DÉLKELET-ÁZSIA Újra kiéleződött

Kína és Tajvan (Kínai Köztársaság, Kínai Tajpej) egyedülállóan szoros kapcsolatban áll egymással, kiváltképpen a két fél gazdasága fonódott össze. Az áttörés 2008-ban következett be, amikor a jobboldali-konzervatív Kuomintang párt adta a sziget elnökét. Egészen 2016-ig Tajpej nem feszegette az önállóság kérdését, amit Pekingben elfogadtak, s nagy erővel láttak hozzá a gazdasági kapcsolatépítéshez. Közvetlen légi járatok indultak, a szárazföldről sok millió turista, szétszakadt családok képviselői érkeztek a szigetre. Öt esztendeje, amikor Tajvanon a liberálnacionalista és függetlenségpárti DPP (Demokratikus Haladó Párt) vezetője, Caj Jing-ven elnök lett, a politikai kapcsolatok kihűltek, miközben a gazdasági együttműködés töretlenül bővült. STÁTUSKÉRDÉS A sziget státusa továbbra sem egyértelmű. A Kínai Népköztársaság az ország részének tekinti a szigetet. 1971-ben az ENSZben többségi szavazással döntöttek úgy, hogy Kínát a világszervezetben nem Tajpej, hanem Peking képviseli majd. Ma már a világ országainak a túlnyomó többsége Pekinget ismeri el, amit Tajvan úgy igyekszik áthidalni, hogy számos ilyen államban képviseletet tart fenn.

A hatalmas szomszéddal való kapcsolatokat nem nagyon feszegető Kuomintanggal ellentétben a DPP Tajvan különállását (sőt egyes értelmezések szerint Kína kizárólagos képviseletét) szorgalmazta, amely feldühítette a pekingi vezetést. A kínai katonai nyomást ellensúlyozandó Washington tavaly ötmilliárd dollár értékben adott el fegyvereket Tajpejnek. A tajvani vezérkari főnök megjegyezte: a térségben negyven éve nem tapasztaltak ilyen mérvű katonai feszültséget, mint most. Kínai harci gépek tucatjai, köztük H–6-os bombázók hatoltak be a vitatott

A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG

ÉS TAJVAN (KÍNAI TAJPEJ) KÖZTI KERESKEDELEM Kereskedelmi forgalom, milliárd dollár 5,0 7,7 19,0

1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018

Forrás: taiwan.gov.tw 56,0 78,0 99,0 116,0 123,0 142,0 131,0

Ekkor még a tajvani import nagyobb volt valamivel, mint az export 150,5

A tajvani import meghaladja az exportot Kétharmados tajvani exporthányad A tajvani export a forgalom kétharmada Fordul a kocka, Tajvan többet exportál a kínai szárazföldre, mint amennyit onnan importál

ÚJRA KIÉLEZŐDÖTT

A TAJVANI KÉRDÉS DÉLKELET-ÁZSIA | Az USA és Kína közti ellentét most Tajvan kapcsán éleződött ki. Évtizedek óta nem látott katonai feszültség robbant ki a térségben. Meglódul a forgalom, amelynek 65%-át a tajvani kivitel adja A politikai légkör javulása nem gyorsítja a kereskedelmet

GIGANTIKUSRA FELHIZLALT DISZNÓ EGY TAJVANI ÜNNEPEN. TAJVAN AZ EGYIK LEGNAGYOBB BERUHÁZÓ KÍNÁBAN

A TAJVANI-SZOROS KÉT OLDALÁN, 2020

Kazahsztán

Kirgizisztan

státusú terület légterét övező, de a felségterülethez nem tartozó légvédelmi azonosító zónába (ADIZ). Mindeddig nem érkezett hír arról, hogy a gépek megsértették volna a tajvani légteret – azaz Peking kontrollálja a katonai nyomást.

P Pakisztán kis

n Kínai Népköztársaság

Mongólia Észak-Korea s Ész sz

ea Észa

DélKorea K a

Japán-tenger a

„STRATÉGIAI BIZONYTALANSÁG”

Kína vélhetőleg bármikor képes lenne lerohanni a hét magyar megyényi szigetet. Ugyan az Egyesült Államok, a NATO, az USA ázsiai katonai szövetségesei (elsősorban Japán és Dél-Korea) igen jelentős haditengerészeti-tengerészgyalogsági erőt vontak össze a térségben, legalább négy, egy-egy repülőgép-hordozó által vezetett csapásmérő csoportot, elemzők nem tartják valószínűnek, hogy Washington Tajvan oldalán beavatkozna a szigeten egy kínai partraszállás megakadályozására. A Financial Times stratégiai bizonytalanságkeltésről mint amerikai taktikáról beszél, amellyel az Egyesült Államok megtéveszti az ellenfelet, ugyanakkor nem kötelezi el magát egyértelműen a katonai védelem mellett – amely csaknem biztosan nukleáris összecsapásba torkollna. Mint a CIA nemrég felállított Kína-figyelő központja is jelzi, Washington első számú stratégiai ellenfelének Pekinget (és nem Moszkvát) tekinti. Ám egy fegyveres konfliktus esetén Oroszország bizonyára beavatkozna a távol-keleti óriás oldalán, miként azt a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) titkos záradéka is előírhatja – akár passzív támogatóként, hadi-, üzemanyag-szállításokkal. A múlt század ötvenes éveiben Tajvan és a népi Kína naponta tüzérségi párbajt vívott a térségben. A hatalmas szomszéd nehéztüzérséggel lőtte a partjaitól néhány kilométerre lévő, tajvani ellenőrzés alatt álló szigeteket, elsősorban Kimojt és Macut, amire az ott állomásozó tüzérek hasonló módon válaszoltak. Később az ágyúzás megszűnt, és a szigetek lakói kínai gránátok repeszdarabjait, a belőlük készített emléktárgyakat adták el a turistáknak, köztük a népi kínaiaknak. Utóbbiak az enyhülés éveiben (2008–16) a szigetek és a Kínai Népköztársaság partjai között járó komppal érkeztek oda, hogy megnézzék a híres madárrezervátumokat, s vásároljanak a valaha elaknásított partokon ma már – az aknák felszedése után – bőven termő cirokból készített méregerős párlatból, a kaoliangból.

Nepál

India

Bhután India la a Banglades anglades lad Kína Tajvan

Tajvan Tajv vT

visznek.*Harckocsikat viszn viszn amerikai védelmi minisztériumForrás: ameri m ameri

Mianmar

Vietnam V Laosz

Dél-kínai-tenger etekszigeFülöp-sszigige Japá J áap apánJapá apá

Csendes-óceán

GAZDASÁGI KAPCSOLATOK

Tajvan Kínában az egyik legnagyobb beruházó. A 36 193 négyzetkilométeres terület 23,5 milliós lakosságával 1991 és 2020 között mintegy 200 milliárd dollárt ruházott be a szárazföldön. Az elektronika, az IT terén a legfejlettebbek közé tartozik a világon. Gazdaságilag a sziget erősen Pekingre van utalva, hiszen tavaly exportjának mintegy 44 százalékát Kína (beleértve Hongkongot is) vette fel. A múlt évben a pandémia ellenére a szárazföldre irányuló tajvani kivitel 12 százalékkal haladta meg a 2019-es szintet. Kerülő utakon bonyolódnak le Tajpej határon túli beruházásai és a Tajvanon eszközölt külföldi invesztíciók zöme. A sziget mintegy hétmilliárd dolláros kinti befektetését illetően az elsődleges célállomás a karibi térség Nagy-Britannia által ellenőrzött területei. Ugyanígy a Tajvanba irányuló külföldi invesztíciók elsődleges forrása a fenti karibi térség.

Azonban hírforrásaink szerint ezek a számok nem tükrözik a valós helyzetet, hiszen a szárazföldről érkező, illetve az ott eszközölt beruházások nincsenek benne a statisztikában. Ennek egyik magyarázata: a jelenleg is regnáló kormányzat a Kínai Népköztársaságot nem tekinti külföldnek, hanem ki nem mondva Tajvan részeként kezeli. Így a szárazfölddel fenntartott gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok a Tajvani-szoros két partja közti (cross-strait trade) forgalom címszóval szerepelnek a tajpeji statisztikákban.

D. P.