskozása alatt megszervezett gazdasági fórum kapcsán úgy nyilatkozott: az országok többségének hazája fel tudja kínálni az építő-, gépiparában, mezőgazdaságában és nem utolsósorban ITszektorában rejlő kiviteli kapacitásokat. Például a szervezetben jelen lévő afrikai államok többségénél Szerbia mindegyik felsorolt területen fejlettebb, így exportőr, de akár beruházó is lehet az ő esetükben. A közel-keleti és délkelet-ázsiai országoknak viszont jelentős tőkéjük van és fejlettebb technológiájuk, így e relációt tekintve a hazájában történő beruházások területén nyílhatnak lehetőségek – állapította meg a szakember. Goran Rodić, az építőipari kamara alelnöke szerint nem ennyire egyszerű a képlet, hiszen a legnagyobb potenciált jelentő afrikai államokkal eddig is kapcsolatban volt a szervezet. Valóban volt érdeklődés a szerb építők iránt, de az egykori Jugoszlávia korszakából ismert nagyvállalatok szinte mindegyike tönk-

rement, így a megkeresésekre elutasító válaszokat kellett adni. Úgy véli, az államnak a magánvállalatok előnyben részesítésére kellene figyelnie, mert a szerb IT-szektornak jelentős a külpiaci potenciálja. Emlékeztetett: 1983-ban 2,3 milliárd dollárt jövedelmezett az országnak a külföldi tevékenység. Zimbabwéban gátakat, lakótömböket, hidakat, Algériában és Marokkóban autópályákat, Irakban föld alatti tárhelyeket, Líbiában pedig vízvezetékrendszereket épített az akkori államszövetség. Nem lehet ezeket az időket varázspálcával visszahozni – értékelte a szakember.

HÁROM SZERB PRIORITÁS

A hatalmas belgrádi csúcstalálkozót követően az elemzők többsége azt állapította meg, hogy Szerbia elsősorban a Pristinával kapcsolatos politikáját akarta népszerűsíteni. Főként a kisebb afrikai államokat igyekezett meggyőzni, hogy vonják vissza Koszovó függetlenségének az elismerését, vagy amelyik ezt nem tette meg, tartson ki álláspontja mellett. A szerb fegyveripar bemutatása mellett a vakcinaadományozás is fontos részét képezte a Belgrád által felvillantott lehetőségeknek. A fókusz általában véve a déli szomszédunknál fejletlenebb ál-

lamok megsegítésén volt, cserébe az olyan „apróbb” ellenszolgáltatásokért, mint például az előbb említett koszovói státus szerbek számára kedvező megítélése, valamint katonai felszerelések megrendelése. Azt persze egyelőre nem lehet tudni, hányan jelezték importszándékukat, de az elemzők többsége szerint jelentősebb, hosszan tartó hatásai nem lesznek ennek a konferenciának.

IDŐUTAZÁS KIS HASZONNAL

A legtöbben abban is egyetértettek, hogy az el nem kötelezettek értekezletét két üzenet határozta meg a leginkább. Ukrajna felszólította a megjelent államok képviselőit, hogy határozottabban lépjenek fel Oroszország ellen a krími területfoglalás és belügyekbe való beavatkozás miatt. Azerbajdzsán pedig a vakcinaelitizmust kritizálta erélyesen: a szegényeknek nem jut oltás, a gazdagoknak viszont már három dózis is – hangzott el. Ami Szerbiát illeti, a konferencia megszervezése elsősorban belpolitikai téren aratott siker, valamint nosztalgia: emlékezés egy olyan országra (Jugoszláviára), amelyik a múlt században európai és világviszonylatban egyaránt a „nagyobbak” közé sorolhatta magát. Ha mindehhez kisebb gazdasági sikerek is társulnak, az már kész főnyeremény. VIRÁG ÁRPÁD 2021/42 FIGYELŐ | 61

F_60-61_világtalalkozo.indd 61

2021. 10. 18. 16:43

| RÉGIÓ |

HOLTPONTON A TURÓWI BÁNYAÜGY

A csehországi választási kampány finisében jelentette be Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, hogy a tizenhetedik egyeztetési forduló eredménytelenül zárult, a tárgyalásokat a cseh megmérettetések után folytatják. Szeptember végén Jan Zahradil, a cseh Polgári Demokrata Párt (ODS) veterán politikusa, európai parlamenti képviselője azt mondta: ha a pártja kormányra kerül, megállapodás születik a felek között. A választásokat az ODS vezette jobbközép koalíció, a Spolu (Együtt) nyerte, minimálisan előzve meg Andrej Babiš ANO mozgalmát, így jó eséllyel alakíthat kabinetet, összefogva a polgármesterek Stan nevű formációja és a Kalózpárt alkotta PriStan koalícióval. November 8-án ül össze az újonnan megválasztott prágai alsóház. Addig tisztázódhat, ki kap kormányalakítási megbízást, ha a kórházban lévő cseh államfő egészségi állapota jobbra fordul. Azonban a lengyel sajtó arra figyelmeztet, hogy sokáig eltarthat Prágában a politikai huzavona – négy éve is hónapokig zajlott –, különösen, ha a legnagyobb frakciójú ANO irányítója kap kormányalakítási megbízást. (Azóta Andrej Babiš már nyilatkozott, hogy ellenzékbe vonul – a szerk.)

MINDEN SZEM AZ ÚJ PRÁGAI VEZETÉSEN | A szűk két hete tartott csehországi választások előtt pár nappal akadtak el a lengyel–cseh határ közelében lévő külszíni szénbánya ügyében folytatott tárgyalások, holott lényegében már megállapodásra jutottak a felek. A prágai sajtó szerint a galibát a szerződés időtartama okozta, a lengyelek ugyanis két évre kötötték volna meg, a csehek pedig azt szerették volna, hogy a létesítmény bezárása után öt esztendeig maradjon érvényben.

Bizakodásra ad okot, hogy a lehetséges cseh miniszterelnök, Petr Fiala alakulata, az ODS a lengyel Jog és Igazságos-

(akinek a pártja a liberális frakció tagja) – írta szeptember végén a Twitteren Jan Zahradil. A probléma az, hogy a konzervatív ODS-ből és két néppárti tömörülésből álló Spolunak szüksége lesz a PriStan koalícióra, s a Kalózok vehemens zöldekként lépnek fel. Łukasz Ogrodnik, a Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének (PISM) az elemzője arra emlékeztet: a választások előtt úgy tűnt, a Kalózoké lesz a környezetvédelmi tárca, amely döntő jelentőségű a bányával kapcsolatos tárgyalások szempontjából. Ám a megmérettetések után eléggé súlytalanná vált az alakulat, hiszen csak négyfős frakciója lesz, miközben választási koalíciós partnere, a Stan 33 mandátumot szerzett, tehát jobb tárgyalási helyzetben van a kormányzati pozíciók kiosztásakor a Spoluval folytatott egyeztetéseken. De hogy mikor lesz

ság (PiS) kormánypárttal ugyanabban az európai parlamenti frakcióban ül: a Konzervatívok és Reformisták Szövetsége Európában nevű uniós csoportban politizálnak. „A turówi bánya körüli feszültség levezetést igényel. Ha az ODS kormányon belül lesz a választások után, akkor mindkét fél számára elfogadható megállapodásra jutunk. Ugyanazon európai politikai család tagjai vagyunk a PiS-szel, jobban tudjuk kezelni az ügyet, mint Babiš”

új kormány Prágában, kérdéses, ez pedig kihat a lengyel–cseh viszonyra is. „Patthelyzetben vagyunk, mert még mindig nem tudni, ki tárgyal a lehetséges megállapodásról a cseh oldalon Turów ügyében. A jelenlegi környezetvédelmi miniszter, Richard Brabec valószínűleg már nem tölti be ezt a szerepet” – emlékeztetett Łukasz Ogrodnik a Business Insider portálnak adott múlt heti interjújában. ILONA GIZIŃSKA

legi határozata csak ideiglenes intézkedés, nem jogerős ítélet. Még mindig van esély arra, hogy a lengyel érveket elfogadja a luxemburgi bíróság, vagy pedig Varsó kiegyezik Prágával. Az utolsó tárgyaláson a cseh média szerint a lengyelek azt mondták, hogy anyagi támogatást nyújtanának a libereci régió víztartalékainak a védelméhez. Prága számára ez elfogadható is lenne, ha Varsó a 40-50 millió eurós támogatást nem kötné kétéves határidőhöz, holott a bánya üzemeltetését a lengyelek 2044-ig tervezik.

EGY CSALÁDBAN VANNAK

Emlékezetes: szeptember 20-án az Európai Unió Bírósága (EUB) úgy döntött, hogy Lengyelországnak napi 500 ezer euró bírságot kell fizetnie, ameddig nem zárja be a lignitbányát, amely Prága szerint veszélyezteti a cseh libereci régió ivóvízkészletét, azonkívül por- és zajszenynyezést okoz. Varsó nem szándékozik fizetni – igaz, még nem is kapta meg a felszólítást Brüsszelből. A turówi külszíni fejtés és a ligniterőmű a lengyel áramtermelés 4, csúcsidőben 7 százalékát adja. Fontos megjegyezni, hogy az EUB jelen-

FOTÓ: GETTY IMAGES

NEM FIZETNEK

62 | FIGYELŐ 2021/42

F_62-63-Turovi-banya+Jansa.indd 62

2021. 10. 19. 10:04

| RÉGIÓ |

JANEZ JANŠA A GYÁRTÓK ÉS BESZÁLLÍTÓK EGYIK KIÁLLÍTÓTERMÉBEN. ELEKTROMOS MOTORKERÉKPÁROKHOZ IS KÍNÁLNAK MEGOLDÁSOKAT

ELEKTROMOBILITÁS SZLOVÉNIÁBAN Stratégiát készít a ljubljanai kormány a nulla szén-dioxid-kibocsátású járművek gyártásában részt vevő cégek támogatására. Az európai helyreállítási alapból lehívható, a zöldés digitális átmenethez szükséges források egy részét a szlovén Green Mobility (Gremo) projektre fordítják. Az érintett vállalatok már eddig is jelentős beruházásokat hajtottak végre, és a továbbiakban is erre készülnek, a kormánnyal való együttműködés célja nemzetközi piaci pozícióik megőrzése.

A JÖVŐ AUTÓIPARÁT FEJLESZTIK

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Janez Janša szlovén kormányfő jó néhány miniszterével – a gazdasági, az oktatási, a környezetvédelmi, a fejlesztési, a digitális átalakításért felelős tárcavezetőkkel – és megannyi államtitkárral együtt hosszú megbeszélést folytatott a tíz vezető szlovén autóipari vállalat vezetőivel. A találkozót a cégek képviselői kezdeményezték, hogy együtt keressenek megoldásokat az elektromobilitási piacon való megerősödésükhöz. A gyártók, valamint a beszállítóik nagy és mély változások előtt állnak, jelentős szerkezetváltásra lesz szükségük. A résztvevők (a SIJ Acroni, a Hidria, a Domel Holding, a Kolektor, az Iskra Mehanizmi, a Tab d.d., a Talum, az Unior és az LTH Castings vezetői) beszámoltak a helyzetükről, illetve az elektromobilitás területén tervezett lépeseikről. A Gremo-projekt iránti elkötelezettségüket hangsúlyozták, egyúttal bemutatták egy sor terméküket: nagy hatékonysággal dolgozó elektromotoros rendszereket, akkumulátorokat és a könnyű anyagok területén megvalósított fejlesztéseiket.

NAGYBERUHÁZÁSOK

A házigazda a különleges acéljairól Európában is híres SIJ Acroni vállalat volt, amely kapacitásainak negyedét jelenleg is elektromotorok gyártására fordítja. Az

elektromobilitási program keretében 100 millió eurós beruházást terveznek, hogy megduplázzák a motorgyártást. Versenyképességük megtartását a fenntartható, száz százalékban újrahasznosított technológiától és a riválisaiknál alacsonyabb széndioxid-kibocsátástól remélik. Az egyik meghívott cégnek, a Hidriának 50 éves tapasztalata van az elektromotorok gyártásában, az e-mobilitásra már 2010-ben rákapcsoltak. A közelmúltban indították el újabb beruházásukat, hogy növeljék a kapacitásukat például a villany- és a hibridmeghajtású autók elektromotorjaihoz szükséges rotorbetétek gyártásában. A bővítés révén mintegy száz munkahelyet teremtenek, és 300 millió eurós pluszbevételt remélnek, de versenyképességüket leginkább az innovációkban látják. A Domel cégnek is jelentős, 75 éves a tapasztalata az elektromotorok gyártása terén, jelenleg az egyik divíziója motorokat tervez, fejleszt és gyárt hibrid, valamint elektromos járművekhez. Emellett a vállalat a ljubljanai műszaki egyetemmel együtt nemrég dolgozott ki egy csúcsminőségű elektromos kerékpárt. A Gremo-projektben való részvételtől azt

remélik, hogy könnyebben törnek be a globális piacra.

AZ EXPORT EGYÖTÖDE

Érdemes még két további céget megemlíteni, amely jelen volt a kormánnyal tartott egyeztetésen. Az egyik a transzformátorairól is híres Kolektor, amely az autóalkatrészek fejlesztésével és integrált rendszereivel jelenleg egymilliárd eurós forgalmat bonyolít, hiszen az elektromobilitás mellett már évekkel ezelőtt elköteleződött. A másik cég, az Iskra Mehanizmi egyre inkább az intelligens mechatronika felé fordul, ezt bizonyítja a 40 milliós eurós beruházása is. Világszínvonalú innovációkra törekedve új termékeket fejleszt, amelyek a zöldmobilitásra, a káros anyagok semlegesítésére és a környezeti kibocsátások csökkentésére összpontosítanak. A találkozó után a szlovén miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Szlovénia exportjának több mint 20 százalékát ez az ágazat termeli meg, ezért a szektor versenyképességének a megtartása kulcsfontosságú. De több területen, egy sor más iparágban is rendkívül nagy beruházásokra van és lesz szükség, ezek gyorsasága pedig elsősorban attól függ, hogy az európai politikai színtéren milyen szerepet szánunk az atomenergiának, amely nélkül igencsak lelassulhat az úgynevezett zöldátalakítás. -TOTI2021/42 FIGYELŐ | 63

F_62-63-Turovi-banya+Jansa.indd 63

2021. 10. 18. 16:44

| RÉGIÓ |

FELTALÁLJÁK A MELEG VIZET

HORVÁT GEOTERMIKUS ENERGIA | Csakúgy, mint nálunk, déli szomszédunk altalajában is jelentős termálvízkészlet van, de mindeddig keveset foglalkoztak a kiaknázásával. Most viszont a zágrábi kormány nagy hasznosítási terveket sző. hipertermális víz Európában. Rövid idő alatt fel is építettek itt egy rehabilitációs és wellnessközpontot, amely azóta is vonzza a látogatókat.

GYÓGYVIZEK

A bizovaci fürdőn kívül említésre méltó még a daruvári, a lipiki és a krapinai terma. A daruvári víz gyógyhatásait már az ókorban ismerték, a településen római fürdő működött. Ma a városban üzemel az ország legnagyobb sportrehabilitációs központja. Az itt előbukkanó 46 fokos víz jót tesz az ízületeknek és az izomzatnak. Ide járnak feltöltődni a világbajnoki ezüstérmes horvát labdarúgó-válogatott tagjai és az ország olimpikonjai. A néhány kilométerre délebbre található Lipiken tör elő az ország balneológiai szempontból legjelentősebb forrása, amely kémiai összetételéből adódóan kiváló több mozgásszervi betegség kezelésére is. A 64 fokos víz, miután kihűl, fogyasztásra is alkalmas, palackozott ásványvízként árusítják. A krapinai forrás 41 fokos. Kémiai tulajdonságai révén elősegíti a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők gyógyulását.

ERŐMŰVEK

Déli szomszédunk a geotermikus energiát idestova két éve villanyáram-termelésre is használja. Jelenleg egyetlen ezen erőforrást hasznosító, bináris elven üzemelő erőmű működik a területén, ame-

lyet egy török cég épített Belovár külvárosában. Egy ilyen létesítmény kivitelezése sokba kerül, sőt kifejezetten drága, de nagyon gazdaságosan üzemeltethető, mivel az év minden napján, 24 órában képesek dolgozni a generátorai. A horvát erőmű, amely a Velika (Nagy) 1 nevet kapta, 2800 méteres mélységből szivattyúzza a 166 fokos vizet a felszínre, majd egy csőrendszeren végighaladva felmelegít egy magasabb forráspontú folyadékot. Végül a vizet visszavezeti a mélybe. Az áramfejlesztő generátorokat a magasabb forráspontú folyadék gőze hajtja meg. A belovári objektum névleges teljesítménye 20 megawatt, ez a legnagyobb geotermikus bináris erőmű Európában. A létesítmény 30 ezer háztartást lát el árammal. Egy hasonló erőművet építenek fel hamarosan a Muraközben, ám annak a teljesítménye – tekintve, hogy a forrás kevésbé bővizű – csupán feleakkora lesz, mint a belovárié.

IZLAND A PÉLDAKÉP

Az ősz folyamán több vezető horvát politikus is Izlandra látogatott, hogy megfigyelje a szigetország termálvíz-hasznosítási gyakorlatát. Zágráb célja, hogy az ország termálvizeit lakások és zöldségtermesztő üvegházak fűtésére is felhasználják. Ezzel nemcsak energiát spórolnának, de zöldebbé is tennék a gazdaságot. Ha már meglesz a hévízkészlet térképe, a jól kiaknázható lelőhelyek lajstroma, már csak befektetők kellenek, s indulhat a termálforradalom Horvátországban. HORDÓSI DÁNIEL

FOTÓ: GETTY IMAGES

Horvátország északkeleti része mélyen benyúlik a Kárpát-medencébe, amely köztudottan a világ egyik termálvizekben leggazdagabb területe. Ezen erőforrás hasznosítása egyelőre kezdetleges fázisban van. Az országszerte ismert huszonnyolc lelőhelyből eddig mindössze tizennyolcat használnak valamilyen módon, de a geológusok szerint Szlavónia alatt még legalább negyven, bőséges utánpótlású hévízforrás húzódik meg. E készlet feltárását a kormány kezdeményezésére hamarosan elkezdik. A kutatást a szakértők a horvát olajtársaság, az Ina, illetve elődje, a Naftaplin fúrásaira alapozzák. A Mol résztulajdonában lévő horvát cég az elmúlt évtizedekben több mint négyezer próbafúrást végzett az országban földgáz és kőolaj után kutatva, ám legtöbbször semmit sem találtak, legfeljebb hévizet. A jövő évre tervezett kutatófúrások célja, hogy azonosítsák, feltérképezzék és rangsorolják a lelőhelyeket, illetve a víz minőségét. Lényeges a hőmérséklet, a kémiai összetétel, valamint az utánpótlás. Korábban ugyanis a szénhidrogénre vadászó mérnököket kifejezetten bosszantotta a termálvíz, ezért néhány kivétellel a furatokat betemették, majd továbbálltak. A legjelentősebb, világszenzációnak számító kakukktojás az Eszék-Baranya megyei Bizovac közelében 1967-ben felfedezett forrás. A furatból ugyanis 95 Celsius-fokos, sós, ásványi anyagokban rendkívül gazdag víz tört elő. A felfedezés bejárta a világsajtót, mivel a forrás a legforróbb sós, 64 | FIGYELŐ 2021/42

F_64-65-Napelem+Roman-konyvtar.indd 64

2021. 10. 18. 16:45

| RÉGIÓ |

JÓ BIZNISZ A MOZGÓKÖNYVTÁR

ROMÁN KIADÓK PERE | Újszerű kezdeményezésként jött létre keleti szomszédunkban az irodai dolgozókat kiszolgáló Bookster vállalkozás, amely „házhoz”, azaz a munkahelyre szállítja a kikölcsönzött kiadványokat. Az alig 83 millió eurós román könyvpiacon működő tíz legnagyobb kiadó szerint a különleges könyvtár illojális konkurenciát jelent 60 millió euróra becsült bevételével.

A Bookster könyvtárat Bogdan Georgescu indította 2013ban, Bukarestben régi üzlettársával, Alexandra Stroéval. Georgescu esete a rendszerváltás utáni karrierépítés egyik jellemző példája. Megjárta a mennyet és a poklot. A közgazdasági egyetemen tanult, de már diákévei idején szobafestést vállalt, festőcsoportokat szervezett, sofőrködött. Autóvezetőként alkalmazta egy ázsiai multi romániai főnöke, aki elég gyorsan rábízta a cég szervizhálózatának a koordinálását. Később egy nemzetközi ingatlanfejlesztő társaság menedzsere lett. Elsőként érzett rá arra, hogy Bukarest északi rozsdaövezete, egykori gyárcsarnokok és gyomos területek helye az irodaházak eldorádója lehet. Az ő ajánlatára költöztek oda az első nagy cégek, a fővárosban megtelepedett multik, s ezeket számos más vállalat követte. A 2008-as nemzetközi válság idején 14 év tapasztalat után kivásárolta magát az ingatlanfejlesztőből, saját vállalkozást alapított, de az első befektetése rosszul sikerült: 15 millió eurót vesztett egy év alatt. Ekkor hosszabb szünetet tartott, sokat utazott, olvasott.

DIVATOT TEREMTETT

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Vallomása szerint élete nehéz pillanataiban mindig a könyvek mentették meg. A szépirodalom mellett az üzleti köteteket is bújta, képezte magát. 2011-ben pedig elkezdett kísérletezni a Booksterrel. Járták a vállalatok HR-osztályait, elmondták, hogy bármit beszereznek a harvardi trendi könyvektől a román kiadványokig. Partnerével úgy vélte: a multiknak sem lehet mindegy, hogy az alkalmazottaik mivel töltik a szabadidejüket, mennyire képzik magukat, pallérozzák általános műveltségüket. Kezdetben elektronikus könyvtárat akartak alapítani, de hamar letettek a tervről, miután felmérették, hogy a románok alig 3 százaléka olvas e-könyveket, miközben az Egyesült Államokban ez az arány 8 százalék. Nem akarták, hogy ennyire leszűküljön a lehetőségeik köre, ezért a nyomtatott kiadványok szegmensébe is belevágtak. Az első nagy ügyfelük egy kolozsvári székhelyű bank volt; így jött az ötlet, hogy országos szállítási hálózatot építsenek ki. A siker nem maradt el, gyorsan szereztek maguknak olvasókat. A vállalkozás azon alapszik, hogy a társaságok alkalmazottai ingyen kölcsönözhetnek ajánlott vagy tetszés szerinti köteteket – ők beszerzik és kiszállítják azokat. Persze az egész lakosság felé nyitottak, a világhálón veszik fel a rendeléseket. A bevételük jelentősebb része abból származik, hogy több mint ezer cég az ügyfelük. A dolgozók a munkahelyükön vehetik át, illetve adhatják vissza a könyveket, ezért a vállalatok cserébe bérleti díjat fizetnek a Booksternek.

RÉS A SZŰK PIACON

Hat évig zavartalanul működtek, de 2019-ben a tíz legnagyobb kiadó, valamint a Romániai Könyvkiadók Egyesülete beperelte

BOGDAN GEORGESCU, A BOOKSTER ALAPÍTÓJA. CÉGÉNÉL FÉLÓRÁS OLVASÁSI SZÜNET IS VAN

őket, hiszen főleg olyan új kiadványokat tesznek elérhetővé ingyen, amelyeknek egy részét a fenti társaságoktól vásárolták. Márpedig a multik dolgozói az átlagnál nagyobb jövedelmük okán a kiadók számára is kiemelt fontosságú potenciális ügyfélkört jelentenek. Két éve zajlik a jogvita, melynek részleteiről a román média sem tud sokat, mivel a bíróság nem enged betekintést a periratba. Az viszont kiderült, hogy a kiadók a kulturális tárcát is beperelték. Azt nehezményezik, hogy a minisztérium a Booksternek közkönyvtári státuszt adott. A felek szintén elzárkóztak a részletek ismertetésétől. A bukaresti média valószínűsíti, hogy hamarosan ítélet születik. Közben a román versenyhivatal is eljárást indított a tíz kiadó ellen kartellezés miatt – közös megegyezés alapján nem hajlandók könyveket eladni a Booksternek. Szakértők szerint a feszültséget a piac szűkössége okozza. Ez az egyik legkisebb Európában, hiszen a románok éves átlagban alig egy-két kötetet olvasnak. A statisztika lesújtó, ugyanis 35 százalék soha életében nem olvasott, a lakosság több mint kétharmada pedig az elmúlt egy évben nem vett a kezébe könyvet. Ötödük havonta egyszer, nyolc százalékuk naponta olvas. Ezzel szemben a Bookster több mint százezer ügyfele éves átlagban 12 kötetet „fogyaszt el”, így egyértelmű, hogy a jogi vita a piaci részesedés megtartásáért folyik, mert a Bookster rendszeresen befizette a jogdíjakat. BORBÉLY TAMÁS 2021/42 FIGYELŐ | 65

F_64-65-Napelem+Roman-konyvtar.indd 65

2021. 10. 18. 16:45

| RÉGIÓ |

MEGNŐ A BECSÜLETE A „SZEGÉNYEK KENYERÉNEK” KRUMPLIFELDOLGOZÓ GYERGYÓBAN | A székelyföldi pityóka Románia-szerte elismert és keresett márka, ennek ellenére sosem fizették meg kielégítő módon a gazdák, termesztők erőfeszítéseit. A feldolgozás, az értékesítés területén ígérkezik most hatalmas áttörés egy 90 millió eurós, az egész Székelyföldre kiható nagyberuházással.

Alapos térképátrajzolás előtt áll a székelyföldi krumplitermesztés és -feldolgozás. Új távlatok nyílnak a szakterület országos „dobogójának” két fokát immár évtizedek óta elfoglaló megyék, Kovászna – történelmi nevén Három-

szék – és Hargita termésének értékesítése szempontjából. (Kettejük közé csak a korai burgonya tekintetében egyeduralkodó dél-romániai Dâmbovița me-

gye ékelődik be.) A hargitai Gyergyóremetén ugyanis 2022 végén elkezdi működését a külhoni vállalkozásserkentő program keretében épülő, 90 millió eurós (csaknem 32,5 milliárd forintos) magyar befektetésből megvalósuló krump-

DÉL-ROMÁNIAI ÁRUS EGY BUKARESTI PIACON. A FELDOLGOZOTT KRUMPLIVAL A SZÉKELYEK AZ EURÓPAI PIACOKAT IS MEGCÉLOZZÁK

66 | FIGYELŐ 2021/42

F_66-67_szekely-krumpli.indd 66

2021. 10. 18. 16:45

| RÉGIÓ |

lifeldolgozó. Az évi 66 ezer tonnás termésből a hasábburgonya-alapanyagot és a burgonyapelyhet készítő üzem az egész Székelyföld mezőgazdasága szempontjából meghatározó beruházásnak ígérkezik.

FOTÓ: GETTY IMAGES

KRUMPLIPARADICSOM

Az Eurostat adatai szerint tavaly 55,3 millió tonna burgonya termett az Európai Unió országaiban. Az össztermés 4,9 százalékát (ami közel 2,7 millió tonnát jelent) Románia adta. Ez ugyan 27,4 százalékkal kevesebb, mint amennyit 2000-ben gyűjtöttek be, a képet azonban nagyban árnyalja, hogy az elmúlt húsz év alatt a korábbinak a felére csökkent az EU-s krumpliföldek nagysága. Keleti szomszédunkban például 41,4 százalékkal kisebb felületet jegyeznek. Ez azt jelenti, hogy az 1989-ben nyilvántartott 275 ezerhez képest ma már csak 174 ezer hektáron terem ott kolompér. Ebből mindössze 27 ezer hektár szerepel a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) nyilvántartásában, a többi elvileg háztáji gazdaságok részét képezi. Ebben a mezőnyben, illetve az ecsetelt körülmények közepette áll az élen a székelyföldi krumpliágazat. Hogy mitől ilyen erős a régió ebben a növénykultúrában, arra Könczei Csaba parlamenti képviselő, az alsóház agrárbizottságának a tagja, korábban háromszéki mezőgazdasági igazgató így válaszolt: „Nemcsak Kovászna megye, hanem egész Székelyföld klímája, talajadottságai ideálisak a burgonyatermesztéshez. Hagyománya is van ennek a kultúrának, az évek folyamán pedig a régió felzárkózott a legmodernebb technológiákhoz, felszereltséghez. Háromszék esetében lényeges, hogy egyre bővül az öntözőkapacitása, s a termelők szakmai képzettsége, tudása, tapasztalata is jelentős mértékben lehetővé teszi, hogy élen járjunk a krumplitermesztésben.” Háromszék burgonyakultúrájának az összterületét amúgy nem könnyű hitelesen meghatározni. Az APIA adatai szerint 9800 hektár, míg az önkormányzatok mezőgazdasági jelentései alapján valamivel több mint 12 ezer hektárról be-

szélhetünk. A különbség abból adódik, hogy nem minden krumpliföldre kérnek területalapú vagy egyéb támogatást, továbbá vannak jogi, kultúraszerkezeti változtatások miatti eltérések is. E téren a csúcsot 2007-re datálják, akkor összesen 22,4 ezer hektáron termesztettek burgonyát a megyében. Ám míg 1991-ben hektáronként 10 tonna volt az átlagtermés, mostanában 25 tonna körüli mennyiséget takarítanak be. Az idén 2122 tonna a középérték, mert bár jól indult az év, a júliusi szárazság épp a gumónövekedés idején érte az ültetvényeket, így a szokásosnál apróbb a krumpli. Az értékesítés területén sincsenek nagy változások. A termés többségét a mezőről viszik el, és az 1,10 lejes (80 forintos) kilónkénti árral sem elégedetlenek a termelők.

SZÉLES PERSPEKTÍVÁK

Hargita megyében jelenleg hétezer hektáron terem pityóka. Háromezerre fizet támogatást az APIA, a többi háztáji gazdaság. A hektáronkénti átlag ott sem haladja meg a 21 tonnát. A székely krumplitermesztés eddigi legnagyobb gondja abból fakadt, hogy a terménynek alacsony volt az ára. Az inflációs jelentésekben is azon alapélelmiszerek között tartották számon, amelyeknek a leginkább csökkent a kilogrammonkénti értéke. Még a tavaszi időszakokban is nagyon sok termelő volt kénytelen 0,50 lejért (50 bani, azaz csaknem 37 forint) túladni a készleten, miközben az önköltségi ár 70 bani környékén alakult. Az elmúlt években a burgonya piaca némi átalakuláson ment át abból a szempontból, hogy a fogyasztók már nem igazán vásárolnak fel nagyobb tételben, jellemzően inkább a napi fogyasztásuknak megfelelő mennyiséget veszik meg az üzletekből. Mint említettük, az értékesítésnek széles perspektívákat nyit a Gyergyóremetén létesülő hasábburgonya-, valamint burgonyapehely-készítő üzem. Ugyanott egy nyolcezer négyzetméteres alapterületű tároló és friss, konyhakész krumplit előállító egység is épül. Egymás szomszédságában húzzák fel

a hasábburgonya-gyártó üzemet és a krumplipehelygyárat, hogy a hasábok előállítása folyamán keletkező veszteséget a pehelykészítéshez használhassák fel.

KELET-EURÓPÁBAN A LEGNAGYOBB

A hasábburgonya-üzem évi 27 ezer tonna terméket állít majd elő 54 ezer tonna alapanyagból. További két, 10-10 ezer négyzetméteres tárolót építenek friss, konyhakész kolompért gyártó üzemmel kiegészülve Gyergyóalfaluban, illetve Szováta közelében. Mindez együtt Kelet-Európa legnagyobb krumplifeldolgozói beruházását ígéri. A hasábburgonya iránt évről évre nő a kereslet az európai piacon, a pehelyre pedig még annál is nagyobb az igény – mondta el Kari András, az invesztíció szakmai vezetője. Ezt az is bizonyítja, hogy már most jelentkeznek a felvásárlók, akik szeretnék lekötni a szükséges mennyiségeket. A pék-, a húsipar, de a gyógyszergyártók által is keresett termékből óránként 600 kilót lesznek képesek gyártani. Az építkezés 2022 tavaszán kezdődik, a gazdákkal való szerződéskötésekre azonban már az idén sor kerül, hiszen a jövő év végén induló termelésnek szüksége lesz a jó minőségű alapanyagra. Vetőmagot is biztosítanak a gyergyói, csíki és háromszéki gazdáknak – csak az idén 14 tonnát –, majd az elért eredmények alapján választják ki azt a négy-öt fajtát, amellyel dolgozni fognak.

NÖVELIK A TERMŐTERÜLETET

A gyergyóremetei két üzem tervezett kapacitása, mint cikkünk elején jeleztük, nagyjából évi 66 ezer tonnás. Ehhez legalább háromezer hektáron termő alapanyagra lesz szükség. A jó minőség és a folyamatos ellátás biztosítása érdekében létesítik a tárolókat Remetén, Alfaluban és Szováta mellett. Az egységek végül egyenként 15 ezer tonna krumpli tárolására lesznek alkalmasak. Mivel a három székelyföldi megyében eddig összesen körülbelül 14 ezer tonna ipari felhasználásra szánt burgonyát termesztettek, kedvező tapasztalatok esetén valószínűsíthető, hogy a gazdák egyre nagyobb területeket fordítanak majd erre a célra. CSINTA SAMU 2021/42 FIGYELŐ | 67

F_66-67_szekely-krumpli.indd 67

2021. 10. 18. 16:45

| RÉGIÓ |

MAXIMÁLT ÜZEMANYAGÁRAK HORVÁTORSZÁGBAN

NYUGDÍJAS ÉVEIKRE TARTALÉKOLNAK

Lassan, de biztosan egyre népszerűbbek lesznek Szerbiában a magánnyugdíjpénztárak. A jelenlegi adatok szerint a hétmilliós országban mindössze 207 ezren fizetnek bizonyos öszszeget megtakarítási, nyugdíj-kiegészítési céllal valamelyik kasszának. Zömmel a 40 és 60 év közöttiek szánták el magukat erre a lépésre. Átlagban havonta 34 eurót utalnak át e megtakarítási számlákra, amelyeken a felgyűlt átlagos összeg fejenként 1711 euró. Az önkéntes nyugdíjpénztárt választók 57,4 százaléka férfi – közölte jelentésében a Szerb Nemzeti Bank. Az összes magánkasszában 409 millió euró van jelenleg, ami növekedést jelent a korábbi esztendők adataihoz képest. 2010hez viszonyítva négyszer, 2016-hoz mérten két és félszer nagyobb a befizetett összeg. Általában ötszázalékos éves nyereséget kínálnak a privát biztosítók. Déli szomszédunkban az átlagnyugdíj szeptember végén 249 eurót tett ki. VIRÁG

EGYENES AZ ÚT BOSZNIÁBA

Nemrég ünnepélyes keretek között adták át a Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát a Száva folyó fölött összekötő első autópályahidat. A szlavóniai Svilaj falu környékén áthaladó építmény a Budapest–Eszék–Szarajevó–Ploče-sztráda részét képezi. A műtárgy 660 méter hosszú és 29 méter széles, építését pedig a két ország közösen finanszírozta. A munkálatok összértéke mintegy 25 millió euró, amit a felek ötven-ötven százalékban álltak. A büdzséhez az Európai Bizottság is hozzájárult, a két ország önrészének az 58 százalékát vállalta át. Az új átkelő ugyanis nem csupán egy határon átnyúló beruházás, hanem az EU számára is híd a Nyugat-Balkánra. Éppen ezért a megnyitón Andrej Plenković horvát kormányfő és Zoran Tegeltija, Bosznia-Hercegovina minisztertanácsának elnöke mellett jelen volt Ursula von der Leyen EB-elnök is. A hidat egyelőre csak a személyautók használhatják, mivel a határ bosnyák felén még nem készült el a kamionterminál. A Száva-híd elkészültével az 5C korridor horvátországi részéből már csak néhány kilométer hiányzik, Eszék és a magyar határ között. Ez a kis szakasz várhatóan az év végéig megépül, de csak 2024ben kapcsolódik össze a szintén építés alatt álló M6-os autópálya déli szakaszával. A páneurópai sztráda teljes egészében történő megvalósulására viszont előreláthatólag még legalább egy évtizedet várni kell, mivel a Szávától délre eső 335 kilométernyi útból egyelőre csak 113 készült el. Horvátország és Bosznia-Hercegovina még egy közös autópályahidat épít Gradiška térségében. Ez várhatóan jövőre lesz kész. Az új építményektől a régi határátkelők tehermentesítését remélik, hiszen azok forgalma az utóbbi években drasztikusan megnőtt. HORDÓSI

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV; MTI/EPA; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Déli szomszédunkban is folyamatosan emelkedett a benzin és a gázolaj ára, emiatt a társadalom elégedetlensége „az egekbe szökött”. A múlt héten a dízel litere már 11,34 kunába, azaz majdnem 547 forintba került, míg a benzinért 11,30 kunát, csaknem 545 forintot kellett fizetni a töltőállomásokon. A kormány a drágulás megfékezése érdekében fix árakat állapított meg. A rendelet október 16-án lépett érvénybe, és harminc napig tart. Ez idő alatt a gázolaj literjét 11, a benzinét 11,10 kunánál (azaz 530,2, illetve 535 forintnál) többért nem árusíthatják a kutakon. A döntés felháborította az országban működő töltőállomás-hálózatok tulajdonosait, üzemeltetőit, hiszen jelentős bevételkiesést okoz. Különösen azért, mert a rendelet nem tesz különbséget a prémium- és a hagyományos üzemanyagok között, ezért a jobb minőségűeket is ugyanazon a kiskereskedelmi áron forgalmazhatják, mint az olcsóbbakat. Déli szomszédunk legnagyobb olajvállalata, az Ina úgy döntött, hogy egyelőre beszünteti a prémiumtermékek utántöltését a kutakon, de a meglévő készleteket még kiürítik. A példáját mindenki követi, egyedül a Horvátországban mindössze 47 állomással jelen lévő Lukoil jelentette be, hogy nem tervezi ezen üzemanyagok kivezetését. A kormány rendelkezése nem érinti a gázüzemű járművek tulajdonosait, így az LPG ára tovább növekszik; a hét elején már 5,67 kunába (273,2 forint) került literenként. H. D.

68 | FIGYELŐ 2021/42

F_68-69_Terkepes.indd 68

2021. 10. 19. 16:54

| RÉGIÓ |

AZ ÁLLAMFŐI JOGKÖRÖKRŐL VITATKOZNAK

Miloš Zeman cseh államfő a prágai katonai kórház véleménye szerint jelenleg nem képes ellátni a tisztségéből eredő feladatokat. Erről hétfőn beszélt Miloš Vystrčil, a szenátus elnöke, a képviselőházi választásokon nyertes Polgári Demokrata Párt (ODS) tagja. A szenátusi vezető azt követően kérte a kórház véleményét, hogy az elnöki hivatal már több mint egy hete nem adott kielégítő tájékoztatást Miloš Zeman állapotáról. A 77 éves, krónikus betegségekben szenvedő államfőt egy nappal a parlamenti alsóházi (képviselőházi) választások után, október 10én, vasárnap vitték be a kórházba, ahol az intenzív osztályon kezelik. Állítólag a múlt szerda óta nem tudja ellátni hivatalát, de a képviselőház búcsúzó elnöke, Radek Vondráček (a jelenleg még kormányzó ANO párt tagja) egy nappal később járt nála, és azt mondta, hogy az államfő jobban van. Közben a rendőrség vizsgálatot indított, hogy kiderítse: ha az elnök valóban nem tudta ellátni a feladatát, akkor valaki meghamisította-e az aláírását a választások után felálló alsóház november 8-i alakuló ülését összehívó dokumentumon, illetve a brnói regionális bíróság új elnökét kinevező okmányon. Az államfő feladata az is, hogy kit bíz meg kormányalakítással, de formálisan ezt még nem tette meg. (A kétszáz fős parlamentben a legtöbb mandátuma [72] Babiš pártjának van, de a választást az ODS által vezetett Spolu [Együtt Koalíció] nyerte, minimális előnnyel.) Mindenesetre mind a hivatalban lévő miniszterelnök, Andrej Babiš, az ANO vezetője – aki már bejelentette, hogy ellenzékbe vonul –, mind pedig a várható utóda, Petr Fiala, a választásokon győztes ODS elnöke felszólította az államfői hivatal vezetőjét, Vratislav Mynářt, hogy mondjon le. A cseh alkotmány szerint az államfői hatáskörök elvonásáról a képviselőház és a szenátus abszolút többséggel dönt. Ilyen esetben az államfő feladatait részint a kormányfő, részint a képviselőház elnöke veszi át, de utóbbinak, Radek Vondráčeknek most csütörtökön lejárt a mandátuma. Így meg kell várni az új képviselőház novemberi alakuló ülését, de a szenátus is leghamarabb október 26-án ül össze. M. J.

ELHÚZÓDÓ ROMÁN KORMÁNYVÁLSÁG

Nem sikerült koalíciós megállapodásra jutnia a főbb romániai pártokkal Dacian Cioloș román kormányfőjelöltnek, aki ezért a kabinetjébe kizárólag az általa vezetett Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) politikusait jelölte minisztereknek. A parlament szakbizottságai keddi lapzártánkkor hallgatták meg az aspiránsokat, a kabinetről való parlamenti voksolást szerdára tűzték napirendre. Elemzők azt jósolták, hogy az USR elnökének a kormányjavaslata megbukik, hiszen mind egykori koalíciós társai – a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) –, mind az ellenzéki szociáldemokraták (PSD) közölték: nem hajlandók megszavazni egy egyszínű USR-kabinetet. A liberálisok arra hivatkoztak, hogy egykori koalíciós társaik buktatták meg a Florin Cîțu liberális pártelnök, jelenlegi ügyvivő miniszterelnök kormányát, ezért Cioloșékat „büntetésből” a Szociáldemokrata Párthoz és a szélsőségesen nacionalista, vírustagadó Románok Egyesüléséért Szövetséghez (AUR) küldték, hogy velük egyeztessenek, ha már együtt idézték elő a jelenlegi helyzetet. Klaus Johannis államfő azt követően bízta meg Cioloșt kormányalakítással, hogy a pártok közül majdnem egyedül az USR javasolt miniszterelnököt. (Mert ugyan az RMDSZ is ajánlotta, hogy ideiglenesen, hat hónapig legyen magyar kormányfője az országnak, de ezt az elnök nem vette figyelembe.) Elemzők szerint Cioloșt pusztán taktikázásból bízta meg kormányalakítással a liberálisokkal szoros viszonyban lévő Johannis, hiszen biztosra vette, hogy az USR nem tud parlamenti támogatást szerezni a kabinetjének. Így most az államfő előtt megnyílik az út, hogy ismét Cîțut kérje fel erre, amit eddig alkotmányos korlátok miatt nem tehetett meg, ugyanis egy megbuktatott kormányfőt azonnal nem lehet újból kormányalakítással megbízni. Szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy az ellenzéki szociáldemokraták a súlyos járványügyi válsághelyzetre való tekintettel megszavaznak majd egy Cîțu által vezetett kisebbségi kabinetet. Ugyanakkor az is elképzelhető szerintük, hogy Johannis is enged, és egy másik liberális politikust kér fel kormányalakításra, ami lehetővé tenné a régi PNL–USR–RMDSZ-koalíció újbóli felállását. BORBÉLY

2021/42 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2021. 10. 19. 16:54

| SKYNET |

BEVÁSÁROLTUNK A SZÁMÍTÓGÉPEKBŐL A PANDÉMIA ALATT Az utóbbi hónapokban eléggé súlyos helyzet alakult ki a személyi számítógépek piacán, ugyanis a pandémia okozta keresleti, így növekedési többlet világszerte teljesen eltűnt. A harmadik negyedévben már majdhogynem stagnált a szegmens, és várhatóan a – hagyományosan erős – negyedik negyedév is újra csalódást okoz – derül ki több szakértő elemzéséből. Leegyszerűsítve tehát: elég komoly bővülési slamasztikába került a nemzetközi számítógépes piac, amely pedig hoszszú esztendők óta évente több mint negyedmilliárd darabos értékesítést produkált. Mint ismert, az otthonlét hónapjai-

ban nagyon megugrott a kereslet, a fejlett világ családjai (és céges alkalmazottai) százmilliószámra vásároltak be ezen időszakban, globálisan 270 millió fölé tornászva az újonnan üzembe helyezett laptopok és asztali gépek számát, megtörve egy stagnáló trendet. Azt, amelyet egyébként a mobilok és a tabletek előretörése, valamint az új, még nagyobb gépi teljesítményt igénylő programok, funkciók hiánya okozott. Másképpen: a napi feladatokra és a tartalomfogyasztásra még ma is bőven megfelel egy három-öt éves vagy idősebb középkategóriás eszköz. Így legfeljebb a 3D-s tervezéssel foglalkozók, a médiában-marketingben dolgozók (videóvágás, képszerkesztés), valamint a leggyorsabbat kereső játékosok és kriptobányászok vették az újabb masinákat az utóbbi esztendőkben.

Idén mintegy 260 millió PC eladása várható világszerte.

MEGTORPANÁS | Világszerte szinte leállt a személyi számítógépek eladásának a növekedése szeptember végére. A várható fekete péntekek időszaka és az ünnepi szezon sem lehet olyan erős, mint tavaly volt, így a globális várakozások is visszafogottak. A valószínűsíthető gyenge piaci teljesítményen a Windows 11 érkezése sem sokat változtathat. Összességében azonban a járvány okozta home office-os és otthon tanulási „lelkesedés” mostanra alábbhagyott. Már az áprilistól júniusig tartó második negyedéves növekedés is szerényebb, 13 százalék körüli volt, de a szeptemberrel véget ért harmadik negyed kevesebb mint 4 százalékos bővülést hozott. Azaz a kereslet szintje a 2019-es, stagnáló szint közelében kezdett beállni. Olyannyira nem kellenek az új gépek, hogy 2021. július–szeptemberében – a pontos IDC-s kutatói adatok szerint – csupán 3,9 százalékkal nőtt a leszállított PC-k darabszáma. (A második negyed pontos száma: 13,2 százalék.) Ez azt jelenti, hogy a 2020-as rekordot, a 275 milliós eladást az idén nem hozza a piac. Ehelyett valószínűbb, hogy a 2018–19ben jellemző 260 millió körüli értékre áll vissza. Feltehetően ezen a most érkező Windows 11-es – amely korábban keresletélénkítő hatású volt – sem sokat változtat, hiszen az elmúlt egy-két évben vett asztali gépek és laptopok gond nélkül alkalmasak az új rendszer futtatására.

JÖNNEK FEL A TABLETEK

Arról már nem is szólva, hogy óriásit fejlődtek a táblagépek, amelyeket az IDC fent említett adatai nem tartalmaznak. Holott egy mai friss, márkás modell már sokkal alkalmasabb a kisebb, alkalomszerű munkákra használt laptopok kiváltására, mint egy három-öt esztendővel ezelőtti széria. Már csak azért is, mert a tabletekkel mostanra nem csak videótartalmakat fogyasztunk vagy játszunk, mivel a do-

70 | FIGYELŐ 2021/42

F_70-71_sky.indd 70

2021. 10. 19. 16:52

| SKYNET |

dár” az érintőképernyő. Ezt lehet ugyan imitálni az egérmozgatással, de egy jobb app nem lesz népszerű, sőt nem is igen lesz jól használható asztali platformokon, ha mobiltelefonos vagy tabletes „tapogatásra” optimalizálták. Ennek ellenére korántsem mellékes, hogy a Google Play áruház mintegy hárommillió termékcímével bővülnek a modern asztali és noteszgépek. Azt pedig ma még korai megmondani, hogy a PC-k „mobilosodása” milyen mértékű lesz a következő években, és mindez milyen hatással lehet az érintett alágazatokra.

FOTÓ: GETTY IMAGES

MOBILIZÁLÓDIK A MUNKA IS

kumentumainkat, táblázatainkat, prezentációinkat immár sokkal inkább a felhőben készítjük és tároljuk (Google Docs, Tabs, Drive, Microsoft 360, Apple iWork és társaik). Ez pedig azt jelenti, hogy közel sem csupán mobiltelefonról tudunk „belepiszkálni” irodai munkáinkba, hanem jobb, billentyűzettel kiegészített táblagépeinken most már jóval összetettebb feladatokat is képesek vagyunk elvégezni. Nem szólva a mai tinikről vagy 20-25 évesekről, akik érintőképernyős mobilokon nőttek fel, s például videókat is jobban szerkesztenek telefonon, mint anno a szüleik a laptop vagy a munkaállomás előtt… Ráadásul az üzenetküldő vagy egyéb hasznos alkalmazások tableten jobban használhatók lehetnek, mint asztali vagy hordozható gépeken.

Igaz, e téren változást hozhat, hogy az új, már említett Windows 11 alapból támogatja a Google Play alkalmazás-áruházból letöltött programok, appok futtatását laptopokon vagy asztali PC-ken. A Windows 10 e téren csupán a Samsung Galaxy telefonok applikációit, s azokat is csak külön program telepítésével tudta kezelni.

AZ ÉRINTÉS HIÁNYA

Persze egy ilyen újdonság nem fogja alapjaiban megváltoztatni az asztali és a hordozható PC-k világát, már csak azért sem, mert az asztali monitorok és a laptopok esetében egyaránt igen „ritka ma-

Az ugyanakkor előrevetíthető, hogy a top 100 applikáció felhasználói szokásait tekintve mélyreható változás lesz. Legalábbis az olyan esetekben, amikor valamilyen feladatot jobban, egyszerűbben old meg az ember érintőképernyővel, mint asztali vagy noteszgépével. Így például nemcsak a csetelés, hanem a jegyzetelési, űrlapkitöltési, videó- és fényképkészítéssel járó vagy akár projektmenedzsmenti feladatok, feladatkezelő alkalmazások is jobban, rugalmasabban működhetnek érintőképernyő használatával. Arról nem is beszélve, hogy a telefon a hét minden napján, napi 24 órán át ott van a közelünkben, az asztali gépeket pedig jellemzően a szigorúan vett napközbeni munkaidőben szoktuk használni. Ha a mobil- és az asztali platformok ilyen módon közelednek egymáshoz, rövidesen kevés értelme lesz a sokszor elhangzó „nem vagyok gépközelben” kifogásnak. Pontosabban a háromdimenziós programokkal dolgozó építészek, ipari mérnökök, médiamunkások és hasonló szakemberek esetében marad csak releváns, hogy bivalyerős gépük közelében legyenek, ha valamit változtatni kell a munkájukon. HG

2021/42 FIGYELŐ | 71

F_70-71_sky.indd 71

2021. 10. 19. 16:52

| CAPPUCCINO |

A fenntartható divattal foglalkozó szakember legutóbbi kutatásában annak járt utána, hogy a járvány miatti lezárások időszaka miként hatott az etikus forrásból származó divatcikkekkel kapcsolatos vásárlói attitűdre. Kérdés, hogy a pandémia hatására megváltozott vevői szokások csak ideiglenesen befolyásolták-e a ruházati termékek szolidabb fogyasztását, vagy hosszú távon is marad az új gyakorlat.

Az első hullám utáni üzletnyitásoktól, azaz 2020 nyarától indították a kutatást – a bosszúvásárlástól kezdve a fenntarthatóság felé forduló magatartásig széles a vevők reakcióinak a skálája? – Az derült ki, hogy a magyar fogyasztók fenntartható divattal kapcsolatos attitűdje abszolút pozitívan változott a járvány alatt, egyre nyitottabbak ez irány-

ban. Azok, akik amúgy is elkötelezettek voltak a fenntarthatóság iránt, most még inkább csökkentették a fogyasztásukat: kevesebb ruhát vásároltak, ám jobb minőséget, etikus forrást választottak. Nyugat-Európában a lezárások időszakában az (online) vételek motivációja sokaknál egyszerűen az unalom, a szórakozási lehetőségek beszűkülése volt. Noha hazánkban szintén felélénkült az e-kereskedelem a divatiparban is, az online ruhavásárlás nálunk még mindig kevésbé elterjedt ebben a szektorban, ezért a lezárások feloldása után az impulzív vá-

sárlói élménytől megfosztott fogyasztó szinte berobbant az üzletekbe. Ezt a reakciót nevezik bosszú- vagy jutalomvásárlásnak. A továbbra is fast fashion márkákat preferáló vevők kevésbé csökkentették a fogyasztásukat a pandémia hatására. Számukra a „fogyókúra” után nem volt elegendő megenni egy szelet csokitortát, hanem azóta is egyfolytában csokitortát szeretnének enni. Az eredményekből az is kiderült, hogy sokak számára lényeges az etikus vásárlás, de a saját énképük és a ruhák kinézete még fontosabb.

FOTÓ: BÉKEFI DÓRA

SZILÁGYI-CSÜLLÖG MÓNIKA

72 | FIGYELŐ 2021/42

F_72-73_cappuccino.indd 72

2021. 10. 19. 16:53

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY

– A fenntarthatóság terén is mindenkit más motivál. Különféle „zöld” fogyasztói csoportok léteznek? – A különböző generációk tagjai eltérő módon fejezik ki identitásukat, illetve egy adott csoporthoz tartozásukat a divat nyelvén keresztül. Van, aki úgy választ a márkák közül, hogy a kinézett termék megvásárlása által támogasson egy segítő szervezetet, azaz a kifizetett összeg egy részéből kapjon egy kisgyerek cipőt, szedjenek szemetet a tengerparton, ültessenek fát… Más azt határozza el, hogy nem vesz többé új ruhát, táskát, cipőt. A second hand ellenében felhozható, hogy meghosszabbítja ugyan egy divatcikk életgörbéjét, viszont a higiéniai előírások miatt nem környezetbarát fertőtlenítőszereket használnak a ruhák tisztításához. Szerintem itt is a fogyasztó személyisége a döntő a fenntarthatóság szempontjából: az illető tényleg annyit vásárol-e a second hand boltban, amennyire szüksége van, vagy a kedvező ár miatt elcsábul, és felesleges darabok is kerülnek a kosarába? A fenntarthatósági elveket valló luxustermék-vásárlók egy újabb fogyasztói kategóriát képviselnek: ők az ár elé helyezik a márka társadalmi felelősségvállalását, és ez alapján döntenek. Szerintem a ruhakölcsönzői rendszer lenne még egy remek irány, ha nálunk is meghonosodna. Például a Hollandiában élő magyar startuptulajdonos Tóth Sára Palanta nevű cége is ezzel foglalkozik. A projekt lényege, hogy az általa megvásárolt, etikus forrásból származó ruhákat a fogyasztó adott időre bérbe veheti az eladási ár nagyjából húsz százalékáért, így a vevők kísérletezhetnek, a fenntartható márkák pedig szélesebb körhöz jutnak el. – Mitől függ, hogy egy hazai vásárló nyit-e a fenntartható divatáruk felé? – A magyar fogyasztó általánosságban árérzékeny, ugyanakkor viszonylag keveset tud a fenntartható divatról. A kutatások azt mutatják, hogy bár a jövedelem is döntő, de az edukáltság nagyobb

A Budapesti Metropolitan Egyetem fenntartható divatmárka menedzsment képzés szakvezetője, az ELTE Pszichológia Doktori Iskolájának a fenntartható divat fogyasztói elfogadását vizsgáló doktorandusza. Iskolái: Posztgraduális menedzserképzés (Copernic program, Párizs). MBA/DESS – CAAE – francia–magyar menedzserképzés (Budapesti Műszaki Egyetem, Jean Moulin Lyon 3/IAE). Munkahelyei: brand-, lap- és marketingmenedzserként dolgozott különböző sajtótermékeknél. KEDVENCEK Film » Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre Könyv » Szerb Antal: Utas és holdvilág Hobbi » tánc Ahonnan merít, ha kimerül » „A családom szeretetéből, a barátok nevetéséből és a természetből.” Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » empátia/empátia Álom, amely még nem valósult meg » Egy év kreatív szabadság

mértékben befolyásolja az erre való nyitottságot. Ha a vevő tisztában van azzal, hogy egy adott cég gyermekmunkaerőt foglalkoztat, vagy hogy a farmerek festésekor mérgező anyagokat juttatnak a természetes vizekbe, az már elég ok arra, hogy a saját preferenciái figyelembevételével fenntartható márkát vagy legalább a fast fashionon belül „biót” válasszon. És ez nemcsak attól függ, hogy felnőttként miket olvas, honnan tájékozódik, hanem hogy a családjából milyen értékrendszert hoz magával. Az már a következő lépés, hogy ha pozitív az attitűdje a fenntartható divat iránt, ez a vásárlói döntésében is megjelenjen.

– Bár nincs pontos definíció a fenntartható divatra, a fogalom folyamatosan szembejön velünk. Időnként már úgy is érezzük, hogy túl sok döntést kell meghoznunk egy ruhadarab kiválasztásánál. – A téma túladagolása valóban bűntudatkeltéshez vezethet, amitől viszont viszolyog a vevő, s emiatt elképzelhető, hogy egy ponton azt mondja: nem érdekli, ki és hol varrta ezt a pólót, ő egyszerűen meg akarja venni és kész. A fenntarthatósági marketing tanításakor mindig hangsúlyozzuk, hogy a márkák részéről ezen a területen a legfontosabb az őszinteség és a transzparencia. A hazai dizájnereknek elsőként azt érdemes meghatározniuk, hogy miként kívánnak fenntarthatóan működni – ehhez önmagukat is fejleszteni szükséges. Majd a célcsoport és a piaci pozíció meghatározása után alapos piackutatással fel kell térképezni, hogy a kiszemelt vásárlókat mi motiválja az etikus termékek kapcsán. Az egészségük, azaz csak természetes anyagokkal szeretnének érintkezni? Egy társadalmi probléma – a munkaerő kizsákmányolása – ellen tennének? Vagy a természet, az állatok védelme fontos számukra? Ha ezt megtalálták, erre kell felfűzni a marketingtervet, hitelesnek maradva minden döntésnél. – A változás honnan kezdődhetne, ha a divatipar a lineárisról a körforgásos gazdasággal kapcsolatos gondolkodásra állna át? – A körforgásos gazdaság elve szerint már a tervezés pillanatában tudott, hogy mi lesz mondjuk egy farmernadrágból, ha már nem használható az eredeti célra. A változás részben onnan kezdődhetne, hogy a leendő tervezők már az egyetemi oktatásban találkoznának ezzel a kérdéssel, és válaszok is lennének rá. Magyarországon is vannak immár olyan tervezők – például Vetlényi Alma –, akik a zero waste elv szerint alkotnak, és fenntartható alapanyagokkal, szabászati hulladék nélkül dolgoznak. A másik a fenntartható divat pontos, nemzetközileg elfogadott definiálása és szigorú központi szabályozása – e nélkül nem várható komolyabb változás a divatiparban. SZIGETI HAJNI 2021/42 FIGYELŐ | 73

F_72-73_cappuccino.indd 73

2021. 10. 19. 16:53

| TÁRSADALOM |

TANULJUK A TÁVGYÓGYÍTÁST

EGÉSZSÉGÜGY | A pandémia alatt az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés fontosabb lett, mint valaha. Viszont a fertőzés gyors terjedése kockázatossá tette az orvosi rendelők látogatását, így helye és aktualitása lett a telemedicina bevezetésének – s úgy tűnik, velünk marad az új gyakorlat.

gyen kapacitás az e-mailek rövid időn belüli megválaszolására, a telefonok kezelésére. Mert ha erre nincs képzett munkaerő, akkor a helyzet nem javul, csak bonyolultabbá válik.

A KÓRHÁZAKBAN IS MŰKÖDHET

Ficzere Andreát, a Magyar Kórházszövetség elnökét arról kérdezte a Figyelő, hogy a kórházi gyakorlatban miként jelenhet meg a távgyógyítás. „Nagyon leegyszerűsítve a telemedicinának alapvetően két fajtája létezik. Az egyik, amikor intézmények között zajlik valamilyen távorvoslás, például az egyik távleletezéssel kisegíti a másikat egy diagnosztikai folyamatban, vagy esetleg va-

FOTÓ: GETTY IMAGES

A kényszer szülte helyzet, a telemedicina térnyerése a hazai betegek szerint állandósulni látszik. A negyedik hullám továbbra is indokolja az óvintézkedéseket, de mintha az orvosok sem bánnák, hogy a páciensek egy részét távgyógyításban látják el. A koronavírus-járvány teljesen átalakította az alapellátásban az orvos-beteg kapcsolatot. Bevett gyakorlattá vált a telefonos betegkikérdezés, a távdiagnosztizálás, az e-mailezés, azaz távgyógyítási gyakorlatra tettek szert a szakemberek. A receptet feltöltik a felhőbe, s ha nem javul a helyzet, akkor az érintett már a személyes találkozáskor kapja meg a további szükséges kezelést. Addig viszont meg-

spórolt némi időt (valamint további betegségek begyűjtését), a rendszer pedig pénzt. Persze azért nem volt egyszerű az átmenet; sem az orvosok, sem a betegek életét nem könnyítette meg az új szisztémához vezető folyamatos átalakulás, mert a rendelőkben állandóan foglaltat jeleztek a telefonok, az idősebb háziorvosok nem szívesen levelezgetnek a páciensekkel, erre külön személyzet pedig nincs. Márpedig ha a háziorvosok tartósan szeretnék elkerülni a kevésbé indokolt találkozásokat, akkor ki kell alakítaniuk ehhez az informatikai rendszert, s úgy kell strukturálni a rendelési időt, hogy a hagyományos gyakorlatra és a telemedicinára egyaránt jusson idő, le-

74 | FIGYELŐ 2021/42

F_74-75_telemedicina.indd 74

2021. 10. 19. 16:53

| TÁRSADALOM |

lamilyen távolról való beavatkozással támogatja a fogadó intézményt (robotsebészet). A másik típusa az, amikor a beteg és az orvos/intézmény közötti kapcsolat tesz lehetővé különböző, az érintett otthonában vagy munkavégzés, szabadidős tevékenység folyamán végzett felügyeleti, esetleg diagnosztikus tevékenységet. Ilyenkor a pácienst különböző szenzorokkal észleljük, s ha szükséges, tanácsokkal, esetleg konkrét távolról történő beavatkozással segítjük” – fejtette ki az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. Azt is hozzátette: a távgyógyítás egyik előnye, hogy csökkenti a költségeket, elkerüli a hangsúlyozottan felesleges orvosbeteg találkozást, s folyamatos biztonságot nyújt az érintettnek azzal, hogy az otthonában, a munkahelyén vagy sportolás közben monitorozzák az állapotát. „Nagyon fontos tényező a telemedicina áttörésében a globális egészségügyet sújtó munkaerőhiány, de legalább annyira lényeges, hogy a pácienst a saját környezetében észlelve elkerülhetjük a betegsége okozta állapotromlást, a szövődményeket, valamint a kórházi bennfekvést” – magyarázta a szakember. A pandémia felgyorsította a távgyógyítás széles körű alkalmazását, hiszen távolról lehetett segíteni azokat, akik járó-, esetleg nem akut jellegű fekvőbeteg-ellátást igényeltek ugyan, de a fertőzéstől való félelem miatt nem mentek el az adott intézménybe. A krónikus betegek közül jól lehet gondozni a magas vérnyomással, szívritmuszavarral, cukorbetegséggel, valamint légzőszervi betegséggel küzdőket, de a kismamák monitorozásakor is használható a telemedicina. Súlyt és hőmérsékletet szintén lehet messziről kontrollálni – taglalta a főigazgató. Határozottan cáfolta azokat az aggályokat, amelyek szerint csak „le akarják rázni” a pácienseket az orvosok. „A telemedicina nem a beteg eltávolítását jelenti a rendszerből, hanem pont ellenkezőleg: az abba történő bekapcsolását. Sok mindenre – de természetesen nem mindenre – nyújt jó megoldást; a lényeg, hogy megfelelő szerepet kapjon az ellátórendszerben.

Több kérdés merülhet fel a napi gyakorlattal kapcsolatban. Vajon optimális megoldás-e, ha a szakorvosok a munkaidőt részben a távgyógyítással töltik, vagy lesznek, akik csak a monitor előtt ülnek? „Itt, az Uzsokiban a pilotverziónál azt tartottuk a legcélravezetőbbnek, ha kialakítunk egy telemedicinás központot, amely voltaképpen egy szoba a célnak megfelelő számítógéppel, monitorokkal, szerverrel, az adatokat pedig szakorvos elemzi. Minden ellátásnak, így a távgyógyászatnak is megvan a maga protokollja. Az adatok nem véletlenszerűen esnek be az informatikai rendszerbe, hanem jól megtervezett módon, és a válaszadás is kiszámítható. A rendszeresen beérkező információkat elemezzük és beépítjük a beteg kezelésébe. Ha valakinek akut problémája, például szívritmuszavara van, magára teszi az EKG-t és beküldi az adatot, a központban dolgozók pedig azonnal reagálnak. Fontos, hogy a normális tartományban lévő, a beteg dokumentációjában strukturáltan tárolt információk mellett nagy figyelmet kell fordítani a sürgősséggel ellátandó bajokra, amihez 7x24 órás szakemberi észlelésre van szükség. Erre ma már rengeteg informatikai megoldás van a világban” – részletezte Ficzere Andrea. „A gyógyítás egy másik új iránya, amelyről mindenképpen érdemes beszélni, a mesterséges intelligencián alapuló megoldások köre; ezek nagy segítséget jelentenek az ellátórendszerben tetten érhető munkaerőhiány enyhítésében is. Az öntanuló szoftverek bizonyos területeken jelentősen közreműködnek a diagnózis felállításában, és adott esetben – de természetesen nem mindig! – akár ki is tudják váltani a személyzetet. Tipikus példa a radiológiai leletezés, vagy a szövettani, citológiai metszetek feldolgozása” – tette hozzá a szakember.

MEG FOG TÉRÜLNI

Arra a kérdésre, hogy a kórházszövetség elnökeként miként látja, mennyire van napirenden a telemedicina témája a hazai intézményekben, úgy fogalmazott: „Ez most nagyon aktuális. Korábban problémát jelentett az állami finanszírozás hiánya, azonban részben a pandémiának is köszönhetően bizonyos ellátások mára bekerültek a NEAK által finanszírozott tevékenységek körébe. Reméljük, ez a folyamat folytatódik, mivel számos olyan egyéb telemedicinális ellátási formát ismerünk, amely növeli a betegellátás

A TÁVGYÓGYÍTÁS LEHETSÉGES ELŐNYEI Csökkenti az ellátás költségeit, mert telemedicinával az éjszakai ügyeletet, sürgősségi ellátást igénylők problémáinak a jelentős része megoldható. A beteg is időt és pénzt spórol meg azzal, ha nem kell szabadságot kivennie és elutaznia egy távoli intézménybe. Egyes betegségeknél a rehabilitációs időszakot az otthonában is töltheti a páciens, ha az orvos rendszeresen monitorozni tudja az állapotát. A telemedicina azoknak is nagy segítségére van, akik jobban szeretnek az otthonukban gyógyulni, nehezen viselik a kórházi körülményeket, és az állapotuk megengedi ezt. A kisebb problémák és a további konzultációk nagyon időigényesek. A távorvoslással a betegek elkerülik a látogatás gondját, s az intézményekben csökkenhet a zsúfoltság. A távgyógyítás segítségével az orvos és a kórházi személyzet hatékonyabban rangsorolhatja a sürgős eseteket. Az emberi hibák és a késések száma is csökkenthető. Az alkalmazott rendszer fontos adatokat szolgáltathat a szakszemélyzetnek a korábbi vizsgálatokról, a beteg állapotának alakulásáról, akár kamerákon keresztül az ápolási állomásról. Az orvosok telekonferenciákon és távfelügyeleti eszközökön keresztül folyamatosan ellenőrizhetik a páciens állapotát. Ezek az eszközök valós időben gyűjthetnek adatokat például a vérnyomásról, a pulzusszámról, az oxigénszintről. A korai beavatkozás és a proaktív intézkedések hoszszú távon a beteg jobb ellátásához vezetnek.

biztonságát, támogatja a személyzetet, ráadásul költséghatékonyan működik. Egyértelműen azt látjuk, hogy nemcsak a fiatalabb generáció használja lelkesen ezeket az eszközöket, hanem az idősebbek is nyitottak azokra a megoldásokra, amelyek segítik az egyedülállókat, valamint az aktív életmódot előnyben részesítőket.” LENGYEL GABRIELLA 2021/42 FIGYELŐ | 75

F_74-75_telemedicina.indd 75

2021. 10. 19. 16:53

| TÁRSADALOM |

AZ OLTOTTAK JÓ ESÉLLYEL MEGÚSSZÁK

PANDÉMIA | Ezer körüli esetszám itthon – ez már a májusi adatokat idézi. Pánikra nincs ok, de akik nem oltatják be magukat, jó eséllyel el fogják kapni a fertőzést. Románia nem ura a helyzetnek, Szlovákia korlátozásokat vezetett be a súlyosan fertőzött területeken, Oroszországban rekordok dőlnek meg. A hét legfontosabb eseményei.

EURÓPAI HELYZET

Földrészünkön Romániában súlyos a helyzet, egymillió főre vetítve ott hal-

vagy nem nyernek felvételt, ha nem veszik fel az oltást.

AZ OROSZOKNÁL SOK A BETEG

Oroszországban is folyamatosan nő az új esetek száma. A legnagyobb probléma a Csendes-óceánhoz közel eső térségben van, Vlagyivosztokban, Habarovszkban. A hatóságok lottójátékokkal, bónuszokkal és egyéb ösztönzőkkel próbálták fel-

FOTÓ: REUTERS

Magyarországon lassan, de folyamatosan emelkedik a fertőzöttek és a kórházban ápoltak száma. Már 1,012 millió ember vette fel a harmadik oltást, és a korábbi időszakhoz képest megnőtt a vakcinációra jelentkezők száma is. A hivatalos információk szerint a beoltottak kevesebb mint egy százaléka betegszik meg, a készítmények jó eséllyel megvédik őket a súlyos tünetektől és a kórházba kerüléstől. Újabb közel 800 ezer antigéngyorstesztet biztosít a kormány a háziorvosoknak, hogy ezzel is segítse a járvány megfékezését. Utóbbiak eddig is végeztek gyorstesztet, ám most még több lehetőségük lesz arra, hogy kiszűrjék a koronavírus-gyanús betegeket a szezonális légúti betegségek tüneteivel jelentkező nagyszámú páciens közül. A gyanúról továbbra is a háziorvos dönt. A jellemző tünetek: száraz köhögés, láz, nehézlégzés, hirtelen szaglásvesztés, az ízérzés zavara. Emellett a doktor szakmai tapasztalata alapján egyéb tünetet is gyanúsnak ítélhet. A betegeknek továbbra is 10 napig otthoni karanténban kell maradniuk. Minden olyan esetben el kell végezni a tesztet, ha a tünetes páciens egészségügyi vagy szociális dolgozó, szociális gondozott, szoros kontaktja igazolt koronavírus-fertőzöttnek, járóbeteg- vagy fekvőbeteg-ellátásra szorul.

tak meg a legtöbben a világon. A magyar kormány által felajánlott segítséget elfogadta a román állam, így betegeket szállítanak át itteni kórházakba. Az átoltottság szintje nagyon alacsony náluk, és a lakosság 60 százaléka nem is mutat hajlandóságot a vakcinációra. Lettországban is erős korlátozásokra kényszerültek a hatóságok, ott is rossz az átoltottsági arány, így gyorsan terjed a járvány. Éjszakai kijárási tilalmat vezettek be, az iskolákban az első három évfolyam kivételével újra távoktatás van, és aki teheti, otthon dolgozik. Az EU folyamatosan támogatja azokat a fejlődő országokat, amelyeknek komoly kihívást okoz a pandémia kezelése. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hét eleji közleményében arról számolt be: a közösség több mint egymilliárd adag Covid–19 elleni vakcinát exportált az elmúlt tíz hónapban. Arra is rámutatott: a blokk annyi oltóanyagot exportált, mint amennyit beadott a saját polgárainak, sőt ígéretet tett arra, hogy az unió továbbra is nagy erőkkel vesz részt az adományozásban. Az Egészségügyi Világszervezet fenntartja azt az álláspontját, hogy a gazdag országok ne a harmadik oltással törődjenek, ne halmozzanak fel vakcinát, hanem minden erejükkel segítsék a nehéz helyzetben lévőket. Közben a munkáltatók egyre több államban nyomás alá helyezik az oltatlanokat, hogy elvesztik a munkájukat

76 | FIGYELŐ 2021/42

F_76-77_covid-heti-akt.indd 76

2021. 10. 19. 16:54

| TÁRSADALOM |

gyorsítani az oltakozás ütemét, de a széles körben elterjedt szkepticizmus és a hivatalnokok ellentmondó jelzései gátolták az erőfeszítéseket. A kormány a hét elején közölte: körülbelül 43 millió orosz, vagyis az ország közel 146 millió lakosának mintegy 30 százaléka van teljesen beoltva. Egyes régiókban korlátozták a nyilvános rendezvények látogatását, de a mindennapi élet nagyrészt a megszokott módon zajlik Moszkvában, Szentpéterváron. Az orosz koronavírus-munkacsoport több mint 7,99 millió megbetegedést és 223 312 halálesetet regisztrált. Ez a legnagyobb halálozási szám Euró-

amerikai járványügyi hatóság egy friss tanulmánya szerint a védőoltások hatékonysága 85-95 százalékos volt a deltavariáns megjelenése előtt. E verzió felbukkanásával a vakcinák a beoltottak 86 százalékát óvják meg attól, hogy kórházba kerüljenek. A tanulmány arra is rámutatott: az oltást felvettek nyolcszor kisebb valószínűséggel fertőződnek meg és 25-ször kisebb valószínűséggel kerülnek kórházba vagy halnak bele a betegségbe.

a súlyos betegségek elleni védelem azonban továbbra is fennáll. A német járványügyi központ kiadott egy jelentést a múlt héten, amelyben az áll, hogy a február 1 -je óta Németországban azonosított 80 181 áttöréses fertőzésnek csak a 0,6 százaléka esetében volt szükség intenzív osztályon történő kezelésre. A valószínű áttöréses fertőzésekben szenvedők halálozási aránya egy százalék. A szakemberek áttöréses fertőzésnek azt nevezik, amikor valaki már megkapta az oltást, mégis megbetegszik. A német szakemberek szerint azzal is számolni kell, hogy nő majd ezen esetek száma. Az elmúlt hetek statisztikái

BRAZÍLIA TISZTELEG AZ ELHUNYTAK ELŐTT. FÁJDALMASAN NAGY VESZTESÉG

pában, az elhunytak számát tekintve pedig ötödikek a világon az Egyesült Államok, Brazília, India és Mexikó után.

MEGBETEGEDÉSEK OLTÁS MELLETT

Az oltásellenesek legfőbb érve, hogy az oltottak megbetegedése azt bizonyítja: a vakcinák nem hatásosak – de ez az állítás hamis. Egyrészt a gyártók sosem ígértek százszázalékos védelmet. Az

A vakcinák hatékonyságát az idő is befolyásolja. Egyelőre nincs olyan populáció, amelyet egy évnél régebben oltottak be, így a szakemberek nem tudnak pontos választ adni arra, mennyi ideig tart a védelem – mondta a Deutsche Wellének a Német Immunológiai Társaság elnöke. Azt is közölte, hogy az antitestek szintje hat-kilenc hónappal az oltás után apad. Az oltalom mértéke tehát idővel csökken,

ott ezt már mutatják, idősek kerülnek újra kórházba. Németországban nincs napirenden a harmadik oltás megajánlása, még a sérülékeny csoportok tekintetében sem. Mivel az oltás által megszerzett védelem az idő múlásával gyengül, eléggé egyértelmű, hogy újabb vakcinákkal meg kell erősíteni, ahogy teszik ezt Izraelben, az Egyesült Államokban vagy idehaza is. LENGYEL GABRIELLA 2021/42 FIGYELŐ | 77

F_76-77_covid-heti-akt.indd 77

2021. 10. 19. 16:54

| TÁRSADALOM |

TOVÁBB ÉL A KOPP–SKRABSKIÉLETMŰ

HÁROM KIRÁLYFI, HÁROM KIRÁLYLÁNY | A Kopp Mária orvospszichológus és Skrabski Árpád mérnök-szociológus által tizenkét éve életre hívott Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom a magyar társadalom lélektanát kutató házaspár halála óta is minden energiájával azért küzd, hogy hazánkban megszülessenek a vágyott gyerekek. Számos elismeréssel igyekeznek inspirálni a társadalmat: díjazzák „a jó embereket”, a családbarát cégeket, kórházi osztályokat, az együtt, egy célért dolgozó házasokat, és ez évtől már a tudományos élet családokért munkálkodó képviselőit is.

„A szüleim, Kopp Mária és Skrabski Árpád a hazai lelkiállapotot tanulmányozva figyeltek fel arra az érdekes adatra, hogy a magyar ifjúság sokkal több gyermeket szeretne, mint amennyi később megszületik. Felmérésük eredményei pedig a jelenkorban is igazak. A szervezetünk egyetemisták között végzett kutatásából ugyanis kiderült, hogy Magyarországon szinte minden fiatal házasságban akar élni, s legalább két gyermeket szeretne. Ha ők meg is születnének, nem lennénk demográfiailag bajban” – mondta a Figyelőnek Skrabski Fruzsina, aki édesanyja 2012-es halála után vette át a mozgalom vezetését. A rendező-újságíró hatalmas lendülettel viszi tovább szülei életművét, és kifogyhatatlan a gyermekvállalás melletti érvekből. Tőle tudtuk meg azt is, hogy vizsgálatok szerint a férfiak legkomolyabb egészségvédő faktora a gyerek: többet ér, mint ha az illető nem dohányzik, nem iszik.

HUNGARIKUM

Skrabski Fruzsina szerint a Három Királyfi, Három Királylány igazi hungarikumnak tekinthető. Más olyan mozgalom-

ról ugyanis nincs tudomásuk, amely „csak annyit” mond: „Azt támogatjuk, hogy mindenkinek annyi gyereke legyen, amennyit szeretne.” A végzettségét tekintve kommunikációs szakember manapság már-már szokatlanul őszintén azt mondja: „Ha valaki nem szeretne gyereket, annak ne legyen. Mi őket sem bélyegezzük meg.” Tapasztalatuk szerint ugyanakkor a tudatos szinglilét igen ritka. A gyermekteleneknél legtöbbször inkább párkapcsolati gondok állnak a háttérben, vagy az, hogy biológiai okokból nem lehet babájuk. „Én is az utóbbi cipőben jártam, de aztán lombikprogrammal megszületett a gyermekem” – mesélte. Hozzátette: a mozgalom nagyon sokat tesz a közösségépítésért, a fiatalok bátorításáért, hogy ne féljenek családot alapítani, valamint azért, hogy akiknek még nem sikerült, azok is megtalálhassák a párjukat. A „Családban élni jó!” szlogent hivatott erősíteni az immár negyedik éve minden esztendőben megrendezett flashmobjuk, melynek lényege, hogy egyszerre minél több gyereket emeljenek a magasba

a szüleik, bárhol is éljenek az országban vagy a határon túl. Az idei „Gyereket a magasba!” akcióhoz ismét több mint tízezren csatlakoztak Budapesten és harminchat másik településen.

KOPP–SKRABSKI-DÍJ

Fontos mozzanata a szervezet életének azok elismerése, akik tevékenységükkel a másik boldogulásáért, testi-lelki egészségéért, kisebb vagy nagyobb közösségekért dolgoznak az élet legkülönbözőbb területein. „Jó és fantasztikus emberek, akik életük példáján keresztül segítenek hozzá minket, hogy mi is jobbak legyünk” – mondta Skrabski Fruzsina a szüleiről elnevezett díj jelöltjeiről, akikre október 26-ig lehet szavazni az interneten. Köztük van mások mellett Müller Cecília országos tiszti főorvos, Pál Ferenc római katolikus pap, Pászthy Bea gyermek- és ifjúságpszichiáter, valamint Pindroch Csaba színész. Az egykor együtt dolgozó Kopp Mária és Skrabski Árpád mintájára díjazzák az együtt és egy célért tevékenykedő házaspárokat is. Az aspiránsok az élet legkülönfélébb területeiről kerültek ki: vannak köztük orvosok, színészek, tanárok, lelkészek, társasjáték-tervezők és gyászfeldolgozásban segítők, valamint például a császármetszéssel kapcsolatos

78 | FIGYELŐ 2021/42

F_78-79_Kopp_skrabski.indd 78

2021. 10. 19. 16:55

| TÁRSADALOM |

„GYEREKET A MAGASBA!” FLASHMOB. AZ IDEI AKCIÓHOZ IS TÖBB MINT TÍZEZREN CSATLAKOZTAK

tanácsadással foglalkozó Császárvonal alapítói. Az előző évekhez képest újdonság, hogy az idén tudományos kategóriában is kiosztják az elismerést. A jelölteket felsőoktatási intézmények ajánlották.

FOTÓ: KOMKA PÉTER, MTI

CSALÁDBARÁT VÁLLALATOK

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom munkaerőpiaci fókuszú Balansz programja keretében, 2013-ban alapították és azóta is gondozzák Az év családbarát vállalata pályázatot. Mostanra kilencvennégy céget díjaztak, így mintegy száztízezer munkavállaló és tágabb famíliája életére van hatással a Balansz, melynek részeként év közben úgynevezett jógyakorlat-megosztó találkozókat is szerveznek és közös fellépésre ösztönző felhívásokat tesznek közzé – mondta el a Figyelőnek a projekt vezetője, a mozgalom alelnöke. Ujvári Enikő hangsúlyozta: a családbarát vállalatok pályázata mára komoly presztízsűvé vált a versenyszférában. Ezt jól mutatja, hogy évente csaknem százan jelentkeznek a díjra. „A célunk azon cégek bemutatása, amelyek a leginkább odafigyelnek munkatársaik lelki egészségére, a munka és a magánélet közti harmóniára, továbbá támogatják őket a különböző élethelyzetekben, s általában családbarát módon működ-

nek” – fejtette ki a szakember. Rámutatott: ezeknél az állásadóknál a pályakezdő fiatalok, a kisgyerekesek, a szüleikért felelősséget vállalók, a nyugdíj előtt állók tábora, egyszóval mindenki számíthat arra, hogy minden élethelyzetben talál közös megoldást a munkáltatóval. E munkahelyeken már a pandémia előtt sokkal több volt a rugalmas munkaszervezési forma, segítették a hosszabb távollét, például gyes után visszatérőket, szülői szerepekről, önismeretről, párkapcsolati készségekről szóló rendezvényeket tartottak. Tehát odafigyeltek arra, hogy a munkatársak testi-lelki egészségét megőrizzék, sőt szívesen látták bent a kollégák gyermekeit is. A Balansz program Home & Office nevű kutatása számokkal is alátámasztotta, hogy a családbarát szervezeti kultúra, ezen belül az empatikus és rugalmas vezetői attitűd, az erős közösségi érzés, a kölcsönös bizalom és a felelősség válsághelyzetben is előnyt jelent egy vállalatnak. A családbarát cégeknél már bevált és rutinszerű megoldások most, a megváltozott munkaerőpiaci helyzetben mások számára szintén tanulságosak lehet-

nek – jelezte Ujvári Enikő. Tavaly egyébként, a koronavírus-járvány idején először fordult elő, hogy hazai tulajdonosi hátterű cég lett mindhárom kategória nyertese: Barta Autó (kisvállalat), Tigra Kft. (középvállalat), MVM (nagyvállalat). A programvezető igyekezett egy érzékletes példával szemléltetni, mit is jelent a közösségi érzés a családbarát társaságoknál: „Az előző esztendőben egy középvállalat munkatársainak egy csoportja bejelentkezett a vezetőjüknél és közölték: a fizetésük egy részét szeretnék felajánlani tartalékképzésre, hogy amíg a járvány miatt nem lesz megrendelés, biztosan ne kelljen senkit se elküldeni.” Ugyanilyen fontos kezdeményezés volt, amikor egy nagyvállalat felső vezetésének a tagjai a magánvagyonukból alapítványt hoztak létre azzal a céllal, hogy a pandémia miatt nehéz helyzetbe került munkatársak családját hatékonyan tudják segíteni. Az idén is, mint minden évben, novemberben derül ki, kik 2021 legjobbjai, kik azok a példaképek, akik innovatív megoldásokkal mutatják az utat más társaságok számára. HELMECZI ZOLTÁN

2021/42 FIGYELŐ | 79

F_78-79_Kopp_skrabski.indd 79

2021. 10. 19. 16:55

| SPORT |

A SZURKOLÓK ELÉGEDETTEK. A NEWCASTLE A 14. ANGOL KLUB, AHOL KÜLFÖLDI A TULAJDONOS

SZAÚDI SZARKÁK

NEWCASTLE UNITED | Egyelőre az angol Premier League-ben kiesési gondokkal küzd Alan Shearer egykori klubja, a szupergazdag arab befektetői csoporttal a háta mögött azonban egy csapásra jobb anyagi lehetőségei lehetnek, mint a kirakatcsapat Manchester Citynek. Givenre, Gary Speedre, Les Ferdinandra, egy generációval korábbról pedig Kevin Keeganre, Peter Beardsley-re, Chris Waddle-re, a sort még hosszasan lehetne folytatni. Shearerre visszatérve, az angliai Európa-bajnokság után, 1996 nyarán vitte volna a Manchester United és a Real Madrid is a háromoroszlánosok első számú gólvágóját, ő azonban nem kért sem az Old Traffordból, sem a Santiago Bernabéuból, inkább a Newcastle mezére cserélte a Blackburn dresszét. Bár 2006-os visszavonulásáig 405 mérkőzésen 206-szor zörgette meg a hálót,

a csapattal csupán két elbukott FA-kupadöntőig jutott.

RÉGI SZÉP IDŐK

Kevés olyan még élő szurkolója van a Newcastle-nek, aki a saját szemével látta a kedvenceket bármit is nyerni, miután a négy angol bajnoki cím közül az 1927-es a legutolsó, de a hatszor elhódított FAkupát is 1955-ben nyerték meg utoljára. A legnagyobb nemzetközi siker a néhai Vásárvárosok kupája, amely 1969-ben került a vitrinbe, a 2006-ban begyűjtött UEFA Intertotó-kupára pedig a többség

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

Sokan még ma is Alan Shearerrel azonosítják a Newcastle Unitedet, holott az 1990-es évek ikonikus angol csatára már másfél évtizede nem boldogítja a St James’ Park közönségét. De azért rajta kívül is viselték karizmatikus futballisták a szarkák fekete-fehér csíkos mezét, a szurkolók szívesen emlékeznek Shay

80 | FIGYELŐ 2021/42

F_80-81_sport.indd 80

2021. 10. 19. 16:56

| SPORT |

csak legyint. Igaz, az 1990-es évek közepén kétszer is a frászt hozta Sir Alex Fergusonra a Newcastle, amely a Premier League 1995–1996-os, illetve az 1996– 1997-es kiírásában is ezüstérmes lett a Manchester United mögött. A 2000-es években azonban ilyen közelségbe már nem került átütő siker, sőt, előbb 2009ben, majd 2016-ban is kiesett az élvonalból az északkelet-angliai egyesület, igaz, azonnal vissza is jutott a Championship bajnokaként. Egy 2005-ös angol–amerikai sportfilmnek köszönhetően olyanok is bepillantást nyerhettek a Newcastle történetébe, akik nem feltétlenül focirajongók, miután a Góóól! című alkotás főhőse, a szegény mexikói bevándorló Santiago Munez egy szerencsés találkozásnak köszönhetően Angliába utazhatott próbajátékra, éppen a „jordik lakta Tyne-ba”, azaz Newcastle-be. A film hangulata is visszaadta, hogy a futball itt vallás, mert míg Londonban rengeteg klub van, sőt Manchesterben, Liverpoolban és Glasgow-ban is kettő, addig itt csak a Tyne, a térség 1892-ben alapított közkedvelt csapata. Bár Santiago mesés útja egészen a Real Madridig vezetett, a valóság kevésbé festett rózsás képet Newcastle-ben. Ahogy a nagy eredmények elkerülték az együttest az utóbbi időszakban, úgy igazi egyéniségek sem fordultak meg az öltözőben, igaz, a szurkolók így is kitartottak.

BIZTOSÍTÉKOT KAPTAK

Hónapok óta egyre élénkebb szóbeszéd járta előbb város-, majd ország-, sőt világszerte, hogy küszöbön áll egy olyan kaliberű tulajdonosváltás, amely nem csak helyi szinten hozhat drasztikus változásokat. Szeptember közepén felgyorsultak az események, majd október 7-én le is zárult a Newcastle United tulajdonjogának 80 százalékát érintő adásvétel, a klubot egy szaúdi-arábiai hátterű konzorcium vásárolta meg, amely a 430 milliárd dolláros szaúdi állami befektetési alapból (PIF), valamint a PCP Capital Partners és az RB Sports and Media nevű cégből áll. Jaszir al-Rumjjan, a PIF vezetője, a Newcastle United új elnöke a székfoglalójában előrebocsátotta: az ügylet hosszú távú befektetést jelent számukra, hogy kihasználják a klub-

Mohammed bin-Szalman, a szaúdi koronaherceg.

SZTÁROK KERINGŐJE

ban rejlő lehetőségeket és tovább építsék az egyesület örökségét. A fogadtatás több mint beszédes volt: miután megerősítették, hogy az eddigi tulajdonos, Mike Ashley 14 esztendő után értékesíti a sportvállalkozást, a drukkerek ünneplésbe kezdtek a St James’ Park mellett. „Rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy a Newcastle United, az angol futball egyik leghíresebb klubjának új tulajdonosai lehetünk. Köszönjük a szurkolók évek óta tartó hűséges támogatását, és izgatottak vagyunk, hogy együttműködhetünk velük” – mondta Jaszir alRumjjan. Fontos részlet, hogy a PIF 14 hónappal ezelőtt visszavonta 305 millió fontos ajánlatát, miután a Premier League akkor még nem adta meg a jóváhagyást az adásvételhez. A helyzet azóta annyiban változott, hogy a katari székhelyű beIN Sports műsorszolgáltató, a Premier League jogtulajdonosa kijelentette: Szaúd-Arábia feloldja a csatorna eddigi tiltását, és leállítja az illegális streamingszolgáltatásokat is. Szintén fontos lépés volt, hogy a Premier League „jogilag kötelező érvényű” biztosítékot kapott arról, hogy egyértelműen elkülönül egymástól a PIF és a szaúdi állam, annak ellenére, hogy a PIF elnöke

A SZABADNAPOS ORVOS Ha az eredményekre egyelőre várni is kell, egy szívet melengető jelenetet már a legutóbbi, Tottenham elleni mérkőzésről is eltehettek emlékbe a Newcastleszurkolók. A bajnokit félbe kellett szakítani, amikor egy néző rosszul lett a lelátón. Az állapotát szerencsére stabilizálni tudták, amiben nagy szerepe volt egy szabadnapos orvosnak, aki a lelátóról sietett társa segítségére. Miután elszállították a beteget, a doktort álló tapssal díjazta a közönség. A következő fejezet a klub stabilizálása lesz, de ez aligha megy majd egyik napról a másikra, hiszen a Manchester Citynek is hosszú évekre és több százmillió fontra volt szüksége, mire felépült az égszínkék vár.

Ezzel a Newcastle United lett a 14. klub a Premier League 20 csapatos mezőnyében, amelynek a többségi tulajdonosa külföldi. Fel van azonban adva a lecke a szaúdiaknak, hiszen sokkal rosszabb a helyzet, mint például a Chelsea-nél, a Manchester Citynél vagy a PSG-nél volt, amikor elkezdték bele nyakló nélkül önteni a pénzt. A csapat 2012 óta nem végzett a tizediknél jobb helyen, a mostani kiírásban 8 forduló után a tabella utolsó előtti, 19. helyén áll, három döntetlen mellett öt vereséggel. A szarkák szombaton a Crystal Palace otthonában gyűjthetik be a három pontot, igaz, a Selhurst Parkban sem nekik áll a zászló. Steve Bruce vezetőedző – aki legutóbb, a Tottenham ellen (2–3) karrierje 1000. mérkőzésén ült a kispadon – felkészült rá, hogy hamarosan meneszthetik, bár szeretné megkapni az esélyt, hogy megmutassa az új vezérkarnak, mire képes. „Amikor nyilvánosságra kerültek a tulajdonosváltással kapcsolatos hírek, azt mondtam, ez a legjobb dolog, ami a klubbal történhet” – emlékeztetett a szakember. Ugyanakkor régóta van a pályán ahhoz, hogy megértse: az új tulajdonosok általában új trénert akarnak. Ennek megfelelően megkezdődött a találgatás, a fogadóirodáknál esélyesnek számít Paulo Fonseca, Frank Lampard és Lucien Favre is, mások a potenciális jelöltek közt tartják számon Steven Gerrardot, Unai Emeryt, Brendan Rogerst, sőt még Roberto Martinezt és Antonio Contét is. A holland futball-legenda Johan Cruyff klasszikusát idézve, egy zsák pénzt még sohasem láttunk gólt lőni, ezért legalább olyan izgalmas, hogy kik lehetnek az új igazolások, minthogy kinek a nevével kezdődik a szakmai stáb. Bár az internet kreatív népe Photoshoppal rögtön Newcastle-szerelésbe öltöztette Lionel Messit, Cristiano Ronaldót, az újhullámos sztárokról, Kylian Mbappéról és Erling Hålandról nem is beszélve. Ekkora bejelentéseket egyelőre a szurkolók sem várnak, az viszont reálisnak tűnik, hogy akár már januárban komoly erősítést jelenthet Jesse Lingard (Manchester United) és Dele Alli (Tottenham), míg többen beharangozták rajtuk kívül James Tarkowski (Burnley) és James Maddison (Leicester) érkezését is. GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/42 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport.indd 81

2021. 10. 19. 16:56

MAKOVECZ IMRE ÉS CSEH TAMÁS TALÁLKOZÁSA A MAKOVECZ-HÁZBAN

ELŐADÓESTEK, VALAMINT KAMARAKIÁLLÍTÁS A KÉT MŰVÉSZ MUNKÁIBÓL | Talán kevesen tudják, de Makovecz Imre és Cseh Tamás igen közel lakott egymáshoz. Gyakran összefutottak, s többször is elhatározták, hogy végre leülnek beszélgetni, egy jó kocsmában például… A találkozó végül nem valósult meg, de a Makovecz Központ és Archívumban (XII., Városkúti út 2.) megtekinthető, Cseh Tamás festményeiből és grafikáiból álló kiállítás összehozhatja a két művész szellemiségét. A tárlat december 8-ig látogatható.

KÖNYVEK, KONCERTEK, KÉPEK DEDIKÁLT KÖNYVEK – ONLINE ÁRVERÉS

Dsida Jenő és Tamási Áron emlékkönyvbejegyzése, Wass Albert, Széchenyi Zsigmond által aláírt kötet, egy ritka Ottlik-dedikáció a Hajnali háztetőkben, Somló Tamás által dedikált LGT-kotta… Az antikvarium.hu online árverésén ezúttal 223 tétel szerepel – mindegyik egyedi autográffal. A licitálás október 24-ig tart.

Nem is lehetne stílusosabban búcsúztatni a nyarat, mint egy komolyzenei koncerttel. Nem véletlenül lesz műsoron a Müpában október 28-án Gyász és vigasz címmel Giuseppe Verdi gyászmiséje, amelyben a fájdalom, a tragédia, a remény és a vigasztalás színei keverednek. Ezen az estén a Nemzeti Filharmonikusok, a Nemzeti Énekkar és a kiváló magyar szólistagárda élén egy ifjú olasz dirigens, Giacomo Sagripanti kalauzolja a közönséget a nagyszabású Verdi-mű, a Requiem világában. Sagripanti a 2009-es Giuseppe Patanè-karmesterverseny győztese, Bécstől Londonig a legfontosabb operaházak állandó vendége, s az Opera Awards Alapítvány 2016-ban Az év legjobb fiatal karmestere elismeréssel jutalmazta. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

Yasmina Reza magyar származású, világhírű francia írónő a történeteiben úgy képes rámutatni hétköznapi problémáinkra, kapcsolataink fonákságaira, hogy az egyszerre vicces, mély, fájó és kegyetlen. Bella Figura című darabját Török Ferenc rendezésében, október 22-én mutatják be a Pesti Színházban. Az előadásban Halász Judit, Kovács Patrícia, Radnay Csilla, Stohl András és Wunderlich József lép színpadra.

BFTZ 168 – ÜNNEPI NAGYKONCERT A hazai koncertélet egyik legfontosabb állomása volt a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának a megalapítása 1853ban, melyet Erkel Ferencnek köszönhetünk. Az együttes Rico Saccani világhírű karmester vezetésével Ravel, Bernstein, Gershwin grandiózus műveivel, valamint Kovács Zoltán új szerzeményének ősbemutatójával ünnepli alapításának 168. évfordulóját a Müpában, november 10-én.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

GYÁSZ ÉS VIGASZ – KOMOLYZENEI KONCERT

BELLA FIGURA – PESTI SZÍNHÁZ

82 | FIGYELŐ 2021/42

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 10. 19. 16:56

995 Ft

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! F_BIII-KOsar.indd III

2021. 10. 19. 14:44

MEGJELENT

A VILÁG KEDVENC FUTBALLMAGAZINJA

KERESSE

AAZZ ÚÚJSÁGÁRUSOKNÁL! JSÁGÁRUSOKNÁL! SOKNÁ WWW.FOURFOURTWO.HU WWW.FOURFOUR

F_BIV_FFT.indd IV

2021. 10. 19. 14:44